Észak-Magyarország, 1961. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-07 / 106. szám
3 Szilveszteri hajrá helyett szervezett munka az év derekán Jegyzetek a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat munkaversenyéről c/tz táimiák IHI /& INI <ön <3 Egy kultúrcsoport munkájáról A Bereutet Központi Szénosztályozómul kul túrcsoportja több sikeres vendégszereplésen volt már a környező ltözségekben. Legutóbb Kázs- márkon jártunk, ahol a termelőszövetkezeti parasztok szívesen fogadlak bennünket. Látogatásunknak híre gyorsan terjedt, és nemsokára Szikszóra kaptunk meghívást, ahová elkísértek bennünket a sportolók is. Ki is kaptak a Béke Tsz fut baltiét ált ói. Kővetkező állomásunk most Sajó- galgoc lesz. Hogy kultúrcsoportunk sok sikeres szerepléséről számolhatunk be, az M eskó András kultúresoportvezetó- nek köszönhető, aki munkáján, tanulásán kívül sok időt fordít a fiatalok összefogására, o kultúrcsoport színvonalának emelésére. Gá'ik József, Bereute A szemerei Reménység Tsz-ről elértük, hogy már munkaegységelőleget is fizethettünk. A március 31-ig bedolgozott munkaegységekre 8, az áprilisiakra pedig 6 forint előleget osztottunk. A kis termelőszövetkezetben Iá mun.kacs.rpat dolgozik, közülük kettő KISE-tagokból tevődik Össze. Tamás László elnök Szemere. a baráti Csehszlovákia határaihoz közel fekvő kicsiny község. Szorgalmas parasztjainak jó híre messzi vidékre is eljutott. Termelőszövetkezetünk 1961. évi gazdasági tervének végrehajtásán eredményesen munkálkodunk. Tavaszi kalászosainkat március 31-re elvetettük, a kapásak ültetését április 26-án fejeztük be. Példás összefogással, a családtagok bevonásává! Segítettek as áttörök Érdekes-, izgalmas feladatot kaptak a napokban a boi-sodrtádasdS Ságvári Endre úttörőcsapat tagjai. A Szabadság Termelőszövetkezet vezetősége arra kérte őket, hogy keressék meg a környező erdőségben a tsz egy elkódorgotl növendékállatál. A termelőszövetkezeti tagok a sürgős tavaszi munkákkal vannak elfoglalva, az ezerholdas erdő átfesülése sok embertől rabolná el a hasznos időt. Az úttörők lelkesen vállalkoztak a feladatra. Csatárláncba fejlődve bejárták az erdőség zeg-zugát, s már-már úgy látszott, eredménytelenül térnek haza. amikor több órás keresés után Érsek Csanádi Feri és Dózsa Pityu örömkiáltása verte fel a csendet: Hurrá, megvan! Kabátból rögtönzött „kötőféken” vezették haza az elveszett állatot a tsz-to gok nagy örömére . Nemesik Pál. Borsodnád&sd Hírek Tiszapalkonvárol Az elmúlt években visszatéröleg kísérteit a határidő módosítás káros gyakorlata. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az éves terv által előírt lakásokat csak az év vége előtt néhány nappal, nagy hajrák után adták át rendeltetésének. Az időjárás viszontagságai sokszor megakadályoztuk az igyekvő építő- munkásokat a lakásátadási t orvok teljesítésében. Többször előfordult az is, hogy a szervezetlenség, a kapkodás miatt a szakipari vállalatok nem készültek el a különböző munkákkal, vagy éppen elnagyolt állapotban adták át a szereléseket. A vállalat-vezetői, a pártszervezetek és a KISZ-alapszervezetok vezetőivel együtt mór az elmúlt esztendőben sokat gondolkoztak, hogyan szüntethetnék meg e*tarthatatlan állapotot. Többféle javaslat hangzott el. A legelfogadhatóbb a munkaver- seny fokozásából adódó kapacitás- többlet teljes kihasználása volt. A közelmúltban a vezető szervek — a munkásokkal, párttagokkal és pár- tonkívüliekkel megbeszélve. — elkészítették a mindenre kiterjedő éves verseny vállalást. Már az év elején ismert volt, hogy a vállalat dolgozóinak Borsodban 1961-ben 1272 lakást kell felépíteniük. Emellett több közművelődési es szociális intézményt is át kell adni rendeltetésének. A vállalat kapacitásának nagy részét természetesen a lakásépítkezések kötik le. Ezen a területen a legfontosabb tehát a munka meggyorsítása, szervezettebbé tétele. Az éves terv szerint a következő felosztásban kellett volna a lakásokat átadni; az első negyedévben 96, a második negyedévben 209, a harmadik negyedévben 283, a negyedik negyedévben pedig 684 lakást kellett volna beköltözésre készen áladni. Mint a számok is mutatják, az eredeti terv szerint a legmostohabb időjárású negyedévben: október, november, december hónapban kellett volna elkészülnie 684 lakásnak. A vállalat dolgozói — igen helyesen — módosították a tervszámokat, azaz versenyvállalásaikban előbbre hozták jó néhány lakás átadási idejét. Az első negyedévben 104 lakás készült el. A másodikban 347. a harmadikban 333, a negyedikben 488 lakást építenek és adnak át a tanácsok rendelkezésére. Világosan látható tehát, hogy' a második és harmadik évnegyedben áz eredeti tervtől eltérően több lakás elkészítését vállalták, mivel az építőipar munkásainak ez az időszak a legkedvezőbb a munkaintenzitás szempontjából. A vállalások teljesítéséről beszélgettünk a Széchenyi utcán a színház melletti és a Patak utcai lakások építésénél. A munkások, s a műszaki vezetők egyöntetűen elismerik, Ingyen koptom ** LvSÍ annyit fizettem érte, hogy hallgattam illedelmesen úgy hatom cigaretta nyl időt. Onnan tudom, hogy három cigarettányi volt, mert amikor f el tápás zkodtam, a harmadik cigarettacsutka akkor- lehelte ki füstölgő lelkét a szomszédságomban terebélyesedő keserülapú tövében. * — Mondja már bácsikám. milyen névre hallgat ez a dűlő? — kezdődött a beszélgetés a mezőcsősz, helyi megnevezéssel kerülő, meg köztem. Az atyafi gyanakvón mért végig. Ugyan ki fija-borja lehet ez az ide- genségböl idecsöppent fiatalember? — Csak nem földkóstodó tetszik lenni? — kérdezte. — Az meg mái- micsoda? — kérdeztem vissza. Az elnök mondott valamit, hogy megkósloltatja már ezt a földet valami hozzáértő emberrel, mert csak 'a periefűnek kedvez. Ahá. értem mór, a talajösszetetelt vizsgálókat, nevezik itt föllikóstolok- n&k. Felfedtem kilétemet, azt is, miért kíváncsiskodom a dűlőnév után. Meg akarom írni. mennyi embert láttam egy csomóban dolgozni ebben a határrészben. — Keserű barázda-dűlő ennek a becsületes heve, mi már csak így emlegetjük. — Ugyan miért keresztelték el ilyen különös, szomorú névre, talán mert keserves benne a munka a per- jefűtől? — Nem a’, sora van annak. Ha nem sietős a dolga, akár el is mondón lom. Én is csak hallomásból tudom, az apámtól. — Gyújtsunk rá — telepedtem a kerülő mellé az árokpartra. nagy erőfeszítésekre van szükség, ha a vállalást teljesíteni akarják. De bizakodva mondjak mindkét helyen, június 30-ára elkészülnek az úi lakások. A munkaverseny mind magasabb szintre való emelése temérdek szervezési intézkedést követeli. A vállalások között szerepel például, hogy a Kilián-déli lakótelepen, a sajószent- péteri bányászlakásoknál, és a perecest lakásépítéseknél bevezetik a io- lyamatos, szalagrendszerű építkezést. Ez megyénkben lényegében új építési mód. Egy-egy épületcsoport, vagy épület építésénél lépcsőzetesen kezdik el a munkát, s folyamatosan, különböző munkafázisoknak megfelelően adják át a részmunkákat. A szervezési intézkedések között szerepel többek között egy — a munkaverseny szempontjából rendkívüli fontossággal bíró — ' intéz-kedés. A vállalás szerint ebben az évben az építkezések 50 százalékán bevezetik az egv összegben történő munkabérutalványozást. Ez amellett, hogy ösztönzi az embereket, a fegyelem, a munkaidő kihasználása szempontjából is nevelő hatású Vegyünk egy példát. Egy adott munka elvégzésére 30 ezer forintot utalnak ki egy 25 tagú komplexbrigád részére. Ha a brigád tagjai egy hónap alatt végeznek ezzel a munkával. akkor átlagosan 2 ezer forintot keresnek. Ha viszont lerövidítik az építési határidőt, 3 hét alatt is megkereshetik ezt az összeget. Az előbb említett új bérezési rendszer hozzájárul az eddigi veszteségidők csökkentéséhez is. A brigádok azon igyekeznek, hogy a munkaidő minden percét kihasználják, ne várják tétlenül, hogy valamilyen munkánál kisebb vagy nagyobb akadályokat mások hárítsanak el. A munkaversenyvállalások között szerepel többek között, hogy 1961- ben az elmúlt évben felmerült veszteségidőt 30 százalékkal csökkentik. Ez a termelékenység szempontjából előnyös, de hozzájárul az egyes építkezések határidő előtti átadásához is. A határidőit lerövidítése mellett figyelembe vették a gazdaságos termelés elsőrangúságát. is. A munkások és műszakiak vállalták, hogy 100 lakás építési költségeiből kél és fél lakás építési költségeinek összegét megtakarítják. A KISZ-fiatalok azon kívül, hogy védnökséget vállaltait a Kilián-déli lakótelep építése felett, 700 ezer forint érték megtakarítását vállalták Főleg anyagban, hulladékgyűjtésben ős társadalmi munka végzésével akarják elérni ezt az eredményt. A vállalások teljesíthetőségéről beszélgettünk Andrási Károly épi— Nem élek vele — hárította el a kínálást az öreg. — A pipához szoktam, az való a parasztembernek. Rá- kattintja az ember a parázsra a kupakot oszt akár a szalmakazlon is elfüstölöghet. — Azon már ne múljék, nyomkodjon vagy hármat. bele ebből a jófajta Tervből. — Az meg már csak olyan, mint a fű, csak füstje van, meg bűze, ereje meg semmi. Ez olcsó Is, ereje is van — húzta elő a pipadohánytól hasasodó kostököt. — No, szóval, hol is kezdjem? Valamikor nagyobb becsben tartották a földet, mint mostanság. Most már senki se meg)' ölre egy barázda földért. Mindenkinek annyija van, amennyi a szövetkezetnek. Akkoriban, még jóval az első háború előtt, a földért még agyon is ütötték egymást az emberek. Itt ebben a dűlőben is volt két gazda, akik ki nem állhatták egymást. Furcsa egy világ volt az! Mondta is mindig apám: fiam, ne nagyon törd magad a földért. Nézd csak a jóiazdákat, nincsen azoknak nyugodalmuk, mindig attól rémüldöznek, hogy elveri a termésüket a jég, vagy a víz mossa el, aztán jön a bank, oszt még a párnát is elviszik az ember feje alól. Meg mindig attól félnek, hogy n szomszéd elszánt, egy liarúzdát, azért meg csi- hi-puhl dukál. Ez a két. szomszéd is azon kapott össze, hogy az egyiIntek jobban fogott az ekéje a kelleténél, elhasított a szomszédéból egy barázdányit. bevetette kukoricával, a szélét meg, tésvezetővel. Bizakodva mondta, hogy vállalásukat minden körülmények között teljesíteni fogják. Bízik, munkatársaiban. Klibán András 17 tagú acsbrigádja már elnyerte a szocialista' munkabrigád címet:, vagy például a Patak utcai építkezésen Paszternák László tanulóoktató és 16 ifjú tanulója csodálatraméltó munkát végez. Bármit rábízhatnak a másodéves tanulókra, mindent elvégeznek. Mint Paszternák szaktárs mondotta, évenként legalább 2—3 olyan fiatalt tud adni az építőiparnak, akikre nyugodtan rá lehet bízni a legbonyolultabb építési feladatot, a kitűzést is. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóit egy cél elérése serkenti. Maradéktalanul, minden pontjában teljesíteni az 1961. évi munkaverseny felajánlásokat. E nemes vetélkedésben és harcban nem maradnak egyedül a műszakiak, ott all mellettük a pártszervezet, a szakszervezet, s az ifjak szövetsége, a KISZ. Nap mint nap magyarázzák az építkezéseken az éves vállalások teljesítésének jelentőségét. A párt- szervezet pedig arra buzdítja a műszaki vezetőket, hogy minél több hasznos szervezési Intézkedéssel tegyék könnyebben teljesíthetővé a második 5 éves terv első évének felajánlásait. Pásztory Alajos---------ooo--------I zraeli zongoraművész estje Miskolcon Nagy érdeklődésre számot tartó szólókoncertre kerül sor május 10-én, szerdán este 8 órakor Miskolcon, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében. Frederic Portnoi izraeli zongoraművész, aki világborút ja során Leningrádból érkezett most hazánkba, ekkor tartja zongoraestjét Miskolc komoly zenét kedvelő közönsége részére, amelynek műsorában Bach Fisz-moll toc- cata-ja, Haydn C-dur szonátája, Schumann Fantáziája, Kabalevszkij F-dur szonátá-ja, Ben-Hain Sonatiná- ja es Chopin Andante spianato et grand polonaise című müve szerepel. A várhatóan értékes szólókoncertet az Országos Filharmónia rendezi. ---------ooo--------N évadó ünnepség Kazincbarcikán .Kazincbarcikán a napokban névadó ünnepséget tartottak, amelynek keretében Sípos Zoltánnak, az MHS járási elnökének kislánya megkapta a Júlia nevet. A bensőséges, hangulatos ünnepségen megjelent néhány megyei, járási, illetve városi vezető is. A névadó apa Szabó István altábornagy. a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos elnöke volt. ahogy szokás, napraforgóval ül- lette be. A megrövidített gazda látta a huncutságot, de nem szólt az egy árva szót se, amíg be nem ért a termés. No, hisz akkor se szólt. Egy szép napon kimeiit feleségestül, lányostul a földre és se szó, se beszéd, leszedte a sor napraforgót, ott. helyben kikopolta belőle a magot, az üres kalapokat meg visszahajigálta a szomszéd földjére. Nesze, ne mond, hogy mindent, elvittünk. A napraforgóval teli zsákokat aztán fellökték a szekérre, s mint akik jól végezték dolgukat, hazakocogtak. Másnap megy a szomszéd a napraforgóért, annak meg se híre, se hamva. No, de őt, se a gólya költötte, tudta, honnan fúj a szél. Keserű lesz még neked ez a barázda! — káromkodta el magát. Amikor a szomszéd bevetette a maga földjét őszi búzával, egy éjszaka kilopakodott a határba, a szekerén három zsák valami púposodon. Gaz volt, abban, perjefű magja, amit csépléskor szedett össze. Fogta a lelketlen és egy szemig kiszórta a szomszéd vetésére. A gazdálkodó legnagyobb ellensége a perjefű, tízhúsz bokor is el tudja piszkolnt a földet, hát még az a temérdek. Uramisten! Hogy volt lelke rá! Bízó jy, tavaszra kibokrosodott a por.ie, szinte egy szálig kiölte a búzát abból a két holdból. A szomszéd néni tudta mire vélni a dolgot, tavaly még. eg)' szál nem sok, annyi perjefű sem volt a földjében. Nem is gyanította, hogy ember keze van a dologban. A felesége isten büntetését látta benne, amiért ügy kitoltak a szomszéddal a napraforgó miatt. A perje meg szaX. A Tiszapaikonyái Erőmű Vállalatnál 46 brigád versenyez a kitüntető szocialista brigád cím elnyeréséért. A brigádok összlétszánia 64. ez több mint fele a vállalat dolgozóinak. A versenyben eddig öt brigád kapta meg az oklevelet, amelyet április 4-én adtak át. Az egymással versenyző brigádok munkája eredménye volt az is, hogy a vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. II. Az Erőmű Vállaló: szocialista bri- gadjainak egyike. Fehér'József elvtárs brigádja Gagarin nevét vette fel. A birgádgyülésen, ahol ez a döntés megszületett, elhatározták, hogy méltóak lesznek a névhez, s még jobb munkát végeznek. III. A Tiszavidéki Vegyikombinátot építő ÉM. 31-es Építőipart Vállalatnál kifizették a nyereségrészesedést. Ezt összekötötték a május elsejei ünnepségekkel. Ezen a napon osztották ki az okleveleket a vállalat szocialista munkabrigádjainák is. Hat brigád érdemelte ki ezt a címet IV. Nagyszámú érdeklődő részvételével tartották meg Tiszaszederkény-Ujvá-, rosban a kulturális seregszemle töpörödött, magját saétvitte a szél, s az egész dűlő tele lett vele, a szomszéd földjét se kímélte. Úgy három esztendőre úgy hozta a sors, hogy a perjefűvető istenigazábul felöntött a garatra. Ott volt. a kocsmában a szomszéd is. Odadülöngélt hozzá: — No, szomszéd, hogy terem a perjéd? Megvert az isten a napraforgóért, mi? Én voltam az az isten — ütött a mellére. — Megmondtam én akkor. hogy keserű lesz még neked az a barázda ... — De neked is az lesz — fenyegette meg a haragosa. Harmadnapra vérbefagyva találták a perjevetot a földjén, valaki szétverte a fejét a szekérlőccsel. Mit gondol, ki volt a tettes? Nem nehéz kitalálni, a zsandárok is megtudták egyből. Vasraverték a szomszédot. Azt mondták, felkötötték. At rireo elhallgatott. Kivette tö- co redezett fogai közül a pipáját, csizmája sarkúhoz ütögette. — Hat így volt, innen a neve. Cifra egy történet, mi? Látja, nekem sohse gyűlt meg a bajom a barázdával. Annyi földem volt mindig, ami a lábamujja közé ragadt, nem is fájt a fejem miatta. Csak néztem a földes gazdakat. Marakodjatok csak, püföljétek egymást az elszántott barázdákért... ö, a mezőpásztori hivatal örököse puszta szemlélője volt ennek a hol véres tragédiákat, hol megnevettető tragikomíkumokat játszó Ingyencirkusznak. A föld volt az örökös rendezője ezeknek a hajbakapós történeteknek, a föld, amely az ember rosi bemutatóit. Az építkezés kuliúr- csoportjain kívül megjelent a TVK festékgyárának színjátszó csoportja is. A Tiszapelkonyai Erőmű Vállalat fúvószenekara, színjátszó csoportja és a TVK lakkfestékgyárá nak színjátszó csoportja érdemelte ki, hogy továbbjusson és részt vehessen a megyei bemutatókon. Varsányi Endre, Tiszapalkonya ——oOo--------S zépek a vetéseink A legutóbbi esőzések óta szinte rá sem lehet ismerni a hejöbabai határra. Szemlátomást nőnek a vetések és ez fokozza a tsz dolgozóinak munkakedvét is. Remény van rá. hogy —< ha valami közbe nem, jön — bőséges termés lesz a nyáron, a föld gazdagon fizeti meg a belefektetett munkát. Különösen szépek az őszi és tavaszi kalászosok, a rétek és a legelők, de a kapasnövények is kelnek mar, A tsz tagjai pár nap múlva befejezik a kukorica vetését, Munkaerőben nincs hiány, mindenki szorgalmasan dolgozik. Csapó István, Hejöbába. boldogítására adatott, mégis sokszor könnyet, szenvedést zúdított tulajdonosaikra. — Higgye el nekem fiatalember, még néni vallják be, de én tudom, hogy jobb így nekik. Olyan nyugodalmasan alszanak. Nem fájdítja fejüket az adó, nem kell félniök, hogy öregségükre a rossz kölykök gazember módján bánnak majd velük. Megkapják majd a nyugdíjat, a té- esz is rajtuk tartja a szemét, nem hagyja, hogy kenyér nélkül legyenek. Már most is vagy húsznak hordja a postás a nyugdijat. — Némelyik tag járatja ugyan a száját, de hát milyen az ember? Megmutatja valaki a kisujját, s neki már az egész keze kellene. A minap is mondom az egyiknek: Maga csak ne beszéljen. Vénségére kilökte »z apját az ólba, még a kenyeret i$ csak lopva ette. Maga jobb fiúra talalt az államban, meg a tsz-ben, »z nem nézi ki a szájából « falatot,.. Bi- zonyislen, úgy elhallgatott, hogy magam is megsajnáltam. Gépek zúgnak a bevetette r © perjésén. Idehallom az elszakadozó perjegyökér pattogását. A nehéz borona vasujjai belemélyednek a kcserúbarázda-dülő földjébe, szálanként kaparják össze a perjét. Csomóba villázzák, szalmát dugnak alá. Kesernyés füst terjeng; könnybe lábad tóle az ember szemsk A hajdani gyülölködők bánata alá gyújtanak a jobb paraszti sors mai munkáiéi. Holnap talán új nevet is adnak a dűlőnek, újat, talán estt Egyetértésbarázda-dűlő... Gulyás Mihály »»♦♦♦«»»»♦i KESERÜBARAZDA-DÜLO
