Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-16 / 89. szám
2 BSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1961. április 16. Megtöríéai a Iegaag^zeralib betett, új, ragyogó oldal került az emberi civilizáció történetébe (Folytatás as 1. oldalról.) technikusaknak, az egész szovjet népnek, mert megteremtették a nagyszerű Vosztok űrhajót, a kitűnő berendezést és a rakétát, amely ilyen óriási űrhajókat képes pályájukra eljuttatni, Jurij Gagarin kijelentette, hogy tanulásának, életének és munkájának minden lépésekor állandóan érezte a kommunista párt — amelynek tagja — gondoskodását és figyelmét. Tapssal fogadták, amikor Jurij Gagarin elmondotta: Különösen ki akarja emelni azt a szerető emberi gondoskodást, amellyel a Szovjetunióban a kommunista párt, a kormány és személy szerint Nyikíta Hruscsov veszi körül az egyszerű embereket. Az űrhajós pilóta közölte, hogy közvetlenül a Földre való visszatérése után meleghangú szívélyes táviratot kapott Nyikita Hruscsovtól, aki üdvözölte az űrrepülés sikeres befejezése alkalmából. Űrrepülésünket — hangsúlyozta Gagarin — a szovjet népnek, a kommunista pártnak, a szovjet kormánynak, az SZKP XXII. kongresszusának ajánlottuk. Sokszor és magabiztosan fogunk repülni A megjelentek tapsától kísérve Jurij Gagarin kijelentette: sokszor és magabiztosan fogunk repülni. Valóban meg fogjuk hódítani a kozmikus térséget. • Mindig örülünk más országok tudományos sikereinek — mondotta Gagarin. — „örömmel üdvözöljük majd a kozmoszban más országok űrhajósait, sok sikert kívánunk ' nékik a világűr békés meghódításában, együttműködést akarunk velük a kozmikus térség békés használatában.” A sajtóértekezlet részvevői viharos tapssal fogadták Gagarin e szavait. Üjúlt erővel ünnepelték, amikor a hős űrhajós a következő szavakkal zárta nyilatkozatát: „Én magam még sokat szeretnék repülni a világűrben, megtetszett az űrutazás. Szeretnék elrepülni a Vénusz és a Mars felé, amolyan igazi nagy utat megtenni”. majd azokat a felvételeket, amelyeket a „Vosztok” űrhajóról készítettek a Föld felszínéről, Jurij Garagin a következőket, mondotta: — A „Vosztok” űrhajón egyetlen fényképező berendezés sem volt, így felvételek nem készültek, tehát nincs is mit közölni. Az egyik tudósító kérdésére válaszolva Gagarin közölte, hogy az űrrepülés idején éhséget és szomjúságot nem érzett, s ' hozzátette, hogy érzetei ugyanolyanok voltak, mint a földön. A hős űrhajós elmondotta, idejében közölték vele, hogy őt szemlélték ki az űrrepülésre. A felkészülésre elegendő Ideje volt. Egy kérdés kanosán Gagarin kijelentette, hogy előzőleg sohasem repült ballisztikus rakétán. GAGARTNNAK FFT,TETTÉK A KŐVETKEZŐ KÉRDÉST: „Ha önt, családos embert, kétgyermekes apát felküldték kozmikus repülőútra, biztos volt-e a kormány abban, hogy áz út szerencsésen végződik?” — Ebben a kérdésben — jegyezte meg az űrhajós — a „felküldték” szót a „megbízták” szóval helyettesíteném. Nagyon örülök és nagyon büszke vagyok rá — fűzte hozzá Gagarin az egész terem viharos helyeslése közepette —, hogy éppen 'engem bíztak meg ezzel az úttal. Abban pedig, hogy a vállalkozás sikerrel jár, senki nem kételkedett, sem én, sem a tervezők, sem a mérnökök. Jurij Gagarin közölte, hogy re- pülőútja során különleges élelmiszert fogyasztott, melyet az . Orvostudományi Akadémia útmutatásai szerint készítettek el. Arra a kérdésre, hogy volt-e nála valamilyen talizmán és magával vitte-e útjára hozzátartozóinak fényképét, az űrhajós ezt válaszolta: — Nem hiszek semmiféle babonákban és talizmánokban. Fényképeket nem vittem magammal, mert szilárdan meg voltam győződve, hogy visszatérek a Földre, és ismét meglátom szeretteimet. Jurij Gagarintól megkérdezték, hogy űrhajóját, vagy annak egyes részeit lehet-e még egyszer űrrepülésre felhasználni. Az űrhajós kijelentette, hogy ez inkább a technikusokra és a mérnökökre tartozik. Az ő véleménye szerint — fűzte hozzá — az űrhajót és berendezését még fel lehet használni űrrepülésre. (Viharos taps.) Az űrhajós előkészítése Elegen vagyunk az űrutazásokhoz Ezután Noraír Sziszakjan akadémikus emelkedett szólásra. Elmondotta többek (között, hogy az űrhajós előkészítésének legfontosabb fejezete olyan laboratóriumi feltételek megteremtése volt, amelyek a lehető legteljesebben utánozták az űrrepülés sajátosságait. Ilyen laboratóriumi feltételeket a Földön és repülőgépeiken sikerült megvalósítani. Ezt követően Vaszilij Parin professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia rendes tagja az ember első kozmikus repülésének előkészítéséről és az úton lévő űrhajós fiziológiai állapotáról számolt be. Emlékeztetett rá, hogy Jurij Gagarin repülésének egész idején állandó orvosi ellenőrzés alatt volt Az orvosok és fiziológusok a közérzetre vonatkozó jelentéseken kívül, amelyeket rádió útján közvetlenül Gagarintól kaptak, rádiótelemetrikus rendszerek segítségével figyelték a kozmikus térségben tartózkodó első ember érverését és légzését. Parin professzor közölte, hogy az űrhajós ruhájába egyszerű és a célnak megfelelő adókat szereltek be. Ezek az adók a szív bioáramait, az érfal lüktetését, a mellkas légző mozdulatait elektromos jelzésekké alakították át. Parin professzor befejezésül hangsúlyozta, hogy az embernek a történelemben első űrrepülése rendkívül értékes adatokat szolgáltatott az űrutas kozmoszbeli állapotáról. Nyilvánosságra hozzák a tudományos anyagokat A sajtóértekezleten jelenlévő egyik délamerikai megkérdezte, hogy milyennek látta Gagarin az ő kontinensét. „Nagyon szép” — válaszolta Gagarin. Gc.garin közölte, hogy a világűrkutatási tervnek megfelelően, a Szovjetunióban folyik űrhajós-pilóták kiképzése, majd a jelenlévők tapsa közepette így folytatta: Ügy gondolom, elegen vannak az űrutazásokhoz. Gagarin igennel felelt arra a kérdésre, vajon hiánytalanul teljesítette-e a repülés egész programját. Majd arra válaszolva, hogy fáradtság nélkül teljesíteni tudott volna-e ennél még nagyobb feladatot, Gagarin így válaszolt: „A programot úgy szabták meg, hogy teljesíthető legyen, s én mindazt megtettem, amit teljesi- teni lehetett”. Árra a kérdésre, vajon ügy véli-e, hogy a kozmoszban való huzamosabb tartózkodás Valamilyen kellemetlen pszichológiai és fiziológiai mozzanatokkal járhat, az űrhajós így válaszolt: — A pályán töltött idő lehetővé teszi számomra azt a szubjektív következtetést, hogy kozmikus repülésben huzamosabb idő is eltölthető. Jurij Gagarin szerint az űrrepülés valódi körülményei alig különböznek azoktól a körülményektől, amelyeket Konsztantyin Ciolkovszkij oly nagyszerűen leírt műveiben. — S milyen érzelmeket élt át, amikor a kozmoszból visszatért szülőföldjére? — szólt a következő kérdés. Jurij Gagarin lójelentette: — Nehéz lenne visszaadni az általam átélt érzelmeket. öröm, büszkeség, boldogság töltött el, hogy végrehajtottam a kozmikus repülést, hogy teljesítettem a rám bízott feladatot. Boldoggá tett az a tudat, hogy az űrrepülést a Szovjetunióban, szovjet tudósok valósították meg, hogy az élen haladó szovjet tudomány újból tovább lépett előre. Az egyik tudósító megkérdezte, mennyi Gagarin fizetése és kapott-e külön díjazást az útért. A legnagyobb jutalom — Az én fizetésem, mint minden szovjet emberé, teljesen elegendő szükségleteim kielégítéséhez — válaszolt Gagarin, majd hozzáfűzte, hogy megkapta a Szovjetunió Hőse címet. „Ez hazánkban a legnagyobb jutalom” — mondotta. Árra a kérdésre, hogy véleménye szerint 5 utazik-e másodszor is űrhajón, vagy valaki más, Jurij Gagarin kijelentette: Már jelentette a pártnak és a kormánynak, hogy kész teljesíteni hazája és népe bármilyen űjabb megbízatását. — Örülni fogok és hálás leszek, ha a második kozmikus utazás is rám bízzák, de sok űrhajósunk van, akik szintén szeretnének felmenni, és az űrutazást rájuk lehet bízni. Megkérdezték Gagarintól, hogy ablakon keresztül, vagy televíziós készülékkel szemlélte-e a Földet. Kijelentette, hogy az űrhajó kis fülkeablakán át látta a Földet. Arra a kérdésre; mikor kerül son legközelebbi űrutazására, Gagarin ezt a választ adta: „A szovjet tudósok és űrhajósok akkor bonyolítják le ezt az utazást, amikor erre szükség lesz.” A teremben derűs élénkséget és nevetést keltett az a Gagarinhoz intézett kérdés, hogy ő lész-e az űrhajós szakszervezet elnöke. — Elmondhatom — válaszolta Gagarin —, hogy ez nem tőlem függ, ha megválasztanak, én leszek. A Gagarinnak feltett utolsó kérdés így hangzott: „Más program keretében elrepülne-e ön a Holdrá?” A Holdra való utazáshoz más űrha[őkat készítenek A Vosztok űrhajó rendeltetése nem ez — válaszolta az űrhajós. — Erre a célra nálunk más űrhajókat készítenek és fognak készíteni. A sajtóértekezlet mintegy két óra hosszat tartott. A szovjet és a külföldi sajtó képviselőin kívül jelen voltak a diplomáciai testület tagjai; a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének tagjai, neves tudósok és Moszkva társadalmi szervezeteinek képviselői is. Az újságírók mindvégig feszült érdeklődést tanúsítottak az első űrhajós és a szovjet tudósok sajtóértekezlete iránt. A Tudósok Háza kornyékén lakók órákig álltak az utcákon, hogy személyesen láthassák a hős űrhajóst. (MTI) II3 éves terv megyei eredményeiből VIL CUKOR TERMELÉS 1957 1958 1959 I960 TÍPUS konyhabútor 1957 1958 1959 1960 PAMUTFONAL 1957 1958 1959 már előbb is kísérletek ^ embernek a világűrbe való felbocsátására. Áj kérdezők egy része nyugati sajtójelénté- sekre hivatkozik. Ilyen kísérlet i nem volt, — jelentette ki a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke. — Jurij Gagarin indult el elsőnek és próbálkozását — mint látják — siker koronázta. Arra a kérdésre, hogy szükség volt-e egyáltalán embert küldeni a világűrbe, Nyeszmejanov akadémikus a következőket válaszolta: — Ha egyáltalán nem akarnék tanulmányozni a többi bolygót, akkor erre nem volna szükség. De nem lehet megelégedni csupán a fényképfelvételekkel, mint amilyenek a Hold láthatatlan oldaláról készültek — fűzte hozzá Nyeszmejanov. — Már maga az a tény, hogy e napokban ennyi tudósító tartózkodik Moszkvában, azt bizonyítja, hogy nem elegendőek csupán a felvételek, önök mindent a saját szemükkel akarnak látni. A KŐVETKEZŐ KÉRDÉS ÍGY HANGZOTT: Hruscsov azt mondta, hogy az űrrepülés volt az első szovjet fecske a világűrben. Mikorra lehet várni a következőt? A FECSKÉK ÁLTALÁBAN TAVASSZAL RÖPKÖDNEK — válaszolta Nyeszmejanov. EGY MÁSIK KÉRDÉS arra vonatkozott, hogy vajon miért előzte meg a Szovjetunió az Egyesült Államokat a világűr meghódításában?- — Mint minden bonyolult jelenségnek, ennek is sok oka van — felelte Nyeszmejanov. — A Szovjetuniónak volt egy Ciolkovszkij-a is — hangsúlyozta Nyeszmejanov —, aki még a forradalom előtti Oroszországban elsőnek dolgozta ki az űrrepülés elméletét. Véleményem szerint azonban az a fő ok — mondotta Nyeszmejanov —, hogy a szocialista államban lényegesen jobbak a tudományos és műszaki munka célszerűbb megszervezésének a lehetőségei, mint az olyan államban, ahol a magántulajdon uralkodik és sok egymással ellentétes érdek érvényesül. Gagarin válasza a hozztí intézett kérdésekre Garagin elmondotta, hogy a Szovjetunióban különböző változatokat dolgoztak ki a leereszkedésre, többek között kidolgozták a leereszkedés ejtőernyős változatát is. De a mostani úton a pilóta a fülkében tartózkodott; a leereszkedés sikeresen történt és bebizonyította a leszállás valamennyi rendszerének rendkívüli hatásosságát. Arra a kérdésre, hogy közük-e Jevgenyij Fjodorov akadémikus közölte, hogy a sajtóértekezleten adott tájékoztatás csak az első értesüléseket tartalmazza Gagarin útjáról. Később majd nyilvánosságra hozzák a megfelelő beszámolókat és az egyéb tudományos anyagokat. Jóllehet Gagarin egyedül járt a világűrben — mondotta Fjodorov akadémikus — győzelmében az űrhajót megteremtő és repülését biztosító munkások mérnökök, tudósok nagy csoportjának munkája jelentkezik. Amikor az első szovjet szput- nyik elérte pályáját, — külföldön egyesek, talán még néhányan a nyugati sajtó itt megjelent képviselői közül is, úgy vélték, hogy ez az eredmény a Szovjetunió különálló, elszigetelt sikerének következménye volt. Ma ezt már senki sem gondolja. Az első szputnyik útjától a mai napig eltelt rövid idő alatt mindenki előtt világossá vált, hogy a Szovjetuniónak a világűrben aratott sikerei a szocialista ország tudományos és műszaki fejlődésének törvényszerű fokozatai. Fjodorov akadémikus emlékeztetett rá, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa április 12-i felhívásában hangsúlyozta, a szovjet nép nemcsak saját sikerének, hanem az egész emberiség eredményének tekinti a világűr meghódításában kivívott győzelmét. Örömmel állítjuk eredményeinket minden nép, a haladás, a Földön élő emberek boldogsága és jóléte szolgálatába, — hangsúlyozza ez a felhívás. — Eredményeinket és felfedezéseinket nem a háborúnak, hanem a békének és a népek biztonságának a szolgálatába állítjuk. A sajtó képviselőihez, mindenekelőtt a nyugati tudósítókhoz szólva, Fjodorov akadémikus arra kérte őket, juttassák el olvasóikhoz, minden emberhez a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány ünnepélyes békeszózatát. E szózat felhívás arra. hogy minden ember, fajtájától és nemzetiségétől, bőrszínétől, vallási meggyőződésétől és társadalmi hovatartozásától függetlenül minden erejét összpontosítsa a tartós béke biztositására. Gagarin útját siker koronázta Nyeszmejanov akadémikus ezután közölte: írásban beérkezett kérdések többsége Jurij Gagarinhoz szól, tehát ő csak azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket közvetlenül a Tudományos Akadémia elnökéhez intéztek. Nyeszmejanov elmondta, hogy több kérdező érdeklődik, történtek-©
