Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-14 / 87. szám

Wntelc, 1961. április 11. fiSRAKMAGYARORSZAO 9 A garadnai valóság... m _______i Petőfi Termelőszö­A garaanai vetkeZetben kiosz­tották az év első három hónapjára a munkaegység-előleget, kereken 73 ezer forintot. Munkaegységenként 18 forint ütötte a tagok markát. Akadt olyan, aki több mint háromezer fo­rintot kapott. S most néhányan azt hajtogatják: meghúzták a szánk előtt a cukros­je alatt visszaszereznie környékszer- te ismert állattenyésztésének jó hí­rét, olyan szarvasmarhaállománnyal rendelkezik, melynek az encsi járás­ban nincs párja. A Tenyészállatfor­galmi Vállalat harminc tenyészüszőt szerződött le velük erre az évre. Ebben az évben 60 darab hízott mar­hát értékesítenek, továbbá 160 darab sertésre kötöttek hizlalási szerződést A garadnai tsz-asszonyok jókedvűen válogatják a vetöburgonyát. madzagot, aratásig aztán nézhetünk ®z égre, egy fillért se kapunk ... A Vezetőség hiába magyarázza: mos- tantól kezdve rendszeresítik az elő­legosztást, minden hónap ötödikéig kifizetik az előző hónapban szerzett munkaegységre az előleget, az áprili­sit tehát május 5-ig mindenki kézhez kapja. Hiszi a piszi — rántják meg vállukat a tagok. — Az első előleg- osztást arra szánta a vezetőség, hogy kedvet csináljon a munkához, hadd törjék magukat az emberek a mun­kaegységért, aztán összedobolnak Oßy közgyűlést: nincs előleg, üres a Zsebünk... Marosvölgyi János elvtárs, a meg­bízott tsz-elnök lehangol tan mondja: — Ez a mi legnagyobb ellenlába­sunk, a bizalmatlanság. Pedig min­denki látja, akinek szeme van, hogy mindenünk szép, a jószágállomá­nyunkkal akár dicsekedhetünk is, a Vetéseinkkel sincs mit szégyenkez­nünk, Csupa bőkezű Ígéret itt min­őén. t,'í’arr Istvánná, a tsz főkönyvelője ^fehéren fekete” bizonyítja, hogy az fv első hat hónapjára már biztosítot­ta a bank a hitelt a munkaegység- eiolegre. Pedig a bank embereit meg nem olyan fából faragták, hogy a világba beszéljenek, jól megnézik, tpine hiteleznek, megvan-e rá a fe­dezet; nem lehet herdálni a nép Pénzét. Az a világ elmúlt, hogy csak !lgy vaktában szórják a tsz-eknek a forintokat. . *Sen, a garadnai tsz-tagok nem ™dják elképzelni, hogy a tsz-község megalakulása, 1958 óta annyit fej- ?~tek volna, hogy már a rendszeres •olegre is futja erejükből. A bajke- frők meg abból indulnak ki, hogy 3ó, fizetik ugyan azt a 18 forintos előleget, de év végén aztán „nesze jCfPmi — fogd meg jól”, nem lesz jmt osztani. A különben is bizalmat- ®n emberek meg kapnak az eféle beszéden, s úgy kiforgatják ed- tapasztalataikat, hogy abból r”nk rossz származhat. Tavalyelőtt e°^el negyven forintot ért a tsz-ben 28 r munkaegység, tavaly már csak forintot és a csökkenő tendenciát ?m azzal magyarázzák, ami a való- hogy tavaly termelvényeik felét Pusztította az eső, hanem valami megfoghatatlan, rajtuk kívülálló erő- k tulajdonítják a csökkenést. . hát a valóság, mire tervezte a radnai Petőfi Tsz az 52 forintos unkaegység-értéket? S honnan, ^ölegrc^ik mait* a 18 forintos havi Amikor a vezet6i l’óváha­... gyásra vitték gazdasági j ...okét, a járásiak is csóválták a ***: nem lesz ez sok, emberek? S aposap végéra jártak a dolognak, rüH markoltak-e sokat? És kidé­ig.!; "°®y a terv reális, sőt, a leg- ja .P ferményféleségből kevesebb át- ^gveimést terveztek a szokásosnál. ^ korrépából például 180 mázsa a I ’ nos, több mint tíz esztendő át- g érmésé azt mutatja, hogy a ga- határban a cukorrépa hol- va, ,°íí átlaga 210 mázsa volt. Ta- *. ,y ezer munkaegységet tervez- tai- u most 83 ezret, s úgy kalkulál­ni ™ minden munkaterületen, mezőgazdaságban szokásos 10 órás nkanap alatt mindenki megsze- getZC ^e®a^*Jb az egy munkaegysé­oimult három esztendőben a tói ™é®e elsősorban az időjárás­ai, íu^8ött, fő jövedelemforrását a vénytermesztés jelentette. Ebben -ti', ey , n a* állattenyésztéstől vár- j,- ..a legtöbbet. Garadnának sikerült k°í> gazdálkodása három cszlcnde­— tavaly még csak 25 darab hízott sertést tudtak értékesíteni. Áruter­melési tervük teljesítése végett még negyven darab sertésre kötnek hizla­lási szerződést — a maguk nevelte sertésállományból biztosítják a bízó­alapanyagot. Bárányból is eladnak 155 darabot. A tej, a gyapjú, a sajt is jelentős jövedelmet hoz a tsz konyhájára. De száz szónak is egy a vége: csak az állattenyésztésből több mint egy­millió forint jövedelemre tesznek szert. A növénytermesztés, ha nem is hoz többet, mint tavaly, akkor sincs veszélyben a tervezett 52 fo­rintos munkaegység-érték. A tava­lyihoz hasonló időjárás meg nem zebben boldogulnak az új élet törvé­nyeivel. A volt gazdaasszony oda­vágja: nézd már a kódist, hogy ki­nyílt a csipája!... A megsértett asz- szony se rest: azért voltam én sze­gény, mert neked jól ment, rád dol­goztam, egy csupor aludttejért ka- páltattál... Ezen aztán úgy össze­vesznek, hogy ember legyen a tal­pán, aki kibékíti őket. S amikor az elnök, a brigádvezető, vagy valame­lyik meggondolt férfi megkérdi tő­lük: mi értelme van ennek, asszo­nyok? — hallgatnak, maguk sem tudják, van-e értelme. B . . ____Magyarországon t zony, nincs. nl^r n;ncsen úr és nincs cselédje, dolgozó emberek vannak, akik ha élni, boldogulni akarnak, meg kell fogniuk a munka végét, különben könyörtelenül szem­be találják magukat ezzel a tör­vénnyel: aki nem dolgozik, ne is egyék. A szép távlatok, a biztató Ígéretek garadnai valóságában csúnya szep- lőként látszanak az előbb említettek. Csúnya dolog ez, de ha eltüntetik, ha megértik, hogy minden sértő szó egy-egy kapavágást tékozol el, csínyján fognak bánni a szóval, s ta­lán a munkaegység is gyorsabban szaporodik. Bizony, ez a véleménye a növénytermesztési brigádvezető­nek. Kavesánszki Andornak is. Túlzás nélkül elmondható: a ga­radnai tsz-tagok szorgalom dolgában példát mutatnak az egész járás tsz- oarasztságának, s ez a dicséret — felvágott nyelvük ellenére — az asz- szonyokat is megilleti. A házimunkát is hanyagolják, csak menjen a mun­ka a tsz-ben. mert onnan várják megélhetésüket. Mező Józsi bácsit állandóan munkában találja az em­ber, nem kevésbé ifjú Csilik Józse­fet, Lipták Guszti, Budai Pista, Kle- ma Berci traktorosokat, vagy az ál­lattenyésztők közül Kéri Pistát. Bar­na Jóskát, Ucekáj Lajos bácsit. Ka­vesánszki Mihály bácsi hajlott kora ellenére is kiveszi részét a közös munkából. Az asszonyok munkacsa­patvezetője. Kiss Ferencné példamu­tatóan iparkodik, nem kevésbé Kér­A 3 éves terv megyei eredményeiből VL *i IPARI MUNKÁSRA JUTÓ TELJES TERMELES 132.3. 1957 1955 1959 1960 AZ IPARBAN FCGLALK0ZTAT0TTAK SZÁMA 100 °/c 104.0 108/7 114,0 1957 1958 1959 1960 Sokai építkezett a garadnai tsz megalakulása óta. Ez évben 50 férőhelyes nő- vcnückistállót és egy 200 férőhelyes sertésfiaztatót építenek. Kavesánszki An­dor az új sertéshizlalda helyét mutatja. szokott megismétlődni minden év­ben. Mi sodorhatja mégis veszélybe a tervet? Maguk a tagok, a bizalmat­lanság, a sok buta beszéd, a vezető­ség felelőtlen ócsárlása, az asszony°k egymás közti civódása. Az igazság azonban- az, hogy pörlekedés közben sem áll meg a kezük, de ha nem marakodnának annyit, az egymás gyalázására fordított erejüket is a munkában hasznosítanák, bizony többre mennének. A komoly gondol­kozásé férfiak már régen túltették magukat azon, hogy egymás szemé­re vessék: te kepés voltál, te meg módos paraszt. Az asszonyok nehe­tész Marika, aki szombattól már nem leánynevére hallgat, bekötötték a lejét. Nagy Miklósné idős asszony létére sem húzódik a munkától. S ott van Magyar bácsi, a sertésgondo­zó — a szép sertésállomány az ő és segítője kezemunkáját dicséri. Nem cukrosmadzagot húzott el a vezetőség a garadnai tsz-tagok orra előtt — a rendszeres havi előleg már nem ígéret, hanem teljesült valóság, s az 52 forintos munkaegység is — bármennyire is soknak tűnik — valóság lehet. A garadnai Petőfi Tsz tagságán múlik, egyedül rajtuk. Gulyás Mihály Egy kiváló vállalat — 8 ami a cím mögött van HADD beszéljen először néhány adat. A megyében — Miskolc kivéte­lével — háromezer rádiót, 500 por­szívót, 500 motorkerékpárt, 300 hűtő­gépet, 300 TV készüléket, 1500 mosó­gépet. csaknem 30 millió forint ér­tékű bútort vásároltak 1960 második felében. Kedélyes beszélgetés közben tudjuk meg ezeket az adatokat a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától, Lelik Jánostól és az áruforgalmi osztály vezetőjétől, Gönczi Jánostól. Talán ez a 'néhány adat is jelzi azt a munkát, amelyet, a vállalat az el­múlt esztendő második felében vég­zett, s melynek eredményeként újból megszerezte a kiváló vállalat címet, továbbá a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ vörös vándorzászlaját. A BELVÁROSI Étteremben mu­zsika szól, az arcok elégedettek, s kiki az élményeit meséli. Itt van az ünneplők között dr. Tóth István elv­társ, a megyei tanács elnöke. A ta­nács köszönetét, elismerését dr. Bod­nár Ferenc elnökhelyettes elvtárs tolmácsolta. Borsos László, a Belke­reskedelmi Minisztérium főosztály­Növelik gyümölcskertészetüket a hegyközi termelőszövetkezetek TIZENÖT termelőszövetkezet működik megyénk északkeleti szélén, az erdőkkel, hegyekkel övezett Hegyközben. Füzér. Pusztafalu, Nyíri, Bózsva és sorra mind — parányi községek. Dombról le, dombra fel fut az a párszáz holdnyi szántóterület, amelyet évszázadok alatt elhódítottak maguknak az erdőrengetegtöl. Egy­évesek még csak az itteni közös gazdaságok, és az első esztendő arról győzte meg a kis termelőszövetkezetek tagjait, hogy sovány földjeiken csakis okos, belterjes gazdálkodással teremthetnék maguknak boldogabb életet annál, amely e nagymúltú vidék sóikat szenve­dett parasztságának évszázadokon át osztályrészéül jutott. Adottságaik szinte valamennyiüket arra az elhatá­rozásra késztették, hogy belterjes gazdálkodásuk alap­jának az állattartást és a gyümölcstermesztést kell tekinteniük. Alma, szilva, körte termesztésével egyéni korukban is foglalkoztak a hegyközi gazdák, de kis területen, így» nagyobb összefüggő gyümölcsössel, egy 100 holdas almáskerttel csalk a nyíriek rendelkeznek. Eddig még ók is inkább a gyümölcsös rendbchozásával voltak elfoglalva, ma már azonban nagyteljesítményű gépi permetezővel dolgoznak, s olyan szépek, gondo­zottak az almafák. hogy joggal számíthatnak az el­következő években jó termésre. A régi mellé ebben az évben további 12 holdnyi domboldalt is betelepítenek jonathánnal. A nyíriek példáját a többi termelőszövetkezet is követi a Hegyközben. Igv a pálházi Rákóczi Tsz 15, a füzéri Rákóczi 10, a pusztafalusi EszeTamás Tsz 30. a széphalmi Kazinczy Ferenc Tsz 13 holdon létesít ezévi terve szerint almáskertet. DE KIVÁLÓAN alkalmasak a Hegyköz lankás domboldalai a bogyós gyümölcsök telepítésére is, ami iránt szintén nagy az érdeklődés. A mikóházi Arany­kalász 4, a füzéri és a nyíri Rákóczi 3—3, a ruda- bányácskai Aranvkalász 2 holdat ültet lie málnával, míg más tsz-eik fekete ribizlit és köszmétét akarnak termeszteni. A bogyós gyümölcsök területét évről évre növelni akarják, hogy ezzel a közös gazdaságodnak nagyobb jövedelmet, a lányoknak, asszonyoknak és az idősebb termelőszövetkezeti tagoknak pedig könnyű munkalehetőséget biztosítsanak. vezetője mar átadta a zászlót, s ha a vigalom, a színes beszélgetés váltotta is fel a hivatalos szavaikat, időnként újból, s újból szóba kerül mindaz, amiért ez az alkalom immár másod­szor megismétlődik. Mert el kell mondahi, hogy sokféle gonddal, ne­héz körülménnyel birkózik a válla­lat. A központ toldozott-foldozott fel­vonulási épületekben székel. Korsze­rűsítettek több üzletet, raktárt, ezen túlmenően biztosítani kellett mintegy 80 bolt .jó áruellátását. És nem akár­milyen áruféleségekről van szó! A fentiek tükrözik azt a nagy érdeklő­dést, s megváltozott igényeket, me­lyet a vásárlók az újféle áruk iránt tanúsítanak. Ha csak azt mondjuk: emelkedik az életnívó, jobban élünk, a szavak talán elsiklanak fülünk mellett, a fenti adatok azonban bizo­nyítják. hogy valóban megváltozott életünk. A falusi, a vidéiki ember is messze jutott az évenként egyszer megjelenő Kincses Kalendárium for­gatásától, érdekli a nagyvilág ese­ménye, rádiót hallgat, televíziót néz, s a régi kanapékat és a tulipános ládát felváltja a modern, korszerű bútor. S hogy mi mindent tett a vállalat az elmúlt esztendő alatt, s annak má­sodik felében, azt nehéz lenne fel­sorolni. Ózdon és Kazincbarcikán néldául megszervezték a kisgépköl- csönzést. A tapasztalatok biztatóak és újabb ilyen törekvések várhatóit. Üj boltok nyílnak hamarosan. És ezekben a boltokban ugyanazt meg­találja a vásárló, amit Budapesten, a körút kirakataiban. A MODERN h^rtartási berendezé­sekkel, vas-műszaki és kultúrcikk árusításával a kultúrát, az ipar jeles termékeit juttatja a falunak a Bor­sodi Iparcikk Kiskereskedelmi Válla­lat. S hogy ezt idáig iól tette, ast bizonyítja a kiváló vállalati cím, a vándorzászló, s azok a kitüntetések, elismerések, melyben ez alkalommal számos dolgozó részesült. i— garami

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents