Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-12 / 85. szám
ffzerda, 1961. április 12. BSZAKMAGYARORSZAG 3 A baromfitenyésztés fejlesztéséért A megyei tanács és a megyei nőtanács Mezőkeresztesen megyei baromfitenyésztési tanácskozást tartott A tanácskozáson több mint háromszázan vettek részt a megye minden részéből: tsz-elnökök, állat- tenyésztési brigádvezetők, baromfigondozók, járási főállattenyésztők és a nőtanácsok titkárai. Dr. Kántor István elv társ, a Földművelésügyi Minisztérium kisállattenyésztési osztályvezetője vitabevezető előadásában ismertette a baromfitenyésztés nagy jelentőségét. Statisztikai adatokkal bizonyította be, hogy az állattenyésztésben világszerte erre helyezik a fősúlyt. Hazánkban a baromfitenyésztés gyors fejlesztése nagymértékben fokozza a húsellátást, a termelő- szövetkezet szempontjából pedig olyan jövedelmi forrás, ami állandó pénzbevételt jelent. Á baromfitenyésztés fejlődését országos szinten az 1957-es 160 ezer darab naposcsibével szemben, az 1960- ban elért 11 millió jellemzi. 1961- ben, az előzetes tervek szerint, több mint 40 millió naposcsibe kerül ki a termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz és magánosokhoz. A baromfitenyésztés nagyüzemi, speciális és szakszerű fejlesztésével elérhetjük, hogy 2—3 éven belül 100 millió naposcsibe kerül ki tenyésztésre. A csibeneveléssel kapcsolatosán elmondotta mindazokat a lehetőségeket, amelyek minden nagyobb befektetés nélkül — üres istálló, padlástér, pajta igénybevételével — átmenetileg megoldhatók. Szakszerűen ismertette a takarmányozás jelentőségét és mindazokat a tényezőket, amelyek biztosítják, hogy 8—10 hét alatt 3—4 kg takarmány felhasználásával 1 kg-os csibéket nevelhessünk. Általában 7—8 forint tiszta hasznot hoz egy csirke 7—8 hét alatt. Kiss Bertalan tsz-elnök ismertette az Aranykalász Tsz baromfitenyésztésének jövedelmezőségét. Elmondotta, hogy 1958-ban 920 darabbal kezdték, 1959-ben háromezer csibét neveltek a tsz-tagolcnál. 1960-ban 24 196 darab csirke neveléséből 145 516 forint tiszta jövedelme volt a tsz-nek. A 3100 darab toiótörzsál- lomány tojáshozama 92 220 forint tiszta hasznot hozott. Busznyák András, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője megyei példákkal bizonyította, hogy a baromfitenyésztés milyen jó jövedelmet hozott azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek megismerték, a baromfitenyésztés jövedelmezőségét. A baromfitenyésztő tsz-ekben megyei átlagban darabonkint 6 forint tiszta hasznot hozott egy- cgy csirke 8—10 hét alatt. Az állattenyésztésen belül a baromfi- tenyésztés az, amely kevés befektetéssel nagy jövedelmet biztosít. Vannak olyan termelőszövetkezetek, ahol egy évben háromszor-négyszer forgatják meg a csirkeállományukat, s így állandó pénzbevételhez jut a tsz és a barómfigondozóknak egész éven át biztosítják a keresetet. Elmondotta, hogy Szolnok megyében járt, ahol igen nagy mértékben fejlesztették a tsz-ek a baromfinevelést. Javasolta, hogy a tsz-ek kössenek megállapodást a tsz-asszonyok- kal csirkenevelésre. Felhívta a tsz- vezetők figyelmét, hogy a baromfi- tenyésztőket becsüljék meg, és a jó munkájuk után biztosítsanak részükre jó keresetet, anyagi érdekeltséget. A hozzászólások során jó volt hallani azt a sok kezdeményezést, amit A Miskolci Hűtőházban i V a megyei nőtanács felhívására a tsz- asszonyok szerte a megyében elindítottak. Elmondották az asszonyok, hogy milyen szép eredmények vannak már most is, de beszéltek arról is, hogy egyes tsz-ek vezetői nem értik meg a baromfitenyésztés jövedelmezőségét. A felsőzsolcai tsz-ben nem segíti a vezetőség a baromfigondozót, a sajóládi termelőszövetkezetben pedig nem akarnak baromfival foglalkozni, holott megvan erre a lehetőségük. Elmondották az asszonyok, hogy a naposcsibe olyan, mint a csecsemő, az asszonyok értenek a gondozásához. A girincsi tsz állattenyésztési brigádvezetője elmondotta, hogy náluk megbecsülik a baromfigondozókat, jó munkát végeznek és meg is kapják a tisztes járandóságot. Ugyanígy szólalt fel Gomba Mária, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz baromfigondozója, aki bejelentette, hogy hajlandó segítséget nyújtani a mezőnagymihá- lyi Uj Barázda Tsz baromfigondozó- jának, mivel annak még nincsen kellő szakismerete e téren. Szó volt a szállításról is. Elmondották, hogy az elhulláson belül mintegy kétharmad részben a szállítás alatti megfázás, vagy törődés az ok. Javasolták. hogv a keltetőíilomások zárt tehergépkocsiban szállítják a naposcsibéket. melyben megfelelő hőmérséklet biztosítható. A tanácskozás rendkívül aktív volt. A megyei és járási nőtanácsok jó munkája eredményeként felismerték a tsz-asszonyok a baromfitenyésztés jelentőségét és jövedelmezőségét. A tanácskozás résztvevőinek több mint fele nő volt. akik nagy lelkesedéssel Vettek részt a vitában. Ha az idő engedte volna, még estig is tartott volna a tanácskozás. Alig lehetett lezárni a vitát, újabb és újabb mondanivalójuk akadt a jelenlevőknek arról, hogyan akarják fejleszteni a baromfitenyésztést, hogyan akarnak minél több naposcsibét nevelni, a szerzett tapasztalatokat hasznosítani. Németh Imre „Talán ezt ta üvegtáblát tesszük majd kOzépre”. — Márton Margit kirakatrendező és Gyarmati Piroska Jitvenddbelt dekoratdr díszíti a Miskolci Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalat központi kirakatát. Nagy gyümölcslé vásárt készítenek dO, erre hívják fel a járókelők figyelmét. Ez a hútöliáz „s.f\ '. Ezek a kompresszorok biztosítják a —20 C fokot, amely a Miskolci Hütöház tárolótermeinek hőmérséklete. Foto: Szabados ti omplexbrigád egy miskolci gyógyszertárban A miskolci 19/47. sz. gyógyszertárban a KISZ-tagok kezdeményezésére — elsőként a gyógyszertári hálózatban — komplexbrigádot szerveztek. Követve a szocialista munkabrigádok példáját, a következő célokat tűzték ki: hetente rendszeresen foglalkoznak a tanfolyamon résztvevő technikusokkal, és szakmai segítségadással odahatnak, hogy azok a záróvizsgán legalább négyes átlageredményt érjenek el. Ezért a tanfolyamra járó technikusok között tanulmányi versenyt szerveznek. Kellő körültekintéssel és gondossággal elérik, hogy az ún. netaxánál a hibaszázalék a 0, 0.5-öt ne lépje túl. Elősegítik a gyakorlati idejüket ott töltő egyetemi hallgatók szakmai fejlődését. Az Egészségügyi Minisztérium illetékes főigazgatósága körlevélben tájékoztatta a gyógyszertári dolgozókat ezekről a vállalásokról és csatlakozásra hívta fel az ország vala- 1 mennyi gyógyszertárának dolgozóit.-oOoTízezer vagon gyümölcs értékesítésére kőinek szerződést a löldművesszövetkezetek A földművesszövetkezeti szervek országszerte megkezdték az idei gyü- mölcscrtékesítési szerződések kötését. A SZÜVOSZ tájékoztatása szerint az idén összesen tízezer vagon gyümölcs, ezen belül ötezer vagon alma, hatszáz vagon őszibarack, nyolcszáz vagon kajszibarack, ötszáz vagon málna és kétszáz vagon szamóca értékesítésére, illetve felvásárlására szerződnek. A termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok és hegyközségek a megkötött szerződések alapján előleget igényelhetnek. A bab köztes termesztésének módszere MA MÁR eldöntött tény, hogy a bab árutermelésének lehetőségeit a köztes termesztésre kell kihasználnunk. Ennek a termesztési módnak évtizedes hagyományai vannak. A termelőszövetkezeti és kisparaszti gazdaságokban általában a kukoricasorokban 2—3 lépésre, vagy minden második sorban ugyanilyen távolságra, vagy sűrűbben vetnek egy- egy fészek babot. Iregszemcsén, a délkelet-dunántúli kísérleti intézetben végzett kísérletek során kitűnt, hogy a kukorica a jóval sűrűbb babállományt is elbírja anélkül, hogy termésében csökkenést szenvedne, illetve az esetleges gyenge depresszió bőven megtérül a bab többletterméséből. Ilyen megfelelő Egy martinász, egy vájár és egy főkönyvelő bab, illetve kukorica állományt kapunk, ha a köztes vetést az iregszem- csei kísérleti intézet által a szójás silókukorica vetésére szerkesztett vetőgéppel végezzük. A vetógép 70 cm sor- és 35 cm fészektávolságra, váltakozva, egy-egy fészek kukoricát, illetve egy-egy fészek babot vet. A kukoricát 2—3 maggal, a babfészkeket pedig 6—8 maggal. E vetési mód esetén egy kát. holdra elméletileg 11 744 fészek kukorica és ugyanany- nyi fészek bab esik. A bab köztes termesztésénél a kukoricához hasonlóan, az iregi napraforgó is kitűnő társnövénynek bizonyult. Az előbbiekben említett kombinált vetőgéppel a napraforgó és bab köztes vetése ugyanúgy megoldható, mint a kukorica és bab köztes vetése. EDDIGI tapasztalatok szerint köztessel bevetett kukorica, illetve napraforgó termése rendesen elérte, vagy túlszárnyalta a tiszta kukorica, illetve napraforgó vetések termését, mivel a szövetkezeti tagok a fokozottabb anyagi érdekeltség következtében a köztes vetéseket sokkal gondosabban művelték. Míg a köztes vetések konvencionális módszerével a kukorica termése mellett 80—100 kg bab termelhető meg holdanként. Az új módszerrel termelt bab mennyisége termelőhelyektől függően 3,5—5 mázsa volt. Addig azonban, amíg kellő számú kombinált vetőgéppel nem rendelkezünk, a következő átmeneti vetési módszerek alkalmazása javasolható. KUKORICA négyzetbevető gépeinket a köztes babvetésre szánt táblákon a domborzati viszonyoktól teljesen függetlenül e célra fel lehet használni, mivel amúgy is csak egyirányú művelésről lehet szó. A kukorica négyzetbevető gépeknek a napraforgó vetésére történő átalakítása és kihasználása pedig további lehetőségeket nyújt e termesztési mód alkalmazására. E vetési módszer szerint négyzetbevető géppel vetnénk be a köztes bab vetésére szánt kukorica- és naDraforgótáblá- kat és a vetés idejétől, illetve az időjárástól függően, a kukorica és napraforgó kelésekor vagy egyelése- kor (május első felében) minden két fészek kukorica vagy napraforgó közé egy fészek babot vethetnénk. Gyakorlatilag tehát olyan állományú köztes vetést kapnánk, mint amilyet az i regszemcséi vetőgéppel 'ehet előállítani. Az elvi meggondolás itt ugvanaz. mint a kombinált vetőgépnél. Nevezetesen: a kukorica és napraforgó tőszámával azonos fészekszámú bab köztes vetése esetén a depresszió lényegtelen, illetve a "ondosabb művelés következtében a főnövénynél még terrnéstöbbiet is adódhat. Munkában a dekoratőrök gótarjánban, a Dunai Vasműnél. Az itt szerzett tapasztalatok igen nagy segítséget jelentettek később, mert hát itt, Ózdon bizony, elég zilált volt a pénzügyi helyzet, kemény kezű, lelkiismeretes főkönyvelőre volt szükség. Horváth Károly elvtárs, a gyár igazgatója ezt mondja munkájáról: — Pál elvtárs nagyon jól végzi munkáját. A gyár pénzügyi helyzetét megszilárdította, megszűnt a kölcsönökért való „sorbanállás” a Nemzeti Banknál. Elsősorban önmagától, aztán másoktól szigorú pénzügyi fegyelmet követel meg, megszervezte az áttekinthető könyvelést, éberen őrködik a gyár, a nép pénze fölött. Jó munkájával „A kohászat kiváló dolgozója” kitüntetést érdemelte ki. Pál elvtárs mit mond magáról? — Valamikor gépészmérnök szerettem volna lenni. Apám gyári munkás volt és így anyagi és egyéb okok miatt nem lehettem azzá, ami szerettem volna. — Hogy érzi magát a számok birodalmában? — Nagyon megszerettem ezt a szakmát. Mindig örömet szerez, ha eredményeiket érek el, helyesebben mondva, ha eredményeket érünk el. — Mivel tölti szabadidejét? — Szeretek olvasni. (Még ma is elolvasok egy-egy gépészeti problémával foglalkozó szakkönyvet.) Szeretem a szépirodalmat. Szeretek moziba. színházba járni, szeretem a zenét. — Család? — Két gyermekem van. A lányom 16. a fiam 9 éves. Vágyak? Minden vágyam az. hogy iól végezzem munkámat. kiérdemeljem továbbra is a társadalom elismerését A lányom nyelvszakos tanárnő szeretne lenni. A fiam — ő még nem választott. Mi' mondjak mást? Jól esik a kitünteiés. Csorba Barnabás harcban. Utána Horthyék bebörtönözték, és amikor kiszabadult, sehol nem adtak neki munkát. Pedig 8 gyermekszáj várt a kenyérre. Hosszú kálvária után, 1923-ban kerültünk Ormosra. A nyolc gyerek közül négyen voltunk fiúk, mind a négyen bányászok lettünk. — Frontfejtésen dolgozik? — Nem. Elővájáson. A VI-os aknában légvágatokat hajtunk ki a frontfejtéshez. — Milyen eredménnyel dolgoznak? — Általában 170—175 százalékos eredményt érünk el. No, ezért meg kell ám alaposan dolgozni. Kihasználunk minden percet, kiszámítunk minden mozdulatot. Magyar elvtársnak kevés a szabadideje. Műszak után jön a pártmunka, elfoglaltság a munkásőrségben és hát — mivel a zenekar tagja — leköti a kultúrmunka is. Hogyan élnek? Szépen keres. Az utóbbi éveikben épített nagyon szén. kétszoba összkomfortos lakást, azt be is rendezték. Két gyermeke van. Egy húsz éves fia. aki esz- tergálvos. és egy harmadik gimnazista lánya. — Hogyan képzeli el a jövőt, mik a tervei? — A fiam dolgozik, az ő jövője megalapozott. A lányom tanul, orvos szeretne lenni. Televíziót? Azt még nem veszünk. Itt rossz a vétel. A kereset egv részét takarékba rakiuk. Gépkocsit akarunk venni. A fiam nagyon szerelné... Pál Sándor Pál elvtárs 1954 óta dolgozik az Ózdi Kohászati Üzemekben, mint főkönyvelő. Előtte dolgozott az Állami Pénzintézetnél, volt főkönyvelő Salmemém állítani egy-egy kemencéhez olvasztárnak. A brigád — amely harmadszor akarja elérni a szocialista címet —, igen jól dolgozik. Termelésük 100 százalékon felül van, ők adják a legjobb minőségű acélt. Az érdem elsősorban Kovács T. Béla elvtársé. Mégha szoborszerű mozdulatlanságban áll is. minden érzékével a kemence működését figyeli. Arról ismeretes, hogy egy műszakban húszszor is odamegy a pisztolyokhoz, igazgatja, állítja, hogy a láng minél jobb szögben érje a fürdő felületét, minél gyorsabban, s kevesebb fűtőanyaggal olvadjon az acél. — Elismerik munkáját? — Igen. Eddig 19 oklevelet kaptam. s most kaptam a huszadik kitüntetést: a munkaérdemrendet. — Mik a tervei a jövőt illetően? Egyetlen tömör mondatban intézi el: — Még több, még jobb minőségi acélt gyártani. Magyar Sándor Magyar elvtárs, az armosbányai üzem 49 éves, zömök, izmos vájára — aldt az április 4-i ünnepségek alkalmával szocialista munkaérdeméremmel tüntettek ki —, nem saj- nália a szót, ha embereket kell meggyőzni a politikai, a társadalmi, az emberi igazságokról. Ha önmagáról kell beszélni, akkor éppen olvnn szűkszavú, mini: Kovács T. Béla. Belőle tulajdonképpen a fehér terror csinált bányászt. — Tállván laktunk — mondja. — Apám. mint sok hasonló nincstelen napszámos ember, résztvett a Tanács- köztársaság kivívásáért folytatott Három kitüntetettről szól ez az írás, egy martinászról, egy vájárról és egy főkönyvelőről. Nem tettek semmi rendkívülit, mégis, jó munkájukért megérdemlik, hogy a nagy •nyilvánosság megismerje őket. Kovács T. Béla Az ötödik X-et taposó, hosszú, vékony ember, az ózdi martin II. keblen céjcnok olvasztóra. Az acélgyártásról szívesen beszél, de igen szűkszavú, ha önmagáról kell mondania Valamit. — Dolgozom — mondja — mint a Ryár többi munkása, úgy éleik, mint a többi ember. •— Ózdon lakik? — Nem. Tamaleleszen. Onnan járok be munkásbusszal. ■— Mióta dolgozik a gyárban? •— 1929-ben tettem be először a lábam a kohászati üzembe. Apám is Syári munkás volt. Az első világháború áldozata lett. öten voltunk testvérek és így hamar munkára kényszerültem. Rakodó munkásnak Vettek fel. Minden vágyam az volt: biartinász legyek. Ez később teljesült, Í935 óta dolgozom a martinban. — Család? —■ Van egy lányom... És van egy tbásik családom is. Nagyon rendes emberek a munkatársaim. Az első Regéddel, G. Kiss Ferenccel lassan tíz eve dolgozom együtt. A második se- Séd Napi/ Sándor, két éve van itt. "lett Lajossal is évtizede dolgozom együtt. Igaz, pár évi megszakítással, rrert közben dolgozott egy másik kc- Jiencénél, mint olvasztár. Olyan em- ^erelk ezek — mondia nem kis büszkeséggel —, hogy bármelyiket oda
