Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

ffÄfXfCWÄGTÄÄÖSSZ'ÄG Tasámait, TWrf. InfWs 9. Tavaszi tudósítá HÉT NEM NAGY KÖZSÉG. A hevében benne van keletkezese is. Valamikor hét ház áilt a Sajó mel­lett, s innen ragadt rajta a név: Hét. Persze, az a hét ház (ha meg is Van még) már csak jelkép, a község múltját, történetet idézi, mert az­óta új utcák, nyíltak, s kétoldalt szép, vaskeritéses kőhazaké épültek. Azt is mondhatnánk: van már egy új és van egy régi Hét. Hiszen a felszaba­dulás óta épült új házak a negyven­hatban kiosztott pőrtaíöldekon majd’ akkora helyet foglalnak cl, mint az anyaközség. Azt Is mondhatjuk: Hét jómódú község. A Sajó folyó mellett elterülő földek jól teremnek, gazda­gon hálálják meg a munkát: közel­ben az ózdi vasgyár, a putnoki szén­bányák, sokan eljárnak oda dolgoz­ni. Ez a jelenség is meglátszik a . községen. Észreveszi az is, aki elő- Bzör jár ott. Utóbb Németh Imre országgyűlési képviselővel beszélgettünk, aki or­szággyűlési felszólalásában is szolt erről. A felszólalás idevonatkozó ré­szét az eredeti jegyzőkönyvből szó szerint idézzük. „... El kell még mondanom azt is. hogy a párt- és tö­megszervezetek jó munkája mellett a Hazafias Népfront munkája me­gyénkben milyen eredményesen je­lentkezett. Erre egy igen jellemző esetet szeretnék elmondani. Képvi­selői járásomban, a Sajó-menti Hét községben, ahol még exportra is ter­melnek káposztát, december köze­pén a községi népfront-bizottság el­nöke elmondotta, hogy nehezen fog menni a szervezés, mert a községben négy csoport van: a földreform so­rán földhöz jutottak, a kis-, a közép­es a volt kulákparasztok. Ha az egyik csoportba tartozók valamit kezdeményeztek, a többiek csak azért sem támogatták. Megbeszéltük a .népfront elnökével, hogy kibőví­tett népfront-bizottsági ülést hívnak össze és arra meghívják a csoportok hangadóit is. így is történt. Minden meghívott ott volt, pedig szakadt az eső, december 18-án, vasárnap este. A népfront elnöke, a 18 holdas káposztatermelő gazda, Dienes Gyuri bácsi saját maga állal fogalmazott, kérges paraszti kezével írt beszámo­lót olvasott fel. Beszámolóját elhoz­tuk, legépeltük és elküldtük a nép­front országos titkárságának, hogy őrizzék meg történelmi dokumen­tumként. A beszámolót vita követte, amely lényegében beszélgetés volt, hogyan is lesz a szerződött marhák­kal, az őszi vetésekkel, ha termelő- szövetkezet alakulna. Mintegy óra hosszáig tartó beszélgetés után a népfront elnöke felállt, belépési nyi­latkozatot. kért, aláírta, és példáját valamennyi jelenlévő követte. Más­nap termelőszövetkezeti község lett Hét. December 30-án volt az alakuló közgyűlés. Holdanként 300 forintot szavaztak meg közös alapra. Janu­ár 2-án valamennyi lófogat szántott a határban. Amikor elfogyott a föld, trágyát hordtak. Minden háztól ki- hordták a trágyát, az utolsó szálig. Majd ellenőrző bizottság ment a há­zakhoz, hogy nem dugtak-c el trá­gyát. Dolgoznak, terveznek és a tsz- községek egymással versenyeznek a Sajó völgyében. Öt nappal ezelőtt, a Bán völgyében lévő Bánhorváti köz­ségben, a tanácsházán voltam. Nyílt az ajtó cs belepett hat. parasztember az említett termelőszövetkezeti köz­ségből. A kölcsönös üdvözlés után boldog, derűs ábrázallal, egymást túlharsogva újságolták, hogy már -18 ezer forintot szereztek a közösbe. Je­get termeltek, fuvaroztak és egyéb munkákat végeztek. „Megmutatjuk, ■ hogy mi leszünk az. elsők a Sajó völ­gyében!” Pedig a sajóvelezdiek — a szomszédos községben —■ erősköd­nek, hogy majd ők is megmutatják. Mindeneseire, az egyik megjegyezte: de bár hamarabb kezdtük volna! A hat férfi közölt ott volt a négy frakció hangadója is.” így kezdődött Héten a nagy át­alakulás. * DIENES GYURI bácsit, az Egyet­értés elnökét nem könnyű megtalál­ni. Hasonlóképpen az agronómust és ■\ vezetőség többi tagját sem. Ki-ki a maga posztján kora reggeltől késő estig dolgozik. A Tíorai tavaszodás hamar a földekre szólította őket. A tsz-irodában csak az adminisztrátor serénykedik, s bár eligazít az agro- nómus, vagy az elnök hollétét illető­en, őket mégsem találjuk, mert aho­vá megyünk, szinte mindenütt azt felelik: „itt volt az elnök, de éppen most ment el ebben a pillanatban...” Eszerint Dienes Gyuri bácsi minde­nütt ott van. Az is nyomban szembetűnik, hogy — bár a községben ténylegesen négy frakció működött és ezek a frakciók nem is voltak valami nagy barátság­ban egymással — a lermel őszövetke­zet földjein ma mindenki a legna­gyobb egyetértésben, szorgalmasan dolgozik. A kérdésre, hogy ezt mi­képpen értők cl, Dienes Gyuri bá­csi válaszol: — Azon a bizonyos ülésen, amely­ről utóbb az országgyűlésen is szó esett, a Központi Bizottság és az or­szággyűlés határozatára apellálva, igyekeztünk meggyőzni a csoportok hangadóit, hogy nem’ veszekedéssel, a falu széthúzásával, hanem más" úton, az összefogás útján kell keres­nünk a paraszti jövendőt. Az elbe­szélgetések igénye ma is- fennáll. Szeret.nők, ha népfront-klub alakul­na és ott elbeszélgetnénk a közössé­get érdeklő dolgokról. Én a Putnoki Járási Pártbizottság legutóbbi ülé­sén is elmondottam, hogy eddigi eredményeinket a szervezéshez lehet visszavezetni. Azok az elvtársak, akik ezt községünkben végrehajtot­ták, Élükön Nagy Győr Gyula elv­társsal, jó érzékkel, helyesen csele­kedtek, amikor elősegítették, hogy termelőszövetkezetünk tagsága ma­ga közül olyan vezetőséget válasz­tott, akik a tagság összességének bi­zalmát élvezik, személyük és ráter­mettségük biztosíték rá, hogy min­den lépésük a közösség érdekeit szolgálja. Tévedés ne essék, amikor a vezetőségről beszélek, nemcsak a szűkebb vezetőségre gondolok — mondjuk az elnökre, az elnökhelyet­tesre, vagy a mezőgazdászra —, ha­nem a teljes vezetőség kollektív munkájára, amelyhez hozzászámí­tom a brigádvezetőket, a munkacsa­patvezetőket is. Felfogásom szerint a mi termelőszövetkezetünkben ez az a mag, vagy úgy is mondhatnám, ez az a lendítőkerék, amely szinte ma­gával ragadja, előre viszi az egész tagságot. Nekünk sok tapasztalatot hozóit az eltelt negyedév is. Miután számbavetíük az állatokat, a gazda­sági eszközöket, nyomban hozzálát­tunk a trágya kihordásához. Elég rövid Idő alatt körülbelül tízezer mázsa trágyát hord tunk ki, pótolva még azt is, amit mint egyéniek az elmúlt ősszel talán hanyagság, vagy egyrészt a kedvezőtlen időjárás mi­att elmulasztottunk. Itt bevált az a módszer, hogy minden szekér trá­gyát a hídmérlegen lemértünk és így biztosan tudtuk, hogy a kihor­dásnál dolgozó minden tag a, távol­ai s ország legszebb vidékein nyaralnak az úttörők köimŰYck a .•sátortáborokban Az úttörőcsapatoknál országszerte megkezdődtek az előkészületek a nyári táborozásokra. Az úttörőcsapa­toktól a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségéhez sóik kérelem érkezik, hogy a Balaton mentén sze­retnék tölteni a nyári vakációt. Mi­vel a Balaton környékén egyre ke­vesebb a szabadon hagyott terület, szükséges, hogy a Balatoni Intéző­bizottság és az Uttörőszövetség meg­állapodjék a táborhelyek kijelölésé­ben. Zénka község közelében, a Ba­laton part jától párszóz méteri-e erdő terül el, s ezen a helyen nagyobb- szabású úttörőtábort építenek. Az építkezést előreláthatólag már az idén megkezdik, s pár év alatt a csillebérci nagytáborhoz hasonlóan szerelik fel. Az ivóvíz biztosítására kutakat fúrnak és közművesitik az egész területet. A Balatoni Intézőbizottság és az Uttörőszövetség abban is megállapo­dott, hogy az idén hol létesíthetnek sátortáborokat. Előreláthatólag sá­tor táborok lesznek Balatongyörök, Kánka, Balatonszepezd, Csopak, Ba­latonalmádi, Ba laton za mard i, Bala- tonszántód, Fonyódliget és Keszthely környékén. A tanácsok és a nép­front-bizottság is segítik a táborok kialakítását. Több helyen ivóvíznek alkalmas kutakat fúrnak, vagy ahol arra lehetőség van, a községekből vezetéket építenek a táborokig. A községi tanácsok gondoskodnak majd a pajtások egészségügyi ellá­tásáról is. Az idén is sok úttörőcsapat vá­lasztja nyári táborhelyéül az ország legszebb hegyvidékeit, a Mátrát, a Bükköt, a Mecseket és a zempléni hegyeket (MTI) ságot is tekintve, milyen teljesít­ményt nyújtott, mennyiért jár neki munkaegység. Másképpen úgy is mondhatnánk, mennyiért jár igazsá­gos munkaegység. Mert ez nagyon fontos. — És mit figyeltem meg személy szerint? Azelőtt, amíg termelőszö­vetkezet nem volt a községben, ha közmunkát rendeltek el, ha mond­juk kavicsot, vagy egyéb anyagot kellett hordani, minden résztvevő azt nézte, hogy a másik mennyit rak a szekérre és hányszor fordul. Azért, nehogy többet dolgozzon a másiknál. Most viszont mint termelőszövetke­zeti tag azt látja, ha valaki becsüle­tesen és többet dolgozik, annak több is lesz a haszna. így történt, hogy a munkában résztvevő tagok­nak már az első két hónapban 500- tól 1000 forintig terjedő előleget fi­zethettünk. Miből? A. jégvágásból és jégszállílásból 50 ezer forintot sze­reztünk. * AKT SENKI NEM MONDJA, hogy Héten tökéletesen rendbejöttek a dolgok. Ezt elvárni két-három hó­nap után még nem is lehet és a kö­vetelmény is túlzott volna. Vannak még, akik „kényelmesen” látnak munkához, s egy-egy embernek a kiesése is problémát jelent, mert a helyére kell állítani valakit. Ez a gond a brigádvezetőé. De -a legtöbb tag maga megy a brigádvezető la­kására, hogy munkát kérjen. A kü­lönféle frakciókhoz való tartozás, no meg az ősi „enyém” mégmutat­kozott akkor is, amikor a különféle vagyontárgyaknak a közösbe viteléről volt szó. Hát persze: ez is természetes jelenség és nem is fel- hánytorgatásként mondtuk ... Egy epizód ide kívánkozik. Dienes Gyuri bácsi mesélte el: — A termelőszövetkezetnek szük­sége van zsákokra. Megbeszéltük te­hát, hogy minden tag ad egy zsákot. El is neveztük ezt „Minden tag — egy zsák”-mozgalomnak ... Furcsán hangzik ugyan, de nem kell félreér­teni. Az asszonytagokat kértük fel a mozgalom lebonyolítására. Két asz- szony járt sorba és minden tagtól el­hoztak egy zsákot a közösbe. így megoldottuk ezt a kérdést is. Meg­értettük a tagokkal, hogy másképpen banki hitellel kellene ezt megvásá­rolni, a hitel után a bank kamatot: kér, mi azonban minél kevesebb hi­telt akarunk felvenni. Úgy vagyunk vele, hogy jó a hitel, amikor kapja az ember, de szívja a fogát, amikor vissza kell fizetni, mert a pénznek mindig ezer helye van. Nahát, a zsákmozgalommal kapcsolatban el­mondhatok egy érdekes epizódot. Be­jön két asszony, lerakja az össze­szedett zsákokat és mondják, hogy volt azért egy-két tag, aki azt mond­ta, hogy neki nincs zsákja. Ezt én nem hittem, hiszen földművelő em­bert ki képzel el zsák nélkül. Az asszonyok elmentek, én meg bent ültem az irodában, amikor este 9 óra tájt nyílik az ajtó és berepül egy üres zsák. Mire kinéztem, hogy ki dobta be, már nem láttam senkit... Egy olyan tag volt (azóta már meg­tudtam). aki az asszonyoknak nem adott zsákot, de furdalta a lelkiis­meret és elhozta ő maga, de szégyellt velem szembekerülni. * AKI MA A HÉTI Egyetértés föld­jén jár. mindenütt serényen dolgo­zó embereket talál. S ha bárkit megkérdez, mindenki azt feleli: — megtanultuk már egyéni gazda ko­runkban, hogy a Sajó-menti földek jó termőek, még jobban teremnek Hát, ha közösen, tervszerűbben mű­velik. Szó volt már arról, hogy Hét káposztatermesztő község. Exportra is termeltek. Úgy határoztak tehát, hogy már az első esztendőben negy­ven hold káposztát ültetnek. 19 hol­don pedig szárazkertészetet létesíte­nek. ahol újburgonyát, tököt, para­dicsomot. paprikát és zöldségféléket termelnek. Jövőre ezt a kertészetet tovább fejlesztik. Azt is elhatároz­ták, hogy a munkát, premizálják. A premizálás kidolgozására bizottsá­got hoztak létre, s ez a bizottság úgy döntött, hogy a kapásnövénye- ket például családonként osztják szét, s klJki felelős a rája kirótt te­rület megmunkálásáért. A héti változások nagyjelentő- gűek. Volt. már egy termelőszövetke­zet korábban is. de az ellen forrada­lom alatt feloszlott. Okát abban lát­ják, hogy akkor még nem adta össze erejét az egész község, csak néhány ember, s a kezdeti problémáktól azok közül is többen visszariadtak. Most is vannak problémák. De az egész falu összefogása könnyebben leküzdi ezeket, mint ahogy már ed­dig is számtalan kezdeti gondon ön­erőből túljutottak. Ez ad erőt ahhoz, hogy holnap, holnapután, az elkö­vetkező időben még szebb eredmé­nyeket érjenek el. A közösség ereje ez. a héti szorgalmas dolgozó pa­rasztok ereje. ÓHodvári Miklós Jólsikeriilt aufőfűráit Tizennyolc gépkocsi tulajdonos kelt útra április 2-án, 3-un és 4-én, országjáró emléklúrára. Fiatal mér­nökök, bányatechnikusok, műszaki dolgozók, orvosok ültek a volán mel­lé, hogy Miskolciól az országhatárig nyomon kövessék a Vörös Hadsereg 16 évvel ezelőtti dicsőséges útját. Szép volt a menet. A hosszú gép­kocsisor kígyózása gyönyörködtette a városok és falvak ünneplő lakóit. Érdekes játékot találtunk ki út­közben. Hatvan főterétől az ország szivéig — Budapest Hősök teréig — számláltuk a szembejövő magán-gép­kocsikat. 226 magángépkocsival ta­lálkoznunk a 60 kilométeres szaka­szon. Tehát, minden 260 méteren szembejött velünk egy magángépko­csi. Valaki a társaságból találóan je­gyezte meg: — A tizenhat évvel ezelőtti lovas- nemzetből autósnemzel lett... * Utunk első állomásán. Győrött az Autóklub győri vezetői, fogadták csoportunkat. Pár percnyi várakozás után kettes sorokban megindult a hatvan főnyi menet az új tanács- háza elé. A szovjet hősök emlékmű­vének talapzatát akkor még nem dí­szítette koszorúerdő. mivel április 2-a volt. A Miskolci Autóklub babér- koszorúja volt az első. Pillanatokig álltunk feszes vigyázzban, gondolva azokra, akik lehetővé tették, hogy az ódon gyárváros, Győr, a legszebb ma­gyar városok szintjére emelkedjék hatalmas uj lakóházaival, középüle­teivel. * 1946 márciusában, amikor Miskol­con már javában folyt az újjáépítés, Sopronban, ebben a szép régi város­ban még heves bombatámadások dúllak, A főutcán alig maradt ép ház. A telkek meg mindig foghijja- sok, de az építőállványok már jel­zik: nemsokára eltüntetik a háború utolsó emlékeit is. De talán mégsem.’ A fertőrákost Kőfejtő oszlopfalai talán évszázado­kig megőrzik a nemei hadmérnökök titokzatos jelzéseit, Erről a bányáról, illetve nevezetességeiről szükséges néhány szól szólni. Sajnos, a túra résztvevői közül sokan nem látogat­tak el ide, mondván: kőbányát más­hol is láthatunk. Tévedtek. Magyar- országnak. sőt talán Közép-Európá- nah is talán ez az egyetlen kőbá­nyája, ahol a természetadta tétö alatt dolgoznak a kőbányászok. Az „Avas” nagyságú hegy nagyrészt zsírkö. Főleg a szobrászatban volt keresett. A kőkitermelés fűrész se­gítségével történt. De, hogy a mun­kások ne a szabad cg alatt dolgoz­zanak, úgynevezett teremtermelés folyt. Hatalmas termeket fűrészeltek ki a föld alatt. A nácik, miután meg­győződlek a bánya bombabiztossá­gáról, repülőgépgyárnak akarták be­rendezni. Felmérték a hatalmas csarnokokat és hozzákezdtek a. beto­nozáshoz. Tervüket azonban nem valósíthatták meg! Idegenvezetőnk mesélte, hogy ff felszabadulás után egyszer opera- előadást rendeztek itt. Fantasztikus szép volt. S talán évek múltán, a ré­gi, kőfejtő nagyszerű kulturális köz­pont lesz. Mert ma már nem meg* valósiihatatlanok az effajta álmok,., * Kőszegen, a fasiszta csapatok egy­kori utolsó állomásán zuhogó eső fo­gadta Itaravánunkal. A hirtelen jött zápor ellenére mindenki a szovjet hősök emlékművéhez zarándokolt, hogy elhelyezzük a hála koszorúját. Később kitisztult az égbolt, s igy el­látogattunk a régi várba. A műem­lékvédelmi bizottság kérésére a vár­hoz tartozó épületeket múzeumnak adták át. Most nagy költséggel tata­rozzák a várad. * Emléktúránk végétért. Emlékezz tünk és ismerkedtünk a történelem­mel. Sikeres volt az Autóklub máso­dik. idei túrája. Reméljük, több i* követi! Pászlory Alajos Szovjet gyárak traktor- és konikájnvezetőket képeznek „Kérem, vegyenek fel a traktoris­ta tanfolyamra és a tanfolyam be­fejezése után küldjenek a Sztálin­grád,-terület valamelyik kolhozába, hogy résztvegyek a termés betakarí­tásában. V. Vaszíljev, a traktoral- katrészgyár csiszolómunkása,” Százával érkeznek hasonló kérvé­nyek a sztálingrádi iparvállalatok, építkezések és intézmények szak­szervezeti bizottságaihoz, amelyek traktőrisla és kombájnvezető képző tanfolyam,okát indítottak. Csupán « sztálingrádi Iraktoralkatrészgyárban 86 ember látogatja a gépkezelő tan­folyamokat. A sztálingrádi traktor­gyár és a. ..Vörös Október” gyár is sok gépkezelőt fog adni a betakarí­táshoz a falunak. Sztálingrád a. betakarítás kezdeté«J ig legalább háromezer gépkezelőt ké pez a kolhozok es szovhozok meg­segítésére. As MV—40~cs Regi paraszti megfigyelés, hogy egyes állatoknál és növényeknél kel különböző fajtájú szülő utódaként olyan egyed jön létre, amely sok hasznos tulajdonságban felülmúlja az apa-, vagy anyanövény, illetve állat tulajdonságait. A sertéstenyész­tésben például ezt a jelenséget — nem tudatosan — már egy évszázada kihasználják. Természetesen a fajta- keresztezésnek, a hibridizációnak vannak nem kívánatos formái is. Néhány évtizede tudományos rend­szerességgel kezdtek e kérdéssel fog­lalkozni. A gazdasági előnyöket biztosító keresztezés, a heterőzis hatás, ma már fontos agrotechnikai, s az egyik legjelentősebb termésnövelő mód­szer az egész világon. Amerikában a kukoricavetés 99 százaléka, a Szov­jetunióban pedig 90 százaléka hib­rid. A kukoricán kívül egyre több növénynél alkalmazzák a keresztezés termésnövelő hatását. Van már hib­rid kenderünk, paradicsomunk, uborkánk, dohányunk, paprikánk, hagymánk. A napokban pedig ép­pen arról olvashattunk, hogy a Nagyszent,iánosi Állami Gazdaságba Kanadából hibrid csirkék érkeztek. A hibridizációnak a kukoricánál van a legnagyobb jelentősége. A termés növekedés százalékosan is itt a legnagyobb (országos átlagban 20 —25 százalék) és a kukorica vetéste­rületi arányánál fogva minden ter­mésnövelés ennél a növényféleség­nél jelenti a legnagyobb érteket, A kukorica átlagtermésének csak egy százalékos növelése is több mint fél­millió kiló sertéshúst jelent. és „társai“.,, Az elmúlt évben az összeg kuícori- ca-vetésterület 60 százalékán — löbo mint egy és félmillió holdon — mar hibrid vetőmagot alkalmaztunk. Ezen a területen az országos átlag­hoz — a 14,4 mázsa májusi morzsolt kukoricához — képest, a 7—8 évi nagyüzemi kísérletek egybevágó i eredményei alapján, három mázsás 'terméstöbbletet értek el. A heterőzis,1 hatás tudományos és gyakorlati al-’ kalmazása tehát körülbelül 4,5 mil­lió mázsa szemeskukoricát jelentett az országnak, ami a tavalyi kedve­zőtlen időjárás mellett különösen v nagy jelentőségű volt. Az idén a hibridkukorica területét, tovább növeljük 68—70 százalékra. Ennyi ellenőrzött, kalibrált vetőmar áll rendelkezésünkre. A százalékos emelkedésen kívül még nagy minő­ségi változást is hoz az idei év. Az összes hibrid vetőmag 70 százaléka az MV—1-es beltenyésztése» hibrid, amelynek valamennyi között a leg- j nagyobb a termökéoessége és a fe­hérjetartalma. Ezenkívül az ugyan­csak jól bevált MV—5-ös. a Tiszán­túli területeken az MV-30-cs áll ) cndrlkezésre. Az északi és nyugati megyék még nem elegendő mennyi­ségben, de már jelentős léteit, kap­nak a rövid tenyészidejű MV—40-es- ből. Csöves silókukorica vetésére ts használjunk hibrid vetőmagot Elő-: j szőr Is azért, mert a kalibrált vető-1 ; mag egyenletesen, hiánymentesen kel. Aztán a silónál sem közömbös a nagyobb termőképesség, vagy az * MV—1-es magasabb fehérjetartalma. Az ifjúsági klubok helyzete Tegnap a Bartók Béla Művelődési Otthonban, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának rendezésében, értekezletet tartottak az ifjúsági klubok jelentőségéről, feladatáról. Az értekezleten a járási népmüveíés- ügyi felügyelők, függetlenített járási KlSZ-funkcionártusok, művelődési otthonok vezetői vettek részt. Az ifjúsági klubok helyzetéről, je­lentőségéről Tóth József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa tartott előadást. Az igen értékes előadás után sokan fel­szólaltak és elmondták tapaszra Ta­taikat, elképzeléseiket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents