Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-09 / 83. szám
Vasárnap, 1961. április 9. ESZAKMAGTARORSEAG 3 Hogyan kerüljön ki as üsem a hullámvölgyből ? — Véleménykutatás Somsályon — Áz elmúlt év derekától csak most, márciusban sikerült teljesíteni a tervet Somsályon. A közbeeső nyolc hónap alatt sok nehéz feladatot kellett megoldani. Ilyen volt. többek között a bányaiűz, amelynek elfojtása szinte emberfeletti megerőltetést követelt. A nehézségek közepette az üzem vezetősége, a párt- és szakszervezet arra az elhatározásra jutott, hogy kikérik a dolgozók véleményét: hogyan lehetne javítani a helyzeten, kikerülni a hullámvölgyből? Minden dolgozónak kérdőívet adtak és az alábbi kérdésekre kértek választ: o Miben látja a balesetek okait az üzemben? A válasz többsége egyértelmű: Az elővigyázatlanság, a gondatlanság és a kapkodás szüli leggyakrabban a baleseteket. Emellett persze vannak jogos panaszok is. Lakatos Sándor például azt írja: „A kijáró és az V-ös ereszke járhatatlan. Magam is emiatt szenvedtem balesetet.” Igaza van. Sokszor nincs kellő óvintézkedés. A rakodón például — mint Váradi Kálmán írja —, nincs világítás. Rendszertelenek a balesetelhárítással kapcsolatos előadások is. Többeknek, így Szabó Kálmánnak is az a véleménye: balesetek gyakran a kimerültség miatt fordulnak elő. A kétlakiakat említi, akik fáradtan kezdenek a munkához, mert a földjükön elfáradtak, s természetes, hogy nem tudnak megfelelő energiával dolgozni. És vannak, akik azt mondják: többször éri baleset a bányászokat a felelőtlen játékból és az italozásból. Helyesen veti fel Vallus Béla az ellenőrzés fokozásának szükséges voltát. Mi a teendő az igazolatlan hi- ányzások megszüntetése érdekében? Sok jó módszert tanácsolnak a bányászok. Rubint József például azt javasolja, hogy a nyilvánosság előtt szégyenítsék meg a notórius kima- radozókat. Helyesen említi meg Győri Bálint, hogy a műszakiak a hiányt utólag ne írják jóvá a rendes szabadság terhére. Sajnos, ilyesmi előfordul. és ez táplálja a felelőtlenséget. „Nem megyek ma siktába, leíratom majd a szabadságból...” — mondogatják a felelőtlenek. Hiba ez annál is inkább, mert az üzemvezetőség ilyen körülmények között nem tud megfelelően gazdálkodni a munkaerővel. Sokan annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy társadalmi bíróság elé kell állítani a legyeimezetlenke- dőket, vagy pedig el kell bocsátani az üzemtől. De sokkal többen vannak, akik a pártcsoportok és a szak- szervezeti bizalmiak nevelő szerepét említik, Nekik van igazuk. Azt mondják: a pártcsoportok teremtsenek olyan légkört a munkahelyeken, hogy ott szégyen legyen a fegyelmezetlenség és a lógás. Hogyan lehetne jobban kihasználni a munkaidőt? Különböznek a vélemények, amelyek egyben kritikai megjegyzések is. Sokan panaszkodnak az ürescsil- le-ellátásra. Szabó Kálmán írja: „Ne a csapatok menjenek lőszerért, mert ez sok időt rabol el a munkából. Sokszor órák hosszat várjuk a felügyeletet, míg a beosztást megkapjuk.” Nem ritka az sem, hogy későn van a felozolás, ami pedig a műszakiak hibája. Hogyan követelik meg a munkaidő teljes kihasználását, ha egyesek késleltetik a munkát? Javul a Lenin Kohászati Müvek mészkőelláfása A Lenin Kohászati Művek nagyolvasztóművében és acélművében mind nagyobb mennyiségű salakképző anyagra, mészkőre van szükség. A gyárnak a Bükk-hcgységben Bévő regi bányája már nem biztosítja a növekvő szükségletet, a bányász- kodás is több okból gazdaságtalan. Ezért a régi bányában a termelést megszüntették s közelében új bányát nyitottak. Ezen a részen — megállapítás szerint — legalább húsz évre elegendő, gazdaságosan kitermelhető mcszkővagyon van. A gyár szükségletét már jelenleg is innen látják el. Az idén, a tervek szerint, kétszeresére növelik a mcszkőtermelést. A továbbiakban korszerűsítik a mészkőbányászást. Többek között nagyöblű fúrógépet helyeznek üzembe, ennek segítségével egyszerre több napra elegendő mészkövet robbanthatnak le. A mészkő darabolására több törőberendezést építenek, így a legkedvezőbb szemnagyságú mészkövet adhatják majd a kohóknak, miáltal a kokszfelhasználás jelentősen csökkenthető. Gépesítik a rakodómunkát, a későbbiek során pedig a mészkőszállitást mintegy öt kilométer hosszúságú drótkötélpálya építésével akarják megoldani. A fejlesztési program szerint az ötéves tervben körülbelül ötven millió forintot fordítanak a gyár mészkőbányájának korszerűsítésére. A somsályi bányában távol esnek a munkahelyek. Éppen ezért helyes Vallus Bertalan javaslata, hogy honosítsák meg a munkahelyi váltást. Figyelmet érdemel Tóth Oszkár véleménye is. hogy szakaszonként értékelje az üzemvezetőség, ki hogyan dolgozik. #k Mit kellene tenni a tisztább széntermelés érdekében? A legtöbben azt írták a rovatba: ki kell dobálni a meddőt a szén közül. Ez természetes is, csakhogy felvetődik a kérdés: kik végezzék el ezt a munkát? Mert például Lakatos Sándor azt mondja, hogy ők bizony nem érnek rá azzal foglalkozni, mert akkor keveset keresnének. Mindenféleképpen helytelen ez a felfogás. Egyrészt a meddővel kevert szén rontja a kalóriatartalmat és emiatt csökken az árbevétel, másrészt a bá nyász saját magát csapja be, mert a nyereségrészesedéskor vékonyabb borítékot kap. Mások azt javasolják: köbözzék a meddőt és fizessék meg. így nagyobb kedvvel csinálják a bányászok. Bor- bás József minőségi bérezést ajánl. Szabó Győző pedig azt tanácsolja, hogy ne lőjjék a talpot a szénbe, mert ebből származik, hogy túl sok közte a meddő. Lakatos Sándor arra hívja fel a figyelmet, hogy ne lőjjék szét a szenet. Tudott dolog ugyanis, hogy a dió- és daraszénnek kisebb az értéke. Sokan kifogásolják, hogy az üzemvezetőség elnéz a hibák felett. A bányászok követelik, hogy a műszakiak ellenőrizzék, honnan, melyik csapattól érkezik a felszínre meddővel kevert szén. A Milyen munkafelajánlást tesz az 1961. évi terv túlteljesítése érdekében? A válaszok többségéből kitűnik, hogy a somsályi bányászok valamennyien tettek valamilyen munkafelajánlást. Csaknem mindegyik azt írta: mindent elkövetünk, hogy az üzem eleget tegyen tervkötelezettségének, kikerüljön a kátyúból. Váradi Kálmán például arról biztosítja az üzemvezetőséget, hogy az ürescsille- ellátást 100 százalékban biztosítja. Burai Mihály ígéri, hogy vágatki- hajtósi tervét 115 százalékra teljesíti. így sorolhatnánk tovább a neveket. És ezekre a véleményekre lehet alapozni. * Hasznos volt a véleménykutatás. Az üzemvezetőség sok tekintetben a bányászok javaslata szerint cselekedett. Az eredmény meg is mutatkozott. A somsályi bányászok állták szavukat: márciusban teljesítették előírásukat! Török Alfréd n 3 éves terv megyei eredményeiből ni. BARNASZÉN TERMELÉS 1007. VILLAMOSENERGIA TERMELÉS KlSZ-fiatalok vállaltait a diósgyőri középblokkos építkezések védnökségét A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az évről-évre növekvő lakásépítési feladatokat hagyományos módszerekkel már nem tudják megoldani. Ezért az építkezések ütemének meggyorsítására új technológiákat és új építési anyagokat alkalmaznak. így — többek között — a diósgyőri, Kilián dél lakótelepen öt év alatt 2500 lakást szerelnek össze habosított kohósalakból készült középblokkokból. A számítások szerint a középblokkok összeszerelésével 12 százalékos időmegtakarítást érnek el a falak építésénél. A Lenin Kohászati Művek közelében létesített előregyártó telepen az elmúlt év tavaszán kezdtek meg a blokkok készítését. Az elöregyártás jó ütemben folyik. A munkák maradéktalan elvégzésére a vállalat KISZ-íiataljai most elhatározták, hogy védnökséget vállalnak az új módszerrel épülő lakóházak felett. Ezenkívül a fiatalok megfogadták, hogy az anyagtakarékossággal, a társadalmi munkával és a hulladékanyagok összegyűjtésével az év végéig 700 ezer forintot takarítanak meg. Tovább fejlődik megyénk ipara Építőanyagipari beruhásásainkról A 3 ívet terv végére Borsod M J eves terv megye lett az ország legnagyobb és legjelentősebb ipari megyéje. Tovább fejlesztettük a két nagy kohászati centrumot, fejlesztettük gépgyártóiparunkat, nagy lépéssel fejlődött az érc- és szénbányászat, az ásványbányászat, az előző évekhez képest korszerűsítettük építőiparunkat, új gyárak, üzemek kezdték meg a termelést. Nagy fejlődésnek indult megyénkben a nép- gazdasági szempontból rendkívül jelentős vegyipar, és tovább épülnél: az új gyárak, üzemek. A második ötéves tervben még jobban előrelépünk, még nagyobb, jelentősebb beruházásokat kell megvalósítanunk, több fontos üzemet, vegyigyárat emelünk, az ötéves terv végére megyénkben is sokezer új lakást építünk. Felemelő, nagy távlatok, tervek ezek, melyek a jó munka mellett csak úgy valósulhatnak tneg, ha most már nagyobb arányban, gyorsabban és tervszerűbben fejlesztjük építőanyagipari, építőalapanyagipari üzemeinket. Enélkül nincs több lakás, több modern üzem, nem építkezhetünk korszerűen és gyorsan, a kor, a rohamos fejlődésszabta követelményeknek megfelelően. A párt és a kormány idejében felmérte az építőanyagipar helyzetét, feltárta a fejlesztés fontosságát, megszabta az irányt, így nagyhorderejű tervek születtek az építőanyagipari beruházások, tervek megvalósítására. E tekintetben Borsod megyére is nagy feladat hárul, különösen a jövőben. 1950. és 1956. között már 495 millió forintot fordítottunk az építőanyagipar fejleszté- sére. a második ötéves terv végére njabb 800 millió forintot fordítunk az epítőanyagipar továbbfejlesztésére, korszerűsítésére, a meglévő üzemek, gyárak termelésének növelésére. Ez a munka már megkezdődött, megyénkben nagyszabású beruházási program kerül megvalósításra. S mindjárt felvetődik a kérdés: hogyan kamatoz majd az építőanyagipar fejlesztésére fordított 800 millió forint? A több, korszerűbb, bővített, gépesített üzem több anyagot, több lakást jelent megyénkben is. A második ötéves terv végére az építő- anyagipar évenként mintegy 600 millió forint értékű terméktöbbletet ad a népgazdaságnak. A Hejőcsabai Cement- és Mészmű rekonstrukciójának befejezése után 5 év alatt 350 ezer tonna importcementet tudunk megtakarítani. A nagy beruházás mert az építőanyagipar rohamosan átalakul építő-szerelő iparrá, nekünk is követnünk kell a világviszonylatban történő építőipari fejlődést, gépesítést. több» és olcsóbb blokkot, panelt, födémet, építőipari anyagot kell gyártanunk. Egyszóval korszerűbben és olcsóbban kell építkeznünk, másképpen lemaradunk a gyors fejlődés mögött. Borsodban különösen fontos az építőanyagipar nagyarányú és gyors fejlesztése. És ma már van is erre lehetőség. A borsodi ipar minden tekintetben gazdag, az adottságok is kedvezőek, s ezeket feltétlenül ki kell használnunk. Rendelkezésünkre áll a kohósalak, a kavics, a kő. a perlit és a salak. Ez azonban még egymagában kevés. Fejlesztenünk kell a Hejőcsabai Cement- és Mészművek Á megnövekedett cementigény teszi ezt szükségessé. Ugyanakkor szükséges, hogy az építőipar számára nagyobb szilárdságú cementet állítsunk elő. Ennek érdekében már megkezdődött a Hejőcsabai Cement- és Mészmű rekonstrukciója, bővítése, a korszerű, ömlesztett cementszállításra való folyamatos átállás. A cementmű fejlesztése mellett sor kerül a Nagykőmázsa bánya fejlesztésére is. Ezek a beruházások együttesen több mint 200 millió forintot igényelnek. A tapasztalatok szerint a Hejőcsabai Cement- és Mészmű korszerűsítése kielégítően halad, a bánya fejlesztése azonban kissé lemaradt, bár ez sem késlelteti az üzembehelyezés időpontját, mert a tervkészítés időszakát sikerült lecsökkenteni. Ezeket a problémákat a megyei párt-végrehajtóbizottság is megtárgyalta és megállapította: a Cement- és Mészműnél is van némi lemaradás az építkezés területén. Ezt a terv hiánya okozta. A beruházás előkészítése, illetve a tervszerűség sem megfelelő. Még ma sincs jóváhagyott beruházási program és terv az Építésügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal között hosszú ideje tartó vita miatt. Az építés csak hiányos tervdokumentáció alapján kezdődött, el, a tervszállítás az eredeti határidőktől messze elmaradt. Mindezt figyelembe véve, komoly erőfeszítésekre van szükség az 1961. évre előirányzott 10 millió forint felhasználásához. A gépek beszerzése sem halad megfelelően. Az eddigi lemaradások veszélyeztetik a Hejőcsabai Cement- és Mészmű ez évi és az ezt követő évek termelési tervének teljesítését, mivel már erre az évre 70 ezer tonna cemen ttermelés-növelést irányoztak elő a beruházásra alapozva. Vannak tehát hibák, akadályok, mindezek azonban megszüntethetők. ha az illetékes szervek még gondosabban foglalkoznak a nagyjelentőségű beruházás összes problémáival. Példaként említhetjük a Borsod megyei Mélyépítő Vállalatot, mely a kivitelezést végzi a cementműnél. Mint azt egy jelentés megállapított-, munkája a nehéz körülmények < enére az előírásoknak megfelelőért' és jó minőségben történik. A IV 'pítő Vállalat és a cementmű ve::, isége, kollektívája mindent elkövet, hogy közösen leküzdjék a felmerülő akadályokat. A vállalat pártszervezete is súlyának megfelelően foglalkozik a beruházással, jól segíti a kormány- program megvalósítását, társadalmi munkát is szerveztek a rekonstrukció segítésére, a vállalat KlSZ-szer- vezete pedig védnökséget vállalt a rekonstrukció felett. A1 ásik nagy építőipari J^£ál sunk a 6. sz. Épületelemgyár Alsó- zsolcán. A beruházás célja: a 15 éves lakásépítési terv teljesítésének érdekében épületszerkezetek, előregyártott elemek és más betonelemek készítése. Az elemgyár tervezett évi kapacitása nagyban elősegíti majd a megyében történő építkezések meggyorsítását. Az építkezés már a múlt évben megkezdődött, elkészültek az utak, a vasút egy része, a tereprendezés, az irodaépület alapozása és a bányanyitás előkészületei. A tervek ez éve rendelkezésre állnak, az eddig történt kisebb lemaradás ez évben megszűnik. Az új gyár a program szerint már 1963 második negyedévében megkezdi a próbaüzemeltetést. Ennek azonban egyik elengedhetetlen feltétele, hogy ez évben az építési munka nagyrészét befejezzék, és 1962-ben már a gépek szerelése is megkezdődjék. Ez jelenleg biztosítottnak látszik, mert a kivitelező vállalat a befejezési határidőt 4—6 hónappal előbbre hozza. 1961-től 1964-ig több mint 150 millió forintot fordítunk erre az építkezésre. Ugyanakkor lakótelepet is építünk az elemgyár mellett, ezenkívül bölcsőde, óvoda és üzlet is épül az elemgyár dolgozói részére. Csupán két példával mutattuk meg, hogyan fejlődik a második ötéves terv során építőanyagiparunk. A felsoroltakon kívül épül a kazincbarcikai könnyűbetongyár, bővül a tarcali kőbánya is. Mindez milliókat jelent, de ezek a milliók gazdagon gyümölcsöznek népünk, az egész ország számára s nem utolsó sorban jelentősen hozzájárulnak az életszínvonal további emeléséhez. Nagyszabású tervek, már megvalósítás alatt, álló tervek ezek, amelyek — mint azt a megyei párt-végrehaj- tóbizottság is megállapította, — csak úgy valósulnak meg maradéktalanul a párt és a kormány határozatainak szellemében, ha minden tekintetben megjavul a munka ezeken a területeken. Ezért szükséges, hogy a He- jőcsabai Cement- és Mészmű fejlesztésével kapcsolatban rendszeresen megtartsák a kooperációs értekezleteket. Fontos, hogy a kiviteli tervek elkészítése is időben történjék. Az Alsózsolcai Épületelemgyár építésének sikere érdekében szükséges, hogy a mélyépítési munkát továbbra is a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat végezze, melynek kollektívája nagy tapasztalattal és megfelelő kapacitással rendelkezik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az új gyár üzemeltetéséhez már most gondoskodni kell szakmunkásokról, szakmunkásképzésről. hogy az indulás idejére megfelelő betanított és szakmunkások álljanak rendelkezésre. Mindenekelőtt legfontosabb, hogy az Építésügyi Minisztérium nyújtson segítséget az energiaellátás biztosításához. Gazdagszik tehát mcf££ építőanyagipari beruházásaink is elősegítik a második ötéves terv nagy építkezési programjának megvalósítását. Még inkább az ötéves terv után következő esztendőkben gyümölcsöz majd igazán a sok millió forintos beruházás. A tizenötéves nagy lakásépítési program során vesszük majd nagy hasznát építőipari beruházásainknak. Gyorsabban, korszerűbben és olcsóbban fogunk építeni. * Szegedi László
