Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-09 / 83. szám
2 ESZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1961. ápríTís 9. c/lz olvasók Ir=n M. INI @JA üdülési történet Felszabadulási ünnepség a Vakok Szövetségében Bensőséges ünnepségen emlékezett meg a Vakok Szövetsége hazánk felszabadulásának 16. évfordulójáról. Az ünnepséget Mohácsi Ferenc szövetségi tag üdvözlő szavai vezették be, majd Kilián Béla pártiskolai tanár emlékezett meg a felszabadulás óta eltelt tizenhat esztendő alatt elért eredményekről. Id. Bana József, szövetségünk, kultúrfelelőse két verset szavalt el, majd a Dayka Gábor utcai általános iskola úttörői kedveskedtek szép műsorral. A kisdiákok a vakok iránti szeretetüket azzal is kimutatták, hogy szeretetcsomagok- kal ajándékoztak meg bennünket. Kóta Károly, Miskolc Öregek találkozója Pácinban Pácinban az elmúlt napokban a járási nőtanács, valamint a községi tanács és a helyi szervek rendezésében öregek találkozóját szerveztünk. A jó szervező és előkészítő munkával rendezett találkozót sikerült az egész falu ünnepévé tenni. Az iskolásgyerekek virágokat szedtek, feldíszítették a termet, s a találkozó során szép műsorral kedveskedtek. A találkozón megjelent öregek meséltek életükről, munkájukról és meghatott szavakkal köszönteik meg a találkozót, amelyen az öregek, fiatalok egyaránt jól érezték magukat. Kőműves Miklósné, Sátoraljaújhely Iskolánkban, a Kossuth Leánygimnáziumban, minden évben sziiite már hagyományszerűen széleskörű adatgyűjtéssel és lelkes örömmel ünnepeljük felszabadulásunk évfordulóját. Tavaly és az előző években a hős szovjet csapatok önfeláldozó harcairól, valamint a miskolci Mókán Komité partizánjainak bátor tevékenységeiről adtunk ismertetést. Ez évben nagy feladatra vállalkoztunk. Elhatároztuk, hogy felszabadulásunk 16. évfordulója alkalmából bemutatjuk az 1945 óta eltelt küzdelmes, harcos évekei, hogyan valósult meg a kommunisták vezetésével az újjáépítés és milyen óriási fejlődést lelt meg Borsod és Miskolc népe napjainkig. Tanulótársaim által gyújtott, mintegy 100 oldalas odat alapján töredékeket mutattunk be kiváló dolgozók és szocialista brigádok munkájából, akiket erre az alkalomra. meghívtunk iskolánkba. A tanuló- ifjúság nagy lelkesedéssel fogadta vendégeit, többek között M.argóczi elvtársat, az LKM Kossuth-díjas ol- vasztárát, Lakker Antal elvtársat, a MÁV Kossuth-díjas dolgozóját, Dozs- nyák János elvtársat, a perecest bánya igazgatóját, Czövekh István KISZ-vezetöségi tagot, a. D1MÁVAG „Szakma ifjú mestere” címmel kitüntetett dolgozóját. Külön öröm volt számunkra, hogy sok. kitüntetett dolgozóban tanulótársaink édesapjára ismertünk: eljött Molnár Árpád szocialista brigádvezető brigádja két tagjával, Csömöri Béla elvtárs, az egyetem tanulmányi osztályának vezetője és még sokan, akik munkájukkal példái mutatnak gyermekeiknek. Az ismertetések, szavalatok, a kollégiumi énekkar szépiái szinte megelevenítették előttüúk az eltelt munkásévek küzdelmes napjait. Az ünnepély végén kiosztották az április 4 tiszteletére hirdetett tanulmányi verseny díjait. Halmos Éva, a Kossuth Leánygimnázium IV/b oszt. tanulója Szakszervezetünk a festői szépségű helyen fekvő lillafüredi Palota Szállóba utalt be. A táj szépségéről, az ellátásról, az üdülővendégekkel való törődésről csak a legszebbet, a legjobbat lehet mondani. Kedves vendéglátóink azzal is törődnek, bogy a beutalt férfivendégek a helyszínen mcgnylratkozhassanak a Miskolci Fodrász Szövetkezel helyi fiókjánál. S itt történt egy kis szépséghiba ... Amikor abból a célból, hogy meg- nyiratkozzam. a fiókot felkerestem, az éppen szalonnázó cs Ludas Matyit olvasó fodrász udvariasan mulatott a székre. Gondoltam, munkához lát, az újságot csak unalomból olvasgatja, jóízűen harapva hozzá cgy-egy ..katonát” is. De, bár türelmes ember vagyok, az újságolvasás és a fa- 'atozös végét nem tudtam kivárni. Végül Is megnviratlanul távoztam. En orvos vagyok. Nem tudom, mit szólnának az emberek, lia hasonló módon bánnánk velük? Dr. Szalatkay Sándor, Gáva Záróvizsga Sályon A felszabadulás előtt sok embernek nem volt arra lehetősége, hogy tanulhasson. De ma, a dolgozók esti iskolájában ki-kl pótolhatja a mulasztást. Sályon az elmúlt esztendőben húszán határoztuk el, hogy tovább tanulunk és elvégezzük az általános iskola VII. osztályát. Egész esztendőben mind a húsz esti iskolás szorgalmasan tanult, s a napokban megtartott záróvizsgán mind lelkiismeretes oktatóink és mi is, nagyon meg voltunk elégedve. Elhatároztuk most, hogy elvégezzük a VIII. osztályt is. Zádori Géza, Sály Idejében szólunk ! A tavaszt leghamarabb a gyerekek veszik észre. Nincs az a hatalom, amely bent tudná őket tartani az egész télen át megunt lakásban. Most az ő biztonságuk érdekében fordulunk kéréssel az illetékesekhez. A minap a Lányi Ernő és az Alkotás utca sarkán gyerekek játszadoztak. A labda kipurult az úttestre és az utána szaladó 3 éves kislányt hajszál híján elütötte egy motorkerékpáros. Kérjük a III, kerületi tanácsot és a rendőrségét, hogy a Lányi Ernő és a Munkás utca, illetve az azokat összekötő Szinyei Mcrse Pál, Csortos Gyula és az Alkotás utcákat nyilvánítsák játszó utcáknak. Ez annál inkább is indokolt, mivel a III. kerületi tanács nagy anyagi befektetéssel hozatta rendbe ezeket az utakat, amelyek most csábítják motorosokat. A közelben sehol nincs játszótér, vagy kert, ahol gyermekeink nyugodtan játszhatnának. (Egyetértünk olvasónk kérésével, mivel a dolgot mi Is már két ízben szóvátettiik. — A szerk.) Szabó Béla, vájár, Kilián-lakótelep Nemcsak a vezetőség dolga •.. t A frrniflfiKvövfrtkp’Zí'fí'k gazdái maguk a termclőszövt*» j A lermeiObZOVCIKezeiLK liezeli laaok_ Sokan ezt. még nem. értik, A száz meg ezer holdakká szaporodott termelőszövetkezeti birtokban úgy vész cl az egyes ember által, bevitt liz-hüsz hold, u. közösbe adott \ jószág, gép, mint csepp a tengerben. Az apró parcellákat jelző mezsgye- kövek. eltűntek, s a. parcellák feloldódtak a vagy tsz-birtokban — a parcella-tulajdonos azonban még nem oldódott fel, őrzi még gondolkozásában azokat a „mezsgyeköveket”, melyek valamikor a parcellát és magát, az ► embert elválasztották a. falutól, a többi embertől, A föld. már közösségi [ föld — az ember — gondolkodásában — még nem az, legalábbis nem | mindenki az, s hogy mikor lesz azzá, az a nevelés hatékonyságától, függ. I Ahol a pártszervezet, a vezetőség a, termelés irányítása, mellett nagy gondot fordít a tagok nevelésére is. egy pillanatra sem feledkezve meg arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodásnak nemcsuk agrotechnikai, gépi, sitt. feltételei, hanem szubjektív, emberi feltételei is vannak, hozzá kell igazi- j tani az emberek gondolkozásmódját a megváltozott termelési viszonyokhoz — ott gyorsabban haladnak előre. Egyes helyeken így gondolkozik az egyszerű tsz-tag: beadtam, a földem, gépet, jószágot vittem a közösbe, dolgozom is, ahogy erőmből telik, \ a többi, a termelés irányítása, szervezése már nem rám tartozik, az a vezetőség dolga ... Az igazság azonban az, hogy az embernek nemcsak j a főidet, jószágot, gépet kell bevinni, a munkája mellett az okosságát, j elképzeléseit is a közösség boldogulásának szolgálatába, kell állítania. A szövetkezeti demokrácia és legfőbb fóruma, a közgyűlés hogyan tudná i betölteni nagyon is fontos feladatát,, hogyan tudna a termelőszövetkezeti \ tagok parlamentje, okos gyülekezete lenni, ha a tagok észrevételeikkel, J okos elképzeléseikkel nem töltenék meg tartalommal? A közgyűlés csak! úgy hozhat életrevaló, termelési segítő határozatokat, ha. minden tag átérti annak fontosságát. A vezetőség feladata, többek között a közgyűlés-; hozta határozatok végrehajtása — ha c határozatok meghozatalából vem vette ki cselekvőén részét a tagság többsége, akkor zökkenőkkel telített lesz maga a végrehajtás is. A termel őszövet kezeli idgság részéről, legalábbis a. többség részéről, meg is van az a jogos igény, hogy a vezetőség figyelembe vegye meglátásaikat, s ha úgy érzik, hogy véleményüket a vezetőség nem veszi figyelembe, falrahányt borsó a szavuk, bizalmatlanság kap lábra. így a munkaszervezés, a gazdálkodás esetleges „baklövéseit” a, tagság egyesegyedül a vezetőségre hárítja. A nagy termelési tapasztalatokkal, helyi ismeretekkel rendelkező tsz-lagok véleményét kötelezően figyelembe kell vennie a vezetőségnek — sok nehézséget, melléfogást háríthatnak el vele a gazdálkodás áljából. Az egyik tsz-ben a vezetőség olyan halárrészbe tervezte a mákot, ahol a gazdák tapasztalata szerint sohasem sikerült a termés. A gazdasági tervet ismertető közgyűlésen azonban senki sem szólalt fel, a tagok a vállukat rángatták: a vezetőség dolga... A mák valóban nem sikerült, tetemes kár érte a. közös gazdaságot, s a tagság azt mondta: lám, az „okosok” melléfogtak!... Ha a kár csak az elnöké,, az agronómusé és a növénytermesztési brigádvezelöé lett volna, hátistenem, három ember kibírja — de az egész tagságot érte a kár, csak a mák okozta terméskiesés két forinttal csökkentette az egy munkaegységre eső részesedést. As\ agronómus kifakadt a záwzamadó közgyűlésen, amikor valaki a mákkal hozakodott elő. Miért nem szóltak? Most egyék. meg. amit főztek! Azt hiszik, a tervezés csak a mi dolgunk? Hiszen maguknak tervezünk,; magukért van itt minden. Ha a vezetőség melléfogna, figyelmeztessék/ ne engedjék, hogy kár érje a tsz-t... Igen. Ne engedjék, hogy kár érje. a termelőszövetkezetet. Legyen minden termelőszövetkezeti tag a tsz dolgainak lelkiismeretes védelmezője — önnön érdekeit védelmezi vele. Amíg egyénileg művelték földjüket, nem érintette őket, ha a szomszéd földjét kár érte — csak a szomszédé volt az a kár. A szomszédok többé már nem szomszédok, ugyanannak a közös gazdaságnak a tagjai, a haszon mindenkié, de a kárban is osztozkodniuk kell. u; . ,, VA,.piíB nemcsak a vezetőség dolga, minden termelől.uzuuy, cl veztlcB szövetkezeti tagnak hozzá kell adnia a maga okosságát, észrevételeit a vezetéshez, hogy elhárítsák a közös gazdálkodás Htjából, az előre nem, látható nehézségeket. így jutnak gyorsabban, előre közös gazdaságaink. Gulyás Mihály Uíólérni és túlszárnyalni Amerikát! A két rendszer közötti gazdasági verseny távlatai AMIÓTA HRUSCSOV ELVTÁRS a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán elhangzott beszámolójában megjelölte a szovjet nép előtt álló történelmi feladatot: „ ... utolérni és túlszárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat az egy főre jutó termelés tekintetében” —. azóta az egesz világ közvéleménye figyelemmel kíséri, hogyan teljesíti a Szovjetunió ezt a feladatot. - ; . A szovjelliataiom fennállásának első eveiben ilyen feladatot nem tűzhetett ki célul. Nem voltak meg ennek a lei- tételei. A Szovjetunióban a huszas évek elején az első világháború és a négyéves polgárháború pusztításai után a termelőerők alacsony színvonalon álltak. Ma azonban lényegesen más a helyzet, A szovjet nép gigászi alkotómunkával az elmaradott országot olyan magaslatra emelte, hogy a legerősebb tőkés hatalommal is versenyezhet. A Szovjetunió minden szükséges feltétellel, rendelkezik ahhoz, hogy ebből a versenyből — történelmileg rövid idő alatt győztesen kerüljön ki. Abban, hogy a Szovjetunió túlszárnyalja mind az össztermelés, mind az egy főre jutó termelés tekintetében az Egyesült Államokat, döntő szerepe van a termelés növekedése ütemének. Az ipari fejlődés üteme a Szovjetunióban és a szocialista országokban mindig többszöröse volt a kapitalista országokénak. Az 1945-től 1960-ig terjedő időben a Szovjetunióban hatszor gyorsabban növekedett az ipari termelés évi átlagos üteme, mint az Egyesült Államokban. Az ipari termelés jelenleg negyvenszerese, ezen belül a gépgyártás pedig kétszáznegyvenszerese a cári Oroszország termelésének. De ma már nemcsak az ipari termelés ütemét tekintve múlja felül a Szovjetunió az Egyesült Államokat, hanem a legfontosabb ipari termékek termelésének évi abszolút növekedésében is. (Acél, nyersvas, vasérc, kőolaj, szén, cement, gyapjúszövet stb.) Az évi átlagos abszolút növekedés a legfontosabb termelési ágakban 1954—59-ben a következőképpen alakult: Szovjetunió Nyersvas 2,6 millió to. Acél 3,6 millió to. Szén 26,— millió to. Pamuttextiláruk 146,— millió mBórcipő 25,— millió pár * Egyesült Államok •—' 2,3 millió tonna ;— 2,7 millió tonna — 9,4 millió tonna — 117,— millió mz 18,— millió pár * A mínusz előjel azt jelzi, hogy az adott cikk termelése ennyivel csökkent az Egyesült Államokban. Különösen gyorsan fejlődik a Szovjetunió nehézipara. A hétéves terv szerint körülbelül 85—90 millió tonna acélt kell termelni. Ez évben eléri a 71 milliót. 1965-re pedig minden bizonnyal meghaladja az évi 100 millió tonnát. Ezzel a teljesítményével egészen közeljut az amerikai szinthez, illetve teljesen eléri azt. Sőt. mi több: egyes hónapokban már most körülbelül azonos mennyiségű acélt állít elő a két ország. Mint a New York Times írja. 1960 júliusában az Egyesült Államokban körülbelül 6 miliő tonna acélt gyártottak, a Szovjetunióban pedig majdnem 6 milliót. Még szembetűnőbb a Szovjetunió iparának gyorsütemű fejlődése, ha a gépgyártás adatait vizsgáljuk. Burzsoá közgazdászok keseregve írnak arról, hogy a Szovjetunióban évente 138 ezer új szerszámgépet gyártanak, míg az USA-ban csupán 32 ezret. A Szovjetunióban a textilipar ás az élelmiszeripar, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar gerince is jóval gyorsabb ütemben fejlődik, mint az Egyesült Államokban. A szovjet textilipar 1957-ben az 1950-esnek 200 százaléka volt, évi átlagos fejlődési üteme pedig 10,3 százalék. Ezzel szemben az USA textilipara 1957-ben a hét év előttinek csak 88 százaléka volt, vagyis a fejlődés, illetve a visszafejlődés üteme évi 1,5 százalék. AZ IPARHOZ HASONLÓ gyorsütemű fejlődést mutat különösen az utóbbi időben a mezőgazdaság. Ezzel kapcsolatban Hruscsov elvtárs legutóbbi beszédében hangsúlyozta: „A mezőgazdasági, termelés a Szovjetunióban sohasem fejlődött olyan gyorsan, mint az elmúlt hét esztendőben.” A Szovjetunió ma mór első a világon az egy főre jutó kenyérgabona termelésben, 1958-ban burgonyából nyolcszor, cukorrépából négyszer annyit termelt, mint az USA. Lemarad még a kukoricatermelésben. Ez a különbség azonban napjainkban tovább csökken. Különösen gyorsan fejlődik a lej-, vaj- és a hústermelés. 1950-ban a tejtermelés összmennylségében már utolérte az Egyesült Államokat. 1959-ben a Szovjetunióban 62 millió tonna tejet termeltek az amerikaiak 57 millió tonnájával szemben. A fejlődésre jellemző, hogy 1953-ban a tejtermelés még csak 36 miliő tonna volt. Körülbelül 79 millió tonnára (kell emelni a tejtermelést, hogy az egy főre jutó termelésben is túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A vajtermelésben már elérte az USA-t. 1959-ben már 4 kilogramm vaj jutott egy szovjet lakosra, míg egy*amerikaira csak 3.7 kilogramm. Ma még a hústermelésben lemarad a Szovjetunió. Ahhoz, hogy utolérje Amerikát a "hústermelésben, elegendő, hogy száz hektár mezőgazdasági területenként vágóhúsban 42 mázsa húst lermelien. 1959-ben száz hektárra 17 mázsa váeó- hús jutott. De ha figyelembe vesszük azt, Hogy sok — a múltban elmaradott — kolhoz két év alatt úgy megjavította eredményeit, hogy száz hektár földterületre 80. sőt helyenként 100 mázsára növelte hústermelését, akikor világos, hogy néhány éven belül eléri a kitűzött célt. Számos területen már most túlszárnyalta a Szovjetunió az Egyesült Államokat. Kivívta az első helyet a kultúra fejlődésének színvonalát és a szakemberképzést tekintve: a szovjet tudósoknak a világűr tanulmányozásában elért sikerei az egész világnak megmutatták, hogy a Szovietunió a modem tudomány és technika legfontosabb ágaiban kivívta az elsőbbséget. A szocializmus cs a kapitalizmus közötti gazdasági verseny természetesen nem korlátozódik csunán a Szovjetunióra. A többi szocialista ország is nagy eredményeket ért el gazdaságának fejlesztésében. Ezek az országok különböző fejled- séei fokról indultak el az új társadalom építésében: egyesek a háború előtt gazdasávilag noavon elmaradottak voltak. A szocializmus útján megtett fejlődésük eredményeképpen az ipar össztermelése. a háború előtti színvonalhoz kénest ez on országokban megsokszorozódott. Albániában 22-szeresére, Csehszlovákiában 3,6-szeresére Kínában 1.3-szorosára, Bulgáriában 11-szeresére, Romániában ötszörösére, Magyarországon 3,"-szeresérc növekedett. 1951 és 1959 Időzött a szocialista; tábor országaiban az ipari termelés évi átlagos növekedés« 13,7 százalék volt, a kapitalista országokban viszont mindössze 4,8 százalék. Sok burzsoá közgazdász ma már nem is azon vitatkozik, hogy utolérik-e a szocialista országok a kapitalistái országokat, hanem azon, hogy mikor fog ez bekövetkezni. AZ EGY FŰRE JUTÓ Ipari termelés tekintetében 3 szocialista világrendszer egészében véve már utolérte a lkapi* talista világrendszert. A szocialista országokban a Föld lakos* sagának körülbelül egyharmada él, s ezekre az országok«1 esik a világ ipari termelésének egyharmada. A közgazdászok számításai szerint a Szovjetunió hétéves népgazdasági tervé* ne(k teljesítése és túlteljesítése, valamint, a népi demokratikul országok gazdasági fejlődésének gyors üteme (követkéziében a szocialista világrendszer országai a viláp ipari termelésének több mint a felét fogják szolgáltatni. Ezzel a szocialista világ' rendszer lölénybe kerül a kapitalista világrendszerrel szem* ben, az anyagi termelés terén. Ez, a tény ma még szinte felt mérhetetlen jelentőségű eseménynek ígérkezik a két rend' szer közötti erőviszonyok megváltozásában, a szociálist* világrend javára. Es mit tud mindezzel szemben felmutatni a másik oldal; Mi jellemzi a kapitalista világrendszer gazdasági helyzeté' napjainkban? Idézzünk talán a legilletékesebb személy, Egyesült Államok új elnöke. Kennedy kongresszusi üzeneté“ bői: „Gazdasági életünk jelenlegi helyzete aggodalmat kod Hét hónap óla. tartó gazdasági hanyatlás után vesszük kf‘ zünkbe a vezetést, olyan időszak után. amikor három, és /* éve lanyhul a gazdasági tevékenység, hét eve csökken * gazdasági fejlődés üteme és kilenc év óta csökken a farm'” rak jövedelme. A nagy gazdasági válság óta soha. nem voe ennyi, csőd az üzleti, életben... A munkanélküliek-számi országunk történelmében most a legmagasabb. A köriilbclv öt és fél millió munkanélküli amerikai közül több mint c(t1 millió már négy hónapnál hosszabb idő óta. keres munkát ■ •' A.? Egyesült Államok az utolsók közöli foglal, helyet a gasáA sági élet fejlődésének ütemét tekintve. Sőt, a. múlt év tavast óta még ez a fejlődés Is visszaesett. Az árak tovább emel' kodnak, úgy, hogy sok amerikai most kevesebb pénzzel re?' delkezik az áruk megvásárlására, amelyek ráadásul méí drágábbak is. A szakértők aggasztó eoufíntetőséggel a gazáéj sági élet további lanyhulását jövendölik 1961- és 1962-rCbno a „lepilletékesebb” személv cáfolja meg a kapital'*' mus újjászületéséről és virágzásáról szóló burzsoá közgazda' sári elméleteket. A legtöbb tőkés országban — nemcsak A USA-ban —. sokasodnak a gazdasági nehézségek, fokozód''* a. termeléscsökkenés, nő a költségvetési deficit., és emelkedő a mur.knnélkíilieík száma. A legmakacsabb burzsoá közgazdászok Is kénytelen«! elismerni, hogy a szocialista rendszerre] folytatott gazdaság harcban előbb-utóbb lemaradnak. A KÉT RENDSZER KÖZÖTTI verseny tulajdonképp«1, harc. Annak bebizonyításáért folyik, hogy melyik rends**? akar és tud többet biztosítani a népeknek anyagi és kultúrál’: javakban. Ez Indokolja azt a nagy érdeklődést, amely vilál? szerte megnyilvánul a két rendszer közötti gazdasági versei1-' fejlődését kísérve. E harctól is függ a béke megőrzése, emberiség jövője, e harcban kovácsolódik ki, teljes győzelmi aratja a szocialista világrendszer, amely biztosítani tudj! az emberek boldogságát. Minden nép úgy tekinti a két sf0 küzdelmét, mint saját ügyét. Szemes IstvS* Kitüntetett dolgozók és gimnazisták találkoztak
