Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

Világ proletarian egyesüHefek! MI SK A MAGIAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AKI/, évfolyam, 83. szám Ara: 70 fillér 1961. április 9, vasárnap Belgium beavatkozásának megszüntetése nélkül nem lehet ii a kongói helyzet rendezését Befejesőtlöíi as ENSZ-kosgyűlés kongói vitája Pénteken az ENSZ-közgyűlés ma­gyar idő szerinti esti ülésén befeje­ződött a kongói helyzet vitája. A péntek délutáni ülésen beszédet mondott Zorin, a Szovjetunió kép­viselője. Zorin rámutatott, hogy a Szovjetunió a jelenlegi kongói hely­zetre vonatkozó nézeteit már világo- Kan kifejtette február 14-i kormány­nyilatkozatóban és Hruscsovnak az ázsiai, afrikai, európai és latin- amerikai államfőkhöz, illetve kor­mányokhoz intézett február 22-i üze­netében. A szovjet kormány már a Kongói Köztársaság elleni belga ag­resszió kezdetén felhívta minden kormány figyelmét arra, hogy Belgium kongói eljárása a nem­zetközi feszültség újabb tűzfész­kének megteremtéséhez, az egye­temes béke és biztonság foko­zott veszélyeztetéséhez vezet. A Szovjetunió kifejezte azt a szilárd meggyőződését is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének haladékta­lan intézkedéseket kell tennie az agresszió megszüntetése és a füg­getlen Kongói Köztársaság szuverén jogainak teljes biztosítása érdeké­ben. — Most az egész világ, köztük Af­rika népei, tények alapján meggyő­ződhetnek arról — folytatta Zorin —, hogy kik azok, akik meg akarják védeni Kongó szuverén jogait a gyarmatosítókkal szemben, és kik igyekeznek mézes-mázos szavak hangoztatása mellett megőrizni a gyarmaturalmat Kongóban. Ma már túlnyomó többségben vannak azok, akik e szószékről kénytelenek vol­tak elismerni azt az igazságot, amit a Szovjetunió kezdettől fogva hirdet, nevezetesen azt, hogy Belgium be­avatkozásának megszüntetése nélkül lehetetlen biztosítani a kongói hely­zet rendezését. A gyarmatosítók egy­ségesen' lépnek fel mind Kongóban, mind az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében és céljaik szolgálatába ál­lítják a tőlük függő országikat is. A helyzet rendezését gátolja ' még egy körülmény, amiről a szovjet küldöttség már több ízben nyíltan beszélt. Arról van ugyanis szó, hogy az ENSZ jelenlegi felépítése mellett a meghozott határozatok végrehajtása lényegében egy államcsoporttól, a nyugati államok csoportjától függ. Ezt meggyőzően bizonyítja a kon­gói kérdésben hozott ENSZ-határo- zatok sorsa. A Biztonsági Tanács négy, a közgyűlés pedig egy határo­zatot hozott Kongóról. Végeredmény­ben azonban e határozatok egyike sem valósult meg, mert az ENSZ kongói akcióinak élén ugyanazoknak a monopóliumok­nak közvetlen bérencei vannak, amelyek megszervezték a Kongó ellen irányuló agressziót. Zorin a Biztonsági Tanács február 21-i határozatáról szólva kiemelte, hogy a határozatnak a belga és más külföldi katonai és nem katonai sze­mélyzet kivonásáról szóló fő intézke­dését még mindig nem hajtották végre. Hammarksjöld a szóbanforgó határozat teljesítését a belga kor­mánnyal és a gyarmatosítók kongói bérenceivel folytatott végtelen leve- lezgetésével halogatja. Ezzel leplezni akarják azt a tényt, hogy február 21. óta egyetlen belga tiszt vagy po­litikai tanácsadó sem távozott Kon­góból. Ráadásul másfel honapja to­vább folytatják a gyarmatosítók büntetőosztagainak megerősítését és a fegyverszállításokat a törvényte­len Csőmbe—Kaszavubu—Mobutu rendszer bandái részére. Ezért a szovjet küldöttség teljes határozottsággal felhívja a figyel­met arra a tényre, hogy a Biztonsági Közös közlemény Kennedy és MacMillan tanácskozásairól Washington (MTI) Kennedy amerikai elnök és Mac­Millan angol miniszterelnök szomba­ton délelőtt tartották meg utolsó ta­nácskozásukat. Ezt követően a két Politikus négynapos megbeszéléseiről közös közleményt adtaik ki, amelyet Kennedy elnök ismertetett az újság­írókkal. A kiadott közlemény tudtul adja, hogy a két politikus egyetért a főbb nemzetközi kérdésekben, a tárgyalá­sokon megvitatta az ENSZ helyzetét, behatóan foglalkozott Délkelet-Ázsia, kiváltképpen Laosz és Dél-Vietnam problémájával. A közlemény szerint az Egyesült Államok és Anglia „ha­tékony támogatást szándékozik adni az ENSZ-nek, törekedni kíván a nyu­gati világ és a szocialista tábor viszo­nyának megjavítására, valamint a genfi atomtárgyalások eredményes befejezésére”. A két angolszász ve­zető ezenkívül állást foglalt a NATO és általában a nyugati világ megerő­sítése. továbbá Európa gazdasági és politikai egységének megteremtésé mellett. Mint az AP hozzáfűzi, a közlemény csak általánosságban emlékezik meg a főbb nemzetközi kérdésekről, de nem tesz említést semmilyen tervbe­vett intézkedésről, akcióról vagy javaslatról. Aggodalommá! vannak az angol lapok MacMillan bostoni beszédéről London (MTI) MacMiüan-nck a Massa.chusctls-i technológiai intézet jubileumi ünnep­ségén mondott beszédével foglal­kozva a Daily Express megállapítja, hogy ez volt egyike a legtöbb vitára °kot adó beszédeknek, amelyeket az ongol miniszterelnök poltikai pálya­futása alatt elmondott, _A beszéd egyik legnyugtalanítóbb része MacMillan-nek az a javaslata, hogy Anglia és Amerika ossza meg utomtitkait a szövetségesekkel. Angol Megfigyelők sietve magyarázatot fűz- tek e kijelentéshez, hangoztatva, hogy ez a javaslat nem jelenti azt, Mintha Nagy-Britannia lemondana a Maga önálló elrettentő fegyvereiről. . A Daily Sketch szerint a franciák ujjongva fogadták MacMillan javas- etát, mert úgy értelmezik, hogy uncia ország a hidrogénbomba gyár- lasi talminak birtokába jut. ,, d I^aily^Mgror értesülése szerint ashingtöß, ondon attól tart, ^ogy /Érar^aóriámK és Nyugat-Né- Melor^zág "önálló 'V atomhad­erőt akar kiépíteni, óriási anyagi ál­dozatok árán is. Viszont az atom- társasviszemy — MacMillan nézete szerint — gátat vethetne a hidrogén- bombagyártás ellenőrizhetetlen ki ter­jesztésének mind több európai or­szágra. A Daily Worker így ír: MacMillan jelenlegi amerikai sze­replése azt mutatja, hogy Anglia az alárendelt partner helyzetéből i szolga megalázó helyzetébe jutott. E_ elkerülhetetlen folyománya annak a. hidegháborús politikának, amely Angliát az Egyesült Államokhoz fűzi. Anglia csak akkor juthat ki ebből a zsákutcából, ha határozott kézzel irányítja a maga sorsát, s valóban független, önálló külpolitikát folytat. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy Anglia mondjon le az atom­fegyverekről, számolja fel az ország területén lévő valamennyi amerikai támaszpontot és lépjen ki a NATO- ból. Azután a függetlenség által adott, erő alapján állva tárgyaljon Washingtonnal. Tanácsnak vagy a közgyűlésnek a gyarmatosítók ellen irányuló határo­zatai addig nem kerülnek végrehaj­tásra, amíg el nem távolitják Ham- marksjöldöt és legközvetlenebb se­gítőtársait a kongói ENSZ-akciók irányitó pontjáról — hangsúlyozta Zorin. Zorin a továbbiakban kifejtette a Szovjetunió álláspontját a közgyű­lés elé terjesztett határozati javasla­tokról. Rámutatott, hogy az afrikai —ázsiai országok, köztük India, az Egyesült Arab Köztársaság, Guinea, Ceylon, stb. határozati javaslata nem kielégítő, jóllehet ez a határozat- tervezet követeli a belgák feltétlen kivonását Kongóból pontosan meg­határozott időn belül és — halvá­nyan — utal bizonyos szankciókra e követelés teljesítésének elmulasztása esetén. Zorin határozottan elutasí­totta a Pakisztán, Szudán és más or­szágok határozati javaslatát, mert az ellentmond a kongói nép tulajdon­képpeni érdekeinek. A Szovjetunió képviselője ezután jellemezte a szovjet határozat-ter­vezetet, amely megengedhetetlennek nyilvánítja a Kongó egysége, politi­kai függetlensége és területi épsége ellen irányuló akciókat és szorgal­mazza a kongói parlament haladék­talan összehívását. A szovjet kül­döttség véleménye szerint a közgyűlés ha elfogadja ezt a tervezetet és határozatot hoz az egész belga személyzet Kongó­ból való haladéktalan kivonásá­ra, nagy lépés. i.... a kongói helyzet igazi normalizálása és az egész probléma rendezése felé — mondta Zorin. A kongói harc a gyarmatosítók szabadság és fügeetlenség erői ellen vívott hátvéd harcainak egyike. A gyarmati rendszer végső pusztulásra kárhoztatott, már minden ízében recseg-ropog, de még képes aljas cselekményekre. Nyomban a szovjet küldött beszé­dének elhangzása után Hammarsk­jöld lépett a mikrofonhoz, összefüg­géstelen és zavaros beszédben pró­bálta bizonygatni, hogy a belga kor­mánnyal és a gyarmatosítók kongói bérenceivel folytatott levelezése hasznos” volt, jóllehet köztudomá­sú, hogy február 21. óta még egyet­len belga katona, vagy tiszt sem hagyta el Kongót. Dean angol kül­dött Hammarskjöld védelmére kelt és a tényeket durván eltorzítva, az imperialistákat kiszolgáló Ham- marskjöldöt ért bírálatokat az „Egyesült Nemzetek Szervezete el­leni támadásként” igyekezett fel­tüntetni. Az ülésen felszólalt még Pakisztán, Japán, Ciprus és Marok­kó képviselője. A marokkói küldött elítélte a gyarmatosítók kongói agresszió­ját és bérenceik Tananarive-i „értekezletét”. Kijelentette, hogy az ENSZ-nek ki kell harcolni a belgák haladéktalan eltávolítá­sát Kongóból, biztosítani kell a kongói parlament összehívását és csak a Gizenga vezette törvényes kormánnyal kell kapcsolatot fenn­tartania. Hangsúlyozta, hogy Afrika népei a gyarmatosítók minden mes­terkedése ellenére kivívják függet lenségüket. Ezután az ülés befejezte a kongói kérdés érdemi vitáját. Szavazást a legközelebbi ülésen tartanak, de an nak idŐDontját nem állapították meg. (MTI) A tavasz — és az érettségi Turczer Sarolta érettségire készül. Ot is a szabadba csábította a tavasz. Atom­fizikát „magol” a Népkert hűs fái alatt. Igyekezni kell, hogy az érettségin is megtarthassa eddigi jeles tanulmányi eredményét. (Riport a 7* oldalon.) Három év alatt telíti min! 20 ezer hóidat mentesítenek a káros vizektől Dél-Borsodban A tavaszi és őszi esőzések alkalmá­val a Bükk-hegység déli lejtőjéről hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadék, valamint a Tisza gyakori áradása évente több mint 20 ezer hold termőföld megművelését veszé­lyezteti a Borsod megyei Tiszavalk térségében. E jelentős földterület megmentésére — a dél-borsodi ter­melőszövetkezetek kérésére — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő egyetemi műszaki munkacsoport javaslatot dolgozott la. A javaslatban foglaltak megvalósí­tására alakult meg a Borsod megyei Vízgazdálkodási Társadalmi Bizottr ság, amelynek tágjai áz Eszák- magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakembereivel közösen részletes ter­vet készítettek a káros vizek elveze­téséré. A terv szerint állami beruhá­zással — több mint 130 ezer köb­méter föld megmozgatásával — Gelej község déli részétől 9 és fél kilomé­ter hosszú főcsatornát építenek a Ti­száig. A csatorna Tiszabábolna és Tiszavalk között torkoll majd a folyóba, ahol a víz átemelésére szivattyútelepet létesítenek. A több mint 20 ezer holdnyi területről 9 mellékcsatomán vezetik a vizet a fő­csatornába. Ezek az árkok 40-től 100 centiméter mélyek lesznek. Megépí­tésükhöz 77 ezer köbméter föld ki­ásása szükséges. A főcsatorna köze­lében egy 400 és egy 110 holdas halastavat létesítenek, amelyeket az öntözéssel foglalkozó gazdaságok víztárolónak is felhasználhatnak. A mellékcsatornák és a halastavak földkitermelését társadalmi munká­ban tervezik, e feladat elvégzésére az érdekelt községekben megalakult a dél-borsodi Belvízrendező Társu­lat. A Borsod megyei Vízgazdálkodási Társadalmi Bizottság kiszámította, hogy a három évre tervezett nagy­arányú munka sikere« elvégzéséhez -- az állami, segítség mellett — 76 ezer társadalmi munkanap szükséges. Eszerint társadalmi munkára évente csaknem 2500 dolgozót kell mozgósi- taniok. Ennek érdekében most meg­vizsgálják, hogy a szükséges társa­dalmi munkát az érdekéit községek maradéktalanul tudják-e biztosítani. A meleg tavaszi időjárást kihasz­nálva, Tiszabábolna termelőszövet­kezeti község dolgozói már meg­kezdték a falu határában a terve­zett mellékcsatorna építését Fischer Annie hangversenye Miskolcon Néhány nappal ezelőtt érkezett haza külföldi körútjáról Fischer Annie, világhírű zongoraművésznőnk. A nyugat-európai zenei központok mellett az Egyesült Államokban és Kanadában hangversenyezett. Rend­kívül sikerrel mutatkozott be Ame­rika koncerttermeiben. London, New York, Bécs, Párizs sajtója a legna­gyobb elismeréssel nyilatkozott mű­vészetéről és helyet a zongora ma élő legkiválóbb művészei között je­lölte meg. Fischer Annie holnap, április 10-én, hétfőn este fél 8 órái kezdet­tel Miskolcon, a Nemzeti Színházban ad hangversenyt az Országos Filhar­mónia rendezésében. ,•— Műsorán Beethoven. Mozart. Brahms és Liszt művei szerepelnek. Fischer Annie minden fellépése nagy esemény, ért­hető tehát, hogy miskolci hangver­senyét hatalmas érdeklődés előzi meg. Ipargazdasági csoportot szervez a MTESZ borsodi intéző bizottsága A MTES2 borsodi intéző bizott­sága ipargazdasági csoport megala­kítását tervezi, hogy elősegítse a megyénkben működő szakemberek továbbképzését gazdasági és üzem- szervezési kérdésekben. A megala­kítandó bizottság, egyelőre kohó­A Borsod-Heves megyei állami gazdaságok dolgozóinak évzáró ankétja Tegnap délelőtt 10 órakor ünnepi évzáró ankétot tartottak a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának nagyter­mében a Borsod-Heves megyei álla­mi gazdaságok. „Az állami gazdasá­gok feladatai” címmel Izingcr Pál elvtárs tartott nagy figyelemmel kí­sért előadást. Az ünnepi évzáró an- kéton megjelent és felszólalt Ku- kucska János elvtárs, a megyei párt« bizottság titkára is. Az ankét rész­vevői. az állami gazdaságok vezetői, s a gazdaságokat képviselő dolgozók délután megtekintették a Nemzeti Színházban Darvas József: Hajnali tűz című drámáját, majd este közös vacsorán vettek részt a Hámor Étte­remben. Az ankét részletes ismertetésére még visszatérünk. ipari es gépipari vonatkozásban, üzemszervezési problémákkal, gaz­dasági számításokkal, munkaszerve­zési kérdésekkel, a termelés irányí­tásának problémakörével kíván fog­lalkozni. Programjában szerepel tan­folyamok, előadások szervezése, tár­sadalmi segítségnyújtás az ipari vál­lalatoknak, oktatófilmek bemutatá­sa. hazai és külföldi tanulmányutak szervezése. A bizottság alakuló ülését április 12-én, szerdán délután fél 6 órai kez­dettel tartja Miskolcon a MTESZ- klubban. Az alakuló ülésen Valkó Márton, a Lenin Kohászati Művek Kossuth-díjas igazgatója tart meg­nyitót. Az ipargazdasági bizottság munkaprogramját dr. Susánszky Já­nos tanszékvezető, egyetemi docens ismerteti. Ezután megválasztják a bizottság vezetőségét. Zárszót mond Kádas István, a Könnyűgépgyár m mérnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents