Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-06 / 80. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, Í961. április fi. A miskolci „Rózsadomb“ új iskolát avatott fi A régi Diósgyőr leg- ^ szegényebb negyede volt hajdanában a hírhedt Iierman-telep es az Ágó környéke. A Berekalján, a Békás-ló közelében sárból vert kunyhók. dülöngéltek szabálytalan össze-visz- szaságban. A lakók egy része napszámos mun- kából, vagy falopásból tengődött, kisebb részük a. vasgyárba járt, de alig élt valamivel jobban, mint az erdők, a bicsak- bányák, vagy a rosszemlékű Ormai földbirtokos alltalmi napszámosai. Csak a szomszédos papírgyár munkásainak jelentett valamivel jobb ■megélhetést a Kolba- csálád lassan-lassan felvirágzó üzeme. Számtalanszor láttam., amikor egy-egy razzia alkalmával összeszedték azokat az embereket, akik fahordásból tengették életüket, s a papírgyári munkáskolónia udvarán látványos auto- dafét rendeztek, Egy vehemens erdész és a csendőrök félórákig pü- fölték őket puskatussal, bikaesökkcl. karókkal, aztán az elkobzott fát taligákra rakatták és diadalmenetben szállitiatták be a diósgyőri községháza udvarába. Látta ezt nem egyszer Barna László igazgató is, aki most, április elsején átvette Gállá Ferenciéi, a városi tanács elnökhelyettesétől az Ormai-féle birtokra épített szép. új iskolát, melyet a patronálókról Diósgyőri Papírgyári Islto- lának neveztek el. A hajdani napszámosok, fatolvajok, gyári munkások gyermekei ragyogó arccal özönlöttek el a parkettás osztálytermeket. Gátló Ferenc ünnepi beszédében megemlékezed az ill élő emberek múltjáról. A hajdani földbirtokot felosztották, a dombra, villákat építettek a. munkások, s a. rosszemlékű Ágából Miskolc Rózsadombja lett. Itt áll a dombon az iskola is. Ipnyánszky László építésvezető. Újvári. Gyula brigáduezető. az építőmunkások és a papírgyár dolgozói, a környék lakóinak segítségével, tüneményes gyorsasággá l építették fel az iskolát. A tanítás jóval a kitűzött határidő előtt megkezdődhetett. J> urna László igazga- tó meghatottam vette át az iskolát és tett ígéretet arra, hogy az innen kikerülő ifjúság hazáját szerető, a szocializmus építéséhez hű polgára lesz a magyar népi demokráciának. A fiatalok nevében Nagy Endre VI. osztályos tanuló ígérte meg, hogy megőrzik az új iskola tisztaságát, jó hírnevét. A szülői munkaközösség, a. Hazafias Népfront, a városi tanács, a szomszédos iskolák mind elhozták üdvözletüket a fiatal testvérnek, amely hazánk felszabadulásának 16. évfordulóján kezdte meg nemes, szép munkáját. Nagyon kedves színfoltja volt a kulturális műsornak a, gyermekkórus szereplése. Szombatiig Imréné tanítónő szinte napok alatt szervezte meg a kórust. Koringeket csalt a szemekbe Telihai Lászlóné szavalata. A nagy tapasztalatokkal rendelkező tanítónő, Kónya, I^a- jos Két iskola című versét szavalta el oly meggyőző erővel, hogy az egyszerű munkásasz- szonyok azt kérdezték tőle: Ugye ö irta a verset? — Nem, ez Kónya Lajos verse — felelt mosolyogva Telihainé. — Pedig szakasztott úgy mondta el. mintha magával törlént volna meg. — Tanító volt ö is — válaszolta és ebben megnyugodtak. Így már érthető. Az Ágó. vagy ha úgy tetszik: a miskolci Rózsadomb új életet kezdett, T-Jangos lesz újra a 1' domboldal, csak most már 1.56 boldog gyermek vidám játékától. kacagásától. A tanterembe benéz az erdő, a fák már bontogatják finom, selymes levélkéiket. az elsősök tízpercben ibolyát keresnek és csengetés után odacsempészik a tanító néni asztalára. A tanterembe papucsban lépnek be a tanulók, utcai cipőjüket öltözőszekrények rejtik el a folyosón. Fülünkben csengenek még Barna Íjászló szavai: Ezek a gyermekek a. szocializmust építő Magyarország hasznos fiai lesznek!... Borsodi Gyula Eredmények, tervek Mezőkövesden 13 millió forint nyereségrészesedés A nyereségrészesedési rendszer bevezetése óta. az ózdi kohászok minden évben kaptak részesedést. Ezt az elmúlt esztendőben végzett munkájukkal is kiérdemelték, A hároméves térvjeladótokat határidő előtt — élüzem szinten — teljesítették és jelentős mértékű többletnyereségre tettek szert. A többletnyereség bizonyos részét tarlatélcolták vállalatfejlesztésre,, illetve terven kívüli beruházásokra, több mint 13 millió forintot pedig a munkások között osztottak szét, fi- gyclembevcve a munkában eltöltött éveket, a fegyelmet és a szorgalmat. Egy munkás átlagosan 14 napi munkabérnek megfelelő részesedést kapott.---------ooo—-— T ofevízio-egvütemek Pekingben televízió-egyetem nyílt meg, levelező hallgatók képzésére. A matematikai, fizikai és egyéb tagozatok első évfolyamára a fővárosban és annak környéken dolgozó munkások és alkalmazottak iratkoztak be. A televízióban adott előadások tartama 6—8 óra. Hasonló egyetemek Kína más nagy városaiban is működnek. Ezen az úton sokezer termelő munkás, munkája félbeszakítása nélkül szerez felsőfokú képzettséget. Bízni kell az emberekben... * C zegényes házikó gubbaszt a domboldalon. Zsúpkalapját melyen aprócska ablakszemére húzta. Szomorkásán, szinte röstellkedve tekint a módosabb házakra, bocsánat- kérőén, hogy neki még nem telt napfényt ölelő nagy ablakokra, pirosió cserepekre, cifraveretű csatornára. Szegény ház — de milyen a gazda? Gyerünk beljebb. Állok 'a pitvarban. A szoba üvegezett ajtaja mögül asszonyi pörlekedés pattog: — Azt a kis húst is leszedi rólad! Mindig a szádban lóg az a büdös pipa! No, ezt a fajta kritikát hatszemközt is kibírja az ember. Kopogtatok. Saves szóval tessékelnek beljebb. Á gazda. Lengyel Pista bácsi egyből szövetségest szervez belőlem az asz- szony támadása ellen: — Nem lehet azt csak úgy félretenni, ha összeszokott Vele az ember. Nem igaz? — mutat a gyakori használattól megfényesedett pipára. — Az már szent igaz — bólintok. — Mióta „felvitte az isten a dolgom”, ki nem állhatja a pipámat az asszony. Azt mondja, hogy cigaretta illik az elnöki méltósághoz. De én már csak kitartok a pipa mellett. Mosolygás ráncolódik a szeme sarkába. Az asszonynak se lehet kedve a haragszomrádra, mert elneveti magát. Javíthatatlan ez-az ember. Jobban szemügyre veszem a gazdát. Bizony, elférne rajta még néhány kiló. Sovány, nyakigláb ember. De talán nem is az a pipa a ludas az ő soványságában. Hét gyermeket felnevelni cselédkenyéren, részesaratásból, napszámolásból, a felszabadulás után meg néhány hold csenyétei tőidből — biz’ ez kivette az ember zsírját. Ez a föld meg olyan, hogy dupla munkáért se ad vastag darab kenyeret. Lengyel István elvtárs 1947-től volt a csenyétei pártalapszervezet titkára a múlt év decemberéig, amikor a falu bizalma a termelőszövetkezet élére állította. — Nem azért voltam én majdnem tizennégy esztendeig itt párttitkár, mintha nálamnál különb ember nem termett volna a faluban. De hát a fiatalja, alig fel cseperedett, máris hátat fordított Csenyéténék. Az öre- gebbjénék meg jó voltam én is... Szerénykedik. Pöfékel, tekintete el- baiandozik, mintha letudott tegnapi gondokat méregetne össze a maival. Erre gondolhatott, mert így folytatta: 1— Eddig csak a politikai gondok voltak az enyéim, a kenyér, a megélhetés gondját viselte ki-ki maga. Tavalyig csak beszélgettünk a tsz-röl — most már csinálni kell, most már a sorsunk, öreg fejjel ilyen nagy gondot vállalni ... — néz a sarokba, eltűnődve, majd hirtelen erőt vesz rajta lényéhez illő kedélyessége. — No, de hogy is mondták regente kato- náóknál? Megrántom a vállnm. Látja rajtam, a magam bőrén nem tapasztalhattam a régi katonáskodást, maga válaszol: — Kérelem — panasz; gyengélkedő — ravasz. Nem is panaszként mondom, csak mondom. Az embernevelésre terelődik a beszélgetés. Itt, ebben az istenhálamö- götti falucskában is meg kellett vívni a kommunistáknak a maguk harcát. Pista bácsi az első sorokban harcolt, s tette ezt megértéssel, hozzáértéssel. Mindenki barátja, ismerőse, egyszóval: falubélije, ismerte múltjukat, a szeme előtt voltak jelenükben, s hogy a jövendő felé egyengesse az emberek gondolkozásmódját, mindig ebből indult ki: alká ma még nem érti az idők szavát, holnap érteni fogja. Mert minden ember leghálásabb jó tulajdonsága: változásra képes. Az emberek többsége fölött nem szabad pálcát törni, hogy megátalkodotisá- gufkban nem hajlandók előrelépni. Az ötvenes évek elején összerúgta a port az egyik falubelivel, megfojtotta, volna egy kanál vízben Pista bácsit, amiért beengedte a faluba a traktort. Nos, azóta az az ember nem bánná, ha még a virágoskérteket is traktor szántaná. Két fia traktoros! Az átszervezés idején ugyancsak igénybe vették a párttitkár rátermettségét — és az idegeit is. Az egyik idős ember annyira szívére vette a dolgot — már majdnem az egész falu benne volt. a tsz-ben —, hogy elsírta magát. No. ebből se lesz már dolgozó ember a tsz-ben — mondták rá. — Én meg azt mondtam: nincs igazatok. Nem gyerekjáték ez. Összeküszködött. magának egy kis vagyont, s most úgy érzi: vége mindennek... Majd összeszedi magát, az élniakarás felülkerekedik benne a bánaton és dolgozni fog. Nem csalódtam — úgy dolgozik, a magáén se csinálta jobban. — Van rá eset, amikor a kereskedő is elhibázza a dolgát, rossz üzletet csinál, de azért nem hagyja falképnél a mesterségét. Azt mondja: a melléfogás is hasznomra válik, máskor jobban kell csinálni a dolgomat. Valahogy mi is így vagyunk az emberekkel. persze egészen más értelemben. Hozzá kell igazítani az emberek eszét az új körülményekhez. A megváltozott körülmények maguk is arra kényszerítik az embereket, hogy váj* tozzanak, fejlődjenek... Nemrégiben Pista bácsi egy égési éjszaka nyugtalanul hánykolódott aá ágyában. Vásárolt a tsz vagy hetven juhot — kénytelenek voltak egV nyári hodályba dugni őket. Éppen cP leltek. Este még jó idő volt, enyhe«; ség. éjjel meg beütött a hideg. Hát rom-négy napos korában már fel se veszi a hideget a kisbárány, de szüle« lésekor, lucskosan, könnyen meg«' fagy, vagy olyan nyavalyát szerez« ami elviszi. Hogy mire gondolt Pista bácsi? Vajon mások gondolnak-e a juhra, emészti-e őket a felel ősség tu« dat a közösség vagyonáért? Nemrégi' ben még csak a magukéval kelleti törődniök, s csakis azzal törődtek; Vajon az a gazda, akinek az udvaréit az a hodály van, kinéz-e a juhrw mecmozdult-e benne a lelkiismereti P Ista bácsi bízik az emberekbe« de úgy hajnaltájt már nert bírta tovább. Magára kapkodta a W hájét és futás a bárányokhoz. — Te se tudtál nyugodni, Pista? fogadta Szendrei Józsi bácsi, akinek az udvarán voltak a juhok. — Mert én se. Amelyik megellett, úgy fris« síben bebordtam kisbárányostul a id meleg ólba, nehogy valami baju* essék. Pista bácsi nem sokat mondott, reá kább gondolt: —- Bízni kell az emberekben* Gulyái MiháUff A er ml A termelőszövetkezet t/firccai fc]£i>> — Ez a mondat érvényesül itt Mezőkövesden is. Bármerre jár az ember, ennek hatását lehet érezni, ez szerez magának érvényt mindenütt. Nemcsak a tsz-irodákban, a tavaszi munkaláz- tól lüktető, benépesült határban lehet ezt tapasztalni, hanem például a járási művelődési otthonban is, melynek a közvetlen szomszédságában lévő irodában most már az egyik termelőszövetkezet írógépe kattog. Mintha a széleshátű földeken csillogó barázdákat szántó, sokekés traktorok győzelmes dohogása, vagy a lovakat biztató emberek friss munkatempója hatással lenne a művelődési otthon tevékenységére is. Ez elsősorban annak az egészséges, jó szellemnek a kialakításában mutatkozik meg, amelynek a megvalósításától sokat remélnek, és amelynek a sikeréért sokat fáradoznak a község művelődési éleiének irányítói. A helyesen gondolkodó emberek azt akarják ugyanis, hogy a KISZ-csoport és a járási művelődési otthon kulíúrcsoportja egyesüljön és közös irányítás alatt dolgozzanak tovább. így, egyesített tudással, közös akarattal, közös erőyel a két csoport az eddiginél is sokkal nagyobb eredményt érhet el. Ez az együttes nagy erőt képviselne, nagyszabású terveket valósíthatna meg. Igaz, még csak beszélnek az egyesítésről, — bár nincs olyan akadály, amely felboríthatná ezt a nagyon helyénvaló elképzelést. A vezető emberek már arról is beszéltek, hogy az j,új” csoport az első időkben milyen színdarabokkal lépne a közönség elé. Tervben szerepel már Moliere-nek valamelyik színműve, később pedig helyi szerzők, Kiss— Varga: Zászlónk című művét is bemutatnák. Szép tervek. Remélhetőleg a község vezető funkcionáriusai is megadnak majd minden segítséget a megvalósításhoz, és általában a kul túrmunka sikeresebbé tételéhez. _ * ••t. milyen most a műDe ntZ2.uk, veiö<jési otthon munkája? Régi probléma Mezőkövesden a helyhiány, az egyáltalán nem művelődési otthonnak való helyiség problémája. Ezen azonban mindaddig nem lehet változtatni, amíg fel nem épül az, új, kompiéit, minden igénynek megfelelő művelődési oH- Knn. Helyiségük most újra csak szőrűit, mivel a termelőszövetkezetnek ■teli. a hely. Ez kétségkívül rányomja oélyegét a művelődési otthon mun- íájára is, mert csak kevés szakkört foglalkoztathatnak. A fotoszakkör s i politechnikai szakkör megszűnt. __r, azonba« most s zínjátszók JS nagyszerű eredményeket produkálnak. Az Ér- dekházasság-ot hamarosan tizedszer mutatják be. Ilyen sikeres, aránylag sok előadást Mezőkövesden is csal« az az együttes rendezhet, amely te* hetségben, felkészültségben már ki* állta a próbát. Igaz, nem minden előadást a saját községükben mutattak be, hanem a szomszédos hely* ségekben is jártak, de ez is csak az együttes mellett szól. Hamarosan a Betonútépítő Vállalat munkásat előtt is fellépnek majd. Az Érdek* házasság-ban olyan szereplők szere* pelnek. akik már szinte évtizedes színjátszó múltra tekinthetnek visz. sza. Sokan közülük többgyerekes családanyák, akik minden elfoglalt* ságuk mellett is vállalják ezt a kü* lön feladatot. Farkas Pálnénak például — aki egyébként a legjobb volt a Póta György rendezte darabban — két.. Monostori Józscfnénak: pedig három gyermeke van. Szerepeltek — és szerepelnek — ktsz* dolgozók és gimnáziumi tanárok isii Kocsis Béla tanár most lépett először ilyen formában a közönség elét Szabó Szöszi, Hutter Elvira, Horte«* bágyi János viszont már mind régi ismerősei a közönségnek. A Soproni János vezette zenekart már nemcsak Mezőkövesden ismerik. A darab sí* keiéhez ezeknek a muzsikusoknak» is sok közük volt. A KISZ kul túrcsoportja pár nap* pal ezelőtt mutatta be a Bekopog 4 szerelem című színművet. A dara* bot a régi, nagytudásű szakember« Varga István rendezte. Ha a kél csoport egyesülni fog. akkor Vargal István valószínűleg itt is sikeresen tudja majd érvényesíteni bosszú évek alatt gyűjtött tudását, tapasz* talatát az új csoport hasznára. A művelődési otthon eredményefheí tartozik még a nyugdíjasok klubja* nak létrehozása. Helyes kezdetné« nyezés volt a művelődési otthon ve* zetőségétől. amikor úgy döntött« hogy az idős emberekről ily módon is gondoskodik. Mi. sem bizonyítja: ezt jobban, mint az a tény, hogy d nyugdíjasok — mintegy .150—300 ember — közül sokan rögtön vállalták: adnak is valamit ser. ott* honnak. Vállalták, hogy a televízió* nak szekrényt készítenek, a padiéi rendbehozzák, ezenkívül pedig még egy nngvon fontos feladatot vállal• f;'k amit csak «k tudnak sikeresed megvalósítani: a fiataloknak a sajáS életük bemutatásával beszélnek af régi világról, hadd ismerjék azt meg így is, hadd tanulják meg becsülni« szeretni még jobban a mi világon- j kát. tnrfsfrrtj ííarmlnchUenc új ostor nyél a Ssentpéteri-kaniiban fénycső-hálózat kiterjesztésére egö* szén a kórházig. Ebben az évben még a városnak több útját látják el íénycsövilágt* tussal. A Gőzön Lajos utcában, i Csabai-kapuban, a diósgyőri Mard Károly utcában, a Papszer utcába«! és Miskolc-Tapolcán >— összesen! mintegy 4 millió forintos beruházással — fénycsővilágításra térnek át. ÄpriTfs 4 tiszteletére az ÉMÁSZ dolgozói fénycsővilágítással látták el a Szentpéteri-kapunak a város felőli szakaszát. Közel egymillió forintos költséggel 39 új ostornyelet helyeztek el, amelyek az ünnepek alatt már világítottuk. Most folyik az oldallámpák felszerelése. A terv szerint a közeljövőben sor kerül a Megnyílt Miskolc új nevezetessége, a halászcsárda gathatnak a vendégek. Szerepelnek az étlapon olyan ételkülönlegességek, mint például .a korhely halászlé, vagy a tiszai fogas Molnárné módra, amelyeket Vállai Tibor aranyérmes főszakács irányításával készítenek. A tiszai halakat naponta szállítják a miskolci halászcsárdába, azokat olt élve, korszerű raktárban tárolják felhasználásig. A tiszai halból készült, ételek mellé a világhírű tokaji borvidék tsz-einek és állami gazdaságainak borait szolgálják fel. Miskolc új idegenforgalmi nevezetességét. a halászcsárdát szombaton adták át rendeltetésének. Miskolc dolgozóinak régi kívánsága teljesült, amikor a történelmi nevezetességű Sötét-kapu mellett halászcsárda nyílt. Az új vendéglátóipari üzemet a tokaji Tiszavirág Halászati Termelőszövetkezet tüzemel- teti. A műemlék-jellegű épületben, a boltíves szobákat csaknem egymillió forintos költséggel alakították át hangulatos, a korszerű követelményeket is kielégítő helyiségekké. A három teremben evszerre 120 személyt tudnak kiszolgálni. Az étterem konyhájában - 5—600 személy részére főznél: majd. A halászcsárdában naponta 15—20 különböző balból készült ételek között válo.4 HÉT KÖi\YVÉ,JDOI\SÁGAI kisfiú hányatott sorsát mutatja be. Szabó Lőrinc legszebb gyermekverseit nyújtja át a Móra Kiadó ifjú olvasóinak a neves költő Kicsi vagyok én ,., című kötetében. A Kossuth Könyvkiadónál látott napvilágot Ivanov—Leonov „Afrika” tábornok című kisregénye, Kenya népének szabadságharcáról, továbbá L. Nagy Zsuzsa Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon 19X9. című könyve. Az Európa Könyvkiadó második kiadásban adta közre Salvatore Quasimodo Nobel-díjas olasz költő Hazatérések című verseskötetét. A Képzőművészeti Kiadó Czeizing Lajos gyönyörű fotóalbumával jelentkezett, Budapesti éjszaka cím; mel. Barabás Tibor Génuai randevú cimú könyvében novelliszíikus formában számol be útiélményeiről. Mielőtt elfelejteném cimii könyvében Kőműves Imre a két világháború közti tragikus korszak forradalmárainak küzdelmekkel teli életére emlékezik vissza. A Magvető Kiadónál jelent meg Tímár György ver- scskötete. Az iszonyat naptára. A versgyűjtemény címadó része megrázó erejű, antifasiszta ciklus. A Világkönyvtár sorozat legújabb köteteként a Magvető Könyvkiadó Simone de Beauvoir jeles francia írónő naplóját, Egy jóházból való úrilány emlékel-t adta közre. A napló egy értelmes, érzékeny s müveit leány fejlődésének leírása. A Móra Könyvkiadó Földes Péter Mókuli című könyvében egy ötéves
