Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-27 / 98. szám
ÉLJEN ÉS ERŐSÖDJÉK A MUNKÁS-PARASZT SZÖVETSÉG! ^Mllll!llllllllilllll!l!ll!lllll!llll!!ll!l!lllllll!llllllllll!lllllll!llll!!lllll!llllll!lll!llll!l!ll!lll!lllll!l!llllllllll||||||||||||||!ll!ll!lll!l||l!!!lllll||||||||||||!||||||^ Felavatták az új Hernád-hidat l Mint lapunk tegnapi számában megírtuk, Hcrnádncmctiben át- ; adták rendeltetésének az új vasúti hidat. Az alábbiakban képriport- !! ban számolunk be a hídavalás eseményeiről: A mázolok néhány percre dekoratőrökké leptek elő. Vörös- és nemzetiszínű zászlókkal díszítik az új hidat. A MÁV pályamunkásai az utolsó simításokat végzik a hídhoz vezető vasúti pályán. Dámóci jegyzetek 1^ iatal még a dámóci Uj Barázda Termelőszövetkezet. Major már létesült ugyan, de a leendő épületek nagy része még csak képzeletben, tervekben, szándékokban él. Fiatal még és így előfordul, hogy ki- sebb-nagyobb viták kerekednek. Nem könnyű a régit, a megszokottat feledni, s megszokni az újat. Termékeny munkásnapoknak kell eltelniük, hogy elsimuljanak az esetleges egyenetlenségek, hogy a fejekben rendeződjenek az új törvényszerűségek. Ha megszokott kép is, mégis megható az a látvány, amikor emberek tízesével, s olykor százával szorgos- kodnak a határban. így láttam a napokban a dámóciakat is. Éppen dél következett. Az emberek leültek az út mellé és előkerült az otthon csomagolt elemózsia. Érdekes és nem ritkán izgalmas az ilyen találkozás a parasztemberekkel. S ugyancsak a sarkára kell állnia a messziről jött embernek, ha követni akarja a gyakran feltörő kedélyes tréfát, ha el akar igazodni abban a szózáporban, amellyel meglepik. Hogyan élnek? — Mire telik a jövedelemből? Valamennyien családosak, akik a beszélgetésben részt vesznek. A tsz-rol, meg a vezetőkről alkotott kép? Hát bizony a beszélgetés alapján nem a legjobb. Állítólag nagy a kivételezés. Nem a szociális érdekek döntenek a háztáji föld szétosztásában. Az egyik fiatal- asszony mások szavát is elnyomja, amikor erről esik szó. Ha nem mondjuk a nevét, talán akkor is magára ismer. Férje városba jár, s neki csak Termelőszövetkezeti elnökök, ag- ronómusoik, állattenyésztők, mező- gazdasági szakemberek tanácskoztak kedden a sátoraljaújhelyi városi tanács termében. A hasznos kezdeményezés a Borsod megyei Terményforgalmi Vállalat érdeme, amely a közeljövőben avatja fel Vámosújfalun a megye első takarmánykeverő üzemét. Az ország más megyéiben is működnek már takarmánykeverő üzemek, amelyek arra hivatottak, hogy a különféle tápanyagokkal dúsított keverékekkel elősegítették az állattenyésztést, a hizlalást A tej-, hús- és tojástermelést tovább növelni, a felnevelésd időt megrövidíteni, valamint a takarmányozási költségeket csökkenteni a régi hagyományos módszerekkel már nem lehet. Ehhez különleges szakértelemmel összeállított, tudományos takarmányozásra van szükség. Minden állattenyésztő tudja, hogy jobban hasznosulnak a takarmányok és több termék állítható elő, ha többféle takarmányt keverünk össze, mintha egyféle abrakot, etetünk. A Terményforgalmi Vállalat kezelésében lévő vámosújfalui takarmánykeverő 1200 négyszögöl háztájit adtak. Egy gyermeke van. Hogy mi a helyzet a vezetőségben? Állítólag nem nagyon hagynak beleszólást a maguk dolgába ... Mikor volt közgyűlés? Van, aki nem emlékszik rá, mert nem „szokott” rá eljárni, mások viszont hamar elárulják, hogy alig egy hónapja, amikor a terveket ismertették, aztán volt korábban is. Cok a vád, a gyanúsítás. Még a ^ könyvelőt is szájra vették, mondván, hogy jó fizetése van, havi kétezer fixért ül az irodában. A tsz vezetőit keresem, mert ha valóban úgy állnak a dolgok, mint ahogy azt nagyhirtelen megtudtam, akkor bizony Dámócon a termelőszövetkezet lépései sokára lesznek erőteljesek. Amíg az irodáig eljutok, felvetődik bennem a gondolat: messziről jött ember azt mond. amit akar, de vajon a messziről jött embernek nem lehet-e azt mondani, amit alkarnak? Mikor említem a „vádpontokat”, Palkó Jánosné, a ricsei földművesszövetkezettől kikért könyvelő szinte elsápad. A kétezer forintos fix csak talány. A termelőszövetkezettől havi 960 forint fizetést kap, azt pótolja valamivel a megyei tanács. És mit kell ezért tennie? Ha csak a könyvelőtől hallanám, azt hinném hazabeszél. Gyakran reggel 5 órakor kel, és a villanygyújtás még az irodában éri. Terveket kell készíteni, éber szemmel figyelni a tsz minden bevételét, kiadását, s mindazt, ami a gazdaságossággal kapcsolatos. Tíz- és tízezres értékek útját kell figyelemmel kísérni. A háztáji probléma is üzem ezt a célt szolgálja majd, s a mostani értekezlet célja az volt, hogy a résztvevőket megismertessék a korszerű takarmányozási módszerekkel, a takarmánykeverékek helyes felhasználásával. Dr. Mikes Béla elvtárs, az Élelmezésügyi Minisztérium Terményforgalmi és Raktározási Igazgatóságának képviselője kíséretében eljött a tanácskozásra és igen értékes előadást tartott dr. Kurelec Viktor professzor, az Állattenyésztési Kutató Intézet állatélettani és takarmányozási osztályának vezetője. Előadásában — amelyre lapunkban még visszatérünk — a kísérletek gazdag tapasztalataira hivatkozott; ismertette az abraktakarmánykeverékek előállítási és felhasználási módszereit. a legkülönfélébb vitaminok szerepét az állattenyésztésben. Zoltán József elvtárs, a Terményforgalmi Vállalat igazgatója a takarmánykeverékek cseréjének gyakorlati módszereiről beszélt, ismertette a megjelent tsz-vezetőkkel, hogyan juthatnak majd hozzá az állat- tenyésztésben már a közeljövőben nélkülözhetetlenné váló fontos abraktakarmányokhoz. hamarosan megoldódik. Van erre írásos dokumentum is. Hogyan is határozott a közgyűlés? „A háztáji földek kiadásával kapcsolatban figyelembe kell venni, ki hogyan vállal részt a közös munkából. Azok a családok, amelyek becsülettel kiveszik részüket a munkából, egy hold háztájit kapnak, az öregek (nyugdíjasok) szintén. Amelyik családból az iparba járnak dolgozni és becsülettel kiveszik részüket a közös munkából, 1200 négyszögöl földet kapnak háztájiként”. Ez a közgyűlés határozata, és ennél kevesebbet csak azok kapnak, akik a követelményeknek nem tesznek eleget. Bizony, ez így helyes! A vezetőséggel kapcsolatos állítások is sántítanak. Ha pusztán azt mondanánk el, hogy Vaszily Miklós, az elnök 12 holddal lépett a szövetkezetbe, de van, aki 4, 5 vagy egy holddal jött a közösbe, már akkor is sok mindent elárulnánk. A vezetőség képviseli a falu minden rétegét. S ha Vaszily Miklósra esett a választás, annak is meg volt az oka. Helyesen látta annak idején a közgyűlés, hogy Vaszily Miklós ért a dolgához, a gazdálkodáshoz. Hozzáértő emberre pedig igen nagy szüksége van a termelőszövetkezetnek, hiszen egy ilyen nagy gazdaságot irányítani, mint a dámóci is, nem könnyű. Tgen, úgy van, messziről jött; embernek is lehet sokat mondani, s ha csak az út mellett beszélgető emberek szavát vennénk figyelembe, bizony rossz képet alkotnánk Dámócról. Azonban az éremnek két oldala van. Dámócon helyesen keresik. kutatják azokat a lehetőségeket, amelyek a jobb termést, a jó zárszámadást biztosítják. Elég, ha felsoroljuk, hogy nagy lehetőségeket látnak a baromfitenyésztésben és már építik is az új férőhelyeket. Nem kis dolog az sem, hogy jó szaporulattal rendelkező, törzskönyvezett koca-állománya van az Uj Barázdának. Erőfeszítéseket tesznek a birkatenyésztésért, egyszóval fejlesztik az állatállományt, amely nem másra, mint egészséges, belterjes törekvésre mutat. Nem írtam le azok nevét, akiktől először „értesültem”. Ez taián nem is fontos. Hiszen kétkedés, bizalmatlanság talán még másokban is él. A becsületes munka, a közös ügyben való tevékeny részvétel azonban feloldja majd ezeket az ellentéteket Természetesen azt már itt is el lehet mondani, hogy a hasonló félreértések elkerülhetők, ha azok, akik nyíltan beszélnek mással, elmondják gondolataikat a közgyűlésen is és a vezetőknek is. Nem vezet ez semmiképpen sem ellentétre. Az egészséges vita csak megtisztítja a fejeket. Nem túlzás, ha azt mondjuk; bizonyos értelemben ma még természetes. hogy az itt elmondottak megtörténtek, de az is természetes, hogy a dámóci Uj Barázda eredményesen haladhat. Már ez az év is jobb lehet, mint a tavalyi. Vannak alapok, van mire építeni ... Garami Ernő fl takarmánykeverékek felhasználásáról tanácskoztak Sátoraljaújhelyen A KISZ védnökségével építik Osd első automatikus iisemét Nagy érdeklődés közepette haladnak át az első vasúti mozdonyok az újjáépített vasúti hídon. Az ünnepségnek vége. Már csak a jó vacsora hiányzik. A hidászok most is a „legnehezebb” feladatot kapták: a burgonyahámozást. Szabados György (Tudósítónktól.) NAGY A SÜRGÉS-FORGÁS az Özdi Kohászati Üzemek finomhenger- mű-gyorsihengersori rekonstrukció építkezésén. Itt építik a gyár első automatikus üzemét, a drótmotolla berendezést, amelyet a terv szerint május 18-ra kell üzembe helyezni. Sokan csodálják mór most is e leendő üzemet, pedig még csak az alapiok, tartóoszlopok, félig kész műszerházakból és a tervrajzokból ítélve tudnak képiét alkotni az új üzemről. Harminc ember nehéz fizikai munkáját küszöböli ki és több mint 35 millió forintba kerül. A hengerből kifutó vékony izzó acélszálakat — melyet Magyarországon csaik Özdon gyártanak — fizikai beavatkozás nélkül csévéli, horgos pályán fügcrobelv- zetben utaztatva hűti és végül raktározza az automatikus berendezés. Régen hosszú fogókkal, kézi erővel vonszolták a motollák alól a drótkarikákat. Az új berendezés amellett, hogv teljesen au+omntikus termelé- kenvebb is lesz. Üzembehelyezésével a drótsorozaton tervezett evors hengerlés útiából ezzel az utolsó akadályt Is elhárítják. — A berendezés mielőbbi üzembehelyezésének fontosságára mi sem jellemzőbb, mint az a tény. hogy míg Özdon a motolla átépítés miatt a dróthengersor áll, addig a feldolgozó művek, mint pL a Salgótarjáni Acélárugyár és a Miskolci December 4 Drótművek külföldről kénytelen vékony acélhuzal szükségletét beszerezni — tájékoztat Márkus Gyula mérnök, a rekonst rukció vezetője. Márkus elvtárs elmondotta még, hogy a gyorsabb munka érdekében megbeszélést folytatott a Borsodi Mélyépítő Vállalat vezetőivel, arra kérte őket, gyorsítsák még jobban a gépalapok betonnal történő beöntését, mert a gépszerelők — Jelenszki Sándor irányításával — május 1-re be akarják fejezni a szerelési munkát. Éne egyébként vállalást tettek. Ezzel mintegy 6 napos előnyt akarnak biztosítani, hogy a május 18-i határidőtől korábban helyezzék üzembe a berendezést. A HATÁRIDŐ rövidítése vezetőket, beosztottakat egyaránt jobb munkára mozgósít. Itt találjuk az üzem vezetőjét, Unger Ervin mérnököt és a berendezést szállító nyugatnémet cég megbízottait is. — A határidő egy napos lerövidítése 420 tonna többlettermelést biztosít — újságolják. Majd számolni kezdtek. Egy tonna finomhengerelt áru 6 ezer forint. Naponta mintegy 2,5 millió forint többlet termelési értéket nyerhetnek. Ezért érdemes küzdeni. És küzdenek is! — Ott, azok a fiatalok a kiszesek — mutatja Márkus elvtárs. — Mái a motollaépítés tervezésénél védnökséget vállaltak az átépítés felett. Eredetileg 240 társadalmi munkaórát ajánlottak fel. Ezt már az elmúlt héten teljesítették. Most újabb 200 munkaórát vállaltak. Szépen dolgoznak. Napronta 8—10 fiatal segíti az építkezést társadalmi munkában, alkalmi célfeladatokat oldanak meg. Például, előkészítették az alapcsavarokat. segítik a láncos pálya előszerelését stb.. ami mind-mind szakmunkást vonna el és késleltetné az építkezés befejezését. Első alkalommal a hengereszterga-műhely fiataljai Jakab János KISZ-titkárral az élen vállaltak reszt e nagy munkából. Aztán csatlakoztak a melegüzemi fiatalok is. A BMV DOLGOZÓI 11 nappal korábban adták át az alapokat a gépszerelőknek. A gépszerelők május 1-re végeznek a szereléssel. Most a villanyszerelőkön a sor. A kábelek lefektetése utón a műszerhózakat, az automatikus kapcsolókat és vezérlő berendezést szerelik. Komoly, precíz munka, nagy türelmet és komoly szaktudást igényel. De Beranek Antal villanyszerelő csoprortja igyekszik sorra megvalósítani a kitűzött feladatokat. És ami a legfontosabb, ők is horaá akarnak járulni az ózdi gyár első automatikus üzemének határidő előtti üzembe helyezéséhez. Névieth Gyxrim
