Észak-Magyarország, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-27 / 98. szám

4 ESZAKMAGYARORSZÄG CsőtórtSk, I'm, április Vt I A gyógyszerész továbbképző tanfolyamokról A Borsod megyei Gyógyszertár Központ néhány hónap múlva ün­nepli fennállásának 11-ik évforduló­ját. Ünnepségükön az eltelt 11 esz­tendő munkájának szép eredményei­ről adnak majd számot. Számos, elsősorban falun létesített új gyógy­szertárral, a korszerű követelmé­nyeknek megfelelően képzett szak­emberekkel, gyógyszerészekkel és technikusokkal rendelkezik megyénk gyógyszertár hálózata. A Gyógyszertár Központ vezetősé­ge különösen nagy jelentőséget tu­lajdonít a gyógyszerészek állandó szakmai továbbképzésének. Éppen ezért, alighogy központosították a megyei gyógyszertárakat, 1950-ben megkezdődtek a gyógyszerész to­vábbképző tanfolyamok. Azóta rend­szeresen, évente 10 hónapon keresz­tül, havonta egy-egy alkalommal Vesznek részt a megye gyógyszeré­szei továbbképző tanfolyamon. — Az első ilyen gyógyszerész to­vábbképző tanfolyamot az alapisme­retekkel kezdtük, — tájékoztatott dr. Nagy Ervin, a Gyógyszertár Központ vezető szakfelügyelője. — Ez az első tanfolyam főként arra volt jó, hogy felfrissítettük, felújí­tottuk az egyetemen tanultakat, s elvégeztük a gyógyszerek azonossá­gi vizsgálatát. A következő két év­ben áttértünk a gyógyszerkönyvben ismertetett hivatalos készítmények előállításának ismertetésére, vizsgá­latára. Majd az V. Magyar Gyógy­szerkönyvet ismertettük a tanfolyam részvevőivel. Később a szabványos 'vényminták előírásos, helyes készí­tése, technológiája szerepelt a tan­folyam anyagában. Újabban pedig a biológiai alapismereteket tanulmá­nyozták a gyógyszerész továbbkép- zósök, két éven keresztül. — És ebben az évben? — A gyógyszerhatástannal ismer­kednek A gyógyszerész továbbkép­ző tanfolyamokon kívül, — amelye­ken a megye gyógyszerészeinek mintegy 70—80 százaléka vesz részt, — működik egy gyógyszerész tech­nikusi tanfolyamunk is, 94 hallgató­val. Ennek időtartama ugyancsak két év. Erre kimondottan csak érett­ségizett fiatalokat veszünk fel, akik a tanulmányi idő alatt gyakorlatilag működnek a gyógyszertárakban. A technikusi tanfolyamra igen sok a jelentkező, mivel amellett, hogy díjtalanul szerezhetik meg a techni­kusi képesítést, a gyakorlati mun­káért külön fizetést is kapnak a hallgatók. Nem szólva arról, bőgj' a technikusi képesítéssel nemcsak a gyógyszertárakban, hanem a vegy­iparban és gyógyszeriparban is el­helyezkedhetnek. — Ilyen módon tehat a Gyógy­szertár Központ gondoskodik a gyógyszerész utánpótlásról.., — Ügy van. Persze ugyanakkor szeretnénk gondoskodni modern, korszerű gyógyszertárakról is. Olyan­ról, mint a nemrégiben átadott új, 12 helyiségből álló, minden igénynek és követelménynek megfelelő ka­zincbarcikai gyógyszertarunk. Több ilyet szeretnénk létesíteni a megyé­ben. Ehhez kérjük a megyei és vá­rosi tanács végrehajtó bizottságainak segítségét, hogy a már, különösen Miskolcon szűkké, korszerűtlenné váló gyógyszertárak helyett moder­neket, az igényeknek megfelelőeket tudjunk létesíteni, — fejezte be fel­világosítását dr. Nagy Ervin vezető szakfelügyelő. tr. é.) Pénteken nyílik a városi tanács központi könyvtára A miskolci városi tanács a fiók- könyvtárak hálózatának létrehozása után megteremtette egy városi, köz­ponti könyvtár szervezésének lehe­tőségét is. A városi központi könyv­tárat a Déryné utca 5. szám alatt, a Kamaraszínház épületében, a volt szinészklub helyiségeiben rendezték be és annak ünnepélyes átadására április 28-án, pénteken délelőtt 10 órakor kerül sor. Ünnepi beszédet Gallé Ferenc, a városi tanács vb. el­nökhelyettese mond. IOQ.OOO forint a városban élő képzőművészek támogatására Miskolc város tanácsa évről év­re jelentős összeggel segíti a város­ban megtelepedett képzőművészeket. Az idén a városi tanács 100 000 fo­rint értékű képzőművészeti alkotá­sok elkészítésére írt ki pályázatot. A pályázaton csaknem 20, Miskolcon élő festőművész és grafikus vesz részt. A művészek elsősorban Miskolc város én dolgozóinak megválto­zott életét, a város fejlődését örökí­tik meg alkotásaikon. Lukovszky László Munkácsy-díjas festőművész grafikai-sorozatot készít, amely a felszabadulás óta épült új városré­szeket ábrázolja. Seres János a diós­győri kohászok munkájának eg-y-egy jellegzetes jelenetét örökíti meg. Feledy Gyula Munkácsy-díjas gra­fikus pedig a diósgyőri bányászok életéről készít alkotásokat. Í Az elfogadott művészi alkotáso­kat bemutatják a decemberben nyi- ló, VII. Országos Miskolci Képző- művészeti Kiállításon is. Halálos közúti szerencsétlenség ÁPRILIS 25-én este 21,10 órakor megszólalt a megyei rendórfőkapi- tányság központi ügyeletén a tele­fon. A szikszói rendőrkapitányság jelentette, hogy Nagykinizs határá­ban felborult egy pótkocsis vontató, a halálos áldozatok száma három. A baleseti járőr azonnal a hely­színre sietett, az ügyeletes gépkocsin útnak induló rendőri bizottság tag­jaival együtt. A helyszínre érve, szörnyű látvány fogadta a bizottsá­got. A traktor, miután kétszer meg­fordult a levegőben, oldalra dőlt. Mellette néhány méterrel a vontató- vezető holtteste. A pótkocsi kerekei­vel felfelé fordult, alóla két férfi holttest látszott ki. A késő éjjeli órák ellenére a kíváncsiskodók tö­mege és a hozzátartozók jajveszéke­lése töltötte be a környéket. A VONTATÓ a kiskinizsi Haladás Tsz tulajdona, amely nem volt le­vizsgáztatva. Vezetője engedély nél­kül vitte ki a tsz-ből, azzal feketén trágyát szállított az egyik tsz-tag földjére. A trágya lerakása után a pincesoron lévő pincében áldomást ittak, amelyből a vontatóvezető sem maradt ki. Nagyobb mennyiségű box-t fogyasztottak. Miután a bortól megjött a vontató vezetőjének bá­torsága, a pótkocsira nyolc tsz-tagot ültetett fel és a körülbelül 18 fokos lejtőn ötös terepsebességgel — ami 1.5 óra/kilométernek felel meg — megindult lefelé. Az út szinte járha- tatlanul hepe-hupás volt, a pótkocsi felborait, s az magával rántotta a vontatót is. Petró János 55 éves von­tatóvezető koponyaalapi törést szen­vedett és a helyszínen meghalt. A pótkocsi oldalfala agyonnyomta Rácz Pál 58 éves, Varga János 42 éves tsz-tagokat, akik fulladás következté­ben haltak meg. Két súlyos sérültje is volt a szerencsétlenségnek; Mol­nár István és Tilles Mihály, akik 20 napon túl gyógyuló sérülést szen­vedtek. a szikszói kórházba szállí­tották őket. Valamennyien kiskinizsi lakosok. A most meghalt vontatóve­zetőnek ugyanezzel a vontatóval áp­rilis 4-én már volt egy balesete. Ak­kor egy fahídon akart keresztübnen­ni, a híd beszakadt, és a baleset egy halálos áldozatot követelt. SOK PROBLÉMA van a vontatók­kal és azok vezetőivel, mert. a von­tató vezetése — mivel erőgép — nincs igazolványhoz kötve. Jó volna, ha a közlekedési rendőrség kötelező­vé tenné részükre is a vizsgát, de az is szükséges volna, hogy a tsz-ek és gépállomások műszaki vezetői alapo­san átvizsgálnák az erőgépek fék- berendezését és megszigorítanák az azokkal való fekete fuvarozást és azt is, hogy a vezetőség hozzájárulása nélkül ne vihessék ki azokat a gép­állomás vagy a tsz területéről. A két esztendő előtti szerencsét­lenség óta (amikor több labdarúgó vesztette életét) ilyen nagyarányú közúti baleset még nem volt a me­gyében. Intő példa ez minden gépjármű- és erőgépvezetőnek, hogy ittas állapotban a kormánykerék mellé ülni nem lehet, különösen ak­kor nem, amikor emberek élete van rájuk bízva. Petrozsényi Mazsaroff Miklós kamara-kiállítása a Képcsarnokban ^ éve szerepéi kiállí­Harmadik tósainkon a miskolci képzőművész gárda fiatal tagja, Ma­zsaroff Miklós. Első jelentkezésekor még nehéz lett volna messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni; meddig ter­jednek fejlődési lehetőségei, mit rej­teget művészi tarsolya. A Képcsarnok tavalyi kollektív kamara-kiállításán azonban már feltűnt, milyen roha­mosan tört előrp rövid idő alatt ez a rokonszenves fiatal tehetség. A leg­utóbbi, miskolci országos kiállítás al­kalmával , bemutatott müvei pedig már joggal terelték magukra a mű- értők figyelmét. Most, hogy a Kép­csarnok Vállalat lehetővé tette önálló kiállítás keretében a művész bemu­tatkozását. határozottabb körvonalak­ban bontakozik ki előttünk fejlődésé­nek iránya és összefogóbb képet ka­punk művészetének sajátosságairól. A 31 kiállított mű — túlnyomó- részt tájkép, csendélet, két jellegze­tes paraszt-portréval tarkítva — min­denekelőtt arról beszél, hogy Mazsa- roff Miklós túljutott a kezdeti forma­keresések útvesztőjén s egyre határo­zottabban alakul ki gazdag érzelem­világához igazodó, ízes formanyelve, festői stílusa. Műveiben — legyen szó tájélmények. csendéletek, alakok megelevenítéséről — kerüli a harsogó színeket, a hivalkodó szinergiákat, s ha olykor egy-egy égő piros, rózsa­szín vagy sárga folt élénkíti, tüzesíti is tompa meleg alaptónusokba ágya­zott képeit (Szegfüs csendélet), a rikí­tóbb színfoltokat finom érzékkel han­golja harmonikus egységbe a mély, meleg kékek, zöldok. lilák, barnák sz.ínpompájával. Tájképein a lökál- színeket szerencsésen értékeli át az egységes tónus és hangulati kép mo­dem követelményeinek megfelelően, anélkül, hogy a művészi látvány rész­leteinek formáit szétzilálná. Ugyan­akkor művein a festői megoldást, mértéktartóan keresztezik grafikai jellegű elemeik, kontúrok. Színkultú- ráját és festői módszerét jellemző művei közt említhetjük Szentistváni utca. Miskolci utca, Semmelweis Kór­ház c. műveit, de elősorolhatnánk valamennyi kiállított képét, amelye­ken fel ismerszik a művész egyéni íz­lése és az a stílus, amely sok rokon­vonást tartalmaz a Miskolcon felnőtt új képzőművész-gárda művészetének stílusjegyeivel. Nyilván sokat tanult Vati József. Seres János. Tóth Imre és még egy-két, nála idősebb művész mesterségbeli fogásaiból, de amit közvetlen környezetének tapasztala­taiból merített, saját érzelemvilágá­nak szűrőjén megszűrve tette ra& gáévá és ma már a maga utján halad biztosan előre. A kiállítás anyaga lóén a fiatal művész sokoldalúi felkészültségét és széles érdeklő« dési körét, de két paraszt fej- tanulmánya és a tájaiban mozgó ala­kok biztos kezű ábrázolása elárulja« hogy az alakos ábrázolások területén is éppoly könnyedén veti vászonra mondanivalóját, mint a természet- ábrázolásokban. Szentistváni pipázó örep parasztja odalehelt jellemraiz. Másik paraszt-portréja nehézkesebb, darabosabb stílust képvisel, mint aa általában „príma” felíestési módszer­rel készült kollekció. A szemlélőt gyakran fogja d bizo­nyos melengető érzés, ami visszhang­ként fakad benne. Visszhangja &nna!í a bensőséges, lelkendező érzésnek, amely a festői téma szépségeinek láttán a fiatal művészi; alkotás (köz­ben fűti. Müveiből valami szemérme­sen szenvedélyes eniberszeretet és természetszeretet sugárzik, amit ha­todik érzékünk annál inkább elkap, minél jobban belemélyülünk az éle­tét környező hazai tájakat, városrész- leteket. bolgár tengei-partá részlete­ket, köztük egy halász kikötőt meg­örökítő müveibe — általában ebbe a! sokat ígérő ifjúkori „életműbe”. Lát­szólag meglehetősen egyoldalú er. a1 tárlati anyag, de ha alaposabban szemügyre vesszük, minden képen » művész belső élményeinek frissesé©» üt át, még szokványosnak tűnő csend­élet! térné'nál is. Nem grandiózus re­mekművek sorakoznak fel itt. tartal­milag és formailag sem korszakos újszerűségeik, de feltétlenül értékes nyomjelzői egy következetesen felfelé ívelő művészi pályának. Minrian művész életében űrmepS /rl ö ■ esemény az első önálló bemutatkozás. Mazsaroff esetében eaí az élet-ünnep korlátozott keretek kö­zött za jlot t le, követ kezesiképpen nem is mutathatta meg teljes művészi ar­culatát. Egyéb müveinek ismeretébe» azonban e sokat sejtető kevesebből iá megítélhető, hogy a tévelygések tői távolálló művész rendelkezik eflyari képességekkel, amelyeknek birtoká­ban művészetünket meglepő új alko­tásokkal gazdagíthatja. Csak marad­ion szíve olyan meleg, hivatástudat» olyan lelkes és életszemlélete olyan optimista, amilyennek e sajátjait mű­veiből M érezzük. Hajdú Béta Megkezdték a szántóföldi öntözést megyénkben Borsod megyében az idén csaknem kétszerakkora területen termelnek öntözéssel szántóföldi növényeket, mint tavaly. A cigándi Petőfi Tsz például mintegy 100 holdon öntözi majd a nyári hónapokban a cukor­répát, valamint a magfogásra le­szerződött vöröshere tábláit. Az aszalói Szabadság Tsz — többek kö­zött — kukoricát és más kapásokat termel az idén árasztásos öntözés­sel. A rendkívül esős ősz után a tava­szon még nem hullott számottevő csapadék a borsodi szántóföldekre. Azok a tsz-ek, amelyek a jó időt kihasználva már elvetették a takar­mányfélék és kapások egy részét is, most megkezdték a szántóföldek ön­tözését. így akarják meggyorsítani a már száradó földbe került mag fej­lődését. öntöznek már a hernádné- meti Vörös Csillag és Hernádkak községben működő tsz szántóföldi parcelláin is. Az öntözést a szántó­földi brigád tagjai végzik. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy számíta­nak, hogy az öntözött területeken mintegy 30 százalékkal magasabb terméseredményt érnek el. T. A MOST FOLYÓ tanév első hetei­ben nagyon sokat foglalkoztunk az iskolareformmal. Széles körben, kü­lönböző ankétokon, nevelőtestületi megbeszéléseken, szülői értekezlete­ken tárgyaltuk az iskolareform-ter­vezetet és mondhatni, az egész társa­dalom egyetértett abban: közoktatá­sunk reformjára szükség van, meg­változott életünk új követelményeket állít az oktatás elé. Az új, a szocia­lista társadalom számára magasabb műveltségű, újtípusú, szocialista em­bereket kell nevelni. Az egész tár­sadalom egyetértett az oktatási rend­szerünk továbbfejlesztését célzó irányelvek alapvető három tételével — azzal, hogy tegyük szorosabbá iskoláink kapcsolatát az élettel, a gya­korlattal, a termeléssel, emeljük az általános és szakmai műveltség szín­vonalát, az oktató-nevelő munka tervszerűen szolgálja a szocialista vi­lágnézet és erkölcs kialakítását. A vita során javaslatok hangzottak el, gyakorlati tapasztalatok hozzáadásá­val bővítette a társadalom sok ezernyi és tízezernyi tagja a "tervezetet. Azóta jó néhány hónap eltelt, a kü­lönféle oktatási szervek megkezdték a tapasztalatók felhasználásával a reform kidolgozásét, rövidesen az országgyűlés elé kerül és törvénnyé válik. Azonban, hogy ez a reform ne csak tisztán elméleten alapulják, né­hány iskolában kísérletképpen beve­zették azokat az oktatási módszere­ket, amelyeket majd általánossá kí­vánnak tenni közoktatásunkban. Kevés iskolát ért az országban az a megtiszteltetés, hogy új oktatási-ne­velési módszereinket kísérletezhesse. A kevesek közé tartozik megyénkben az alsózsoleai általános iskola, ame­lyet az iskolai nevelőtestület egysége, Kovácsolod!!* az áj ember Lj rendszerű oktatásunk kisérletei az alsózsoleai általános iskolában a nevelőtestületen belül tapasztal­ható eszmei-politikai-pedagógiai egy­ség szilárdsága tett alkalmassá erre a feladatra. Alkalmassá tette az a kö­rülmény, hogy már korábban is vé­geztek bizonyos kísérleteket ebben az iskolában, szovjet oktatási módsze­reknek a magyar oktató-nevelő mun­kában való meghonosításával, és a kísérletek eredményesek voltak. Az iskola pedagógiai tervében a nevelőtestület így jelölte meg ön­maga számára a feladatokat: ideoló­giai téren munkálkodni iskolában és iskolán kívül, hogy a marxizmus— lenínizmus eszméi az élet valamennyi területén uralkodó világnézeti alappá váljanak, mert csak ezáltal küzdhető le a burzsoá rendszer öröksége, a na­cionalizmus, sovinizmus, az önző egyéni szemlélet. Ezáltal lehet elérni, hogy megváltozzék az emberek mun­kához és társadalmi' tulajdonhoz való viszonya, fejlődjék az emberek szo­cialista magatartása és nemzetközi gondolkodása. Segíteni a felnőtt tár­sadalmat. hogy több tudásuk legyen, ismeretterjesztő előadásokkal, a KISZ-munka segítésével, dolgozók iskolájának szervezésével, a falusi emberek szocialista életformájának, a termelőszövetkezetnek nronaeálásá- val és erősítésével. Végül, általánossá tenni a szocialista kultúra iránti vá­gyat, bebizonyítani a szocialista kul­túra mneasabbrendűségét. A KÍSÉRLETI oktatás bevezetése felentős többletmunkát ró az iskola nevelőtestületére, s annak vezetőjére, Azary Zoltán igazgatóra, A tanév elején pedagógiai tervükben bátran, őszintén elemezték a nevelőtestület világnézeti, politikai helyzetét. Meg­állapították: a nevelőknél hafározot- tabbá vált a szocialista rend és élet­forma melletti állásfoglalás. Feladat­ként pedig azt jelölték meg: oktató­Fegyclmezetten sorakoznak a tanulók, tantermekbe bemennek. nevelő munkájuk sikerének egyik alapfeltétele a gyermekek jó meg­ismerése. A pedagógiai tervben leszö­gezték. hogy a tanórák közötti szü­netekben, a szabadidőben is a gyer­mekek között tartózkodjanak a neve­lők. keressék fel őket iskolán kívül is. készítsenek feljegyzéseiket róluk, mert csakis a gyermekek teljes meg­ismerése útján választhatják Id a leg eredményesebb nevelési módszereke Az új nevelési tervjavaslat elé későn érkezett az alsózsoleai isikolt hoz, és így a tantervi vázlatokat, oh látási terveket a tanév elején isrrw telten át kellett dolgozniok. Azonba a lelkes nevelőtestület megértve a nagy felelős­séget. időt és fáradság«» nem kímélve, telj esi tett* megbízatását. Mintegy két hét megfeszítet munkájának eredménye­ként átcsoportosítottál» munkaterveiket, átírták átjavították a tanmene­teket, elkészítették a ne­velési naplót és elkezdték a kísérleti munkát. Azóta az oktatási év­nek háromnegyed része eltelt. Érdemes megnéz­nünk, milyen munkát végzett ez az iskola, mi­lyen eredményekkel járt eddigi kísérletező mun­kája. Ha az iskola mun­káját vizsgáljuk, feltét­lenül figyelembe kell vennünk i tárgyi nehézségeket. Az alsózsolca általános iskola magja egy volt gróf kastély, azonban ennek szobácská korántsem alkalmasak tanteremnek Feltűnően nagy a zsúfoltság, és vai olyan szoba is — teremnek semmi képpen sem nevezhetjük —, amelyb még nevelői asztal sem fér be a na dók elé. Az egyes tantermek külön­mielőtt a külön mind az udvarról nyílnak, fo­lyosó nem köti őket össze. Az egy-egy tanulóra jutó négyzetméter-, illetve légköbméter-mennyiseg mélyen alatta van az előírtnak. Ezen túl még három más épületben is folyik tanítás a község területén, az iskola központi épületétől hosszabb, rövidebb távol­ságra. A széttagoltság természetesen nagyban fokozza a nehézségeket. Ennek ellenére, ha napjainkban vizs­gáljuk az alsózsoleai iskola munkáját és eredményeit, különös tekintettel az új nevelési módszerek kísérlete­zésére, jó eredményekről számolha­tunk be. ' Már külsőségeiben is meglepő kép fogad. A gyermekek már fél 8-kor az iskolában vannak, takarítják az ud­vart. az iskola környékért, majd az osztályügyeletesek sorakoztatják az osztályokat, jelentést tesznek az ügyeletes nevelőnek és csak ezután foglalják el helyeiket a tanteremben, Zárt rendben vonulnak be az osztály­termekbe az óraközi szünetek végén is. Nagyfokú fegyelmezettség, rend, tisztaság fogadja a látogatót. Sok a virág az iskolában. A legtöbb gyer­mek virágcsokorral jön. Az osztály, az iskolaépület díszítésére szánja, de jut belőle a nevelőknek is. A kihe­lyezett osztályok tanulói is a köz« ponti iskolaépület udvarán tölti» szabadidejüket, reggel ott gyülekez­nek, és épp olyan fegvcl mezei ten vonulnak távoli tantermedikbe. mint a helyben lévő osztályok tanulói. MINDEZ azonban csak külső meg­nyilvánulás. A végzett munka tar­talmi része az érdekesebb és értéke­sebb. Erről következő cikkünkben számolunk be. Benedek Mikié« CFoJyUilíukJ

Next

/
Thumbnails
Contents