Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-09 / 58. szám
1 ESZ AKM AGY ARO fi,SZAG sütörtök, 1361. március 3, Ankét a színház műsorpolitikai és művészeti problémáiról . -r- , . lsmeretterA Tudományot, JiaBtü Tálsulat Borsod megyei szer vezetőnek művészeti éi> irodalmi szakosztálya a napokban ankétet rendezett, amelyen a Miskolci Nemzeti Színház műsor- politikai és művészeti problémáit vitatták meg. Az értekezleten a színház vezetői és vezető művészei közül mintegy tizenöten jelentek meg és alig egy-kettővel volt több a színházon kívüli érdeklődők száma; azok között is többen voltak olyanok, akik szinte „hivatalból” foglalkoznak a színház problémáival. Alapjában tehát nem keltett, széleskörű érdeklődést ez tez ankét. A színháziál ogató közönséget nem kép', iselték megíele- löen. A jelenlévők között, a már említetteken kívül, ott volt még néhány képzőművész és a TIT íróesoportjá- nák néhány tagja. a • i gyenge érdeklőA viszonylag tuenére ezt alighanem a hibás szervezés rovására írhatjuk — az ankét tartalmas, hasznos volt, és. hisszük, hogy a jövőben egyes részkérdésekben eredményeket is hoz. Csabai Kálmán Munkácsy-díjas festőművész megnyitója után Gyárfás Imre, a TIT irodalomkritikai szakosztályának vezetője tartott jólíelépitett, vitaindító előadást. A műsorpolitika fogalmának. vázolása után a színház feladatairól szólt, majd vizsgálatainak eredményeit ismertette. Felölelte három és fél évadnak a munkáját; az 1957—58-as évad elejétől napjainkig, vagyis az Ármány és szerelemtől a Hajnali tűzig. Beszélt a statisztika alapján látható munkáról, de részletesen elemezte azokat az összetevőiket, amelyek a statisztikai adatokat eredményesük és amelyeknek közelebbi vizsgálata sokszor más, az esetek többségében, kedvezőbb képet mutat, mint; a rideg számadatok. Szólt a közönségről is, kiemelve, hogy nagyon sokan csupán a szórakozást keresik a színházban, cs az értelmi erőfeszítést kívánó darabokat nem kedvelik. Ez járulhatott hozzá az Ármány és szerelem, Koldusopera, Lysistrate, a Vannak még kísértetek és néhány más darab kedvezőtlen, illetve ériétien fogadtatásához. Biztató kivételt jelent viszont, az Ilyen nagy szerelem, az Egy szerelem története és a Hajnali tűz sikere. A továbbiakban néhány művészeti problémát említett; egyes klasszikusok darabjainak hiányát, a diákok fejlődését segítő, „kötelező olvasmányul” szolgáló darabok bemutatását, a helyi szerzők felkutatása terén végzett tevékenységet, egyes ősbemutatóéi kiválasztásánál jelentkező balkezességet, néhány, a fővárosban sikert elért, értékes darab színrelioza- talának mellőzését, a tájszínhóz problémáját, a színház személyi fluktuációját, a rendezés problémáját, a társulat tagjainak túl terheltségét, a díszlet és a jelmezpróbákat, a színház zenekari ellátásának kérdését, és végül a négy évvel, ezelőtt megszüntetett operatársulat újraszervezésének szükségességét. a 1 __________/ •- élénk vita köA beszámolót vettc A felsz6_/ in Jók a vitaindító előadásnak legtöbb I .'untjára élénken reagáltak. Több felszólaló foglalkozott a Hajnali tűz sikerével és hatásával, valamint a rendezés kérdésével. Mások hangsúlyozták a színház profilja kialakításának szükségességé!.. Többen szó- vát.etlék a közönség gyakran tapasztalható értetlenségét és azt a nemtörődömséget. amely például az ankétről vajó távolmaradásban Is jelentkezett. Sokan foglalkoztak a táj- előadások kérdésével, megállapítva, hogy a falu dolgozóinak jobb kulturális ellátásához feltétlenül szükséges lenne a tájelőadási rendszer jobb, esetleg mésirányú szervezése. Többen szólaltak fel az operettek megvédésének kérdésében is. A vitát részben Csabai Kálmán, részben pedig Gyárfás Imre foglalta össze. Egészében elmondhatjuk, hogy az ankét jól sikerült. Bár a jelenlévők döntő változásokat nem javasoltak — és nem is javasolhattak — az egész megbeszélés hangjából a színházi kultúra iránti tisztelet, szeretet és megbecsülés csengett ki. Érződött a felszólalásokból, cs a vitaindító előadásból is, hogy a jelenlévőknek kedves a miskolci színház és javaslataikkal, esetleges bírálataikkal még jobbá szeretnék tenni annak munkáját. Többen /néhattek a vizsgált időszak alatt elért fejődést, amely a nagy színházépület megnyitása óta különösen nagy lendületet vett, amelv megfelelő mik' r- politikál eredménvezett és olvan > ludasokat produkált. mint emilvenr,Ívben az utóbbi időben a nagy színházban gyönyörködhettünk. FrtAbnc hasznos volt a meg- crireKes, he.,.,z](^ Nngv kár, bogy ilven szűk körben zajlott le. Hisszük, mód nvilik rá. hogy a színház munvá iáról sokkal szélesebb plenum előtt is beszélgethessünk. (hm) Honismereti szakkör alakult Encsen A z utóbbi étiekben ** több helyen kezdődött a község és a környék munkáját, hagyományait rendszerezni és megőrizni kívánó gyűjtőmunka. A pedagógusok, áttörök, dolgozó parasztok együttes kutatásaivá k eredményeképpen sok értékes anyaggal gyarapodtak múzeumaink. tudományos intézményeink. A Hernád-völgy ben évek óta folyik kutatómunka, s most több községben honismereti szakkörök alakultak. A Hernád-völgye kedvezett az ember letelepedésének, s nem egy helységben kőkor szak-kora,beli leleteket, is találunk. A középkor folyamán itt vezetett el a Lengyel- országba vezető kereskedelmi útvonal. Az útvonal mentén gazdag mezővárosok — Szikszó. Gönc., Forró — keletkeztek. A tör- , ténelmi események.f sem múltak el nyomtalanul. A huszitizmus emlékét. Göncön érdekes házak őrzik. Szikszó templomát pedig kőfallal vették körül, hogy a lakosságot a török portyázás elől m eg véd elm ezzék. Természeti csapások és pusztító betegségek is sújtották ezt a vidéket. Forró Például a XV1L század végén egy pestis következtében teljesen elnéptelenedett. később szlovákokkal népesítették be a. falut. A, lakosok egy része sokáig megőrizte nyelvét, s népi szokásait. A Cserehál környékén évszázadokig jelentős foglalkozás volt a juhászat, s a régi pásztnrkodás nagyon sok emléke ma is megtalálható. A z encsi járási kul- túrotthon vezetősége az illetékes állami és párlszervek támogatásával elhatározta. hogy a körűvé’? hagyományait. történelmi emlékeit összegyűjti, a begyűjtött tárgyakból a későbbiek folyamán kiállítást, az írásos népi hagyományokból pedig könyvei állít össze. A honismereti szakkör első megbeszélését március másodikén tartotta F.ncsen. Elsőnek a né-vrajzs gyűjtés módszerét beszélték meg, majd n tennivalókat vázolták. Az ösz- szejövetelen Molnár Gábor, a község híres mesélő je mondta el mesetanulásának körülményeit, s adott gazdag meseklncséböl egy kis ízelítőt. Az úttörők elhatározták, hogy először a meséket jegyzik, le, majd rendszeresen összegyűjtik a. házaknál még megtalálható nép- művészeti, néprajzi tárgyakat is. Hamarosan hasonló megbeszélést tartanak majd. a járás többi községeiben is. A rműHésben résztvevő úttörőknek a kultúrotthon. jelentős jutalmat helyezett kilátásba. B. F. Hírek a Bolgár Népköztársaságból Megjelent az új Bolgár—Görög szótár Nemrégiben megjelent az új bolgár—görög szótár, amely a bolgár nyelvtudomány számára jelentős vívmány. Noha például francia, német, orosz:, angcl és egyéb nyelveken sokezer bolgár beszél, az ország dc'i szomszédjának nyelvét kevesen bírják. Letjtg a bolgárok és a görögi k évszázadok óta a legközelebbi szomszédságban élnek. Igen sok bolgár tanúsít élénk érdeklődést a görög nyelv és a görög kultúra iránt: Ezért Bulgáriában az egyik legrégibb szótár a ,görög—bolgár szótár volt, amelyet llrisztaki P. Dupnicsanina adott ki 2835-ben és K. T. Fotinov 1855-ben. A Bolgár Tudományos Akadémia kiadásában. 1957-ben jeleni meg az első bolgár—görög szótár, amely már a mai élő nyelvet mutatja. Az újonnan megjelent bolgár szótár bolgár és görög munkatársak szoros együttműködésében született és körülbelül 50 ezer szót tartalmaz. Készül a bolgár zenekultúra enciklopédiája Bulgáriában már régen szükség volt a bolgár zenekultúra enciklopédiájának kiadására. Ezért a Bolgár Tudományos Akadémia Zenei Intézete erősen dolgozik egy olyan mű kiadásán, amely bemutatja a bolgár népi és művészi muzsika történelmi fejlődését, valamint az ország zenei-társadalmi életét. A mű ezen kívül nagy segítséget nyújt a tanulók oktatásában, a hivatásos zenészeknek, a zenei öntevékeny zene- művészetben résztvevők, valamint a zenekedvelők széles tömegei számára. A mű mintegy 700 cikket és fel- jegy’zést tartalmaz azokról a személyekről, intézetekről, intézményekről és kollektívákról, akik. illetve amelyek Bulgária zenei életének egyik vagy másik területén hozzájárultak a fejlődéshez. A zenészek életének és tevékenységének tényleges adatain kívül ismerteti a zenei kollektívák létesítésének és fejlődésének történetét is. A mű ez év október 15-ig elkészül és sajtó alá kerül. Érdekes régi pénzlelet Bulgáriában Néhány nappal ezelőtt Szófiában Dimitr Mitov nevű fővárosi lakos az udvarán ásva. mintegy 500 darab régi pénzt talált. A pénzek között vannak belga érmék, a belga konföderáció korából, lengyel érmék III. Zsig- mond arcképével és francia pénzek XIII. és XVI. Lajos idejéből. Dimitr Mitov a leleletet átadta a szófiai történelmi múzeumnak. Épül a „Martinovo” flotációs gyár és bánya A mihajlovgrádi körzetben sokszáz ember dolgozik Bulgária újabb nagy vasérc-lelőhelyének és a mellette épülő flotációs gyár építkezésének munkáján. Előreláthatólag a félév végén befejeződik az építkezés első szakasza és a flotációs gyár. valamint a „Martinovo"-bánya megkezdheti termelését. Európa legkorszerűbb borpincéinek egyike Szófia közelében a múlt év májusában megkezdődött az első bolgár központi borpince építése. Az építők megfeszített munkával előkészítették a területet a szerelők számára. A szerelők már meg is kezdték a vas- ciszternák szerelését, amelyek körülbelül 2,5 millió liter bort tárolI hatnak. Az építők és a szerelők most azon fáradoznak, hogy a pince építését június végéig befejezzék és júliusban megkezdhessék a próbaüzemeltetést. Irodalmi esi Mezőkövesden A mezőkövesdi járati művelődési otthon irodalmi köre, a Matyófötd irodalmi munkaközösség közreműködésével március 11-én, szombaton délután 6 órai kezdettel irodalmi estet rendez a művelődés! otthonban, amelynek műsorában Dala József, Jakab József, Lothar I,ászlő, Kiss Gyula, Papp János, Kozma Imre. Bán József és Juhász József versei, műfordításai, elbeszélései és egyéb prózai írásai szerepelnek. Az irodalmi esten Kása Ferenc, a járási tanács vb. elnökhelyettese tart zárszót. A műsort Háncsok Kálmánná zongoraszámai és a IV. szánni általános iskola kórusszámai egészítik ki. A verseket Márton Éve. az összekötő szöveget pedig Póta György mondja el. MARTON BÉLA: Utazás a Vénuszra Verne regényei. annakidején, mintha a jövő végtelenségébe néztek volna; s néhány értized alatt megvalósult a repülőgép, a tengeralattjáró és még sok más ötlete. Marton Béla utópisztikus műve csaknem 30ü évvel viszi előre az olvasót és mégis az az érzésünk, hogy ez a fantasz tikus történet akár már holnap hétköznapi újságriporttá válhatik. Marton Béla új, fantasztikus regénye a nagysikerű „A Ceresz foglyainak folytatása. A Földről űrhajókon 200 főnyi expedíciót küldenek a Ceresz bolygóra, az odasodródott emberek megmentésére. A mentés sikerül, a Ceresz hősei hazatérnek, a bátor pionírok azonban tovább utaznak a Vénuszra, sőt egy kis csoport elindul Humániára, egy idegen naprendszerbe. A Vénusz és a világűr leírása szinte egy dokumentumaim erejével ragadja meg az olvasót. Kulin György, a kiváló magyar csillagász is elismerően, pozitiven értékeli ezt a művet. (Táncsics Könyvkiadó.) Megtisztelő feladat: a hatalmon lévő munkásosztályt segíteni Ortutay Gyula elvtárs beszélt a Nehézipari Műszaki Egyetem nagygyűlésén .Szerdán délután a Nehézipari Műszaki Egyetem I. számú előadójába ii nagygyűlésre lőttek össze az egyelem oktatót. hallgatói és dolgozó'., hogy meghallgassák Ortutay Gyula, élvtárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének „Az értelmiség helye a szocializmusban” című előadását. Megjelent cs az elnökségben foglalt helyet, Koval Pál elv,társ, a városi pártbizottság első titkára, Fekete László elvtárs, a városi tanács elnöke, Urháncsok Mihály elvtárs. a Hazaftas Népfront városi bizottságának elnöke. A nagygyűlést Zámbó János rektorhelyeltes elvtárs nyitotta .meg, majd Ortutay Gyula, elvtárs emelkedett szólásra. Ortutay elvtárs feltette a kérdési, hogy lehet-c beszélni az értelmiség vezető szerepéről és részletesen válaszolt is rá. Elmondotta, hogy nyugati kapitalista országokban sem beszélhetünk az értelmiség vezető szerepéről és ezt a nyugati filozófusok, szociológusok álláspontjával bizonyította. Rámutatott, hogy Franciaországban az egzisztencializmus képviselői maguk is elismerik, hogy az értelmiség nem vesz részt az állam irányításában, vezetésében. Sartre egy ui- nulmányl írt. az Expressben és ebben részletesen kimutatta, hogy a hálálom a francia nagyvezérkar és a bankok szövetsége kezében van, tehát a hatalomban a töke dominál és ebbe jenkinek nincs beleszólási lehetősége. Szó sincs az értelmiség vezető szerepéről. Sartre eljut ahhoz a következtetéshez. hogy \ a munkásosztálynak kell a kezébe venni a vezető szerepet, bár ő a marxizmus megreformálását tartja szükségesnek. Az Amerikai Egyesült Államokban sok szociológus szerint a vegyes kapitalizmus rendszere áttolódik a kis- részvények felé és ebből azt a következtetést vonják le, hogy náluk népi kapitalizmus van, amely magában hordja a szocializmus tendenciáit. Ezzel kapcsolatban nagyon sok statisztikus bizonyítja adatokkal, hogy ennek ellenére az értelmiségnek semmi beleszólása nincs a hatalomba. Az. értelmiségiek is résztulajdonosokká válnak, más részük prolctársorba süllyed. Az intézkedések meghozatalában a fehér gallérosoknak — az értelmiségieknek — nincs szerepük. Adler könyve, a „Világ kapitalistái egyesüljetek” nevetségessé teszi a jelenlegi kapitalista rendszert, mert azt bizonyítja, hogy veszélyes' a vegyes kapitalizmus, mivel ez szocialista elemeket tartalmaz és ehelyett a kizárólagosan egyéni vállalkozásén alapuló kapitalizmust védi. A könyv azonkívül, hogy pellengérre állítja a népi kapitalizmus elméletét, kegyetlenül értelmiség-ellenes. A valóság az, hogy az öt Rockefeller testvér hatalma érvényesül a politikai és a gazdasági síkon egyaránt. Az értelmiség nem tud szabadon alkotni .és gondolkodni, kénytelen kiszolgálni a legfékíclenebb háborús uszítokát. l’clda erre Oppenheimer esete, aki egy nagyon neves atomtudós és egészen addig elismert volt az egész nyugati világban, míg tudását a háborús készülődés céljainak szentelte. Amikor azonban ezzel szembefordult, hadjáratot indítottak ellene. Az értelmiség valódi helyzetét bizonyítja még egy szomorú tény. Bartók Béla. a fasiszta üldözés elöl Amerikába emigrált és ott élete utolsó időszakában a legnagyobb nyomorban szenvedett. Egyik levelében ezt írta haza: „Soha ilyen szörny!? helyzetben nem voltam ... Minden bizalmamat elvesztettem az emberekben ,.. Tanítványdkat szeretnék szerezni, vagy legalább zenekorrektúrákat végezni, hogy valameny- nyire is fenn tudjam tartani magom.” Pedig az Amerikai Egyesült Államokban ekkor a legnagyobb fellendülés volt. a háborús készülődés, a fegyverkezés fokozása óriási profitot biztosított a tőkéseknek és Bartók — akinek nevével jelzik a XX. század zenéjét — nyomorban tengődött. Kell-e ennél jobb bizonyítók az értelmiség helyzetére? Angliában a Cambridge! és az oxfordi egyetem tanárai kimutatták, hogy lehet Angliában Tony vagy Labour Party kormány, mindig egy bizonyos oligarchia gyakorolja a hatalmat, ez pedig a burzsoázia felső rétege. Az értelmiségnek nem engednek semmiféle beleszólási a hatalom gyakorlásába. Végül rámutatott, hogy Nyoigat-Németországban egy katolikus. (konzervatív, militarista bankién cl szeré a vezető szerep, ezzel együtt az államhatalom gyakorlása. Maguk az imperialisták és hű kiszolgálóik is igazolják, hogy a hatalom ^ vezető osztály — a kapitalisták -—kezében van és nem az értelmiségében. Az értelmiség sehol nerri önálló osztály és ezért nem is képes a vezető szerepre. Amíg osztálytársadalom van, csak úgy vetődik fel a kérdés, hogy az értelmiség kit szolgál, kinek dolgozik, kivel tart, a ki- zsákmányolókkal, vagy a néppel? Erre nagyon klasszikusan válaszol! Petőfi Sándor szabadszállási választóinak, akikhez levelet írt. Levelében ezt olvashatjuk: „Én szerszámnak ajánlom ipagam a nép kezébe". Petőfi nem tartotta megalázkodás- nak, hogy szerszámnak ajánlja magát a nép szolgálatába, sőt büszke volt rá. A mi értelmiségünk magáénak kell, hogy vallja Petőfi állásfoglalását.' megértve, hogy ma sincs felemelöbb ér/,és, nagyszerűbb cselekedet, mint a dolgozó népet szolgálni, segíteni. Ortutay elvtárs ezek után rámutatott: oktatási reformunk is azt a célt szolgálja, hogy olyan magas műveltséget biztosítson, amely képessé teszi értelmiségünket, dolgozóinkat a szocializmus sikeres építésére. Ez a reform hármas egységet jelent. Elsősorban egy humán alap megteremtését, amely olyan történelmi és társadalmi ismereteket ad, amelynek birtokában bárki könnyen eligazodik a legbonyolultabb kérdésekben is. Másodszor: természettudományos, technikai világképet ad, amely lehetővé teszi a modern technika, a jelen kor követelményeinek megismerését, Végül harmadszor: munkára neveli az ifjúságot. Ez nem mond ellent annak, hogy a jelenlegi technika egyre több és több területen teszi feleslegessé az emberi munkaerőt. Az alapvető cél: a munkásosztály vezetésével biztosítani a szocialista társadalom győzelmét és ehhez nemcsak egy réteg, hanem az egész társadalom műveltségét magasabb fokra kell emelni. Nálunk még a szocializmus alapjainak lerakása folyik és ha a gazdasági életben nap mint nap óriási eredményeket érünk is el, az emberek gondolkodásában még szívósan élnek a múlt maradványai. Azt azonban már az, értelmiség is látja, hogy ha van egyáltalán társadalom és osztály, amelyet érdemes segíteni és szolgálni, akkor ez az osztály a munkásosztály cs ez a társadalom a szocializmus. Ismeretes Marx és Engels tanítása arról, hogy a munkásosztályba a tudatosságot kívülről az értelmiség viszi be. amely a tömegek alkotó cselekvésével párosulva meg tudja változtatni a történelmet. A legújabbkori politikai irodalomban és szociográfiákban — melyek Nyugaton jelennek meg — már nem annyira a Szovjetunió katonai potenciálját tartják a legfenyeget óbb dolognak, hanem az iskola-politikában és általában a műveltség terén elért eredményeit. Most már belátják, hogy nemhogy’ nem tudják behozni a Szovjetunió óriási előnyét, de ennek megközelítésére sem képesek. Az Amerikai Egyesült Államok. Anglia, Franciaország és Nyugat-Németor- szág együttvéve sem éri el a Szovjetunió értelmiségének 62 százalékát. Nem véletlen, hogy Kennedy elnök üzenetében ennek az elmaradásnak behozására hívta fel a kongresszust. Mi ebbe a vHágméietű versenybe nem szólhatunk bele, de természetesen hiba lenne figyelmen kívül hagyni azt a hatalmas arányú fejlődést. amely hazánkban a felszabadulás óta végbement. A két világháború között például a Tudományos Akadémia csak József főherceg könyvét adta ki és minden energiáját az örökölt Vigyázó vagyon gyarapítására fordította. J 'enleg viszont, az akadémia sza/kc: álvai többszáz kötetet adnak ki. rendszeresen megjelentetnek 29 folyóiratot, amelyek nemei, angol, francia és orosz nyelven jelennek meg. Ezek eljuttatják a világ minden részére a magyar tudomány legúí'-'bb kutatásainak eredményeit. Az akadémia mellett működő száz kutatóintézet pedig nagy’ részt vállal a szocializmus énítése aktuális kérdéseinek megoldásából. Ezzel az akadémia több évszázados mulasztást nőtől. Ez a példa is meggyőzően hizo- nvítia. hopv értelmiségünk legnemesebb hivatása a hatalmon lévő, zető munkásosztály támogatásai a szocializmus építésének ^egílése. Ortutay’ efvtárs beszédét ieen rtW6y tetszéssel fogadták a cvűlés részi' vevői, amely’ Zámbó rektorbelyetteí' elvtárs zárszavával ért véget:.
