Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

Vasárnap, 3961. március 5.,a tmiiiiiuiinuonngmm ESZAKIWAGYARORSZAG A magyar—szovjet barátság ápolása a művelődési otthonokban A napokban ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Borsod megyei intézőbizottsága. Első napi­rendi pontként a művelődési otthonoknak magyar— szovjet barátságot ápoló munkáját vitatták meg Szcüeni Győző referátuma alapján. A magyar—szovjet barátságot ápoló művelődési otthoni munkát 10 művelődési otthonban vizsgálták meg. Azok közül három szakszervezeti, három járási és négy községi. így a tapasztalatok megyei vonatkozás­ban sok tekintetben általánosíthatók. Megállapítható, hogy az elmúlt évi • MSZBT kongresszus óta jelentős yáltozás állott be a művelődési otthoncilcnuk c tér. n végzett munkájában. De még mindig sok helyen talál­kozhatunk azzal a téves nézettel, hogy a magyar— szovjet barátság ápolása nem közfeladat, hanem ki­zárólag az MSZUT-nek a feladata. Pozitív vonat a barátság ápolását szolgáló munká­ban a „Barátsági cslck” megrendezése. Ennek úttörői a sátoraljaújhelyiek,, ahol már lengyel, csehszlovák, kínai estet-rendeztek és példájukat követve, több művelődési •otthon vette fel a kapcsolatot baráti államok követsé­geivel a „Baráti estei;” megrendezése érdekében. Az ismeretterjesztő munkánál azt vizsgálták, hogy milyen tartalommal és milyen hatásfokkal folyik ezzel .az eszközzel a barátságot ápoló munka. A tématervek­ben általában-kevés a Szovjetuniót ismertető anyag, de a művelődési otthonok a szók anyag-ellátás ellenére is igyekeznek mind több ismeretet adni a Szovjetunióról, ' illetve a szovjet tudomány, gazdasági élet stb. ered­ményeiről, Jó példa erre az albertlelepi bányász műve­lődési otthon, vagy a sátoraljaújhelyi városi művelő­dési ház. Sajnos, előfordul nfcg, hogy egyes művelődési ott­honvezetők inkább az indirekt módszert választják, ami alapjában nem lenne hiba, ha nem állna fenn sokszor annak a veszélye, hogy az indirekt módszerrel való ismereiterjcsztósben els’ikljJt n lényeg. Általános' panasz, hogy kevés a Szovjetuniót ismertető dokumentációs film. A művelődési otthonok könyvtáraiban az orosz és 'szovjet szépirodalmi és szakkönyvflk száma megfelelő. A folyóiratok közül a Szovjetunió ói az Ország-Világ mindenütt megtalálható és igen népszerű. Hiba viszont az, liopy csak elvétve rendeznek könyvismertetéseket. Legnépszerűbbek és hatásfokukban is a legjobbak a játékfilmek. Például az Emberi sors című filmről a bemutatás után hosszú bc-tckig beszéltek -az emberek a művelődési házakban. A művelődési otthonok mozijai­nak műsorában n havonta bemutatásra kerülő 12—19 film közül állagban 6—C a szovjet, film. Általános he­lyeslésre talált az az intézkedés, hogy nem rendezik inog kampányszerűen n szovjet film ünnepi hetét, mert így a barátság ápolása nem kampányszerűen, hanem mindenkor egyforma gonddal folyik, és egyforma törő­désben részesül a szovjet, n magyar és a többi szocia­lista országok filmjeinek propagálása. A művelődési otthonok művészeti csoportjai, szín­játszók, It óit,sok, gyennekszalskörök munkájában is jelentős a fejlődés «'szovjet—magyar barátság, ápolása tekinű tőben. Rudnbánván szovjet költők verseiből ren­deztek szavaló versenyt, Ormosbányán, Szikszón. Se­rény falván szovjet színművei, mutattak be, a zenekarok és kórusok műsoraiban jelentős helyet foglalnak el n Szovjet művek. A szovjet táncok műsorra tűzésénél azt az. elvet követik, hogy csal: olyan csoport tűzi műsorára, amelyik azt megfelelő művé,.Tőséggel be is tudja mu­tatni. Az intézőbizottság vizsgálata sok pozitív törődést, melleit-' még sok hibát is feltárt, de feltárta a ki nem használt lehetőségeket is. -Pozitív dolog az, hogy a .mű­velődési otthonok vezetőinek szemléletében a szovjet—■ magyar Barátságot, ápoló munkát illetően nngv n 'fej­lődés. és az MSZBT Jvűvi szerveinek hiányában is mind jelentősebb helyet foglal el munkaprogramjaikban a barátság ápolása. Az. inlézöbizottsási ülés a továbbiakban a magyar— szovjet mezőgazdasági napok 1 orvét, majd a. megvei titkárnők az előző évi munkát átfogó jelenjét vitatta meg. Mindhárom referátumot alnnos vita követte, amelyben az intézőbizottság tagjai több javaslattal is élteik. JÓSKA ÉS LAJOS A Borsod megyei képzőművésznők III. kiállítása a Herman Ottó múzeumban ÜDE, MOSOLYGÓ) színek tarkáz- zák kürbe-körbe a kiállítási termek falait, ötvennégy lcisebb-nagyobb kép árasztja a derűt a tárlallátogaló felé. Mintha ez a derűs színpompa is kibeszélné, hogy asszonyok kiállítá­sán vagyunk, vidám, művészlclkü asszonyok, lányok kiállításán. Leg­többjük dolgozó nő, aki szabad óráit szenteli a művészetnek. Különböző felkészültségű tagokból tevődik össze a borsodi női képző­művészeti csoport. Vannak kezdők, haladók, még haladóbbak, akik szakkörökben csiszolják mesterség­beli tudásukat, de vannak szakkép­zett, érett tudású, országos tárlato­kon is gyakran szereplő tagjai. Fel- készültségük szerint differenciálód­nak munkáik is a rajzlanuhnányok- iól a figurális kompozícióig. Emlékezetes, hogy tavalyi tárlat- nyitójukon egy pesti kollegájuk, Ge­ra Eva festőművész ajkáról elhang­zott az az intelem: „a művészetben nincs külön értékmérő a vtűvész ne­me szerint — így értendő az egyen­jogúság a művészetben.” A tarlat arról tanúsko­dik, hogy az intelmet általában mindenki megszívlelte. Mindenki nagy igyekezettel prób&fta pótolni a közönség és a szakmabeliek bírála­taiból felismert hiányait, tökéletesí­teni szakmai tudását. Ez az egyik. A másik az, hogy egy-két kivétellel a csoport tagjai csak olyan művészi feladatok megoldására vállalkoztak, amilyenre felkészültségükből, képes­ségeikből telik. Kevesebb a nagyot markoló, de kevésbé sikerült kompo­zíció, több a szerényebb hangvételű, de mívesen kimunkált mű. Ezek kö­zé tartoznak az önmagával szentben mind nagyobb igényeket támasztó Sárdi Tiborná világos tónusban tar­tott frappáns „önarckép”-e, sejtel­mes, tompa színekkel és elmosódó vonalakkal megelevenített, mozgal­mas, érdekes hatású szüreti képe. El­ső pillantásra — összehasonlítva Sár­diné többi művével *— arra gondol­hatnánk, hogy e kép szín- és formai megoldása mögött valamiféle modo­ros kísérlet lappang, de mindjárt érthetővé válik a festői látvány hite­lessége, igazsága, ha az önarckép sokdioptriás szemüvegére pillan­tunk. Amíg ez a kép egy' távlati vi­zuális élmény, Keller Lívia közvet­len tamilmányok alapján komponált szüreti képén a tobzódó ólénk színek árulkodnak a szüretelök vidám han­gulatáról. Nagyobb kompozíciós kí­sérlet ■— amely azonban még jobb kimunkálást igényel, — a még min­dig nyugtalan útkereső Málnámé Kristóf Ágnes „Táncosok” cinül, a libbenő ruhák forgatagát jól érzékel­tető festménye. Kiegyensúlyozottab­bak csendéletei s egy-két tájképe. Ami a hivatásos művésznek számító Keller Lívia többi művét illeti, ezek is erősségei a tárlaté, anyagnak. A maguk nemében kvalitás,os művek közé tartoznak Körössi József né (Gondolkodó nő), Kádár Jolán (Ti­szai halászok),. Bíró Ilona (Tállya), a figurális vonalon kitartó Bordás Lenke (Fiú, Árvák), Simon Edit (Női fej), Cs. Pataki Mária (Margaréták), Füzes Ida munkái és még néhány, jó felkészültséget eláruló festmény, grafika. Sok jó íz. tehetséges meglá­tás, szépérzék villan ki Domonkos Ilona, Nagy Ildikó, Kiss Jánosné, Tari Emma, Kubányi Sarolta, V. Tönkő Margit kéjeiből is, akikkel ki is merül a kiállítók névsora. Ter­mészetesen a fejlődés mértéke attól is függ, kinek mennyi szabadideje jut napi munkája mellett a művé­szet számára. A LELKES NŰI művészcsoport immár harmadízben rendezi meg kiállítását a nemzetközi nőnap tisz­teletére. Maga a nagy alkalom eddig nem ihlette a csoport tagjait — el­sősorban legjobbjait — arra, hogy a nők mai társadalmi, történelmi sze­repét, hivatását érzékeltető műveket alkossanak. Mennyi remek téma kí- nálkóznék pedig napjainkban ehhez! Ha a csoport tagjai ismételten meg­szívlelik a bevezetőben említett in­telmet, legközelebbi kiállításukon nem egy, de több ilyen eszmei igé­nyű művel találkozik a közönség. Hajdú Béla /~trét jellegzetes figurája a mai, il­lelve közelmúltbeli falusi élet­nek, két főszereplője Darvas József drámájának, a Hajnali tűznek: Bó- nis József és Bánit Lajos. Egymást szer,dó testvérek voltak valamikor, bizonyos értelemben ma is szeretne egymást, mégis szembefordultak egymással. Mi állt közéjük? Mi bon­totta meg az egyforma szegénynek indult cseléd gyermekpár jó testvéri kapcsolatát? Ez arj ellentét a dráma legkiemelkedőbb konfliktusa. Néz­zük meg mégégyszer a kél Bónis- testvért ■ Bónis József régen megvált a pa- .-aszii sorstól.- Sok nélkülözés, sok kín-keserv árán tanítóvá lett és mint felvilágosultabb ember, már a fel- szabadulás előtt megtalálta a kap­csolatot az emberek legjobbjaihoz, a kommunistákhoz. Anyja és bátyja nyomora, az azon való segíteni, alca­nas vitte öt erre az útra, tette annak az eszmének a harcosává, amelynek győzelmétől anyja és bátyja és a hoz- tájuk hasonló sorsban sínylődő száz-' ezrek és milliók sorsának jobbra for­dulását, felemelkedését várta. Hű ka­tonája lett a pártnak, töretlenül hű az eszméihez, és ebben akkor sem in­gott meg, amikor néhány évre! — mintegy évtizednyivel — ezelőtt ár­tatlanul bebörtönözi ók. Amikor a párt szava vidékre szólította, hogy a falu új útjának egyengetésében sc- gitkezzek. szíves-örömest hagyta ott a fővárost, és jött haza Tiszahalász- ra, mert hisz azért küzdött egész életében, hogy az egész falujának, de azon kívül minden falunak jobb­ra forduljon a sorsa. A termelőszö­vetkezet szervezésének mozgatója, irányítója lesz a faluban, sőt ké­sőbb elnöke lesz a megnagyobbodott szövetkezetnek. Okos, emberi szóval meg tudja győzni a nvakaskodó, kis földjükhöz ragaszkodó parasztokat. As ns elve, hogy az ő munkáját nem lehet „kiküldetésben elvégezni”, ha­nem „velük kell menni az emberek­kel, végig a vívódások útján is". És velük megy, végigmegy. Egyformán sikerül a megfelelő emberi kapcsa lá­tott megteremtenie az öreg 10-es kom­munista Benesikkel, és a felszaba­dulás után még hangos kisgazdave­zér Török Gyurwal. Csak egy em­berrel nem boldogul. Ez pedig édes testvérbályja: Bónis Lajos, aki ki­kergeti kis tanyájából, egykori kö­zös szülőházukból az öccsét, akiben már csak az agitátort látja. Élete egyik legnagyobb csalódása bátyjá­nak a konoksága és porig zúzza bátyjának később bekövetkezett tra­gédiája, ianyagyújlása. Ekkor úgy érzi, hogy minden összeomlott ben­ne, összedőlt az életműve, nincs to­vábbi célja és egy pár percre- meg­inog. Meg akar hátrálni, cl akarja hagyni a falut, amelyben ez a klhe- verhetetlen csalódás érte. De ez a kiábrándultság csak rövid ideig tart. Bátyjának egyetlen biztató gesztusa, baráti szava elég ahhoz, hogy élet­ét munlcakedve visszatérjen, s újult erővel lásson munkájához. t Prdekes alak Bónis Lajos. Cse­^ lód volt, aki a sanyarú cseléd­sorból látástól-vakulásig tartó, két keze munkájával küzdötte fel ma­gát megbecsült nyolc holdas gazdá­vá. Az fáj neki. hogy .éppen a vala­mikor nagyon szeretett öccse akarja „tönkretenni” az ő életét, „eloenni’* :őle azt a gyümölcsöst, ami életének eddigi értelmét adta. Mégis belép a szövetkezetbe. De nem meggyőző­désből. Amikor látja, hogy fia in­kább Bónis József nézeteit osztja, mint az apjáét. — „legyen úgy, ahogy ti akartátok” gondolattal — aláírja a belépési nyilatkozatot. És később, rövid két héttel utána, mé­gis szörnyű tettre vetemedik, Vég­zetes lépésre szánja magát. Felgyújt­ja a tanyáját inkább, mintsem hogy lélekben is igazat. adjon az öccsével;. Nem tud megszabadulni a régi gon­dolatvilágtól, „az enyémmel azt te­szek, amit akarok” felfogástól. De telte súlya önmagát is megdöbbenti. Különösen, amikor öccsével a le­égett tanya romjai közt beszélget. Nem is beszélgetés ez. hiszen Bónis lMjos jóformán alig szól közbe, csak egy-egy rándulása, arcának el sötétü­lése jelzi a lelkében dúló vihart, és ekkor döbben rá, hogy tanyájának a. felgyújtása iöbb volt, mint „magán­ügy”. Jelzőtűz lehet arra, hogy a niég jóformán első lépéseit sem tevő új szövetkezet széthulljon, és ezzel öes- csének életműve is semmivé legyen. Ezt érzi meg a beszélgetés közben Bónis Lajos, de öccsenek már nem tudja elmondani, mert az nem hallgat­ja végig. Pedig már ekkor érzi Bónis Lajos, hogy hol az ö helye. És meg­erősíti öt ebben az érzésében Varga Mihálynak, az egykori cselédtartó iiapygazda fiának a megjelenése, aki cinkostársul hívja üt a szövetke- zet szétbomlasztásához. Nem. Ezt Bónis Lajos nem akarja. Es éppen a vargamihályoklzal való azonosítás­nak a lehetősége indítja el őt végleg azon az úton, hogy ne csak anyagi javaival, hanem szakértelmével és a szívével is a szövetkezet mellé álljon, Af\ióhéjban ez a két Bónis-testvér a „Hajnali tűz”-ben. így kel­tette őket életre Molnár Tibor Kos- suth-dijas, illetve Somló Ferenc Já- szai-díjas. Mindkét figura igen sok­rétű, összetett. Molnár Tibor alakí­tásából kiérzödött, hogy nemcsak megismerte és megérezte a figurát, nemcsak a jó színész gyakorlatával azonosult Bónis Józseffel, hanem emberileg is Bónis Józseffé vált és Bónis József szavait mint saját em­beri hitvallását tolmácsolta hosszú, nehéz, még a kiváló színművészt is erős próbának kitevő szerepében. Nehéz volt Somló Ferenc feladata is. Nehéz, mert viszonylag keveset van a színen. Mégis, szinte legfőbb sze­replője a drámának, hiszen körülötte bonyolódik minden történés. A szín­padi jelenetei alatt is sokszor néma. És ezért sűrítve, a viszonylag kevés szö­vegében és a néma jeleneteiben, are- és szemjátékában kellett visszaadnia ezt a nagyon sok lélekben változást, feszülő indulatot, emberi megbán- tottságot, önmagával való vívódást, ami Bónis Lajos alakját jellemzi. Somló Ferencnek mindez remekül sikerüli. Mindkét alakításra nagyon hosszú ideig fogunk visszaemlékezni. (benedek) 1953 áprilisában jelent meg elő­ször a Miskolci Nemzeti Színház plakátján ez a három szó:. „Rendez­te: Nyilassy Judit". Shaw Szerelmi házasság című művét mutatták be ekkor a Kamaraszínházban és akkor ismerkedett; meg a közönség először Nyilassy Judit nevével. Ez az elő­adás volt a .diploma-rendezése. A bemutató előadás nézőterén ott ült tanítója, mestere Nádasdy Kálmán és talán izgatoltabb is volt, mint a vizsgázó tanítvány. Mert egy kicsit ö is vizsgázott ezzel a bemutatóval. A Szerelmi házasság előadása jól sikerült. Nyilassy Judit bebizonyí­totta, hogy Nádasdy Kálmán tanítá­sa nem volt hiábavaló, remek elő­adást teremtett, bebizonyította: méltó a diplomára. Ezután röviddel Nyilasi a Judit főiskolai hallgatóból Nyilassy Judit színházi rendező lett. Itt: rendezte diploma-előadását, és frissen szerzett diplomájával ide szerződött Miskolcra. Az 1953—50-es színházi évad óta tagja a színházhak, és fiatal kora és rövid működési ide­je ellenére tiszteletei és. megbecsü­lést. vívott ki magának az igazán szépet, igazán művészit szerelő és tisztelő közönség körében'. Két és fél színházi évad telt el Nyilassy Juditnak Miskolcra szerző­dése óta, és immár — a vizsgarendé* ,zést is beleszámítva tizedszer jele­nik meg a Miskolci Nemzeti Színház plakátjain a címben idézett három szó: „Rendezte: Nyilassy Judit.” Ez a tizedik rendezés pedig egyben a Miskolci Nemzeti Színháznak hosszú évek óta egyik legkiemelkedőbb si­kere: a Hajnali tűz. 99 Rendezte: Nyilassy Judit ?? Emlékszem az első bemutatóra, amelyet Nyilassy Judit már mint a színház tagja rendezett. A DuIszIm asszony erkölcsé-t mutatta be a színház. Vidéken, Szerencsen volt a bemutató. Amikor a táj-busz elin­dult a Kamaraszínház elől, Nyilassy Judit egy csomagocskát húzott elő és a darab minden szereplőjének, valamiift az előadást segítő műszaki dolgozóknak átadott egy-égy apró­ságot. Egy aprócska batyuba volt kötve egy szerű mokkacukor és ez rákötve egy vándorbottá kinevezett gyuíaszálra és mindegyikhez hozzá­fűzve egy pirinyó cédula czzel'a fel­irattal: Megy a Dulszka vándorút­ra.” 1950 októbere volt akkor. Elin­dult a Dulszka, hogy nagysikerű me­gyei körútja után a Kamaraszínház­ban is hosszú előadás-sorozatban Szórakoztassa a közönséget, tegyen tanúbizonyságot a fiatal rendező te­hetsége mellett. Aztán következett a többi rendezés: Bekötött szemmel, Ilyen nagy szerelem, ,Érdekházasság, Kisunokám, A kőszívű ember fiai, Kérem a panaszkönyvet, A fösvény, és végül a Hajnali tűz. Ha ezt a felsorolást végignézzük, mindjárt szembetűnik, hegy a szín­háznak az utóbbi években elért leg­nagyobb sikerei közül nem egy Nyilassy Judit nevéhez, illetve ren­dezéséhez fűződik. Gondoljunk csak az Ilyen nagy szerelem száz előadá­sára. Vagy az Érdekházasság 75 elő­adására. A kőszívű■ ember fiai-nak nagy sillerére, a remek, újmegoldá­sű A-fösvény előadásra. És végül az éppen most nagy sikert arató Hajna­li lűz-rc. De szembetűnik az is, hogy — bármilyen sokrétű ez a tízes lista, —■ egyetlen operett sincs közte. Ope- rettellenes lenne Nyilassy Judit? Nem! Szó sincs róla! Szeretne jó, szórakoztató operettet rendezni. Olyat, amelyben' a zenei értök mel­lett más érték is van, amelyben érté­kes a szöveg is. Amely nem rég le­tűnt idők cukros, szirupos történé- tecskéit tükrözi, meglehetősen naiv tálalásban, hanem amelynek köze van az élethez, vagy közelebbről: a mai élethez. Szívesen rendezne ilyen operettet. Beszélgettünk a tíz rendezésről, munkájáról, terveiről. Rendezései közül Kohout: nagysikerű drámája, az Ilyen nagy szerelem, Moliére A jösvény-e., Afinogenov Kisunokám- ja, és Darvas Hajnali tiize-c áll hoz­zá legközelebb, ezeket tartja legked­vesebbjeinek. (Amennyire a „pri­mus inter pares” alapján kiválogat­hatta.) Muzikális lény, szereti a ze­nés vígjátékokat. Szeretne sok jó zenés vígjátékot rendezni, megtalál­ni azt a módot, amikor a beszédből át lehet menni a zenébe, a táncba — anélkül, hogy ez botétnek hatna. Jobb szövegkönyveket szeretne a ze­nés vígjátékokhoz, olyanokat, ame­lyek lekötik a 'közönséget, és ame­lyek a szórakoztató, vagy tanulságos mondanivalóval együtt hoznák köze­lebb a közönséget a zenéhez. Érdekli a musical comedy. Jó lenne a fővá­rosi mintára Miskolcon is megpró­bálkozni ezzel a műfajjal. Ügy érzi, ebben jobban meg lehetne közelíteni a mát. Általában a ma érdekli. A máról szóló darabokat szeretné mind szebben, mind jobban a közönség elé ttárni, prózában is, zenés műfaj­ban is. A ma mellett a klasszikusok sze­repelnek vágyai között. Csehovot szerelne rendezni, Shakespeare-tra- gódiákat. De tudja, hogy ehhez még sokat kell tanulnia, sokat kell ren­deznie, ele isméivé kemény elhatáro­zó készségét, kitartását, tudjuk, hogy nagyon hamar eljön az idő, amikor ezek a vágyak teljesülhetnek, és ezeknek a daraboknak rendezőjeként is üdvözölhetjük. Elégedettsége talán egy ponton nem teljes, de ott is inkább az egész­séges türelmetlenség, a többet len­ni vágyás és a fejlődés akarata.sar­kall ja: annakidején rendezőnek és színésznek szerződött Miskolcra. Rendezői tehetségét kibonthatta, ka­matoztathatta, gyakorolhatott. Színé­szi vonatkozásban nem vált be tel­jesen a várakozása. Jónéhányszor láttuk színpadon, de általában csalt beugróként. Szeretne színésznőként i.-, bemutatkozni. Megmutatni fey is tehetségét, így is alkotni valami szé­pe!, valami művészit. Nagy rendezői lekötöttsége erősen gátolja ebben Nyilassy Judit nem fí-1 a terhektől. A színház mellett részt vesz a kul­turális élet egyéb megnyilvánulásai­ban is. Az irodalmi estek, irodalmi műsorok gyakori szereplője és ren­dezője. Kernek versmondo. Téby Ka­talinnal együtt rendezett előadóest­jén örömmel tapsolhattuk előadó- művészetét, többször hallottuk más irodalmi műsorokban is Miskolcon kívül, a megye egyes községeinek színpadán. Rendezői tapasztalataival gyakran segíti az öntevékeny csopor­tok veremondoinak fejlődését is. Vázlatos képet adtunk egy mű­vészről, egy sok reménnyel kecseg­tető fiatal művész pályájának első három évéről. Igyekeztünk a művész mögött megláttatni az embert is. Azt az embert, aki a maga művészi esz­közeivel szeretné segíteni — és se­gíti is! — szocialista fejlődésünket* szocialista kultúrforradalmunk mi­előbbi győzelmét és mind többet tenni, mind többet adni szépben, művésziben embertársainak. Nemré­giben, a Vénusz-rakéta felbocsátá­sakor azt mondotta, hogy a szovjet tudománynak ez az újabb diadala arra sarkallja, hogy ő is valamit te­gyen, valami nagyobbat, valami szé­pet alkosson. Ez az egészséges tett- vágy fűti Nyilassy Judit egész egyé* niségét, ez sarkallja remek művészi teljesítményekre, ez vezérelte ed difi munkájában és ez lesz vezérfonala a továbbiakban is. A nemzetközi nőnap előtt ezért köszöntjük a népe boldogabb jövő­jéért. kulturális felemelkedésén munkálkodó művésznek és asszony­nak kijáró tisztelettel Nyilassy Ju- ditot, a Miskolci Nemzeti Színház rendezőjét. ' Benedek Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents