Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

Rsombat, 1961. március 4. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Munkúsgyülés a, mesSgusdaság kérdéseiről Papp Károly elvtárs az LKM uagyolvaszíóniíívének dolgozói között A Lenin Kohászati Művek olvasz­tásai, kommunistái és KISZ-tagjai eddig is sok nagyszerű segítséget nyújtottak a falu, a mezőgazdaság szocialista fejlődéséhez. Szinte vala­mennyi kommunista részt vett abban a sikeres felvilágosító munkában, amely együk jelentős tényezője volt a termelőszövetkezeti mozgalom nagyszerű fejlődésének és nem kis mértékben járult hozzá, hogy me­gyénkben a mezőgazdaság átszerve­zése lényegében befejeződött. Csütörtökön délután a nagyolvasz­tómű dolgozóinak százai gyűltek össze, hogy meghallgassák Papp Károly elvtársnak, a megyei párt- bizottság titkárának beszámolóját megyénk mezőgazdaságának jelen­legi helyzetéről, s a feladatokról. Mert szépek az eredmények, de van tennivaló az első sikeres lépések után is. Papp Károly elvtárs ismertette a nagyolvasztómű dolgozói, kommu­nistái, KISZ-fiataljai előtt; milyen jelentős eredményeket értünk el az elmúlt két esztendő alatt a falu, a mezőgazdaság fejlesztésében, átala­kításában. — Szépek, nagyszerűek az elmúlt két esztendő tettei — mondotta Papp elvtárs —, azonban még gyorsabban haladtunk, még jelentősebb lépést tettünk előre az elmúlt néhány hó­nap alatt. 1960 novemberében mc- gyénk 363 községe, közül még csupán 162 község büszkélkedhetett a „Ter­melőszövetkezeti község” névvel, s ■ma már 315 tartozik a szocialista szejctorhoz. S országos viszonylatban immár 1 millió 200 ezer dolgozó pa­raszt lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ezen eredmények birtokában elmondhatjuk, hogy igen jelentős lépést tettünk előre. Uj alapokra he­lyeztük a falut, a mezőgazdaságot. S hazánk mezőgazdaságának immár több mint 90, megyénk mezőgazdasá­gának pedig 06 százaléka a szocia­lista szektorhoz tartozik. Röviden ismertette Papp elvtárs, miért egyik alapvető feladata a szo­cializmus építésének a jobban, ol­csóbban termelő, nagyüzemi mező­gazdasági termelés megteremtése, hogyan nőttek és nőnek a lakosság, a dolgozók igényei az élelmiszerellá­tás területén és miért nem tudta megadni eddig a falu azt, amit az ország várt, miért nem tudtuk lei­elégíteni megfelelő mértékben az ország igényeit. — Az elkövetkezendő öt eszten­dőben 32—35 százalékkal kell emel­ni mezőgazdasági termelésünket. Eh­hez most már lényegében megvan az alap, azonban ez magában véve még nem elég és ha eddig volt tenniva­lónk, akkor most méginkább van. Meg kell mondanunk, hogy az eddigi eredményekből a munkásosztály, s itt megyénkben a Lenin Kohászati Mű­vek, köztük a nagyolvasztó dolgozói, kommunistái nagyszerűen kivették részüket. Simon András elvtárs és brigádja, Molnár Pál, Papp István ünnepében megnyílónak a borsodi kulturális hónapokat « R j megyei Tanács műve- f\ Dorsoa lődésügyi osztálya, a tömeg^ervezetekikel közösen válto­zatos és gazdag kulturális programot készített a tavaszi és nyári hónapok­ra. A borsodi kulturális hónapokat ünnepélyes kereteik között szerdán nyitották meg. A tervek szerint öt hónapon át, az eddiginél is tartalma­sabb és nívósabb hangversenyeket, előadásokat, kiállításokat, műsoi'os estéket, dalos találkozókat rendez­nek a megyében. A borsodi kulturális hónapok alatt például 32 zenei eseményre kerül sor a városokban és falvakban. Eze­ken az öntevékeny csoportokon kívül hivatásos művészek is részt vesznek, így — többek között — áprilisban Szerencsen zenei napokat rendeznek. A miskolci Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakiskola, valamint az ózdi és a sátoraljaújhelyi zeneiskolák ta­nárai, s hallgatói májusban — Gön­cön, Tállyán, Tiszakarádon, Cigán- don — népzenegyűjtő napokat tarta­nak. A kulturális hónapok keretében rendezik meg a hegyaljai és bodrog­közi dalos találkozókat, amelyeken min tégy,25 énekkar ad hangversenyt. Ä7 orrúik rendezvényen, a Ság- rtz cg) ik. vzirj Enc]re kulturális seregszemlén több mint 800 öntevé­keny színjátszó és tánccsoport mint­egy 10 ezer tagja vesz részt. Sor ke­iül az ormosbányai munkásszínját­szók bemutatóira, népművészeti, tsz­népszerűsítő, fotó- és képzőművészeti kiállításokra. A borsodi kulturális hónapok alatt az encsi és a sátoraljaújhelyi iro­dalmi színpad 10 községben tart elő­adást, számos helyen jubileumi, va­lamint névadó ünnepségekre kerül sor. így tíz községben — többek kö­zött — Erdőbényén. Mádon, Rados- tyánban és Mezőcsáton — tartják meg a művelődési otthonok névadó ünnepségét. A mezőcsáti művelődési otthont Egressi Béniről nevezik el, aki hosszabb ideig tanított a község iskolájában. Borsodszirákon Bartók Béla születésének 80, Sály községben pedig Eötvös József halálának 90. év­fordulójáról emlékeznek meg. Jú­niusban Bajcsy-Zsilinszlky Endre szü­letésének 75. évfordulóján emlék­táblát helyeznek el a miskolci Avas Szálló falán, ahol a mártírhalált halt hazafi a háború napjaiban béke­gyűlést tartott. A borsodi ku,tHráM? hónapok rendezvényeire a becslések szerint csaknem 500 ezer résztvevőre számítanak. elvtársak és a többiek sokat segítet­tek a falu szocialista átformálásában. Egyúttal egész iparunk mindig több gépet, több segítséget nyújtott a falunak a tervezettnél. A három­éves terv folyamán 8800 traktor he­lyet 18 000 traktort és 2000 kombájnt adott az ipar a falunak. És sokat se­gített a munkásosztály a termelőszö­vetkezetek patronálásában is. A Le­nin Kohászati Művek üzemei mint­egy 30 termelőszövetkezetet patro­nálnak. Csak az elmúlt hetek folya­mán 20 traktorral segítették a ter­melőszövetkezeteket. Ugyanakkor sok segítséget nyújtottak a községek és termelőszövetkezetek pártszerve­zeteinek is. A mezőgazdaság előtt álló legfon­tosabb feladat most a többtermelés — mondotta Papp elvtárs. — Ehhez már ez évben is, de az ötéves terv további éveiben méginkább hozzá­járul hazánk és megyénk ipara. Az ötéves terv végére már 150 kilo­gramm műtrágya jut majd egy-egy hold szántóra. Kazincbarcika, Tisza- palkonya jelentős mennyiségű mű­trágyát ad majd a falunak. A mun­kásosztály kész a segítségre. És mi a segítség legjelentősebb formája? Az, hogy az üzemek teljesítsék tervüket. Égy, mint ezt Önök, a nagyolvasztó- mű dolgozói teszik, öröm hallani, hogy 105,1 százalékra teljesítették az elmúlt havi tervet, s hogy tegnap 121,3 százalékos volt a kohók telje­sítménye. Mindezeken kívül szükség van másfajta segítségre is. Az egyéni dolgozókból lett szövetkezeti tagok gondolatvilágukban még nem változ­tak meg. És hogy megváltozzanak, hogy szocialista emberekké váljanak, ehhez feltétlenül szükséges a mun­kásosztály, az üzemek kommunistái­nak segítsége. A termelőszövetkeze­tek eredményei, az elmúlt évi ered­mények is — pedig rossz vol't az idő­járás — azt bizonyítják, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági eredményesebb, jobb, mint az gazdálkodás. S ez nagy holnapot tekintve. De jobbak az eredmények, ha Önök és az egész munkásosztály mindenkor megadja a termelőszövetkezeteknek a segítséget, ha több gépet, s helyes tanácsokat ad. a dolgozó parasztság, a termelő­szövetkezeti tagság átformálásához. Papp elvtárs beszámolója után a nagyolvasztómű dolgozói megígér­ték, hogy a továbbiakban is segítik a mezőgazdaság, a falu fejlődését, még körültekintőbben, még határo­zottabban mint eddig. ÚJ BANYA A BÚKKBEN Talán féléve jártunk utoljára a Bükk rengetegében szerényen meg­húzódó újmassai dolomitbányában. Azóta érdekes változások történtek. Üzembe helyeztek egy elektromos meghajtású, járműves (vontatható) törőmüvet. Ezen zúzzák a dolomitot, amelynek egy részét egy új üzem­nek, a hejőesabai HEDOL Mű­veknek szállítják. Ott zsugorítják és úgy használják fel új és eredményes kísérletek alapján az ózdi és a diós­győri kohóművekben. jövője. Jövőre már nem kattognak a fúrógépek, a kőbányászok más terü­letre mennek dolgozni. A régi bányától felfelé párszáz méterre, mintegy 30 ember új bá- nyát készít elő a termelésre. A he­gyek tövében már készen áll az iro­daház, rajztermében ott látható az új bánya vázlata. Künrt azonban még csak halvány körvonalak sej­tetik a leendő bányát. A kőbányá­szok most építik ki az új bánya mintegy^ félszáz méteres pály'audva­A 40 tonnás tárolá. A régi bányákban ez évben — a tavalyihoz viszonyítva — duplájára nőtt a termelés. Valamelyest nőtt a létszám is, mert az egyniűszakos he­lyett áttértek a kétműszakós terme­lésre. Ami a terv teljesítést illeti, ott vannak némi döccenők. Tavaly 121 százalékra teljesítették éves tervü­ket, ám ez év januárjában csak 80 százalékot értek el, és a februári eredmény sem különb. Igaz, ez nem a bánya dolgozóin, hanem a sajátsá­gos állapotokon múlott. Januárban ugyanis a HEDOL Művek — valami­lyen ok miatt — 172 órán át nem rät. Építenek a hegyben egy 5—600 tonnás tárolóbunkert, ahová gravitá­ciós úton jut az anyag. Az az elkép­zelés, hogy az új bányát a lehetőség­hez mérten gépesítik. Emberi mun­ka helyett baggerek szedik majd fel a lerobbantott dolomitot. Úgy hírlik, ez évben megkapják az első exkavá­tort is. Az új bánya érdekessége, hogy nagysága többszöröse lesz a réginek. Mintegy' három és félszáz méter hosszúságban nyitják meg a hegyet. Nagy a dolomitvagyon. Mintegy' 35 millió köbméter dolomit ran itt. A Zászlóhoz Ifjúság Nagyszabású seregszemlére ké­szülődnek a miskolci diákok. Már­cius 24, 25, 26-án megrendezik az első Miskolci Diáknapok-at. Iízcn a seregszemlén az egyetem, a gimná­ziumok. technikumok fiataljai vesz­nek részt, és valószínűleg sikerül is majd olyan színessé, változatossá, érdekessé tenni a programot, ami- ly’cnné tervezik. Mert természetes, hogy a fiatalok széppé, einlékezetcs- né akarják tenni ezeket a napokat. Az első nap programjában például képzőművészeti és nolitechnikai ki­állítások, szellemi öttusa verseny, tu­dományos diákköri konferencia, ének- és zenekarok bemutatkozása szerepel. Másnap kulturális bemu­tató, diákok készítette kisfilmek ve­títése, este pedig nagyszabású ifjú­sági bál lesz. A harmadik napon a sportrendezvényeket bonyolítják le. A diáknapok jelszava: „Zászlóhoz ifjúság!” A gimnáziumok, techniku­mok már készülődnek a nagy sereg­szemlére, a közös zászló alá. Ter­mészetes, hogy mindenki a legjavát akarja adni tudásának. így ez már egyedül is biztosíték arra, hogy a seregszemle eléri legfontosabb cél­ját: egy zászló alatt, egységessé te­szi Miskolc diákifjóságát. Festőién szép környezetben készítik elő áj dolomitb&nyát. Mezőgazdasági tanulóképzés Borsodban szállított dolomitot, a bánya tároló helyei megteltek. Mit tehették mást, február elején újból áttértek az egy - műszakos termelésre. Amint a HE­DOL Művek újból fogadja a dolomi­tot, teljes kapacitással megindul a bányaüzem termelése. Az utóbbi időben felépítettek egy négy lábon álló tárolót is. Ez nagyon megkönnyíti a gépkocsikon történő szállítást. A törőműtől szállítószala­gok szállítják a zúzott dolomitot a tárolóba, a kocsi csak alá áll, egy' perc, és egy ny'olc tonnás teherkocsi már mehet is tovább terhével. A régi banyának már nincs nagy hegy mintegy 280 méter magasságú. A földszintről képtelenség lenne ki­termelni a dolomitot, ezért lépcsőze­tesen termelik majd. 45 méter ma­gasságban készítik el az első szintet, aztán így haladnak felfelé 30 méte­res színieken. Az új bány'a előkészítése, művelé­se nagy műszála felkészülést, nagy hozzáértést kíván a bányászoktól, megköveteli a fokozott gépesítést És hogy ez mennyire sikerül, azt majd a jövő év mutatja meg, amikor már az új bány'a adja a dolomitot a ko­hászati műveknek. A mezőgazdaság szocialista átszervezésén kívül fonlo feladat a termésátlagok növelése is. Kormány­zatunk minden segítséget megad, hogy a termelés szín­vonala emelkedjék, hogy a nehéz fizikai munkát egy’re inkább a gépek végezzék. Egyedül a gépesítés és az új termeléstechnikai el­járások bevezetése azonban nem biztosítja a magasabb terméseredményeket, az olcsóbb, korszerűbb, belterje- sebb gazdálkodást. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a mezőgazdaság minden területén megfelelően képzett szakmunkás legy'en. Szakmunkásokat azonhan nem lehet máról holnapra kiképezni. Szükséges tehát, hogy már az általános iskola Vili. osztályának elvég­zése után mezőgazdasági szakmunkás képesítést szerezzenek a fiatalok. Igaz. hogy a mezőgazdasági tanulóképzés nem te­kint olyan hosszú múltra, mint az ipari, ennek elle­nére elég szép eredményt ért el Borsod megye is. A ■megyében föbb mint kétszáz mezőgazdasági tanuló dol­gozik az állami gazdaságokban, gyümölcstermelő, szőlő- termelő. konyha kertész, sertéstenyésztő, baromfite­nyésztő, tejkezelő stb. szakmákban. Ezek a fiatalok meg fogják állni helyüket, jó szakmunkások lesznek, .mert nincsenek magukra hagyva. Szakmáinkat tökéletesen elsajátíthatják, hiszen három éven kérésziül a gazdaságok legjobb szakemberei tanítják őket a pontos, lelkiisme­retes munkára. A gyakorlati időszakban minden héten 1 napos lconz’ l'áejón vesznek részt a tanulók. Itt a fontosabb és nehezebb munkák, munkafogások begyakorlását vég­zik a gazdaság egy' szakemberének irányításával. Ezek a szakemberek — mint például a Tokaj-Hegyaljnl Állami Gazdaságban Szalmás Miklós. Ángvám Ferenc, Bakonyi József, a Bodrogközi Állami Gazdaságban Spisák Barna, a Tolcsvai Állami Gazdaságban Preszter István — Közlekedési ellenőrzés Tokaj-He^yalján szívesen foglalkoznak a tanulókkal s mindent megtesznek, hogy jólképzett szakmunkásokat neveljenek. A gyakorlati munkán kívül minden évben 3 hó­napos elméleti oktatásban is részesülnek a tanulók, va­lamelyik mezőgazdasági szakiskolában. Olyan helyen, mint például a Tokai-Hegyaljai vagy a Tolcsvai Állami Gazdaság, ahol 50, illetve 30 tanuló van, az. elméleti oktatást is helyben szétverik meg, kihelyezett osztály formájában. A Tolcsvai Állami Gazdaságban nem von­ják össze három hónapra az elméleti oktatást, hanem az egész éven keresztül folyik hetenként kétszer. így a tanulók a gyakorlattal párhuzamosan tanulják az elméletet is. A tanuláson és a munkán kívül azonban van lehe­tőség a szórakozásra is. A Tokaj-Hegvaljai Állami Gazdaság külön tanulószállást is biztosított a hallgatók részire, amelyet második otthonuknak tekintenek. Hasonló eredményekről számolhatnánk lie a keselyű- halomi. az emődi. a nagynniskolci gazdaságból is. Ezek a gazdaságok világosan tátjáik, hogy a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen a jó szak­munkás. ezért minden tőlük telhetőt megtesz- \ nek, hogy minél több szakembert képezzenek. Sajnos azonban, még megyénkben is van olvnri gazdaság, amely nem szívesén foglalkozik a mezőgazda­sági tanulóképzéssel. Vannak olyan gazdaságok ame­lyekben egyetlen íanulót sem szerződtettek, pedig e gazdaságok vezetőinek is érezni kell a felelősyéeef a mezőgazdaság fejlesztéséért S ebben nem kic szerepük van a mezőgazdasági szakmunkásoflen-v Halasi József szákfelügyelő ; A minap résztvettem egy közúti ; közlekedési ellenőrzésen. Kocsink a 34. számú műúton haladt Szerencs felé. A nagy forgalom ellenére a ;Gesz1ely'—H^rnádnémeti útkereszte­ződésig nem észleltünk szabálysér­tést. Itt azonban észrevettük, hogy' légy tehergépkocsi feltűnő sebességgel közeledik Gesztely felöl és sebességét laz útkereszteződésnél sem csökkenti. ^Követtük a kocsit, gondolva, hogy' a vezető ittas. ; Az igazoltatásnál kiderült, hogy a gépkocsi a Miskolci 31. TEFU Válla­lat tulajdona, rendszáma YA. 35-91, vezetője: Sz. Izidor. A gépkocsi­vezető iratai rendben voltak, de nem volt rendben a gépkocsi menetlevele. :amely'et délelőtt 10 órától délután 15 :óráig elfelejtett vezetni. (Jó alkalom ;a fekete fuvarozásra.) Arra a ker­ülésre, hogy’ miért nem vezette a me­netlevelet és miért vezette a gén­kocsit ilyen gyorsan, az volt a vá- :1ssza, hogy nagyon sürgős az útja. :Az igazság kedvéért meg kell jegyez­nünk. hogy’ alkoholt nem fogyasztott. 1 A helyszínen még négy' gépjármű 'igazoltatására került sor. Háromnál 'minden rendben volt. dp a gesztéivi tPetöíi Tsz tulajdonát lcénező FB. •80-07 rendszámú Zetor-traktor. mely­nek vezetője N. Ferenc volt, már nem! A traktor menetlevél nélkül közlekedett, pótkocsiján nem volt ráfutófék és stopplámpa. Folytattuk utunkat Szerencs felé és arra lettünk figyelmesek, hogy1 egy elöltünk haladó kétlovas szekér hajtója irgalmatlanul veri ostorával lovait. Kitűnt, hogy' a hajtó szenet szállít Miskolcról Taktaszadára, azt állítólag egy’ kis TÜZÉP üzletben vásárolta. A hajtó, P. György sem a foglalkozását, sem a munkahelyét nem tudta megjelölni. Közölték vele, hogy' állatkínzásért és mert a szén származását nem tudta igazolni, fel fogják jelenteni. Az ellenőrzés is azt bizonyította, ajánlatos lenne;, ha a Főkapitányság arra hivatott vezetői a lehetőséghez képest sűrítenék ezeket a jármű­ellenőrzéseket, továbbá felújítanák az utakon a kanyarokban a már erő­sen megkopott terelősávokat és fele­zővonalakat (a KPM kötelessége). Helyes lenne, ha a veszély’«.«: fordu­lókban szemléltető képeket helyezné­nek el, a dunántúli utakhoz hason­lóan. továbbá, ha a kanyarokban és a veszélyes fordulókban foszforos macskaszemeket helyeznének el. Ezekkel a módszerekkel bkon vára csökkentenénk a közúti baWetek számát. P. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents