Észak-Magyarország, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-04 / 54. szám
4 «SXAKMAGYASOÄSZA« Szontfeaí, 1991. március i. Sokrétűbbé válik a perecesi művelődési munka Qeq,ijzetvk A gyermekek és a közlekedés A nyári hónapok valamelyikén, valószínűleg ez évben is megjelenik majd egy plakát, amely a perecesi hagyományos szabadtéri játékokra hívja meg a közönséget. Szinte bizonyosra vehető az is, hogy az itteni kultúrcsoport — mint eddig minden alkalommal — most is telt ház előtt mutatja majd be tudását. Erre biztosíték jó hírnevük. Az együttes sok kellemes estet szerzett már a perece- sieknek és azoknak, akik a belvárosból látogattak ide. Kétségtelen, hogy a perecesi kul- túrmunkának ezt a részét ismeri leginkább a nagyközönség. Ezen kívül azonban sok minden hozzátartozik i a perecesi kulturális élethez. A vezető emberek — elsősorban Ka- lafusz László és Zudla Pál — arra törekednek, hogy minél nagyobb területre szélesítsék ki munkájukat. Hozzá kell azonban azt is tennünk, hogy ebben a „szélesítésben” nem annyira a szórakozás, mint inkább a tanulás, a művelődés, az ismeretkörök állandó bővítése az elsődleges. Egyik legfontosabb területnek tekintik a munkásszállásokat. A perecesi, a lyukóbányai és a többi helyeken lévő szállásokon összesen mintegy 400 ember él. Természetes, hogy foglalkozni kell velük, hiszen nem közömbös, hogy a szálló többet tud-e adni nekik a puszta lakásnál, vagy sem. A perecesi művelődési otthon gyakran szervez ezeken a helyeken különféle rendezvényeket. Sokszor tartanak ismeretterjesztő előadást. Most már filmvetítéssel egybekötött vöröskeresztes előadásokat is tartanak. Az ismeretterjesztő munka különösen a II. Béke-szállón jó, ahol Monostori István a gondnok. Már televíziót is nyertek a szállók közötti versenyben. A szállóknál e tekintetben nincs is különösebb probléma, hiszen az emberek egy helyen élnek, könnyű „összehozni” őket. Jóval nehezebb a helyzet a bejáró dolgozók esetében. Az ismeretterjesztés azonban itt sem marad el. Az autóbuszok — érthető okokból — jóval a munkaidő kezdete előtt érkeznek meg és így van egy kis idő, amit fel lehet használni erre a célra, A munkakezdés előtt, meghatározott napokon, körülbelül 30—40 perces előadást tartanak az ismeretterjesztésben szokásos témák valamelyikéből. Ezek az előadások általában sikeresek. A Pálinkás bányaüzemnél például az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló előadást 130 ember hallgatta. A bányászakadémia is rendszeres előadásokat tart 54 hallgató részére, minden második kedden. A szórakoztatást és az ismeretkör bővítését szolgálja az Ismerd meg hazádat —nevezzük így — mozgalom is. amelyet a felnőtteknek szerveznek. Ennek keretében három nagyszabású kirándulást szerveznek majd az ország különböző helyeire. De a perecesi művelődési otthon vezetői nemcsak a bányászok kulturális programjáról gondoskodnak, hanem a parasznyai termelőszövetkezetet is patronálják. A tsz könyvtárát ellátják mezőgazdasági szakkönyvekkel, kultúrcsoportjuk is gyakran látogat Parasznyára különféle műsoros rendezvényekkel. Természetesen, nem ez az egyetlen község, ahol ismerik már a perecesi együttest. A megye távoli falvaiba is szerepeltek már és valószínűié szerepelnek is még. A perecesi általános iskolává ahol több mint 600 gyerek tanú igen jó kapcsolatot tartanak. Márc us 12-én például szellemi öttusa versenyt rendeznek a diákoknak. A verseny kérdéseit tankönyvek anyagából állítják össze így, aki minden órára rendszerese készült, annak nem lesz nehéz helyt állni. A jutalom sem marad el. A első öt helyezettnek jegyet adnak Pinokkió előadására, de csokoládé és könyveket is lehet nyerni. Már cius 15-én pedig szavalóversenyr kerül sor, melynek győzteseit szintén jutalmazzák. Szoros kapcsolatot tar tanak a 104-es Iparitanuló Intézette is. Itt különösen a József Attila ol vasómozgalmat szorgalmazzák, könyveket is innen, a perecesi el könyvtárából cserélik. A művelődési otthon egyre széle sedő munkáját segíti a nemrégiben alakult baráti kör is. Ennek olyan emberek a tagjai, akik nem aktív résztvevői ugyan a kultúresoporinnk de mindenben segítik őket és soka tesznek a sikerért. Még egy fontos jelenségről kell szólni. Igaz, hogy ez még most nem is jelenség, de azzá válhat: a perecesi kulturális élet vezetői azt szeretnék, ha színpaduk irodalmi színpaddá válna. Persze, ez csak fokozatosan valósulhat meg, de megvalósulhat, hiszen az eddigi eredmények art bizonyítják, hogy az itteni kulturális élet irányítását hozzáértő emberek tartják kézben. Priska Tibor A közlekedési bal- esetele statisztikájában a gyermek- balesetek sajnos igen előkelő helyet jogiéinak el. Naponta következnek be az olyan tragédiák, amelyelcért sem a szülőt, sem a gépkocsivezetőt. nem lehet felelősségre vonni. Igaz, vannak vigyázatlan szülök, akik indok nélkül magukra hagyják gyermekeiloet. vagy nem figyclmezte- tik őket a gondos közlekedésre. s vannak olyan gépkocsivezetők is, akik fittyet hányva a KRESZ előírásainak, vadul hajtanak, s felelőtlenségük gyermek- áldozatot kíván. A minap egy közlekedési ánkéton az egyik pedagógus szó- vátette: tervszerűbbé és intézményesebbé kellene tenni az iskolákban a helyes közlekedés oktatását. Valljuk be őszintén, mi. felnőttek sem tudunk szabályosan közlekedni, hát akkor mit várhatunk a gyermektől. Igaz, az elmúlt években már történtek erőfeszítések a közlekedési rendszabályok megismertetésére. Az iskolákban KRESZ- elöadásokon tanítják a gyermekelcet a helyes közlekedés alapelemeire. Mindez kevés. Ebben is előbbre kell lépnünk! Külföldön, s már a fővárosban is történtek kezdeményező lépések, hogy a gyermekek játszva megtanulják a helyes közlekedést. Budapesten a Magyar Autóklub és a KPM a közeljövőben egy gyermekjátszóteret rendez be, ahol a közúti forgalomban résztvevő járművek kicsinyített másaival játszanak majd a gyerekek. Ott lesz a rendőr bácsi is. aki fényjelzéssel, kedves szóval tanítja majd a gyermekeket: hogyan kell helyesen közlekedniök. Miskolcon — az ország második városában — is elkelne egy ilyen játszótér. Az autóklub, s bizonyára a közlekedési vállalatok is szívesen adnának segítséget egy ilyen park létrehozásához. Nem zárkóznának el a segítségnyújtás elől az ipari vállalatok sem. Megtanulnának a gyermekek helyesen közlekedni, s talán még a felnőtteket. is megtanítanák. Végiére is: tanulni még a gyermektől sem szégyen. A közelmúltban elhangzott javaslat figyelemreméltó. Helyes lenne, ha az iskolák szülői munlcnközössé- gei, a közlekedésrendészet és a Hazafias Népfront is tenne kezdeményező lépéseket, hogy az ötlet megvalósuljon, hiszen ezáltal kevesebb lenne a gyermekbaleset, kevesebb szülő szeméből csordulnának ki a fájdalom könnyei. (pásztó ry) Vasas együttesek 1961. évi zenei fesztiválja T$z-párt»ár®fs látogatása a tolcsvai Békeharcos Termelőszövetkezetben HARMINCNYOLC elv társ látogatott el a minap a tolcsvai Békeharcos termelőszövetkezetbe: a sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezeteinek párttitkárai. Olyan emberek, akik azért nézték végig a gazdaságot, hogy az ott látottakból egyel- mást saját tsz-ükben is hasznosítsanak. A vendégeket Hegedűs Sándor elvtárs, tsz-clnök kísérte végig a gazdaságon. Termelőszövetkezetünk kicsi, de eredményeink nagyobbak — magyarázta nem kis büszkeséggel. A tolcsvai Békeharcos Tsz 115 tagja 553 katasztrális hold földön gazdálkodik, s 1960 eredménye alapján 40 forintot osztottak munkaegy- ségenkint. Ez annak köszönhető, hogy szép eredményt értek el a növénytermesztésben, — egy holdról például átlagosan 67 mázsa csöveskukoricát takarítottak be —. továbbá állatállományukból is jól pénzellek. Jól jövedelmezett 87 hold szőlőjük is. A PARTTITKÁR elvtársak elsősorban az állatállományra voltak kíváncsiak. A tehénistállőban két dolog ragadta meg figyelmüket. Az egyik, hogy a viszonylag kevés holdon gazdálkodó tsz-nck sok a szarvasmarhája- 76 darab állat sorakozott szép sorjában az istállóban: harminc tehén és 40 hízóállat. A másik: az istállóban uralkodó rend és tisztaság. A-látogatók nyomban el is mondották észrevételeiket az ott dolgozó állattenyésztőknek, akik erre szerényen megjegyezték: — Érdemes az állatokkal foglalkozni. Tavaly például 54 ezer literes tejtervünket 15 ezer literrel túlteljesítettük, amely elsősorban a tehenek helyes takarmányozásának, rendbetartásának köszönhető. A hízóállatok értékesítéséből is jócskán pénzeltünk. Az „iskolában”, ahogy Hegedűs elvtárs nevezte, újabb meglepetés érte a látogatókat. A növendékistállóban, — mert hogy ez külön van — 29 növendékmarhában gyönyörködtek a hozzáértő szemek. A növendékállatokban még rosszindulattal sem lehet hibát találni. Amelyik állat továbbtenyésztésre alkalmas, azt megtartjuk, amelyik meg nem, mcghízlaljuk és értékesítjük — tájékoztatta a vendégeket a tsz-elnök. A juhhodályt is megtekintették a látogatók. — Mennyi juh van itt? — kérdezték többen is.'— 143 anyajuh, a birkák száma pedig a napokban lesz 150. — Es mit kapnak enni? — kérdezte Bárkány elvtárs, a kenézlőí tsz párttitkára. — Ha egy birkája van az anyajuhnak, 35 deka szemet, ha pedig keltő, a dupláját. — No, meg szénát, — válaszolt a juhokkal foglalkozó állattenyésztő. A SERTÉSÖLAKHOZ vezető út ugyancsak sáros volt, de meg a félcipőben levőket is odacrfalta a kíváncsiság. Kétmázsás lengyel apaállatja van a tsz-nck, olyan szép példány, hogy a jelenlévők közül még senki se látott szebbet és nagyobbat. — Érdekes állat — magyarázta a tsz-clnök, — egy csigolyával több van neki, mint a mi sertéseinknek. De a tsz saját sertés- állományával is büszkélkedhetünk. 106 sertésük van. ebhői 18 tenyészállat. többüknek most várják a szaporulatát. És. hogy ne legyen fennakadás, jó előre elkészítették a ser- tésfiaztatókat, vagy ahogy ők nevezték, a keceket. A széldeszkán ezelőtt egy hónappal még madár fütyült — magyarázta a készítője. Az elvtársak körbejárták a fi az tatákat, érdeklődtek a nagysága iránt, meg hogy hol lesz a kismalacok kifutója. Es ekkor megszólalt Gál elv- társ, a pácini Dimitrov Tsz párttitkára. — Én másként csináltam volna az ajtókat. Tolóajtókkal láttam volna el a fiaztatókat. — Gál bácsi megjegyzését vita követte. Érvek és ellenérvek hangzottak cl, . s végül valamennyien megállapodtak: jobb a tolóajtó. KÖZBEN beesteledctt. A harmincnyolc vendég már-már búcsúz- kodolt, amikor Hegedűs elvtárs kiadta a jelszót: Irány a tsz kultúrterme. A tolcsvai Békeharcos Tsz nevében meghívom önöket eg.V pohár saját termésű borra, — Invitált a tsz-elnök. (F. L.l ion rendezte meg első 1952 nyarat! alkalommal a Vas- és Fémipari Dolgozók Szak- szervezete a vasas’ együttesek zenei fesztiválját. Akkor még nem sejtettük, hogy ez a kezdeményezés alig egy évtized alatt tekintélyt vív ki magának. Azóta a Vasas Szakszervezet hétszer és a néhány éven át külön működő Kohász Szakszervezet háromszor rendezett zenei fesztivált. Mindkét szakszervezetnek sikerült olyan, fokozott feladatokat állítani a műkedvelő ének- és zenekarok elé, amelyek évről-évre biztosították az együttesek színvonalának állandó emelkedését, a tömegzenei munka állandó fejlődését. Az elmúlt évek zenei fesztiváljain bebizonyosodott, hogy ezek az események hozzájárultak az énekelni, muzsikálni vágyó vasmunkások szellemi előrehaladásához, a zenei életben résztvevő dolgozók életének gazdagabbá, tartalmasabbá tételéhez. Az első években í£ lamennyi zenekar, énekkar részt vehetett a fesztiválon, mely ebben az« időben inkább a kedvet és a hajla-J mot igyekezett felébreszteni az J együttesekben. Később a javasolt mű-J sorokat a rendező bizottság bizonyos ’ egységes keretek közé sorolta. A későbbi fejlődés — és az idei fesztivál is — mér előre meghatározza a feladatot a meghívott ének- és zenekarok számára. A rendező bizottság alapos megfontolás után válogatta ki és hívta meg újra az egyesült vasas- és kohász-együttesek legjobbjait. A Vasas Szakszervezet minden évben olyan körülményeket teremtett a fesztiválon szereplő munkásegyüttesek számára, hogy képességeiket maradéktalanul érvényre juttathatták. Társadalmunk értékeli e feszfi- válok szerepét, hiszen megállapítható, hogy a vasas zenei fesztiválok jól szolgálják az egész magyar zenekultúra, az egész zenei közműveltség ügyét. Az idei fesztivált a 150 éve szüle-; tett és 75 évvel ezelőtt elhunyt Liszt; Ferenc, valamint a 80 éve született; Bartók Béla emlékének ajánlják.; Lebonyolítására hazánk felszabadu-; lásának évfordulója és a munkás-; osztály nemzetközi szolidaritásának; ünnepe között, április 7—23-ig kerül; sor. Kilenc estén keresztül lépnek; pódiumra az ország legjobb vasas; énekkarai és zenekarai. ; Megyénket Művek vegyes]car.,; és szimfonikus zenekara, valamint; az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház; fúvószenekara képviseli. A diósgyő-; riek április 8-án lépnek dobogóra a; budapesti Vasas Székház díszterme-; ben. Az énekkar műsorán Kodály: Liszt Ferenchez c. műve, Vass La-' TT étszer is meggon- dolja az ember, hogy belépjen-e a tanári szobába, az igazgatói irodába, vagy bármelyik tanterembe is itt Göncön, az általános iskolában. Még akkor is, ha a rengeteg kaparóvas, gyékényszőnyeg. vizesrongy közül — amely mind-mind a cipőtisztítást szolgálja —, egyet sem hagy ki. Olyan tiszta, olyan pedáns minden ebben az új iskolában, hogy az idegen szívesebben megállna inkább a folyosón — be- szélgessünk itt —, mintsem a házirendet nem ismerő viselkedésével megsértse a legfőbb tör- vényt: ügyeli a tisztaságra! Megállásra készteti a sok cipó: az osztálytermekbe nem szabad belépni utcai cipőben. a folyosón mindenki papucsot húz a lábára, megállásra készteti az árgus módon figyelő sok szem. nem a nevelőké, hanem a diákoké, akik a látogatónak először a lábát, pontosabban a lábbelijét vizsgálják. Mert itt mindenki rendtelelős. Mindenki vipváz a rendre, a tisztaságra. Amikor ott jártam, az egyik ajtó előtt Papucs és még néhány apróság a takarító néni éppen erélyesen magyarázott vagt/ hat-nyolc kislánynak valamit. Azok tétováztak, nem tudták, hallgassanak-e a takarító nénire. vagy sem. Amikor közelebb kerültem hozzájuk, akkor értettem meg. hogy miről van szó. A lányok ki akarják söpörni a termet, a takarító néni viszont azt magyarázta nekik, hogy nincs erre szükség, mert ö elvégzi. Csak menjenek nyugodtan haza, rendbe tesz ő mindent. HorváthI József igazgató a padlóra mutat: — őszintén mondom, én a saját lakásomban nem tudom ilyen szépnek megőrizni a parkettet. mint ezek a gyerekek. A múlt év őszén ad- ^ ták át rendeltetésének ezt az iskolát. Hat tanterme megszüntette az öreg, rém' iskola zsúfoltságát. Érthető, ho"u lakói és gazdái n legnagyobb szeretettel, gondossággal igyekeznek minél otthonosabbá tenni. A már elmondottakon kívül ezt bizo- myítják az ügyes kezek készítette függönyök, a szeretettel ápolt növények is. — Sokat segítettek a szülők — mondja Horváth József igazgató. — Különösen a szépítésnél. A „papucs-rendszer’’ bevezetése előtt féltünk ugyan egy kicsit, hogy a szülők nem egyeznek majd bele, de nem volt ezzel sem baj. Egyéb- lcént — a dolgozók iskoláidban — felnőttek is járnak ide tanulni és ők is igen elégedettek a tisztasággal. Be-ben yit- nalc valamelyik tanterembe. de csak az ajtóból néznek körül. Nem akarnak „betapotni”. — Az öreg diákok hogyan tanulnak? — Nagyon lelkiismeretesek. Tizennyolcán járnak ide, egyikükkel sincs különösebb probléma. Igyekeznek becsülettel megállni a helyüket és ez sikerül is. Az új iskolában új tervek is születtek már. A legutóbbi ismeretterjesztő előadás előtt a gyerekek rövid műsort adtak. Olyan jól sikerült, hogy valószínűleg többször is sor kerül ilyen rendezvényre. A tanulóknak rendeztek már játék- és mesedélutánt is. A pedagógusok „furfangos bajnokságon" is törik már a fejüket. Ez azért is érdekes lenne, mert a gönci diákok előtt, a játéknak és a tanulásnak ez a formája még ismeretlen. — Most szombaton pedagógus-bált. rendezünk — mondja az igazgató. — Előtte pedig körülbelül egyórás irodalmi műsort. adunk. Ezt főleg azért rendezzük. hogy megmutassuk: kevés emberrel is lehet nívós, szép irodalmi estet produkálni. Mert természetesen ezt akarunk: szép irodalmi műsort. A nevelői szobában az egyik fiatal pe- dagógusnö éppen a műsoros estre készül. Az Ágnes asszonyt tanulja. Könyvvel a kezében fal- tól-falig járkál — papucsban. (pt) KÖZLEMÉNY A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy Lillafüreden a Palotaszálló megállót műszaki okokból a tóhoz helyezi át. Ez csak az odafelé menetnél érvényes. A vissza — tehát a Miskolc felé haladó autóbuszok továbbra is az eddigi megállóban, a postaépület mellett állnak meg. A megállót a Közlekedési Vállalat • március 5-én üzemkezdettől helyezi át. jósnak a Borsodi Gyula versére írt „1945-ben történt” című kórus-zene- kari szvitje, Grabócz Miklósnak a Várnai Zseni versére komponált Világok mozgatója című kantátája. Ezenkívül két Bartók-mű, a nőikar előadásában a „Ne menj el”, a férfiak tolmácsolásában a „Bolyongás” szerepel. A szimfonikus zenekar is nagy feladatot kapott. Kodály Zoltán Galántai táncok című zenekari művét kell bemutatnia az igényes műsoron. Az egész április 8-i est „Szépszavú áldása a tájnak" címmel szerepel a fesztiválon. A diósgyőriekkel egy műsorban a sztálinvárosi és a salgótarjáni vasasok lépnek fel szintén nagyigényű, nagy félkészültséget kívánó művekkel. Az ózdi fúvószenekar 21-én, a fúvószenekarok találkozóján lép fel a Mosonmagyaróvári Gépgyár és a győri Wilhelm Pieck Gyár fúvószenekarával . közös műsorban. Az együttesek, ^űlük' szokatlanul igényes, nehéz feladatok előtt állnak. Hogy ezeket milyen szinten tudják majd megoldani, az senki számára sem lehet közömbös. Már a felkészülés időszakában kitűnő szakemberek, neves művészek segítik tanácsaikkal a felkészülő kórusokat és zenekarokat. A szakemberek egyúttal a műsorra tűzött kompozíciók egy részének szerzői is. A rendező bizottság munkájában többek között András Béla, Fnsnng Árpád, Fodor Lajos, Forral István. Ke- nessey Jenő, Maróti Gyula és Haies István vesznek részt. A diósgyőri vegyeskar és szimfó- nikus zenekar teljes erővel megkezdte felkészülését, hogy ezen a nagy- jelentőségű vasas zenei fesztiválon méltóképpen képviselje a borsodi vasasokat. A fesztivált megelőzően, április 7- én a művészeti együttes vegyeskara és a szimfonikus zenekar bemutatja műsorát a diósgyőri közönségnek is. Kováts György
