Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-18 / 42. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 19(51. február 18. Úfahb államok ismeríék el a Gizenga-kornsásiyt Ghánái nyilatkozat az amerikai álláspontról Hírügynökségi jelentések szerint az iraki, a lengyel és bolgár kormány nyilatkozatban jelentette be, hogy a Kongói Köztársaság törvényes kormányaként a Stanleyville- ben székelő Gizenga-kormányt ismeri el. A bolgár kormány ezenkívül nyilatkozatban ítélte el a gyarmatosítók Kongó-ellenes politikáját. A Reuter jelenti, hogy az ENSZ Kongóban működő, úgynevezett békéltető bizottsága szerint lleo pártolja a kongói államszövetség megteremtésének gondolatát. Az állam- szövetségbe a terv szerint tömörítenék a kongói tartományokat és azok vezetőit, A békéltető bizottság viszont egy szóval sem emlékezik meg arról, hogy ‘Ileoék bármilyen szer- 1 is óhajtanának szánni Giz.-iig iák, a törvényes kongói kormány vezetőjének. Az ENSZ-fötitkár kongói tanácsadó bizottsága csütörtökön ülést tartott, amelyen tanulmánvozta a. Kongóban tartózkodó EhíSZ békéltető bizottság ideiglenes beszámolóját az iitóbbi időben végzett munkájáról. Á zárt ajtók mögött tartott megbeszélésről kiszivárgott hírek szerint Patrice Lumumba, Joseph Okito é. Maurice Mpolo, a kongói szabadság- harc három, hőse elesett, de a harc tovább folyik és az elesettek helyét a küzdőtéren új harcosok foglalják., el —■. írja a .moszkvai Trud Antoine Gízengáról pénteken megjelent cikkében. ‘ Lumumba utódaként Gizenga került á törvényes kongói kormány élére. A 40 éves politikust az első központi kongói kormány alakítása álkalriiából 1960. június 28-án miniszterelnökhelyettessé nevezték ki. ■Gizenga a Leopoldville tartományban lévő Kandalé faluban született. A középiskola után a leopoldvillei egyetemen folytatta tanulmányait, de harmadéves egyetemista korában politikai tevékenysége miatt kizárták az egyetemről. Ezt követően aktív szerepet töltött be a kongói nemzeti -felszabadító mozgalomban. Gizengát' 1959 márciusában az imperialista-ellenes afrikai szolidaritási párt országos elnökévé választották. I960 augusztusában Gizenga vezette a Biztonsági Tanács kongói vitájában rcsztvetí Vjyngói küldöttséget. Gizenga a gyors és határozott megoldások híve. Amikor a kongói válság elmérgesedett és akadályok, gördültek a kormány tevékenysége elé -— Gizenga az elsők, között helyezkedett -szembe a külföldi beavatkozással. Decemberben úgy döntött, hogy a kormány székhelyét Stanley viliébe, Lumumba miniszterelnök fő támaszpontjára. helyezi át. • Gizenga a legsúlyosabb órákban vette kezébe a kormány vezetését. Az a tény azonban, hogy éppen ebben az időben tüntették ki a bizalommal, egyéni képességeiről és kiváló tulajdonságairól is tanúskodik. (MTI) a békéltető bizottság helyesli a Ka- szavubu-féle második alkotmánynak azt az erőfeszítését, hogy „föderatív — nem a parlamenti pártok, hanem a tartományok képviselőiből összeállított — kormánnyal érje él az ország lakosságának többségét képviselő erők kirekesztését az ország vezetéséből”. A békéltető bizottság bejelentette, hogj> néhány nap múlva elhagyja Kongót. A ghanai kormány csütörtökön *’ közleményt adott ki, amelyben íel- " 1 hívja a figyelmet Kennedy amerikai elnöknek legutóbbi sajtóértekezletén tett egy kijelentésére. Az elnök ugyanis azt állította, hogy Kongóba.n csak Kaszavubu elnöknek van felhatalmazása. hogy az egész ország nevében beszéljen, — ugyanakkor „megféledkgzett” róla, hogy Kongónak van törvényes kormánya a kormány fejének meggyilkolása után is. A ghanai kormány közleménye megállapítja, hogy Kennedy álláspontja „veszélyes szakítás a nemzetközi jog elveivel és nyilván lényegesen súlyosabbá teszi a helyzetet Kongóban”. ünnepséi? Moszkvákén a szovjet—magyar barátsási, együttniükQtíési és kölcsönös segélynpjfási egyezmény aláírásának évfordulóján A Earáti és Kulturális Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság pénteken este ünnepséget rendezett Moszkvában a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 13. évfordulója alkalmából. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt a szovjet politikai, gazdasági és kulturális élet több neves személyisége. Az elnökség tagja volt Révész Géza moszkvai magyar nagykövet. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke is. A.z ünnepséget P. Szedoszjev ’akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke nyitotta meg, maid V. Sztrignnov, az OSZSZSZK művelődésügyi miniszterének helyettese, a Laosziban kiújuUah a harcuk Rövid ideig tartó nyugalom után Laoszban ismét heves haíeok Ián- . goltak, fel. A Rízsesköesög-síkság -elten- tárfladó'. lázadók Kong I.e kapitány és a Patet Lao szövetséges csapatainak kemény ellenállásába üt- ■ köziek. A lázadók nagy veszteséget szenvednek emberben és hadianyagban egyaránt. A Palet Lao Hangja rádióállomás közölte, hogy a Patet Lao egységei február 15-én megtámadtak egy lázadó hadoszlopot, amely Bansen , Bgnmi támaszpont irányában haladt. hogy oldaJ.ozó támadást kezdeményezzen a Patet Lao-állások ellen. A harcok során a lázadók húsz halottat veszítettek. Vientiane közelében. a 13. sz. műíít mentén a szövetséges csapatok foglyul ejtettek égy amerikai tisztet, kél. thaiföldit és néhány lázadót. y Xicng Khouangtól délre a szövetséges csapatok bekerítették a lázadók néhány helyőrségét. A helyőrségek felszámolására a hadműveletek folynak. társaság vezetőségének tagja mondott ünnepi beszedet, amelyben' méltatta a 13 évvel ezelőtt megkötött egyezmény jelentőségét. Ez az egyezmény, amely a proletár iníernacionalizmxís magasztos elveire, a nemzeti érdekek kölcsönös tisZtelet- bentartására, a belügyekbe történő be nem avatkozásnak' elveire ala.po- zód.ik, mindörökre megszilárdította a szovjet és a magyar nép testvéri barátságát, s egyik legfontosabb tényezője lett a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió. közötti_ barátság, sokoldalú, . gyümölcsöző együttműködés további fejlődésének •— mondotta a többi‘között. " ö Sztriganov szólt a magyar nép gazdasági és kulturális építő munkájának sikeréről, méltatta a Magyar Szocialista-Munkáspárt,, a forradalmi munkás-paraszt, kormány politikáját. „Azok a nagy sikerek, amelyeket Magyarország gazdasága és kultúrája fejlesztésében ért el, meacáfolhatat- lanul bizonyítják a szocializmus fölényét a kapitalizmus felett. Ezek a sikerek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának' helyessé fjét tanúsítják" — hangsúlyozta a szónok ünnepi beszédében. A nagy tetszéssel' fogadott ünnepi beszámoló után felszólalt Révész Géza nagykövet, aki -a magyar dolgozók testvéri üdvözletét tolmácsolta a szovjet népnek és méltatta a 13 évvel ezelőtt aláírt egyezmény jelentőségét. Megyeszerte elítélik Lumumba gyilkosai! és követelik Hammarskjöid eltávolítását! Az abaujszántói járás termelőszövetkezeti községei is nagy felháborodással vették tudomásul Lumumba és társai meggyilkolásának hírót. Több községben, így Abaujváron, Monyokban, Dévára] ján, -Göncön, Tornyosnémetiben, Újfaluban, Hidasnémetiben, Kékeden, Göncruszkán és Zsuj- tán tiltakozó gyűléseket tartottak, és táviratokat küldiek a Külügyminisztériumnak. „Kérjük a Külügyminisztériumot, tiltakozzék az Egyesült Nemzetek Szervezeténél a belga ag- resszorok és bérenceik aljas gaztettei miatt. Követeljük Hammarskjöld eltávolítását! Követeljük, hogy Kongó független és szabad életéhez adjanak meg minden segítségei” — írják. Felháborodottan írnak Sz’Jaszend község dolgozói is. „Azt hittük, hogy az ENSZ képes megszüntetni a kongói huza-vonát, de Hammarskjöld főtitkár közbenjárásával az ENSZ szégyenteljes politikái, folytatott. Lu- mumbának és társainak meggyilkold" át a legsúlyosabb politikai gyilkosságnak tekinriük. Lumumbát és két társát szivünkbe zártuk, mert az elnyomottak felszabadításáért harcoltak." Felháborodásukat fejezik ki táviratukban Fulckércs és Gagyvendcgi községek, valamint: a putnoki gépállomás dolgozói is. Megdöbbenés, szomorúság és harag csendül Id a mérai termelőszövetkezetek tagságának és a község dolgozóinak táviratából. „Tisztelettel adózunk a kongói szabadsághősök emlékének — írják. — Hammarskjöld pedig mondjon le és az ENSZ töltse be végre hivatását.” A gyilkosak feielősségrevonását követelik Beret, Garadna, Pusztarad- vány, Büttös, Szászfa, Krasznok- vajda, Boldogkőváralja és 1-lemád- vécse dolgozói is. A pamlényiefk is tiltakoznak a példátlan banditizmus ellen. Szemere dolgozói ezt írják: „Követeljük a külföldi csapatok kivonását Kongóból, követeljük a volt gyarmati -nép szabad fejlődésének biztosítását, a Gizenga-kormány elismerését.” ■ A forróiak és a i’ügödieík haragvő szava nyomatékosan aláhúzza as ENSZ felelősségét. „Ez az aljas gyilkosság az ENSZ felügyelete alatt történt. Egyetértünk a szovjet kormány jegyzékével” — írjálk Forró község fnlr'pzói. A fügödiek (követelik: „Az ENSZ vessen véget a kongói huzavonának és azonnal váltsa le tisztségéből a főtitkárt,’* „Fái község lakosságát mély&n megrendítette a. hír” — íriák táviratukban. — ..Követeljük a bűnösök 'megbüntetését és a törvényes kormány támogatását.” A diósgyőri gimnazisták ajándéka Lumumba árváinak A diósgyőri Kilián György Gimnáziumban nagyobbrészt azok a fiatalok tanulnak, akiknek szülei a környék gyáraiban és bányáiban dolgoznak. Az eltelt években az iskola és az üzemék között szoros baráti kapcsolat alakult ki. A tanulók gyakran szerveznek közös színházlátogatásokat, kirándulásokat és előadásokat. Ezekre tanáraikon és 'szüleiken kívül meghívják a politechnikai képzésüket segítő iparí munkásokat is. A példás kollektív életért a gimnazistákat városszerte Kiliá:n-„családnak” nevezik. A girruiazisták ezekben a napokban is tettekkel bizonyították, hogy megérdemlik ezt a. megtisztelő címet. A város középiskolái közül elsőnek tartottá!: KISZ-gyűlést, amelyen 440 fiú és lány vett részt. A KIS'/.-tagok mély felháborodással ítélték el azt a középkori barbarizmust, amellyel az ENSZ felügyelete alatt, a gyarmatosítók zsoldjába szegődött ‘ hazaáruíó gazemberek meggyilkolták Lumum- bát és közvetlen munkatársait. A fiatalok követelték, hogy a gyilkosokat állítsák nemzetközi bíróság elé. Az izzó hangú taggyűlésen a tanulók emberbaráti szeretedből is jelesre vizsgáztak. A III. C. osztály javaslatára elhatározták, hogy mkonszenvük jeléül a politechnikai oktatás keretében játékokat készítenek'Lumumba Kairóban élő gyermekei számára. A. fiúk vdllanymeghajtású vonatot, kü- ’önhöző szerkezetű autókat, a lányok, pedig babákat és hímzett térítőkét készítenek az árváknak. A Kilíán- ..család” a munkát már megkezdte és az első ajándékokat húsvétra szeretnék elküldeni Kairóba, pgeszffkfiosufiás merésiyfetek ISIgirban Csütörtökön este Algírban-' is, Párizsban is plásztikbombák robbantak. A fasiszták és a „francia Algéria” jelszavának mindenre elszánt hivei, jr/. ultrák hagyományos harci eszköze, a plasztikbomba. A merényletek elszaporodása aVra mutat, hogy egy De Gaulle-Bur^iba találkozó lehetősége és ezen túlmenően a francia—algériai tárgyalások távoli perspektívája máris mozgósítja a kisszámú, de aktív fasiszta csoportokat. Algírban csütörtökön az esti órákban egy óra leforgása alatt négy helyen robbanlak bombák. Bab-EÍ- Ouedben egy arab fürdőt röpítettek a levegőbe az ultrák. A robbanás 21 sebesülést okozott, a sebesültek valamennyien muzulmánok. Bomba robbant az úgynevezett Nyári Palo-, ta, a kormány algériai főmegbízottjának rezidenciája előtt is. Egy algíri ügyvéd lakása közelében, valamint egy arab szálloda ajtajában ugyancsak plasztikbombákat helyeztek el. Napjaink legfontosabb, legégetőbb .kérdése, -mely az egész emberiséget foglalkoztatja, a háború és a béke kérdése. Ez korunk fő problémája. A szocialista országok dolgozói nem akarják, hogy a háború tüze pusztítsa el szabad, és lelkesen végzett munkájuk eredményét, hogy a háború millió életet ragadjon el szülőktől és rokonoktól, hogy a háború évekre visszatartsa a kommunista társadalom építését, amely már olyan reális közelségbe került. Más országok népei számára szintén gyűlöletes a, háború, mert az halált és rombolást, nyomóit és bájt, testi és lelki kínt hordoz magában. Napjainkban csak az imperializmus érdekelt a háborúban Az imperializmus úgy számol, hogy a háború segítségével megsemmisítheti a szocialista társadalmat, felszámolhatja a munkásosztály és a haladó erők forradalmi mozgalmát a kapitalista országokban, elnyomhatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat a gyarmati és függő országokban, hogy visszaállíthatja a világ feletti osztatlan uralmát, más területek elfoglalásával megsokszorozhatja tőkéjét, s. fokozhatja a kizsákmányolást. A háború és az agresszió fő ereje az amerikai imperializmus, melynek politikájában, a kárdesörtető reakció ideológiája testesül meg, Az imperialisták agresszív katonai blokkokat, nagyszámú katonai támaszpontokat hoztak létre, szerződést kötöttek Anglia, Franciaország és ' NyugatA világháború kiküszöbölésének reális lehetősége Németország agresszív erőivel, abból a célból, hogy életre hívják a Wehr-, machlot. s azt ellássák rakétafegyverekkel. Az amerikai imperializmus aktívan szítja a háború tüzét Távol-Keleten, beavatkozik a latin- amerikai, afrikai és közel-keleti országok belügyeibe. agresszióval fenyegeti Kubát, katonai kémrepülőgépeket küld a Szovjetunió légiterébe stb. A felsoroltak mind egy-egy szemei annak az imperialista láncnak, megjelenési formái a nemzetközi feszültség növelése, a hidegháború szítása politikájának, annak a politikának, amely létre akarja hozni a háborús kalandok tűzfészkét a világ különböző részein, s amely egy új, világháborút készít elő. E tények elemzése ismételten megerősíti, hogy az imperializmus agresszív természete nem változik meg, s amíg, megmarad az imperializmus, addig megmarad az agresszió háború talaja is. Fia a háború kitörése az imperialistáktól függne, ők már régen kirobbantották volna az új világháborút. De a világ helyzete megváltozott, az imperializmus elvesztette osztatlan uralmát, s már nem képes ráerőszakolni a népekre saját akaratát, nem képes a történelmi fejlődést érdekeinek megfelelően irányítani. A politikai porondon — amint-a Nyilatkozat is aláhúzza — egyre inkább a szocializmus erői kerekednek az imperializmus erői fölé, a béke erői kerülnek a háború erői fölé. A történelem sorún először vív harcot a háború ‘ellen olyan kimagasló és szervezett erő, 'mint korunkban a hatalmas Szovjetunió, amely kivívta magának a világelsőséget a tudomány és technika döntő ágaiban; mint az egész szocialista tábor, amely a béke ügyének szolgálatába állította óriási anyagi és politikai hatalmát; mint az egyre növekvő számú ázsiai, afrikai, latinamerikai békeszerető államok, melyeknek létfontosságú érdekük a béke megőrzése; mint a nemzetközi munkásosztály, s annak szervezetei, mindenekelőtt a kommunista pártok; mint a gyarmati és függő országok népeinek nemzeti felszabadító »mozgalma; mint az egész világot átfogó békeharcosok mozgalma; mint a semleges országok, amelyek nem osztoznak az imperialisták háborúra spekuláló terveiben, s fellépnek a békés egvrnás mellett élés politikájáért. A békés egymás mellett élés politikája mellett kiáll egyes fejlett kapitalista országokban a bur- zsóá társadalom képviselőinek egy része is, józanul ítélve meg az erőviszonyokat és egy jövendő háború súlyos következményeit, , Ennek az Óriási erőnek jelenléte ellenáll az agresszió és a háború erőinek, megfosztja az imperializmust attól, hogy kénye-kedve szerint cselekedjék, megköti a háborús gyújtogatok kezét és reális lehetőséget teremt a háború .megakadályozására. Sőt mi több, a szocialista világ- rendszer további erősödése, a béke övezetének kiszélesedése, a kapitalista országok munkásmozgalmának, a gyarmati és a félgyarmati országok nepnzeti felszabadító mozgalmának új győzelpiei, a béke és‘a szocializmus erőinek abszolút fölényét hozzák létre, s olyan feltételeket teremt, amelyben még a szocializmus győzelméig — bár a Föld egy részén megmarad a kapitalizmus — létrejön a reális lehetősége annak, hogy kizárják a társadalom életéből a világháborút. Amikor a Nyilatkozat rámutat, hogy megvan a lehetőség a béke megőrzésére, a világháború megakadályozására, egyúttal azt is aláhúzza, hogy minden ország népének különösen magasíokú éberséget kell tanúsítania az ellenség cselszövéseivel szemben. A Nyilatkozat és a Békekiáltvány az összes demokratikusan gondolkozó és békeszerető erőket aktív harcba hívja a háború ellen: ne várja meg az emberiség az atomos hidrogénbombák hullását, hanem folytasson harcot az új világháború ellen, s napról-napra fokozza ezirá- nyú erőfeszítéseit. A Nyilatkozat és a Békeldáltvány meggyőzően indokolja a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élése elvének életbevágó jelentőségét. Ez az elv, amelyet V. I. Lenin állított fel, amelyet az 1957-es moszkvai értekezlet Nyilatkozata és Manifesztu- ma, az SZKP XX. és XXI. kongresz- szusának határozatai, valamint a kommunista és munkáspártok egyéb más dokumentumai továbbfejlesztettek — jelenleg á világ két rendszerre osztódásának körülménye} között, a nemzetközi viszonyok egyetlen helyes és ésszerű elve. Amikor a Nyilatkozat aláhúzza, hogy a békés egymás mellett élés megszilárdításának, s a háború megakadályozásának reális útja a Szovjetunió által javasolt általános és teljes leszerelés, egyúttal felhívja a világ népeit, hogy mindenütt harcoljanak aktívan és határozottan azért, hogy ez a program megvalósuljon. A lefegyverzés a néptömegek harci követelésévé, elkerülhetetlen történelmi szükségszerűséggé vált. f 3 r: * it-f.yír ' Lumumba utódja a kongói nemzeti felszabadító mozgalom régi harcosa
