Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
3 KSZAKMAGTARORSZÄQ Keilet, 1961. február 14. A szovjet bolygóközi állomás kilövésének házai és külföldi visszhangja Mély benyomást és csodálatot keltett Marx György, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem elméleti fizikai intézetének Kossuth-díjas docense, a fizikai tudományok doktora a következőket mondotta: Meggyőződésem szerint a naprendszerben a legérdekesebb objektum a Vénusz. Ugyanis például a légköréről és felhőzetéről szerezhető adatok nem helyi jelentőségűek csupán. A kérdések tisztázása' fényt deríthet egész bolygó-rendszerünk, s ezen belül természetesen a Föld keletkezésére is. Azonkívül a Vénusz sokkal inkább belemerül a Nap tá- gabb értelemben vett légkörébe, mint a Föld, így tehát a Vénusz-rakéta a Nap fizikájára vonatkozó is- méreteinket is jelentős mértékben gazdagíthatja. A Vénusz felé száguldó automatikus bolygóközi állomás létrehozása a magyar matematikusok körében is mély benyomást és / csodálatot keltett. A szovjet tudósok korszakalkotó eredményéről nagy elismeréssel nyilatkozott dr. Aczél István, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Központjának igazgatója is: — A szovjet űrkutatás hatalmas eredményeit . véleményem szerint nagyr.’ -rt a számítástechnika hallá... , . jlődése tette lehetővé — mondóiul. — Az elektronikus számológépeknek különösen a kilövés pillanatában nagy a jelentőségük, hiszen a szput- nyik irányának helyes kijelölésére csak igen rövid idő áll rendelkezésre, amihez egyedül az ember kevés volna. Bennünket, matematikusokat még a kiváló szovjet kibernetikai berendezések ismeretében ,is rendkívül meglepett áz űrkutatás legújabb eredménye, hiszen a nehéz szput- njdk és a bolygóközi állomás alkotóinak olyan sokrétű és alapos fizikai, meteorológiai, csillagászati, matematikai és egyéb ismeretekkel kell rendelkezniük, amilyenre még nem volt példa a tudomány és a technika történetében. A bolygóközi állomás n leggyorsabb jármű, ama valaha ember konstruált Évszázadok során sok csillagász kereste, kutatta a Vénusz titkait. Ezekről a tudományos vizsgálódásokról és a bolygóközi állomás várható tudományos eredményeiről Gauser Károly csillagász, az Uránia csillag- vizsgáló munkatársa a íöbbi között a következőket mondta az MTI munkatársának: — A naprendszer nagybolygói közül a Vénusz — az esthajnalcsillag — látszik a leglényesebbnek Földünk égboltján. „Kitüntetett” szerepe abban is megnyivánul, hogy Időnként 40 millió kilométerre jár tőlünk, a Vénusz (közelíti meg legjobban a Földet. Megfigyelése mindenkor nehéz feladat, mert a íöldpálya teljesen körülzárja a Vénuszét, ezért napkelte előtt és napnyugta után mindössze három órán át tanulmányozható. Nehezíti a kutatást az át nem látszó légkör, amelynek vastagsági adatai elég bizonytalan méréseken alapulnak. Tömegének mérése szintén nehéz, mert ismert holdja nincsen. Az esthaj nalcsillag légköre bonyolult és nagyrészt ismeretlen összetételű, a tengelyíorgás idejének bizonytalansága miatt a felszíni hőmérsékletre elméletileg következtetni rendkívül nehéz. Bár a Vénusz légkörét kereken 200 évvel ezelőtt, 1761. június 6-án fedezte fel Lomonoszov, az atmoszféra kémiai összetételét ma sem ismerik. Teljes bizonysággal eddig csak a felhőzet feletti széndioxid jelenlétét sikerült kimutatni. A Vénusz-kutatás terén aránylag keveset jutottunk előre, s ezért óriási a jelentősége annak, hogy bolygóközi állomás indult az esthajnalcsillag térségébe. — A rakétának minden valószínűség szerint az a ieladata, hogy megközelítve a bolygót, fizikai tulajdonságairól adjon automatikusan, rádió útján hírt. Mióta a Föld kettős övezetét, a Van Allen gyűrűket felfedezték, igen erős a gyanú, hogy a Vénuszt is hasonló szerkezetű sugárkoszorú övezi. Ez azonban kokkal nagyobb intenzitású és kiterjedésű lehet, mint a földi Van Allen övezetek, mivel a Vénuszt kétszer erősebb elektromágneses sugárzás éri a Napból, mint a Földet. — Az égi-mechanikai törvények szerint a Vénusz térségének eléréséhez minimálisan 11,6 kilométer másodpercenkénti sebesség szükséges. Ebben az esetben a rakéta 146 nap alatt éri el az .esthajnalcsillagot. Miután a közlemény szerint a bolygóállomás május 15-e táján jut el a Vénuszhoz, nyilvánvaló, hogy a Vénusz-rakéta sebessége meghaladta a minimálisan szükséges 11,6 kilométert, így tehát a bolygóközi állomás a leggyorsabb jármű, amit valaha ember konstruált. — A rakéta rádiójeleinek vételeiből mindenkor pontosan meghatározható egyrészt a rádióhullámoknak vákuumban való terjedési sebessége, másrészt a műszerberendezés földtávolsága. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy a Vénusz távolságát a Földtől 10 (kilométer pontossággal meghatározzuk. Eddig erre csak közvetett útqn volt lehetőség, amikor radarvisszhanggal mértek. — A bolygóközi állomás tudományos feladatai közé tartozhat az is, hogy felkutassa, kiderítse a naprend. szer belső terében (tehát a földpályán belül a Nap felé eső térség) a bolygóközi gázok sűrűségét, kémiai összetételét és hőmérsékletét, valamint a Vénusz külső légikörének tulajdonságait. Világszerte hatalmas elismerést váltott ki a szovjet tudomány kimagasló sikere A Szovjetunió eceíptel megelőzte tus Egyesült Altárnokát Washington (MTI) Az MTI washingtoni tudósítója jelenti: A szovjet világűrkutatás újabb kimagasló eredményének híre villámgyorsan bejárta az Egyesült Államokat. A hírügynökségek nyomban átvették a moszkvai jelentést. Ezzel a jelentéssel kezdődik a rádió- és televízió-állomások mindegyik híradása. A UPI hírügynökség a szovjet tudósok, mérnökök és munkások hőstettét „fantasztikus rakétasikernek” nevezi. A hírügynökségek washingtoni tudósítója rámutat, hogy amerikai űrhajózási szakemberek véleménye szerint „a Vénusz-rakéta fellövésév: 1 a Szovjetunió mintegy három évvel megelőzte az Egyesült Államokban tervbe vett hasonló kísérletet". Clifford Case köztársaságpárti szenátor, az amerikai szenátus űrhajózási és űrkutatási bizottságának tagia „rendkívül érdekes eredménynek” nevezle a kozmikus műveleteknek azt a bonyolult együttesét, amelyet a Szovjetunió végrehajtott. WASHINGTON. Mint az AP közli, az angliai Hurstmoceux obszervatóriumának szóvivője kijelentette, a leglényegesebbnek azt tartja, . hogy az automatikus bolygóközi állomást egy mesterséges holdról bocsátották fel. Washingtonban az amerikai országos űrhajózási hivatal tisztviselői hangoztatták, hogy véleményük szerint a Szovjetunió által az automatikus bolygóközi állomás felbocsátásánál alkalmazott technika „újabb haladást jelent” a világűr kutatásában. flt¥ilá?tíír-Síorszak legizgalmasabb,Eesérdehesebb útfa LONDON. Az angol sajtó kimeríti a korlátlan elismerés kifejezésének összes nyelvészeti lehetőségét, a legújabb szovjet szputnyik fellövése pontosságának lelkes méltatása során. A szélsőjobboldali Daily Mail írja címlapján: — Szovjet rakéta száguld a Vénusz felé a Világűr-korszak legizgalr masabb, legérdekesebb útján. Ezzel a szovjet tudósok megtették az első szédítően óriási lépést a bolygók titkainak kifürkészése felé. A legújabb szovjet világűr-diadal híre valósággal megtántorítottu a nyugati rakéta- és katonai szakértőket: a Szovjetunió ezzel az óriási lépéssel ugyanis nemcsak a világűr-meg- hódítási verseny élén halad, hanem egyszersmind figyelmezteti a Nyugatot új katonai hatplom lehetőségére, mert a Vénusz felé kilőtt rakétát ugyanilyen hajszál pontossággal lehet a Föld felé is lőni/ Ez a csodálatos kísérlet ismét mutatja a szovjet tudósok óriási fölényét és rendíthetetlen Bizalmát tudományuk tökéletességében. Leginkább meglepte a tudományos világot, hogy a szovjet tudósok ilyen mikroszkopikus pontossággal tudták kilőni a Földről felküldött paranccsal a bolygóközi rakétát egy óriási első rakétáról, mint kilövőterepről, amely maga is óránként 18 ezer mérföld sebességgel repül és hajszálpontossággal az előre meghatározott röppályára ment rá. A Daily Mail tudományos. szakértője írja lelkes hangú, hosszú cikkben: — A féltonna súlyú szovjet űrhajó önműködő műszeréivel száguld úttörő pályáján az esthajnalcsillag felé a világegyetem kikémlelésére. Három hónap múlva a műszaki tudásnak ez a csodamüve jelentéseket küld majd rossza a Szovjetunió rádióhálózatába. Válaszolni fog olyan kérdésekre, amelyeken évszázadokon át töprengtek a csillagvizsgálók. Feltérképezi majd a naprendszert) sőt fény derülhet arra is, hogyan keletkezett az élet a világegyetemben. Ezzel a csodálatos teljesítménynyel az oroszok elsőbbséget szereztek számos fontos területen. A legfontosabb az, hogy ők repítették fel az első rakétát egy, bolygó felé. A rakéta kilövése és irányítása borotvaél pontosságú célzást igényel. A* c!cpí eredmény teljességgel fait taszító kus PÁRIZS. A párizsi sajtó hétfőn reggel vezető helyen és terjedelmes beszámolókban ismerteti a tudomány újabb szenzációját, a szovjet tudósok új sikerét. Jellemző, hogy a szélsőjobboldali Aurore hasábjain is ilyen elismerő megállapítások olvashatók: „A szovjet ■ tudósok egymásután érnek el szenzációs eredményeket. Teljes meglepetést okozott a TASZSZ közleménye, amikor bejelentette, hogy a kilőtt szputnyik maga szolgált a Vénusz felé irányított rakéta kilövőpályájául, ez a teljesítmény eddig a tudományos fantázia birodalmába tartozott. A szovjet tudósok átugorva a fejlődés lépcsőfokait — megoldották a Elsőrendű tudományos és műszaki szenzációnak számít A szovjet technika fölénye a béke ügyét is szolgálja A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanárai, dolgozói, valamint hallgatói körében is igen nagy érdeklődést váltott ki a szovjet űrkutatás újabb sikere, a Vénusz-rakéta kilövése. Dr. Csókás János, az egyetem geofizikai tanszékének tanszékvezető tanára röviden így foglalta össze ezzel kapcsolatban véleményét: — Előttünk, akik nem vagyunk közvetlen munkatársai a rakétatechnikának. elképzelhetetlen az a szállítás, technikai módszer és azok a inommechanikai és híradástechnikai megoldások, amelyekkel ez a hihetetlen pontosságot kívánó feladat megoldható. Úgy látszik, hogy most már minden elvi alapja és gyakorlati feltétele tisztázott az ember űrhajózásának. — Én és kollégáim nagy bizakodással vagyunk a szovjet technika iránt és a tudományos eredményeken túl, ami az eddigi várakozásunkat is felülmúlja, egyben biztosítva látjuk, hogy ez a technikai fölény a béke ügyét is hathatósan szolgálja, így a világháborús kalandok ellen — a szovjet rakétatechnika újabb nagyszerű eredménye nyomán — még inkább biztosítva vagyunk. Es a nap a szőriét tudomány diadala Borsod megye dolgozóinak többsége, hétfőn reggel a rádióból, majd később a Népszabadság rendkívüli kiadásából értesült arról, hogy a Szovjetunióból bolygóközi állomást lőttek a Vénusz felé. A hír futótűzként, terjedt el. Ebédidőben az üzemekben és a bányákban már erről beszéltek a dolgozók. — Február 12-ét. a szovjet bolygóközi állomás fellövésének napját aranybetükkel jegyzik be a történelem könyvébe — mondotta Szabó Gyula, a diósgyőri Uránia bemutató csillagvizsgáló vezetője. Ez a nap a szovjet tudomány diadala, a szovjet emberek alkotó készségének egyik legjelentősebb állomása. Egy hét óta kering- Földünk körül a szovjet őriás- szputnylk, minden mesterséges égi- : ?t közül a legnagyobb. Vasárnap estétől pedig bolygóközi állomás száguld a Vénusz felé. Most már világosan látjuk az összefüggést, hogy előzetesen miért volt szükség olyan hatalmas szputnyik fellövésére. Csodálatos és bámulatbaejtő ez a munka, amellyel a szovjet tudósok megnyitják a bolygók közötti űrhajózás útját. Bemutató csillagvizsgálónkat már a délelőtti órákban többen keresték telefonon, hogy értesüljenek az űrállomás legújabb eseményeiről. A dolgozók igényeinek kielégítése érdekében ezért elhatároztuk, hogy a TIT-el közösen a bolygóközi állomás tudományos jelentőségéről és útjáról május közepéig 30 népszert ismeretterjesztő előadást rendezünk — fejezte be nyilatkozatát Szabó Gyula. BERLIN. A Német Demokratikus Köztársaság valamennyi rádióállomása és televíziója vasárnap este megszakította műsorát és rendkívüli gyorshírként sugározta a TASZSZ jelentését, hogy a Szovjetunió állami címerét ábrázoló jelvénnyel elindult a Vénusz térsége felé az első automatikus bolygóközi állomás. A szovjet űrkutatás és rakétatechnika kimagasló diadaláról szóló hír futótűzként terjedt el a megosztott Berlinben. A „DDR 1." rádióbemon dója közölte a hallgatókkal, hogy amennyiben valakinek kérdése lenne, hívja fél a 63-26-31 telefonszámon a rádiót. Még éjfélkor is szüntelenül csengett a rádlő telefonja, s a stúdióban tartózkodó német tudósok és szakemberek soronkívüli adásban: nyilvánosan válaszoltak a kérdésekre. Főleg azt fejtegették, hogy milyen tudományos jelentősége van az automatikus bolygóközi állomásnak. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja és a Tribüne, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség lapja hétfőn reggel vörös plakátbetűs szalagcímmel jelentette: „Szovjet bolygóközi állomás tart a Vénusz térsége felé”. A Nyügat-Berlinben megjelenő polgári lapok is első oldalon nagy elismeréssel írnak a Szovjetunió páratlan tudományos eredményéről. A Welt nyugatberlini kiadása részletesen ismerteti a nyugati hírügynökségeknek a szovjet bolygóközi állomás fellövéséről szóló 'híreit, kommentárjában pedig megállapítja: „A Vénusz irányába fellőtt szovjet bolygóközi rakéta elsőrendű tudományos és műszaki szenzációnak számít nemcsak azért, mert az ember első esetben nyújtja ki kezét egy szomszédos bolygó felé, hanem azért is, mert a bolygóközi állomás tulajdonképpen egy szputnyikról startolt”. * BÉCS. A hétfő reggeli bécsi lapok vezető helyen közölt szenzációja az új szovjet bolygóközi állomás kirö- pítése. Á lapok idézik a szovjet tudomány legújabb óriási sikerét elismerő nyugati szaktekintélyek nyilatkozatait. Beszámolnak az újságok arról is, hogy amerikai csillagvizsgálók felfedezték a Vénusz felé haladó szovjet bolygóközi állomást és figyelemmel kísérik útját. szükségszerűen igen nagy súlyú, hasznos terhű bolygóközi rakéták: felbocsátásának problémáját. Az elért eredmény teljességgel fantasztikus. Óriási mennyiségű számításokat feltételez, egyben pedig a rakétalövedékek tökéletes „idomítása” kellett hozzá. Vasárnap fény derült az előző az óriásszputnyik „titkára” is. Egy ‘ideig kétséges volt, mire szolgálhatott a hetedik szputnyik. A szovjet tudósoknak nem volt más céljuk Vele, mint igazolni annak lehetőségét, hogy teljesen pontosan meghatározott és majdnem köralakú röppályájárá e! lehet indítani egy lapos formájú műbolygót. A kísérlet tökéletesen sikerült _és egy hét múlva újabb óriási előreugrás következhetett be az űr meghódításáért megindult versenyfutásban: ,,Büszkén útjára indíthatták, a legbonyolultabb tudományos műszerekkel együtt az űrbe a Vénusz felé hazájuk zászlaját is,. Hasonló elismerő hangnemben ír szinte valamennyi párizsi lap. Az Humanité megállapítja:' A szovjet tudósok egyszerre több fronton folytatják harcukat és az egyik fronton elért sikerűvel felhasználják arra, hogy a másik fronton gyorsabban induljanak támadásba. A Vénusz felfedezése egy még nagyobb terv része. A ten' több fejezetét már megvalósították — például a lunyikokkal —, vagy a megvalósítás felé tartanak — mint az utasokkal való űrrepülés dolgában. A francia hírmagyarázókat a szovjet tudósok „célzási pontossága” ragadja meg legjobban. Az Europe 1 rádió így szemléltette hallgatóival a „célzás” hihetetlen nehézségeit: mintha valaki Algírból puskával el akarná találni a párizsi Eiffel-torony tetejére tűzött legyet. Nagy esemény az emberiség történetében PRÁGA. Az MTI prágai tudósítója jelenti: Dr. Vladimír Guth docens, a Cseh- szlováJk Tudományos Akadémia csillagvizsgáló intézetének igazgatója kijelentette, a szovjet bolygóközi álloEs a hír minden ember sxivét megdobogtatja SZÓFIA. Az MTI szófiai tudósítója jelenti: „Nagyszerű, csodálatos újság. Ez a hír minden ember szívét megdobogtatja — hangoztatta a szovjet automatikus űrállomásról a szófiai rádió kommentátora. — A szovjet tudománynak és technikának ez az újabb diadala nemcsak az emberi felfedezések új korszakában nyit új > utakat, de feltárja az emberiség előtt a világűr titkait, amelyet az emberiség évszázadokon keresztül hiába kutatott. Milyen megelégedéssel, emberi büszkeséggel fogadjuk a Szovjetuniónak ezt a nagyszerű sikerét. A Szovjetunió elsőnek nyitotta meg a világ népei előtt a végtelen magasba vezető utat és elsőnek hódítja meg a világűrt az emberiség számára, az egész emberi civilizáció érdedében. Az emberiségnek mindent kell tudnia a világmindenségről. Semmi sem akadályozhatja meg a haladás erőinek törekvését a világmindenség megismerésére. Ebben a nagyszert, nemes harcban a szocialista világ, a Szovjetunió az első. Minden haladó ember csakis sikeres utat kívánhat ezekután az első szovjet űrállomásnak a Vénusz felé vezető útján” — fejeződik be a szófiai rádió vasárnap esti kommentárja, Tokió és Oslo TOKIO. A hat vezető japán reggeli lap közül öt újság első. Oldalát áttördelték, hogy helyet kaphasson az ottani idő szerint hajnalban érkezett szenzációs hír. A lapok nagy szalagcímekke! közük a szovjet tudomány sikeréről szóló jelentést. OSLO. AP-jelentés szerint Erik Tandberg, a norvég királyi hadügyi kutatóintézet egyik vezetője így nyilatkozott: „A szovjet Vénusz-kísér- let egyike a legnagyobb vívmányoknak, amit az ember valaha is elért a világűr meghódításában.” Az oslói reggeli lapok egyébként plakátbetűs szalagcímekkel közölték a felbocsátás hírét. (MTI) más kibocsátása hatalmas lépést jelent a szovjet tudósoknak a naprendszer felderítésére irányuló tevékenységében. Az a tény, hogy néhány nap alatt hat és fél tonna súlyú mesterséges bolygót, lőttek ki a Föld körüli pályájára, mo6t pedig -bolygóközi állomást bocsátottak fel a Vénusz felé, azt bizonyítja, hogy a szovjet tudósok ellenőrizték a mesterséges bolygó kilövésének pontosságát. Ennék a pontosságnak Igen nagy szerepe van, mert a Vénusz távolsága a Földtől február 12-én huszonhá- romszor volt nagyobb, mint a Föld és a Hold távolsága. Május közepén pedig, amikor a rakétának a Vénuszra kel) érnie, ezt. a távolság 63,36 millió kilométer lesz. Dr. Vladimír Sváb, a Csehszlovák Tudományos Akadémia atomkutató- íntézetének igazgatója: Az egész emberi tudomány szempontjából rendkívül nagyjelentőségű eseményről van szó. A bolygóközi állomás révén olyan lehetőségeik nyílnak a bolygóközi térség kutatására, amilyenekkel eddig nem rendeli««, zett az emberiség. Olyan új adatok birtokába jutunk, amelyek lehetővé teszik a naprendszer keletkezésének és fejlődésének alapos abb meglsme- .rését
