Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-02 / 28. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1961. február 2. 2 Kennedy kongresszusi üzenetének washingtoni Washington (MTI) Kennedy első kongresszusi üzenete éles vitákat idézett elő a washingtoni politikai körökben. Demokratapárti szenátorok és képviselők úgyszólván fenntartás nélkül helyeslik az elnök értékelését az Egyesült Államok helyzetéről, valamint terveit is. Számos republikánuspárti törvényhozó viszont nyíltan rosszallását fejezi ki. Közülük legtöbben azt mondják, hogy Kennedy pénzügyi elgondolásai irreálisak és lehetetlen lesz előteremteni a szükséges összegeket a tervbe vett belső beruházásokhoz, katonai kiadásokhoz és külföldi segélyekhez és ugyanakkor rendbehozni a deficites fizetési mérleget, valamint megszilárdítani a dollárt. Más republikánuspárti politikusuk helytelenítik, hogy az elnök ennyire borúlátó képet festett az . amerikai helyzetről. Goldwater szenátor, a köztársasági párt szélsőjobboldali veteránja egyenesen azzal vádolta Kennedyt, hogy „pánik-gombot nyomott meg”. A legnagyobb feltűnést Kennedy üzenetének az a része keltett Washingtonban, amely a kelet-európai népekről szól. Az ezzel kapcsolatos véleményeket két csoportba lehet osztani. Az egyik vélemény szerint az elnök a „kelet-európai népek szabadságának” megemlítésével némileg visszalépett azoktól a kijelentésektől, amelyek azt sejttették, hogy komolyan keresi a megoldatlan kérdések rendezésének útját a Szovjetunióval. E vélemény hívei hangoztatják, hogy valahányszor az Egyesült Államok a „kelet-európai népek szabadságának védelmezőjeként” lépett fel, az mindig erőteljes visszautasításban részesült Moszkvában és a népi demokratikus államok fővárosaiban. Az a tény, hogy Kennedy mégis jónak látta felvetni ezt a kérdést első visszhangja kongresszusi üzenetében, nem tesz jó szolgálatot a szovjet—amerikai viszony megjavítása ügyének. A másikfajta vélemény képviselői — s ezek vannak többségben Washingtonban — arra mutatnak rá, hogy Kennedy elkerülte a keleteurópai népek „felszabadítása” kifejezést, s nem beszélt a „rab nemzetekről” sem. Ezáltal az elnök továbbra is nyitva hagyta az ajtót a szovjet—amerikai viszony javítására irányuló tárgyalások előtt. Az igazság az, hogy az elnök üzenetének a kelet-európai országokról szóló része pontosan beleillik Kennedy külpolitikai irányvonalának keretébe. Az Egyesült Államok elnöke a jelek szerint új nsódon, szerinte megfelelőbb és hatásosabb eszközökkel kívánja szolgálni a régi célt: a szocializmus győzelmének megakadályozását. Lényegében azt mondta: hajlandók vagyunk tárgyalni a leszerelésről, — pontosabban: a fegyverzet ellenőrzéséről —, az atomfegyverkísérletek szüneteltetéséről, közös űrkutatási programról és más kérdésekről, amelyeknek megoldása csökkentené a nemzetközi feszültséget. De a mostaninál nagyobb erő pozíciójából akarunk tárgyalni és mindent megteszünk nemcsak azért, hogy erősebbek legyünk, hanem azért is, hogy gyengítsük az ellenfél- politikai és morális erejét. Röviden: Kennedy szeretne elődjénél hatékonyabban cselekedni — hogy az ő terminológiáját használjuk — „a kommunista vetélytárs leküzdése érdekében”. Mindez nem zárja ki a békés együttélés és a békés verseny bizonyos mértékű érvényesülését a nemzetközi arénán. A szocialista országok már számtalanszor kifejezésre juttatták, hogy a maguk részéről készek a békés ve-s^ooésre politikai, gazdasági és ideológiai fronton egyaránt. (MTI) Kísérleti interkontinentális rakétát * lőttek ki az Egyesült Államokban Cape Canaveral (MTI) N3'ugati hírügynökségek jelentik, hogy a floridai Cape Canaveralban szerdán délelőtt interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki. Ez volt az első kísérlet az amerikai légierő szilárd üzemanyaggal hajtatott, „Minuteman” elnevezésű interkontinentális rakétájával. A 10 méter hosszú, 30 tonna súlyú rakéta mindhárom lépcsőzete tervszerűen működött és a. légierő jelentése szerint „a rakéta mintegy 8000 -kilométer távolságban elérte kijelölt célpontját az Atlanti-óceán déli részében.” Mint ismeretes, az Egyesült Államokban már többször kilőtt „Atlas” és „Titan” interkontinentális rakéták folyékony üzemanyaggal működnek. Újabb belga önkényes kedés R u a n d a-Ur it st ü i b a n Párizs (TASZSZ) A belga (kormány szerdán hivatalos közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy „de facto elismeri Ruanda új kormányát”. Mint már jelentettük, Ruandát, amely Ruanda-Urundi gyámsági terület egyik része, a napokban köztársasággá kiáltották ki és jogfosz- tottnak nyilvánították V. Kigeri ru- andai királyt, akit a belga gyarmatosítók annak idején elűztek az országból. A Ruandában megalakított „kormány” közölte, hogy Ruanda továbbra is belga védnökség alatt marad. A belga kormány szerdai közleményében bejelenti, hogy hajlandó Ruanda „új kormányával” megvitatni „az ország végleges struktúrájára vonatkozó terveket”. A közlemény arra is utal, hogy Belgium továbbra is védnökséget kíván gyakorolni e terület fölött. i Magyar Sajté lapja ünnepségei A Magyar Sajtó Napja alkalmából szerdán a Népszabadság székhazának előcsarnokában elhelyezték az MSZMP Központi Bizottsága, a Népsza- ■•*. rz újságírók koszorúit Rózsa Ferencnek, az illegális Szabad Nép mártírhalált halt első szerkesztő jenek emléktábláján. A Művelődésügyi Minisztériumban Bcnke. Valéria művelődésügyi miniszter átnyújtotta az idei Rózsa Ferenc díjakat: Rózsa Ferenc-díjban részesültek: 1. fokozat: Komlós János, a Magyar Nemzet rovatvezetője. Almás: Tstván. a Népszabadság rovatvezető- helyettese. 3. fokozat: Dr. Randé Jenő, a rádió fömunkatársa, Gedeon Pál, a Népszava szerkesztőbizottságának helyettes vezetője. 3. fokozat: Sólyom József, jelenleg a Népszabadság munkatársa, a Magyar Ifjúság munkatársaként végzett munkájáért és Gyurkó Géza, a Heves megyei Népújság munkatársa. Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, kiváló újságírói tevékenységük r*?smerésésül 27 újságírónak kormán vkitüntetést nyújtott át az Or- szágházban. A Munka Érdemrend kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács György Istvánnak, a Népszabadság munkatársának, Salgó Lászlónak, a Magyar Rádió és Televízió rovatvezetőjének. Huszonhármán kaptak Szocialista Munkáért Érdemérem, ketten pedig Munka Érdemérem kitüntetést. A kormánykitüntetések, illetve a Rózsa Ferenc-díjak átadásánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, művelődésiig}': miniszter, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Rapai Gyula, az MSZMP Közpopti Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, az Elnöki Tanács tagjai, Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője. Az üzemi agííációs munka néhány tapasztalata AZ 1960-AS ÉV egyik nagy eredménye, hogy az üzemeikben a politikai nevelő munka az előző évekhez képest intenzívebben mozgósított a gazdasági feladatok jó végrehajtására. Az elmúlt év termelési eredményei bizonyítják, hogy az üzemi párt, szakszervezel és KISZ~szervezetek erőfeszítései sikerrel jártak. Felesleges felsorolni azokat a megyében közismert számokat, amelyek mind fényesen bizonyítják, hogy a dolgozók megértették a VII. kongresszus fő mondanivalóját: gyorsítsuk meg hazánk szocialista építését. . Á nagy eredmények ellenére meg keli állapítani, helyenként nem sikerült általánossá tenni azt a szemlé-, lelet, hogy minden helyi tartalékol, tárjunk fel, a lehető legtöbbet, a lehető legolcsóbban, termeljünk. Példának szeretném megemlíteni az Özcii Kohászati Üzemeknél előállott helyzetet, ahol a pártbizottságnak kellett elég erélyesen közbeavatkozni, mert a gazdaságvezetésben tartalékolási tendencia mutatkozott meg. A hónap első két dekádjának eredményei igazolták, hogy a párt- bizottságnak volt igaza. Hasonló a helyzet a Nehézszerszámgépgyárban is, ott az eredmények ugyancsak azt igazolták, hogy ha a dolgozókra támaszkodnak, ha kérik a segítségüket, akkor lényegesen jobb lesz az üzem munkája. Sokan elgondolkoznak azon, hogy miért kell intenzívebben foglalkozni a gazdasági kérdésekkel, miért kell fejlődésünk ütemét erősíteni, hiszen jelenleg jól élünk, a dolgozók többsége meg van elégedve helyzetével, életkörülményeivel. Politikai tömeg- munkánk egyik gyengesége, hogy ezen a területen nem elég hatékonyan magyarázza a gazdasági kérdésekkel való fokozottabb foglalkozás szükségességét. N evelőmunkán knak el kell érni, hogy minden dolgozó megértse: hazánkban a szocializmus építésének sikere, a szocializmus győzelme attól függ, hogy milyen gyors gazdasági téren az előrehaladásunk. IIA IPARI FEJLŐDÉSÜNK ütemét vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a szocialista táboron belül el vagyunk maradva. Márpedig ha el akarjuk érni, hogy a kommunizmust a többi szocialista országokkal megközelítően azonos időben érjük el, akkor lemaradásunkat be kell hozni és fel kell zárkóznunk a Szovjetunió és a többi szocialista ország mellé. A XX. kongresszus óta nagy lendülettel folyik a szocialista tábor békés versenye a kapitalizmussal. Pár éven belül a világ egyharme.dán lévő szocialista tábor fogja adni a világ ipari termelésének több mint felét. Nemcsak a termelés túlszárnyalásában akarjuk elhagyni a legfejlettebb kapitalista államokat, hanem az élet- színvonal területén is. Ma már elértük, hogy a szocialista tábor dolgozóinak életszínvonala a kapitalista országok túlnyomó többségének dolgozói előtt vonzóak, és ez nagy segítséget ad a kapitalista országok dolgozóinak haladó mozgalmaihoz. Mi azt akarjuk, hogy rövid időn belül a legfejlettebb kapitalista országok dolgozóinak életszínvonalát is túl-: szárnyaljuk, ezért kell, hogy minden erőfeszítésünk a gazdasági kérdések jó megoldása érdekében történjen. Sok dolgozó a békeharccal kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy mit tehetek én, az egyszerű munkás a béke megvédése érdekében? Hogy lesz-e háború, vagy nem, azt nem az egyszerű emberek döntik el. Két dologra keli dolgozóink figyelmét felhívni : a szocialista tábor országainak kormányai a marxizmus—lenínizmus elveiből adódó békepolitikát folytatnak. Itt a dolgozóknak ténylegesen olyan irányú tevékenységet nem kell kifejteniük, hogy „nyomást” gyakoroljanak a kormányra a bókepobtika érdekében. A kommunizmus és a béke egyet kell, hogy jelentsen minden ember számára. A vezető kapitalista országok kormányait a monopol-tőkések vezetik, amelyeknek érdeke idegen területei: meghódítása, más népek kizsákmányolása a nagyobb profit biztosítása miatt. A kapitalista országok dolgozóinak kell és szükséges, hogy na gv tömegmozgalommal megakadályozzák kormányaik háborús politiíká.iát. A HÁBORÜ ÉS A BÉKE kérdését az erőviszonyok, mindenek előtt a gazdasági és a katonai erőviszonyok döntik el. Ha az-amerikai imperialisták úgy érezték volna, hogy ebben erősebbek, mint a szocialista tábor, akkor már régen kirobbantották volna a harmadik világháborút. Feladatunk az, hogy a lehető legmaxi- málisabban növeljük gazdasági erőnket. Ebben minden dolgozó megtalálja feladatát, s ha minden dolgozó többet, jobbat, olcsóbban termel, akkor a maga részéről hozzájárult a béke fenntaxtásához. A politikai nevelőmunka sikerének egyik feltétele a gazdasági és politikai vezetés egysége. A megye üzemeiben tapasztalataink szerint e kérdésben is sikeres előrehaladás történt. Annak felismerése, hogy a gazdasági és politikai vezetés, a dolgozók céljai közösek, jótékonyan hatott a gazdasági és társadalmi szervek együttműködésére. Ma már nagyon kevés helyen tapasztalható, hogy a gazdasági vezetés megsértődik, ha a párt, vagy szakszervezet vezetői valamely hibára felhívják a figyelmet, érzik, hogy a hiányosságok elleni harc a gazdasági munka megjavítását célozza, és ez a gazdasági vezetés munkáját segíti elsősorban. AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA egyik jelentős fóruma a termelési tanácskozás. A termelési tanácskozások színvonala, előkészítése az elmúlt egy esztendőben javult, azonban több helyen, az Ózdi Kohászati Üzemek egyes üzemeiben, a Nehézszerszámgépgyárban, különösen a Borsodná- dasdi Lemezgyárban elég formálisak, nem egy esetben panasznapokká válnak. A termelési tanácskozások fő célja az, hogy a termelési feladatokat megvitassák, hogy ott a munkások véleményét meghallgatva, javaslataikat felhasználva, jobbá és hatékonyabbá tegyék a termelőmunkát. A dolgozók kisebb-nagyobb egyéni problémáival nem foglalkoznak megfelelően, pl. az ózdi elegytér dolgozóinak esőkabáttal, téli ruhával való ellátása csak részben és későn történt meg, így természetszerűleg a munkások felhasználják a termelési tanácskozás fórumát is arra, hogy jogaik érdekében reklamáljanak. Ilyen formán a termelési tanácskozások nem érik el céljukat. Helyes lenne, ha Borsodban is követnék néhány más megye tapasztalatát, ahol párt-taggyűléseken, szakszervezeti bizalmi értekezleten megbeszélik a termelési tanácskozás anyagát, így a dolgozók felkészültebben vesznek részt a termelési tanácskozáson. Fel kell hívni az egyes különösen középszinten dolgozó műszaki és gazdasági vezetők figyelmét arra, hogy a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatokat ne egyszerűen adminisztrációs kérdésként kezeljék — mert „felülről” megkövetelik, hogy megválaszolták-e a munkások által felvetett javaslatot —, hanem erezzél:, hogy az üzem gazdája, a munkás él a szocializmus által biztosított jogával és ezt minden vezetőnek nagyon komolyan kell vennie. AZ ÜZEMEK MUNKÁSAIT foglalkoztatja a mezőgazdaság szocialista átszervezésének problémája. A pozitív megnyilvánulások mellett azonban tapasztalható bizonyos fokú türelmetlenség, nem egy helyen pa- raszt'llcnesség. Ebben a kérdésben kél dologra kell nevelőmunkánkat összpontosítani. A dolgozó paraszt azzal, hogy belépett a termelőszövetkezetbe. gondolkodásmódjában még nem vált szocialistává, kötik régi nézetei, amelyek kistulajdonosi mivoltából adódnak. Ez megmutatkozik a munkafegyelemben, a közös vagyon iránti közömbösségben, nem egyszer a spekulációban. Idő kell ahhoz, míg gondolkodásmódja átformálódik, és úgy fog gondolkodni, mint üzemi munkásaink nagyobb része. Itt a türelmetlenség csal: ronthat. A dolgozó paraszt azzal, hogy belépett a termelőszövetkezetbe, hatalmas lépést tett előre a szocialista tudata fejlődésének útján, lényegében régi gon- dolkodásmódiának gazdasági alapját számolta fel. A másik, amit figyelembe kell vennünk, ho'gv a nagyüzemi gazdálkodást meg kell tanulni. Gondoljunk csak arra, hogv az. államosítások után a munkásból lett igazgató, művezető és más vezetó- beosztású dolgozó sem tanulta meg egyszerre a nagyüzem irányítását éa bizony ez a termelőmunka színvonalában erősen érződött. A munkás« osztály adjon segítséget a szocialista útra lépett dolgozó parasztságnak, türelmes, meggyőző politikai nevelő- munkával, és alapos gazdasági szervező munka segítségével viszonylag rövid idő alatt komoly fejlődés érhető el. Ezt követeli meg a munkásparaszt szövetség, a néphatalom érdeke. FEJLESSZÜK TOVÁBB a pártcsoportokra épített politikai nevelőmunkát. Az ellenforradalom leverése utáni kezdeti tanácstalanság — a politikai nevelőmunka mechanizmusát illetően — elmúlt. A pártcsopor- tokra épített agitáció» munka általánossá vált a megyében, az üzemi pártszervek, gazdasági vezetők és párttagok egyöntetű véleménye, hogy ez megfelel a jelenlegi helyzetnek és hatékonyan segíti a munkásosztály szocialista öntudatának növelését. Örvendetes jelenség, hogy úgyszólván minden üzemben nagy gondot fordítanak a pártcsoportok rendszeres politikai tájékoztatására, így a párttagság egésze tájékozott a napi politika, az üzem ■ politikai-gazdasági kérdéseiben. Ilymódon hatékony nevelőmunkát tud végezni munkatársai körében. Egy-két helyen, bányaüzemeknél, az Özdi Kohászati Üzemek egy-két üzemében ezen a területen lemaradás tapasztalható. A pártszervezetek feladata a lemaradás felszámolása. a pártcsoportok rendszeres politikai tájékoztatásának biztosítása. Érdemes lenne gondolkodni azon, hogy a politikai nevelőmunka, általában a nárt.szervcző munka, a termelés nártellenőrzésének megjavítása céljából nem lenn'-e helyes a szénbányászati trösztöknél üzemi pártbizottságok létesítése. FEJLŐDŐ MUNKASTÍLUSUNK egyik örvendetes jelensége, hogy pártszervezeteink — a megelőző időszakhoz viszonyítva — lényegesen többet foglalkoznak a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzésével. A Lenin Kohászati Művek, az Özdi Kohászati Üzemek és a Nehézszer- számgépgyárban és több más üzemben a pártszervezetek munkájának jelentős része az egyes párthatározatok végrehajtásának megszervezése és menetközben a végrehajtás helyzetének elemzése. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a termelékenység emeléséért folytatott munka e helyeken jelentős eredményeiket holott.. Ha pártszervezeteink munkájában a továbbiakban nemcsak megőrizzük, hanem fejlesztjük is az ilyen irányú konkrét tevékenységet, akkor biztosítva van, hogy a VII. kongresszus által kitűzött feladatokat végrehajtsuk. E néhány általánosítható tapasztalaton kívül számos olyan módszer honosodott meg — üzemi kiállítások, röpgyűlések, politikai viták, gazdaságvezetés beszámoltatása, különböző brigádmunkák stb. —, amelyek mind hatékony segítséget adnak a Politikai Bizottság április 19-í határozatának végrehajtásához s ezen keresztül a VII. kongresszus célkitűzéseinek megvalósításához. Összegezve, megállapíthatjuk, hogy pártszervezeteink derekas munkát végeztek. Az említett néhány probléma azonban arra figyelmeztet, hogy az eredmények mellett, szép számmal akad még tennivaló. Orsai János. a Központi Bizottság ágit. prop. oszt. munkatársa. Tudományos nepáli kezdődtek a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán szerdán délelőtt megkezdődtek a tudományos napok. A tanácskozás első napján — amelyen megjelent Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes — a kertészet tudományos kutatói, oktatói és gyakorlati szakemberei mellett résztvett 300 termel őszövetlkezeti elnök. A tanácskozást dr. Somos András akadémikus, a főiskola igazgatója nyitotta meg, majd Velich Sándcr tanszékvezető tartott előadást a kertészeti termelésnek a termelőszövetkezeti gazdálkodásban betöltött szerepéről. A többi között kijelentette, hogy a szövetkezeti gazdaságok fejlesztésénél — az arányos fejlesztés törvényszerűségeinek megfelelően — a kertészeti termesztésnek is megfelelő súllyal kell szerenelnie. Az eddigi tapasztalatok általában azt mutatják, hogy a szövetkéz'tel: megtartották ennek a kultúrának hagvó- mányos területi aránvát, sőt a termesztési profilod: végleges kialakítása során a kertészeti termesztés további növekedése várható. Különösen nagy jelentősége lesz ennek a mintegy 2,5 millió holdra kiterjedő, gyenge minőségű homoktalajokon. Az előadás második része a termelőszövetkezeti kertészetek üzem- gazdasági kérdéseivel foglalkozott. A bevezető előadást követő vitában két, jelentős kertészeti gazdálkodással rendelkező megye vezetője is felszólalt. Molnár Frigyes, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkára arról tájékoztatta a részvevőket. hogyan kívánják a kertészeti kultúráikat továbbfejleszteni. Horváth Imre, a Szolnok megyei nnrtbizottság titkára elmondotta, hogy a megyében 15 év alatt megkétszereződött. s jelenleg 35 ezer holdra terjed ki a szőlő-, gyümölcsös zöldségtermesztés, de ezenkívül is van még húszezer ho'dnvi homokos terület, amit szintén kertészeti kultúrákkal szándékoznak hasznosítani. A vita során a fcv's'*-ola több tanára számolt be a tanszékek tudományos kutató munkáiéról és kitsér- Ieteix-61. A tanácskozás csütörtökön folytatódik. (MTI)
