Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-02 / 28. szám
Csütörtök, 1061. február %. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Korai Pál elrtárs előadása Január 31-én — a Miskolci Pamutfonó dolgozóinak meghívására — ellátogatott a gyárba Koval Pál elv- táns, a városi pártbizottság első tátikára. Ez alkalommal szabad pártnapot rendeztek a fonodái kommunisták, melyen Koval elvtárs az időszerű nemzetközi eseményeiket, a Moszkvai Nyilatkozatot ismertette a nagyszámú hallgatóság előtt. A közeljövőben a város több nagyüzemébe, intézményébe tesz látogatást a városi pártbizottság első titkára. Ma a Nehézszerszámgépgyárban, holnap pedig a Könnyűgépgyárban kerül sor szabad pártnapra, melyen Koval Pál elvtárs tart előadást az embereket érdaldő bel- és külpolitikai eseményeikről, a Moszkvai Nyilatkozatról. Üzemi íőorvos, asszisztensnők, egészségügyi tloígozók a szocialista brigád cím megszerzéséért A Lenin Kohászati Művekben minden vonatkozásban sokat fejlődött r szocialista brigád címért két éve megkezdett verseny. A jelenleg vetélkedő ötszáztíz brigád több mint négyezer tagja között, a termelő munkában közvetlenül résztvevőkön kívül, számos műszaki, adminisztratív és egyéb beosztásban dolgozó is szép számmal akad. A napokban újabb színfolttal gazdagodott az új versenymozgalom. A gyár üzemorvosi rendelőjének, illetve az egészségügyi szolgálatnak több dolgozója kapcsolódott a versenybe. Az egészségügyi dolgozók két brigádot alakítottak és elhatározták, hogy a nemes vex-senyben való részvételükkel is javítják a dolgozók egészségügyi ellátását, szolgálatát. A cél elérésére számos értékes felajánlást tettek. így Letanovszky Zoltánná asszisztens brigádjából dr. Gaszner László, a Lenin Kohászati Művdk üzemi főorvosa — többek között — vállalta, hogy valamennyi beteg gyógyulását a legfejlettebb kezeléssel segíti elő, a kórházba kerülő betegeket meglátogatja. A Vöröskereszt munkájának javítására havonként előadásokat 1art az időszerű orvosi problémákról. Az orvosok és más egészségügyi dolgozók részére továbbképző előadásokat szervez s hetenként ad tájékoztatót orvosi és higiéniai kérdésekről. Dr. Gaszner László és Letanovszky Zoltánné vállalták továbbá, hogy több üzemben a termelési tanácskozásokon esetről esetre rövid előadásokban számolnak be az időszerű egészségügyi problémákról s ismertetik a leggyakrabban előforduló megbetegedések megelőzésének módjait. Felajánlásukban szerepel az is, hogy minden hónapban tájékoztatják az üzemek vezetőségét a táppénzes állomány alakulásáról s hetenként egy-egy üzem táppénzeseit felülvizsgálatra hívják bé, ellenőrzik, hogy megkapják-e a megfelelő kezelést. A brigádban résztvevők művelődésük növelésére filozófiai előadások rendszeres hallgatására is jelentkeztek. Bodnár Ferencné elsősegélynyújtó brigádjának versenyszerződésében — többek között — a gyári Vöröskereszt egyenruhás egészségügyi osztagának megszervezése szerepel. Az osztag rendszeres oktatásét Tóth Artúr üzemorvos vállalta. Felajánlásuk kiterjed továbbá a kórházban és otthon fekvő betegek rendszeres látogatására, az üzemi dolgozók egészségügyi tájékoztatására, szakmai továbbképzésükre, a haladó irodalom és az időszerű politikai kérdések minél alaposabb megismerésére. Tagjelöltek megbeszélése Tegnap délután a miskolci városi pártbizottság az I960 decemberében felvett 'tagjelöltökkel megbeszélést tartott. A megjelentek előtt Józsa László elvtárs, a városi pártbizpttság titkára mondott beszédet. Részletesen szóit a tagjelöltek feladatáról, arról, hogyan kell a jövőben dolgozniok, cselekedniük, hogy kiérdemeljék majd párttaggá való felvételüket. Külön kitért az előadó a Magyar Az mow volt íal'kas Pólóknál, MZ úgy hogy az asszony semmiként sem akart a tsz-be belépni. — Nem és nem! Történjen akármi is! — intézte makacs szavait férjéJ hez. Ebből azt lehetett következtetni, hogy nem enged a 48-ból. Pali bácsi csak állt, tanácstalanul, széttárta kezét és nem szólt tovább róla. Mikor újból előhozakodott a tsz-el, ismét elutasító volt a válasz. — Ah, nem éried te ezt, — legyintett nagy erős kezével most is Pali bácsi, s ilyenkor betette magaután az ajtót. Farkas Pál fejében ekkor mér sok minden rendeződött. Tudta, hogy aki szíwel-lélekkel neki adja magát a tsz-nek, dolgozik becsülettel, az olt is boldogul. De mit ért ehhez az asszony! ö csak azt tartja: jöjjön a pénz és legalább havonta. Hátrament az udvarba a jószágokhoz, elbabrált körülöttük, közben azon járt a feje. hogyan kellene kiűzni az asszonyból a makacsság ördögét, ami megszállta. A vejére gondolt, Sándorra, aki rábeszélte a mezőgazdasági kiállításra. Fel is utazott. Micsodá gépek voltak ott! Kii- lönfAie traktorok, kombájn, de a lo- vasek-',<-st. meg az ő használatosabb szerszámait csak egy félreeső helyen találta meg, mint valami mellékes múzeumi tárgyakat. Amikor hazajött a kiállításról. újból az asszony elé állt. — Hallod-*), itt már a falut nem lehet megállítani, sorra lépnek be. Gondold csak el, ha eljön a nyár. az aratás, kivel hordunk be és mikor csépelünk? Tudhatod, hogv most már a tsz az első, s előbb nekik végez a gépállomás. — Neked az semmi — replikázott vissza az asszony —, hogy most vettünk új szekeret fi ezerért, s azt most csak úgy uk-muk-fuk adjuk oda. Hát nem! Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának ismertetésére, amelyben rögzítve van a tag és tagjelöltek kötelességei és jogai. Józsa elvtárs értéke» előadását a tagjelöltek nagy tetszéssel fogadták, hasznosnak találták azt, tanultak belőle, s leérték a városi pártbizottságot, máskor is szervezzen számukra ilyen előadásokat. Immár tizenkét, eredményekben és tapasztalatokban gazdag esztendő áll az állami építőipar mögött. Az ország gyarapodását látva, kijelenthetjük: építőiparunk kinőtte már a gyermekbetegségeket. Az utóbbi esztendők során amellett, hogy meggyorsultak az építkezések, olcsóbbak, minőségileg jobban elfogadhatók lettek ipari, közlekedési, mezőgazdasági, kulturális és kommunális jellegű beruházásaink. Ha tárgyilagosan akarjuk mérlegelni építőiparunk jelenlegi helyzetét, meg kell állapítanunk, hogy még igen sok hiba írandó a tervező, a beruházó és a kivitelező szervek terhére. A munka szervezettsége, az anyaggal, az idővel, a pénzzel és főképp az emberi erővel való takarékoskodás terén még közel sem értük el a kívánt fejlődési fokot. Az építőiparban mutatkozó sok probléma közül most csak eggyel foglalkozunk, éspedig: az árrendszerrel. Nevezetesen azzal, hogy az építőiparban mennyire kerülhető el a ráfizetés, a beruházási összegek gyakori túllépése. Ez manapság azért is igen fontos, mert az Építésügyi Minisztérium a közelmúltban rendelkezést adott ki az úgynevezett fix árrendszerben való beruházási elszámolásokra. A rendelkezés megszüntetni kívánja azokat a szervezetlenségeket, amelyek a népgazdaság mérlegében többletköltségeket eredményeztek. Gazdasági szakembereink és tömegszervezeti vezetőink, akik csak egy kicsit is ismerősek a beruházásokban, igen sok olyan példát tudnának említeni, amikor egyik vagy másik beruházás az előre tervezett összegnél százezreikkel vagy milliókkal került többe. A költségtúllépések sokmindenből adódtak. Kezdjük a kiinduló ponttal, a tervezéssel. A különböző tervező intézetek és vállalatok gyakran a nem megfelelő helyszíntanulmányok miatt több — a költségek szempontjából nagyon is számottevő — „apróbb” körülményt nem mérlegeltek. Esetenként már az első építési munkafázisnál, a kubikosmunkánál kiderült, hogy a tervezőik vagy túlságosan kevés, vagy túlságosan sóik földmunkát terveztek. Ez végső soron vagy többletkiadást, vagy megtakarítást eredményezett. Az első tervezési ballépéseiket követték a többiek, amelyekhez még a kivitelezők is hozzáadták a maguk plusszát. Az építkezések befejeztével a beruházók esetenként így rá sem ismertek a költségvetésre, törhették a fejüket:, honnan teremtsék elő a szükséges többletköltséget, esetleg egy másik, szintén lényeges beruházás építésének lassításával vagy elhalasztásával. Az effajta hibák kiküszöbölése érdekében hozott határozatot az Építésügyi Minisztérium a fix árrendszer bevezetésére. Mi is ennek a lényege? A beruházó szervek, amikor egy munka elvégzésére megbízást adnak valamely építőipari vállalatnak, szerződést kötnek, s ebben megállapítják, hogy milyen költséggel építik fel a megrendelt objektumot. A szerződés egyidejűleg kötelezi az építést végző vállalatot a munka átadási határidejének pontos betartására. A kötött árrendszerben történő építésnek felbecsülhetetlen előnyei vannak. Elsősorban előnyös a népgazdaság szempontjából. Egy építkezésre, ha előirányozunk például 5 millió forintot, az nem kerülhet többe egy fillérrel sem. Előre nem látott százezres vagy milliós többlet- kiadások így nem terhelik az állam- háztartást. S ha mégis többe kerülne? Az építőipari vállalatot, azaz a kivitelezőt terheli a többletköltség. A vállalat műszaki gárdája nem részesülhet prémiumban. így személy szerint minden munkavezetőnek nemcsak kötelessége. de érdeke is. hogy úgy gazdálkodjék a gondjaira bízott pénzzel, anyaggal, idővel, emberi erővel, hogy ezek legésszerűbb felhasználásával biztosítsa a pénzügyi fedezet elegen- dőségét. Mert — s ez a rendelkezés másik nagy érdeme — megtakarítás esetén a tényleges és a tervezett költségek közötti különbség a kivitelező vállalatot illeti, azaz gyarapítja. Az utóbbi lehetőség tág teret enged az építőiparban is fellelhető tartalékok feltárásának, az ésszerűsítéseik, az újítások, a találmányok mind nagyobb mérvű alkalmazásának. A helyes műszaki intézkedések elősegíthetik a határidőben és költség- kereten belüli építkezést. Az új árrendszer arra senkenti az építésvezetőket, műszaki szakembereket, hogy minél hamarabb fejezzék be az elkezdett, építkezést. Ha ugyanis elhúzódik az építkezés határideje. növekszik a rezsi kői* ség. a munkabér és néhány más kéltség, amelyek könnyen előidézhetik az ár- túllépést. A fix árrendszer egy régi, évek óta vajúdó és meg nem oldott problémának is pontot tesz a végére. Az építőiparban, az eddigi rendelkezések értelmében minden naptári negyedév végén meg kellett ejteni az elszámolást. Ez amellett, hocy temérdek adminisztrációs munkát jelentett. megfosztotta a műszakiakat attól, hogy az elszámolás ideje alatt intenzíven foglalkozzanak a munkahelyek napi problémáival. A gyakori. a beruházási bank és a beruházók által végrehajtott szükségszerű ellenőrzések sok. hasznosabban is felhasználható munkaórát vettek el a műszaki és adminisztratív dolgozóktól. Az elszámolás módosítása, azaz az átadáskor történő elszámolás sok fáradtságtól kíméli meg az építés- és munkavezetőiket. A nyert időt így többek között arra fordíthatják, hogy szervezettebbé tegyék az építkezést, gyakoribb munkahely látogatásokkal segítsék a munkafegyelem megszilárdítását. A megtakarított idő nagyobb lehetőséget ad a munkahelyi dolgozók szakmai képzettségének fokozására. Nem mindegy' ugyanis, hogy a munkások szakmai felkészültségétől függően hogyan emelkedik a termelékenység, milyen eredményeket ér el a munkahely, a vállalat. Borsod megyében már az elmúlt esztendőben is próbaképpen bevezették a kötött árrendszerben történő elszámolást. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói megbízatást kaptak, hogy’ Özdon, a Békelakótelepen 48 szövetkezeti lakást előre szerződött árak alapján építsenek fel. Az Építésügyi Minisztérium illetékes igazgatósága a közelmúltban értékelte a tapasztalatokat. Hivatalosan is megállapítást nyert, hogy7 az új árrendszer sokkal előnyösebb a réginél. Sok elöny’t. jelent a népgazdaságnak, de a kivitelezőnek is. Az előbb említett borsodi építkezés 13 vállalat számára adott értékes tapasztalatokat, ugy’anis nem következett: be — néhány’, az újtól félő műszaki vezető aggodalma — a ráfizetés. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján. ebben az esztendőben újabb fix-áras lakóház-építkezésre kerül sor a megyében. Több mint 900 lakás építését kezdték el. illetve kezdik meg a közeljövőben, amelynek elszámolási alapját már a szerződött ál-rendszer képezi. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat tapasztalatai és példája igazolja, hogy’ az építőiparban is. mint sok más helyen, temérdek lehetőség van a munka helyesebb szervezésére, a ráfizetés mentes gazdálkodásra. Az új árrendszer újabb lépést jelent építőiparunk fejlesztésében. A második ötéves terv gazdag beruházásai vajon elkészülhetnének-e határidőben és a megállapított költségeken. ha nem racionalizálnánk az építőiparban folyó munkát, ha nem gondolkodnánk napról napra azon. hogyan tehetnénk szervezettebbé a lakóházak, a szociális és kommunális épületek, a gyárak építését. Az építői na r törzsgárdája az elmúlt esztendők során kialakult. E törzsgárdúra számit építésügyi kormányzatunk. amikor 1961. január 1- vel hevezelte az évész országban a fix árrendszerben történő építkezést. A borsodi példák bizonyít iák. hogy az építők nem félnek az újtól. Pászlory Alajos Megalakul az Országos Béketanács tudós bizottsága Belépés előtt és után S mivel Pali bácsi nem szeretett élete párjával haragosdit. játszani, megint csak behúzta maga után az ajtót. 1959 telét írták ekkor Hejősza- lontán. Mind jobban mozgolódott, a falu. A jó gazdák is sorra-másra írták alá a belépési nyilatkozatokat. Az idő mindinkább hidegebbre fordult. eljöttek a kopogós reggelek. Farkasné azonban továbbra sem tágított, mint ahog.v a fagy sem akart alább hagyni. Történtek aztán még Cifrább dolgok is Farkaséknál. Far- kasné ágynak dőlt, levette lábáról a reuma. Egyik reggel aztán nyílik a kapu, jön a tanácsházáról a hivatal- segéd. Farkasnéval szánté forogni kezdett az ágy. Miért is jönne másért, mint a belépés miatt? Csak akkor nyugodott meg valamelyest, amikor Pali bácsi csendesen elmondta neki, hogy egészen másért jött a hivatalsegéd. Jóval később kockáztatta meg az öreg az első bátrabb szót. Ö magában már régen döntött: előbb-utőbb belép a tsz-be. Az eltelt 57 év alatt sokat próbált az életből. sok minden lejátszódott a szeme előtt. Visszaemlékezett a régi időkre, amikor az uraság egy’ magtárat adott kölcsön hét végére a fiataloknak. Ott táncoltatta ő is a feleségét, ívin ősjelenség iárta. De azóta sokat változott a világ. — Hallod-e, Németh Feri, a sógor is belépett — kezdte újból a próbálkozást. — Tudhatod, hogy nem akármilyen gazda. Farkasné pedig csak hallgatott csendesen, motyogott magának valamit. Nem vágta ki egyből a haragos nemet, bár ki- érezte belőle Pali bácsi az ellenkezést. Valahogy azonban ez még sem úgy hangzott, mint korábban. Tálán a betegség, talán más miatt, mindenesetre Pali bácsi neki bátorodott, de az ajtót most már nem tette be magaután. Üjból elkezdte sorolni, hogy s mint lehetne. Néhány nap múlva Farkasék aláírták a belépési nyilatkozatot. Egy év telt el azóta. A “j£ tai művelődési otthonban a József Attila Tsz tagjai gyülekeznek. Itt van Farkas Pali bácsi is. Hidegszitta kezét fázósan dörzsölgeti. A zárszámadó közgyűlésre várakozik, — na meg másra is. Most osztják ki azokat a forintokat, amelyek még az előlegek után fennmaradtak. Itt hallottuk tőle a lenti történetet. Talán nem is szólt volna róla. mások kérték rá. Mikor belekezdett mondókájába. már nem is kellett kérlelni, mondta ő magától is, mert sok oka van erre. hiszen eltelt egy év. s most visszapillantva, bizony már csak mosolyog a történteken. — Nem bántam meg. Kapok még vagy 8 ezer forintot, s külön földjáradékot. Az év folyamán minden hónapban fizetett a tsz 1400 forint előleget, a munkaegység után. 180 kg árpát. 975 kg májusi morzsolt kukoricát, 615 kg szálastakarmányt. 53 kg cukrot, 916 db cigarettát vittünk haza természetben. — Mit szól ehhez a felesége? — Pali bácsi elmosolyodik, meg azok is. akik a beszélgetést hallgatják. — Azt sajnálja hogy’ nem hallgatott rám már előbb. Tudja, a pénz fordulta őt, most aztán, hogy havonta kaptunk előleget, több mint 1000 A Szovjetunióban és több más országban nagytekintélyű tudós bizottságok segítik a békemozgalom munkáját. A példa követését: az Országos Béketanácsban tevékenykedő magyar ♦« »♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦» forintot, egy rossz szava sincs. A kocsit sem hozza már fel. Az idősebb Farkas-házaspár szorgalmasan dolgozta végig az esztendőt, Teljesítettek együtt 573 munkaegységet. Ebből származott a fenti jövedelem. De más pénz is ütötte markukat. A háztájiban szépen termett: kukorica. Fejtek egy tehenet, s a tejhaszonból havonta tisztán 600 forint került a házhoz. Ez egy évben külön 7200 forint. Szóval így y’égző- dött Farkas Pálék első esztendei számvetése. Pali bácsi, de már a felesége sem fél a jövőtől. Az együk napon, mikor otthon idézgetett. ceruzát. papírt vett maga elé. Akkurátus szarkalábas betűkkel érdekes sorokat írt egymás mellé. Verset költött, A verset azóta már sokan ismerik. a tsz-tegok előtt is elmondta. Most hogy’ a múltat említettük fel. a bel ón As került szóba, valaki a beszélgetők között hirtelen eltalálta. D —/: mondja már el a Pali bácsi, verset Az öreg szabódik egy’ kicsit, de aztán enged a kérésnek. Egy’ átalakuló világ elevenedik meg szavai ny’omán. s több ennél. Mutatja egy ember változását is. Nem tanulta ő a versfaragást nem is írta ő különleges alkalomra csupán megszólalt a lelkében valami, s ez y’ezette a ceruzát. ..Niuyvot fordult a viliié karoké Földhöz jutott a falu zsellére Gazdumódra vii.eja már a rendet Cseléd én már úgysem leszek többet'*. Cseléd már nem lesz Pali bácsi soha. Valóban gazdamódra vághatta -i rendet a tsz-ben. Hit és bizakod ta tölti el. Tudia. hogy az első é\’ sik megismétlődik. Azt is tudia. ha mindenki ügy dolgozik, mint ő. a felsége. vagy talán még jobban. Hcíő- szalontan mindenki elégedett emtar lesz. Garami Ernő tudósok kezdeményezték. Javaslatukat elfogadták az Országos Béketanács ülésén, úgy döntöttek, hogy’ az új é\’ első hónapjaiban megalakítják a magyar tudós bizottságot is. Az új társadalmi testület felépítéséről, elgondolásairól az Országos Béketanácsnál tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát. — A napokban munkához kezdett az előkészítő bizottság, s úgy’ döntött, hogy a magyar békemozgalom tudós- bizottságának alakuló ülését február 7-én tartják. Körvonalazták s tenni\’alókat. és meghatározták, milyen területen kívánnak tevékenykedni. Elmondhatjuk, hogy a bizottság munkájába bekapcsolódik a magyar tudományos élet színe-java, itthon és külföldön is jólismert, tisztelt akadémikusok, egyetemi tanárok vállalnak részt a munkából. A bizottság alapító tagjainak száma meghaladja a negyvenet, ez a szám azonban nem végleges, a munka hónapjaiban tovább gyarapodik. — A magyar tudós-bizottság csakúgy, mint a külföldi elődei, többek között arra készül, hogy tanulmányokat dolgoz ki a béke ügyével összefüggő különböző kérdésekről, ezenkívül előadásokat tartanak Budapesten és a vidéki városokban és kezdeményezni kívánják, hogy’ a különféle diplomamunkák, disszertációk készítésekor a jelöltek a béke ügyével összefüggő kérdéseket is válasszanak. — Márciusra vagy áprilisra tudóskonferencia összehívását tervezi az Országos Béketanács, s a tanácskozásra külföldi y’endégeket is meg kí- y’ánunk hívni. A konferencia résztvevői oly’an kérdésekkel foglalkoznának, ameiy’ekben a tudomány újabb kutatásainak eredményei összetalálkoznak a béke. a leszerelés kérdéseivel. A konferencia anyagát az Országos Béketanács kiadja és a világ békemozgalom rendelkezésére bocsátja — hangzott a tájékoztatás (MTI)
