Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

Ca-ötörtök, 1061. február 9. BSZAKMAGYARORSZAG 3 A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács együttes ülése (Folytatás a 2. oldalról.) «yórgabonával és tavaszbúza se ke­rül bele. Népgazdasági és exportér- idekeket szem előtt tartva, kulcskér­dés* hogy a napraforgótermelést eredményesen oldjuk meg. Meg kell érttetni a tsz-vezetőségekkel és ta­gokkal, hogy a napraforgó termelé­se a korábbi években csak az elha­TUhb húst, több 1961. évi mezőgazdasági termelési terveink valóraváltása, felvásárlási célkitűzéseink teljesítése az eddigi­nél nagyobb feladatok elé állít ben­nünket. Ebben az évben országosan az össz-mczőgazdasági termelést a múlt évihez viszonyítva 7,3 százalékkal, ezen belül a növény­termelést 10.6 százalékkal, az ál­nyagolás miatt nem volt kifizetődő. Meg kell azonban állapítani, hogy — figyelembe véve a felemelt árat, amelyet az állam a napraforgóért fizet — feltétlenül magas jövedel­met nyújt. El kell érnünk, hogy a megyében 22 ezer katasztrális hol­don napraforgót vessenek, hogy ez­zel pótoljuk a kenyérgabona kiesést. állati terméket! dós karosiakat, vagy' bodroghalmia- kat. Mindebből az a következtetés, hogy minden járásban harcot kell in­dítani azért, hogy ne legyenek elmaradt termelőszövetkezetek. Vezetési munkánkban az átlagszá­mokon alapuló, elemző munkán túl. A tanácskozás részvevőinek úgy csoportja. lustáknak a tsz-ek harcos gár­dájává kell egybeforrniok, akik segítik és támogatják a tsz-ck vezetőségeit, fellépnek a rendel­lenességekkel szemben, példát mutatnak a termelő munkában és nevelik a tsz-ek pártonkívüli tagjait. Nagy feladatok várnak a községi tanácsokra a tsz-ek erősítésében, áru­termelésük és értékesítésük megszer­vezésében. Ezután Kukucska elvtárs a termelő- szövetkezetek és a községi tanácsok kapcsolatáról beszélt, és részletesen elemezte a falun dolgozó tömegszer­vezetek munkájának főbb feladatait. Valamennyi tömegszervezet alap­vető feladata a tsz-ck termelési tevékenységének segítése. A tsz-ek munkájának, erősítésének fontos segítői kell, hogy legyenek a tsz-ek beruházásaival, pénzgazdálko­dásával, a szerződéses termelés szer­vezésével, az áruértékesítéssel és a tsz-ek anyagellátásával foglalkozó szervek. Ezeknek rendkívül nagy a feladatuk és a felelősségük. Az el­múlt évi tapasztalatokat mérlegelve, látható, hogy ezek a szervek változ­tattak legkevésbé munkamódszerü­kön, nem segítették elég operatíven a tsz-ek megszilárdításáért folytatott harcot. Voltak köztük olyanok, ame- lekncl a fejlődés pozitív és a szüksé­ges rugalmasságot tanúsították a tsz- ekkel kapcsolatban. Ilyen volt pél­dául a Terményforgalmi Vállalat. De a MííK Vállalatnál és az Állat- forgalminál még sok a hiányos­ság. Dolgozik ezeknél a vállala­toknál néhány olyan elvtárs, akiknek szemléletén változtatni keli, mert a példák azt bizonyít­ják, hogy nem értik világosan a termelőszövetkezet és más szer­vek kapcsolatát. lattenyésztés hozamait 4,6 száza­lékkal kell emelni. Megyénkben ennél 1,5—-2 száza­lékkal magasabb termésnöveke- dcst kell elérni ahhoz, hogy második ötéves tervünk első évére esedékes célkitűzéseink valóra váljanak. Látnunk kell, hogy megnöveked­tek a követelmények az értékesítés területén is, különösen az áruhúst il­letően. Mintegy 13 százalékkal több sertéshúst és 20 százalékkal több marhahúst kell adnunk az államnak ez évben, mint a múlt esztendőben. A kenyérgabona-, a takarmánygabo­na-, a hús-, a tejfelvásárlási terve­ink teljesítésének kulcskérdése: a jól átgondolt, tervszerű gazdálko­dás, a termelés növelése, a száz hold­ról lekerülő hozamok növelése. Az állatállomány további csökkenésének megakadályozására meg kell vál­toztatni termelőszövetkezeteink egy részénél a vezetők és a tagság szem­léletét, mert közülük sokan nem ér­tik az árutermelés növelésének fon­tosságát, nem foglalkoznak vele úgy, ahogyan ezt az állam rendelkezései megkövetelik. Elég megemlíteni, hogy a lényegé­ben azonos adottságokkal rendelkező mezőkeresztesi Aranykalász és me- Kőcsáti Dózsa Tsz-ben gyökeres el­térés tapasztalható a tejtermelésben. Ä mezőkeresztesi Aranykalász Tsz- ben 1959-ben 65 darab tehén után tehenenként 3413 liter tejet, 1960-ban Í3 darab tehénnél 4267 liter tejhoza­mot értek el tehenenként. Az évi ho- Kamnövekedés tehát meghaladja a 800 litert. A mezőcsáti Dózsa Tsz- ben az 59-es fejési átlag 2036 liter, 1900-ban 2019 liter, vagyis 17 literrel kevesebb. A rosszul gazdálkodó, gyengén működő termelőszövetkezetekben ta helyzet megváltoztatásának megvan­nak a feltételei. Ez szinte kizárólag szervező munkánkon múlik. Eleven bizonyítéka ennek az alsóberecki Uj Erő Termelőszövetkezet, amely két év alatt megkétszerezte állatállomá­nyát, több mint ezer literrel növelte meg az egy tehénre eső tejhozamot. A termelés más ágazataiban is 20— 40 százalékos emelkedést ért el, bmelynefc következménye, hogy a sá­toraljaújhelyi járás egyik legjobban Káró termelőszövetkezete lett, bár az időjárás nem kevésbé sújtotta az al- Bóbereckieket. mint a velük,szomszé­minden tsz gazdálkodásával külön kell foglalkozni, ezen belül js ki kell emelni egy-egy termelési ágat, amelyben különösen elmaradás mu­tatkozik, amely rontja mind a járás, mind a megye átlageredményeit.. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy ha felszámoljuk a termelőszövetkezetek egy részének elmaradottságát, ami­hez rendelkezésünkre áll a föld, a munkaerő, a szükséges állatállo­mány, a gép, akkor a tervezettnél gyorsabb mértékben növeljük me­gyei szinten a mezőgazdasági ter­melést. A beszámoló a továbbiakban a ter­melőszövetkezeti beruházásokkal foglalkozott és többek között rámu­tatott, hogy a beruházásokat közpon­tosítva kell felhasználni, megakadá­lyozva annak szétaprózását. A régi termelőszövetkezetek beruházásaira nyújtott keretet nem lehet átvinni új termelőszövetkezetekbe. Ez évben is maximálisan törekedni kell arra, hogy az állami erőből történő beruhá­zást párosítsuk a saját erőből történő beruházással. A beruházások kivitelezését a tsz építőbrigádok vállalják. Maximáli­san igénybe kell venni a helyi épí­tőanyagokat, mint kő. fa, nád (eset­leg házilag égetett tégla, vagy vá­lyog). Megállapítható, hogy ebben az év­ben sokasodnak és bonyolódnak a megoldásra váró feladatok, eszközök tekintetében viszont nem leszünk jobban ellátva, mint eddig voltunk. Feladataink nagyságát növeli, hogy ebben az esztendőben nem 206, ha­nem mintegy 400 termelőszövetke­zettel dolgozunk, ennyiből kell iga­zán jövedelmező, az árutermelést növelő szövetkezeti közösséget ki­alakítani. A helyzetei józanul mérlegelve, megállapíthatjuk azonban, hogy semmi okunk sincs a pesszimiz­musra. a feladatok megoldhatók, azonban ehhez az szükséges, hogy megvizsgáljuk saját veze­tési stílusunkat. a pártszervek és szervezetek, a ta­nácsok és tömegszervezetek, s a me­zőgazdasággal kapcsolatos szervek és vállalatok munkáját. Az elvégzendő feladatok nagyságához mérten hajt­sunk végre változtatásokat mun­kánkban. ,4 köxttégi párisxervexetek és tanácsok feladatai A mezőgazdaság szocialista^ átszer­vezésével létrejöttek a feltételei a szocialista falu kialakításának, a mezőgazdasági termelés fellendítésé­nek, a munkásosztály és a parasztság szövetsége további erősítésének. En­nek valóraváltása azonban erőink rendkívül céltudatos összefogását, a szocialista mezőgazdaságért való harc össz-társadalmi üggyé tételét, a párt átgondolt irányító, szervező és .ne­velő munkáját kívánja meg. Ebból a szemszögből nézve különösen az alábbiakra kell figyelmünket fordí­tani. Termeiősrévetkeaelein kijen a szer­vező, irányító, nevelő szerepet a pártszervezeteknek, a kommunisták­nak kell betölteniök. Régi termelő­szövetkezeteink többségében van pártszervezet, egy részük felismerte szerepét és eredményesen dolgozik, azonban munkájukban vannak még hiányosságok. Sok tsz-ünknél nincs pártszervezet vagy ha van, létszámuk kicsi és tagjaik felkészültsége sok helyütt alacsony színvonalon áll. Éppen ezért munkájuk is sok kíván­nivalót hágj' maga után. A szövetkezetekben lévő kommn­A ntexőgaxdasági irányító munkáról Termelőszövetkezeteink szervezeti, gazdasági, politikai megszilárdítása, a tegnap kisparaszti gazdasága he­lyén igazán nagyüzemi termelési forma ki­alakítása igényli az üzemi patro- názsmunka további kiszélesítését és különösen az ipari üzemek po­litikai és szakmai patronáló munkája színvonalának emelését. Amikor a patronázsmunkáról beszé­lünk. nemcsak az ipari üzemek pat­ronáló tevékenységére gondolunk, hanem az állami gazdaságok és gép­állomások, régi, fejlett termelőszövet­kezeteink patronázsmunkájáról is beszélünk. Meg kell mondanunk, hogy míg az ipari üzemeknél, rész­ijén a régi, jól dolgozó termelőszö­vetkezeteknél a patron ácsmunka a múlt esztendőben rendkívül nagy­mértékben fejlődött, — s különösen a Lenin Kohászati Művek munkája jelentett szinte felbecsülhetetlen se­gítséget —, addig állami gazdasá­gaink tekintélyes része, részben a megyei igazgatóság vezetőinek szem­lélete következtében, nem nyújtott megfelelő segítséget. A patronáló munkában egyik leg­fontosabb feladatként kell kezelni a tsz-pártszervezetek politikai patroná- lását. a tsz-vezetőségek segítését, a nagyüzemi gazdálkodás módszerei­nek elterjesztését, a nagyüzemi mun­kaszervezet kialakítását. Javasoljuk, hogy az LKM. a DI- MAVAG, a Nchczszcrszámgcp- gyár, az Autóközlekedési Igazga­tóság, a TEFU és az ÉPFU, va­lamint az Ózdi Kohászati Üze­mek és esetleg más üzemek gé­pészmérnökeiből haladéktalanul alakítsunk mintegy 40 fős cso­portot, amely a gépállomások és a tsz-ek gépei fölött műszaki felügyeletet vállai, valamint a szakmai tanácsadást látná el. Ezek az elvtársak, mint a megyei pártbizottság mellett működő kollek tíva, pártmegbízatásban végeznék ezt a munkát. Ezt az teszi szükségessé, hogy gépállomásaink egy részének műszaki vezetése alacsony színvona­lú, sok a műszaki hibákból eredő gép­kiesés. A mezőgazdaság irányításának egyik fő fogyatékossága, hogy az a korábbi, egyéni paraszti termeléssel függ össze. Az egyéni, paraszti gaz­dálkodás viszonyai között lehetetlen­ség volt megbízható és ellenőrzött statisztikát készíteni: A pontatlan statisztika a tervszerű, átgondolt, irányító, szervező munkának egyik fő akadályává válhat. A beszámoló példákkal bizonyította ezt a megálla­pítást, rámutatva a statisztikai ki­mutatásokban lévő hibákra. Mezőgazdasági irányító munkánk másik lényeges gyengesége a mező- gazdaságot irányító tanácsapparátus munkája, amely a jelenleg érvényben lévő ügyrend szerint nem képes a mezőgazdasági termelés időszerű problémáival foglalkozni, hanem fő­képpen közigazgatási feladatokat old meg. A beszámolóban javaslat hang­zott el ennek az ügyrendnek meg­változtatására. Legfőbb gondunk a szakember­hiány, amelynek egyik alapvető oka, hogy a mezőgazdasági szak­emberek jelentős része meg ma sem közvetlenül a mezőgazdasá­gi termelésben dolgozik, hanem a különböző szerveknél, vállala­toknál. Másik oka, hogy az egyetemekre, fő­iskolákra küldésnél éveken keresztül nem fordítottunk külön figyelmet ar­ra, hogy a szakember-ellátottság te­kintetében felkészüljünk a mezőgaz­daság szocialista átszervezésére, to­vábbá arra, hogy az egyetemet, el­végzett, káderek visszakerüljenek megyénkbe, a mezőgazdaságba. Nem kielégítő még a társadalmi ösztöndíj- rendszer megyénkben. Jelenleg arra van szükség, hogy meglévő szakem­bereinket a legcélszerűbben osszuk el a mezőgazdasági termelés szem­pontjából döntő területekre. A különböző szerveknél lévő me­zőgazdasági szakembereket meg­győző munkával, állami dotáció­val is, át kell csoportosítanunk a mezőgazdasági termelésbe. A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács fokozottabb figyelmet fordít majd a megyében működő három mezőgazdasági technikum munkájá­ra, az ott végző hallgatók nevelésére és elosztására. Szükséges, hogy a technikumokban kiszélesítsük a leve­lezőoktatást és ebben az évben kiter­jesszük, — a veszprémi tapasztala­tokra támaszkodva — a kihelyezett mezőgazdasági technikumi hálózatot. A könyvelők problémájának megol­dásához az eddiginél hatékonyabb segítséget kell nyújtaniok a vállala­toknak, köztük is elsősorban a Nem­zeti Bank területi irodája vezetőinek, a MÉSZÖV dolgozóinak. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a brigádok kialakításá­ra és ezek nevelésére. Az egyes termelőszövetkezetekben létre kelt hozni a tsz vezetőiből, bri- gádvezeíőkből, rátermett kom­munistákból és pártonkívülick- böl olyan aktíva-csoportot, amelynek rendszeres feladata lesz a szövetkezeti élet lényeges ! kérdéseinek magyarázata, a köz­gyűlés és a tsz-vezetőség hetáro- ] zalainak ismertetése, népszerűsí­tése. Történelmi jelentőségű tanáeskoxás m egy ést k életében A beszámoló befejező részében Kukucska elvtárs rámutatott: min­den túlzás nélkül megállapítható, hogy a mostani pártbizottság) ülés történelmi jelentőségű megyénk éle­tében. Valóraváltak azok az álmok, amelyekről nagyapáink hosszú időn keresztül álmodoztak, meri megvalósítottuk pártunk és kor­mányunk célkitűzéseit azzal, hogy megyénkben lényegében befejez­tük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Nagyszerű harcosok tűntek ki ebben a munkában. Üzemi munkások, ter­melőszövetkezeti tagok, megyei, já­rási, községi funkcionáriusok ön­ként vállalták ezeknek a feladatok­nak megoldását, lelkesen, odaadóan dolgoztak, míg eljutottunk a mai na­pig­Gyarapítsuk ezt a győzelmet azzal, hogy az átszervezés időszakában ta­pasztalt: lelkesedéssel és lendülettel küzdünk a szövetkezetek megszilár­dításáért, a tagság jövedelmének emeléséért, az árutermelés fokozá­sáért. így valósítsuk meg pártunk VII. kongresszusának határozatát: fűzzük még szorosabbra pártunk és népünk kapcsolatát! A beszámoló után megkezdődött a vita. Többek között felszólalt dr. Münnieh Ferenc elvtárs, pártunk Po­litikai Bizottságának tagja, a mun­kás-paraszt forradalmi kormány el­nöke. Münnieh elvtárs beszédét és a szerdai vita anyagát holnapi szá­munkban részletesen ismertetjük. A Megyei Pártbizottság és a Me­gyei Tanács együttes ülése ma foly­tatja munkáját. lékkai kell növelni. A kovacsoltaeel gyártásban további 10 százalékos fej­lődésnek kell bekövetkeznie. Ezen­kívül mintegy 11 millió forint érték­ben különböző célgépeket kell elké­szíteniük a -nagyhírű gyár dolgozói­nak. A gyár termelékenységében az előző évhez viszonyítva, újabb fejlődésnek teli bekövetkeznie. Az egy munkás égj’ napra eső ter­melési értéket mintegy 5 százalékkal kell emelni a terv szerint. Fókora'.: kell a munkaigényesebb gyártmá­nyok készítését is. Ezek részarányét ak előzőekhez viszonyítva további 4 százalékkal kell növelni. Az exportkötelezettségek, es igé­nyek fokozottabb kielégítésére ebben az esztendőben mintegy 35 százalékkal több exportot teli lebonyolítani. Mindezekkel egyidejűleg az önkölt­ségi mutatókat az elmúlt évi 85,1 százalékról legalább 78.7 százalékra kell csökkenteni. Az üzemi tanács jelenlévő tagjai közül mintegj’ I9-en tettek hasznos javaslatot különböző munkaszerve­zési és műszaki problémák megoldá­sára. Székely Béla elvtárs, a szak- szervezet mellett: működő műszál?: bizottság helyettes vezetője az üzemi tanács ülésén a műszaki bizottság nevében ígéretet tett. hogy ezévj ter­veiket a gyár előtt álló feladatok figyelembevételével készítik el. Ez aztán a panasz! Érdekes jelenetnek voltam szem- és fülta­núja a minap áz egyik, Széchenyi utcai élel­miszerboltban. Egy férfi és egy nő váloga­tott a csemegépolcon lévő árzik között, majd kiválasztottak egy-egy tálka gusztusos kocso­nyát, vettek kenyeret is, aztán mindenki azt hitte, hogy ezzel el is intézték mindazt, amit a boltban el lehet in­tézni. De nem. Egy darabig tibláboltak, majd- odamentek a hű­tőpulthoz, annak a te­tejére lerakták az elemózsiájukat, aztán villát kértek. A bolt­vezető csodálkozott a kérésen, miután az élelmiszerbolt nincs h c lybenfogyasztásra berendezkedve. Aztán elővette saját villáját, amivel az ebédje' szokta elfogyasztani és kölcsönadta. Most már végleg azt hittük, hogy minden rendben van. de ismét tévedtünk. Újabb pár percnyi tib- lábolás. suttogó ta­nácskozás követke­zett, majd a kocso­nyát vásárlók a pa­naszkönyvet kérték, mondván, hogy micso­da'■ kiszolgálás az, hogy ők ketten vannak és mégis csak egy villát adnak nekik, a kocso­nya elfogyasztásához. Ez aztán a panasz! Csak sose legyen kü- nb a hdybenfogyasz- tásra be nem rende­zett élelmiszerboltok­ban. $ A DIMAVÄG üzemi tanácsa az 1961-es tervek teljesítéséért A DIMÁVAG üzemi tanácsa a közelmúltban megtárgyalta az elmúlt évben végzett munkát, és az lí>61-es feladatókat. Az ülésen résztvett Striez János elvűire, a Vasas Szak- szervezet megyei titkára, valamint dr. Kersch Pétéi- elvtárs. a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagja. Mol­nár László elvtárs, a gyár főkönyve­lője és Prokop Gyula elvtárs, terv- osztályvezelö első napirendi pontként beszámolt az előző ülésen hozott ha­tározatok végrehajtásáról. Az üzemi tanács ülésén elhangzott beszámoló leszögezte: a DIMÁVAG dolgozói előtt 1961-ben újabb, foko­zottabb feladatok állnak: gyártmányaik korszerűsítésével, a tetszetősebb fo-nnák kialakítá­sával el kell érni, hogy a külföldi piacon a DIMÁVAG gépei ver­senyképesebbek legyenek. A gazdaságosság megteremtése vé­gett minden vonatkozásban a, leg­szigorúbb takarékoskodásra van szükség. Ez maga után vonhatja az önköltség további csökkentését is. A kül- és belkereskedelem 1961- ben több gépet kér a DIMÁVAG dol­gozóitól, ezért az elmúlt évi gépgyár­tási részarányt 4 százalékkal kell fokozni 1961-ben. Jelentős — mint­egy 15 százalékos termelés emelkedést kell elérni a ikábelgépek gyártásánál. A mechanikus présgépeknél mintegy 57 százalékos fejlődés szükséges. A különböző hidraulikus emelők készí­tését ebben az esztendőben 66 száza-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents