Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-09 / 34. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1561. február ft A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács együttes ülése (Folytatás az 1. oldalról.) őssz-társadalmi üggyé kell tenni a létrehozott tsz-ek nyújtotta lehetőségek kiaknázásáért, a termelőszövetkezetek megszilárdításáért folytatott harcot. Ebben a munkában a kezdeményező, irányító és vezető szerepet pártszerveinknek, pártszervezeteinknek, a különböző szervekben dolgozó kommunistáknak kell betölteniük. Mint már rámutattunk: ez év telén a termelőszövetkezetek számszerű szervezésével pártunk politikája új, nagy győzelmet ért el. A megszilárdító r ;inka, a termelés növelése, az emberek nevelése — ebben van a leg! -ö:..Hobbi idők fő feladata. A kapásnövények jobb meg ni ücetése kulcskérdést Ahhoz, hogy az előttünk álló feladatainkat megoldhassuk, a megyei pártbizottságnak és a megyei 1a- nacsnak gondosan elemeznie kell a jelenlegi-helyzetet, számba leéli vennie a rendelkezésére álló. erőket és feltételeket, fel kell tárnia a munkában mutatkozó lényeges problémákat. fogyatékosságokat és mindezeknek alapján meg kell szabni megyénk falvainak dolgozói számára, a megye kommunistái számára, a különböző szerveinkben dolgozó elvtársaink számára az 1081. évi feladatokat. Már az 1960-as termelési' évben meghatározó szerepe volt a mezőgazdaság szocialista szektorának: a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. Ebből fakad, hogy 1961. évi terveinknél és célkitűzéseink valóraváltásanál döntő kérdés számunkra a régi tsz-ek és állami gazdaságok termelése, amelyekben íöbbé-kesgésbé már kialakult a nagyüzemi gazdálkodás. Vizsgáivá termelőszövetkezeteink I960, évi munkáját, ^ a szövetkezetekben végzett termelői munkát pozitívnak kell értékelnünk. Ezt' bizonyítják termelési eredményeink. Búzából szövetkezeteink több mint 20 százalékkal, rozsból mintegy 28 százalékkal, tavaszi árpából mintegy 14 százalékkal termeltek többet, mint az egyéni gazdaságok. Jelentős fejlődést értünk el a. szövetkezetek állatállományának, állati termékhozamainak növelésében. Emelkedett a termelőszövetkezetek árutermelése. A 100 kh. utáni áruértékesítésben messze felülmúlták az egyéni' parasztgazdaságokat. A továbbiakban a termelőszövetkezeti .termelés néhány problémájával foglalkozott Kukucska elvtárs, többek között a kapások termesztésében elért eredményekkel. Hangsúlyozta, hogy termelőszövetkezeteinkben az egy tagra cső jövedelem, valamint a szövetkezetek 100 holdra eső árutermelése növelésének alapvető útja a kapásnövények jobb megművelése, ennek eredményeként a szilárd takarmányalap megteremtése és erre támaszkodva, az állattenyésztés és az állati termékhozamok gyors emelése. Ez az a kulcskérdés, amelyet 1961- ben a termelőszövetkezetek növény- termelésében, gazdálkodásában a homloktérbe kell állítanunk. Ezen az úton vívhatjuk k-i a szövetkezetek fölényét minden vonatkozásban a volt egyéni gazdaságokkal szemben. Jóllehet a múlt esztendő eredményes évnek bizonyult a takarmány- termelés szempontjából. szövetkezeT leink egy része az idei tervek összeállításánál, a szerződéskötéseknél húzódozik az állatállomány jelentősebb növelésétől. Még olyan jól működő termelőszövetkezetnek isméét tsz is, mint a szentistväni „VII. Kongresszus” Tsz. ahol a 100 holdra számított állatállomány alig éri el á megyei szint 70 százalékát. Alapvető okként sok helyütt a takarmány- hiányt tüntetik fel. hogy tudniillik emiatt nem mernek gyorsabb ütemben haladni előre az állattenyésztés fejlesztésében. Ez azonban semmiképpen sem fogadható el es ezt a szemléletet mindenütt meg kell szüntetni. Megyei átlagban legalább 300 munkaegységet érjen el minden család! Referátumának következő részében behatóan elemezte Kukucska elvtárs a termelőszövetkezetek jövedelmével, a jövedelemelosztással kapcsolatos problémákat. Az általa felsorakoztatott adatok világosan bizonyították, hogy a jövedelem egyenes arányban áll a jó munkaszervezéssel, a munkafegyelemmel, a munkában való részvétellel. Egyes járások között feltűnő eltérések mutatkoznak a tagokra eső munkaegység-teljesítésben. így például a mezöcsáti járásban az egy tagra eső munkaegységteljesítés 290, ezzel szemben a miskolci járásban 200, a mezőkövesdi járásban 230, az ózdi járásban 179, az edelényi járásban 220, a sátoraljaújhelyi járásban 181. Hasonló képet mutat a többi járás is. Szembetűnő az egy katasztrális holdra eső munkaegységek számának növekedése az utóbbi években. 1958-ban az egy katasztrális holdra eső kézimunkaráfordítás 26 munkaegység volt, 1959-ben ez 30-ra növekedett és 1960-ban még tovább emelkedett. A mezőgazdasági termelés önköltsége tehát nem csökkent, hanem növekedett. Ez feltétlenül egészségtelen jelenség, a jövedelmet károsan befolyásolja. Azok az eltérések és ellentmondások, amelyek az egy tagra eső mun- kaegységtéljesítésben a járások között mutatkoznak, az egy-egy munkaegységre eső részesedésnél is tapasztalhatók. Az idei kedvezőtlenebb eredményekben, kétségtelenül, egyik alapvető tényezőként szerepel a mostoha időjárás, ennek következménye a termény egy .részének pusztulása, a nagy költségráfordítás és a kisebb bevétel. Nem lenne azonban hefyes, ha csupán ezt az okot említenénk, és nem vizsgálnánk az egyes termelőszövetkezeteknél a munka- szervezésben, a munkafegyelemben jelentkező problémákat és okokat i£. Hasonlóképp rá kell mutatni arra is, hogy termelőszövetkezeteink tekintetes részében irreálisan állították össze az 1960. évi termelési terveket, megvalósíthatatlan célokat állítottak a szövetkezet, illetve tagsága elé. Termelőszövetkezeteink terveit úgy kell összeállítani, hogy azok három esztendei termésátlaghoz viszonyítva, mintégy 8—10 százalékos terméshozamnövekedést irányozzanak elő. A tervek a szövetkezetek reális adottságaira épüljenek és reális célokat tűzzenek ki. Termelőszövetkezeteink ezidei eredményes gazdálkodásának egyik kulcskérdése a munkafegyelem megszilárdítása, a tagok munkában való részvételének növelése. Széleskörű mozgalmat kell indítani annak eléréséért, hogy , minden család — megyei átlagban nézve — legalább 300 munkaegységet érjen el, a mezőgazdasági termelés döntő időszakaiban a . szövetkezet minden- tagja és munkaképes családtagja vegyen részt a termelőmunkában. A. földek szorgalmas, alapos meg- művelésével, az állatok megfelelő • gondozásával magas jövedelmet kell - elérni a szövetkezetben,-. és növelni kell minden tag egyéni jövedelmét. A munkafegyelem megszilárdítása, * munkában való részvétel növelése, a munkaszervezés javítása megköveteli, hogy minden termelőszövetkezetünkben osszuk ki családokra a kapásnövények. kézi művelését, miután minden tsz-taggal megtárgyaltuk, hogy milyen munkából mit vállal. A politikai öntudat fejlesztésén és erősítésén kívül maximálisan érvényesíteni kell a tsz-tagok anyagi érdekeltségét növelő jövedelemelosztási és premizálási formákat. Arra kell törekedni, hogy a jövedelemelosztás alapformája a munkaegység szerinti jövedelemelosztás legyen, ezt azonban párosítani kell azzal, hogy a terven felül termelt termékértéknek maximálisan 50 százalékát a tsz-tag prémiumként megkaphassa. Olyan tsz-ekben, ahol még gondok vannak a munkafegyelemmel, lehet és kell is alkalmazni azt a formát, hogy a munkaegységen kívül a tagok a tervezett termék bizonyos hányadát is megkapják prémiumként. A jövedelemelosztásnál feltétlenül be kell tartani a Földművelésügyi Minisztérium útmutatását és figyelőmbe kell venni megyénk eddigi tapasztalatain. Jó feltételek a közös gazdálkodás kialakításához A termelőszövetkezetek munkájának eredményessége — folytatta fejtegetéseit Kukucska János elvtárs — jelentős mértékben .függ a vezetőségektől. Megállapíthatjuk, hogy a régi termelőszövetkezetek vezetőségei fejlődtek, az 1959—GŐ-ban szervezett tsz-ek vezetése megszilárdult. A vezetők többsége megállta helyét, élvezi a tagság bizalmát, alkalmas a tsz gazdaságának irányítására. A vezetésről szólva az előadó néhány fontos szempontra hívta fel a figyelmet, így a szövetkezeti demokrácia erősítésére, a közgyűlések rendszeres megtartásának fontosságára, a brigádok helyes összeállítására, i brigádvezetők megfontolt kiválasztására, a vezetőségekkel való rendszeres foglalkozásra. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, általában járási'szerveink nyújtsanak operatív, helyszíni segítséget a . tsz-ek vezetőinek. * A munka fejlesztésének . fontos feltétele, hogy a pártszervezetek és á kommunisták a jó szövetkezetekért vívott harc élvonalában álljanak, harcos politikai-nevelő munkával segítsék a tsz vezetőségét, a tagság aktív közreműködését, a munkafegyelem megszilárdítását. Az ez év telén alakult tsz-einkben fontos feladat a közös gazdaság feltételeinek megteremtése. Több tényező segíti ezt elő. Azzal, hogy megyénkben lényegében befejeztük az átszervezést, megszűnt a kisáruter- melő parasztság, mint „perspektíva”, mint: visszahúzó erő és így bízvást lehet számítani arra, hogy megfelelő politikai munka mellett mindinkább kibontakozik és megerősödik a szövetkezeti .szemlélet. Elmélyült a dolgozó parasztság soraiban annak tudata, hogy a szövetkezetben mindenki csakis munkája után várhat jövedelmet, és a dolgozó paraszt ma már bízik is abban, hogy, becsületes munkájával megfelelő megélhetést > biztosíthat magának a tsz-ben. A korábbi, éveknél jobb a tsz-ek munkaerő ellátottsága. Csökkent az egy-egy tagra jutó földterület, így megfelelő munkaszervezéssel minden munka jóminőségű elvégzése biztosítható. A falusi fiatalság is inkább a tsz-ekben marad ma már, .mint korábban. A tsz-ekkel 'foglalkozó szerveink nagyobb -jártasságra teltek szert a tsz-ek irányításában, gazdálkodásuk- megszervezésében. A tsz-ek “részéről. erőteljesebb törekvést nyilvánul meg annak érdekében, hogy saját lábukon álljanak. Megmutatkozik ez" többek között abban,, hogy többségük saját traktort és. munkagépet igyekszik .vásárolni. . Az új ,tsz-ek. egy hónappal hamarabb alakultak még, mint az előző évi szervezésnél keletkezett termelőszövetkezetek. ez lehetőséget nyújt arra, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig lébonyolítsuk a földrendezést, számbavegyült az állatokat és felszereléseket, és megoldjuk, ahol erre rpód nyílik, bevitelüket a közösbe. El lehet készíteni a termelési terveket, ki lehet alakítani a munkaszervezetet és időben fel lehet készülni a tavaszi mezőgazdasági munkákra. Eddig 109 új termelőszövetkezet alakult meg. fogadta el az alapszabályt, választott vezetőséget, kért földrendezést cs működési engedélyt. Az állatokat és felszerelési tárgyakat 80 tsz-ben számbavették. Az új tsz-eknél ezt a munkát már befejezték az encsi, a miskolci, a szikszói és az ózdi járásban. Kukucska elvtárs ezután az állati férőhelyek problémájával foglalkozott és rámutatott .arra, hogy az állatállomány fenntartása és fejlesztése érdekében minden új termelőszövetkezetünknél maximálisan kell alkalmaznunk átmeneti intézkedéseket, és olyan megállapodásokat kell kötni, amelyek elősegítik a közös állatállomány gondozását és fejlesztését. Érintette a földrendezést, a zöldlel-- tárkészítést, a vetőmag biztosítását, majd a tervkészítést az új termelő- szövetkezetekben. Hangsúlyozta, hogy a tervek készítésébe be kell vonni az új vezetőségeket, és mesz- szemenően figyelembe kell venni a helyi lehetőségeket, a, község termelési' adottságait. — Megyénk mezőgazdaságában nemcsak uralkodóvá, hanem egyeduralkodóvá vált immár a szocialista szektor — fejezte be Kukucska János elvtárs referátumának első részét. A mezőgazdasági termelés helyzete, főbb célkitűzéseink az 19úl-es évre Kukucska János elvtárs beszédének második részében elmondotta, hogy a múlt esztendőben a nagymérvű, számszerű felfejlődés ellenére — néhány szövetkezetünket kivéve — a munka kedvezően indult. A rendkívül mostoha időjárási viszonyok ellenére el tudtuk érni, hogy az átszervezéssel járó feladatok -elvégzése mellett sem csökkent a mezőgazdasági termelés színvonala és megoldottuk, hogy az átszervezéssel egy- időben növekedjék a mezőgazdasági termelés. Bár a termelési eredmények több termelési ágban igen kedvezően alakultak (szőlő, zöldség, gabona), a megtermelt takarmány rossz minőségű volt, jó része tönkrement. A múlt esztendő fejlődést mutat a sertésállomány növekedésében, a baromfitenyésztés kiterjesztésében, a hibridkukorica és a silókukorica termesztés elterjesztésében, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya terméshozamának növekedésében. 1960 második félévi munkánknak van néhány rendkívül fontos tanulsága és következménye, amelyek nagy kihatással vannak az ezévi tavaszi munkákra és az egész 1961-es gazdasági évre. Felvetődtek olyan problémák, amelyeknél alapos elemzésre van szükség, hogy a meglévő hibákat ki tudiuk küszöbölni. Már a kenyérgabona betakarításánál mutatkoztak az időjárási viszontagságokon túl is, a munkaszervezésből. a vezetés gyengeségeiből adódó bajok, amelyeknek következtében sok köz- , ségünkbeh a termés egy része . kárba veszett. Igaz, az őszi rendkívüli esőzések sok szövetkezetünket szinte lehetetlen feladatok elé állították, mégis a betakarítás elhúzódásának egyik alapvető oka a munkakedv csökkenésében, a munkafegyelem lazulásában, a vezetés és munkaszervezés fogyatékosságaiban keresendő. Közrejátszott az is, hogy az anyagi ösztönző eljárásokat .mind a szénabetakarításnál, mind a burgonya- és kukoricabetakarításnál megkésve és sok helyütt nem megfelelően alkalmazták. Van alapja annak a kritikának, amely szerint a megnövekedett termelőszövetkezeti területhez képest kevés a gép és a többi megyékhez viszonyítva is alacsony a gépesítettség foka. A múlt esztendei munka főbb tapasztalatai azonban azt is mutatják, hogy a gépeket nem használjuk ki gazdaságosan, teljesít-' . ményüb rendkívül alacsony, általában nem terjesztettük el a két műszakban folyó munkát. Jelentősebb eredményt csak néhány gépállomáson értünk el. Jóllehet, az egy traktorra eső . normálhold összteljesítmény az 1959. évihez viszonyítva némi emelkedést mutat, mégis, az igényekhez és a tervhez viszonyítva nagy a lemaradás. Ennek egyik fő oka, hogy igen nagy eltérések vannak a teljesítményekben a gépállomások között és az egyes traktorosok és kombájnosok között is. Ezt bizonyítja például, hogy a mezőkövesdi gépállomáson egy géppel 742 normálhold, a mezőnyárádi gépállomáson pedig 859 normálhold munkát végeztek. Pedig a mezőnyárádi gépállomás körzetének talajviszonyai kedvezőtlenebbek, mint a mezőkövesdi járásé. Az encsi járás két gépállomásának körzetében a talaj- és éghajlati viszonyok többé- kevésbé megegyeznek, mégis a mé- rai gépállomáson az egy gépre eső teljesítmény 529, a baktak£ki gépállomáson 352 normálhold. Az ózdi, putnoki gépállomás körzetében az egy gépre jutó teljesítmény 228 nor- málbold, ez mindössze egynegyede annak, amit a mezőnyárádi gépállomáson egy traktorral végeztek. 1 Kukucska elvtárs beszámolójában részletesen kimutatta még az egy traktorra és az azonos típusú traktorokra vonatkozó eltéréseket. Figyelembe véve szükségleteinket és lehetőségeinket, módunk van arra, hogy gépeink kihasználtságát a múlt esztendei színvonalhoz képest mintegy negyven százalékkal növeljük. Ehhez viszont az szükséges, hogy necsak jelszavakban beszéljünk róla, hanem a . gyakorlatban is vezessük be a.kétműszakos munkát a nagy mezőgazdasági munkák idején. Növeljük az egy traktorra eső teljesítményeket, kiküszöbölve a gépállomások között és a gépállomásokon belül lévő óriási különbségeket. Biztosítani kell a gépállomás vezetésének nagyfokú rugalmasságát, a dolgozókkal való törődést, a termelő- szövetkezetekkel való szoros kap- j csőlátót és együttműködést. A ter-1 melőszövetkezetek tegyék érdekeltté | a traktorosokat a teljesítmények fokozásában, a munka minőségének javításában. Arra kell törekedni, hogy minél több traktorista kerüljön ki a termelőszövetkezetek tagjai közül, ezért ajánlatos, hogy most, a gépállomásokon tartott tanfolyam elvégzése után a gépállomás segéd- vezetői minőségben minél több fiatal termelőszövetkezeti (a'got alkalmaz-! zon. A Iegeél'szerükben hell .fel hasznú ínunk a mezegazdásági munkáknál a gépeket s a fogatokat!- Az idei feladatok jó elvégzése végett, a'tavaszi szántás-vetési munkák - időszakában a szántásra alkal-* más traktorok másirányú felhasználását (pl. szállítás) meg kell tiltani. Minden olyan traktort', amely után ekét, vagy más talajművelő munkagépet tudunk akasztani, a talajművelésre kell használni. Figyelemreméltó, hogy' gépállomásaink múlt évi tervüket 82,7 százalékra, szántási tervüket azonban csak 72,5 százalékra teljesítették. Ez azt mutatja, hogy a gépállomások vezetői jobban törődnek a szállítási feladatokkal, mint a talajmunkákkal. Üzemekkel, nem mezőgazdasági rendeltetésű vállalatokkal és intéz i ményekkel — amelyeknek kezelésé- j ben traktorok vannak — megállapodásra kell jutni, hpgy a tavaszi munkák végzésére traktoraikat, traktorosaikkal együtt, helyezzék ki egy- egy termelőszövetkezetbe — gépállomási díjszabással. Az üzemok pedig azt. a szállítási munkát, amelyet eddig traktorral végeztek, a TEFU jármüveivel bonyolítsák le. Követni kell a Lenin Kohászati Müvek kezdeményezését, melynek öt traktora az egész őszi idényben kint dolgozott a termelőszövetkezetekben, a tavaszi munkák idejére pedig további tíz traktort küld a termelőszövetkezetekbe traktoristával és üzemanyaggal. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a Lenin Kohászati Müveknek olyan traktorai vannak, amelyeket évekkel ezelőtt a gépállomások kiselejteztek, de az LKM kijavította azokat. Látható, hogy-ezek most szántásra is alkalmasak. Világos, hogy most nem a selejtezés, hanem a gépjavítás a legfontosabb dolog. A beszámoló ezután részletesen rámutatott azokra á lemaradásokra* amelyek az 1960-as év végén keletkeztek és elemezte azok kijavításának módjait. Többek között kitért arra, hogy minden termelőszövetkezetünkben, még most, a téli fagyban hozzá kell látni, minden fogateró igénybevételével, az Istállótrágya kihordásához. Igénybe kell ehhez venni a gépállomásoknak mintegy 800 darab traktorát. Most, februárban levezető árkok* ásásával el kell vezetni a földekről a talajvizet, hogy ezek is megszikkadjanak és szánthatóvá váljanak. Ezt a termelőszövetkezetek tagsága összefogva, kézi erővel végezze el. Legyenek élharcosai ennek a munkának a KISZ vezetésével a fiatalok. Vetéseink tekintélyes részének gyenge állapota miatt, a hozamok emelése végett döntő dolog a fejlrágyázás. Ezt már most meg kell kezdeni és még a tavaszi munkák előtt be kell fejezni, hogy elkerülhessük a nagymérvű munkatorlódást. Azokban a tsz-ekben, amelyekben a tavaszbúza vetése szükséges és lehetséges. haladéktalanul ki kell jelölni a vetésre kerülő területeket, elsősorban az őszi mélyszántott földeken. A tavaszbúza vetőmagot a tsz-ek igényeljék' és azt le kell szállítani. Mivel vetéseink egy részénél fennáll a felfagyás veszélye, amint a talajra rá lehet menni, azonnal meg kell kezdeni a hengerlést. Legcélszerűbb* ha ezt fogaterővel végzik. A traktorvonóerőt mindenekelőtt a szántásnál kell igénybe venni. A termelő- szövetkezetekben pedig úgy kell megszervezni a munkát, hogy a fogasolást, a hengerlést és a vetést paraszti termelőeszközökkel, fogatokkal végezzük. Külön feladatot képez ez év tavaszán 14 ezer katasztrális holdon a napraforgó elvetése és megtermelése.' Erre azért; kerül sor, mert területünk egy része nincs bevetve Ve(Folytatás a t. oldalon,)
