Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-09 / 34. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KV IS. évfolyam, 34. svcím Ara: 5 0 fillér 1961. február 9. csütörtök I DIMflYfiC üzemi tanácsa az 1961-es tervek teljesítéséért (3. oldalj Emlékezés Dosztojevszkijre (4. oldal) lijabb intézkedéseket tettünk terveink teljesítéséért (4. oldalj J Tegyük ös§z-tár§adali8ii üggjé a megszilárdítást, teremtsünk erős. jól gazdálkodó termelőszövetkezeteket! A terme&őssüvetkeseti mn&gaiom s a mezőgazdasági termelés kérdései a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács együttes ülésén Kukueska János elvtárs referátuma A végrehajtó bizottság arról adhat számot — kezdte beszédét Kukueska elvtárs —, hogy következetesen és eredményesen végrehajtva pártunk Központi Bizottságának múlt évi október 29-i határozatát, megyénkben is lényegében befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Borsod megyében ezideig 315 községben fejeződött be a termelőszövetkezetek szervezése. A téli fejlesztés eredményeként termelőszövetkezeti járás lett: az encsi, a szikszói, a me- zöcsáti, az abáújszántói, a sátoraljar újhelyi, az edelényi, a miskolci és a mezőkövesdi járás. Befejezéshez közeledik ez a munka a szerencsi, a putnoki és az ózdi járásban. Elértük, hogy megyénkben mintegy 72 ezer család, 77,500 tag, 57C ezer kh. összterülettel és 420 ezer kh. szántóterülettel mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe, részben alacsonyabb típusú termelői társulásokba került. A szövetkezetek téli szervezésében kifejtett munka sikereként elértük, hogy —.'a febr. 1-i adatok szerint — megyénk össz-szántólerülctének 36,1 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik. Valóra váltva pártunk Központi Bizottságának október 29-i határozatát, ez év telén a fejlődés a korábbi eveknél nagyobbmérvű volt 1960— ge, hogy a zömmel magasabb típusú termelőszövetkezeteken kívül alacsonyabb típusú társulásokat: termelőszövetkezeti csoportokat, illetve szakcsoportokat is szerveztünk. Ezekkel az alacsonyabb típusú formákkal szemben kezdetben bizonyos idegenkedés, sőt ellenállás is megnyilvánult. Hozzá kell tennünk: nem annyira a dolgozó parasztok részéről, mint inkább a mi részünkről, amikoris úgy véltük, ho^y az alacsonyabb típusú társulások szervezése — félmegoldás. Nem vettük eléggé figyelembe a Központi Bizottság 1960 október 29-i határozatát, amely világosan utal arra, hogy a történelmi borvidékeken, hegyvidékeken és másutt indokolt körülmények között helyénvaló az alacsonyabb típusú társulások szervezése. Az alacsonyabb típusú formák is előreviszik parasztságunkat a szocialista mezőgazdaság útján. Népgazdaságunk érdekei is azt kívánják, hogy bizonyos területeken alacsonyabb típusú társulásokat szervezzünk. Hadd mondjuk meg, hogy az alacsonyabb típusú formákkal kapcsolatban kialakult hibás szende- lettel megbirkóztunk. Most arra van szükség, hogy betartsuk a működési szabályzatot s ezek a szövetkezetek valóságos, igazi szövetkezetekként, dolgozzanak. Pártunk politikájának nagy győxelme Az átszervezés főbb tapasztalatait elemezve, megállapította Kukueska elvtárs, hogy a mostani számszerű fejlődés pártunk politikájának helyességét bizonyítja, pártunk nagy győzelmét jelenti. íme: ilyen nagy erő a párt politikája, ha azt megérttet.jük a dolgozó tömegekkel és végrehajtását megfelelően szervezzük. Az átszervezést a dolgozó parasztsággal egyetértésben hajtottuk végre, a falu nagy politikai aktivizálódása közepette. A tsz-kér- déssel foglalkozó gyűlések látogatottsága, a parasztokkal folytatott, beMeleljen köszüntiU a tanácskozásra érkező dr. IWünnich Ferenc elvtáreut. ’ telén 153 községben fejeződött be 8 termelőszövetkezetek szervezése. Ebben az időszakban termelőszövetkezetekbe lépett 36 014 család, 38 426 tag, termelő- szövetkezetekbe egyesítettek 238 ezer kh. összterületet, ezen belül 190 158 kh. szántóterületet. Az ez évi tsz-fejlesztés új jelensészélgetések, kisgyűlések, egyéni eszmecserék mind-mind arról tanúskodnak, hogy a szervezés időszakában még közelebb került hozzánk dolgozó t parasztságunk. Megérlelődött benne a szövetkezés gondolata, és alapvetően egyetértéssel fogadta a Központi Bizottság októberi határozatát s az országgyűlés idevonatkozó határozatát. A szervezésben résztvett. elvtársak mindenütt követlék pártunk útmutatásait és meggyőző szóval érték el a dolgozó parasztok szövetkezeti tömörülését Elmondhatjuk, hogy a mostani szervezésnél jobban, könnyebben és gyorsabban megért tettük magunkat a dolgozó parasztokkal, mint az 1959— CO-as időszakban. Erre vall az alakuló közgyűlések aktivitása, alapvetően jó légköre s a megalakulás utáni politikai hangulat az új szövetkezetekben. A szövetkezeti szervezést most jobban sikerült valóban össz-társadalmi üggyé tennünk, mint valaha. Kiemelte Kukueska elvtárs az üzemi munkások, különösen a munkás- osztály törzsgárdája által nyújtott nagy segítséget és áldozatos munkát a mezőgazdaság szocialista átszervezésében: Mély felelősségtudat, körültekintő, segítő szándék, a párt politikájának következetes érvényesítése jellemezte tevékenységüket, amellyel számottevő mértékben hozzájárultak a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének további erősítéséhez. Megértették, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése a szocializmus építésének döntő kérdése. Nagy aktivitással vettek részt a szervezésben a termelőszövetkezetek régi tagjai. Közülük került ki a fel- világosító, szervező munkában résztvevők 40 százaléka. Elismerés és meleg köszönet illeti azokat a funkcionáriusokat, munkásokat, tsz-tagokat, dolgozókat, akik segítséget nyújtottak ahhoz, hogy megyénkben is győzelemre vigyük pártunk VII. kongresszusának határozatát, a Központi Bizottság útmutatását. t Uj módon kell dolgoznunk! A mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredményeinknek rendkívül nagy jelentősége van — folytatta referátumát Kukueska JáHuUucsk.i János elvtárs referátumát tartja. szaállítúsához, szocialista termelési viszonyok jöttek létre a falun is. Ezzel országunkban, s benne megyénkben is megszűnt a kapitalizmus visszaállításának gazdasági, társadalmi bázisa. Üj alapokra helyeződött a munkásosztály és a parasztság szövetsége: a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság testvéri szövetségévé vált, illetve válik. Az átszervezéssel gyakorlatban szűnt meg a falun a kizsákmányoló osztály, ezzel politikánk a parasztsághoz való viszony tekintetében is új tartalmat nyert. További munkánkban arra törekszünk, hogy a termelőszövetkezetekben Lehetőség nyílik arra, hogy vaióra- váltsuk a VII. pártkongresszus célkitűzését, amely szerint a második ötéves tervben 32—3,5 százalékkal kell növelnünk mezőgazdasági termelésünket. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredményeink tehát gyökeresen átalakították megyénk arculatát Ahhoz azonban, hogy az átszervezéssel megteremtett lehetőségeket kiaknázzuk a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a dolgozó parasztság atnevelésére. íalvaink arculatának gyökeres megváltoztatására, — új módon kell dolgoznunk. A változott körülmények új, megnövekedőit körülményeket támasztanak veAz elnökség egy részé. egyesült volt szegényparasztok és középparasztok között fennálló ellentétet megszüntessük. A szövetkezetekbe belépett volt kizsákmányolókat átformáljuk, átneveljük a társadalom hasznos tagjaivá. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, az új termelési viszonyok létrehozásával, a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megteremtésével megnyílt a lehetősége annak, hogy lünk szemben az élet minden területén. Valamennyi szervnél, amelynek köze van a mezőgazdasághoz, a változott körülményekhez igazodó munka kialakítására van szükség. Aineny- nyire társadalmi üggyé tettük a termelőszövetkezetek szervezését, ügy- annyira (Folytatás a 3. oldaionj .4 Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Pártbizottsága és Borsod- Abauj-Zemplén Megye Tanácsa szerdán kétnapos együttes ülésre jött össze Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúrtermében. Az együttes illés napirendjén a termelőszövetkezeti mozgalom s a mezőgazdasági termelés leérdései szerepelnek. Az ülésen megyénk országgyűlési képviselői és a mezőgazdaság területén dolgozó több meghívott vendég is megjelent. Az ülés résztvevői őszinte örömmel és nagy szeretettel jogadták a tanácskozásra érkező dr. Münnich Ferenc elvtársat; pártunk Politikai Bizottságának tagját, a forradalmi munlcás-paraszt kqrmány elnökét, aki az elnökségben foglalt helyet. Az i elnökség tagjai között volt: Prieszol József elvtárs, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Blaha Béla elvtárs, a Központi Bizottság tagja, megyénk országgyűlési képviselője, Kukueska János elvtárs, a. megyei pártbizottság titkára, országgyűlési képviselő, Papp Károly elvtárs. a megyed pártbizottság titkára, Koval Pál elvtárs, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, dr. Tóth István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, országgyűlési képviselő, Valkó Márton elvtárs, a Központi Bizottság póttagja, a Lenin Kohászati Művek igazgatója, Lendvaü József elvtárs, a Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Bialis József elvtárs, a. KISZ megyei bizottságának titkára, Jakó András elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. A kétnapos együttes ülés szerdai tanácskozásait Prieszol József elvtárs nyitotta mag és köszöntötte a résztvevőket. Ezután Kttkucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartotta meg referátumát a termelőszövetkezeti mozgalom s a mezőgazdasági termelés kérdéseiről. nos elvtárs. Alapvetően változtak meg a termelési viszonyok, a falu arculata. A kisárutermelő parasztgazdaságok helyett, amelyek társadalmi bázist képeztek a kapitalizmus visza mezőgazdasági termelésben az elkövetkező években gyors fejlődést érjünk el. gyakorlatilag realizálva a nagyüzemi gazdálkodás minden előnyét. J
