Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
V*e#raap, MM. február 5. esZAKMAG¥AHOKSZÄC 7 Vízmű JEdeléui ben Az utóbbi években meglepően sokat fejlődött Edelény. Megnőtt, szétterült, új házsorok épüllek, új lakónegyedek jöttek létre. 1947-től csak F------------- '---T a Borsodi. Szénbányászati Tröszt mintegy 390 — földszintes, illetve emeletes — lakóházat építtetett dolgozói részére. A modern, kényelmes lakóházakban fürdőszoba, vízvezeték van. A bányászlakóházak ivóvízellátása végett a tröszt egy vízmüvet építtetett. a Boldva partján. A mintegy 15 millió forintos költséggel épült létesítmény a középteljesítményű vízművek soraiban foglal helyet. Körvezetéke nemcsak’- a bányásztelepülésekig nyúlik, hanem elhalad a község főútvonala mellett is. A mintegy 7—fi kilométer hosszú csővezetékeken naponta !)00—1100 köbméter víz jut cl — a szükségleteknek megfelelően —la bányászotthonokba, a község lakóihoz. Hozzávetőlegesen a vízmű mintegy háromezer ember számára biztosítja a szükséges vízmennyiséget, A vízmű körül azonban nincs minden rendben. Jelenleg nincs igazi gazdája. Azaz... a tröszt úgy véli, hogy ő a lakásokkal együtt telepíttette a vízmüvet, sőt a körvezetéket; bevezette a faluba is és ezzel az ő feladata végétért. A vízmű további üzemeltetéséről gondoskodjék a tanács, azaz a Borsodi Vízművek, mint tanácsi vállalat. A vízmű műszaki átvételét a múlt évben meg is kezdték, azonban végleges megegyezés még nem történt. Ugyanis — az új követelményeknek megfelelően — szükségessé vált a nyomóvezetékek módosítása. Többek között — az Országos Vízügyi Főigazgatóság véleménye szerint is — vízmérő aknákat kell építeni. A szükséges munkálatok mintegy egymillió forintot igényelnek. A tröszt nem zárkózik el ugyan a beruházásoktól, csak éppen az ösz- szeg nagyságát nein tartja indokoltnak. Véleménye szerint olyan beruházásokat akar a vízmű elvégeztetni, ami az üzemeltetéshez nem feltétlenül szükséges. A tröszt szerint mintegy félmillió forint értékű munkát kell elvégezni és ehhez az összeget hajlandó is fedezni. A tanács, illetve a tanácsi vállalat azonban változatlanul ragaszkodik valamennyi munka elvégeztetéséhez. A tröszt és a vállalat közötti vita végeredményben cseppet sem zavarja a vízszolgáltatást, azonban nem ártana a huzavona mielőbb lezárulna. Ahhoz, hogy minél több edelényi lakásba bevezessék a vizet, szükséges a módosítások mielőbbi elvégzése, ezen túlmenően új csatornák építése. Röviden: közérdek, hogy a — mintegy egyéve húzódó — vita mielőbb lezáruljon. Hecinarik Győző gépkezelő éberen őrködik, hogy megfelelő mennyiségű jő ivóvíz jussun a csőhálózaton keresztül a lakásokba. Az el nem küldött levél Szovjet film, _ L_ DCi a izíízlöidelire ! tajgáí! Évekkel ezelőtt hangzón.^,:, c. ilyen felhívások. Azóta szinte nap mint nap olvashatunk az újságokban, hallhatunk a rádióban a szovjet emberekről, akik rengeteg viszontagsággal küzdve tesznek eleget vállalásuknak. Az embcrnemjárla vidékeken, Szibéria vad földjén, a száz veszélyt rejtegető tajgákban, az egész embert követelő szűzföldeken hősök születnek, A munka hősei. Az emberi kitartás. a győzni akarás hősei. Olyan emberek mennek ide, akik vállalni mernek minden veszélyt, amit ez a távoli földrész tartogat, akik harcba mernek szállni a természet erőivel, akik mindenképpen teljesíteni akarják feladatukat. Hatalmas erő szükséges ehhez. Mi adja nekik ezt az erőt? Az a tudat, hogy szükség van munkájukra. Tudják, hogy az egész népnek, az egész országnak haszna van abból, amit itt végeznek. Ez a hősi. munka áldozatokat; is követel. Ezeknek az embereknek állít emlé- ket^ Kalatozov filmje. Kalatozov — akinek a nevével elválaszthatatlanul összefügg a Szálljak a darvak — most is újszerűén, vagyon merészen próbálta kifejezni az emberi akaratnak, a győzni tudás- vak a nagyszerűségét. Ehhez felhasználja a film adta összes lehetőségeket. Négy embernek a munkájáról, ttzdelméröl szól a történet, akik Szibéria földjén kutatnak gyémánt után. A film ügyes felépítésével sikerült-a rendezőnek elérnie, hogy mi is ott legyünk állandóan közöttük, hogy szinte négyükkel együtt vívjuk meg azt a hatalmas munkát, amelyre vállalkoztak. Más cselekményt a, rendező soha nem lcapcsolt a filmbe, mintegy érzékeltetve így is azt a hatalmas távolságot, amely elválasztotta őket. a többi embertől. És ami nagy érdeme a rendezőnek: így leszűkítve is elejétől végig lekötötte a. néző figyelmét. Nemcsak az erdőtűz kezdetétől vált izgalmassá — habár az természetes, hogy az innen kezdődő drámai küzdelem fokozza azt az érzést —, hanem izgalmas volt az expedíció megérkezésétől kezdve, amikor egy nagyon ügyes fogással, a repülőgépet nem is látva, csak a zúgását fíallva egyre feljebb, távolabb emelkedik a kamera, a mocsár szélén hagyva az egyre kisebbeknek látszó embereket. dl Hint első részében a fáradsá- ’ ’ qos munka, a keresés izgalma dominál, átszőve a szinte már nyerseségig kemény emberi vonásokkal. A több hónapos eredménytelen kutatás már-már elcsüggeszti őket. Egy pillanatra Szabinpin, az expedíció vezetője is kételkedni, kezd: érdemes-e tovább időzni itt? De aztán újra csákányozzák a földet, vizsgálják a kőzeteket, folytatják a munkát. Szergej, a tajgai vezető szerelmes lesz Tányába, a geológus-lányba, akit Andrej, a másik geológus is szeret, nem is viszonzatlarutí. A feszült légkört a robbanó siker — munkájuk sikere — oldja fel, igaz, hogy csak ■rövid időre, mert az erdőtűzzel kezdődik a drámai küzdelem: a. térképet, el kell. juttatni az emberekhez. Szer- gejt maga alá temeti egy lezuhanó égő fa, a rádió elromlik, a. kutatócsoport- megmaradt három embere eltéved a. hatalmas, égő tajgában. A térképet azonban el kell juttatni mindenáron, hiszen ezért dolgoztak. Ebből a gigantilcus küzdelemből azonban mégis az ember kerül ki győztesen, még akkor is, ha mindannyian elpusztulnak. A tajga. nem adja olcsón kincsét. Fizetni kell érte s— élettel. Mégis: győz az ember. Kalatozov rendező nagyon sóik finom eszközzel, fogással tudja érzékeltetni. mondanivalóját. A film elején például hosszú ideig nem hallatszik semmi szó. Csak a kutatókat látjuk, akik nehezen tudnak áttörni a mocsáron. Már ezzel is, mint valami „beütő hanggal” éreztetni tudja velünk azt a nehéz munkát, ami erre a kis csoportra vár. Vagy amikor Tanya elmarad Szabinyintól, a cső portyezető először csak kiáltja Tanya nevét, majd az. egyik oldalra, is néz, a. másikra, is, Iwrbefordul, — mindannyian tudjuk: elvesztette tájékozódását. Vagy: egy ideig a karjai közt viszi Tanyát, Nem tudjuk, hogy él-a még, vagy meghalt már a lány. A következő képen pedig Szabinyint látjuk lassan előre haladni, mély nyomokat- hagyva, a. hóban — egyedül. Uruszevszkij operatőr valósággal brillírozok. Sok ötletes, merész megoldás bizonyítja, tehetségét. Néhol azonban túl megy azon a. határon, amelyen belül a legnagyobb hatással lehetne a nézőre. Azon a bizonyos határon túl a tűznek, a csákányoknak. egy-egy mozdulatnak a. kavargása. a minden áron való fakozási törekvés már fölösleges. TAlláH m*ndenki egyetért abban, " hogy a. szereplőkről nem kell sokat mondanunk. hiszen SzmoktunovszMjt, Szamojlovát, Li vanovot, Urbanszkájt nem igen kell már bemutatni. Egyet azonban mégis megemlítünk. Sokáig . emlékezetes marad mindenki előtt az a jelenet, amikor Tánya — Szamojlova. keresni kezdi a füstölgő erdőben szerelmesét, Andrejt. A többi alakítás is olyan volt, amilyent megkövetelt ez a nagy mondanivaló: az emberi kitartás, a hősiesség — győz. tpriská) Képek a munkásélet múltjából és jelenéből t Ez az írás nem egy üzemről, nem egy városról szól. Fő mondanivalója mégis a diósgyőri gyárak dolgozóinak életét példázza. Egy-cgv rövid villanásszerü epizódon keresztül szeretnénk megmutatni a munkások életében bekövetkezett nagy változásokat, a múlt és jelen összehasonlításának módszerével. ..Apáink mindig robotoltak. Hogy lenne enni kevés kenyerünk, Bús kedvvel, daccal, de dologban voltak, Az isten sem törődött velünk." f iozseí Attila, az 1920-as évek elején a ..Fiatal életek indulója” című versében írta ezeket a sorokat. Rólunk, a mi apáink küzdelmes életéről szól e megrázó erejű, rövid versszak. Apáinkról, akik a kevés kenyérért a diósgyőri gyárakban vagy a borsodi bányák mélyén egy életen át robotoltak. Ez volt az az idő, amikor „nem volt jogunk sem, csak igazságunk”, amikor a munkásokban a lelket az eljövendő szebb, jobb életbe, a szocializmusba vetett hit tartotta. Ez a hit adott erőt nekik a kenyérért folytatott mindennapi küzdelemhez, ez adott lésekre emlékeznek szívesebben a munkások, nem a kudarcokra. És ez érthető is, mert a dolgozók életében ezek voltak a nagy események, ezek adtak erőt a további harchoz és erősítették hitüket a jövőben. K/)e nem mindenkinél jelentkezik az emlékezés ilyen pozitív formában. Gyakran eltorzult és igaztalan alakban jelenik meg a múlt egyes emberek tudatában. Csak egy példát említsünk. Vannak, akik azt mondják: „Jobb volt a múltban, mert nem kellett évekig várni lakáskiutalásért. Mindig lehetett taeről és tartalmat a kapitalizmus elleni harchoz. Az emberek szeretnek visszagondolni a múltra, szeretnek emlékezni fiatalabb éveikre. Ennek a természetes emberi tulajdonságnak során a múlt. eseményei rendszerint megszépülnek. Az emberek ugyanis korábbi életük azon állomásaira emlékeznek vissza szívesebben, amelyekhez valamilyen szép élmény kapcsolódik, amelyek önmaguk és családjuk számára valamilyen formában jót jelentettek. Nem véletlen, hogy az idősebb munkások legkedvesebb emlékeiket az 1919-es Tanácsköztársaság dicsőséges napjaiból merítik. Azoic között, akik részt vettek az első magyar proletárdiktatúra harcaiban, egy sincs olyan, aki ne beszélne szívesen és lelkesülten lálni kiadó lakásokat.” — Ezek elfelejtik, hogy a dolgozók tömegei nyomort anyákon éltek, mert képtelenek voltak havi 20—25 pengőt fizetni egy szoba-konyhás, iöldespad- lójú lakásért. Egész havi fizetésüknek felét;, harmadát lakbérre kellett volna adni, már akinek egyáltalán volt fizetése, mert ebben az időben Miskolcon és a megyében is a munkanélküliek ezrei tengették egyik napról a másikra nyomorúságos életüket. Általános jelenség volt, hogy egy „égrenyíló” szobában 6—8 tagú munkáscsalád élt Miskolcon. Nem azért voltak kiadó lakások, mert sok volt a lakás, Hímem azért, mert magas volt a lakbér és a dolgozók nem bírták azt megfizetni. Most, amikor már „tisztán meglátni csúcsainkat”, amikor a dolgozók nagy többsége előtt már íeltae nagyszerű időkről. Később, a Tanácsköztársaság leverése után, a Horthy-rendszer sötét éveiben. a sok megalázás és üldözés, a kudarcok, a nyomor és az éhezés időszakában is inkább a sikeres sztrájkokra. a kiharcolt bérkövetelések teljesítésére, a lelkes és harcos szellemű május elsejékre és más tünterultak a szocializmus ragyogó lehetőségei, és amelyeknek egy része már valósággá válva az élet minden területén tapasztalható nagy eredményeket jelent a dolgozó tömegek számára, nem árt emlékezni a sötét múltra, amelyről nagy pro-, letarköltönk, a „Szocialisták” című versében így írt: „Viszi a ködöt az idő s az időt mi hoztuk magunkkal, hoztuk harcunkkal, tartalék nyomorunkkal, a kenyérrel, mely megpenészedett, amíg a munkás megszeghette, a. kásával, mely meg dohosadott, amíg a munkás megfőzhette, a tejjel, amely meg savamyadott, amig a munkás köcsögébe belecsobbant, a. csókkal, amelyből cafraság lett, amíg a munkás fiataléba belelobbant, a házzal, amelyből omladék lett, amíg a ■munkás beleöltözött, a ruhával, amelyből rongy lett, amíg e munkás beleköltözött, a szabadsággal, mely elnyomás lett, amíg a munkás megszületett, a börszivarról, mely bagó lett, míg a munkás felnövekedett, — — a tőkével, mely munka lesz mig megnő az inas s kalapácsával oda vág világ! ahol a legfehérebb en izzik a vas!... Ilyenek voltak a munkások életkő rülményei Magyarországon a múltban. így éltek az anyagi javak megteremtői a kapitalista rendszerben, így éltek a diósgyőri munkások is. De végre megnőtt, az inas, és odavágott a kalapács. Nem lesz többé nálunk a tökéből munka, s a munkából tőke. A nép saját sorsának kovácsa lett. A diósgyőri munkások kalapácsainak hangja is belecsendül abba a nagy harmóniába, mely a magyar nép boldog jövőjét alakítja. Az út a sötétségből a. fény felé, hosszú és küzdelmes volt. A ma eredményeiben benne van a munkások múltbeli küzdelmes harca, sok nélkülözéssel teli áldozatos élete is. rövid bevezetés folytatásaként a mindennapi élet egy-egy kiragadott epizódjával néhány képet szeretnénk bemutatni a munkásélet múltjából és jelenéből. Simon Ferenc A tűzkárokról Az elmúlt hónapokban — mint erről már hírt; adtunk, — húsznál több esetben történt lakóházi* tűzeset, amely jelentős károkat okozott mind a népgazdasági, mind az egyéni tulajdonban, sőt több esetben súlyos sérüléseket is vont maga után. A tüzesetek — a tűzrendészet! hatóság megállapítása szerint —, a tűzrendészet! szabályok be nem tartásából adódtak. A tűzrendészet! hatóságok ismételten felhívják a lakosság figyelmét, hogy fűteni csak jó állapotban lévő tüzelőberendezésben, lehetőleg állandó felügyelet mellett szabad. A tüzelőberendezések (kályha stb.) körzetében egy méter távolságon belül, a füstcsöveknél pedig 50 centiméter távolságon belül éghető anyagot elhelyezni nem szabad. Sok tűzeset származik abból is, hogy a használaton kívül helyezett füstcsőnyílásokat (kályhalyuk) éghető anyaggal (rongy, újságpapír) tö- mítik el.' Ezeket a nyílásokat csak hézagmentesen záró fémdugóval szabad elzárni. Gyakori hibaforrás a hibás, rossz állapotban lévő kémény- tisztit«- és koromzsákajtó. Figyelemmel kell kísérni a lakásokhoz tartozó 1 kémények állapotát, karbantartását, és gondoskodni kell a kéményekbe esetleg beépített mennyezeti, vágy tetőzeti faszerkezet kiváltásáról. A túzokok között igen jelentős helyet foglalnak el a padlástérben gyakorta tárolt, könnyén gyűlő anyagok — széna, szalma, tűzveszélyes folyadék stb. vagy éppen a padlástérben történő tűzrakás. Hasonlóan gyakori tűzforrás a villanyvasaló és vil- lanyfözőlapok felügyelet nélkül hagyása, vagy azok közelében éghető anyagok elhelyezése. Sok baleset forrása volt már, hogy háziasszonyok konyhában, szobába;), tehát zárt helyiségben benzinnel, vágj' más, hevesen égő, tűzveszélyes folyadékkal mostak. Ez szigorúan tilos, de ha mégis elkerülhetetlenné válik az ilyenfajta mosás, csak szabad térben, lakáson kívül szabad végezni. A dohányzás is sok tüzet okozott már, különösen fekvőhelyen, ágyban. A tűzrendészeti hatóság felhívja a lakosságot, hogy a tűzrendészeti szabályokat tartsa be és ha hiányosságokat, szabálytalanságokat észlel, úgy azt azonnal jelentse a tűzrenág- ! szett hatóságnak (Miskolc, Dősw György n. 17J \
