Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

Vasárnap, 1901. február 5. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Emeljük J*o, asszony, reggelig őrizd te a pénzt, utána visszük a bankba. Szabados György Címzett: a Közúti Üzemi Vállalat Tíz ój repülőgépet kapott a növényvédelmi szolgálat Az Országos Növényvédelmi Szol­repülőgép állomása tíz új ;PZL-típusú, korszerű repülőgéppel • gyarapodott. Az új gépek Lengyel- ■ országból érkeztek a budaörsi repülő- ; térre. A növényvédelmi. szolgálat ; rendelkezésére jelenleg 22 korszerű ; repülőgép áll. A megnövekedett re- ; pülögéppark idei munkaterve kere­ken két és félszerese a múlt évinek: az idén legalább negyedmillió holdon végeznek fejtrágyázást, növényvédő permetezést, porozást, gyomirtást, valamint rizsvetést.- o­...........—— í ró—paraszt találkozók megyénkben A Hazafias Népfront Borsod me­gyei Bizottságának kezdeményezé­sére a Magyar írók Szövetségének tagjai — köztük Darvas József és Veres Péter Kossuth-díjasok — az elmúlt évben többször találkoztak a borsodi falvak dolgozóival. Ezeken a találkozókon megbeszélték az idő­szerű kérdéseket és beszámoltak egy- ; másnak munkájukról. A falvak népe nagy örömmel fogadta az írókat és kérték, hogy máskor is látogassák meg ókét. A Hazafias Népfront ezért az idén az eddiginél is több író— paraszt találkozót rendez a me­ggyében, például Súlyban, Tokajban, ÍBorsodszirákon, s ezeket össze­kapcsolják irodalmi vagy művészeti ■ életünkkel összefüggő évfordulók ’megünneplésével. Festői út vezet Diósgyőrtől Lillafüred felé. A városunkba érkező ide­afenek első dolga Lillafüredet megtekinteni. Eddig rendben is volna, ha az illetékes vállalat a szabályoknak megfelelően, tekintettel a csú­szós, téli időre, homokrakásokat helyezne el az út oldalán, amelyre egyébként rendelet is van. Mint Nyeste Ferenc autóbuszvezető és társai panaszolják, a nehéz, csúszós úton nagyon fárasztó a gépkocsi­kat vezetni és ilyen körülmények között az utazás nem a legbizton­ságosabb. Csupán néhány szekér homok és gyors intézkedés hiány­ok az orvoslásához. Képünkön egy fékezés közben keresztbe csúszó autó látható. Gyakran előfordul az is. hogy az egyébként jó felépítésű rádió vagy televízió egy-egy kisebb alkatrész gyártási hibája miatt kerül néhány- órás működés után a szervizbe. A kereskedelem kéri az ipart, fordítson nagyobb gondot ezeknek a nagyér­tékű iparcikkeknek a gyártására, hogy a vásárlóknak minél ritkábban kelljen reklamálniok. A kereskedelem ellenőrző szervei rendszeresen megvizsgálják az üzle­tekbe kerülő fogyasztási cikkeket, fő­leg az élelmiszereket, hogy megíelel- nek-e az előírásoknak. Ezeknek a vizsgálatoknak legutóbbi tapasztala­taiból most a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban jelentést készítettek. A legtöbb fogyasztási cikk minő­sége megfelel a szabványoknak, csupán nyolc élelmiszernél ta­pasztaltak átmeneti romlást. A vizsgálatok szerint a kiskereske­delemhez kerülő liszt minősége je­lentősen javult, kisebb a nedvesség- tartalma és több benne a sikér. ör­vendetes, hogy ismét javult a tejter­mékek és a kimért tej minősége. Jónéhány élelmicikk azonban még ma sem felel meg teljesen a követel­ményeknek. Ilyen például a fehérke­nyér. Az élelmiszerkereskedelem ezután nagyobb gondot fordít a ke­nyér mindennapos minőségi vizsgá­latára. Az élelmicikkeken kívül igen sok textilipari és műszaki árut is meg­vizsgáltak. Az általános tapasztalat, hogy a textiláruk és készruhák mi­nősége javult. Növekedett például a kartonáruk, a flanelek, a pamutvá­szon-készítmények és a női ruhaszö­vetek szakítószilárdsága és kopásál­lósága. Néhány férfiruhaszövetnél viszont megállapították, hogy az utóbbi időben színtartósság és tet­szetősség szempontjából, nem fordí­tottak rá elég gondot. Hasonló hiá­nyosságokra találtak a bőr- és cipő­ipari termékeknél is. A vékonytalpú női és férfi cipők talpbőre átengedi a nedvességet, könnyen penészesedik, gyakran előfordul még az is. hogy a ragasztott talpú cipők néhánynapos viselés után szétválnak. A kereske­delem ezért a. jövőben szigorúan megvizsgál minden ilyen készít­ményt., A jelentés szerint az utóbbi hónapokban javult a magyar gyárt­mányú mosószerek és kozmetikai készítmények minősége. Felülvizsgálták a forgalomba kerü­lő háztartási gépek, rádiók, a tele­víziók és a többi híradástechnikai cikk minőségét is. A jelentés szerint a rádiók és a televíziók konstruk­ciója javult, egyre inkább megfelel a legmagasabb követelményeknek. Kifogásolták azonban, hogy Fotóriporterünk jelenti: Egy baráti vacsora és előzményei Három éve lottózik rendszeresen Dudás Ferenc, a deteki Vörös Nyíl Tsz tagja. Kettes és hármas találata többször volt már, de az 1961 har­madik játékhéten négyes találatot sikerült elérnie. A falubeliek közül néhányan kételkedtek abban, hogy ilyen hatalmas összeget (116 313 fo­rintot) bárkinek is kifizessenek, de a tények rácáfollak a kishitűekre. Csütörtökön este a falu apraja-nagy- ja ott szorongott az iskola helyiségé­ben, ahol egyébként filmvetítést tar­tottak. Itt a nagy nyilvánosság előtt kapta kézhez Dudás Ferenc a nagy nyereményt. Nemcsak Juhász Károly tsz-elnök, de a többi ismerős is egy­öntetűen örül Dudás Ferenc sze­rencséjének. A nyertesnek hét gyer­meke közül egy fiú és egy lány dol­gozik a tsz-ben, hárman közel ezer munkaegységet szereztek az elmúlt esztendőben. Ha nem sikerült volna a négyes találatuk, akkor is lett vol­na mit aprítaniok a tejbe, mert a bőséges természetbeni járulékon kí­vül, 10 000 forint készpénzt is kap­nak a munkaegységekre. A nagy nyeremény örömére disznót vágtak Dudásék és meghívták jó ismerő­seiket. a község és tsz vezetőit, roko­nokat, és a jóízű disznótoros va­csorára bőven fogyasztották a hegy levét. Dudás elvtárs a nyereményt az OTP-nél helyezi el, mert így nem kell rá vigyáznia és még kamatot is kap érte. Későbbi terve; új házat vesz a gyerekeknek, két szobabútor­ral. több üzemben felületesen szere­lik össze a készülékeket, s azok hamar elromlanák. Hetvennyolc millió forint Ózd fejlesztésére vacsora résztvevőinek egy csoportja. Az asztalfőn Dudás Ferenc és felesége. Ózd város fejlesztésére az idén 78 millió forintot költenek. Az összeg nagyobb részét, több mint negyven millió forintot a lakáshelyzet további javítására használják fel. lg" az idén a bolyoki új városrészben újabb 225 — zömében kétszobás — lakást ad­nak át és további 260 építését is meg­kezdik. Több mint húszmillió forin­tot fordítanak ebben az évben a vá­ros vízvezetékének és szennyvíz- csatornahálózatának építésére is. Megépítik — többek között — a bán­révei víznyerő helytől Ózdig az egyik vezetéket s eljuttatják a vizet a bo­lyoki Bcke-lakótelepre. továbbá a város belső kerületébe. A viz tárolá­sára több medencét létesítenek. El­készül az idén a szennyvízhálózat főgyűjtő vezetékének első, háromki- lométcres szakasza is. Befejezik a farkaslyuki bányatelepen a négylan- térmés • iskola építését s ugyancsak hozzálátnak egy másik négytanter­mes általános iskola, valamint egy negyven férőhelyes újabb bölcsőde építéséhez is. sí munka termelékenységét A z 1961-es népgazdasági terv az '* ipari termelés növelését, — az egész ipar átlagában — kétharmad részben a munka termelékenység és legfeljebb egyharmad részben lét­számnövekedés alapján irányozza elő. A munkatermelékenység emelése a reálbérek emelésének is alapját ké­pezi. A hároméves terv során 9 szá­zalékkal nőtt a reálbér és ha hozzá­számítjuk a nyereségrészesedést is, akkor ez 10—11 százalékra növek­szik. A reálbér emelkedés maga­sabb is lehetett volna, ha a termelé­kenység jobban emelkedik. A termelékenység több tényező­ből tevődik össze. A munkások szakképzettségének színvonala tömegesen és gyorsan nö­vekszik a szocializmusban. Amíg a kapitalizmus viszonyai között csak egyesek képesek arra, hogy tanulja­nak és kiemelkedjenek a fizikai munkások soraiból, a termelés irá­nyítóivá, addig a szocialista társa­dalom lehetővé teszi a munkások tö­megei részére, hogy magasabb be­osztásba kerüljenek. Akik pedig fi­zikai munkások maradnak, azok is állandóan növelik szaktudásukat és felkészültségük színvonalát, hogy így jobban tudjanak dolgozni, nö­velni tudják a termelést. Ez az álta­lános érvényű törvény vonatkozik megyénk ipari munkásaira is. hiszen elég megemlíteni, hogy csupán a Lenin Kohászati Művekben 3500 munkás tanul. A szaktudás növelése azt eredményezi, hogy a munkások jobban megismerve a termelési fo­lyamatot, a technika kihasználásá­nak lehetőségeit, ugyanazon idő alatt, több terméket tudnak előállítani, A szakmai továbbképzés mellett rend­kívül jelentős dolog az utánpótlás­ról történő gondoskodás is. Itt külö­nösen középiskoláinkban vár nagy feladat a nevelőkre annak megma gyarázásában, hogy a fizikai munka is rendkívül érdekes és aki érettsé­givel — középiskolai végzettséggel — kerül az üzembe, az előtt határ­talan távlatok nyílnak meg a fejlő­désben. Nyilvánvaló dolog, hogy egy motorszerelő, esztergályos, ma­rós vagy bármilyen szerszámgépen dolgozó munkás nagyobb eredmé­nyeket tud felmutatni, ha jobban ismeri az anyag, az energia, az ala- kíthatóság és a gépek működésének problémáit. A szaktudás növelése mellett rendkívül jelentős tényező a munkafegyelem megszilárdítása és különösen a munkaidő teljes kihasz­nálása. Nagyon sok idő esik ki vá­rakozással azért, mert nincs előké­szítve az anyag, sokat kell várni a szerszámra, vagy éppen elhúzódik indokolatlanul a munkakezdés és az ebédidő. 9 riási tartalékokat rejt magában a szocialista üzemek kooperá­ciója, együttműködése. A szocialista tervgazdálkodás lehetővé teszi, hogy minden fokon, a brigádok, műhe­lyek, vállalatok, sőt a szocialista vi­lágrendszer országai közötti elvtár­si együttműködést meg lehessen szervezni. Azok a kiesések, amelyek amiatt következnek be, hogy nincs kellően megszervezve az együttmű­ködés. igen nagy károkat okozhat­nak. Nagyon kevés olyan vállalat van, amely mindent önmaga állít elő. Legtöbbnyire máshonnan érke­zik a feldolgozandó nyersanyag vagy félkészárú és az üzem sem ad ki mindenkor teljesen kész termé­ket, hanem szállítja- termelvényeit egy másik gyárba, ahol ezeket fel­dolgozzák. Ha pedig olyan termelő­kollektíváról van szó, amely a vég­ső szereléseket végzi, különösen na­gyon sok gondot okoz számára, hogy nem kapja meg időben, előírt meny- nyiségben és minőségben az alkat­részeket. A kapitalizmus jeligéje: „sajtolj ki. a munkásból amennyit csak le­het”. A tőkések a munkanap meg­hosszabbításával és a munkainten­zitás állandó növelésével biztosítják a maximális profitot. A technikát és a termelési eszközöket azért tökéle­tesítik, hogy még magasabb legyen a haszon, amelyet zsebrevágnak. Eh­hez hozzájárul még a gyarmatokon élő munkaerő féktelen kizsákmányo­lása is. A szocializmusban ezek az esz­közök eleve nem jöhetnek számításba, mert ez elvileg különbözik a szocia­lizmustól. A szocializmusban teljesen megszűnik az ember ember által való kizsákmányolása és így megvál­tozik a dolgozók helye a termelés­ben. A kényszerű robotból a munka szükségletté válik. A termelést fo­lyamatosan ellátják fejlett, modern gépekkel és technikával és a gyártási eljárásokat úgy tökéletesítik, hogy könnyebb legyen a dolgozók munká­ja. Mindez összefügg a munkaidő rö­vidítésével is. A szocializmus jel­szava tehát egészen más: „sajtolj ki a technikából amennyit csak leltet”. E jelszó megvalósítása azért is külö­nösen fontos, mert a technika ma­ximális kihasználása, a gépek és mo­dern termelőeszközök teljes kiakná­zása a munkatermelékenység eme­lésének fontos eszköze. Államunk a hároméves tervi során is rendkívül sok új gépet és termelőeszközt állí­tott be a gyártásba. De nagyon sok helyen ezeket nem használják ki tel­jesen, megérkezésük után sokáig lá­dába csomagolva hevernek vagy ha beállították őket, akkor is nincsenek minden műszakban teljesen kihasz­nálva. Ezek a magas termelékeny­ségű gépek pedig — jó felhasználá­suk esetén — nemcsak azért segítik a termelést, mert ugyanannyi idő alatt kevesebb energia- és szerszám­felhasználással több terméket állí­tanak elő, hanem azért is, mert eze­ken könnyebbé válik az emberek munkája. Ezzel kapcsolatban gyak­ran felvetődik az a probléma, hogy nagyon sok helyen elhanyagolták a normák kérdését. A munkások már hosszabb ideje ezeken az új gépeken dolgoznak, de normájuk maradt a régi. Ez természetesen tarthatatlan. Maguk az öntudatos munkások te­szik szóvá, hogy miután megváltoz­tak a termelés feltételei, újra kell az időt. mérni, új normát kell megálla­pítani. Ennek az ellenkezője is elő­fordul, amikor alapos felmérés nél­kül, a munkásokkal való előzetes megbeszélés nélkül. bürokratikus módszerekkel változtatták meg a ter­melési normákat. A műszaki, technikai színvonalat tovább kell emelni. Elengedhetetle­nül szükséges a munkatermelékeny­ség fokozás tudományos módszerei­nek kidolgozása. Vannak olyan mun­kahelyek. ahol új gépekkel dolgoz­nak, a munkások szorgalma is meg­felel a várakozásoknak. Itt már nagy feladat vár az üzem műszaki kol­lektívájára: kikeresve a lehetősége­ket, olyan javaslatokat tegyen, hogy a megdönthetetlennek hitt normákat is túl lehessen szárnyalni. Vannak erre jó példák. Az ózdi März-kemen- ce befütése után néhány nappal az ott dolgozó olvasztárok, műszákiak segítségével, máris túlszárnyalták a kemencéhez fűzött reményeket. Vagy, hogy a könnyűiparból vegyünk egy példát, a Borsodi Nyomdában lévő új betűszedőgépen dolgozó sze­dő óránként annyi betűt szed. hogy azt még a készítő gyár tulajdonosa sem hitte el addig, amíg erről sze­mélyesen meg nem győződött. Különös jelentőségre tesz szert az ötéves terv megvalósításánál az úji- tómozgalom további fellendítése. Vannak jó tapasztalatok e téren. 1960-ban csak egyedül a Lenin Ko­hászati Müvekben 2410 újítást adtak be és ebből 1252-őt fogadtak el. ami több mint 20 millió forint megtaka­rítást eredményezett. Az újítómozga­lom támogatása mellett rendkívül fontos a Szakszervezetek Országos Tanácsa IX. plenáris ülése irányel­veinek gyakorlati megvalósítása, a munkaverseny széleskörű kibonta­koztatása. A szocialista munkaver- seny szervezésénél tovább kell segí­teni a szocialista munkabrigád moz­galmat, de emellett a versenyforma mellett: nagy hangsúlyt kell kapnia a brigádok versenyének, a műhelyek és gyárrészlegek közötti versenynek éppúgy, mint az egyéni versenynek. A szocialista munkaverseny a terme­lékenység emelésének egyik legfon­tosabb módszere. Ezt a munkások is felismerték és eszerint élnek és dol­goznak. Nagyon sok üzemben lehet­ne növelni még a versenymozgalóm­ban résztvevők számát és ezáltal a termelékenységet, ha pontosan ki lenne mutatva az egyes üzemekben, hogy milyen eredményt hoz a ter­melés növelése. Ha megyénk szocia­lista iparának 1960-as termelését vizsgáljuk, csupán az első há­romnegyed év során annyit nőtt a termelés, hogy abból 7500 darab televíziót, 250 lakást, 3000 garnitúra szobabútort és 700 személyautót le­hetne vásárolni. Lehet, hogy ez a számvetés nem teljesen pontos, an­nak bizonyítására azonban jó, hogy minden munkahelyen könnyebbe lehet tenni az eredmények áttekinté­sét. Érdemes kimutatni, hogy a ter­melékenység egy százalékos növeke­dése mit eredményez egy-egy mun­kahelyen. Ezt a műszakiak, a tervek ismerői pontosan ki tudják számolni. Az 1961-es és egyben az ötéves terv sikeres megvalósításának döntő feltétele a termelékenység nö­velése, ezért foglalkozzanak ezzel konkréten és többel: az üzemi párt- szervezetek és a szakszervezetek» se­gítsék a munkaversenymozgalom eredményes kibontakozását. hogy sikerre vigyük az ötéves népgazda­sági tervet. I Belkereskedelmi líiisztérái jalentése a fogyas/iásl tiltó inissőssgéral

Next

/
Thumbnails
Contents