Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

Szombat, 1961. február 4. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 A vasút feladatai 19ól-hen A Minisztertanács az elmúlt év december 29-én tartott ülésén meg­tárgyalta és jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. Az ülés egyben megvizsgálta az 1958—1900-as há­roméves terv időszakában elért nép- gazdasági eredményeket is. Ennek során megállapította, hogy a három­éves tervet minden vonatkozásban túlteljesítettük és ezzel a szocialista forradalom átmeneti időszakát ha­zánkban jelentősen megrövidítettük. A hároméves tervben elért ered­ményekhez nagyban hozzájárult a közlekedés, ezen belül a vasút is, anfcly hazánk gazdasági életének egyMí legfontosabb tényezője, s amelynek a jó vagy rossz munkájá­tól sok tekintetben függ a népgazda­sági teivek teljesítése. Bár a vasút a maga munkáját a nagy nyilvánosság előtt végzi és teljesítményei általá­nosságban ismertek, nem árt annak megemlítése, hogy a MÁV jelenleg áruszállításban körülbelül négy és félszer, személyszállításban pedig több mint ötször nagyobb teljesítményt nyújt, mint 1938-ban. A második ötéves terv első évé­nek jóváhagyott népgazdasági terve a vasúti teljesítmények további nö­velésére és a beruházásokra is meg­adja az irányelveket. Eszerint az utasszállítást 1960-hoz viszonyítva 8,6 százalékkal, az áruszállítást 9 százalékkal kell növelni. Ez össze­függésben van a népgazdaság ter­melőágazataiban végbemenő növe­kedéssel, a külkereskedelmi forga­lom és a lakosság ellátásának meg­növekedett szükség! eleivel. Népgazdaságunk 19Ől-ben 2,5 mil­liárd forint segítséget ad a különbö­ző közlekedési beruházásokhoz. A vasútra ebből az összegnek mintegy kétharmada esik, melynek jelentős részét a pályák korszerűsítésére, a vonó és vontatott járműpark fej­lesztésére fordítjuk. 1961. évre célul tűztük a személy­szállító vonalok menetrendszerinti közlekedésének további javítását, a vonatok sebességének növelését, az állomási tartózkodási idők csökken­ténél, a kényelmesebb, kulturáltabb utazás feltételeinek biztosítását. A májusban életbelépő menetren­det már úgy dolgozzuk ki, hogy a közlekedésre kijelölt vonatok utazá­si sebessége a pályára és a jármű­vekre engedélyezett sebesség hatá­rán mozog majd, az állomási tartóz­kodások pedig lecsökkennek. A személyszállításnál szólnunk kell az utazóközönségről. Az ő érde­kük is, hogy fegyelmezetten utazza­nak, ne lógjanak a lépcsőn, az ütkö­zőkön, s vigyázzanak a társadalmi tulajdonra. A személyszállításnál egyik leg­fontosabb teendőnk ebben az évben is a vonatok menetrendszerinti közlekedésének biztosítása. Erre vonatkozóan a vasutas dolgo­zók szigorú rendelkezéseket kaptak. Az előfeltételek Is biztosítva látsza­nak. Az eddiginél nagyobb gondot kell íordítaniok vasutasainknak az utazóközönség tájékoztatására és ud­varias kiszolgálására. A személy­pénztárak (azokon az állomásokon, ahol nem a forgalmi szolgálattevő kezeli a személypénztárt) a jövőben vonatmentes időben is Uirtoznak nyitva tartani azért, hogy a menet­jegyek megváltása tumultus nélkül történjék. folytatjuk állomásaink korszerűsí­tését, űj felvételi épületek építését, így Tiszaszederkényben, Szuhakálló- Muesonyban, Rudabányán és Ka­zincbarcikán ebben az évben teljesen új, minden igényt kielégítő épületet bocsátunk az utazóközönség rendel­kezésére. Füzesabonyban és Bánré­vén a meglévő felvételi épületet tel­jes felújítással tesszük alkalmassá az igények kielégítésére. Ebben az év­ben a MÁV 238 új személykocsit és további 1600 vasúti teherkocsit kap kocsiparkjának korszerűsítésére, fel- frissítésére. Mivel körülbelül ugyan­ilyen mennyiségben selejtezünk régi vasúti teherkocsit, kocsiparkunk számszerűleg nem fog növekedni, csak minőségi javulás következik be. Ebből adódik, hogy a 9 százalékos áruszállítás növekedését a kocsipark jobb kihasználásával, a kocsiforduló idő csökkentésével kell elérni. A meglévő teherkocsipark jobb ki­használása sokoldalú feladatot és kölcsönös együttműködést igényel a vasutas dolgozók és a fuvaroztató felek között. Az áru nemének és a szállításra felkínált áru mennyiségé­nek leginkább megfelelő vasúti ko­csi kiválasztása, a szállításhoz ren­delkezésre bocsátott kocsinak maxi­mális kihasználása közös érdeke a vasútnak és a szállítónak. A kocsi kihasználásnak csak lizedtonnányi megjavításával országos viszonylat­ban havonta többezer kocsit takarít­hatunk meg. Még inkább megteremt­jük a nagyobb szállítások lehetősé­géi, ha ezzel egyidejűleg csökkent­jük a kocsiforduló idejét. Ennek egyik fontos eszköze az irányvona­lok indítása. Az irányvonalok számának növe­lése végett a vasút külön céljutal­mat fizet a közreműködő szállítófe­leknek. Eredményeink biztatóak, de még megközelítőleg sem teljesek. Mind mennyiségileg, mind minőségi­leg javíthatunk az irány vonatképzés eddigi gyakorlatán és ezzel növel­hetjük az olyan kocsik számát, ame­lyek rendezés nélkül áthaladhatnak több rendező pályaudvaron, megta­karítva sok időt. Segíti a kocsiforduló megrövidítését a kocsi megrakásával és kirakásával kapcsolatos műveleteknek összehangolása Sokezer óra vész el vagy az egyik, vagy a másik fél hibájából. Ennek megszűnése'enyhítené gondjainkat és biztos alapot teremthetne a várható nagyobb szállítások megoldásához. A vonatok szétrendezésére és ösz- szeállítására új technológiát dolgoz­tunk ki, amellyel az egyes műveleti időkéi le tudjuk rövidíteni. Az új rakodási idők bevezetésével azt is el kívánjuk érni, hogy a ko­csik lúltartózkodása, s a kocsiállás- pénz csökkenjen, mert a vasútnak nem kocsiálláspénzre, hanem vasúti kocsira van szüksége. Fontos a tehervonati menetrend­szerűség további javítása. Ezzel a forgalom egyenletessé és tervszerű­vé, gazdaságossá válik. A tehervona­ti menetrendszerűség a szállító fél számára azzal az előnnyel jár, hogy a területre érkező árunak egyenletes beérkezése és iparvágányának, ra­kodási helyének grafikon szerinti ki­szolgálása ezzel tervszerűvé lehető. Vnn itt is javítani valójuk a vasutas dolgozóknak, de bőven akad tennivaló a szállítófeleknél is. Legfontosabb követelmény a szálli- tástervezés megjavítása és pontossá tétele. Enélkül nem lehel érdemle­ges eredményt elérni. A túltervezés, vagy a terven kívüli szállítás zavart idéz elő a kocsiellátásban, a vonat- tervezésben, az állomási technológiá- ban. a menetrendszerűségben. Az éves tervben a vasút rendel­kezésére bocsátott beruházási ösz- szegböl tovább folytatjuk a Hatvan —Miskolc fővonal villamosítási és pályakorszerűsítési munkáit. Tovább folytatjuk a Berenle szénpályaud­var—Rudabánya és a Sajóecseg— Tornanádaska vonal elsőrangűsítá- sát. Ormosbánya és még több állo­más kibővítését.. Több szociális és kulturális jellegű építkezésre is sor kerül. Ebben az évben ismét gazdagab­bak leszünk, a fejlődés útján ismét nagy lépéssel megyünk előre azon az úton, amely a szocializmushoz vezet. Ezért küzdenek a vasutas dolgozók ég ezért kérik mindazoknak a leg­messzebbmenő segítségét munkájuk­hoz, akik a vasúttal bármilyen kap­csolatban állnak. Dr. Pásztor Pál, az igazgatóság vezetője. Ötvenháromezer előadás — több mint hárommillió hallgató A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat statisztikája szerint a múlt évben több mint ötvenháromezer elő­adás hangzott el üzemekben, városi és falusi művelődési otthonokban, S millió százhatvanötezer hallgató előtt. A munkások közötti ismeretter­jesztés eredményei a legszeinbetü- i "V<beU: a hallgatók létszáma 1958­hoz képest 326 százalékkal növeke­dett. A falusi látogatók száma három és félszerese az előbbi évek létszá­mának. Falun igen népszerűek a tsz- vezetök közgazdasági szabadakadé­miái, az állami gazdaságok, a gép­állomások és a termelőszövetkezetek sajátos viszonyaival foglalkozó szak­mai sorozatok. Megtakarítóét alapanyagból évente ötmillió forint értékű finomlemez A Borsodnádasdi Lemezgyárból csaknem 300 feldolgozó üzembe szál­lítanak finomlemezt. Az egyre nö­vekvő feladatokat csak korszerű be­rendezések segítségével oldhatják meg. A hároméves tervben számos elavult gépet, berendezést korszerű­sítettek. így — többek között — az I-es és Il-es számú hengersorozat elavult hajtóműveit villanymeghaj­tásúra cserélték fel, korszerűsítették a generátor üzemet, amellyel bizto­sították a gyár zavartalan gázellátá­sát. A minőségjavításra új pácoló­üzemet létesítettek és számos újítás bevezetésével növelték a munka tér­használtak fel, addig 1960-ban az alapanyagfelhasználás 1260 kilóra csökkent. így a megtakarított alap­anyagból évente 5 millió forint érté­kű finomlemezt gyártottak. A gyár műszaki dolgozói az idei feladatokra is időben felkészültek. Tervbe vették többek között, hogy a Dunai Vasműből szállított sza­lagból az idén megkezdik a hi­degen hengerelt lemezek készí­tését, s hozzáfognak a sav- és hó­álló lemezek üzemszerű gyártá­sához is. Ebből a saválló lemezből az év vé­géig mintegy 120 tonnát adnak a népgazdaságnak. Az üzem intézke­dési tervében szerepelnek a dolgozók ötletei, elgondolásai is. A műszakiak segítségével valósították meg például Kormos Lajos hengerész elgondolá­sát. Kormos Lajos a technológia mó­dosításával a készrehengerlésnél egy teljes munkamenettel rövidíti meg az ónozott lemezek gyártását. A ja­vaslat bevezetésével mintegy 40 szá­zalékkal növekedett az ónozott le­mezek készrehengerlése. Szóv á í esszük melékenységét. Ezek eredménye, hogy a három­éves tervben 1960 végére — 1955-höz viszonyítva — 28.7 .százalékkal növekedett a ter­melés, s ennek 60 százalékát a munka termelékenységének eme­lésével érték el. Az üzem dolgozói különösen az anyagtakarékossági versenyben mu­tattak szép példát. Míg a három­éves terv első évében egy tonna készáruhoz 1285 kiló alapanyagot Megalakult a tbc társadalmi bizottsága A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete, dr. Simon Gábor, a tbc­gondozó intézet vezető főorvosának irányításával a napokban létrehozta Miskolcon a tbc társadalmi bizottsá­gát. A bizottság alakuló ülésén a 42/1960. számú kormányrendelet alapján kidolgozta munkatervét, amely szerint a tagok saját területü­kön társadalmi vonatkozásban segí­tik a tbc-s megbetegedések megelő­zését, felszámolását. A bizottság negyedévenként ülé­sezik, s üléseiken beszámolnak az el­ért eredményekről és megszabják a további feladatokat. A Széchenyi u(ca 27. sz. házban volt valamikor a Kétesbolt. Ennek megszűnése után egy ideig alkalmi könyvesbolt működött ott. Egy év óta azonban ilyen; deszkával bo­rított az üzlethelyiség főutcái része. Állítólag a Sapka- és Kalapkészitö Ktsz költözködik bele. ha ... készen lesz. A ktsz eddig kb. 30 ezer forin­tot fektetett bele az átépítésbe, de a munkálatok hónapok óta szünetel­nek. Kérdésünk; miért és meddig marad még így ez a „főutca csúfja"? Szabados György ooo­Vöröskereszt vezefeségválasztó taggyűlés Sisévadászmi Kegyven órán tanfolyam llcrnádbüdün is fiatal még a ter­melőszövetkezet. A múlt évben ala­kult. A közös gazdaságban sok min­dent meg kell tanulni a tsz dolgo­zóinak. Mindenki ismerni akarja például a munkaegység kiszámításá­nak módját. A pedagógusok vállal­ták, hogy megtanítják erre a falu la­kóit cs negyven órás tanfolyamon ismertetik meg az emberekkel ezt a fontos számítási módot. A tanfolya­mot ebben a hónapban tart ják meg. Fontos műszaki toldatokat akarnak újításokkal megoldani A DIMAVAG újítói a múlt évben bevezetett négyszáz újítás révén több mint négymillió hétszázezer forintot takarítottak meg. Az újítói munka jelentős javulását bizonyítja, hogy ez az összeg két és félszerese az .1959. évinek. Az idén az eddiginél is fokozottab­ban számítanak az újítók jól bevált hasznos tevékenységére, kezdeménye­zésére. A gyár különböző üzemei több mint negyven fontos műszaki feladat megoldására várnak célrave­zető javaslatokat. így egyebek kö­zött célgépek, berendezések terveire, azok kivitelezésére kérnek indítvá­nyokat. Ugyancsak több technológiai változtatást akarnak újításokkal megoldani. Minden üzemben — ta­pasztalt műszaki dolgozókból — újí­tási szaktanácsadókat jelöltek ki, akik útbaigazítást adnak az újítók­nak. továbbá az idén több tapaszta- latcserelátopatást is terveznek ha­sonló jellegű gyárakba. Az utóbbi hetekben még az eddi­gieknél is mozgalmasabbá vált az élet megyénk vöröskereszt szerveze­teiben. Szinte minden napra esik egy- egy vezetőségválasztó taggyűlés. A legutóbb például Alsóvadászon vá­lasztott vezetőséget a tagság. A jól­sikerült. taggyűlésre, amelyet a helyi tanács nagytermében rendeztek meg. meghívták Mojzes Gyula elvtársat, a Magyar Vöröskereszt, központi kül­döttét, dr. Pintér László megyei fő­orvost, Urbán Jánosnál, a megyei vöröskereszt titkárát, a járási párt- bizottság, a járási tanács titkárát és a járási főorvost, dr. Sülő Mihályt. A taggyűlést kedves ünnepséggel nyitották meg, az ifjú vöröskereszte­seik köszöntötték a jelenlévőket. A beszámolót dr. Hámori István körzeti orvos, a helyi vöröskereszt, elnöke tartotta meg. Számot adott az eddig elvégzett; munkáról. Elmondotta, hogy nyolc egészségügyi állomást hoz­tak létre, megszervezték a havon­kénti családlátogatásokat, ered­ményes felvilágosító munkát vé­geztek a tisztasági mozgalommal, az egészséges életmóddal kap­csolatban. szép számú közönség előtt tíz egész­ségügyi filmet vetítettek, négy egész­ségügyi előadást szerveztek, s egy elsősegélynyújtó tanfolyamot tartot­tak. ahol tizennyolcán vizsgáztak le eredményesen. Az iskolákban is je­lentős eredményről adhatnak számot a vöröskeresztes szervezet vehetői. Az általános iskola felső tagozatának diákjai 90 százalékig ifjú vöröske­resztes tagok. A községi szervezet valamennyi tagjának dicséretére vá­lik: kilenc kutat hozlak rendbe, hogy egészséges, tiszta ivóvízzel lássák el a lakosságot. Ezek a szép eredmények persze kö­teleznek is. Az űj vezetőség jól tudja ezt. Programjukban igen értékes fel­adatokat akarnak megvalósítani. Az idén például- két tanfolyamot szer­veznek. Az egyik az „Anyák isko­lája”. a másik pedig egy betegápoló tanfolyam lesz. Ezekre már számosa;« jelentkeztek is. A legjelentősebb célkitűzésük a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sével kapcsolatban született meg. V termelőszövetkezetekben és a gépállomásokon egészségügyi fe­lelősöket képeznek ki, hogy még inkább segítsék az egész­ségkultúra helyes kialakítását. Az új vezetőség elhatározta, hogy a már meglévő egészségügyi állomásokon munkájukat mintaszerűen végzik, megrendezik az „Öregek napját”* megszervezik az öregek és elhagyot­tak rendszeres segítését, látogatását* kidolgozzák a község fásítási és par­kosítási tervét, ezenkívül egészség- ügyi előadásokat tartanak a község lakosai, számára. A beszámolót és a programot szá­mos hozzászólás helyeselte és egészí­tette ki. A jólsikerült taggyűlés vé­geztével az alsóvadászi vöröskereszt alapszervezet jól dolgozó tagjainak kitüntetésével, s a tsz számára fel­szerelt ajándék-mentőláda átadásával éii: véget, . Talaj védelmi ankétok, előadások és komposzttelep bemutatók megyénkben A Hazafias Népfront Borsod me­gyei bizottsága mellett az elmúlt év tavaszán alakult meg a „Gazdagod­janak földjeink” nevű akcióbizott­ság. A 25 tagú — műszaki, vízügyi és mezőgazdasági szakemberekből álló — bizottság egyik fontos feladatának a talaj­védelem és a helyes talajerőgaz­dálkodás népszerűsítését tartotta. Ennek megvalósítására 11 állami gazdasággal és ugyanannyi termelő­szövetkezettel vették fel a kapcsola­tot, hogy azok komposzttelepeket lé­tesítsenek. Zádorfalván a termelő­szövetkezetek küldötteinek részvéte­lével erdei komposzttrágya készítési bemutatót rendeztek. A munkák to­vábbi szervezését azonban nagyban hátráltatták az elmúlt évi borsodi árvizek. Ezek ugyanis a hathatósabb talajvédelemre és a vízügyi kérdések megoldására terelték a bizottság figyelmét. Ennek szolgálatában szep­temberben Fancsal községben nagy­szabású talajvédelmi ankétot tartot­tak. Az ott elhangzottak hatására a putnoki, cdelényi és encsi járá­sok termelőszövetkezetei a domb­oldalakon lévő földeken már ke­resztben végezték el az őszi szán­tást. Ezzel megakadályozzák a víz gyors leszuladűsát. Az idei feladatok sikeres elvégzé­sére péntek délelőtt ülést tartott a ..Gazdagodjanak földjeink” akcio- bizottság. Az értekezleten a helyes trágyakezelés, a komposztálás, a zöldtrágyázás, a talajvédelem és a biogáz felhasználásának népszerűsí­tésére szűkkörű akciócsoportokat ala­kítottak. Ezek az év első felében komposzttelep bemutatóval egy­bekötött talajvédelmi ankétokat rendeznek Tarcalon. Mádon, Tolcsoán, Szandrán, Bogácson és Abauj szántón. Az ankétek után az érdekelt közsé­gekben előadásokat és vitákat tarta­nak a talajerő utánpótlás biztosításá­ról és a vízügyi kérdésekről.

Next

/
Thumbnails
Contents