Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

ESZAKMAGT4R0RSZAG Szombat, 19W. febiynilr l Általános “Ä program szinte napról-napra színe­sebbé, gazdagabbá, a kulturális élet egyre színvonalasabbá válik. Több okot fel lehetne itt sorolni, amelyek­nek egyenes következménye ez a fellendülés. Az egyik legfontosabb, legdöntőbb tény talán a járási mű­velődési otthon és a járási könyvtár vezetőinek nagyszerű kapcsolata. Ritka az a rendezvény — nagyobb- szabású nincs is talán •—, amelyik előtt Kisvárad] László, a Petőfi Sán­dor Művelődési Otthon igazgatója ne folytatna hosszabb, rövidebb be­szélgetést Szabó Gyulával, a járási könyvtár vezetőjével. Hogyan kelle­ne, hogyan sikerülne a legjobban, mi tehetné még színesebbé, ügyesebbé ezt vagy azt a rendezvényt? És sike­res ez a közös munka? Elég, ha csak a nemrégiben rendezett irodalmi estre gondolunk, amelyen Darvas József tartott előadási a mai magyar irodalom helyzetéről. Ez alkalommal a könyvtár az előadóteremben szép kiállítást is rendezett a mai magyar írók müveiből. A művelődési otthon jobb, színe­sebb munkájának illusztrálására elég néhány tényt felsorolni, 23 tagú fúvószenekarok gyakori vendég a járás tez-községeiben, ahol hangver­senyeket adnak. Színjátszóikat, tán­cosaikat, szavalóikat, tánczenekuru- kat is eléggé ismerik már nemcsak a szikszóiak, hanem a környező fal­vak lakói is. Színjál,szócsoportjuk a rmjll, év egyik megyei versenyén az első díjat kapta a „Felnőnek a gyere­kek” előadáséért. A művelődési otthon fok fiatalt tömörít. Szakköreiben — az imént említetteken kívül, kézimunka- és fotószakkörük is van — csaknem I30 fiatel foglalatoskodik. Minden ked­den és pénteken klubnapot tartanak, havonta pedig a szakkörök tagjainak külön, egy-egy ismeretterjesztő elő­adást. a irlIi*,f,<í/ie program azon- * kulturális ban mál. túlnőt­te az otthont: kevés a helyiség, néha bizony nagy a zsúfoltság. Ez azonban nemsokára megszűnik, mert — mint ahogyan arról mái* korábban is hírt adtunk — Szikszón új művelődési otthont rendeznek be, Egy, már hosszú ideje kihasználatlanul álló épületet, alakítanak át nagyon ötlete­sen, minden igénynek megfelelő kul­Sslcícaszlós és csalás miatt ü évi irÉ?rg ítélte a Megyei Bíróság dr. JÉász József mMű ügyvédei A miskolci Megyei Bíróság több­hónapos tárgyalás alapján ítéletet hozott dr. Juhász József miskolci Ügyvéd bűnügyében, A Megyei Bíró­ság az ügyben többszáz tanút hallga­tott. meg. Egyrészt a tanúk vallomása, másrészt a vádlott beismerése alap­ján Juhász Józsefet a bíróság bűnös­nek mondta iki társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sik­kasztás és csalás bűntettében, hu­szonöt rendbeli, magánszemély sérel­mére elkövetett csalás bűntettében, továbbá a népi demokratikus állam- rend elioni izgatás miatt, Ezekért a bűncselekményekért a bíróság dr. ÍJUÍJ------­H étfőn: Cigánybál a Polóniában Juhász Józsefet 8 évi börtönre ítélte és kötelezte őt. a társadalmi tulaj­donban ókozott kár megfizetésére, Juhász József ügyvéd a IV. sz­ügy védi Munkaközösségen belül te­vékenykedett. Ügyfeleinél azt a lát­szatot. igyekezett kelteni, mintha „összeköttetései" lennének közhiva­taloknál és így módjában ál) külön­böző ügyek elintézése. A tárgyaláson bebizonyosodott, hogy tizenhárom esetben, magasabb beosztásban lévő személyeikre hivatkozva, 10—12 ezer forintos összegeket kéri: ügyfelektől, azzal az ígérettel, hogy az illetők bűnügyében kedvező elintézést fog kieszközölni. Ilyen címen ténylegesen 27 823 forintot vett fel. Az ügyfelek­től rendszeresen felvett munkadí.iból 20 144 forintot nem fizetett be a munkaközösség pénztárába, hanem ezt az összeget elsikkasztotta, ügy­feleit. nem világosította fel a munka- díjról és a felszámítható készkiadási összegekről. Előfordult, hogy a tör­vényben megállapított összegnél ma­gasabb díjat számított fel. Ezzel a módszerrel az ügyfeleket Hl 2117 fo­rint értékben károsította meg. A bíróság ítéletét az ügyész tudo­másul vette, a vádlott, é.s védője fel­lebbezést nyújtott be. Izgalmas, legalább annyira, mini valami nagy rangadó. Vagy meg iz­galmasabb. Azoknak legalábbis, akik közvetlenül érdekeltek ebben. A diákoknak. De egy kicsit a neve­lőknek és a szülőknek is. Mindannyi­unknak az, mert „szurkolunk” értük. A tamUók? Ezekben a napokban az általános iskolákban is, középisko­lákban is mindannyian a kis köny­vecskéi lapozzák. Ebből a tantárgy­ból ilyen jegyet kaptam, abból meg olyat. Talán lehetett volna ebből is szebb, ha .. . Örömmel vagy szégyen­kezve kell-e majd otthon az asztal­ra tenni ezt a könyvecskét? Ebben van az elmúlt félév munká­jának mérlege, kimutatása. Akik olyan ragyogó arccal mennek min­denkihez. — Nézd! Ez az enyém! — azok. lelkiismeretesen, nagy szorga­lommal tanultak szeptembertől. A tanulás — a munka — volt a. legfon­tosabb. Akik teltetett közönnyel, vagy egy kicsit szégyenkezve iilnek. azok könnyelműbben -végeztél; köte­lességüket. és ha a félév közben a tankönyvek, vagy valami más kö­rött. kellett választani, akkor inkább a „mást" választódik. Most látszik., kinek volt igaza.. Milyenek az eredmények? A XYÜ. számú Á'talános Iskolában A díósgyörvasgyári általános isko­lában az utolsó tanítási órát. várja nagy izgalommal ti diákseren Akkor osztják ki a bizonyítványokat. — A mull félév tanulmányi átla­gához képest eredményünk javult — mondja Vincze Pál igazgató. — Ta­valy 3,18-as eredményünk volt. most pedig 3.22-es az átlagunk. A mi isko­lánkban a nevelési tervjavaslat szerint tanítunk. Úgy vélem, hogy ennek is sok köze van a jobb ered­mény eléréséhez. — A hiányzások? — Sajnos ez emelkedett. Az első negyedévben 1,00 volt. most pedig 3,85 század. Igaz. hogy ennek nem fegyelmezetlenség, nem iskolakerülés az oka, hanem betegség. — A legjobb eredményi miből ér­ték el? t~ Politechnikai oktatásból, Na­gyon jól felszerelt műhelyünk van és a politechnikát minden fiú na­gyon szereli, nálunk. Jellemző példa­ként mondom, hogy az egyik tanu­lónkat a szülői; el akarták kérni az iskolából, éppen azon a napon,, ortmí- kor politechnikai oktatás is volt. A fiú pedig bejött hozzám reklamálni és kérte, hogy itt maradhasson,.. De a, természettudományi, tantár­gyakból is szép eredményt értünk cl. különösen az állattanból. A magyar irodalom is jó, de a. nyelvtan már gyenge. Még talán annyit, hogy ml. nevelők meg vagyunk elégedve az eredménnyel, hiszen ez az eredmény jobb.- mint a, múlt, félévi. A Zalka Máté Gépipari Technikumban Az ifjúság tanulmányi eredménye az elmúlt évek hasonló időszakához viszonyítva, javult — mondja Ablon- czy József igazgató. — Több kitűnő-, jeles- és jórendű tanulónk van most, mint amennyi tavaly volt, és keve­sebb a bukások száma is. Az egyes tantárgyak átlaga pedig emelkedett. A múlt évihez képest a munkás-pa­raszt, tanulók tanulmányi átlaga, is emelkedett. Tavaly 2,69 volt az át­lag, most, pedig 2,71. Az iskola tanul­mányi átlaga 2,9.7, a múlt évben, pe­dig 2,72 volt. Míg a múlt évben is­kolául; tanulóifjúságának 14.09 szá­zaléka bukott, most, a bukott tanu­lók százaléka csupán 9,45. — Tanulóink magatartása, mun­kaerkölcse, politikai, erkölcsi meg­nyilvánulása jó. Pedagógusi körök­ben a. legnagyobb elismeréssel be­szélnek ifjúságunk, jólnevellségéröl, udvariasságáról. szolgál atkészségá- röl, helyes magatartásáról. . Iskolánkban 265 KIS’A-lag ven, hat alapszervezetben. A vezetőség i s az alapszervezetek munkája az elő­ző évekhez viszonyítva jelentős javu­lást mutat. A tanulmányi munka segítéséből és a politikai nevelömun- luiból egyaránt kiveszik részüket. A „Kilián György” és az ,,lfjú Kom­munista” próbák foglalkozásait közö­sen tartjuk más középiskolák KISZ- szervezeteivel, ez a munka eredmé­nyességét nagymértékben fokozza. A félidőhöz értünk, A két .félidő közötti szünet nagyon rövid. Kezdő­dik a második félév. Sikerüljön még jobban, mint a mostani. (ni)-oOo­láiórtekezEet az Észateiprorszáp szerkesztőségében A Magyar Újságírók Országos Szövetsége csütörtökön és pénteken tájértekezletét rendezett Miskolcon az Északmagyarország szerkesztősé­gében. A tanácskozáson a Pest, Haj- dú-Bihar, Szabolcs. Heves. Nógvád és Borsod megyei pártbizottságok lapjainak képviselői, az ipari-terme­lési rovatok vezetői, illetve munka­társai vettek részt, Bácskai László elvtársnak, a Pest Megyei Hírlap fe­lelős szerkesztőjének bevezetője alapján a tanácskozás résztvevői megvitatták az ipari termelés idő­szerű problémáit és az ezekkel kap­csolatos sajtómunka kérdéseit. A tájórtekezlef. résztvevői pénte­ken Kazincbarcikára látogattak. Ä ma emberei közöli lAöv-id Usenet fogadta a látogatót: mindenki a határban kapát. A bécsi Petőfi Tsz irodájának ajtaján olvashattuk ezt a rövid, de mégis só­ikat mondó üzenetet a nyáron. Talán zsémbelt érte egyik-másik, cipőjét féltő városi ember, a bocsiak azon­ban tudták, mi a kötelességük. Most. amikor mindezt a zárszámadó köz­gyűlésükön felidézik, huncutul hu­nyorítanak hozzá. Tudták, mit csi­páinak, még a könyvein is félretette a pa.ksamctákat és az elnök is kapá­val bizonygatta a már korábban szer­zett tudományát. Sokszor az eső sem tudta „lebeszélni” a Petőfi Tsz tag­jait a munkáról. így aztán nem kés­tek a betakarítással, nem mondhatta senki: így a tsz, meg úgy a tsz. Az egész évben végzett, becsületes mun­káról, sikeres eredményekről, az en­nek nyomán született dicsőségről ad­hatott számot a zárszámadó közgyű­lés, ahová meghívták Prieszol József elvtársat, a Központi Bizottság tag­ját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Papp Árpád, elvtársat, a Köz­ponti Bizottság Bopsod megyei in­struktorát. Bartha K. Gyula, elvtár­sat, a járási pártbizottság titkárát és több más vendéget, patron a lókat, a környékbeli új fsz-ck elnökeit. A falu lakosainak a fele találkozott itt, hogy Cseri József tsz-elnök be­számolója alapján számot adjanak az (eltelt évről. 19ßQ tavaszán lényegesen megvál­tozott a falu képe. Az úttörőként ala­kult „Petőfi” létszámban jelentősen meggyarapodott, szántóterülete ezer holdra nőtt. A 120 férőhelyes sertés­hizlalda, a 10 vagonos Skukoricagóré felépítésével, két traktor vásárlásával lerakták a .szocialista nagyüzem első tégláit. A múlt. évben még parcellák tarkították a határt, de a közösség legjobb formálója, a munka, egységet teremtett! És ez a legnagyobb ér­deme ennek a termelőszövetkezetnek. Pinnels tulajdonítható az a siker, hogy 02 fillér híján 40 forintot ért egy munkaegység, s ezzel a járás legjobb­jai közó kerültek. A megnagyobbo­dott tsz az első óvbon meg tudta vetni a biztonság, a jövő iránti lelke­sedés alapjait. Bizonyossá vált itt Bőosön is, hogy a tsz jobb életei tud biztosítani, mint az egyéni gazdaság. * A .közgyűlésen felállt egy alacsony, idősebb ember, Bonta Mihály, aki 67 év aluli: sok mindent végig óit. s munkában öregedett meg. Úgy érezte, szólnia keli. Nem mondott pallérozott szavakat, néha elhallga­tott, hogy rendezni próbálja gondo­latait, mégis olyan jól értettük, s ér­tette őt mindenki, mert szíve szerint szólt. Tengernyi sókat dolgozott éle­tében. gazdák cselédjeként, volt nap­számos itt és ott, keze-lába volt több módos embernek, de évtizedeknek kellett eltelnie, a tsz-nek kellett el- iönnie, hogy kiegyenesíthesse gerin­cét, s emelt fővel embernek tudja maeát. |V¥ iért mondta, hogy hisz a tsz- ben? Sok mindenért. Látja, hogy gyermekeinek miként alakul sorúik; tanulhatnak. Egyik fia a diós­győri kohászatban tölt be vezető' po­zíciót, egy lánya hivatali munkához szerez képesítést, s a többi is sokkal könnyebben boldogul, mint egykor ő. Látja a jövőt. Neki. a 67 éves dolgos embernek több mint 16 ezer forint jövedelme származott munkája illán. É.s lehet-e csodálkozni, ha most — mint ahogy az elnök mondotta — csakúgy nem lehet inogniJituni a be­szédben, mini a munkában? Volt, qjcj egy idő múlva csendre akarta inteni. Tufán azért, hogy a vendégek, az. el­nökségben ülő vezető elvtársak ne­hogy félreértsék az öreg szavait. De azok láthatóan szívesen hallgatták és Bonta bácsi is megértette szemük­ből a biztatást, S hogy igen jól mondta, amit, mondott, azt egy mel­lettem ülő, berlinerkendős idősebb asszony tette egészen bizonyossá előt­tem : — Igaza van. úgy van. ahogy ő sorolja ... * Egy esztendő, évtizedes lépéseket jelenthet most a faluban. S ez! iga­zán csak itt. a jövőbe tekintő pa­rasztemberek közölt lehet megérteni. Cseri József, az elnök egy ió évvel ezelőtt még azt mondta: ~ Elboldogulok én még valahogy magam is. Hagyiatnk. most akarom megalapozni gazdaságomat. Ma már mosolyog ezen. s kicsit szégyenlősen szabódik. mikor isme­rősei, barátai megemlítik azokat a napokat, amikor vívódott. Évközben a munka, az élet ébresztette rá vég­legesen: a tsz-é a jövő. Bénvei Gyula — aki a közgyűlésen elnökölt — is ilyenféle ember. Haját már megfehérítette az idő. de hogy miként kell dolgozni, azt tőle barin megtanulhatja. Több mint négyszáz munkaegysége volt az elmúlt évben. * Nem lenne teljes ez a krónika, ha nem szólnánk a tsz-ben dolgozó asx­szonyokról, lányokról. Hát igen, őket. nem kellett nógatni, s ha úgy jött, sora, a férfiak helyeit, is dolgoztak. Akinek öt, gyermeke volt. otthon, az is talált, időt a munkára. A két fiaiul Czidor-lány az anyját. helyol.te.sitette, mert az megbetege­dett, Egyikük Hí. a másik lii éves lehet. Tízezer forint körül kerestek. S fnost úgy látszik, a .ió hírnévből az elismerésből ez évben sem akar­nak engedni az asszonyok. Szabó Lászlómé szavaiból is ezt lehetett ki­venni. — Ne féljenek az újonnan belépeti tsz-asszonyoik a jövőtől — mondotta. — Az idén már nem kell nehéz mun­kát végezni, segítenek a gépek. Min­ket a kapálásnál, a baromfitenyész­tésnél nem lehet majd nélkülözni. Ma nem kell kapálni, vagy egyéb dolgát végezni a tsz-nek. otthon is tudnak az asszonyok szorgoskodni. Erre már gondollak a tsz vezetői. Hat-hétezer baromfit szeretnének az idén felnevelni, s mivel még nincs közös férőhely, így „otthon” is lehet munkaegységéit dolgozni a csirke- nevelésnél. * Hogyan legyen tovább a tsz dolga? Ha egy esztendő tapasztalatairól esett is szó a közgyűlésen, már előre is tekintettek, a jövőre is gondoltak, A felelősség a tsz-ért, U boldoguláséri érzett aggodalom is kicsendült a sza­vakból. Az egyik, vendégségbe érke­zett tsz-elnök azt: mondta, hogy haza kell hozni az üzemekből a földhöz értő embereket. Helyes lenne rendeletileg vissza­íelepiteni mindenkit a falura? Nem! Mint Prieszol elvtárs mondotta fel­szólalásában, nem szabad adminiszt­ratív. eszközökre gondolni. De igenis visszajönnek a parasztemberek falu­ra, ha látják: a tsz-ben lehet boldo­gulni. n lehet annyit, vagy még töb­bet keresni, mint az üzemben. Ehhez az kell, amit, a bocsi Petőfi Tsz-ben is megtettek. Összefogni, s közösen munkálkodni, mindenkinek tudása, képessége szerint. Hogy ez mennyire igaz. és csakis ez lehet a vissza várás járható útja, azt Menyhért. Lajos tsz- traklnrista sorolta el nekem legért- helőbben. — Én nem mennék el innen. Nyolc- tíz órát. dolgozom naponta, meleg ételt eszem, itthon vagyok a csalá­dommal. s nem kell ólmos tagokkal utazni reggel-test«. A keresettel is meg vagyok elégedve. Sjjkeresen birkóztak a nehéz gaz­k sági évvel a bocsi Petőfi tagjai. Jogosan bizakodnak most, hogy ez az esztendő már jóval könnyebb lesz, Egybeszántják a parcelláikat, kiala­kulnak a táblák, a vetésforgók, több kéz dolgozik, gyarapodik a .jószág- állomány. Ezek a feltételek máris so­kat sejt telnek, s ha a Petőfi Tsz tag­jai úgy, vagy még jobban helytálló nak mint tavaly, elégedettek lesznek. Amikor munkájuk után, jövőre ismét n „harmadik napirendi pont” tárgya­lása kezdődik majd, ismét a jólvég- zett munka öröme tölti el őket, És lesz siker, mert a Petőfi tagjainak nem kell tanítani a muníkiK! Garami Er”" Hírközponttá. A munkálatok hosszt ideig eltarthatnak még, de úgy hír­lik, hogy ez év november hetedikén át tudják adni rendeltetésének. Eb­ben a hatalmas épületben már nem lesz helyhiány. Itt kap majd helyet a könyvtár, itt lesznek a szakkör, szobák é.s még .sok minden, ami egy kullúrközponthoz kell. A művelődési otthon terveiben szerepel még egy énekkar szervezé­se is. Ezt már a közeli hónapokban szeretnék megalakítani. Valószínű­leg sikerülni fog, A termelőszövetke­zet is megígérte, hogy segítséget ad ehhez. A gyermekfoglalkozlalásokra if nagy gondot: fordítanak. A vasárnap délelőtti televíziós műsoron kívül más, hasznos elfoglaltságot is ad­nak nekik. Szellemi öttusa versenyt is rendeznek olykor — a könyvtál dolgozóival közösen —, ahol a győz­teseket könyvvel jutalmazzák. Ezek a versenyek igen nagy népszerűség­nek örvendenek, és a jövőben is többször rendeznek majd hasonló szórakoztató és hasznos délelőttöket. A sátoraljaújhelyiek ményezése nyomán a követ sági esté­ket itt. is megtartják majd. Ezeken egy-egy állam kultúrájáról, eredmé­nyeiről, a népszokásokról adnak is­mertetést filmekkel, kiállításokkal, előadásokkal. Szikszón először ápri­lisban lesz majd ilyen este Cseh­szlovákiáról. A művelődési otthonnak még egy fontos munkájáról kell beszámol­nunk. Az elmúlt év novemberében zenebarátok estjét tartottak, ame­lyen körülbelül 80—90 ember vett részt. Február első felében újra . megrendezik majd ezt az estét, és re­mélik, hogy olyan jól sikerül, mint az. előző. A zenének különben is sok híve van Szikszón. A művelődési ott­hon keretein belül például zongoráz­ni és hegedülni tanítják az ehhez kedvet érző fiatalokat. Ehhez a zene­iskolához három tanárnőt szerződtet­tek. Év végén a miskolci zeneiskolá­ból jönnek ide pedagógusok, ők vizs­gáztatják az itteni növendékeket. Az eredmény? A múlt évben 75-en kap­tak bizonyítványt. Nem mondtunk el rás művelődési otthonának munká­járól. Inkább csak egy kis ízelítőt, bemutatót adtunk abból az egyre szí­nesebbé, gazdagabbá váló program­ból, amely Szikszó kulturális életé­nek élénkülését mutatja. Milyen lesz ez a kulturális élet, ha majd elkészül az új művelődési ott­hon? Egy biztos. A szikszóiak nem hiába áldoznak érte annyit. Valószínűleg megfelelően fogják maid kihasznál­ni. Hogy ez a „kihasználás” bizonyá­ra szép eredményekben mutatkozik majd meg, arra biztosíték a műve­lődési otthon mostani munkája. (prisfta) Élénkül Szikszó kulturális élete „Félidő“ — az iskolában nökségének névsorá­ban Borsod, megye és Miskolc város közéleti, társadalmi életének vezetőit, különböző szervezetek. intézmé­nyek munkatársait ta­láljuk, a főrendezők soraiban pedig a me­gyei szórakoztató zenei élet legjobbjai foglal­nak helyet. A hétfői cigánybál jó szórako­zást ígér. ban fellép Boros Jolán és Solti. Károly buda­pesti énekművész, Sá­rospataki Jónás Jancsi 16 tagú népi zenekará­nak kíséretével. A presszóban tánczene­kar szórakoztatja a kö­zönséget: a kibővített Sajó-együttes, A mű­sort Balogh Béla, a budapesti. Déryné (Fa­lu) Színház tagja kon­ferálja. A hagyomá­nyos cigánybál diszel­4 szórakoztató ze­nészek Borsod megyei szakszervezeti bizott­ságának elnöksége cs az Országos Szórakoz­tató Zenei Központ megyei kirendeltsége február 6-án, hétfőn este 8 óraj kezdettel rendezi a miskolci Po- lónia Étteremben mű­sorral egybekötött, zárt körű. h agyoviányos erigánybálját. A műsor-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents