Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

4 eSZAKMAGYAROKSZAG Péntek, 1961. február 5­fia iskola nemcsak a gyermekeket neveli Heraácfbüd a megye legkisebb köz­ségeinek egyike. Alig 350 ember lakja. Egyetlen művelődési gócpontja az iskola. Művelődési otthona, vagy más, közös rendezvényekre alkalmas helyisége nincsen. így érthető, hogy a kulturális élet vezetőinek, elsősor­ban a pedagógusoknak jóval nehe­zebb itt a dolguk, mint ahol meg­felelő művelődési otthon áll a fiata­lok, a falu lakói rendelkezésére, hi­szen ahol siJkerült felépíteni egy he­lyiséget, ahová alkalomadtán össze­gyűlhetnek az emberek, ott élénkebb, szervezettebb a kulturális program és könnyebb „összefogni” a fiatalokat is. Hernádbüdön azonban nincs ilyen helyiség. Milyen itt mégis a kultu­rális élet? Említettük már, hogy az iskolán kívül nincs más kulturális gócpont. Hozzá kell azonban tennünk azt is, hogy az iskola viszont valóban kulturális gócpont. Ez a központja a falu művelődési életének, és ezt a fontos szerepét nagyszerűen be is tudja tölteni. A falunak van kultúr- csoportja is. Igaz, kevés fiatalt lehet „megmozgatni”, mert kevesen élnek itt. Ezzel a kevés fiatallal azonban mégis lehet dolgozni. 'De hallgassuk mit mond Juhász Imre igazgató- tanító. — Huszonhárom KISZ-fíatalunk van. Ez ugyanaz, mintha azt monda­nám. hogy a falu minden fiatalja KISZ-tag. Természetesen ők alkotják a kultúrcsoportot is. Évente általában három-négy színdarabot tanulunk meg:’ Ezeket aztán nemcsak nálunk, hanem más községekben is bemutat­juk. Perére, Gibártra, Fügödre szok­tunk eljárni. Ezekkel a falvakkal igen jó barátságban vagyunk. Fiatal­jaink is megismerték egymást, és most már egyáltalán nem úgy me­gyünk oda, mint idegen helyre, ha­nem barátok, ismerősök közé. Hagyo­mány már nálunk, hogy évente több­ször felkeressük őket. bemutatjuk tudásunkat, aztán ők is meglátogat­nak minket. így a mi falunk közön­sége sem csak azt a három-négy darabot látja, amit mi tanulunk mpp. hanem ennél jóval többet. — Legközelebb milyen színdarab­bal látogatnak el a barátokhoz? — Itthon, pár hétel ezelőtt mutat­tuk be a Virágzik a hárs című tsz- jellegű darabot, és ezzel megyünk majd Fügödre. De már tanulunk egy másik színdarabot is, a Százházas la­kodalmat. — A fiatalok ... ? — Nagyon jó velük dolgozni,, mert Mit dalolnak a borsodi szlovákok? Gyűjteményt ad ki a megyei tanács Megyénk haiármen- ti községeiben és a kis hegyi falvakban nagy számban élnek szlo­vák ajkú dolgozók.. Egyes helyeken az öregek még ma. is éneklik azokat a szlo­vák népdalokat és né­pi balladákat, amelye­ket még nagyapjuktól tanultak. A szinte már feledésbe merülő szlo­vák népi értékekei most összegyűjtötték. Verne Dezső néprajz­kutató öt év alatt. 14 községben csaknem 200 szlovák népdalt jegy­zett fel. megjelölve: hol, mikor és kitől hallotta. A legszebb és legérdekesebb dalokat szlovák és magyar nyelven feldolgozta. Könyve fejezetenként mutatja be a szlovák népi balladákat, sze­relmi. katona tréfás és amerikás dalokat. Különösen érdekesek azok a. dalok, amelye­ket a tengeren túlról hoztálc haza az Ameri­ka bál. visszavándorló. szlovák dolgozók. Ezek. hűen tükrözik az Ame­rikába kivándorolt szlovákok nehéz életét csalódásukat az új vi­lágban és örömüket, hogy hazajöhettek. A 705 szlovák népdalt tartalmazó könyvel a megyei tanács műve­lődésügyi. osztálya az idén kiadja. A zene segítségével A sangháji zenekonzervatórium diákjai 1960 nyarán együtt dolgoztak a munkásokkal és a para.sztb.kkal, közöttük a forradalmi felszabadító harcok veteránjaival. Ennek az együttműködésnek, az lett az eredmé­nye, hogy a diáikok az év folyamán több olyan müvet alkottak, amely a kínai forradalomnak állít emléket a zene segítségével. Hatalmas sikerrel mutatták be például Sanghajban a zenekonzervatórium diákjainak közös alkotását a Csingkangsan-hegy Kantátát. A kantáta a kínai forra­dalom egyik legnagyszerűbb epizód­jának állít emléket, annak az ese­ménynek, amikor Mao Ce-tung és Csu Te vezetésével a forradalmi fegyveres erők két szárnya 1928-ban találkozott egymással a Csingkang- san-hegyen, egyesültek és megalakí­tották az űjtípusú forradalmi had­sereget. A kantáta ügyesen egyesíti magá­ban a kínai népzene elemeit a műfaj Európában ismert elemeivel. A kantáta egyik fő szerzője Hsjao Páj ,,A boldogság-folyó kantáta” szerzője. Ez a kínai mű első díjat nyert a bécsi világifjúsági találkozón. Az egészséges gyermek táplálása Az „Egészségünk védelméért” filmveti- téses előadássorozatban február 5-én, va­sárnap délelőtt fél 12 órakor dr. Med- gyesy Ödön csecsemő- és gyermekgyó­gyász, koriul/.: főorvos „Az egészséges gyermek táplálása” címmel tart előadást Miskolcon, az SZMT Művelődési Otthon A Lipcsében tartott központi poli­technikai konferencia jó eredmé­nyekkel zárult. Az értekezlet rész­vevői megállapították, hogy a poli­technikai nevelés és képzés bevezeté­se az NDK iskoláiban helyes volt. Kurt Hager, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának póttagja zárószavában hangsúlyozta: a konferencia folyamán kitűnt, hogy a politechnikai nevelés és oktatás máris meghatározza az NDK iskolái­nak arculatát. Az a tény. hogy a dolgozók százezrei segítettek a poli­technikai felsőiskolát felépíteni, olyan sajátos ismérve a szocialista államnak, amilyenre nincs és nem is lehet példa a kapitalista országok­ban. Kurt Hager rámutatott: a szocializ­mus megvalósításához és a Német Demokratikus Köztársaság további megszilárdításához szoros kapcso­latra van szükség a gazdasági fejlő­dés és az emberek szocialista neve­lése között. Nem lehet egyiket a má­siktól elválasztva vizsgálni. Az érte- kezlet azt is megmutatta, hogy még szorosabb együttműködésre van szükség a Szovjetunióval és a szo­cialista tábor többi országaival, min­denekelőtt tudományos-műszaki te­rületen. A második következtetés, amelyet a konferenciából le kell vonni, az, hogy a munkában — szo­ros kapcsolatban az emberek szoeia­nagy előadótermében (Kossuth utca 11.). Az előadást a „Tevékeny élet” című han­gosfilm bemutatása kíséri. Belépődíj nincs. Az előadásra mindenkit vár a Miskolc mj. városi Közegészség­ügyi-Járványügyi Állomás fegyelmezettek. Bármit rájuk lehet bízni, mindent pontosan megcsinál­nak. Nem egy esetben tartanak pél­dául próbát úgy, hogy nincs velük pedagógus. Valamelyikük mindig pontosan le tudja vezetni. A fiatalokról Juhász Imre sok jót mond még. Kötelességüknek, a szó nemes értelmében kötelességüknek érzik például, hogy a társadalmi munkából mindig kivegyék részüket. A t.sz-nek is sokat segítettek. Jó munkájukat bizonyítja az a rádió is, amelyet a járási KlSZ-bizottrágtól kaptak ajándékba. — Érdemes lenne megnézni egy KISZ-foglálkozást — mondja Juhász Imre —, márcsak azért is, hogy lássa: mennyire fegyelmezetten viselked­nek. Ezeket a foglalkozásokat rend szerint „lemez-bál” követi. A lemez­játszót már elég régen vettük, a mi pénzünkön, a KISZ-szervezet pénzén. Most is olyan ez a készülék, 'mintha új lenne. Mindenki nagyon vigyáz rá, és ha közhelyszerűen hangzik is így van: mindenki a magáénak ér­zi... Ping-pong asztalunk is van már, építettünk sportpályát is, de ta­vaszra meg kell majd tanulnunk röp- labdázni, mert a labdarúgáshoz keve­sen vagyunk. Aztán az egyiik legnépszerűbb in­tézményről, a könyvtárról beszélge­tünk. Sokan olvasnak a faluban. Igaz, kevés kötettel rendelkeznek, de eze­ket gyakran cserélik. — Nem túlzás, ha azt mondom, hogy az olvasók száma szinte napról- napra emelkedik. Az elmúlt negyed­évben a népkönyvtárnak csaknem 300 olvasója volt, egy évvei ezelőtt pedig 120. A falu lakóihoz viszonyít­va ez igen magas szám, az elmúlt évi olvasók számához képest pedig nagy­szerű fejlődés. — Kiket olvasnak leg'nkább? — Főleg Móriczot, Mikszáthot. Természetesen más írókat is. Kristóf Sándorné olvasónk például hetenként öt-hat könyvet is elolvas... A köl­csönzés is elég furcsa dolog nálunk. Hivatalosan a csütörtököt jelöltük ki, de általában nem tartjuk magunkat ehhez. Mindenki akkor viszi ki a kí­vánt művet, amikor éppen akarja. Most még csak annyit kell elmon­danunk, hogy a falu kulturális életé­nél-: emelését, a lakók ismeretköré­nek bővítését szolgálják az ismeret­terjesztő előadások is. Az ilyen jel­legű előadásokból eddig már tízet tartottak. Ezenkívül a pártok tatást, KISZ-oktatást is rendszeresen végzik. Mindehhez nagyon sok köze van az iskolának. Méltóképpen tölti be azt a szerepet, melyet a falu kulturális élnének irányításában vállalnia is kell. (priska) 1632 -es kiadású Shakespeare Oslóban Lunge Larsen műkereske­dő 1632-ben kiadott un. „második fo- lió” Shakespeare-kiadást adott el 4285 dollárért egy magát megnevez­ni nem akaró norvég gyűjtőnek. A könyv Shakespeare műveinek máso­dik kiadásából való. Az első kiadás, vagy „első folló” 1623-ban került ki a nyomdából. Az értékes ritkaság vevőjének tu­lajdonában van egy első kiadású Hamlet is. melyet szintén Lunge Larsentól vásárolt. A miskolci művelődési ottkonok, klukok íekruári műsorából Magasabb teljesítmények a politechnikai nevelés révén lista nevelésével — a minőségi szín­vonal emelésére kell törekedni. Hogyan tovább? Erre a kérdésre válaszolva, Kurt Hager többi között a következő fel­adatokat sorolta fel: Mindenekelőtt a természettudomá­nyi oktatás további javítására kell törekedni. A műszaki fejlődés szem­pontjából különösen nagy a jelentő­sége a matematikai oktatásnak, s ugyancsak döntő jelentőségűek az elektrotechnikai tanfolyamok. Élmé­nyekben gazdag tartalmat kell adni a „bevezetés a szocialista termelés­be” — szaknak. Nagy figyelmet kell fordítani a kibővített felsőiskolákon a szakmai alapkiképzésnek, s ezen belül annak a módszernek, hogy a tanulóknak különböző megbízatáso­kat adjanak. A hozzászólásokból Az értekezlet első napján a vitá­ban főleg az iskolában folyó szak­oktatás és a termelésben folyó okta­tás során szerzett ismeretek kölcsön­hatásáról esett szó. Heinz Ramsch mérnök például elmondotta, hogyan készülnek fel a gerai gépgyárban az üzemben folyó oktatási napra. így például előbb megtanácskozzák a ta­nítókkal, miként mulathatják be a legszemléltetőbben a tanulóknak a fizika órákon kifejtett emelőszabá­lyokat. Fiatal úttörők kukoricát és lucernát termesztenek Walter Koséi tanító a tanulók is- kolánkívüli, munkaközösségi foglal­koztatásának jelentőségéről beszélt. Koséi Blankenburgban. a fiatal ter­mészetkutatók kísérleti telepének vezetője. Königshüttében a fiatal növénytermesztők különböző kukori­cafajták keresztezése révén olyan új kukoi'icafajtát termesztettek ki, amely a felső Harz-vidék vegetá­ciós viszonyai között is eléri a siló érettségi fokát, 1960 tavaszán meg­kezdték a lucernatermesztést. Célul tűzték olyan akklimatizált vetőmag tenyésztését, amely jól használható a felső Harz-vidéken. Az elért ered­ményekért a környékbeli termelő­szövetkezeti parasztok több alkalom­mal is kitüntették őket. A munka- közösség 16 tagja kivétel nélkül jó tanuló. A munkaközösségi tevékeny­ség felkeltette bennük a mezőgazda­ság iránti szeretelet, olyannyira, hogy valamennyien elhatározták: mező- gazdasági szakmát tanulnak. A miskolci művelődési házak, ott­honok és klubok februárban is igen sokrétű műsorral kívánják a közön­séget tanítani, szórakoztatni. Az alábbiakban négy miskolci művelő­dési intézmény februári műsortervé­ből emelünk ki egy-két, nagy érdek­lődésre számot tartó rendezvényi. A TIT uttelmiségi Klubjában 3-án egésznapos előadói konferenciát rendez a kémiai és műszaki szakosz­tály, amelyen több előadás hangzik el: A borsodi vegyipar helyzete és távlati fejlesztési tervei, valamint Formák és módszerek a kémiai isme­retterjesztésben címmel. Aznap Tér és idő a fizikában címmel dr. Hor­váth János egyetemi tanár tart elő­adást.. Ugyancsak 3-án az esti órák­ban kerül sor dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter előadására a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ról. 7-én a történelmi szakosztály tart megyei előadói konferenciát, 8-án pedig dr. Nagy Ernő: Szput- nyikok. mesterséges holdak, űrhajók címmel tartja meg előadását. Nagy érdeklődésre tart számot Baráth La­jos és Niklai Adárn miskolci írók szerzői estje 11-én. 14-én a műszaki szakosztály bányászati munkacso­portjának előadói konferenciájára, míg 15-én a gépészeti és elektromér- nöki munkacsoport előadói konferen­ciájára kerül sor. Dr. Kardos Kál­mán igazgató-főorvos !7-én számol be a szófiai orvoskongresszusról. A Programzene című előadássorozatban Az irodalom és a zene címmel Erdé­lyi Lászlóné tart előadást 18-án. A kohómérnöki munkacsoport előadói konferenciája 21-én, az építészetié és a közlekedésié pedig 22-én lesz. 23-án a TIT szaktitkárai és járási titkárai kétéves továbbképzésének harmadik előadássorozatára kerül sor. 24-én este dr. Pólay Elemér egyetemi tanár, A dáciai viasztáblák szerződései — címmel tart előadást. 25-én és 28-án ismét továbbképzés- jellegű előadások lesznek, 27-én pe­dig, a művészeti szakosztály és a Miskolci Nemzeti Színház közös ren­dezésében. ankét keretében vitatják meg ,a színház műsorpolitikai és művészeti problémáit. A Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Házában 3-án este a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Otthona balett- iskolájának előadását ismétlik meg közkívánatra. 6-án: Az úttörő, -'ahol tud, segít címmel az általános isko­lák tanulói részére tartanak elő­adást, ugyancsak 6-án A belga nép közbeszól címmel hallhatunk elő­adást a Mi lijság a nagyvilágban cí­mű sorozatban. Nagy érdeklődésre tarthat számot Valkó Márton, a Le­nin Kohászati Művek igazgatójának előadása: Merre tart a kohászat fej­lődése hazánkban és világviszony­latban címmel. Erre 13-án délután kerül sor. Aznap este Nemeskéri Já­nos, a nagyüzemi pártbizottság tit­kára: Egy év a világpolitikában cím­mel tart előadást. 16-án ugyancsak két előadás lesz: a Nők iskolája so­rozatban Asszonysorsok az iroda­lomban címmel Kordos László tart előadást. Apostol Ince csillagász té­mája: Legenda és valóság a csilla­gos égről. A technika csodálatos vi­lágáról Rácz Tibor beszél az általá­nos iskolák tanulóinak 20-án dél­után, este pedig Tóth Kálmán tart előadást a munkásakadémia termé­szettudományi tagozatának kereté­ben Barátaink és ellenségeink a bak­tériumok címmel. 24-én tartja a Diósgyőrvasgyári Szimfonikus Zene­kar operett-estjét, amelyen a zene­kart Virágh Elemér színházi karnagy vezényli és énekszámokkal Dómján Mária és Kenderessy Zoltán színmű­vészek működnek közre. Az Erkel Ferenc Zeneiskola növendékhangver­senyére 26-án, vasárnap kerül sor. A felsoroltakon kívül rendszeres gyermekfoglalkoztatás, híradó mo­zi. filmműzeumi előadás, játékdél- előt.i; és egészségügyi előadás egé­szíti ki a művelődési ház gazdag programját. Az SZMT Művelődési Otthonban 6—11-ig tart nyitva A Szovjetunió képzőművészeié című kiállítást. 8-án Kálmán József tart előadást, Csodák a tudomány lényében címmel. Ivan­l.sóné Tóth Nóra 15-én a. serdülőkor élettani problémáiról beszél a lá­nyoknak. A művelődési otthon szín­játszói a Scapin furfangjai című víg­játékot 16-án mutatják be. 19-én ke­rül sor az ifjúság részére rendezett szellemi fejtörő negyedik fordulójá­ra. Erdélyi Lászlóné 22-én tart elő­adást, Zene a népművelés szolgála­tában címmel. Kiemelkedő rendez­vény lesz 27-én a Fiatal Művészek Klubjának rendezésében a Néger költők estje. Az említetteken kívül több táncos rendezvény, négy egész­ségügyi előadás, rendszeres vasárna­pi gyermekfoglalkoztatás, farsangi karnevál és egyéb szórakoztató ren­dezvény teszi teljessé a műsort. A vasutas Erkel Ferenc Művelődési Otthonban 3-án a diesel-mozdonyok vezérléséről hallhatunk előadást. 7-én a februári napfogyatkozásról. 11-én a József Attila Művelődési Otthon bábszínhá­zának vendégszereplésére kerül sor, 17-én pedig Biljcsi Tivadar: Humor az operettben című műsorával szó­rakoztatja a művelődési otthon lá­togatóit. Borsodi boszorkányperek címmel 20-án dr. Túrós Dezső tart előadást. A művelődési otthon Er­kel Ferenc klubjában 12-én táncdal­estet tartanak, ugyanaznap lesz a Séta illemtanországban című sorozat nyolcadik előadása, míg a kilence­dikre 26-án kerül sor. A Vörösmarty Mihály klubiban 21-én Magyar—Szov­jet Baráti Estet rendeznek. Ezeken kívül számos táncos rendezvény, kar­nevál és egyéb ismeretterjesztő és szórakoztató műsor található még a Vasutas Dolgozók Erkel Ferenc Mű­velődési Otthonának .február havi programjában. * Bő a választék, ki-ki választhat íz­lése szerint. A miskolci művelődés­ügyi intézmények vezetői a farsangi szórakoztatáson kívül gondoskod­tak a jó ismeretterjesztő, nevelő és nemesen, szórakoztatva tanító mű­sorokról is. Katonaművészek 11 Kiállítása Pekingben kiállítás nyílt a kiríni, népi felszabadító hadsereg művé­szeinek alkotásaiból. A kiállításon láthatók a kínai katonaművészék legszebb festményei, szobrai, grafi­kái és egyéb alkotásai. A kiállítás igen meleg visszhangra talált a pc* kingi irodalmi és művészeti körök­ben. A csaknem 300 kiállított mű nagyszerű eszközökkel mutatja, be, hogyan őrködnek a kínai népi fel­szabadító hadsereg harcosai a nagy kínai haza biztonságán, valamint hogyan vesznek részt a tényleges £s a leszereli katonák a békés épíUf- munkában, az ipar és a. mezőgazda­ság fejlesztésében. < Amme, a „Florian Geyer” terme-; lőszövetkezet állattenyésztési brigád­jának vezetője is arról beszélt, mi­ként oktatja a gyerekeket és kelti fel érdeklődésüket a mezőgazdaság iránt. Hangsúlyozta, hogy a tanuló­kat teljes értékű emberekként kell kezelni. így például a „Florian Ge­yer” termelőszövetkezetben bevon­ják őket sok munkába. Megbízatá­sokat adnak nekik. A tanulók légzt vesznek a tervezésről szóló beszélge­téseken és kérdéseket tehetnek fel. Azáltal, hogy megismerkedhetnek különböző szakmákban dolgozó em­berekkel, felkeltik e szakmák iránti érdeklődésüket. Az iskolát elvégzett tanulók fele űg.y határozott, hogy később mezőgazdasági szakmát ta­nul. A szakszervezetek feladatairól Rolf Berger, a fémipari munkások szövetségének elnöke a’szakszerveze­tek feladatairól beszélt a konferen­cián. Nem helyes — mondotta töb­bek között —, hogy szakszervezeti- bizottságok gyakran egyszerűen a termelési brigádokra bízzák a fiata­lok politechnikai nevelését. A »szak- szervezeti bizottságokra nagy fele­lősség hárul ezen a területen is. Nem elég, ha védnökségi szerződése­ket kötnek, azok tartalmát, haté­konyságát is állandóan javítani kell. Az üzemi kollektív szerződéseknél sem elég csak a műszaki-szervezési intézkedéseket rögzíteni. A hozzászólásokban sok figyelem­reméltó javaslat is elhangzott.

Next

/
Thumbnails
Contents