Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

Wntcfc, 1991. február 3. ÉSZAKMAGYAROUSZAG ‘ 5 Régi mellény \lerti tudom, hányadik éve ment Iá a divatból. Miért haragud­tak meg rá, ugyanúgy, mint a hózen- trágerre, a manzscílára, a csecséi manzsettagombokra, a cserélhető férfiing-gallérokra, a bokavédőre, akárcsak a magas szárú cipőre, a cú- gos és gombos cipőre, a „malaclopó- ra”, a szalmakalapra, a női kala­pokra, a hosszú szoknyára és sok más volt viseletre, amit valamikor bizo­nyos célszerűség hívott életre. Célszerűség? Igen-igen, helyesen mondom. Mert teszem azt, ha nem lett volna mellény, hogyan festette volna meg Manet híres Vörösmellé- nyes fiúját? Ha nem lelt volna ma­laclopó, hogyan mintázta volna meg Rodin az ö Balzac-szobrái? Ha nem lett volna hosszú szoknya meg ke­ménykalap divat, milyen ruhákba öl­töztette volna Toulouse-Lautrec ko­rabeli figuráit? Ha nem lett volna úgynevezett girardi-kalap, mivel pó­tolhatta volna azt Szinyei-Merse a Majálisán vagy a Ruhaszárítás című képén? (Most már csak az van hátra — mondhatná valaki —, hogy azt kérdezzem: milyen mezbe öltöztette volna Szinyei-Merse Pacsirta című képének fűben heverő női alakját, há nem lett volna, divat — a pacsirta?) Miért haragudtak meg — kérdem — eme egykori divatos ruházati cik­kekre, amelyeket mostanában a di- vatkreatorok különböző változatok­ban kezdenek visszacsempészni a mi korunkba. Erről beszélgetek most egyik, kö­rülbelül húsz éve megmaradt, ruhás- szekrényem aljából előkerült mellé­nyemmel. Szegény öreg mellény, ott feküdt tetszhalottként, kominkból ki- tagadottan egy összehajtogatott régi férfiinggel, aminek nincs gallérja, mert a gallért annak idején válto­gatva gombolták rá. Saját gallérján kívül, lehetett külön fehér gallért, duplát, vagy szimplát, magasat vagy alacsonyai, keményet vagy félkemé­nyét is rágombolni. Voltak ingek, amelyeknek a kézelőit is cserélget­tük. Gyakorlati előnye az volt, hogy csupán a mellény háromszögéből ki­villanó ing mosatási idejét állapít- hatta meg nehezen a külső szemlélő, mert ha a gyorsabban piszkolódó gallért és kézelőt idejében cserélték, egy hétig is a. tisztaság illúzióját kéltette a praktikus ina. Azt hiszem — mondom az öreg ingnek — az iro­dalom még nem dolgozta fel eléggé, mennyi bohémia. nőhóditás, leány- kérés, nyomortakaró reprezentáció húzódott meg a váltogatható inggal­lérok ' és kézelők divatja mögött, lián1' szegény ördög látszotta ki ma­gát nóhódító szerepében egy szál ing­gel, váltóit, gallérokkal, amíg csak nem sikerült a pénzes leányzó meg­hódítása, vagy ki nem derült sze- gényördögsége. Arra azonban emlék­szem, hogy nem is egy régi operett­ben, bohózatban leplezöüött le, hogy a buffónak vagy a táncoskomilcusnak nincs is inge, csak spárgákkal össze­tákolt keményített ingmelle, gallérja és manzsettája. A cirkuszi bohócnak meg ősidőktől ez a hagyományos ing- viselete. — Azért nem illik gúnyolódnod velünk — szólt az öreg ing. — Ne nyugtalanítsd édes álmaimat. Várd meg nyugton feltámadásomat. Hiszen lásd, tavaly te is elökapartad már kézelőgombjaidat. Avagy nem hallot­tál óegyiptomi divatok, női saruk, pompéji lófarkfrizurák és egyebek feltámadásáról? Nem hallod, hány éve ölik a humort az 1930-as tüsaro'k- dival újjátámadásáról? Hát mondd, nem vollam-e praktikus viselet ? — .Az voltál, öreg szúnyogháló, csak az a sok fel- és legombolás ne lett volna, amivel annyit kellett bíbelődni. Az ing clkomorodott, bár tudtam, semmi oka rá. Felvirrad még az ö reneszánsza is. Most az öreg mellényt simogattam meg: — Hej te öreg jószág, emlékszem, mennyi szolgálatot tettél valamikor pullóverék előtt, amikor még három darabból állott a férfiruha: kabát, mellény, nadrág. Amikor te kiestél a divatból, veled együtt kiesett négy jó kis zseb is. Olyan jól elfért ben­nük bicska, zsebóra, kis ceruza, gumi, öngyújtó... — Aprópénz, kulcsok — toldja meg kissé dagadozva az ócska mellény, én meg folytatom: — Kis notesz, egy apró fésű ... — No meg itt a bal felső zsebben nyolc-tíz cigaretta ... Az ám! Kifordítom a zsebet, s ím még mindig hull belőle egy kevés 6- dohánypor. A mellény elnyűtt szö­vete mintha kifényesedett volna. Hangja, sóváran suttogóra fordul: Kérlek, végy magadra. Ne félj, hogy maradi „öregúrnak” néznek. Avagy nem hallottál még róla, hogy újra divatba jövök? ■— De igen. Ügy emlékszem, olvas­tam valamelyik lapban, hogy vissza­tér a mellény-divat. TJallgatok rá. Felöltőm s a tü­x kör elé ’állva gombolni kezdem, amikor megint megszólal: — Csak arra vigyáz, hogy a gom­bolást el ne téveszd. Bizonyára isme red. a. bölcs mondást.: ha n. mellénye det rosszul gombolod be, ki kell gombolnod az egészet és újra kez­dened. (—n —a) Gondolatok Borsod megye A sportszakosztályok között kis- sé szerényebb helyet foglal el a torna, mint mondjuk a labdarúgás, vagy a kosárlabda, de a maga nemé­ben mégis talán ez a sportág kíván a legegészebb embert. Ahhoz ugyan­is, hogy valaki élvonalbeli tornász lehessen, nem elég egy bizonyos erőnlét, elgondolás, szükség van ma­gas fokú lélekjelenlétre is. Aránylag kevés azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik eljegyezték magukat e ne­mes, szép sporttal. Megállapíthatjuk. hogy Borsod tornasportja az elmúlt évben sokat fejlődött. Egyre többen vannak a mi­nősített tornászok is, de tömegesítés szempontjából is kedvezően alakult a helyzet. Megalapozottnak bizo­nyult az a program, amelyet három esztendővel korábban meghirdetett a párt a sportpolitikára vonatkozóan. E program szelleme kedvezően meg­változtatta a sport egészén belül a torna helyzetét is. örömmel mond­hatjuk, hogy az edzők, nevelők cél­tudatos, helyes munkája eredménye­képpen, mint mindennapi életünk egyéb területein — a tomászifjúság is sokat változott. Az általános nevelési szemponto­kat figyelembe véve elmondhatjuk: megyénk területén valamennyi szak­osztály jó munkát végzett. Igaz, ki­sebb „átmeneti” hiba volt Ózdon a női szakosztálynál, de időközben ez is megszűnt, hiszen az új edző sze­mélyében jól képzett oktató irányí­tása alá kerültek az Ózdi Kohász SE tornászlányai. Borsodban - egyéb­Film hírek GERARD PHILIPE ÖZVEGYÉNEK ANYAGI GONDJAI VANNAK Nicole Philipen«!:, a fiatalon elhalt kiváló francia színész özvegyének anyagi gondókkal kell küzdenie. Férje, aki hosszú sikeres színészi pá­lyára számíthatott, jelentős összegű jövedelmét sohasem rakta félre. Vá­ratlan halála után családja ellátat­lanul maradt. Nicole Philipe most adótartozása kiegyenlítésére egyik szobaberendezését kénytelen elárve- reztetni. FILM KÉSZÜL PERIKLÉSZ ÉLETÉRŐL Jules Dassen filmet készít Perik­lész életéről és Athén „aranykorá­ról”. A műtermi felvételek hamaro­san megkezdődnek. Periklész szere­pét Sir Lawrencp Olivier, Aszpázia szerepét Melina Mercouri játssza. NEM ALKOTMÁNYELLENES A FILMCENZURA AMERIKÁBAN Az Egyesült Államok legfőbb bíró­sága 5:4 szavazatta] úgy döntött, bogy a Kansas, Maryland, Virginia és New York államokban működő film­cenzúra nem ütközik az ország al­kotmányába. A döntést a filmipar panasza tette szükségessé. Azt állították ugyanis, hogy a cenzúra működése illegálisan korlátozza a filmipar tevékenységét. CLARK GABLE UTOLSÓ FILMJÉNEK BEMUTATÓJA Hollywoodban filmeseknek mulat­ták be először . a nemrég elhunyt Clark Gable legutolsó filmjét, amely állítólag az 1939. évi híres Rhett Butler alakítása óla („Kifújta a szél") a legsikerültebb filmje. A filrh. forgatókönyvét Arthur Mil­ler írta, azóta elvált felesége. Mari­lyn Monroe számára, Clark Gable a megvadult lóval harcol a névadóii sivatag forró homokján. Megállapi-J tott.ák, hogy ez a. jelenet még egész-} séges fiatalember számára is meg­erőltető lett volna, az 5.9 éves Gable azonban ragaszkodott hozzá, hogy végigjátssza. , ELKÉSZÜLT A „SPARTA OROSZLÁNJA” . CIMÜ, FILM A Fox filmgyár befejezte a ..Spárta oroszlánja” című nagyszabású törté­nelmi film külső felvételeit. A „ther­mopile! ütközetben” a görög hadsereg! 2200 katonája statisztált. A csatajele-? netek forgatása három hónapig tar-J lőtt. A műterem felvételeket most? készítik az athéni Anzervosz stúdió-! ban. Xerxes szerepét David Farrar! játssza, Leonidászt. Richard Egon, Themisztoklészt pedig Sir Ralph Ri-! chardson., AKAD MUNKÁJUK A TAKARÍTÓNŐKNEK A newyorki Radio City Music Haiti a világ legnagyobb filmszínháza, Ai moziban hatezer ülőhely van és többi mint. száz takarítónőt alkalmaztak! kizárólag rágógumi maradványok el-j takarítására. A takarítónők naponta] 9—10 kiló rágógumi maradékot gyüj-\ lenek össze. * röbbezer néző előtt mutatta be pazar korlátgyakori a tát Tóth Zsigmond, a DVTK I. o. verseny­zője. Az elmúlt év­ben megrendezett bemutatók nagyban hozzájárultak a tor­nasport népszerűsí­téséhez. A pálya szélén legyeztük fei: A szurkolókról Egyrészük külön embertípus. Csalhatatlannak képzeli magát. Csakis az a jó csapatösszeállítás, ami az ő agyvclejében születik és szerinte mindig az a jó játékos, aki éppen nem játszik. Mert ha ö játszana, akkor... De szerencsére nem játszik. Véleményét ellent­mondást nem tűrő hangon „ismer­teti” villamoson, autóbuszon, ven­déglőben (itt fokozottabb hangerő­vel) és a mérkőzések szünetében. ■ Ha rosszul megy a játék a csa­patnak, mindenki rossz, aki él. Rossz az edző. a szakosztályvezető, az intéző és a játékos. Talán a szertáros és a gyúró az, aki még ilyenkor sem kerül szóba. Ezek az úgynevezett „dühöngő” szurkolók. Megfogadják kétszázhetvennyol­ca dszor is, hogy nem jönnek ki többet a mérkőzésre, azért a kö­vetkező találkozón, akár esik. akár fúj. ott topognak a lelátón. Két hét ugyanis nagy idő. ezalatt cl lehet felejteni azt. hogi/ a jobbösszekötő két méterről a kamt fölé rúgta a labdát, vagy a balhátvéd „haza­adása” énven a léc alatt vágódott a felső sarokba. És mialatt feledét; homálya fedi a rosszat, egyre job­ban kibontakozik a reménység bástyája: hátha éppen most győz a csapat és én nem látom... — futás, még nincs késő. az ebéd rá­ér. csak a csapat győzzön. Azután van a szurkolóknak egy marit' faitája. a. iósolgn.tó. Sok van belőle, több mint hinné az em­ber. Amint, elkezdődik a mérkőzés feláll és tudálékos pózt ölt, maid nagy hangon kijelenti: én már hét­főn megmondtam hogy ezt a mér­kőzést vem nverik meg. A totón is csak azért tettem egyest, hogy ne legyen mér annul x és ?. Nem is lion öltö*tek fel, mint akik győz­ni akarnak. Nézze meg. hogy van az a sportszár a jobbszélsőnek a lábán. Azt hiszi, ha legyűri, mind­járt ő is Sándor Csikar lesz. Fi­gyeljék meg. a jövő vasárnap ide­genben egy ötöst kapnak. Min­denbe le merem fogadni — stb., stb. Csak mondja a magáét fárad­hatatlanul. Jó az erőnléte. Az óvatos, megértő szurkoló az eltér a korábbi kettőtől. Amikor elfonlalja az öt. megillető helyet a nézőtéren, ,.kiértékeli” a helyzetet, Tudni akarja, kinek szurkolnak a mellette ülők — nehogy esetleg „nézeteltérésük” legyen — azután mindenkivel egyetért, úgy, ahogy a pillanatnyi körülmény megköve­teli, Nem szidja az összekötőt, ha hibáz, mert lehet, hogy a követke­ző percben éppen ö rúgja majd a hálóba a labdát és akkor meglia- sonlana önmagával. Érzi, hogy a mérkőzésre kibocsátott jegy árá­ban nem foglaltatik benne a játé­kos és rokonainak nem éppen hí­zelgő megjegyzésekkel való illeté- sc. Arra gondol, hogy aki a pá­lyára kimegy, jót akar. Azért, ha győz a kedvenc csapata, akkor úgy mondja: győztünk, ha viszont ve­reséget szenved az együttes, azt mondja: kikaptak. Persze ezek a korábban említett jelenségek még nem merítik ki az ..ezerfeiű cézár" valamennyi tu­lajdonságát, Éppen ezért csupán néhány jellegzetes és — sajnos í— igen gyakran látható típusát is­mertettem a szurkolóknak Ezt is azért, hoay akik tegnap felelőtle­nül szidták a sportolókat és veze- ■ tőket, lássák be: a sportoló leg­alább annyira jót akar. mint az. ; aki útszéli hangon sértegeti. Honu ; est meaértse vnlnl-i — ^ némileg ; sportkultúra kérdése is. P. A ; Sportakadémia A Városi TST és a Hazafias Nép­front városi bizottságának közös rendezésében sorra kerülő sportaka­démia harmadik előadását február G-án, hétfőn délután 5 órakor tartják meg a városi tanács nagytermében. Ekkor Kerezsi Endre Testnevelési Főiskolai tanszékvezető tanár „A sport és testedzés, mint az .egészség-, szépség-fiatalság megőrzője” — cím­mel farija meg előadását. Közlemény A Miskolci Sportiskola tornaszak­osztálya 4 hónapos gyermektoma tanfolyamot indít II—V. hónapokra. A. 4—G éves korú gyermekek részére szerdán 18 órakor, 7—12 éves korú­ak részére kedden és pénteken 18 órakor lesz a foglalkozás a Közgaz­dasági Technikum kereskedelmi ta­gozat (Hősök tere 1.) tornatermében. Jelentkezés a fenti időben ugyanott. A tandíj havi 30 forint. A Közgazdasági Technikum keres­kedelmi tagozata sportköre értesíti az iskolában végzett volt tagjait, hogy február havi megbeszélésüket és baráti összejövetelüket 5-éli, va­sárnap 18 órakor tartják az iskola épületében. Hint a tavaly megalakult két szak- >sztállyal együtt most már összesen diene tornaszakosztály van, mint­egy 320 sportolóval. Ez a szám fej­ődést mutat, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy 113 mi­nősített tornász van Borsodban, kö­töttük több első- és másodosztályú. E nagyszámú tornászfiatal kilenc ed- ’.ö és négy gyakorló edző irányítása mellett készül fel a versenyekre. Tornászaink a városi és a megyei bajnokságokon kívül részt vettek or­szágos viadalokon is, és méltóképpen képviselték megyénket. A nyár folyamán például a Bor­sodi Bányász, a DVTK, az Ózdi KSE és a MEAB'C tornászai részt vettek a balatoni bajnokságon. Jól sikerült a kétfordulós felszabadulási tornász­verseny is. ahol mintegy 100 sporto­ló vonult fel. A Béke és Barátság Sportünnepélyen pedig 8000 iskolai tanuló impozáns gyakorlataiban gyö­nyörködhetett Nagymiskolc tornász- kedvelő közönsége. Ugyancsak jól sikerültek és színvonalas küzdelme­ket hoztak a városok és megyék kö­zötti tornaversenyek. És csak dicsér­ni lehet a megye tornasportjának ve­zetőit és tornászait, ha figyelembe vesszük azt, hogy ilyen gazdag prog­ram mellett jutott erejükből az ohm- piai bemutatók megrendezésére is. Ezzel nemcsak kellemes sportese­ményt adtak” a községek és falvak ionra iránt érdeklődő közönségének, hanem nagyban hozzájárultak a tor­nasport népszerűsítéséhez. Hogy mást ne említsünk: a kazincbarcikai tornaszakosztály megalakulásához nagyban hozzájárultak az ottani olimpiai bemutatók, majd ezt köve­tően a fiatalok egyre fokozódó ér­deklődése a torna iránt. Lj a a nevelés kérdését vizsgáljuk, ' ‘ el öl j á róban is megállapíthatjuk: az ifjúság nevelésével a DVTK-nál foglalkozik a tornaszakosztály veze­tősége a legcéltudatosabban. E mun­ka eredményességét csupán egyetlen példával hadd támasszuk alá: az if­júsági válogatott keretnek hat diós­győri fiatal a tagja. Ilyen szép eredmények hallatán ’azt is gondolhatnánk, nincs problé­ma Borsodban a tomasport tovább­fejlesztését illetően, jól halad az utánpótlás nevelés is. Sajnos eseten­ként komoly gondok jelentkeznek. Elsősorban említésre méltó, hogy az. utánpótlás nevelése is korlátolt a sportköröknél, az iskolákat, érintő Vendeletek értelmében. Nehézségek Vannak a megyei ifjúsági keret mű­ködtetésénél is. Ez főleg anyagi ter- !mészetű kérdésekre vezethető vissza, fugyanis elég komoly összegét jelent !a tornászok beutazása egy-egy ed- Izésre, s ezt nem tudja minden eset­iben fedezni a szövetség és a sport- ikörök vezetői pedig nem akarják 'vállalni az utazással járó költségek ► megtérítését. Ennek ellenére a szö- C vétség úgy határozott, hogy a jövő­bben néhány alkalommal a saját költ­ségen összehívja a megye legjobb [fiataljait, -mert ez elengedhetetlen ► feltétele a fejlődésnek. Szó van arról Fis, hogy ez év nyarán kéthetes edző- Ftáborban vesznek majd részt a ke­ttet tagjai. f Ilyen körülmények ellenére is Bor­isod megye tornászsportja előkelő he- Flyet foglal el a magyar iornász-élet- [ben. Azonban a szakosztályok veze- Ftőj és tagjai beláthatják, hogy a jö­► vőben még eredményesebben dol­gozhatnak majd. Ehhez persze szük- Fséges az aktívahálózat szervezettebb [kiépítése. Az elnökségen kívül fog- Flalkozlatni kell a hálózatot, hiszen [megfelelő irányítás esetén igen hasz- Fnos munkát végezhetnek. [ A jövő feladatai között kell meg- remlíteni az oktató munka színvona­lának tervszerű, jól átgondolt formá­nál. Gondoskodni kell a versenybírók [és gyakorló oktatók neveléséről, il- [lelve kiképzéséről. E munkába aján­latos bevonni az általános iskolák [tornatanárait. Minden alkalmat meg [kell ragadni a megyei ifjúsági válo­gatott keret működtetésére, mert ez [a minőségi sportfejlesztés egyik leg- [fontosabb része. Gondoskodni kell [arról is, hogy a tornászok és a szak- [osztályvezetők adjanak megfelelő se­gítséget a Kilián György mozgalom­nak. A torna népszerűsítésének pe- fd’5 egyik legjobb módszere a szin­tvonalas, jól megrendezett bemutatók és versenyek tartása városon és fa­lun egyaránt Ugyancsak idetarto­zik a szakfilmek vetítése, a „Felsza­badulási-, Kupa” versenyek tömegesí­tése és a szakproblémák megvita­tása. A Borsod megyei Torna Szövet­** ség az elmúlt évben nagyot lé­pett előre. A feltételek célszerű irá­nyításával és a jelenlegi vezetőgav- ni túrával azonban még nagyobb eredmények elérésére is képesek. Paulovits Ágoston

Next

/
Thumbnails
Contents