Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

▼asÄrnap. Ií)Gl. február 2(1.

BSZAKMAGYARORSZAG

5

Zana Fejüké mmíat

Miskolcról elindult festőművész sikere

Ma zárul Budapesten, a Derlto- vits Gyula teremben Sajó Péter festőművész gyűjteményes kiállító- sa. A (iíl művet, tartalmazó kiállításnak már a február 11-i ünnepi megnyitón kivételes sikere volt, sole képet vásároltak meg közülctek, magánosok, üzemék. Szakmabeliek és kritikusok elismeréssel nyilatkoztak műveiről, azok tematikai gazdagságáról és változatosságáról. A méltatások általában kiemelik, hogy Sajó Péter munkaábrázolásai- bati kitünően ragadja meg a dolgozó emberek jellegzetes mozgását, műveinek kiforrott egyéni ízük van, ami színben, formában egyaránt megnyilatkozik. Mostani reprezentációja egyik kellemes meglepetése képzőművészeti életünknek, mert bár nemzeti kiállításokon 1950 óta szerepel egy-két munkájával, igazi művészi arculatát csak most ismerhette meg a közönség.

Március 6-án: megyei cigánybái

A szórakoztatózenészek szakszervezetének Borsod megyei elnöksége és az Országos Szórakoztatózenei Központ megyei kirendeltsége — a február 6-i városi cigánybál tapasztalatait és tanulságait felhasználva — március C-án, hétfőn este 11 órai kezdettel az Avas Szálló összes Iérmeiben rendezi meg a műsorral egybekötött, zártkörű.' megyei cigánybált. A bál műsorát a televízió közvetíti és arról a Magyar Filmhíradó is felvételt készít. A műsorban fellép Vörös Sári, az isméit

Sikerét mi, miskolciak örömmel vehetjük ‘tudomásul, mert az 53 éves művész Miskolcról indult pályájára, mint egy nagy családú, 17 gyermekes mozdonyvezető gyermeke, akinek művészi hajlandóságai már koragyermekségében kiütköztek. Nagy nehézségekkel, testvérei segítségéve] végezte el kiváló eredménnyel a Képzőművészeti Főiskolát és itt Miskolcon bontogatta először szárnyait a harmincas években, amikor kollektív kiállításokon már megmutatta tehetségét. Művészete kialakulásában fontos szerepe van annak, hogy művészi hivatása mellett munkát vállalt, s jelenleg is a’Ganz Darugyár tisztviselője. — aiki mindennapi megfigyelője az üzemi dolgozók munkájának, a munka életmozgásának. Sok tapasztalati élményt szerzett ezenkívül a falusi élet megfigyelése közben is.

népdalénekesnő és a mátészalkai cigán? táncegyüttes. A zenét Balogh Jancsi 12 tagú népizenekara szolgáltatja, közreműködik Fátyol József klarinétmüvész. A tánczene kedvelőinek igényeit a Kővári-— Váradi tánczenekar, valamint Túr Éva és Mátyás Jenő táncdaléneke- sek elégítik ki. Természetesen tombola és szépségverseny is lesz a bál műsorában. A megyei Cigány- bál ismételten kellemes, jó szórakozást ígér.

BIHARI SÁNDOR:

Vers a hegesztőről

Hajnalban feni ül az alom. magasában a főidtől s az égtől egyenlő távolságra. Pontos érintkezésekre céloz « pisztoly, jmtlan a fény, mint a gondolat villámlása.

Betonlábakon áll az égtájak fókuszában ahogy a kövér gázcsövet meglovagolja'. Ráhavaz a hajára a puha magasság, feje e mai időnek meg nem szédülő orma.

Teljesen testévé lesz. a iwd vágyakozás, mely belé összpontosul és felemeli, hit s anyag találkozása az élete tüzet.

Szemöldök eresze alól fellátó szemek s a föld felé vonuló hócsillagok között nagyszerű lásüiö szív-vei meglengeni. /

BORSODI GYULA:

Táncol a kanász

Izzad már ti barna banda, szakad a víz róla, húzzák reggel óta.

Perdülnek a hetyke hangra csizmás, fürge lábak, legény int a lánynak.

Egy menyecskét asztalon a táncba emelnek, zihálnak a mellek.

át

Jár az üveg a fal menten, hol a vének ülnek, ük már csak üllőinek.

Szól a zene. Fergeteges csárdás dörög körben, járják egyre többen.

Most dobban a banda elé a kanász nagy tapssal, dől a boros asztal.

Vágja, rúgja, eifrázgatja. nagyot rikkant rája, csattog a bokája.

üveget nyom a kezébe az elnök, de borral.

— Járjad Józsi jobban!

Józsi járja, járja négyszáz víg paraszttal. Megdolgoztuk, fizettek is, de nem ám garassal!

V

S az esztendő gondjál-bajáí elfelejtik végleg mikor hazatérnek, j

——ooo-----i

K

önyvespolc

ERDŐDY JÁNOS:

Aretino Velencében

A XVI. század Dáliájában, az olasz reneszánsz áradó, nagy alkotásokkal és véres kavargásban teljes világában játszódik Erdödy János új regénye. A stílusában — kompozíciójában modern megformáláséi regény főhőse a nagy hullámzása kor egyik legérdekesebb alakja: Pietro Avelino. A „Világ titkára”, a „Fejedelmek ostora”, ahogyan kortársai nevezték ezt. a rendkívüli embert és művészt. Nem Aretino regényesen megs zott életrajzát kapja azonban az olvasó. Ennél többet és gazdagabbat, mondhatni a kor átfogó rajzát Carlos császár pápát futtató seregei éppúgy feltűnnek előttünk, mint Kolumbusz vitorlásai. Ebben a széles ölelésű és sok figurával mozgó történetben Aretino csupán a központi hős szerepét tölti Ize, figyeli és szám- baveszi az eseményeket, a pápák, főpapok és zsoldosvezérek kalandor- .Ságéit, a világ előrehaladását: mégis, minden akadályon át. (Szcpirodakni Könyvkiadó.)

'

ség été lépnek. A könyvtárról: a járásban a legjobbak ködé tartozik, hiszen ennek ű vezetője kapja a legnagyobb tiszteletdijat is', amit nyílván a munka után ítélnek meg.

Cukrászda is kell, de ...

A falu kulturális életében okvetlen szerepet kell vállalnia a kőbányának is. Mit vállal?

— Nálunk túlnyomórészt természetesen a tállyai emberek, a. IáUyai fiatalok dolgoznak, — nwtulja Ada- ntPéz Gusztáv igazgató. — Mit adunk mi nekik? üzemünknek van egy külön mozija, van televíziónk és egy könyvtárunk.

Az üzemben van azonban egy'körülbelül 50-cs létszámú KtSZ-szervo- set is. Az egyik RlSZ-fiatullal beszélgetünk.

— Cukrászda keltene. Volt egy, de azt bezárták. Pedig jó lenne, ha esténként valahol meg tudnánk inni egy málnát, vagy egy feketét.

— Részt vesznek-e valamilyen politikai oktatáson?

— Nem. ;

Kár. Igaz, hogy fontos a cukrász-;

da is. ahol meg lehet inni egy málnát, vagy egy feketét, de — KIS!--; tagokról, beszélünk — fontos a Politikai képzés is, ahol viszont meg lehet tanulni sok mindent, aminek esetleg még a cukrászdában is hasznát leket venni. Egyébként a cukrászda, még ez évben újra megnyílik, ..

Milyen is a kulturális élet Tállyán? Nem azzal a céllal mentünk oda. hogy bizonyítsák a „Névművel és" - ben megjelent cikk ellenkezőjét. vagy igazát. Meg akartuk nézni: mi $ van. Ezt találtuk. Egy kicsit azonban jf mégis csak bizonyít ez a -riport —4 ellenbizönyít, A „tespedés” ellen. í Priska Tibor f

EZT LÁTTUK TÁLLYÁN

a Háború és béké-ről. a. kiállítás pedig hamarosan elkészül, mezőgazdasági jellegű könyvekből. Utolsó pontként a művészeti munka terve szerepel, ahol Molícre. Shaw,■ Fehér Klára nevét olvashatjuk, Az itt felsorolt szerzők müveit nagyobbrészt már bemutatták. Természetesen, a szomszéd községek Jcwlf ti »’csoportjai is ellátogatnak ide. és iffy sikerül eléggé változatossá tenni a műsort. Itt kell megemlítenünk a KlSZ-lánc- csoportot, az úttörő énekkart és a hamarosan bemutatkozó KlSZ-énck- kart is.

Az iskolában

Palágyi Béla igazgatóval beszélgetünk.

— Természetes, hogy szeretnénk mi is a felnőtt lakosság ismeretkörét, tudását topább fejleszteni, bővíteni, vagy ha úgy tetszik, szakmai továbbképzést adni. A múlt évben szerveztünk ezüstkalászos tanfolyamot, az ismeretterjesztő előadásokat pedig gyakran nagy tudású szakemberek tartják. Néhány nappal ezelőtt' például Lengyel Béla, a Tárcáit Szőlészeti Kutatóintézet igazgatója tartott előadást.

— Van-e szervezettebb formája az oktatásnak?

— Igen. A felnőtt oktatás levelező tagozatán körülbelül 35—40 ember tanul. De adóknak a fiataloknak a számára is szerveztünk továbbképző iskolát, akik nem mentek középiskolába és még nem is helyezkedtek el.

Aztán több mindenről sző esik még. Az iskola kuliúrcsonortjárói: gyakran tanulnak cgyfelvonnsos színdarabokat, melyekkel a közönépület pétiig ű három termével megfelelő művelődési, otthon lenne.

Ennyit az anyagi bázisról.

Huszonnégy előadás

Most pedig lapozzunk bele egy füzetbe. Címe: Népművelődési munka- terv i960—fii. Az ismeret terjesztő előadásokkal kezdődik. ■ November 4-től, augusztus 4.-ig 24 előadást tartanak. Érdemes néhány címet is felsorolni: Üt a csillagok felé, Népdalok a, világ minden tájáról, Ki ag igazi hazafi. Hogyan működik a rádió és a televízió, /I szőlészeti kutatás legújabb eredményei. Munkácsy Mihály, Mezőgazdaságunk, helye és szerepe a népgazdaságban, Móricz Zsigmond élete ér, munkássága,' Egyéni érdek, közösségi érdek stb.

— Eddig minden előadást megtartottak?

— Igen — válaszolja Oaika István pedagógus, aki a, népművelési ügyvezetője a falunak.

— A közönség?-— Hol kevesebb, hol több ember jön el. Ha idegen előadó van, akkor mindig nagyobb a közönség.

A következő pont a munkatervben a szabó-varró tanfolyam, Ezt a tan- folyamot a nőtanács szervezte, nincs is vele semmi baj, az érdeklődők eljönnek ide és tanulnak. A szülök iskolájába öt. előadást terveztek, melyeket a szülői értekezleteken a programnak megfelelően meg is tartanak, A munkatervben szerepel az -is, hogy a könyvtár vezetője negyedévenként: egy-egy kiállítást rendez és könyvismertetést tart, A könyvismertetést nemrégiben tartották meg

A Népművelés legutóbbi számában cikk jelent meg Taligáról. A cikk írója — tállyai születésű, jelenleg Hatvanban élő pedagógus — a falu . kulturális életének tespedlséfféröl, elhanyagoltságáról. beszélt. A cikkben azt. is olvashatjuk', hogy a tanács nem biztosit megfelelő anyag) bázist, kulturális létesítményekre. Mi. van 'Tállyán, patinás hegyközségünkben? Valóban tespedt a kulturális élet?

Kezdjük tahin rögtön a „fejnél":

Mit tesz a tanács ?. N

1— Elöljáróban el kell mondani. — kezdi Kolyunovszki Barna tanácselnök —, hogy re kulturális létesítményekre nem tudunk olyan összeget fordítani, mint ahogyan azt szeretnénk, Sajnos, az elkövetkező évekre sem tudunk Ígéretet lenni. De talán felsorolok néhány számadatot,, ami mégis érdekes.

Az? elmúlt években a könyvtár fejlesztésre 5001) forintot adtunk,' az úttörő szervezetnek háromezret. Nemrégiben építettünk fel egy mozihelyi- sé.get, ■melynek a költségéből mi 50 ezer forintot fedeztünk.

Ez a mosihelyispg azonban' kicsi. Nem egészen 300 ember fér ide. A filmvetítésen kivid a különböző rendezvényeket is itt tartják. Természetesen ez nem. végleges megoldás, de egyelőre nines más. A „másra" még csak tervek, elképzelések vannak, de megvalósíthatók, reálisak. Az 500 éves kastély átalakítási munkálatait udfyanís ebben az évben tahiti már sikerül befejezni. (A tanács egyébként ezekre g munkálatokra eddig mintegy 120 001) forintot adott.) Ennek a kastélynak egyik helyiségében lesz maid az óvoda és így a jelenlegi, óvoda épülete felszabadul. Ez az

i r •

ezt nem mondja ki — mér régen elszakadt Imiim az a sok-sok szói, amely még a régi megszokotthoz visszahúzza. A lovait fájlalja, azokat sajnálja leginkább. Legalább néhány napra, húsúéira szeretné hazavinni, hogy „hagy legyen szegényeknek még egyszer jó ünnepük”, de maga is érzi. hogy nincsen igaza, érzi, hogy jobb lesz a szövetkezet, de minél jobban ráborul az agyúra az alakulási bálon elfogyasztott bor gőze. annál kevésbé győzedelmeskedik benne a vívódó érzés felett a józan megfontolás. El akarja magitól hesseget- ni ezeket a gondolatokon, táncba, mulatósba kezd, de arra a nótára fordul a. hangja, hogy „Eladom a lovamat, meg a kocsimat, még ez éjjel Mmulatom magamat...’’ Es ekkor következik be a nagy drámai pillanat. Hajnalban a megszokott időben ébredi, kiment, felhúzta a vizel a vályúba a lovaknak és akkor ébredt rá. hogy rieki már nincsenek saját lovai. Ez az emlék fiit. eszébe, amikor az előbb idézett dalt huzatja. És keserűen odavánja poharát a földhöz. A következő ■pillanatban már fcleitent akar, derékon kapja özvegy Vancáknét és vad táncba kezd, amit csak a hajnali tüzet, jelző haranerkangás szakít félbe.

Igaz figura ez a Zana Ferenc?

Feltétlenül, Még akkor is túl sűrítetten található meg benne á vívódó paraszt egyes jellemzői. Re- mckbesikerült művészi ábrázolása, annak a sok-sok száz, vagy ezer parasztembernek, aki megérti az idők szavát, megérti a fejlődés szükségességét — nein „rendeletre”, mint azt Vidrák Sándor, a darab egy másik alak-ja elképzeli •—, de az esze jó forgása ellenére sem lúd egyik napról a másikra szakítani azzal a múlttal, amit nem is olyan régen, a felszabadulást követő földosztáskor ízlett meg, de amelyre egy évezrede vágyott, Erősek a múlthoz kötő szálak, nehéz eltépni azokat és lelki vívódást szülnek, Zana Ferkónál ez a ionok utáni sajnálkozásban robban ki. Másoknál másban, vagy esetleg semmiben, önmagába fojtott keserűségben. Falusi napjaink forradalmi átalakulásában gyakran jelentkező, szinte természetes tüpet ez, amelyet csak a még jobb, még meggyőzőbb felvilágosító munka, a még emberibb szó gyógyíthat, meg mielőbb. Velük kell menni az emberekkel, egészen, ... a vívódások 'útján is, — mondja a- darab főhőse, a falujába visszatért, sokat próbált kommunista Bánts József. Igen velük kell menni a zanct- ferkókikal egészen, hogy az esetleg fel-fcllmkkanö, önmaguk marcangolta lelki sebük mielőbb begyógyuljon.

Igaz, elő, hús-vér embert terem* tett az iró, Darvas József és igaz, élő hús-vér embert formál előttünk estéröl-estére Galambos György miskolci Színész, aki úgy jeleníti meg Anna Ferenc alakját, hogy a fentieket tudta ábrázolni és velünk megértetni. — A „Hajnali tűz’’ bemutatójáról egy héttél ezelőtt irt kritikánkhoz ezt tartottuk még szükségesnek elmondani.

Benedek Miklós

ség, önmaga vállalta saját-maga-rabszolgasága jelentett. így van ez a Miskolci Színház nagysikerű darabjában, Darvas József „Hajnali tűz" című drámájának második felvonásában.

Zana Ferkó nem csökönyös ember, de eleinte nem tudja, hol a helye. Az egykori nugygazda fiúnak. Varga Mihálynak a befolyása alatt all és az „ősi föld megvédclmczéséröl” papol, holott cseléd volt a felszabadulás előli és ősi földje mindössze annyi, mint azt a darabban az aranyos Ilonka néni mondja' amennyi „a fenekére ragadt, amikor gyerekkorában a cselédszoba földjén csúszkált". A; emberi beszédre azonban hajlik. Józan eszével, is tudja, hogy a pár hold földjén való kín-keserves munkát csak a szövetkezetben válthatja fel az emberibb életmóddal. Készül, is már rá. régen, de nem tud dönteni, Még van egy hold heréje, aminek a magját szeretné betakarítani, de újságolvasó, rádió-hallgató ember, tudja, hogy „túl kell esni rajta.” Belép a szövetkezetbe, még tréfásan szemrehányást is tesz, hogy miért nem csinálták korábban, mert akkor már régen túl lenne rajta és ;—

A termelőszövetkezet megalaku- 'la sut ünnepli Tiszáim lesz. Az egykori grófi kastélyból leit községi művelődési, otthon nagytermében húzza a cigány, táncolnak a párok. A szomszédos teremben terített asztal melleit poharazgatnak a szövetkezet régi és új tagjai. Jócskán fogy a bor is, egyik-másik új tag nem sajnálja, mert „ez mar a közösből megy". Egy harminc és negyven közötti paraszt- ember hol a beszélgetők körött, ácso- rog, hol pedig a másik teremben, a táncolok közölt vegyül el. Közben iszogat is. Lassan elhatalmasodik rajta a bor. O is ríj tag a szövetkezetben. Zana Ferencnek hívják, de a faluban csak Zana Farkénak emlegeti mindenki. Iszik, tréfálkozik, majd vad mulatásba csap és ebben a mulatósban feltárulkozik a magyar paraszt vívódása, amit az ezer eves éhség után tizenöt évvel ezelőtt Tiicff- ízlelt földbirlnklási érzés és a józan ész diktálta haladás lélekben történő találkozása, mondhatnánk: összeütközése, okoz. Mutat. Kanti Farkó a termelőszövetkezet alakulási bálján, hogy „egy éjszaka, elde.nolja az egész falul’’, illetve véglegesen sutbavágja mindazt, amit a régi paraszti kötött-