Észak-Magyarország, 1961. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

esZAKMAGYÄltOHtSZAG Vasárnap, 1961 február SB. Az elmúlt évtizedek során, külö­nösen az elmúlt években megválto- ssott az psi zempléni föld, Hegyalja arculata. Már nemcsak szőlőt, gyü­mölcsöt, gabonát termelnek a vulka­nikus hegyeken és a lankákon. Üze­mek, bányák működnek itt, gazda­gítják az egykor annyi vérrel festett földet, ahol Rákóczi kurucai, Esze Tamás talpasai küzdöttek a szabad­ságért. Amikor Petőfi Sándor keresztül­haladt Hegyalján, azt írta útinapló­jába: ..Hegyalja az aranyszínű lán­gok földje. A tokaji hegy úgy áll magas csúcsával, mint a hadsereg előtt a vezér.” A tokaji hegy ma is kimagaslik, messzire hirdeti Tokaj és a környe­Az „aranyszínű lángok” földjén Hegfyalja jövője használják szigetelőanyagként. A szakemberek szerint és a kísérletek eredményei alapján könnyű épület­elemeket lehet belőle készíteni, ame­lyek olcsóbbak, mint a vasbeton­elemek, s jóval könnyebbek. Egy nagy perlitelem például hem süly- lyed el a vízben. Mégis, a magyar Fúróberendezés a Uegyteiön, Mád határába«.. ző, egykori városok hírnevét, ma is itt terem az „aranyszínű láng”, a vi­lágszerte híres bor, de ■ lassan nem boráról lesz híres Hegyalja. Bányáit is sokfelé ismerik ma már. Kaolin- és bentonit-bányáinalc híre túljutott az ország határain. A hegyeken, a hegyek oldalain és a völgyekben ka­olin- és bentonit-bányák nyíltak, szüntelenül ontják a vulkanikus he­gyek „fehér aranyát”, á kaolint és a bentónilót, melyeknek Európában itt van a legnagy'obb lelőhelyük. És nyílnak az új bányák, gazdag­szik Hegyalja, tervek születnek a he­gyek alatt húzódó, drága ásványi anyagok még nagyobb méretű kiak­názására. Nem túlzás, ha azt mond­juk: Hcgyalja hamarosan igen jelen­tős ipari, bányászati központtá ala­kul: Ide látogattunk el a napokban Várhegyi Pál fiatal geológussal, az Bszakmagyarorszúgi Földtani Kuta­tó-fúró Vállalat munkatársával, hogy megnézzük: hogyan fejlődik Hegyalja, milyen eredményeket ho­zott az évek óta tartó kutatómunka, hogyan valósulnak meg a tervek, amelyek felvirágoztatják ezt az ősi földet, ahol ma már a munkások ez­rei dolgoznak. Várhegyi Pál geológus lelkesedés­sel beszélt Hegyaljáról, mint olyan területről, ahol milliárdokat érő ás­ványi anyag húzódik a föld alatt. A Mád és Rátka határában lévő koldui bányában és a bőmből yi üzemben már évtizedekkel ezelőtt is folyt bá­nyászkodás, de rendszertelenül. A tervszerű kutatómunka, a kaolin és a bentonit nagyüzemi feldolgozása megnyitotta a fejlődés útját. A ku­tatások most tervszerűen haladnak, s az eredmény ... A szerencsi öbölben Ond, Rálka, Tállya, Mád, Mező- zombor és Golop térségében. nagy- mennyiségű kaolint és bentonitot ta­láltak, mondhatni, világviszonylat- . ban is itt vannak a leggazdagabb' ka­olin- és bentonitmezők. Ma talán el­képzelni sem tudjuk, milyen nagy fejlődést nyit ez meg Hegyalja éle­tében. De mi is ez a kaolin? Fehér, agyagszerű anyag, amelyet az ipar ma már sok területen használ, a por­celán alapanyaga és kvarccal, ho­mokkal kévéivé, magas hőfokon he­vítve, tűzálló téglák gyártására is alkalmas. A papíripar, a festékipar, és a gyógyszergyártó ipar is nagy hasznát veszi. .A bentonit ehhez ha­sonló, nagy báziskicserélő képességű anyag. A gyapjúfélék zsírtaianítású- ra, az olaj derítésére használják. Mindkét anyag a felső miocén idő­szakában alakult ki, amikor a vul­kánok 8—10 millió évvel ezelőtt megváltoztatták Hegyalja képét. Nemcsak kaolin és bentonit. riolit- tuía is nagy mennyiségben található Hegyalján. A traszttufából trasztce- mentet állítanak elő; mész és homok hozzáadásával kötőképes anyagot ad az építőiparnak; Ezenkívül kovaföld is van Hegyalján. Erdőbényén nem­régiben új kova földbányát nyitottak, Pálházán pedig perlitőriő üzem épült, mely az építőiparnak ad értékes anyagot. Az őrlőmüvet az elmúlt év nyarán helyezték üzembe. Pálháza határában egy egész hegyvonulat perlitből áll. Ez világviszonylatban is igen keresett anyag, mert ritkán fordul elő. Kár, hogy a magyar épí­tőipar még nem ismerte fel jelentő­ségét, csupán kisebb építkezéseken építőipar csak keveset használ be­lőle, külföld pedig valósággal ve­rekszik azért a drága anyagért. A perlit szintén vulkánikus eredetű, (üveges andezit). Hegyalja egyik fon­tos exportanyaga, forradalmasíthat­ja az építőipart, ehhez persze az szükséges, hogy bővítsék a pálhúzi őrlőművet és a lelőhely közelében pattogató üzemet is építsenek, mert az nem gazdaságos, hogy Debrecen­ben és Nyíregyházán pattogtatják a perlitet, -amikor Hegyalján van a perlit hazája. Mádon, a már világszerte ismert Ásványőrlő Vállalat is nagy jövő előtt áll. Erről beszélgettünk Szajkó József igazgatóval, aki elmondotta, hogy a vasúi; mellett hatalmas üze­met építenek, körülbelül 100 millió forint beruházással. Ez az új üzem lesz az ország legnagyobb bentonit őrlőmííve, üzembehelyezése után naponta 80— 100 tonnával növeli a termelést. A nagy őrlőmű persze csak úgy dol­gozhat eredményesen, ha elegendő nyersanyagot kap. Ezért kutatásokat folytattak és folytatnák Hegyalja , egész területén. A tervek szerint új bányákat nyitnák, ott ahol lehetsé­ges, külszíni fejtéssel kezdik meg az új kaolin- és bentonitmezők kiakná­zását. Az igazgató szerint Hegyaija nagy jövő előtt áll, az ipar az egész világon egyre nagyobb mértékben hasznosítja a Hegyalján kibányá­szott anyagokat. Ezért bővítik a kol­dui bányát, új bányákat nyitnak.. A kutatófúrások eredményeit most összegezik, s az ötéves tervben meg­kezdődik a nagyobb arányú beru­házás. ' •Erdőbényén a már működő, új ko- vaíöldbánya mellett új bányát nyitnak, hogy a külföldi igényeket kielégít­sék. A kovaföldet ugyanis ma már nemcsak talajjavításra, hanem hő- és hangszigetelésre is használják. Főleg Hollandiába és Kelet-Német- országba exportáljuk. A Hegyaljai Ásványőrlő Vállalat­nál jelenleg 700 ember dolgozik, az új ötéves tei-vben a fejlődés nemcsak a termelékenység növelését, hanem a munkások, a bányászok számának növelését is megköveteli. Különösen a bentonitbányászat áll nagy jövő előtt. A bentonit az egyik . tendő alatt az Egyesült Államokat is : maga mögé parancsolja, mert a la­• boratóriumi vizsgálatok és a kül­földről érkező szakvélemények sze­• rint a hegyaljai nyersanyag finom­sága jobb, mint az Európa más or­szágaiban termelt anyagoké. Az iz­raeli és az egyiptomi külkereskedel­mi szervek is felismerték ezt és is­mét megrendelést küldtek hazánk­nak. 'A mádi vállalatnál Mátyás Érne geológussal is beszélgettünk Hegyal­ja jövőjéről, a kutatófúrások ered­ményeiről. Örömmel magyarázta hogy ma, már tervszerűen folynak a kutatások, jelenleg hét fúróberende­zés működik Hegyalja területén Rátka határában bentonitot, kaolini és kvarcitot találtak. Ezen a terüle­ten komplex kutatás folyik, s a; eredmény meglepő. A kutatás három lépcsőben folyik ezek; a perspektivikus, az előzetes és a részletes kutatás. Ezután kezdő­dik az anyagok kibányászása. Má­tyás Ernő geológus szerint a kutatá­si muiíka tudományos és korszert módszerekkel, kiválóan képzett geo­lógusok' irányításával történik. A; elmúlt évben a Magyar Állami Föld­tani Intézettől Pantó Gábor kutató- csoportja egész nyáron Hegyalján tartózkodott, s nagyjelentőségű tu­dományos munkát végzett. A szakemberek szerint — s ezt Mátyás Érnő és Várhegyi Pál geoló­gus is megerősítette — pár esztendő alatt nagy tervek valósulnak meg Hegyalján. Különösen a szerencsi öbölben, ahol a kutatások eredmé­nyei is igazolják: nagyon gazdag ez a föld. Jelenleg itt is perspektivikus kutatás folyik. Ennek eredménye­ként új bentonit telepet találtak 20 méter vastagságban. Most már csak azt keli megállapítani, hogy az anyag milyen nagy területen fekszik. Az is lehetséges, hogy ezen a helyen külszíni fejtéssel termelik majd ki a bentonitot. Ez azonban még a jövő „titka”. A nagy, mindenre kiterjedő hegyaljai terveket még nem isme-, rik. tény azonban, hogy államunk felismerte: nagy kincs húzódik a zempléni hegyek között, érdemes pénzt áldozni a kutatásra és az ú,i bányák megnyitására. S ennek ma már minden feltétele adva van. A magyar geológusok, kutatók, fúrási szakemberek olyan tudással és ta­pasztalattal rendelkeznek, hogy ké­pesek e nagy terület teljes felméré­sére és kiaknázására. Hegyalján ma már sok szakképzett fúrómester, szakmunkás dolgozik, akiknek mun­kájára számíthat a népgazdaság. A hegyek tetején és a messzenyúló sík területeken, télen, nyáron, éjjel és nappal dolgoznak a fúróberendezések De nemcsak Hegyalján, Perkupán, Putnokon és más községekben is megkezdődtek a kutatófúrások. Azt mondhatjuk, hogy a magyar 'geoló­gus társadalom nagy munkába kez­dett, s most éli virágkorát. Nagy távlatokat nyitnak meg az ásvány­bányászat előtt. Érdemes azt is meg­említeni, hogy nemcsak Hegyalja gazdag ezekben a fontos ásványi •anyagokban. Szendrő, Komjáti, Bód- vaszilas, Tibolddaróc és Bükkábrány határában lignit telepeket találtak, melyeket szintén külfejtéssel lehelne kitermelni. A kutatásokat azonban különösen Hegyalján, megnehezítik a geológiai viszonyok. A fúrószer- számmal igen nehéz lehatolni, mert a kaolin a nagykeménységű limno- kvarcit között helyezkedik el. A lim- nokvarcit az acélnál, is keményebb anyag, csak robbantással lehet raj­ta áthatolni. Ez pedig hosszadalmas, költséges munka. Az ipari gyémánt használata pedig jelentősen megnö­velné a fúrási költségeket. Ezért a Hegyalján dolgozó fúrómesterek nagy részét a közelmúltban lőmes- lerekké is átképezték, akik, ha szük­séges, önállóan is végeznek robban­tó munkát, s ez valamelyest elősegí­ti a kutatások eredményeit. Hegyaija földje még sok meglepe­tést tartogat a kutatók, a geológusok . számára. Ilyen meglepetés volt a ! végardói hőforrás. Érdemes szólni erről bővebben is.' Az történt ugyan- 1 is, hogy a múlt évben a geológusok túrást végeztek Végardó határéban, : iiidi-ogeológiai adatok összeállítása < táljából. Amikor a fúró elérte a OTÖ 1 aiéter mélységet, hirtelen, nagy si-' vitással forró víz tört a magasba Nagy volt a meglepetés. Bár a szakemberek számítottak ilyen fel­törő forrásokra, de arra nem, hogy közvetlenül a Bodrog partján és 80» méter mélységben 50 fokos termál­vizet találnak. A mérésekkel megál­lapították, hogy rendkívül bővizű forrás került felszínre, percenként . 800 liter víz ömlik a nyíláson ke­resztül. Ilyen nagyteljesítményű, gyógyhatású forróvíz ritka nemcsak Hegyalján, de az országban is. Még­is, már egy esztendeje kihasználat­lanul vész el a víz, egy vascsövön keresztül a szabadba jut és hatalmas sugáralakban ömlik a Bodrogba. Azóta gyakran kérdezték a geoló­gusok: miért nem hasznosítják ezt a forrást? Hegyalja vízszegény terü­let. A víz hiánya pedig akadályozza a nagyobb beruházásokat, hiszen nagymennyiségű ipari vízre lenne szükség. Ezenkívül Végardó termelő­szövetkezeti község, forrásvizét a • termelőszövetkezet is hasznosítani tudná. A forrástól mindössze két ki­lométerre fekszik Sárospatak, oda is el lehetne vezetni az értékes vizet, megfelelő, szigetelt vezetékeken. Vagy: közvetlen a hőforrás mellett türdőmedencét lehetne építeni. Sok elképzelés született ezzel kapcsolat­ban, de egy sem valósult meg. A forrás pedig ma is hatalmas erővel lövelli a magasba az 50 fokos meleg­vizet, melyet pillanatok alatt elnyel a Bodrog. S most már az a veszély is fennáll, hogy a Bodrog-part be­omlik— a forrás teljesen lemosta — ás az értékes vízforrást elnyeli a nagy folyó vize. Igaz, utána, sem vész kárba, de akkor egy építkezés mar nagyobb összeget venne igény­ije. Kár, nagy kár, hogy még ma sem készült terv a hőforrás hasznosítá­sára. Gazdag tehát'az ősi zempléni föld minden darabja. Ma még csak fúró­tornyok, — itt-ott bányák —, de hol­nap, pár esztendő múlva már új bá­nyák jelzik: roppant kincseket ad ez a vadregényes vidék a szocializmust építő országnak. Érdemes megemlékezni a kutató­fúrások névtelen szereplőiről, szor­gos munkásairól. Mint említettük, az Északmagyarországi Földtani Kuta­tó-fúró Vállalat 38 fúrótornyából öt a hegyaljai részen működik. Sőt — mint Jászberényi János főfúrómes­ter elmondja — az öt gép Mád kör­nyékén dolgozik. Négy fúrógép perspektivikus, az ötödik üzemi ku­tatófúrást végez. Dolgoznak itt a komiéi, sőt a várpalotai vállalat gé­pei is. Milyen a fúrómunkások élete ? Érdekes, romantikus s egyben na­gyon nehéz. Fagyos télen,.esős, sáros, latyakos ősszel, tavasszal, forró nyárban, mindig künn tanyáznak a folyóparton, völgyben, hegytetőn, at­tól függően, hol kell végezniük a ku­tatómunkát. Sokszor hosszú kilomé­terekre vannak a lakott területektől. tán meg, ha az ember egy héten egy­szer találkozik a családdal, örülj hogy velük lehet, kedves, figyelmes. Minek rontsuk az ünnepélyes perce­ket holmi apró perpatvarral? Fúróberendezés a hegytetőn Mád környékén itt is, olt is mere- deznek a hegytetőkön fúróberende- zésák. Egyik fenn van a Padihegyen. Nem könnyű oda feljutni, gyalogo­san még csak-csak, de a teherszállí­tás! Ha a fagy kicsit enged, oda te­hergépkocsi alig mászik fel! A be­rendezés működéséhez szükséges anyagot háton cipelik fel az embe­reit. ■A Padihegyen egy MY—300-as gép működik. A szocialista címért küz­dő Szabó-brigád dolgozik vele há­rom műszákban. Úgy tervezik, 100— 200 méterre fúrnak le. Jelenleg 48 méter körül tartanak. De micsoda munka! Most egy limno-kvarcit ré­tegben haladnak. A kvárcitréteg ed­dig 3,20 méter. Hogy mennyi van még hátra? Ki tudja! Minden centi­méterért külön harc folyik. A fúró­fejek felmondják a szolgálatot. Most egy különleges fejjel kísérleteznek. A körzeti geológus — Martonkó Gé­za — úgy kerülgeti a kérdésein« adandó választ, mint: a forró kasát. Bántja, hogy nehezen tudnak előre­haladni. Ennyit árul el: — A kvarcit keményebb,, mint a vidia. Idáig robbantással dolgoztunk. Most új koronával kísérletezünk és ha beválik, altkor többet mondok. Nem, ne írjanak erről. Hátha nem sikerül. Az előző nap beletört a fúrófej, de remekül dolgozlak, mert 20 per­cen belül sikerült kivenni. Igaz, van­nak speciális eszközeik, szerszá­maik, dehát 40—50 méterre „le­nyúlni”, s a tört alkatrészt kihúzni, mégis külön művészet. A Birsalmás-tetőn egy másik, a Győrfi-brigád működik. Ők mar 160 méternél tartanak. Szombaton, ami­kor 150 méternél jártak, az 51. mé­ternél elszakadt; a rudazat. Negyven perc alatt készen voltak vele. Győri) Endre ugyan nagyon örül a sikeres munkának, de szerénykedve meg­jegyzi: — Ez a szerencse dolga. A koldui fúrásnál egy hónap'ig tartott, amíg ki tudtuk venni a tört részt. Húsz centis, félméteres darabokra szaka­dozott a rudazat. Nehéz munka volt. A legjobb berendezések közé tartozik a szovjet ZIF—300-as. berendezés. Az Északmagyarországi Földtani Kutató-fúró Vállalatnak több ilyen fúrógépe van, az egyik ott dolgozik Mád környékén. Szakvélemény sze­rint sokkal biztonságosabb, mint a többi fúrógép, s nagyobb a fordu­latszáma. Ennél a fúrógépnél Poczai Imre brigádja dolgozik. A brigád külön elismerést érdemel a példás rendért. A berendezés köré bódét építettek, amely a dolgozót és a gépet is meg­védi az időjárás viszontagságaitól. A környéket lepadlózták, s így a dol­legkeresettebb exportcikk, amelyet jelenleg is nagyobb tétel­ben szállítanak Svédországba, Né­metországba, Lengyelországba, még Brazíliába is. A világszerte megnyil­vánuló érdeklődés oka, mint az igaz­gató .mondotta: a bentonit kiváló minősége. A hegyaljai bentonit ugyanis jobb, mint a jugoszláviai, ez az oka annak, hogy ma már az egyiptomiak is rendeltek hegyaljai bentonitot. S még egy ér­dekes dolgot mondott Szajkó József igazgató. A tervek szerint Mádon lesz a kaolin és a bentonit export­bázisa. Az a cél, hogy pár esztendő alatt a hegyaljai ásványanyagok a világpiacon a legfelső helyre kerüljenek. Ma már biztosra vehető, hogy a Hegyalján kibányászott és exportált kaolin és bentonit pár esz­„«Ozfelhöl” áraszt a végardó! 5« fokos hőforrás, amely kihasználatlanul « Bodrog vizébe ömlik. Nehéz az élelmezés, nehezen jutnak ivóvízhez, s a fúrógépekhez szüksé­ges ipari vízhez is. A fúrógépek mellett dolgozó munkások elmond­ják: legnehezebb az első év. Alá az első év után kitart a sajátságos munka mellett, az talán itt is ragad nyugdíjazásáig. Mindig vándorolnak. Ma itt, holnap a távoli hegycsúcson ütik fel sátrukat, azaz a fúróberen­dezést, s kicsiny melegedő kalyibá­jukat. Hetente egyszer látják az asz- szonyt, a családot. A főfúrómester valahogy így összegezte a- gépekkel dolgozók családi életét. — Nálunk ritka a családi vita. Fi­zetésünket átadjuk az asszonynak, ossza be, ahogy alcana, ahogy neki legjobb. Ml keveset költünk itt. A*­gozók úgy mozoghatnak, mintha nem is egy elhagyott, erdős, hegyes vidéken,'liánom szépén berendezett üzemben dolgoznának. Ezek az em­berek — valamennyitől jobban •— szeretik és óvják gépüket. Nagy is az értékük. A gépek, s az emberek munkája, a nehézségek­kel teli kutatás, minden ember munkája egészében is, külön- lcülön is hozzájárul, hogy minél jobban megismerjük és feltárjuk Hegyaija nagy kincseit, és mint Szajkó igazgató mondotta — ásványi anyagainkkal az első helyre küzdjük fel magunkat a világpiacon. Kzegedi I.áotR* Csorba Barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents