Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-18 / 15. szám
Szerda, 1961. január 18. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Bec§iiieliel teljesítettük Az edelényi járás 53 községe a múlt év tavaszán versenyre hívta Borsod megye tíz járását a községfejlesztési tervek teljesítésére. A tanácsaink fennállásának 10. évfordulójára indított verseny nagy lendülettel indult a megye legtöbb járásában. Amikor december 31-én lezártuk az éves versenyt és értékeltük végzett munkánkat, megelégedéssel állapíthattuk meg, hogy 9 821 000 forintos évi községfejlesztcsi tervünket. 10 300 000 forinttal, százöt százalékra teljesítettük. Szuhogyon 650 ezer forintos költséggel tanácsháza és kultúrház épült. Égerszögön, továbbáLak községben kultúrház, Felsőtelekesen 800 ezer forinttal ugyancsak kultúrház, Tornabarakony kis községben 150 ezer forinttal kultúrterem készült. A népművelési létesítményeken kívül oktatási és egészség- ügyi létesítményeket is építettek községeink. így megépült Martonyi községben 2((0 ezer forint költséggel egy iskolai tanterem és hozzá igazgatói lakás, Tornanádaskán 120 ezer forinttal új tanterem. Edelény járási székhelyen 150 ezer forintos'orvosi lakás. Szín községben 250 ezer forint költséggel szintén orvosi lakást vásároltunk községfejlesztésből. Járásunk nyolc községét villamosítottuk, melyhez a lakosság több mint másfél millió forinttal járult hozzá. 16 községben 18 km új községi utat, 14-ben pedig összesen 16 km járdát építettünk. 10 helyen orvosi rendelőt bővítettünk, 30 községben könyveket vásároltak tanácsaink. Edelény járási székhelyen a múlt év november 7-cn kigyúlt a neonfény. A járásban tavaly több A Nőtanács kezdeményezésére egyre több asszony vállal baromfinevelést A Borsod megyei Nötanács az év első napjaiban felhívással fordult a termelőszövetkezeteik és a községek asszonyaihoz, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben foglalkozzanak baromfitenyésztéssel és a munka felett vállaljanak védnökséget a helyi nőtanácsok. A felhívás megye- szerte nagy visszhangra és helyeslésre talált. Az asszonyok falugyűléseiken beszélik meg a tennivalókat, s teszik meg vállalásaikat. Bocs termelőszövetkezeti asszonyainak vállalásai után Dámóc községben 100 család csatlakozott a kezdeményezéshez. Elhatározták, hogy családonként 30 tenyószbaromfit nevelnek és 500 tojásra kötnek szerződést a földművesszövetkezettel. Zemplénagárdon a törzstenyészeten kívül 200 család 10 ezer tojás leszerződésére vállalt kötelezettséget. Lácacsckén 100 család döntött úgy, hogy 30—30 tör/s- baromfi nevelésével segíti a isz baromfi tenyészetének megteremtését, Novajidrány tsz-község asszonyai pedig ígéretet tettek, hogy a háztáji gazdaság ki nem használt épületeiben 4 ezer naposcsibét, 500 pulykát és 500 libát nevelnek. mint 50 ezer facsemetét ültettek el tanácsaink, nagyrészt a KlSZ-fiata- lok és az úttörők társadalmi segítségével. És se szeri, se száma a kisebb létesítményeknek, melyekkel szebb, gazdagabb, kultúráltabb lett járásunk. lé i'il ÖV. említésre méltó az a szép i\uion társadalmi összefogás, mely az egyes létesítményeknél megmutatkozott. A betervezett 765 ezer forint értékű társadalmi munkával szemben 1 134 000 forintnyi munkát végezlek járásunk dolgozói. Szép példáját mutatta ennek Felső- telekes bányászközség, ahol a kultúrház építésénél mintegy 120 ezer forint társadalmi munkát végeztek a község bányászai és dolgozó parasztjai, vagy Ládbesenyő, ahol 60 ezer forint, ezen kívül Finke 50 ezer forint, Edelény 60 ezer forint, Izsó- falva és Kurityán bányászközségek pedig több mint 100 ezer forintos társadalmi munkával segítették a községfejlesztési tervek megvalósítását. De nincs járásunkban egyetlen község sem, ahol a lakosság ne vette volna ki részét a társadalmi munkákból. Úgy érezzük, az eredmények elérésében nagy része van az egyre erősödő tömegkapcsolatnak a Párt, a tanács és a lakosság közöli, s az egyre erősödő kölcsönös bizalomnak, mely szocialista hazánk építésének egyik döntő láncszeme a mi járásunkban is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, mely járásunkban is befeje- zéshez közeledik, új feladatokat állít tanácsaink elé az 1961. évi községfejlesztési tervek elkészítése során. Olyan terveket kell készíteni, melyek messzire néznek és számolnak az új. szocialista falvak rohamos fejlődésével. Több évre kell elkészíteni egy-egy község fejlesztési, rendezési tervét a helyi erőkre, n gazdasági adottságokra alapozva és nem utolsó sorban támaszkodva a lakosság támogatására. Ezekben a napokban készülnek járásunk községeiben és mindenütt az országban az 1961-es községfej- lesztési tervek. A tanácsainkhoz beérkezett sokszáz és ezer javaslat alapján olyan terveket kell készítenünk, melyeknek megvalósításából szívesen veszik ki részüket községeink dolgozói. (“ólul tűzzük ki ez évben is, l-C/u/ y,0gy a dolgozók széles rétegeinek bevonásával, társadalmi összefogással tovább építjük és szépítjük járásunk községeit, kultúrál- tabbá, szebbé és gazdagabbá varázsoljuk falvainkat. Ezt várják tőlünk az edelényi járás dolgozói és mi ezt a megbízatást becsülettel akarjuk teljesíteni. / Vodilla Barna, az edelényi járási tanács vb. titkára. Továbbra is a termelőszövetkezetekben maradnak A kormány felhívására — mint ismeretes — tavaly tavasszal intézménye!; és vállalatok mintegy ezer mezőgazdasági és számviteli szakembere vállalt egy éves vidéki munkát a termelőszövetkezetek megszilárdításában. Nagy többségük azóta eredményesen dolgozik a járási tanácsok mezőgazdasági osztályán vagy a fiatal termelőszövetkezetekben. A szakemberek közül 274-en az egy esztendő leteltével, jelentették be eddig: szívesen maradnak még egy évig. Az egyéves vidéki munkára indult szakemberek közül 31-en úgy döntöttek: városi munkahelyüket véglegesen felcserélik a termelőszövetkezetivel. Próbavétel 1 Cs.ipolús előtt próbát vesznek a diósgyőri 1. sz. martinkcmcncúnél. (Kardos Gyula díjnyertes kópé). A kibontakozás útján Hét, ez a Sajó-menti község valamikor a gróf Serényi birtok harapófogójában élt. A határt köröskörül a nagybirtok vonta meg, s zárta el a község terjeszkedési lehetőségét. A mintegy 600 hold csaknem minden holdjára egy lélek jutott. A szegénységen, a földéhségen úgy enyhítettek az emberek, hogy igyekeztek eltanulni és alkalmazni a jobb. a korszerűbb termelési fogásokat. Amikor aztán évek múltán termelőszövetkezet alakult a falu lakosaiból, már nem volt ismeretlen előttük a belterjes gazdálkodás gondolata. Régebben is dinnyét, ! úposztát, zöldséget termeltek, kihasználva a város közelségéből adódó piaclehetöségeket. Azt mondják, a frissen szedett zöldségről Öz- don száradt fel a reggeli harmat, olyan élénk volt a piaci kapcsolat A munkaigényes kertészkedésen kívül a jószágnevelés is fejlett volt. Nem akadt valamirevaló gazda, akinek az udvarán ne lehetett volna, és ne lehetne ma is silógödröt találni. A gazdák szövetkezetbe hordták a teiet. s helyben fel is dolgozták. A héti teavai híre messze túljutott a község határain, mé" a nesti üzletekben is keresett cikk volt. A szövetkezés ügye nem új. Gondolata már 1956 előtt kezdett kibon- takozni. Alakult i<: eev termelőszövetkezet. A gvense vezet és miatt azonban nem tudott boldogulni. Hiba volt az is. hovv a klímához al'ca'- ma7kodni hem tudó növény* kellett termelni. 1956-ban meg is szűnt. Idő kellett hozzá, hogy győzzön a szövetkezés ügye. hiszen a családi, a vagyoni államotok elkülönülése és az. előítéletek hatalmas akadályként tornyosultak a bátorító szó elé. A falu köztiszteletben álló embere, a tapasztalt. Dienet; György kö- zénparaszt. a hohe néufront-biznti- ság elnöke mondta ki a közelmúltban a döntő szót: a fejlődés, a jövő a termelőszövetkezeteké. S hogy lássák, szavai egyeznek a' cselekedeteivel, azon az emlékezetes falugyűlésen nyomban aláírta a belépési nyilatkozatot. Példája nem egy falubelit ragadott magával. A fiatal Egyetértés Termelőszövetkezet már megtette az első lépéseket. Ha néevesfognt húzta is az ekét a ragadós földben, az első barázdák már az összefogásról, az új életet. kezdő falu kibontakozásáról tanúskodnak. A szántást — hogy beköszöntött a fagyos idő — nyomon követi a trágyahordás és sorjában a többi munka is. A bizakodás jelével lépten-nyomon találkozunk. Hit és meggyőződés táplálja a cselekvést mozgató akaratot. Dienes György, aki figyelmesen elolvasta Kádár elvtárs országgyűlési beszámolóját, így beszél orról. — A közvetlen hang megkapott. Ma sok mindenből látjuk és tudjuk, hogy az ország vezetői nekünk-való- an, időszerűen gondolkoznak. És ezt csaknem minden gazdálkodó érti Héten. Többek között ezért lett rö* vid idő alatt itt tsz s ezért jó az indulás is. — Tervek? — További szándékok? — Azok is megvannak. Ha eddig volt belterjesség, ezután még inkább azt látják célszerűnek a faluban. A ísz-elnök árulja el ezt. de ő már nemcsak saját elképzeléseit mondja, hanem a falu véleményét is. Fontos, hogy megteremtsék a takarmányalapot. 160—180 szarvasmarha részére kell ezt biztosítani. Megfelelő jószágtartás — csak így lehet a héti teavaj ismét jóhírű. A kertészeti növények termesztése újból előtérbe kerül, hiszen a piaci lehetőség most meg ínKaoo megvan. Az Egyetértés Tsz vezetői a ki- uomakozas uyát keresik, s velük együtt a tagok is javasolnak egyet- nuist. Itt van például a cukorrépa. Érdemes vele foglalkozni. A talajerő jó. Eg.vik-másik gazdának az idén 350 mázsás termése is volt. Csak az a baj, hogy a cukorgyár későn kéri a szállítást, akkor, amikor az eső már erősen íeláztatja a talajt. A száilíiás így lényegesen drágább. A másik gond. Az utóbbi időben évröi-évre küszködni kell itt a belvízzel. Annyi kár származik abból, hogy elsorolni is nehéz lenne. Árvé- dö gátat, elvezető csatornákat építenek ugyan, de amióta ez megvan, még nagyobb a víz, s mivel az árkot a Vízügyigazgatóság nem tartja karban, a helyzet egyre romlik. Ezen változtatni kellene. Nem mondanak nagy szavakat, néni hallani a hétiektől különös fogadkozásokat. Dolgoznak. Ezzel kifejezik azt is, hogy megértik, amit az élet diktál. S amikor a jövőről, a célokról beszélnek, egy új, alkotó közösség egészséges megnyilatkozását halljuk ... G. E. A mezőgazdaság 1961. évi tervének jobb feladatairól és irányszámairól az MTI munlcatársa tájékoztatást kapott a Földmüvelcsiigyi Minisztériumban: A második ötéves tert> első esztendejének mezőgazdasági programja abból indul ki, hogy 1961-ben befejeződik a termelőszövetkezetek tömeges szervezése. A terv középpontjában a kettős feladat megvalósítása áll: a termelés növelése és a fiatal szövetkezetei: megszilárdítása. A mezögazdaságj termelés az idei évben 7,9 százalékkal emelkedik; ennek egyik alapja, hogy az állam továbbra is jelentős anyagi támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket. A növénytermesztés számára a terv 10,6 százalékos növekedést irányoz elő. K1RALDI PILLANATKÉPEK I lt szerpentinbe hajlóan, olt — a hegyek között szeszélyesen kanyargó völgy ölén — lágy hajlado- zással húzódik Ózdról Királd bányatelep felé az út szürke szalagja. Csöndes, hallgatag a táj. hidegség árad az úttest két oldalán húzódó hegyvonulatból, s a fúlt fázósan nyújtogatják kopasz törzsüket a szürke égbolt felé. A vidék képe váratlanul megtörik. A hegytető kopasz fáj közül drótkötélpálya húzódik a műül fölött, amelyen egyhangú zörgéssel futnak a csillék. Itt, a drótkötélpályánál kezdődik a hosszan elnyúló bányatelep. Utcáin kevesen járnak. Barátságosan füstölgő, földszintes, emeletes házak rejtik magukba a telep lakóit. » Kúráidnak kettős élete van. Egyik a föld felett, másik a föld alatt. A földalatti Királdon — a Mocsolyás és a Szabadság aknában — ezernyi ember tölti napjainak egyharmadat, fejti, termeli a föld méhének kincsét: a szenet. Kívülről nem látni, mit tesznek, mennyit fáradnak, hogyan küzdenek lenn az emberek. Árulkodnak azonban a monoton egyhangúsággal mélybe surranó, s a szénnel teli esőiét sűrűn felhozó ak- nakasok. — Ebben az. évben naponta 87 tonnával több szenet termelünk mint tavaly — mondja Virágh Lajos főmérnök. — Most végezzük a felmérést. he1 ér mennyi idő esik ki a termelésből. — Azt tapasztaljuk, hogy a VI-os ereszke egyenesében, az elővájáson dolgozók sokat fáradnak feleslegesen. Kettő-kettő és félszáz méterre kell tolniuk a csillét. Ezen úgy segítünk, hogy végtelen kötelet, szerelünk be. ,A bányásznak így kevesebbet kell csilléznie, több ideje jut a széntermelésre. * Az elkövetkező napokban sokan hajolnak majd otthonukban az asztalra helyezett papíros fölé, s töprengenek, mit kellene niég tenni? Közös gondjuk: hogyan lehetne megszüntetni a baleseteket? Csak a múlt év utolsó negyedében mintegy 500 tonna szén esett ki a termelésből balesetek miatt. — De nem is a szénveszteség, hanem az emberekért való aggodalom szorongat minket — mondja Kummer Ferenc bányaigazgató és Kakuk István párttitkár. Igen. Megrendítő dolog, amikor a hitves hiába várja haza a férjét, a bájos csöppség az apát. Ha a telepen rosszat sejtetöen. szirénázva robog végig a mentőautó, hány hozzátartozónak szorul össze a szíve? — Gyakran felhívjuk az emberek figyelmét: — mondja a főmérnök —, vigyázzanak jobban, tartsák be a védőintézkedéseket. És mégis ... Soknak tartjuk a baleseteket. — Mi az oka? A balesetek iórészekor ez a be- szóivetés zatlitr le. „Kioktatták?” .Joen.” „Akkor miért nem úgy csinálta?” „Hogy jobban menjen a termelés” — hangzik a válasz. Elmondják azt is: a balesetek egy része kétes eredetű. Egyik nap például beállít egy bányász. — Holnap disznót akarok vágni. — Erre nem adhatunk engedélyt. — De nekem le kell vágni. — Értse meg, most nem mehet el... A bányász mérgesen lemegy a föld alá. Pár óra múlva jön kifelé. A fő- tegerenda odanyomta az ujját Másnap levágta a disznót... A bánya vezetői a sokszorosított kérdőívek kiadósával választ és segítséget akarnak kapni, hogy tönieg- mozgalomszerűen küzdjenek a balesetek ellen. Talán nem lenne rossz a hozzátartozók segítségét kérni, hiszen az anya hazavárja a fiát, a feleség a férjet, a gyermek az apát... * A telep lakóinak tekintélyes ré** sze törzsökös bányász. Az ilyen családok józanul, példamutatóan élnek. És hatással vannak mások erkölcsi életére is. Pár éve — a bánya létszámának növelése idején — sok ember vetődött ide az ország különböző részeiből. Akadtak köztük hőzöngők, kötekedők, iszákosak. Az új bányászok lassan beleolvadtak a telep életébe, a hőzöngők vagy odébb léptek, vagy — a környezet hatására — rendes embereteké váltak. A bánya ezernyi dolgozója között persze ma is akad olyan, aki vét az erkölcsi normák ellen. Dolgozik itt egy ember. Munkája ellen, nincs kifogás, érti a mesterségét. De ha kezébe kapja a borítékot. nem lehet vele bírni. Próbáltak a í lelkére beszélni, semmi hatás. Utol- ♦ jára figyelmeztették. • — Ha niégegyszer iszol, viheted is ■ • a munkakönyvedet. í • Ivott. Utána megbánta. Megfő-E gadta, hogy többé nem iszik, józan', emberré válik. A következő fizetésig'' így is volt. Akkor megint nekiesett': az italnak. Mire kijózanodott, zse-'' bében volt a munkakönyv. Elment.' • Egyideig semmi hírt nem hallottunk • | róla, aztán egyik nap beállított. — Visszajöttem — mormogta —,' • most már igazán ... j! És azóta állja a szavát. * •: l^gyik nap az igazgatóhoz beállít;; ■Lj egy bányász. Igen feldúlt. ;; — Mi a baj ? — kérdezi tőle az !: igazgató. ;; — Összevesztem az asszonnyal,:; mert... és következik a litánia. ;; Az igazgató tűnődve néz rá. — Hm. Hát ez nagy baj. Most mit; csináljunk? — Adjanak nekem helyet, a mun-; kásszállóban. ; — Nagyon szívesen — mormogja: az igazgató —, csak éppen most nincs üres hely. Jöjjön két hét múlva. Akkor feltétlenül kap helyet. ; A bányász morogva elmegy. Vala-! ki, aki véletlenül végighallgatta a; párbeszédet, megszólalt: — De igazgató elvtárs, hiszen van ; üres hely ... ; — Persze, hogy van — hangzik a; válasz —, de mi a biztosíték, ho>>v ; nem pzzpI tennénk tönkre a csatáé*; életét? Ha komoly a dolog, két h>v ; múlva újra eljön. ; Nem jött... Sőt. négy hét múb'P ' sem. Ellenben vasárnap együtt lát-• ták őket a moziban ... Csorba Barna A kitűzött termésátlagok eléréséi nagyhozamú növényfajták és jelentős meliorációs munkák segítik. Az intenzív külföldi búzafajták termesztése a tavalyi 25 ezer holdról mintegy 300 ezef holdra, a hibridkukorica aránya a kukoricavetésterü- let 60 százalékáról 75 százalékára nö. Az öntözött terület 195 ezer holdra bővül, a gyenge minőségű talajokat 120 ezer holdon javítják meo. A talajerő növelésére a mezőgazdaság 30 százalékkal több műtrágyát kap. mint 1960-ban. Szőlő- és gyümölcstermesztésünk fejlesztését nagyarányú telepítések szolgálják: az üzemi gyümölcsösök területe egy esztendő alatt 15 százalékkal növekszik, szőlőt pedig 7300 holdon telepítenek. Az állattenyésztés termelése a terv előírása szerint 1961-ben 4.5 '.százalékkal növekszik. A sertések •száma három, a kocaállomány pe- ■ dig — a következő évek növekvő ; húsfogyasztásának megalapozására ;— tíz százalékkal növekszik az év ;végéig. ; Részint már az idei esztendő, de ; főként a következő évek mezögazda- | sági termelésének növekedését szol- egálja az 1961-es terv beruházási • programja. A mezőgazdaság, erdőgazdaság és vízgazdálkodás új létesítményeire. gcveire, berendezéseire ■Jobb mint öt milliárd forintot fordi- ; fanok az idén. Az összegnek csak- >ncm fele, 2400 millió forint közvet- ; lenül a termelőszövetkezetek közös •.nagyüzem* gazdaságának megnlapn- [ zását, illetve továbbfejlesztését segíti. A termelőszövetkezetek beruházásaihoz az állam az idén is jelentő* ;anyagi támogatást vnúit. ugyanak- [ kor fokozottabban előtérbe kerülnek ’a tagság saját erőforrásai. ß kéttűs íe'ada! megvalósítása 2 BiezcBazdasáB BEL évi lemnek közéfipiutjában
