Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-17 / 14. szám
I Kedd, 1961, január Fi. f BSZAKMAGYAROKSZAG UJJ g'f'áír «1 Tisza - parton 3 Az új ózdi Füszért-raktár Mint már hírt adtunk róla. ózdon 4 és félmillió forintos költséggel új Fűzzért- raktár épült. Az épület előtt állandóan nagy a sürgés-forgás, teherautók hozzák-viszik az árut. Ellenőrzik a beérkezett árut. Műszaki fejlesztés folytán mintegy 15 százalékkal növelik a Lenin Kohászati Művek ércdarenosííg üzemének termelését Érdekes, újszerű berendezések, nagy tartályok, ezüstösen csillogó, hatalmas csőrendszer, korszerű műszerek és ki tudná felsorolni, menynyi különleges automata, edény, berendezés fogadja a látogatót a Tisza- palkonyán épült u.i gyárban, a Lakkfesték- és Műgyantagyár csarnokaiban. Szerelés közben még nem láthatta az ember, milyen nagy és modern üzem lesz ez, a ma már termelő, új gyáróriás, mellyel erősebb, gazdagabb lett a magyar ipar. Az új gyár, mely máris jól termel, a próbaüzemeltetés során beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Termel a dobozüzem, a műgyantagyártó részleg és a lakkfesték üzem. A gyár pártszervezetének titkára, a fiatal, alig 28 éves Brieger Lajos elvtárs azt mondja: — Egyre .szebbek az eredmények. Bizony, érdekes dolog ez: tegnap még a nagy habarcsban gépek, daruk zúgtak, kőművesek serénykedtek a falakon és nia már itt áll az új gyár. A szocialista ember, a szocialista társadalom nagy győzelme ez... Beszélgettünk. S ahogyan megismertük a gyárat, egyre közelebb kerültünk az emberekhez, alak munkájukkal, szaktudásukkal most már bekapcsolódtak a borsodi ipar vérkeringésébe. — Persze — magyarázta a fiatal vet gyészmémök —, szokatlan még az új gyár, az új folyamatok. Sokan először dolgoznak ilyen üzemben. De: azért ne higyje. hogy fennakadás van ... Nincs. A fiatal mérnökök nagy segítséget adnak a szakmunkásoknak ... Az a cél, hogy jólképzelt műszaki és szakmunkás gárdával alapozzuk meg a gyár jövőjét... — Úgy hallottuk, ez már eddig is sikerült... — Valóban . . . Már a próbaüzemeltetés idején is szinte hősies munkát végeztek az emberek. Nem szeköllség nélkül, házilag készített másik gép munkába állításával a BH fajtájú födémek gyártását növelik jelentősen, vagyis a két leginkább használt födémfajtából az új évben csaknem két milliót bocsátanak az építőipar rendelkezésére. Ez a meny- nyiség mintegy ötezer kétszobás családi ház födémsziikscgletérc lesz elegendő. Jelentősen emelik majd a vállalat bodrogkercszturi tufa falazóblokkgyártó üzemének termelését is. A hat normálméretű, ,téglanagyságú falazóblokkokból a tavalyi 800 ezer darab liclyett többmillió gyártását tervezik az idén. Pár nappal ezelőtt riportban számoltunk be úrról a munkáról, amely Makkoshotykán a termelőszövetkezet megszervezéséért folyik. Most örömmel adtunk helyet levelezőnk híradásának, amely a sikerről tudósit. — NÉMETH IMRE országgyűlési képviselő vasárnap este Dubicsány termelőszövetkezeti községben kibővített tanácsülésen számolt he az országgyűlés decemberi ülésszakának munkájáról. Részletesen ismertette a földművelésügyi miniszter beszámolóját, annak vitáját és az országgyűlés határozatát. Elbeszélgetett a Petőfi Sándor Termelőszövetkezet vezetőivel és tanácsokat adott a helyes tervezéshez és munkaszervezéshez. retem a nagy szavakat, de én is azt mondom, hősies volt ez a munka. Mert képzelje csak: a terv szerint I960, október 15-től december 31-ig kellett megtartani a próbákat. Mi úgy dolgoztunk, hogy november végére már jelenthettük: a gyár kiállta a próbát, kezdődhet az üzemszerű termelés. Közben persze sok hibát is kijavítottunk. — Teljes ütemben mikor kezdték meg a munkát? — Ez év január 2-án. Egy nappal korábban, mint ahogyan a terv előírta. — A dobozüzem? — Ez egy külön gyárrészleg, modern gépek készítik a dobozokat., egy műszakban négyezer darabot. S itt jegyzem meg, hogy a dobozüzem kettő, a festékgyár kettő és a mü- gyantarészleg három műszakban termel. — Azt hittem, több dobozi készítenek egy műszak alatt... — Többet fogunk, a négyezer még kevés ... Gondolom, az is érdekelni fogja, hogyan nő majd a termelés az ötéves tervidőszakban. — Éppen kérdezni akartam __ V an rá lehetőség? Hiszen az üzem még fiatal... — Éppen ez benne a jó. Van lehetőség a továbbfejlesztésére, a bővítésére. Az új ötéves terv végére már 13 ezer tonna festéket és műgyantát gyártunk. — Addigra megváltozik Palkonya képe ... — Alaposan. Működésbe lépnek a vegyikombinát különböző üzemrészei ... Ismeri Palkonya jövőjét? — Nagyjából... ' — Nem bántam meg, hogy idejöttem ... Sokan Pestre kívánkoznak, én jól érzem itt magam. És azok a műszakiak is, akik az iskola elvégzése után itt helyezkedtek el... — Sok fiatal jött a gyárba? — Igen. Tizenkét technikus a Debreceni Vegyipari Technikumból jött. három mérpök a soproni egyetemről került hozzánk. Valamennyien fontos beosztást kaptak. — Mini a gyár festékrészlegénck párttitkára, miben látja most a legfontosabb feladatokat? — Egy gyárban sok a feladat. Szép sorjában mindennel megbirkózunk. A pártszervezet harcos elvtársakból áll, 38 kommunista szakmunkás, jól képzett technikus és mérnök munkálkodik. Hogy mi a legfontosabb teendő? Megszervezzük a munkaversenyt, lehetőséget teremtünk, hogy a műszakiak tovább képezzék magukat. Megalakítjuk a szocialista brigád címért küzdő brigádokat. Szóval, mint mondtam, egy új gyárban sok a feladat Bizonyosra vehetjük, hogy leküz- dik a nehézségeket. Mi erre a biztosíték? A munkások alkotó akarata, az olyan emberek tettrekészsége. mint Csáki Sándor gépészmérnök, Doktor Károly vegyészmérnök, Barabás Mihály technikus, Nagy István műgyantafőzö. Bús Pál műszakvezető és a többiek, szinte kivétel nélkül. A borsodi ipar dolgozói köszöntik az új gyárat, melynek kezdeti eredményei azt mutatják, hogy megyénk büszkeségévé válik. Szegedi László Néhány éve kezdte meg üzemelését a Lenin Kohászati Művekben a kohók anyagellátása szempontjából igen fontos feladatot betöltő érc- darabositó üzem. Az üzemben a poros ércet kokszporral, valamint mészkővel keverik és égetés útján dara- bosftják, s ezt adagolják a kohók elegyébe. így jelentős mennyiségű szállóport értékesítenek, a koksz felhasználása kisebb, a kohók járata egyenletesebb, biztonságosabb és ezáltal a nyersvastermelés is növelhető. A darabosító üzem termelését az üzembehelyezés óta számos intézkedéssel fejlesztették, így tavaly már mintegy hatvan százalékkal — körülbelül százezer tonnával — több poréreet darabositottak, mint az előző évben. Az idén a műszaki fejlesztési program keretében újabb intézkedések bevezetésével tovább növelik a berendezések teljesítményét. Fékiául a darabosítandó anyagokat a keverő dobban földgázzal előmelegítik, miáltal az égetés folyamatát gyorsítják. Az erre szolgáló berendezéseket már elkészítették s a kísérleteket a napokban meg is kezdték. Több intézkedést alkalmaznak majd a tüzelés hatásosságainak a növelésére is. A számítás sze- 'rint ebben az évben a műszaki intéz- ! kedések révén — beruházási költség [nélkül — az üzem termelését hozzá- (vctölegesen 15 százalékkal — napi 100—150 tonnával — emelik. Ezzel a (kohók szükségletének mintegy felét [fedezik majd darabositott érccel. i* • Ötezer kétszobás lakáshoz elegendő födémelemet készítenek az idén Miskolcon A Miskolci Cemcntáruipari Vállalatnál az, építkezéseknél mind nagyobb mennyiségben használatos fö- démelemckböl az idén sokkal többet készítenek, mint tavaly. A folytonosan növekedő igények jobb kielégítésére ugyanis ebben az évben egy nagyteljesítményű szovjet gyártmányú automataprésgépet helyeznek üzembe. Az új gépen a próbagyártást már megkezdték s a nemsokára megkezdődő üzemszerű munka során ezzel naponta ötezer darab úgynevezett B 60-as födémet készítenek. A tavalyihoz képest ezekből az építő elemekből másfélmillió darabot, vagyis háromszor többet adnak majd az építkezésekhez. Egy beruházási Makkoshotyka termelőszövetkezeti község lett Kanyó Katalin, makkoshotykai levelezőnk írja: „Makkoshotykán is felerősítették a falu végére pár nappal ezelőtt azt a táblát, amely arról szól, hogy községünk termelőszövetkezeti község lett. Az alakuló közgyűlést január 10-én tartották. A termelőszövetkezetnek az „Ezüstfenyő” nevet adták, elnöke pedig ifj. Gyüre Ferenc, a községi tanács elnöke lett. Könyvelője Vitányi Rozália, aki a mi iskolánkból került ki. Most segítenek neki a munkában, ősszel pedig tanfolyamra küldik. A brigádok élére B. Vitányi Gyulát és ifj. M. Vitányi Józsefet választották. Az új termelőszövetkezeti község a tavaszon megkezdi a közös munkát”. Társadalmi maaka - közösségi szellem SOK ISMERŐS ARCCAL találkoztam. Közéletünk valamennyi területét képviselték a bizottsági tagok azon az értekezésen, amelyet a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága hívott össze abból a célból, hogy megvitassák napjaink kül- és belpolitikai eseményeit és a Népfront helyi bizottságainak elmúlt negyedévi munkáját. Nehéz lenne megmondani, melyik napirend érdekelte jobban a bizottság tagjait; hiszen Urbancsok Mihály elnök elvtársat éppolyan figyelemmel hallgatták a jelenlévők, mint Kammel Lajosné elvtársnöt. Pedig a téma — tárgykörét tekintve — úgymond különálló volt és mégis leheléit találni közös vonásokat. Ilyen közös vonásként említhetem meg a józan, következetes tenniakarást. cgy-cgy szép-cél megvalósítása érdekében. Másik pedig: a jóerzésű emberek érdeklődésének, alkotni vágyásának felkeltése és a mi eszméinktől oly idegen közömbösség száműzése. Ezúttal olyan kérdést ragadok ki e népfront- bizottsági tanácskozásról, amely leginkább végigvonult az értekezésen. Ez pedig a közös törekvés adta feladatok elvégzése — mondjuk: a társadalmi munkára. Emlékszem, erről a témáról sokat beszéltek a múlt év májusában az országos értekezleten is. És most is kiérződött a beszámolótól — no meg néhány hozzászólásból — a társadalmi, munka, a közösségi szellem építésének igen fontos tényezője. Már nem elsősorban a pénz-kérdés dominált. Es ez igen helyes. Nem- nusztán az összeg a st- tisztika volt szembetűnő azokban a hozzászólásokban. amelyek a társadalmi munkát érintették. hanem az. ahogyan elvégezték és az, amiért vállallak, hogy munkaidő után virágos kérte4 varázsolnak a törmelékkupac helyén lefolyót ásnak az út szélén, játszóteret éviiének a gyerekeknek Vajon mr* ttak-c arra a Kilián-lakó telep v ‘ulajdongsci, hogy ők ..X” forint értéké munkál végeztek? Nem valószínű. De arra már biztosan gondoltak, hogy szebb lesz a telep, — ahol ők laknak (s élnek —, ha a törmelék helyén virágágyak pompáznak majd, A TÁRSADALMI MUNKA úgynevezett ludatformáló jelentőségének számos példáját lehetne felsorolni, hiszen csaknem minden bizottsági tag megemlített valamit. Na és a jelentés is! Nekem azonban egy dolog igen megragadta a figyelmem. Az eset a Szondy-télepen történt. Köztudomású, hogy a városnak ezen a részén cigánylelepülés van. Mondjuk meg őszintén, akik itt laknak, elég távol maradnak manapság is az olyan tevékenységtől, mint a társadalmi munka. Járták, ki tudja mióta, a környék agyongyötört útjait. Dagasztották a sarat szüntelenül, ha csak egy lcis cső is esett. Pedig nem sókba kerüli volna rendbetenni az utat. Csak hiányzott valami ... Vagy valaki, aki megértesse velük: nekik lesz jobb, ha nem kell sárban járni. A Hazafias Népfront aktívái, a pártszervezettel karöltve, vállalták e közömbösségben élő emberek felrázását. Nem ment könnyen. Uj volt nekik, amit kértek: munkát — fizetség nélkül. Társadalmi munka? Idegen volt ez nekik. Volt. aki azt mondta, 20 esztendeje taposom a sarai, eddig jó volt, ezután is jó lesz. Akinek nem i<5 — kövezze ki! Hangsúlyozom: volt, aki így vélekedett, ózonban a többség, a józanabbul itélök clgondolkoztak a Népfront és pártszervezet javaslatán. Végeredményben idehozzák a salakot, nekik csak szét kell szórni, s nem tesz többé bokáig érő 'ár. Ezek azután kijelentették: — Hozzák csak nyugodtan a salakot, majd gondoskodunk róla hogy út legyen a Szondy-telepen. És néhány nav múlva begördültek a szinültin rakott dömveralc, teherautók s alighogy le szórták a salakot, az egész telep az utcán volt. Mindenki részt akart "állatni az útépítésben. I,apátot fogott a 10 éves ‘itt és a 60 éves öregember egyaránt. Nem voV ■'reges, vagy íóbarát — csak a munka. Akik vek óla nem beszéltek eoymással valami ha ran miatt. — kibékültek, összebarátkoztak. S azt látta volna valaki, milyen büszkék voltak arra az útra, amelyet ők építettek társadalmi munkában! Később már ők mentek a népfront-bizottsági tagokhoz, hogy adjanak munkát. KÜLÖN SZERETNÉK foglalkozni a műszaki csoport munkájával. Több nagyszerű feladatot végeztek el társadalmi munkában az utóbbi időben. Hogy mást ne említsek: 200 szakember bevonásával végzik a lakásállagok felmérését. Közlekedési bizottságot szerveztek a hejöcsabai útvonal forgalmának kedvezőbbé tételére. Elkészítik a fásítási és parkosítási terveket. Rósztvesz- nek a diósgyőri kettős vágányú villamosvasút építésében. Komplex-brigádot alakítanak a helyi építőanyagok feltárására, Segítenek a tsz-eknek a műszaki problémák megoldásában — és ki tudná felsorolni azt a sok-sok szép és értékes tervet — vagy már elvégzett feladatot —, ame- lyet a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága megvalósított. Hiszen beszélhetnénk olyan nagyszerű dolgokról is, mint például a. diósoyőri vár restaurálása, kr.állítási pavilon építés stb. A szülői értekezletek és tanácstagi fogadóórák tapasztalatai is azt bizonyítják, a Hazafias Népfront igenis részt vállal abból a munkából, amelynek eredményeképpen megváltozik az ifjúság munkáról alkotott véleménye, szebb lesz városunk külső képe. S ezzel a külső formai változással 'gyűlt halad az emberek gondolatvilágának átalakulása is. Mert szép dolog az, hogy a harmadik kerületben a másfél millió forintot is meghaladja a lakosok társadalmi munkájának értéke, s hogy a második és a negyedik kerületben is megértették a társadalmi munka fontosságát. Vagy azt a felelősségérzet, amelyet a bizottság taajri diósgi/öri vár iránt tanúsítottak. Sok hason’ó kérdés egyaránt bizonyítja a Népfront Miskolc Városi Bizottságának eredményekben gazdag műnké iát, felelősségérzetét a város minden pontjáért. bajáért. / ÉS ENNEK A SOK-SOK társadalmi nuinkának. amelynek értéke csupán Miskolcon több millió forintra rúg. van egy sokkal, de sokkal nagyobb valutáris értéke s ezt úgy hívják: közösségi szellem. , Paulovits Ágoston Uj, nagyhatású Ibaromfigyógyszer gyártását kezdték meg A baromfitiftisz és a kokcidiázis évről-évre nagy pusztítást okozott az ország baromfiállományában. E két veszedelmes betegség megelózé- isére eddig külföldről hoztak be kiesebb mennyiségben Furasolidon ne- ♦ i>ű gyógyszert, amely a tapasztala- J tok szerint a fertőzött szárnyasok jemésztőcsatornájában gyorsan el- J pusztítja a káros baktériumokat: A T baromfitenyésztő üzemekben jól be- í vált gyógyszer kísérleti gyártását már a múlt év végén megkezdte a Chinoin Gyógyszerárú gyár. most pedig hozzáfogtak az üzemi gyártásához is. A szakemberek számítása szerint az év első hónapjaiban már hazai gyártású furasolidon-gyógy- szerrel elégíthetik ki a gazdaságok teljes igényét, s így — a megelőző eljárásokat alkalmazva — érzékeny X károktól mentik meg a népgazdaságot. (MT) \
