Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

Vasárnap, 1961. január 15.

ESZAKMAGTAROHSZAG

*

A Ko^nth isz'lícii 15 forintot ér

egy munkaegység1

Sárospatak, 1961. január 12.

Az utcák«n hópelyheket kerget, a szél. Északi szél. hideg szél. Az árkokban jégpillék úszkálnak a víz felszínén. Az emberek arca pirosra gyúlt. •

Azt hinnéd, a hidegtől"'... '

Belső tűz ez, a nagy pillanat tüze, amely emelkedett érzéseket kelt az emberben,

Sárospatak termelőszövetkezeti község lett és 1961. január 12-e új fejezetet nyit az ősi város gazdag terténelmében. Ezt nem lehet élet- ; hűen leírni, ezt nem lehet élethűen lefényképezni. Ezt átérezni kell! \ Azoknak az embereknek átérzésével, akik tervezve, töprengve alakítják • most új életüket, szocialista holnapjukat; azoknak az embereknek az át- ; érzésével, akik kiszögezlék Sárospatak négy bejáratára az új életet jelentő j jelképet, a termelőszövetkezeti községgé válást hirdető táblát; azoknak ] az embereknek az átérzésével, akik nagykabátba, bundába burkolózva, j megtöltik most a művelődési ház nagytermét és tapsra ülik tenyerüket, ' amikor Kocsis János elvtárs, a pártszervezet titkára bejelenti:

— Sárospatak termelőszövetkezeti község!

A riporterek egy nap alatt próbáltak megismerkedni azzal, ami ezt \ a történelmi pillanatot megelőzte, s egy nap erre kevés. Ezért csak futó képeket, adhatunk.

Igyekeztünk a leglényegesebb dolgokat kiragadni.

Közös összefogás — egy akarat

galmas munkával megteremtik a közös gazdálkodás nagyüzemi feltételeit.

A politikai előkészítő munkában nagy szerepet játszott, hogy Kispalákon Kukucska János elvtárs. a megyei pártbizottság "titkára, a Hustá- con pedig Bodnár Ferenc elvtárs. a megyei tanács vb. elnökhelyettese kereste fel a dolgozó parasztokat és ott gyűlést tartottak. Szó volt az átszervezés megkezdésekor arról is. hogy a járási pártbizottság segítségét kérik, azonban az említett két gyűlésen kívül a sárospataki elvtársak önállóan oldották meg a jelentős feladatot.

Ma Sárospatakon 530 párttag van. Ezek közül 55 termelőszövetkezetben dolgozik és csak néhánvuk egyéni dolgozó, így a tagság zöme munkásokból tevődik össze. Ez nagyon nagy

Hogyan kezdődött? Mi zajlott le Sárospatakon addig, amíg az ősi záros e "jelentős állomáshoz, új toriéneimének nagy mérföldkövéhez ér- íezett?

Erről Kocsis János elvtárs. a párt- jzervezet titkára beszél.

Amikor megjelent a párt Központi

„ ... Kozüs összefogással — egy akarattal olyan sikereket érhetünk el, amilyenre még nem volt példa a község történelmében és ezek a sikerek mosz- szire szólnak majd” — mondta Kocsis János elvtárs, a pártszervezet titkára a közgyűlésen.

Bizottságának a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezéséről szóló határozata, nagyáktíva ülést tartottak. Itt tsz-fejlesztési bizottság alakult. A pártszervezetek tagjai közül 200 népnevelőt választottak Id, s 15—20 tagból álló brigádokba osztotAhogy kilép az ember a művelődési ház zsúfolt terméből, megcsapja az első igazán téli nap friss fuvallata. Fehér lepel borítja az. ódon vár parkját. a híres kollégium öreg épületeit, s a szinte teljesen kihaltnak tetsző utcákat. Aiig-alig van forgalom. Igen, mert a fiatalság az iskolákban, a gimnázium, a pedagógiai főiskola kellemesen fűtött termeiben tanulja mindazt, ami a holnapi boldogulás hoz szükséges. S az új holnapra készülődnek bent. a kultúrteremben, a felnőttek százai is. Mire elolvad majd a téli hó, az életfakasztó tavaszi nap egy új Sárospatakot, talál. Gondolkodásban, tettekben, terve?. - getésekben merőben új embereket. A történelem egy új szakaszának kezdetét.

Aradi elvtárssal, a sárospataki tanács elnökével beszélgetünk. Nyugodt embernek ismeri mindenki, mast mégis más oldalát mutatja egyéniségének. Az egyre vastagodó hólepelf nézi és gyorsan, lendületesen beszél: mi lesz. hogy lesz ezután a sorsfordító nap után. De gondolatainak. neveimének fele ott van még most is a dohányfüstös teremben. Odafigyel egy-egy hangosabban kiszűrődő szóra. Megjegyzi, s gondolatban a megfelelő helyre teszi, de

rospatakiak, akik mint egyéniek is híresek voltak környékszerte jövedelmező, hozzáértő gazdálkodásukról. S most az akarat, a jószándék már megvan egy új, még jövedelmezőbb, még gazdagabb élet megformálásához.

tá‘k őket. A brigádok élére a legtapasztaltabb, a szervezési, politikai munkában legjártasabb elvtársakat állították, mint például Kiss János, Ferencz Sándor, Kiss József és mán elvtársakat.

A népnevelőikkel naponta tartottak

megbeszélést

Az előkészítő munka egyik sarkalatos pontja az volt: hogyan kezdjék az átszervezést. Mint minden községnek, Sárospataknak is meg vannak a maga speciális problémái, amelyeknek tisztázása szükséges volt. A Dobkő-tanyán például 300 tanyabokor van, s ezért sokan mondták: a háztáji gazdaságokat úgy kellene kialakítani, hogy azok mindenütt a tanyák körül legyenek. Természetesen ez akadályozza * tervszerű tagosítást. Apróhomokon, a Rózsáson, Kispalákon és n Hustácon is helyi problémák adódtak, amelyeket gondosan kellett mérlegelni. A népnevelő aktívák, a pártszervezet vezetői soha nem tévesztették szem elől: az átszervezés sikere többek között azon is múlik, hogy minden problémát, javaslatot meghallgassanak, mérlegeljenek, minden kérdésre megfelelő választ adjanak.

Egyik-másik helyen olyan javaslat is elhangzott, hogy a már régóta működő Kossuth és Rákóczi Termelő- szövetkezet táblájából hasítsanak ki egy-egy részt: s az is szóba került, hogy a gazdasági épületek hovatartozását is felül kellene vizsgálni.., Annak ellenére, hogy az ilyen álláspontok visszautasítása nem volt valami népszerű dolog, a népnevelők világosan megmondták, hogy a meglévő termelőszövetkezetek vagyonához senki nem nyúlhat. Majd az újonnan alakuló tsz-ek ugyanúgy, mint a Kossuth és a Rákóczi, szorA közgyűlés iilcjén kihalt a sárospataki utca. Aki csak tehette, a művelődési házba ment, hogy hozzá te gye elképzelését, okos javaslatát a vitához.

erőt jelent, mert a munkás elvtársak áldozatkészen, példamutatóan vették ki részüket a szervezésből. A Kossuth és a Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai is, az őszi munkák befejezése mellett, saját termelőszövetkezetük megszilárdítása közben ugyancsak pótolhatatlan segítséget nyújtottak. Mindezek a tényezők: a pártszervezet jó felkészülése, a munkások és a termelőszövetkezeti tagok aktív részvétele meghozta gyümölcsét

De ezzel még nem (fejeződött be a munka. A közgyűlés, amely január 12-én zajlott le a művelődési házban, tulajdoniképpen egy újabb, hatalmas murtka kezdetét jelenti. Amikor 1300 dolgozo paraszt kezd egyszerre új életet, sok nehézség merül fel. A község — immár hat termelőszövetkezetébe tömörülő — termelőszövetkezeti parasztjai gondolkodásukban nem egyformák. Sokan nem fogadták meg azt a javaslatot hogy a már meglévő termelőszövetkezetekbe lépjenek be, javasolták inkább: alakítsanak új közös gazdaságot amely azonban új kezdeti problémákkal jár. így most megváltoznak Sárospatakon a pártmunka feltételei és feladatai is. Tervbe vették ezért. hogy felülvizsgálják a szervező és politikai felvilágosító munkát, a pártszervezet erősítését. Az új termelőszövetkezeti tagok közül márts többen kérték felvételüket A politikai nevelő munkát a termelőszövetkezetek megszilárdítása szempontjából kell átalakítani és konkrét segítséget nyújtani a gazdasági megszilárdításhoz is. A pártszervezet határozata alapján a tanács vezetői hetenként legalább négy napot töltenek majd az új termelőszövetkezetekben. Az állami gazdaságok pedig a kommunista szakembereikkel segítik őket.

Ez történt az átszervezés időszakában. S mi ma a helyzet? Hat termelőszövetkezet tartozik a köaségVaskó Imre elvtArs, a Kossuth Tsz elnöke: „Nálunk most, a kedvezőtlen időjárás ellenére is 45 forintot ér egy numkae^ysén- A régi tagokkal együtt ar új belépők is, most és a jövőben is megtalálják majd számításukat, mert azon vagyunk, hogy mindennap gazdagabbak legyünk”.

Miért jobb, miért, gazdaságosabb ez az új életforma? Erre is van példa Sárospatakon. A Kossuth Termelőszövetkezet tízesztendős boldogulásának példája. Bent, a bizakodó hangulatú közgyűlésen — amely az új élet kezdetének kapunyitása —, részletesen megbeszélték, hogyan él, hogyan gazdálkodik a Kossuth Tsz. Elegendő talán egyetlen számadat: most. az időjárásban rossz gazdasági év után is több mint negyvenöt forintot ér egy munkaegység. De tavasszal hetvenet terveztek. S mellé az építkezések, a közös vagyon gyarapítása. Ezt a példát nem lehet félremagyarázni, s éppen ez a tény eredményezte, hogy a sárospatakiak néhány nap alatt fordítottak egyet a „világ kerekén”.

Amikor a közgyűlés után elköszöntünk a sárospatakiaktól, Aradi elvtárs megjegyezte:

— Még így, hat termelőszövetkezettel is nagyszerűen lehet majd gazdálkodni, hiszen több mint kétezer hold jut egy re-egyre, hát még. ha a hat közös gazdaság is kezet szorít valamikor?

Igen, az első összefogást követi majd egyszer a teljes egység megteremtése is. Hiszen az egység, a nagyszerű tettek nem új, nem idegen a

sárospatakiak előtt. Éppen ezekről híres, éppen ezekről beszél az ősi város, Rákóczi városának minden ódon épülete, minden macskaköves utcácskája.

írták: Bares» Sándor Déri Ernő Onodvári Miklós

... Komoly dolgokról van Kt szá. Ar. új életet

helyünk”.

formáljuk. Nekünk 1« otl a

mondja^ Vaskó elvtárs: A sárospataki parasztember mindig litri Js/JÍ!? atnBos K« Kézéről. A sárospataki paraszt nagyon szere

s R föld sem hálátlan. Hát maja most mi is hozzátesszük • n föld szere tétünkét, a mi erőnket a közöséhez”. ^.»o: Tzaba^GyörJ

hez. A Dorkó-tanyán 150 család gazdálkodik majd az Aranykalászban, az apróhomokiak Uj Esztendő nevet adtak közös gazdaságuknak, a kis- patalki Petőfibe 210 család lépett be, a József Attilába 315, a Rákócziba 219, s a község legnagyobb termelő- szövetkezetébe, a Kossuthba 219 család kérte felvételét. Velük együtt 402-re szaporodott a termelőszövetkezetben dolgozó családtagok száma.

— Néhányan még továbbra is egyénileg gazdálkodnak — mondta Kocsis elvtárs a közgyűlésen —, de az új útra lépett dolgozó parasztok sikere nemsokára ezeket, az embereket. is a közös gazdasághoz, a többséghez csatolja majd.

Sárospatak lényegében külső segítség nélkül önmagát szervezte ál. Kétségtelen: ez. a jó politikai előkészítő munkának, de nem utolsó sorban a már meglévő termeiószö>«fe- kezetek eddigi eredményeinek is köszönhető. S nemcsak itt, Patakon, hanem a környéken, a Bodrogköz más falvaiban is ott vannak a nagyszerű példák.

Minden alakuló közgyűlésnek nagy jelentősége van, a résztvevők emelkedett hangulatban hallgatják a beszámolókat és a vitát, az ott hallottak sokáig megmaradnak emlékezetükben. Sárospatakon pedig különösen forrósággal telt meg a levegő, amikor Kocsis elvtárs a nap jelentőségét méltatta. Ez a nap valóban történelmi jelentőségű nap volt Sárospatak életében, de még inkább azok lesznek a következő dolgos, munkás hétköznapok, amelyeken közös összefogással, egy akarattal történelmi hírnevükhöz méltóan újabb pngyszerű eredményeket érnek majd el.

Nyitott út a boldogulás útja

l ... ,

SÄROSPATAK Termelüszöveíkezeti község

közben Sárospatak jövendőjének vázlatát ismerteti.

— Nagy jelentőségű nap ez. Magam sem hittem volna, hogy ilyen gyorsan, ilyen nagyszerűen megértik a patakiak, mit keli hoznia a holnapnak és azért mit kell tenni. Megkezdték a dorkóiak és egymásután a tanyák, majd az ősi Sárospatak. S ami érdekes: nem a tegnapot, még csak nem is a ma fordulatát vitatták, hanem azt, hogyan lesz majd a holnap? Sokan kész, nagyszerű tervekkel álltak elő. „Ezt csináljuk majd, azt csináljuk majd."

És a sárospatakiak előtt nyitott út. a boldogulás útja. A község határa több mint 13 000 hold szántóföld, s közel négyszáz hold kész, termő szőlő. De ott van még a Bodrog aranyat- érő vizével, ott a hatalmas, jól termő gyömölcsösök, a dús rétek, a kaszálók. S ott vannak maguk a sá-