Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961. Január IS. A jobboldaliak árulása ellenére a belga dolgozók nem adják fel karcukat Brüsszel (MTI) A jobboldali szocialista vezetők és a kormány szégyenletes összejátszá­sa ellenére továbbra is töretlen len­dülettel folytatódik a belgiumi sztrájk. Még a nyugati hírügynök­ségek is kénytelenek elismerni, hogy Dél-Belgiumban, az úgynevezett „vörös övezetben” a sztrájk száz szá­zalékos és a munkabeszüntetés elter­jedt a flamand tartományokban is. Az AP jelentése szerint Dél-Belgi­umban pénteken újabb véres összetűzésre került sor a munkások és a csendőrség között. Braine le Comte hely­ségben a rendőrség brutálisan a sztrájkörökre támadt. Charleroiban a sztrájkolok hatalmas tömegtüntetést rendeztek és megfo­gadták, hogy a végsőkig folytatják a harcot. Verviersben a munkások egy óráig álltak ellen a csendőrség és katonaság meg-megújuló rohamá­nak. Több tüntető megsérült és egy­nek az állapota válságos. A kormánynak a jobboldali „mun­kásvezetők” megvásárlása mellett egy másik fontos ütőkártyája, az úgynevezett vallon és flamand kér­dés mesterséges felszítása. Jelek szerint a kormánynak ez a taktikája bizonyos sikerrel járt. Mint a Reuter írja, Namurban négyszáz szocialista gyűlt össze és a vallon területek ön­rendelkezési joga mellett foglalt ál­lást. A gyűlésen elfogadott határozat kijelenti, a vallonok fenntartják ma­guknak az autonómia^ jogát és a „gazdasági és a szociális fejlődés ki- szélesítésének útját választják”. A nemzetközi munkásság élénk szolidaritással kíséri a belga dolgo­zók harcát.,Mint az AP írja, külföl­di szervezetek eddig több mint .‘12 millió belga frank secélvt küldtek a sztrájkolok támogatására. A belga kormány újahh megtorlást terves « ssirájjkmozgalom elfojtásáról A belga kormány minden rendel­kezésre álló eszközt megragad, hogy a sztrájkmozgalom erejét megtörje. A szombaton kiadott közlemény szerint a kormány minden sztrájkoló köztisztviselőt kötelez a munka A Magyar Népköztársaság új djakartai nagykövete átadta megbízólevelét Száll József, a Magyar Népköztár­saság új djakartai nagykövete január 12-én átadta megbízólevelét Szukar- nónak, az Indonéz Köztársaság el­nökének. A megbízólevél átadásakor Száll József a többi között a következőket mondotta: — A magyar nép és kormánya őszintén üdvözli azt a politikát, amelyet Indonézia korunk legalap­vetőbb nemzetközi kérdéseiben foly­tat. Bár országaink társadalmi rend­szere különbözik egymástól, a leg­lényegesebb nemzetközi kérdések­ben, mint például a világbéke meg­őrzése, a leszerelés, a gyarmati rendszer felszámolása, a nukleáris fegyverek eltiltása, nézetazonosság áll fenn közöttünk. A Magyar Nép- köztársaság kormánya és a magyar nép mindig együtt érzett az indonéz népnek imperialistaellenes harcával és határozottan támogatja a Nyugat- Iriánért folytatott jogos és igazságos küzdelmét. — A békés egymás mellett éles elveinek megfelelően, a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti kapcsolatok mindig a barátság és egymás kölcsö­nös megbecsülése jegyében alakul­tak. örömmel állapíthátjuk meg, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi időben még eredményeseb­ben fejlődtek — hangsúlyozta a nagykövet, akinek beszédére Szu- karno elnök a többi között a követ­kezőkben válaszolt: . — Mint mar ismételten kijelentet-' térti, Indonézia független és aktív külpolitikája a népekkel való barát­ságon alapszik és célja a világbéke és valamennyi nép boldogságának és jólétének elősegítése. Mi szaka­datlanul harcolni fogunk, hogy a földről kipusztítsuk a gyarmatosítás és a népek közötti elnyomás, vala­mint az embernek ember által való kizsákmányolása minden fajtáját. — Az indonéz nép — azóta, hogy visszanyerte függetlenségét — sza­kadatlanul harcol a függetlenség tel­jességéért, beleértve nyugat-iriáni területünk felszabadítását, amelyet jelenleg a holland imperialisták megszállás alatt tartanak. Köszöne- tünket fejezzük ki Magyarország né­pének és kormányának, valamennyi barátunknak, akik szimpatizálnak harcunkkal. — Örömmel látom, hogy az orszá­gaink közötti kapcsolatok kedvezően fejlődnek. A múlt évi budapesti látogatásom alkalmával aláírt közös nyilatkozat és kulturális egyezmény a hasznos és kölcsönösen előnyös kapcsolatok jó alapjának bizonyult — fejezte be beszédét az Indonéz Köz­társaság elnöke. felvételére, amennyiben hétfőn nem jelennek meg munkahelyü­kön, felfüggesztik őket cs illet­ményeiket megvonják. öt vallon szocialista vezető szom­baton felkereste Baudouin királyt, hogy átadja a feliratot, amelyet a vallon területek autonóm jogainak kiviVásáért a királyhoz intézték. Mielőtt a küldöttség a királyi pa­lotába indult,, a Belga, Szocialista Párt brüsszeli székhazában „csúcs- értekezlet”-et tartottak. A tanácskozás a nyomortörvény pénteki elfogadása után teendő' intézkedésekre összpontosult. A Reuter londoni jelentése szerint a brit pénzügyminisztérium szomba­ton bejelentette, hogy engedélyezi a nyolcvanezer font összegű kamat­mentes kölcsön átutalását, amelyet a brit szakszervezetek a belga sztráj- kolóknak adnak. (MTI) Diplomáciai kapcsolat létesül Nepállal A Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Nepáli Királyság kor­mánya attól az óhajtól vezettetve, hogy az országaik közötti baráti kap­csolatokat tovább erősítsék, elhatá­rozták: diplomáciai kapcsolatokat létesítenek nagyköveti szinten, (MTI) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. Határozatot hozott, amely szerint á Magyar Nép- köztársaság nagykövetségi szinten felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Nepáli Királysággal. Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kör zött egyes állampolgársági .kérdések rendezése . tárgyában aláírt egyez­ményt. Az Elnöki Tanács elfogadta a.Bar látonaüga és Baiatonvilágos külterü­leti lakotthelyek községgé szervezé­sére előterjesztett javaslatot, majd határozatot hozott Padrag és Csékút községek Padragikút néven történő •egyesítésére. ' ' Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) Hétfőn bécsüzíatják Halvány Lajost A Magyar Írók Szövetsége és a ‘Magyar Tudományos. Akadémia köz- ' li, hogy az elhunyt Hatvány Lajos. Kossuth-díjas írót január. 16-án, hét­főn délután Kvótakor búcsúztatják a Kerepesi temetőben, (MTI) Kisvasút — nagy gondokkal T ss! Tss! Tss!... — erőlködik a kis mozdony. Végeláthatatlan sorban futnak utána a roskadásig megrakott vagonok. Végre egy meg­álló, a masiniszta megtörli verejté­kező homlokát, a fűtő kinyitja a. ka­zánajtót s néhány lapáttal tesz a hamvadó tűzre. Valahonnan hátul­ról, a vonat végéről füttyszó sivit s a vonal sisteregve megindul. Manapság gyakori ez a látvány Sá­rospatak és Zemplénaoárd, vagy Pál- hátza és Sárospatak között. Azelőtt — nem is oly régen — vám 16 eszten­dővel ezelőtt, még ritkaságszámba ment. ha a kisvonat elnöföpöH a ta­nyaközpontok. a falvak között. Na­ponta egyszer, ha végioballagntl a düledező vaspályán az öreg masina, meg a néhány kis ócska, mindenhol szeget lógató ..személykocsi”. Menet­rend? Minek kellett volna, hiszen az erre lakó szegény névnek nem nagyon tellett arra, hogy utazgassák, .4 t.r- herrakomány? Az sem számított túl­sókat, ősszel epv-két hónapig jnent az uradalmi cukorrépa, vagy a búza s utána holtszezon következett, majd­nem égy esztendeig. Ma? Nem •volt éppen ünnepnap, amikor Sárospatakon jártam, mégis Epyvd László elvtárs. a kes'-eny- nvnmtávú vasutak vovalfnnöke úgy vélte: kisegítő szerelvényt- kellene küldeni a személyvonat után. mért- sok az utas. VéVjip néztem- az indu­lást, Hatalmas csomagokkal, szönve- aekkel. vadonatúj bundákkal, csiz­mákkal megrakodva iparkodtak az utasok a kocsikba. Benn barátságos meleg fogadta őket. A tömeg egyre özönlött, sokasodtak, a batyui-, s az idegen önkéntiteleniil is m-rákérdez­te: — Tessevek már mondani, hon­nan van ennyi, pénzük, miből telik a vásárlásra ?-— Van annak, alti el nem issza! — tréfálkozott az egyik, de a má'ik ko­molyra fogja a szót: — Tsz-be va­gyunk s jó volt a termés. Jó volt a termés. Igazolta ezt a va­súti vonalfőnök, minden állomásve- zet-ö és szolgálattevő. íme a. számok. 1959-ben a cigándi termelőszövet­kezetek 21 350 mázsa cukorrépát ad­tak fel a. Szerencsi Cukorpvárvale. 1960-ban 31 1Ó0 mázsát szállítottak el, de még körülbelül 14 mázsa vár elszállításra. 1959. decemberében a vasútasok már az őszt csúcsforga­lom sikerére koccintottak. Most meg? Még januárban sem nagyon jut erre idő. örülnek, ha a cukorrépa 16-ig a gyárba kerül. Hol van még a gabona? Kő.d.ig csak kisebb mennyiségeket ad­hattak fel a tsz-ek. mert a. többi me­zőgazdasági termék kiszorította a gabonát. — Fejlődnek, erősödnek a mi Iss­eink — mondta Epiiiid László elv­társ. így mondta. Többes szám első személyében. A mi tsz-eink. A vasutasok ugyanis, ha van egy kis idejük, mindjárt, a pártbizottság­ra. vagy a pártirodára sietnek. Fel­ajánlják segítségüket a tsz szerve­zéshez. Tóth János elvtárs, a cigándi vasútállomás főnöke sebtiben szá­molni kezd. Most is kint van négy dolgozójuk tsz szervezésen. A jövö- héten újra mennek. De nem jönnek eredménytelenül vissza. Tavaly is eredményes volt a. vasu­tasok felvilágosító munkája, hiszen Cigándon sok új belépő erősítette az „Üj barázdát", a „Petőfit”, az „Arany­kalászt,” meg a. „Szőke Tiszát Ugyanez a helyzet Ricsén, Tiszakará- don is. A sárospataki vasutasok sok ** .mindent tesznek az ország ke­nyeréért. Sárospatakról kiindulva, a kisva­sút mentén találjuk Pálháza iparte­lepet, amelyet mint felvevő állomást megismerték a külföldiek is. 1960- ban indult meg a perlitüzem. Sok embernek ad kenyeret, és sok valuta- forintot hoz a népgazdaság konyhá­jára. El sem hinné az ember, hogy ez a kis üzem, amely egy évvel ezelőtt még ,ismeretlen volt, milyen gondot jelent a vasutasok szamára. Kurcz József, a pá-lházi ipartelepi, állomás főnöke ma már kedélyesen meséli a nehézségeket. — Eddig is nagy volt ,az állomás forgalma. Itt van az erdészét, a fa- feldolgozó üzem. Alig bírtuk üres kocsikkal kielégíteni őket. Aztán jött a perlitbánya. Először arról volt szó, hogy naponta csak 20, legfeljebb 40—45 tonna perlitet fognak, feladni. Most meg tessék! Magyarázatképpen fuvarleveleket tár elénk. Egymás után sorakoznak a külföldi helységnevek, A tonna meg­jelölésnél 20—25 tonnákat látunk. —■ És ehhez jön még a belföldi szállítás. Bizony, már a napi 60—70 tonnánál tartunk. — mondja az álló- másvezető. — Mikor fejezik be az őszi csúcs- forgalmai? — kérdeztem minden tré­fálkozás nélkül. Kísérőim jót kacag­tak, majd megmagyarázták: — Már nem ismerünk ilyet, hogy őszi csúcsforgalom. A vasútinál min­dég csúcsforgalom van, akármilyen évszakot mutat a naptár. Egybefoly­nak a napok, az egyik ugyanolyan nehéz, mint a másik, egyre több a. munlca, r\e ez így van jól, mert ha nem így lenne, vajon miből vásárol­nának a Sárospatak és Sátoraljaúj­hely környéki kicsiny falvak szorgos lakói rr és a vasútasok? Pásztory Alajos .*-r GOLOP KÖZSÉG MSZMP- alapszervezete, a községi tanács vég­rehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront községi szervezete, mint ahogy táviratában közölte, Golop község dolgozó parasztságának több­sége á szocialista mezőgazdálkodás útjára lépett és ezzel Gblop terme­lőszövetkezeti község lett Lipcse a világkereskedelem középpontja Előadás a Bartók Béla Művelődési Házban Rendkívül érdekes és értékes elő- .adás hangzott el pénteken este Üj- diósgyőrben, a Lenin Kohászati Mű­vek Bartók Béla Művelődési Házá­ban. Az előadást a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti követ­sége, a művelődési ház igazgatósága, valamint a Gépipari Tudományos# Egyesület miskolci csoportja rendez­te. A Német Demokratikus Köztársa­ság budapesti követsége képvisele­tében részt vett az előadáson Helinut Böhning, a követség kereskedelmi tanácsosa, Heinz Schneck, a követ­ség kereskedelmi attaséja, Herbert- Papst, a követség gazdaságpolitikai attaséja, valamint Helmut Klein­dienst, a követség kereskedelem­politikái munkatársa. — Bíró Antal, a Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának titkára rövid be­vezetője után Helmut Böhning elv­társ tartott előadást „Lipcse a világ­kereskedelem középpontja” címmel. Bevezetőben elmondotta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság II éves fennállása alatt politikai, gazdasági, tudományos téren elért munkájával szoros kapcsolatban áll a lipcsei vásár sikerekben gazdag fejlődése. Az 1946. május 8-án újból megnyílt első, háború utáni vásár óta a lipcsei vásár nagyban hozzá­járult az NDK és a szocialista, vala­mint a kapitalista világpiac országai között fennálló külkereskedelem és kereskedelmi kapcsolatok állandó bővítéséhez, továbbá hozzájárult a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi tekintélyének növelésé­hez -is.­Jellemző, hogy míg 1946-ban a vásár összterülete 26 355 négyzetmé­ter volt, az elmúlt évben, 1960-ban már 300 000 négyzetméterre növeke­dett. . Lipcse a világkereskedelem legnagyobb és legjelentősebb találkozóhelyévé vált Nemcsak a szocialista országok gaz­dasági, műszaki, tudományos és egyben társadalmi fejlődésének leg­sokoldalúbb és legátfogóbb szemléje, hanem egyben kiemelkedő közvetítő szerepet is játszik a két világpiac között. Ezzel teljes mértékben á bé­kés egymás mellett élés szolgálatá­ban áll, amelynek a nemzetközi ke­reskedelem — szilárd alapja. A továbbiakban Böhning elvtárs a lipcsei vásár szervezeti fejlődésé­ről beszélt, majd az elmúlt évi vá- sárróT számolt be röviden. Az 1960. évi tavaszi vásáron 52 ország volt jelen, a szocialista országok ipari üzemeit 232 külkereskedelmi vállalat képviselte, a kapitalista világpiac országaiból 2999 kiállító vett részt, ebből Nyugat-Németországot 1220 és Nyugat-Berlint 312. kiállító képvi­selte. A vásárt összesen 590 431 láto­gató kereste fel, köztük 80 ország külföldi látogatói. A kapitalista kül­föld a legnevesebb cégekkel képvi­seltette magát, különösen a szer­számgyártó üzemek, amelyek mind a legkorszerűbb gépeket állították ki. Európa acél- és vasipara is rend­kívül erősen képviseltette magát Lipcsében, többek között 14 vezető svéd nemesacélüzem vett részt a kiállításon. A szocialista világrendszer sike­rekben gazdag fejlődése és a ked­vező távlatok, melyek ezáltal a kelet—nyugati kereskedelem számára adódtak, arra késztették sok kapita­lista ország gazdasági köreit, hogy fokozzák törekvéseiket, melyek szo­cialista országokkal való kapcsolat felvételére irányulnak, A Magyar Népköztársaság azok közé az országok közé tartozik, ame­lyek hagyományos módon állítanak ki Lipcsében; a kétoldalú gazdasági kapcsolatok különösen a lipcsei vá­sáron bővültek ki és szilárdultak meg. Az olyan nevek, mint Ikarusz, Pannónia, Orion az egész világon fogalommá váltak mér. Az elmúlt évben az NDK és magyar külkeres­kedelmi szervek olyan megállapo­dást írtak alá, amely az eddigi áru­forgalomhoz viszonyítva, az áruszállítások 17 százalékos emelkedését irányozza elő Országaink további kereskedelmi fejlődéséhez az 1965-ig terjedő, h'osz- szúlejáratú árucsere-forgalmi egyez­mény aláírása teremtette meg az alapot és ez hozzájárul majd mind Magyarország ötéves tervének, mind pedig az NDK hétéves tervének si­keres teljesítéséhez. A belnémet kereskedelem kérdé­séről is beszélt Böhning elvtárs. Utalt arra, hogy a bonni kormány az elmúlt évben felmondta a két né­met állam között fennálló kereske­delmi szerződést. Ezzel megkísérelte az NDK gazdasági életének megza­varását és a kereskedelem megszün­tetésével el akarta érni, hogy az NDK fejlődése hátrányosan befolyásolód- jék. Meg akarták ezzel akadályozni a 7 éves terv sikeres teljesítését, a szocializmus győzelemreviteléí. Egy­idejűleg pedig a lipcsei vásárra is csapást akartak mérni, és Lipcsét, mint a világkereskedelem találkozó- helyét ki akarták kapcsolni. Az NDK munkásosztálya és értelmisége a bonni kormánynak ezt á lépését joggal tekintette az NDK lakossága ellen irányuló provokációnak, A munkások és értelmiségiek azonban a magasabb teljesítmények érdeké­ben tett felajánlásaikkal és tetteik­kel, újítások bevezetésével, egyéb szervezeti intézkedésekkel bebizonyí­tották, hogy népgazdaságukat füg­getleníteni tudják Bonn zavaró te­vékenységétől. A szocialista országok is bejelentették segítő készségüket, és ez a 81 kommunista és munkás­párt moszkvai Nyilatkozatában is ki­fejezésre jut Az NDK kormánya ismételten kinyilatkoztatta, hogy a német nép. és annak két állama ér­dekében kész Nyugat-Némétország- gal a kereskedelmi és gazdasági kap­csolatokat továbbfejleszteni. Ezzel már a Bonnban hatalmon lévőknek is számolniok kellett. Bekövetkezett hát az, amit minden értelmes ember várt: a nyugatnémet kormány arra kényszerült, hogy a korábban fel­bontott kereskedelmi egyezményt 1961 január I-i hatállyal újból életbe léptesse A közeli hónapokban megrende­zésre kerülő tavaszi lipcsei vásáron szocialista munkánk további sikereit fogjuk bemutatni — mondotta Böh­ning elvtárs — és a Szovjetunió, va­lamint az egész szocialista tábor se­gítségével be fogjuk bizonyítani a szocializmus fölényét. A nyugati vi­lág kereskedői és ipari vezetői szá­mára Lipcse a jövőben is a keleti kereskedelem felé nyíló kaput és a szocialista világpiacokhoz vezető utat fogja jelképezni. A kapitalista országok felismerték a lipcsei vásár nemzetközi jelentőségét. Bizonyíték erre, hogy az idei tavaszi lipcsei vá­sárra eddig 30 000 négyzetméter he­lyet igényeltek,, ami a tavalyival szemben 50 százalékos emelkedést jelent A tavaszi lipcsei vásár továbbra is hozzájárul a világkereskedelem fej­lődéséhez és növekedéséhez, és ma­gas politikai és gazdasági küldetésé­nek megfelelően, új ösztönzéseket fog a népeket összekapcsoló világke­reskedelem számára adni — fejezte be előadását Helmut Böhning elv­társ. A nagy tetszéssel fogadott, értékes előadás után két filmet vetítettek. Az egyik az 1959. évi lipcsei vásárt mutatta be, a másik pedig — „Az emberiség szolgálatában" címmel — a jénai Zeiss Művekről nyújtott rendkívül értékes tájékoztatást. Mindkét film illusztrációként hatott Böhning elvtárs előadásához, bizo­nyítva a lipcsei vásár óriási jelen­tőségét és az NDK iparának — a Zeiss Művek esetében optikai ipará­nak — magasfokúságát. * Az előadás után a követség képvi­selői fogadást adtak a művelődési ház olvasótermében. A fogadáson a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem tanárai, a Lenin Kohászati Mű­vek műszaki vezetői, a város már. iparvállalatainak műszaki vezetői, a különböző állami és társadalmi szer­vek képviselői vettek részt. A több órán át tartó találkozón közvetlen., baráti beszélgetés alakult ki a? NDK követségének képviselői és a magyar szakemberek között és a német elv­társak — elsősorban Böhning elv­társ — számos értékes tájékoztatást adtak a német acél- és gépipar, va­lamint a bel- és külkereskedelem helyzetéről, fejlődéséről, terveiről. Az előadást, valamint a fogadáson nyújtott tájékoztatást Bíró Antal, valamint Kováts György, a művelő­dési ház igazgatója köszönte meg, aki emlékül a legkedvesebb vendé­geknek rendszeresített Bartók Béla emlékplakettet adta át Böhning erv- társnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents