Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

Vasárnap, 1961. január 8, ßSZAKMAGYARORSZAG 3 A megyei nőtanács felhívása a falusi asszonyokhoz Termelőszövetkezeti asszonyok! Falusi asszonyok! főtanácsok! Hatalmas változások színhelye ma a magyar falu. Az idén ismét a köz­ségek százai tértek át a szocialista mezőgazdaság útjára. ! A'nagyüzemi gazdálkodás kialakításával egyidőben alkarjuk megvalósítani a termelés színvonalának emelését. 1961-ben a tavalyinál 7,9 százalékkal többet kell termelnie a mezőgazdaságnak. Az állattenyésztésen belül a múlt évben nem használtunk ki minden lehetőséget a baromfitenyésztés mennyiségi és minőségi növelésére. Megyénk természeti adottságai ked­vezőek az olcsó és jó minőségű ba­romfifélék nevelésére. A piaclehető­ség mind belföldi, mind külföldi szmten korlátlan. A baromfitenyész­tés. hizlalás mindig az asszonyok munkája és gondja volt, jövedelmé­vel ők rendelkeztek. A megyei nőtanács örömmel üd­vözli és támogatja a járási és köz­ségi nőtanácsok kezdeményezését és munkáját, hogy a baromfitenyésztést az eddigieknél szélesebb körben ki­terjesztették a termelőszövetkezetek­ben, a háztáji cs egyéni gazdaságok­ban, hogy a tavalyinál jobb eredmé­nyeket. érjenek el. Érjék cl, hogy minden termelőszövetkezetben legalább 2—300 darab naposcsibét neveljenek Jel, még olt is, ahol nincs modern baromfiól, Használják ki a felszabaduló ház­táji, vagy magánistállókat a hango- nyi Zöldmező Tsz-hez hasonlóan, ahol ilyen körülmények között 1980- ban 6000 darab naposcsibét neveltek fel jó eredménnyel. Olyan termelőszövetkezetben, ahol lehetőség van víziszárnyas tartására, az asszonyok legalább 300 darab ria- poslibát adjanak össze a tsz-nek fel­nevelésre. Ahol pedig kacsatenyész­tésre van lehetőség. 1000 darab na­poskacsát neveljenek fel pecsenye­kacsának. illetőleg törzsállománynak. Ahol gyümölcsösök és legelők van­nak, ott a isz foglalkozzon pulyka- tenycsztéssel . Te rmel őszö vetkezeten- ként legalább 600-161 1000 darab napos, pulykát neveljenek fel. A ma­gyar pulyka mindig keresett cikk volt külföldön és jól fizettek érte. Az árutermelés mellett ne feled­kezzenek meg a termelőszövet­kezetek a törzsállományok meg­hagyásáról, hiszen ez a jövő állatállományának alapja. Tgy hagyjanak tovább tenyésztésre legalább 500—1000 db tyúkot. 100— 150 darab ludat és kacsát, valamint 200—300 darab pulykát termelőszö­vetkeze teliként. A termelőszövetkezetek indítsanak versenyt a baromfitenyésztés, áruter­melés fokozása érdekében. A verseny értékelését a megyei nőtanács és a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya vállalja. A megnövekedett naposbaromfi igényeket megyénk keltető állomásai naposliba kivételével ki tudják elé­gíteni. így naposcsibe és pulyka igé­nyekkel termelőszövetkezeteink for­duljanak a körzetileg illetékes kel­tető állomáshoz. Míg a naposliba és kacsa igényükkel az olaszliszkai te­lephez fordulhatnak, a háztáji és kis­ílar miit cliat sitii liéan tenyésztők naposbaromfi szükségle­tüket megrendelhetik az illetékes földművesszövetkezetnél. Felhívjuk a termelőszövetkezetek asszonyait, szorgalmazzák és működjenek közre a termelőszö­vetkezetek közös baromfiállomá­nyának megteremtéséber., a nagyüzemi baromfinevelés kiala­kításában. A szövetkezeti baromfitenyésztés fej­lesztése mellett szükséges, hogy min­den falusi udvaron, tanyán, minden paraszti gazdaságban több baromfit neveljenek. Vállalják a falusi asszonyok, hogy minden háztáji és egyéni gazdaság­ban legalább 30 darab tojótyúk le­gyen. és a tojástermelő-bői 500 darab­ra szerződjenek a helyi földműves- szövetkezettel. Az állam nagy előnyöket nyújt a szerződéses felvásárlási rendszeren keresztül. A baromfitartó háziasszo­nyok használják ki ezeket a nagy le­hetőségeket és kössenek szerződést. Felhívunk minden termelőszövet­kezeti tagot, háziasszonyt, hogy a kö­zös gazdaságban és a háztájiban a ház kertit neveljen, hizlaljon az ed­diginél több baromfit, és igy is járul­jon hozzá saját családja, s az egész dolgozó nép életszínvonalának növe­léséhez. Felhívjuk a nötanácfokat. segítsék elő, hogy az eddigi kezdemény ezé ok­ból minden falusi asszonyt tnngába- foglaló megyei mozgalom legyen. BORSOD M’zr’Vv, NŐTANÁCS Miskolc A TSZ-EINÖ A lilab a'5Kor készülődött előbúj- * V£5r ni, amikor elindult, hogy megnézze a határban az embereket. A fogatok már kint lehetnek, gon­dolta, hiszen jóval előbb hallotta az utolsó szekérzörgést. Nem is lehet most már késlekedni, jöhet egy eső, aztán már hiába kapkodnánk a fe­jünket. Lelki szemei előtt ott látta a herét, lucernát kaszáló embereket. Előre örült a szép látványnak, mert, hogy szive akkor örült leginkább, amikor munkaküzben látta az embereket. Ekkor együtt volt az egész íalu, s ez oly nagy erőt jelent. Csak akkor zökkent ki gondolataiból, amikor ki­ért az egyik utcából, s váratlanul maga előtt látta az összes fogatot és a „gyalogosokat” is. Az emberek kis csoportokba verődve beszélgettek, ki pedig álmosan, lehajtott fejjel ült a bakon. Egyszerre fejébe szállt a vér. Mi történt?! Már kint kellene lenni a határban mindenkinek. — Mi van, emberek? Az áldőját, mire várnak? Nagy csend fogadta szavait, csak a hámfa zörrent egyik-másik kocsi­nál. Mindenki kerülte az elnök ha­ragos, villámokat szóró tekintetét Hosszabb hallgatás után törte meg valaki a csendet: — Úgy döntöttünk, hogy felébe kaszálunk! A kijelentés bombaként robbant. Innen is, onnan is helyeseltek. Az elnök állt, hallgatott, s ez a hallga­tás lecsendesítette a morgolódó, kö­vetelődző embereket. — Tehát akkor tegnap este ha­zudtunk egymásnak! Azt hiszem, mindenki emlékszik a közgyűlésre, a döntésre. Hát mindegy, majd meg­látjuk, kinek lesz igaza! Az elnök sarkonfordult, a falu fe­lé irányította lépteit Hanász István, a korláti tsz-elnök 7 éves tisztségvi­selése alatt ekkor érzett először bi­zonytalanságot. Úgy gondolta, cső­döt mondott minden tudománya Pedig nincs kínzóbb valami, mini tudni, hogy valaki vezető, s nen hallgatnak rá az emberek. Csak ké­sőbb kezdett ócsudní a töprengésből amikor elhaladt az utcákon, a kerí­tések, a házak mellett. A fogatosoV ekkor már otthon voltak, de vala­mennyien az udvaron lézengettek. A szomszédok átjöttek egymáshoz. El­eji élt: kurta szavukból valamit meg­hallott az. elnök. — Befogjunk? Ezek a szavak újból visszahozták sápadt arcába a vért. Nem szólt sen­kinek, mégis magán érezte az embe rek tekintetét. Mint akinek seram dolga velük, ment tovább. Most mái tudta bizonyosan, hogy nem kell fél teni a herét, a lucernát. így is lett Egy óra múlva az is elindult a ha tárbat akiben eddig ágaskodott a: ellenkezés, a követelődzés hamis ör dögé. így mentették meg a korlát tsz-tagok az eső elől három nap alat 700 mázsa lóherét, Az utolsó aszta; mellett már az elnök is ott. tévé konykedetl. Úgy viliázott, forgatti kezében a hegyes szerszámot, hog; az emberek összenéztek s önkénte­lenül kicsúszott szájukon: — Kemény ember ez a Pista, jó, hogy ráhallgattunk. A történethez ^ortk"' hogy akik néhány héttel előbb a maguk zsebére akartak kaszálni, most igen büszkélkedtek, mondván: a mi herénk, lucernánk csak be lett, takarítva, nem úgy, mint a környék­beli egyik-másik tsz-ben. S talán ez a büszkeség, ez a jóérzés késztette a továbbiakban is helytállásra az em­bereket. 31 és fél vagon cukorrépát, 14 pár fogat fuvarozott a földről az állomásra. A kerekek olyan sárosak voltak, hogy nem lehetett látni a küllőket, mégsem volt megállás. Több példát is említhetnénk, olyano­kat, amelyek mind szebben szólnak a korlátiak mellett. Minderről már csak mosolyogva beszélgetünk Hanász Islvánék takaros kis szobájában, pedig bizony ezek a tűzkeresztségek (mert volt más eset is) nem voltak mindennapiak. Ezek­ben, a gyakran küzdelmes hétközna­pokban edződött, formálódott- jó ve­zetővé, érdemes emberré Hanász István. Sok, becsülettel végzett munka van már a háta mögött. Sza­vaiból, hangjából mégsem érezni valamiféle elhivatottságot, alaptalan büszkeséget. Hanász elvtárs jól tud­ja, sok mindent kell még legyűrni ahhoz, hogy Korlát, ez a kis község, egyetlen emberként, mint valami nagy család dolgozzék. Mert akkor lesz igazán jó és ered­ményes itt is a termelőszövetkezet, ha ezt el lehet érni. És addig még előfordulnak majd ellenkezések, ta­lán kisebb csetepaték is. A megszo­kott, s mindaz, ami évek hosszú so­rán hozzá idomult az emberhez, nem röppen el máról-holnapra. A becsület, a munka új formájával kell itt megismerkedni, ahol elsődle­gesen a közösségnek végzett munka után jár elismerés. Jó érzés, igazi öröm is csak akkor fakadhat, ha az emberek tudják, hogy mindennap megteszik azt, ami tőlük telhető. Ezekre gondol legtöbbet Hanász Ist­ván mostanában, amikor az a cél, hogy a megnagyobbodott termelőszö­vetkezet továbbra is olyan jóhírben álljon, mint a kisebb elődje. Meid volt híre a korláti tsz-nek. 16—17 mázsa búzát kaszáltak egy holdról, az egyéniek viszont alig jutottak el a 9—10 mázsás átlagig. Cukorrépa is több mint 200 mázsa termett a tsz egy holdján. Más feladatokat ván. Most, hogy több mint 500 em­ber boldogulása fűződik a termelő­szövetkezethez, sok mindent más­képpen kell majd tenni, mint koráb­ban. A munkacsapatvezetőket taní­tani kell a munkaszervezés formái­ra, a 826 holdas szántó munkálásá- hoz megfelelő szakértelem is kell. Ezért a legkedvesebb vendégnek egy mezőgazdászt tartanának a tsz-ben és ha sikerül keríteni megfelelő em­bert. az. nem tapasztalja majd a „vendégmarasztalás” hiányát. Ilyen embernek ismertem meg a korláti tsz-elnököt. Hanász Istvánt, akinek immár több mint 7 éve sok­sok gond nyugszik a vállán, s akinek a munka örömet jelent. — garami — Slívbemarkolóak amelye­ket a Béke és Szocializmus legújabb száma közöl a kommunisták és ha­ladó emberek üldözéséről. Sok or­szágban a burzsoázia tűzzel vassal üldözi a leghaladóbb világnézet hir­detőit, a legforradalmibb párt bős tagjait: a kommunistákat. Nemrégen tartóztatták le Farjallali Helou elvtársat, a Libanoni Kommu­nista Párt Központi Bizottságának titkárát. Egyelőre még lehetetlen teljes egészében beszámolni azok­ról a szenvedésekről, amelyeken. Helou elvtársnak át kell mennie. Az őt vallató csoport harminc emberből áll, akikben a lelkiismeret szikrája sem él és akik valamennyi­en óriási tapasztalattal rendelkeznek a vallatás „művészetében”. Helen elvtársat meztelenre vetkeztették és addig korbácsolták. amis teste egyetlen véres sebbé nem vált. akkor leöntöttél: hideg vízzel és folytatták a verést. Ő elviselhetetlen fájdalmai ellenére csak megvetéssel és gyűlö­lőnél felelt hóhérainak, mire ezek teljesen megvadultak, 120 voltos áramot vezettek át testén és ezt újra és újra megismételték. Mégsem si­került kihúzniok belőle egyetlen szót sem. Csak a fogoly gyors halálától való félelem késztette kínzóit arra, hogy abbahagyják a kínzásokat. Mexikóban D. A. Siquericst. r.z. is­mert festőművészt, a kommunista párt Politikai Bizottságának tagját letartóztatták a társadalom bomlasz- tásának nevetséges vádjával. A „La Voz de Mexikó”-t, a kommunista párt lapját betiltották. Portugáliá­ban Francisco Miauéit már több mint húsz éve tartják börtönben, csupán azért, mert kitartott esz.méi mellett, szereti hazáját és népét. Francisco Migvel egyszerű munkás­ember. majdnem harminc esztende­je harcol már a kommunista párt soraiban. Ugyancsak Salazár kaza­matáiban sínylődik Mamiéi Rodri­gues da Silva, a kiváló szakszerveze­ti vezető, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tngin. Tíz évig már, 1936-tól 1916-ig min­den bírói ítélet és vizsgálat nélkül tartatták a tarrafáli koncentrációs táborban. 1959-ben újból letartóztat­ták és négy évi börtönre ítélték. Ez a négv év már réven letelt, de Manu­el Rodrigues da SUvfit máig sem en­gedték szabadon. Jósé Magro. a Por­éira! Kommunista Párt Központi Bizottságának tagm 19r7-bon hagyta cl a fasiszták börtörét. ahol hat évig tartották fogságban. A portugál politikai rendőrség né­hány hónappal ezelőtt letartóztatta Julio Fogacát, a párt Központi Bi­zottságának tagját, valamint. Candi­da Venturaf, a párt egyik legaktí­vabb nőtagját. Julio Fogéra o törhe­tetlen kommunista harcos mintaké­pe. Salazárck kétízben is a tarrafáli koncentrációs táborba zárták. Ötven­három éves, életéből 10 évet töltött a politikai rendőrség kínzókamrái­ban, 18-at pedig fáradhatatlan mun­kában, az illegalitás súlyos körülmé­nyei között. Egészsége megromlott, Salazár hóhérainak kezei között a halál vár rá. Candida Ventura már egész fiatalon a fasiszta diktatúra elleni küzdelem útját választotta. Beruházás megtakarítási mozgalom Az ötéves terv beruházási költsé­geinek gazdaságos felhasználására országos mozgalmat kezdett az Épí­tő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozóig Szakszervezetének műszaki tanácsai A mozgalom célja, hogy a szakszer­vezeti aktivisták segítségével, szé­leskörű társadalmi ellenőrzéssel megakadályozzák a pazarlást, az új épületeknél is drágább átalakításo­kat és többek között felderítsenek olyan lehetőségeket. amelyekkel újabb építkezések nélkül is megold­ható a fejlesztés. Rövidesen megalakítják a tne- gyei miiszaki tanács beruházás- megtakarítási albizottságát és a szakszervezeti aktivisták bejelenté­seire támaszkodva, megkezdik a szé­leskörű társadalmi ellenőrzést.- A mozgalom kezdeményezői úgy szá­mítják, hogy a beruházások lazasá­gának megszüntetésével az idén már több mint százmillió forintot taka­ríthatnak meg népgazdaságunk ré­szére. (MTI) A nappali társalgóban nyugalom és csend ho- nol. Szinte túlzott is már ez a nagy csen­desség. A hosszú asztalok mellett cigarettázva, pipázgatva ott ülnek a putnoki fehérkastély la­kói. Ülnek, nem beszélnek, csak néha-néha scr­een a gyufa. Arcuk barázdás, megfakult szemük messzire réved. Valahol, valamit kutatnak emlé­kezetükben. Ajkuk szeglete meg-megvonaglik, mintha mindig, mintha most is fájna valami. Ahogyan közibük lépek — megilletödve én is a nagy csendtől — nem fordulnak felém, csak lop- pal figyelnek, s rejtegetik előlem, az egészséges elöl csonlcaságukat. Mert a fehérlcastély lakói hadirokkantak, s közülük is azok, akiknek nin­csen „sem rokona, sem ismerőse” már, két szőr-- nyű háború őrjítő frontjainak eleven tanúi, srap­nelek, bombák repeszeinelc élő áldozatai. Mint a 76 esztendőt megélt Veszeti Józsi bácsi is, akit a 14-es háború juttatott ide, törékeny testén nem hagyva tenyérnyi helyet emlékeztető hegek nél­kül, vagy a 65 éves Korona Vince, áld szív- és tüdőasztmáját, kezének, bénaságát hozta haza n lövészárkok nyirkából, vagy az „öreg Narodnyik”, Kovács G\iula, akit százszázalékos rokkantként bocsátott ki karmai közül a második világháború, és mind-mind. ők nyolc vartan, akik a fehérkas- iélyt birtokolják most. * Gróf Serényi volt kastélyát rendezték be az egyedülálló hadirokkantak otthonának itt. Pufito­kon. És szép ez az intézmény szellős, világos ter­meivel, gondozottságával, tisztaságával, csendes­ségével együtt. Államunk évente több mint egy­milliót fordít fenntartására, ruhával, teljes ellá­tással, zsebpénzzel gondoskodva lakóiról. S az otthon lakói, erejükhöz mérten részt kémek itt a munkából is. A kastélyt körülölelő hatalmas parkon túl kis kertészetet, gazdaságot létesítet­tek, ahol kora tavasztól késő őszig dolgozgatnak, ki-ki. megfogyatkozott erejéhez képest. Amikor beáll a tél és ott künn, a kertészetet hótakaró bo­rítja, £ a kályha mellett melegebb, még akkor is, mindig mozgásra vágynak, mint Borbély Antal éreztessék hasznosságukat, rendben tartva a parit útjait, felelősséget vállalva a pince, a fáskamra felett. Persze a munkájuk után külön jutalom is jár, mert erre is van „keret”, évente mintegy 12 ezer forint. Igaz, ez nem olyan sok, de ha hozzá- teszik még a zsebpénzt is. rendszeresen megvan belőle a cigaretta, naponta egy-egy kisfröccs, mert mi tagadás, az is jól esik az ízletes ebédek után. És mi.kell még ezenkívül? Szórakozás? Az otthonnak van televíziós készüléke, könyvet láda­számra kapnak a járási könyvtárból, rádió, saícfcj biliárd, dominó, kártya, — az otthon vezetői —• Jaksa János igazgató, Gulián Lajos gondnok —, de valamennyi dolgozója állandóan azon fárado­zik, hogy még melegebbé, barátságosabbá, kelle­mesebbé varázsolják ezeknek a sokat szenvedett embereknek az egész környezetét. * S amikor eljövök, kicsit lehangoltan. kicsit szo­morúan, ismét elém villan a csendes társalgó élő­képe, a pipázgató emberek messze révedé tekin­tete, és most már tudom mi volt, amit kimen datlanul is hallottam, éreztem közőimk: nof soha, soha többé ne legyen háború... fr*K8' M . _ , ezeknek az embe­i ad el ot reiinekt hogy kibír­ják a szenvedéseket? Az, hogy kom- nunisták. Annak a hatalmas prole- árseregnelc a tagjai, amely ma már több mint 36 millió tagot számlál. Ez i szám napról napra növekszik, egy- e több munkás hordja szíve fölött kis piroskötéscs párttagsági köny­vecskét, — vagy nincsen párttagsági könyve, csak a szívét forrósítja a párthoz tartozás felemelő érzése. Hiába a tőkés országok rendőrsé­geinek minden vadállatiassága, csak embereket tud bebörtönözni, de az eszme, amelyért ezek a forradal­márok harcolnak, óráról órára ter­jed. A marxizmus világformáló vi­lágnézete. amely győzelemre vezette Oroszország. Közép-Európa több or­szága és Ázsia sokszázmilliós népeit, nem ismer országhatárokat, térhódí­tását nőm lehel megakadályozni. Ma már 83 országban él, harcol a kom­munista párt és további győzelmé­nek meggáüása ugyanolyan óhaj, mint Szelükön Scsedrin bürokratája parancsának teljesítése, aki elren­delte Amerika betiltását. Az a „kísértet”, amely a XIX. szá­zad közepén járta be Európát, testet öltött a győztes proletárforradalnak képében. A Szovjetunió, a népi de­mokráciák és Kína ékesen bizonyít­ják, hogy a kommunisták harca eredményekhez vezet. A. Horlhy- rendszer is üldözte és halálra kínozta a kommunistákat, egyeseket közü­lük vadállatiasnn meggyilkolt, de a pártot nem tudta elpusztítani. Ha­zánkban most — és sok más ország­ban is, — a régebben üldözött, kita­gadott forradalmárok a dolgozók bi­zalmából államvezetők, gyárigazga­tók, tanárok, katonatisztek lettek. Hatalmas sereg ez a harminchatmil­liós proletár párt, tagjai formailag különbözőek, — egyikük hangos szó­val hirdeti nézeteit a népgyűléfeeken* mások csak t itokban mondhatnak vé­leményt, egyik országban harsog a munkásdal és repül a zászló, máshol rendőrkopók vadásszák őket, — de szívükben ugyanaz a láng lobog* agyukat ugyanaz a gondolat fűti: a népért folytatott közdelem. t: a harminchat­Egyrrsagcban milypárttag is hatalmas erő, pedig nem is csak ennyiről van szó. A kommunisták nem zárkóznak el, hanem szoros, elő kapcsolatot' tartanak a tömegekkel. A rádió, az újságok, gyűléseken el­mondott beszédek — vagy az éj lep­le alatt Htokban sokszorosított röp­lapok és festett jelszavak megmutat­ják a párt valódi céljait, igazi arcu­latát <ás hatalmas tömegek támogat­ják. A harminchatmUlió harcos ere­je ezzel megsokszorozódik. Ez a nap­tömegekkel állandóan erősödő kap­csolat; a biztosítéka, hogy a pártok győzelemre viszik a »szocializmus épí­tése, a béke védelme, a monopóli­umok elleni harc történelmi ügyét. E hatalmas erő tükröződik a Moszkvai Nyilatkozatban is, amely páratlan érdeklődést váltott ki az. egész világon, Kz az okmány lelkesítő feladatokat tartalmaz minden párt­tag számára. (Magúkénak vallják ezt azonban ugyanakkor a békéért, az emberi haladásért küzdő milliós tö- •megek is. Nekünk könnyebb a hely­zetünk. mint sok kommunista párt tagjainak, mert hazánkban már szoci­alizmus épül. pártunk az ország ve­zető ereje. Könnyebb, de nem min­dig könnyű ez n harc. mert lehetnek nehézségek az építőmunkában is. Ha ilyenek előadódnak, merítsünk erőt Helou. Siauerios. Manuel Rodrigues da Silva és niás elvtársak hősies magatartásából, mint ahogyan őket is erősíti, hogy a világ nagy részén — nálunk is — magasan lobog a harminehatmillió kommunista győz­tes vörös zászlaja. D. E. A putnoki fehérkastélv lakói

Next

/
Thumbnails
Contents