Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

Vasárnap, 1061. január ??..

ßSTIAKMAGYARORSZÄG

sarero

5

Pirandello eleganciája,

Priestley elbűvölő, játékosan köny- nyed színpadtechnikája, Thornton Wilder lenyűgöző dinamikája az irodalom ínyencei körében ellenállhatatlan és tegyük hozzá, krit.ikállan tetszést vált ki. Törekvéseik amelyek kétségtelenül a színpadi ábrázolás forradalmi változásainak er- jcsztői — ebben a fogalomban sűrűsödnek: formaboniás. A formabontás jogosultsága körül kibontakozott, kiterebélyesedett viták immár idő- szevűtlenekké váltak meggyőző tények, sőt egész nagyhatású életművek súlya alatt.

A perdöntő bizonyítékokat, a cél- bataláló érveket nem éppen és nem elsősorban ezek a szerzők szolgáltatják. Hanem olyanok, mint Bertáit Brecht, aki talán a legmesszebbre jutott a hagyományos drámai keretek fellazításában, szétfeszítésében és úgy teremtette újjá a dráma világát, hogy kérlelhetetlenül szétrombolta a színház esztétikájának merev akade- mizmusát, de egyidejűleg feledésbe ment sokévszázados hagyományokhoz nyúlt vissza. Abban a fajta irodalmi köztudatban, amely mindig hajlandó a tételes — sematikus egyszerűsítésekre, ő is úgy' él, mint formabontó.

' Kell-e bizonyítani, hogy ez a Piran- dellot és Breculet szorosan egymás mellé parancsoló kategorizálás nem ad kezünkbe kulcsot a modern dráma zárainak felnyitásához. Epikus elemek térhódítása, előtérbe nyomulása — itt is, ott is; nagyobb távlatokat bevilágító, több dimenziót befogó szemlélet ennél is, annál is, a színpad csábító illúzióival leszámoló magatartás. „A mi kis vú- roíunk”-ban is, meg a „Koldúsope- rd”-ban is. Lám, „drámaiattnn” elemek sora fűzi össze a „képrombolókat.’’ Csak akkor látjuk köztük a különbségeket, ha bátran és határozottan felvetjük a kérdést: miért és\ kinek, milyen szándékok és célok bontják fel a hagyományos dráma- keroteket.

És itt hadd utaljunk Kardos Lászlónak a napokban Miskolcon tartott előadására a szocialista irodalom rokon és eltérő vonásairól. Az egybevetések során szólt a mai polgári irodalomnak némely közös jegyéről, így a csüggctcg világérzésről, az út- vesztettségröl, az egyszerűnek vi- szolygó kerüléséről, az eszmei zűrzavarról. A szocialista alkotások jellemző vonásaként emelte ki a történelmi optimizmust.

Magyarázatával élve, más-más helyre kell tennünk Priestley, Anouilh és társai műveit, és másmás helyre Brecht, vagy a nálunk is ismert Pavel Kohout drámáit.

Mert Brecht számára a színház nem valamiféle drámai ügyeskedés és bűvészmutatvány helye, nem is az öncélú kétkedés fóruma, vagy az emberi tisztesség és az igaz eszmék temetője, hanem ítélőszék, emelvény', erkölcsi intézmény, ahonnan harsányan világgá kiáltja; „Légy ember és maradj ember!”

Az a fajta ítélkezés, amely a formabon tűs katalóguslapjára egymás mellé írja Thornton Wilder és Brecht nevét, még az imént, jellemzett különbségtevést is áthidalja a „nyu- gati” jelző bevetésével. Eszerint a vélekedés szerint a dráma felfrissülése, megújulása, eddig rejtett útjainak feltárása nyugati eszmeáramlatokhoz, nyugati irodalmi törekvésekhez és mozgalmakhoz kapcsolódik. A szocializmus építésével összefüggő drámai mondanivaló — vélik — csakis hagyományos, sablonos színpadi keretekben képzelhető el.

/Vtinderre inat az ói t hiívunuerre in est vetkőztünk,

mintha Alaxej Arbuzov szovjet szerzőnek a Miskolci Nemzeti Színházban bemutatott, drámája számára elsősorban az biztosítana megkülönböztetett helyet és figyelmet, hogy formabontó, hanem inkább azért, hogy érzékeltessük, milyen elevenen kapcsolódik a világirodalom áramkörébe a szovjet irodalom.

.Miért kell ezt egyáltalában hangsúlyozni? Azért, hogy mindenki megértse: az a végtelenül és mérhetetlenül gazdag valóság, amely az új szocialista társadalom építésével tárul elénk, pazarul szórja a témákat, a konfliktusokat, a legszínesebb szituációkat és a formai megoldások ezernyi változatát is — a színpad, a modern drámaírás számára. S ha ez a drámaírás a forma- bontás útját is választja, áthatja, átfűti a forró eszmeiség, az emberbe vetett mélységes hit, a történelmi optimizmus.

Ha már drámatörténeti

műfaji e’1 álról közeledtünk az Egy szerelem torién ének megértéséhez, lényegének és jelentőségének megséghez, a brigádhoz, hogy már Vál- ját is a közösség gyógyító, formáló, felemelő erejéhez tudja kapcsolni.

Amikor az első kép ismétléseként a darab utolsó perceiben Válja a hídnál visszaint Viktornak: viszontlátásra — érezzük, a köd végleg felszakadt: két ember az összekötő emlékek finom láncában, felszabadult lélekkel, a közösség kiszakít- hatatlan részeként új útra indul, amelyen sokszor lesz még találkozásul:.

*

/•ni a kezdő és zéró kép

között feszül, ami viharokat kavar és csendesít, ami felkorbácsolja és elpihenteti a lelkeket, új, meg ói változatokat teremt az egymással és önmagukkal küzdő emberek kapcsolatában, ami törvényszerűen motiválja és hitelesíti az alakok fejlődését — egyszóval a dráma belső logikájának megragadása: izgalmas, nagyszerű, igényes feladat elé állította a darab rendezőjét. Szilágyi Albertet. Munkáját megkönnyítette az a lény, hogy az egész színház megkülönböztetett, ünnepi feladatként kezelte a mű méltó színrevite- lét. Szilágyi rendezői alkotása mögött sok töprengést, elmélyülést, útkeresést, nemes, szép gondokat érzünk. A darab egyfajta szimbolizmusának megvilágításával szerettük vplna azt is érzékeltetni, hogy helyesnek tartjuk azt a rendezői törekvést, amely az általános érvényű mondanivaló gyakran tételes kiemelésére irányul.

És itt szólni kell a kórus helyes értelmezésének rendkívül bonyolult problémájáról, Narrátor-e, vagy a görög sorstragédiák modern változata? Nehéz eldönteni! Megítélésünk szerint, Szilágyi rendezői felfogása és munkája következetes és egységes. Éppen, mert a darab sokrétű eszmeiségének világos kibontására vállalkozik, a kórus magyarázó és hangulatkeltő szerepét húzza alá. Hogy a kórus, illetve ennek tagjai néha naiv és talán lapos bölcsességeket szólaltatnak meg, máskor meg bosszantóan megakasztják az izgalmas cselekmény kibontakozását — nem a rendező tévedése, hanem a darab dramaturgiai fogyatékossága.

Szilágyi Albert kulturáltságát tartalmas, igényes megoldások mutatják: a kezdő és záró kép roppant hangulatos, kifejező beállítása. A reggeli vidámság és a halálhír okozta riadt csönd közti éles kontraszt, Válja beszámolója a már halott, de az asszony képzeletében visszatért férjnek.

Az előadás ritmusa jó érzékre vall Talán az esküvői jelenetbe több elevenséget és némi szertelen vidámságot kellene belopni. Ilyen tekintetOrszágszerte megalakultak a vegyipari védnökséggel foglalkozó operatív bizottságok

Tíxexer vegyipari szakmunkást képesnek ki a második ötéves terv idején

A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán elfogadott, a népgazdaság további fejlesztésére vonatkozó irányelvek egyik legfontosabb feladatként jelölik meg a vegyipar fejlesztésének meggyorsítását. A KISZ Központi Bizottsága határozatot hozott, hogy védnökséget vállal a vegyiparban. A KISZ I. kongresszusa jóváhagyta e régebbi határozatot. Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára ezzel kapcsolatban nyilatkozott az MTI munkatársának:

— A KISZ-bizottságak mellett — mondotta — Budapesten, Veszprémben, Kazincbarcikán, valamint több vállalatnál — ahol vegyianyagokat, vagy vegyipari gépeiket gyártanak — már megalakultak az operatív bizottságok és a vállalat vezetőivel tervet készítettek. Meghatározták a legfontosabb feladatokat, anvlyek elvégzésével segíthetik az előírt határidők lerövidítését.

Pataki László a továbbiakban elmondotta, hogy a KISZ-védnökség vállalása a tervezés, a beruházás és építkezéseiken túlmenően kiterjed a "zakmunkás-képzésre is. Az ötéves terv idején tízezer új vegyipari szakmunkásra lesz szükség. A vegyipari vállalatoknál jelenleg túlnyomó többségükben betanított, vagy segédmunkások dolgoznak. A feladat az, hogy ezekből rövid idő alatt szakmunkásokat képezzenek. Erre vonatkozólag a KISZ Központi Bizottsága, valamint. a Nehézipari Minisztérium vegyipari főosztálya megfelelő intézkedéseket dolgozott ki.

— Az országban jelenleg három vegyipari technikum működik. A vegyipar nagyarányú fejlődése újabb technikumokat követel, illetve a meglévőkben a tanulók létszámának emelését. A fiatalok képzésére vegyipari tanulóintézetek létesülnek, ahonnan jól felkészült szakmunkások kerülnek majd az iparba.

— A KISZ Központi Bizottsága az importált gépi berendezések szállításának meggyorsítására — a Dunai Cement és Mészmű építkezéseinél jól bevált módszerhez hasonlóan — kapcsolatba lén a lenini Komszomol Központi Bizottságával, valamint a Szabad Német Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával, s kéri majd segítségüket.

— Elhatároztuk továbbá, hogy az építőipari, valamint a géneket gyártó és szállító vállalatok KIRZ-szorveze- tei részére ..Ifjúság a vegyiparért'1 feliratú bélyegzőket adunk ki. A

KlSZ-szervezeieií a munkalapokat ezekkel lebélyegzik, s ennek alapján a szükséges alkatrészeket a fiatalok soron kívül készítik el.

A KISZ Központi Bizottsága ugyancsak elhatározta, hogy azokat a fiatalokat, akik a vegyipari gyárak építkezéseinél, a gépi berendezések gyártásánál kiemelkedő eredményt érnek el, megjutalmazza.

Pataki László elmondotta még, hogy egyes helyeken késés tapasztalható az új vegyipari gyárak terveinek készítésénél. Ezért a tervező irodák KISZ-szervezeteinek legfontosabb feladata segíteni a fiatal mérnökök bevonásával a tervek mielőbbi elkészítését, s ahol szükséges, a helyszínen is ellenőrizni a tervek helyességét.

— Egyes vegyipari gépeket gyártó vállalatoknál nyersanyag, vagy alkatrész-problémák mutatkoznak, ami abból adódik, hogy a kooperáló vállalatok között még nem alakult ki a kellő együttműködés. Feltétlenül szükséges, hogy ezek a vállalatok KISZ-szervezetei szoros kapcsolatot alakítsanak ki. s azonnal jelezzék a hiányosságokat, liogv tudjanak azon minél gyorsabban segíteni — fejezte be nyilatkozatát a KISZ Központi Bizottságának tátikára. (MTI)

ben áradó jókedv és életöröm hatja át a Váljáék gyermekeinek megszületését követő perceket.

Suki Antal halk díszleímegoldásal, szinpadkompdzíciói kitűnően szolgálják a rendező; elgondolásokat. Németh Uona jelmezeinél itt-ott valamiféle hibás vulgáris szemlélet érvényesül. Jelentéktelen például a női narrátor ruhája. örvendetes és helyénvaló Szergej eleganciája. A világítási effektusok szépek és hatásosak.

*

Vendégszínésznőt, Gyimessi Pálmát üdvözölhetjük a dráma különöst a nehéz, összetett női főszerepében. Megragadóan szép alakítása őszinte ürömünkre szolgál. Pillanatokon belül atmoszférát teremt maga kőiről. Mindig olyat, amilyen hitelessé, igazzá varázsolja a figurát és a szituációt. Nagyon finom eszközökkel él. A világban ide-oda röpködő, könnyelmű Válja kiszámíthatatlan kedélyhullámzásait, felelőtlen játékait, csábító csapongásait úgy érzékelteti, hogy azért elhatárolja magát — szerintünk a szerző szándékai szerint — a vaskos színektől és a közönségestől. (Ez a Válja csapodár, élvhajhászó is, de nem prostituált. Ha az lenne, Szergej közeledése hozzá valószínütlenül hatna).

Gyimessi Pálma még emlékezetesebb élményt nyújt a szerelem és a család szépségeire rátalált asszony örömének, ragaszkodásának és aggódásának megfogalmazásával. Megrendítő hatást kelt és mélységesen megrázza az embert a halott Szergej- nek panaszkodó, vele meghitten társalgó özvegy fájdalmas perceiben. Szívesen, szeretettel fogadtuk a tehetséges színésznő megnyerő művészetét.

Igen szerencsés választás volt Polgár Géza Viktor szerepére. Nem elsőízben bizonyította be, hogy igen jó képességekkel rendelkezik markáns arcélek megrajzolására, kemény vonásokkal jellemzett figurák életre- keltésére. Csak úgy sugárzik belőle a természetesség. Néha talán szögletesnek, vaskosnak tűnik, de ebben nagyon is jellemző erő rejlik. Érdekes, hogy néha kimondottan ellenszenvesnek érezzük és hirtelen úgy véljük, valamicskét tompítania kellene. De nem! Az alakításnak van igaza. Viktor ilyen! Hirtelen indulatos, de önmaga kritikus vizsgálatára mindig kész, kirobbanó, de önmagát fegyelmezni is tudó fiú. Polgár Géza dinamizmusa igaz, hiteles és meggyőző.

Szergej — színészi szempontból kevésbé hálás feladat. Csiszár András a tőle megszokott lelkiismeretességgel, csiszolt eszközökkel oldotta meg. Szergej tiszta szándékait, feleségéhez való odahajlását, a családja és munkája iránti kapcsolatait finom lírával fogalmazta meg. Amikor szerelmi rajongásától fűtve táncolva jön a brigádszállásra, azt kissé mesterkéltnek érezzük.

Gáti György pompás színfolttal

gazdagítja az előadást. Az életből kitűnően ellesett vonásokból gyúrja össze szívet melengető kedves alakká Sztyepánt, aki addig-addig zsörtölődik fiai, a brigádtagok miatt, meg az őt észre nem vevő nők miatt, mígnem találkozik „végzetével.”

M&thé Éva sokoldalú tehetségének, mindig gazdagodó művészi egyéniségének újabb szép bizonyságát adta Larisza érdekes figurájában. A magára maradt, s már-már minden szép reményét és illúzióját elhullató, öregedő nő mindig elszomorító hangjait üti meg. Végül mégis megérkezik az élettárs, de már kissé későn? nem kavar fel nagy szenvedélyeket, csupán a csöndes oltalmat, a bágyadt napfény cirógató melegét ígéri. Máthé Éva ezt nagyon hitelesen érzékelteti.

A brigádtagok közül Rogyik állás- foglalása, magatartása a darab több pontján jelentősen befolyásolja a cselekmény alakulását. Ebben a szerepben Verdes Tamás mutatkozik be hitelesen. Egy-egy sajátos, éles arcéit rajzol meg Horváth Sándor, Gyar- mathy Ferenc. Varga Irén, Balogh. Emese. Az ünnepélyes tónus, a ma- gyarázó közlés és a cselekményben való aktív részvétel váltakozik a rendezői elképzelések szerint, a kórustagok: Bceze. Ida, és Haraszin Tibor, nehéz feladatot jelentő, stílusosan megoldott alakításában.

Az Egy szerelem történetének bemutatása megnyugtató és biztató előrelépés a miskolci színház életében.

Sárközi Andor

ragadásához, hadd folytassuk hangszerelésének, előadásmódjának, bizonyos hangulati effektusainak elemzésével.

Az azonos kezdő és záró kép — megragadó csendélet az A.ngara to- lyór.ál. Partjain hatalmas arányú erőmű építése egyesít ezer és ezer munkáskezet. A gigantikus vállalkozás újfajta kapcsolatokat teremt az emberek között. Hogy valaki betölthesse itt hivatását, n jelentéktelennek tűnő tevékenységnek is odaadhassa magát — látnia cs értenie kell az egészet. Nem csupán az építkezés egészét. Annál is többet! Égy új, nagyszerű világ formálásának, o kommunizmus építésének egészét. Elképzelhető-o ez az odaadás a .holnapra figyelő fénylő .tekintet nélkül?! Emelkedettség és pátosz nélkül?! Érzelmi telítettség és líra nélkül?!

Arbuzov ereje abban is rejlik, hogy megóvja magát a szenvíelen- ség és hűvös objektivitás pózától — bátran és áradóan alkalmazza a pátoszt, a lírát, az érzelmcsséget.

És hiteles marad.

Csakis ezáltal válik hitelessé.

Az Angara folyón ugyanúgy űzik, kergetik egymást a hullámok, mint századok, évezredek óta. Mélye ősi titkokat őriz. Habjaiban évmilliók ereje feszül. Minden a régi az An- garánál — mégis ujjáformálódik, nő, izmosodik, igazabbá válik partjain az ember, aki arra vállalkozik, hogy a folyó ősi nyugalmát, szeszélyét és *íékoveszlcllségét energiává, építő, alkotó erővé változtassa. Így válik jelképpé a folyó. Akkor is, amikor Szergcjt, az odaadás, a hűség, a tisztult munkaerkölcs megtestesítőjét követeli áldozatul. Igen, a nagy ügyért vívott harcban néha a legjobbak esnek el, hogy példájuk, áldozatuk elővarázsolja az emberek lelkében szunnyadó hősi vonásokat, életre keltsen már-már széthulló embereket és közösségeket. Arbuzov nagyszerűen ért a szimbólumok nyelvén is.

Érteni kell a nagy egészet! Ez a dráma alapvető tanuságtétele. Ennek tükrében válik világossá a darab három hősének, Váljának, Viktornak és Szergejnek kapcsolata, sorsuk, fejlődésük.

Miről vallanak az első jelenetek? Válja még semmit sem tud a nagy egészről. Eszményekkel, közösségi életfelfogással, nemfes törekvésekkel nem terheli lelkét. Kedélye, vonzalma úgy csapong, röpdes, mint az ágról-ágra szálló madár. Könnyed és könnyelmű. Közönyös és romlottságra hajló. Amolyan — „olcsócska.”

Viktor némely tekintetben "okona. Megbízható munkás, becsületes barát, de gondolkodása, életfelfogása, magatartása felszínes. Partnert keres, de nem élettársat. Gondtalanul, önfeledten jár-lcél a világban. Nyers és faragatlan egyéniség, de nem bántó. Olyan, mint a terméskő, amely megmunkálásra, csiszolásra szorul.

Szerecj — brigádvezető. Józan és okos. Munkában és emhorsécberi ’rundi" l-het rá számítani. Vi'áaornn lati a a beivé!. szerepét a. hatalmas arányú énít^sbon. Kóló po’itibni és kulturális felvértezettsésgel pontosan ismeri az. összefüggéseket. Tiszta ember.

És miről vallanak az. utolsó jelenetek?

Válja gyermekeiért élő. érett, kiforrott anyaként, az özvegyi sors nehézségeit türelmesen vállaló, az otthonra találás szépségeihez és a felszabadult szerelem gyönyörű emlékeihez szívósan ragaszkodó asz- szonyként lép elénk, aki végül -a közösségben feloldódó, a közösségért is élni tudó építővé, az Angara emberévé és harcosává formálódik.

Viki or szívéről egy önmaga számára keservesen tisztázott és sokszor megszenvedett szerelem Valin iránt leolvasztotta a cintamus, a féktelenség, a gőg kemény kérgét. Eljutott a nagyszerű felismerésig, amelynek igazságáért bátran kiáll: ..Senki sem élhet fél életet. Az embert eszmei és érzelmi gazdagság, a munkás és becsületes élet, társainak és párjának megbecsülése és segítése jellemzik.”

És Szergej? Két gyermeket — a jövő ígéreteit — kimentett a folyó kegyetlenül ölelő karjaiból, de ő maga hullámsírba veszett. Tisztességének és oly gyorsan kivirágzóit szerelmének finom, friss nyomai azonban tovább élnek a családi fészek minden zugában és Válja szívében.

A darab legfontosabb mondanivalója: Válja átalakulásának megragadó igazsága. Egy tiszta szerelem forrósága lobbantja lángra lelkében a meghitt vonzódás tüzét, juttatja el a valakihez való tartozás szükség- szerűségének elfogadásáig. Innen már nincs messze az út annak felismei'é- séhez, hogy ez a szerelem azon a társadalmi talajon virágzik és virágoz- hatik csak ki, amely más vonatkozásban olyan nagyszerű célokra tömöríti az erőket, mint egy óriási erőmű megteremtése.

A darab másik jelentős mondanivalója: Viktor belső ellentmondásainak feloldása, nagy konfliktusainak lezárása és ennek gazdag konzekvenciái. Legjobb barátja „csapja le” kezéről a lányt, akit mégiscsak szeretett. Ráébred erre, és magánosán, saját törvényei szerint akar élni. Ez azonban sohasem lehet tartós megoldás. Viktor úgy tér vissza a közösEgy szeretem története

Arbuzov drámájának bemutatása a Miskolci Nemzeti Színházban