Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

4

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Vasárnap, 1961. Janafir 2t.

Ä Szorgalom Tsz szorgalmas tagjai

A távirógép már karácsony előtt hírül adta. Károlyfalva életének ** nagy eseményét. Szorgalom néven 177 taggal termelőszövetkezet alakult. Együtt az egész falu, az egész határ. Most, amikor újonnan alakult tsz-járásokról tudunk, kérdezhetjük: miért számít eseménynek: a károlyfalvi sorsforduló? Mit teszngk itt, hogy a falu halárán túl emlegetik a károlyfalvi példát?

Nem könnyű a választás, félre kell tenni olyasmit, amihez évelt során hozzá idomul az ember. Sok belső harc után születik meg az elhatározás. De még ha kiírják a tábla mellé azt, hogy X falu termelőszövetkezeti község, még ez csalt- a választásról tanúskodik. A jószándékot a környezetet formáló akarat, cselekedet mutatja leginkább. A károlyfalvi példát éppen az adja. hogy nemcsak szándékokkal találkozhatunk, hanem jelentkeznek a munka első rügyei is. Nem is akárhogyan.

Károlyfalván régtől értenek a gazdálkodáshoz, s ez a hozzáértés mindig szorgalommal párosult. Sok vágójószágót, tejterméket kapott innen a járás. A téli esték ezüstkalászos tanfolyamain már régebben közel férkőzött az emberekhez a belterjes gazdálkodás gondolata. A kavicsos föld is erre szorította az itteni parasztembereket. ■A hegyilegelők illatos, zamatos füvén nevelt marhák á legjobb tejet adták a környéken.

— A termelőszövetkezetben is belterjes gazdálkodást folytatunk! — határozták el egyhangúan Károlyfalván. S ezt nemcsak mondták, nemcsak afféle fogadkozás volt, mondván, így időszerű, vagy mert jól hangzik. Már neki is lendültek teremtő buzgólkodással a munkának.. Több jószágnak nagy istálló kell. Meg is lesz. Ezt példázza már az a 150 köbméternyi kő, amit a hegyekből termeltek ki. Az erdészettől igényelt fát is döntögetik, mert sok minden kell a tervbe vett 100 férőhelyes istállóhoz. Azért vállalták a kitermelést, hogy minél kevesebb pénzt kelljen kiadni. Még a hirtelen támadt hideg sem tudja otthon tartani az embereket. Jól tudják, ha eljön a. tavaszi munkák ideje, már nemigen lehet mással, mint a földekkel foglalatoskodni.

\/J ar az alapolcat is kiásták volna, ha kijelölik a tanyaközpont vég- leges helyét. Csak éppen az a bökkenő, hogy a kiszemelt helyre valami transzformátor épülne. Az Országos Villamosépítö Vállalat mondja ki a végső szót és most erre várnak.

S amíg a fagy nem vont kemény páncélt a föld fölé. addig mást is láthatott itt a kíváncsiskodó. 17 holdon, a traktoreke nyomán átalakult a rét szántófölddé. Amint az idő engedi, újabb területet alakítanak át termővé, amibe tavasszal majd kukoricát ültetnek. Az ilyen cselekedetek láttán eltörpül a szó, amely az elismerést tolmácsolná. Olyan cselekedetek, tettek ezek, amelyek valóban önmagukért beszélnek, mutatják az életrevaló fiatal közösség erőteljes szárnybontogatását. A tsz a tanácselnök szobájában ütötte fel a tanyáját. Még nem alakult ki a könyvelés, de máris tudják, mit kell tenni. Az elkövetkezendő lépésekről, a jövőről is úgy beszélnek itt — mondja, azt akár a tsz-elnök — ifj. Velti Vendel, vagy a tsz többi vezető tagja — mintha nem is néhány héttel ezelőtt kezdődött volna a közös gazdálkodás. Igaz. vannak „névtelen” segítői is a tsz-nek. Itt van a Lenin kohászatból jött Nagy Imre elvtárs, a diósgyőri vasas. Dr. Palka István a járási tanácsról. Miért névtelenek? Azért, mert itt-tartózkodásukkal ők is inkább a cselekedetei akarják példázni, mini a cicomás, szép, keveset érő szavakat. Segítenek az első lépésekben, s amikor adódik egy bökkenő, egy kis torpanás, akkor az ő hozzáértésük segíti át a Szorgalom Tsz tagjait.

Egy közös gazdaságban sok mindent másként keil csinálni, mint az 5—10 holdon. Többet is csak úgy képes adni, ha- jobban, korszerű-bben termel. Ilyen gazdasághoz, ahol tóbbszáz holdnyi területet kell meg- műi clni, már úgy kell a gép, mint a napfény a friss hajtásnak. Tanakodtak is sokat a károlyfalviak. Hogyan legyen, mint legyen? Hogy ki kezdeményezte, már nem tudnák megmondani, de valaki eltalálta: vegyünk traktort! Az emberek összenéztek, meghányták-vetették a dolgot, s az lett a vége, hogy mindenki a zsebébe nyúlt. Tehetségéhez mérten ki 3. ki 2, ki 4 ezer forintot adott. így került össze a 45 ezer forint, ami a leendő új traktor vételárának 25 százalékát adja, s megteremti az alapot a vásárlásra. S ezek a megtakarított forintok, amelyeknek lett volna helye máshol is, a háztartásban, a ház körül, nemcsak egyszerűen egy ősz- szeget mutatnak, hanem ennél sokkal többet: hitet, meggyőződést, kiállást a. tsz mellett. Egybe került a pénz és csakhamar elküldték iskolára Burger Fóriánt, a géppel szívesen bíbelődő fiatalembert.

j\J éhány hét telt el termelőszövetkezet alakulása óta, s már apró 1 részletekben is megfogalmazták a jövőt. Tudják azt, hová építik a melegházat, hol alakítják ki a sok pénzt biztosító kertészetet, a. kuksj- ricagórét, meg a többi közös létesítményt.

A tavasz sem éri készületlenül a fiatal termelőszövetkezetet. Egy bizottság sorra járta a házakat, egyenként beszélgetett valamennyi taggal, azok hozzátartozóival. A beszélgetésnek az lett az eredménye, hogy elhatározták, ki mennyi földnek művelését vállalja. így most már a tervben biztosan szerepel 6 hold cukorrépa, 40 hold burgonya, 60 hold kukorica. Ez már a vállalásokból következik. Mindez már azt sejteti, nem támadnak munkaerö-gondok tavasszal, nem nyomja el a kukoricát a gyom, s ha az időjárás kedvez, szépen nő a cukorrépa, s a többi vetemény is.

Ezek a hírek járják a károlyfalvi Szorgalom Termelőszövetkezetről. A név mintha jelkép lenne, valóban híven fejezi ki a tagok cselekedeteit, tevékenységeit. Ha a további lépések is úgy következnek, mint az eddigiek, még jobban rászolgálnak a Szorgalom névre.

Garami Ernő

Kisgyor is

termelőszövetkezeti község lett

A miskolci járás egyik legészakibb fekvésű községe, Kisgyőr is . termelőszövetkezeti község lett. Az 1958-ban alakult Alkotmány Termelőszövetkezetbe 386 tag kérte a felvételét, mintegy 1600 kh. földdel.

Az alakuló közgyűlésen megjelentek azok az elvtársak, akik a szervezés során is komoly segítséget adtak. Ott volt Valkó Márton elvtárs. a Lenin Kohászati Művek igazgatója, Váradi Ernő elvtárs, a járási pártbizottság titkára, Kiss Lászlóné, a járási nőtanács titkára és Deák Ferenc elvtárs, a járási tanács vb. mezőgazdasági osztály vezetője.

Az alapszabály megvitatása és elfogadása után megválasztották az új vezetőséget. A tsz elnökévé egyhangúlag Gergely Gyula vb. elnököt, elnökhelyettessé Varga Jánost, mezőgazdásszá Czeglédi Gyulát választották meg, A termelőszövetkezeti tagok nagy lelkesedéssel vállalták, hogy minden bevitt hold föld után 20' kg árpát, 20 kg burgonyát és 3 kg kukoricát visznek be a közösbe, amit az új terményből természetesen visszakapnak. ' Vállalták továbbá, hogy minden tsz-tag egy tyúkot és egy zsákot is bevisz a közösbe, hogy ezzel is elősegítsék a baromfitenyésztés megvalósítását és a gazdálkodás megkezdését.

A közgyűlésen felszólalt tsz-tagok Ígéretet tettek arra, hogy úgy a saját maguk, mint a népgazdaság további fejlesztése érdekében becsületes, jó munkát végeznek.

Vitára bocsátjuk:

ÖTÉVES TERVÜNK TELJESÍTÉSE

igen komoly feladatok elé állítja népgazdaságunkat. Pártunk VII. kongresszusa, mint megvalósítható célt javasolta dolgozó népünknek: gyorsítsuk meg a szocializmus építését.

ban, aktívákon, taggyűléseken, termelési értekezleteken megbeszélték az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Sikerült megértetni, ’hogy a műszaki fejlesztés nem öncélú tevékenység.

nosak az egyre nagyobb méreteket öltő bri^ádmunkák. A pártszervezetek. a szakemberek és a dolgozók be* vonásával megvizsgálnak egy-egy munkaterületet és konkrét javaslatokat tesznek a jobb munka érdekében.

A kongresszusi határozat nem kisebb feladatokat szabott meg: az 1958-as színvonalhoz képest, az ipari termelés a második ötéves terv végére legalább 65—70, a mezőgazdasági terhelés 30—32 százalékkal növekedjék.

A szocializmus építésének meggyorsítása, az új ötéves terv célkitűzéseinek maradéktalan végrehajtása nem kis dolog. A célkitűzés nagy, de nem elérhetetlen! Pártunk VII. kongresszusa a feladatok felvázolása mellett konkrétan megmutatta a végrehajtás módját is. Egyik ilyen eszköz: magasabb szintre kell emelni a termelés pártellenőrzését.

Az elmúlt években értünk el eredményeket a termelés pártellenőrzése területén. Változáson ment át a pártellenőrzés egész tartalma, módszere. Sokat javult a pártszervezetek felkészültsége, irányító és ellenőrző munkája. Pártszervezeteinknél igen helyesen az elmúlt években ' előtérbe került a termelés kérdéseivel való foglalkozás. Mint ahogy a megyei pártbizottságnak a brigádvizsgálata is bizonyítja, a pártszervezetek munkaterveibe rendszeresen beütemezik az időszerű termelési i feladatokat, amelyek a gazdaságosság, a termelékenység és a munkaverseny javítására irányulnak. A tiszapalkonyai párt- végrehajtóbizottság például időközönként megtárgyalja a hőerőmű termelékenységi helyzetét. Egyik ilyen megbeszélésen megállapították, hogy a termelékenység növekedését gátolja a felesleges létszám alkalmazása, amelynek következtében üzemen belüli munkanélküliség keletkezett. Ennek alapján a vállalatvezetés megkezdte a létszám tervszerű leépítését. Hasonló módon cselekedett az Ózdi Kohászati Üzemek párt-végrehajtóbizottsága is, — rendszeresen megvitatják az üzem termelési kérdéseit. Az elmúlt végrehajtó bizottsági üléseken a termelékenység, az önköltség alakulása, s az ezzel kapcsolatban teendő intézkedések szerepeltek a napirenden. Az ormosbányai párl-végre- hajtóbizottság az utóbbi időben a főgondot a szén kalóriatartalmának növelésére, a robbanó- és a faanyag felhasználásának csökkentésére, a gépi termelés bővítésére irányította.

Hogy a pártszervezeteknek javult a termelés pártirányító munkája és nagyobb gondot fordítanak a termelékenység növelésére, a minőség javítására, s általában a gazdaságosabb termelésre, a következő példák is bizonyítják.

A LENIN KOHÁSZATI MÜVEKBEN a nagyüzemi pártbizottság a vállalatvezetéssel megbeszélve, az alapszervezeteknek az anyagkihozatal javítását adta feladatul, amelynek alakulásától nagy mértékben függ az egyes gyárrészlegek gazdaságos termelése. A Tiszapalkonyai Hőerőműnél az egyik lakatos szakmunkás taggyűlésen javasolta, milyen módon lehet a kazánok szelepcsere idejét lerövidíteni. A pártvezetőség a vállalatvezetésnél szorgalmazta a javaslat mielőbbi megvalósítását, s azóta az elvtárs elképzelése szerint történik e munka elvégzése. Felkarolták azt a javaslatot is, amely a tárolt szén kalóriacsökkenését, illetve póriasát, meggyulladását akadályozza meg. Az ormosbányai pártszervezet komoly gondot fordít a szén kalóriatartalmának olyan módon való növelésére, hogy minél kevesebb meddő vegyüljön a kitermelt szén közé. E feladatot taggyűléseken, termelési tanácskozásokon rendszeresen napirenden tartják. Hasonlóan foglalkoznak az acéltamos frontfejtések alkalmazásával, amellyel nagymennyiségű bányafát takarítanak meg. Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztóművében a nagyüzemi pártbizottság és az üzemegység pártalapszervezetének a javaslatára kezdték meg a kisgépesí- tés terveinek kidolgozását. A durvahengermű pártszervezete pedig keresztül vitte, hogy a beépített bugafordítót a kezdeti ..idegenkedés ellenére is használják, amely nagy mértékben csökkenti a baleseti lehetőséget. Ugyancsak az ózdi nagyolvasztómű II. pártalapszervezetének kezdeményezésére indult meg a tisztasági verseny, amely szintén a munka biztonságát szolgálja.

ELŐRELÉPÉS TAPASZTALHATÓ

— s ebben része van a termelés pártellenőrzésének, a pártszervezetek segítségének — a műszaki fejlesztésben, az új technika elterjesztésében. Pártszervezeteinknek sikerült megértetni a dolgozókkal, vezetőkkel, hogy az igen fontos kérdés. Nagyon helyesen, nem egy üzemben, bányálianem a munka-termelékenység emelésének leghatékonyabb • eszköze. Olyan feladat, amelyet csak a dolgozó tömegek aktív részvételével lehet eredményesen megoldani. Ezért a műszaki fejlesztés bonyolult, sokrétű feladatainak megoldása csakis a dolgozók között folytatott politikainevelő felvilágosító munka eredményeként várható. Az Ózdi Kohászati Üzemek párt-végrehajtóbizottsága például egyik végrehajtó bizottsági ülésén a gyár műszaki intézkedési tervét tűzték napirendre és részletesen megbeszélték az ezzel kapcsolatos intézkedések tapasztalatait, s a további tennivalókat.

Igen helyes módszer, hogy a párt- szervezetek vezetői az eredményesebb pártirányítás és ellenőrzés érdekében kialakították a pártcsopor- tokat. A pártvezetőség a pártcsoport- bizalmiakat rendszeresen összehívja, s megbeszéli velük az adott feladatokat. A pártvezetőségeknek a bizalmiak jelentik azt a gerincet, amelyen keresztül is biztosítani tudják a termelés pártellenőrzését, a párttagok összefogását és mozgósítani lehet a dolgozókat egy-egy fontosabb, termeléssel kapcsolatos kérdésre. A tapasztalat az, hogy megyénkben mind a pártcsoport-bizalmiak eligazítását, mind a pártcsoport-értekezleteket időben, rendszeresen megtartják. Pozitív vonatkozása a pártcsoportoknak, hogy gyakran kezdeményezően lépnek fel egy-egy munkafolyamat gyors elvégzése, vagy a munkafegyelem érdekében.

A PARTCSOPORTOK ilyen irányú munkájában azonban még bőven van tennivaló. A bányász pártszervezeteknél például évek óta megoldatlan, hogy nem tudják huzamosabb időre a pórtcsoportok tagjait egy munkahelyen foglalkoztatni. Ez nehezíti a párttagok összefogását, megismerését, nevelését, s természetesen a pártmunkát is. Nem egy pártcsoportnál és pártcsoport-bizalminál tapasztalható, hogy nem látja sem a csoport, sem a saját feladatát. Sőt, olyan is előfordult, hogy több helyen, a pártcsoportok csak formálisan léteznek, a pártcsoport-bizalmiak munkája leszűkül a tagdíjak összeszedésére.

Javulás tapasztalható az elmúlt években a termelés pártellenőrzésénél azon a téren Is, hogy a pártszervezetek szakítottak a gazdasági vezetők túlzott beszámoltatásával. Ma már gyáraink, bányáink pártszervezetei tudják és látják, hogy a termelés pártellenőrzése nein egyenlő a műszaki vezetők beszámoltatásával.

A beszámoltatásoknál meghallgatják a pártszervezetek vezetői a termelés különböző posztjain dolgozó gazdasági vezetők véleményét, s csak azután hoznak határozatot az adott feladatok megoldására. A műszakiakat általában már nem utasítják a párt- szervezetek vezetői, hanem pártszerű keretek között megbeszélik velük a leendő intézkedéseket. Különösen nagyot léptek előre ezen a területen a Lenin Kohászati Művek és a DI- MÁVAG pártszervezeteinek vezetői. Ennek következtében a műszaki vezetők igénylik a pártszervezetek segítségét, szívesen veszik azt, s a hozott határozatokat igyekeznek valóra váltani. A pártszervezetek vezetői nrta már tudják, hogy a túlzott beszámoltatás, a műszaki vezetők adminisztratív úton való felelősségrevoná- sa többet árt, mint. használ az ügynek. Előrelépés tapasztalható abban is, hogy a pártszervezeteknek lényegesen jobb a kapcsolata a műszaki vezetőkkel, mint régebben. A kölcsönös bizalom, egyetértés jellemzi e kapcsolatot. Mindkét félről egyre jobban megértik az elvtársak, hogy csak a közös munka hozhatja meg a várt eredményt.

MEGYÉNK EGYRE TÖBB PART- SZERVEZETE helyesen felismerte, hogy a termelés pártellenőrzése mellett igen komolyan elősegíti a termelést, ha a pártszervezetek hasznos tanácsokat nyújtanak a mindennapi munkához. A pártszervezetek vezetői azonban csak úgy tudnak tanácsokat adni, ha ismerik a fprmeléssel kapcsolatos problémákat. A DIMÁVAG nagyüzemi pártbizottsága ennek érdekében az alapszervi titkárok részére előadássorozatot tartott, ahol az »elvtársak megismerkedhettek a gyár legfontosabb, termeléssel kapcsolatos problémáival. * A tanácsadásnál, a termelés pártirányításánál igen haszA termelés pártellenőrzése színvonalúnak az emelése különösen fontos most, az 1961-es évben, mert hisz ez az esztendő ötéves tervünk első lépése. A legtöbb üzem vezetői, párt- szervezetei, szakszervezeti szervei már hozzá is fogtak az idei tervmegbeszélések előkészítéséhez, s ebben a munkában igen nagj' segítséget tudnak nyújtani a kommunisták és a púrtonkíviili dolgozók tömegej. Általában műszaki tanácskozásokkal kezdik az 1961-es és az ötéves terv előkészületeit. Itt a gyár gazdasági és műszaki vezetői és a pártvezetőség megvitatja a terv követelményeiből az üzemre háruló feladatokat. Az itt kialakult álláspontot sokhelyütt a pártszervezet még taggyűlés elé is viszi, s a termelési tanácskozást megelőzően, megtárgyalják azt üzemi tanácsülésen és szakszervezeti aktívaértekezleten is. Így, mire termelési egységenként a tulajdonképpeni termelési tanácskozásra sor kerül, a dolgozókkal már előre ismertették a tanácskozás főbb kérdéseit, s ők azok ismeretében tudnak felkészülni a vitára. Fokozni kell és lehet a termelés pártellenőrzését az 1961-es évben, mert az ötéves tervünk indulásától, s annak teljesítésétől igen sok függ. Függ, hogy meg tudjuk-e gyorsítani a szocializmus építését hazánkban, amely egyetlen dolgozónak sem lehet közömbös.

A SOK EREDMÉNY MELLETT

azonban, mint ahogy azt a megyei pártbizottság brigádvizsgálata is megállapította, hiányosság is tapasztalható a termelés pártellenőrzésének területén. Hogy csak a legveszélyesebbet említsük: ha jól mennek a dolgok, az üzemek, bányák teljesítik a gazdasági mutatókat, hamar lábra- kap az elbizakodottság, a gazdasági vezetők mellett a pártszervezetek vezetőin is eluralkodik a megelégedettség. Pedig a termelés pártellenőrzése nem időszakos feladat, azt á napnak minden órájában végezni kell. Hiányosság még a pártszervezetek munkájúban, hogy a pártalapszervezetek- nél lényegesen alacsonyabb színvonalú a termelés pártirányitása, mint az üzemi pártbizottságoknál. Ez pedig hiba, mert hisz a pártalapszerve- z.etek avatkozhatnak be á termelés menetébe a legközvetlenebbül. Hiányosság. hogy egyes pártalapszerve- zeteknél mun ka terveikben csak általában jelölik meg a termeléssel kapcsolatos feladatokat, mellőzik az üzem sajátos feladatait. Nem minden alapszervezetné] kielégítő a taggyűlésekre készített beszámoló, azok nagy általánosságban foglalkoznak a termelés kérdéseivel, a legfontosabb feladatok megoldására csak elvétve terjesztenek be határozati javaslatokat. Az ilyen taggyűlési beszámolók aztán azt eredményezik, hogy a taggyűléseken a hozzászólók alacsony színvonalon foglalkoznak a termelés kérdéseivel, a kommunisták tanácskozása gyakran termelési értekezletté alakul át. Hiba, I}ogy még üzemeinkben, bányáinkban a termelés pártellenőrzésébe nem sikerült megfelelő számú kommunistát és párton- kívüjit bevonni. Nem feledkezhetnek el pártszervezeteink arról sem, hogy a pártellen őrzésnek nemcsak a termelésre kell kiterjednie. A termelés, hogy eredményes legyen, egy sor más dologra is gondolni kell. Például az áruellátásra, a munkásszállások állapotára, a lakásproblémákra stb.

ÜZEMEL K, BÁNYÁINK PARtSZEUVEZL i^iil tehát az elmúlt években nagyot léptek előre a termelés pártellenőrzése területén, de még bőven van tennivaló. Bőven van tennivaló, mert a termelés pártellenőrzése még egyáltalán nem kidolgozott tétel, amit a gyakorlatban csak alkalmazni kell. A helyes, legjobban bevált módszerek a mindennapi munkában kristályosodnak. Cikkünkkel is az a célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet e kérdésre, s pártmunkásaink, gazdasági vezetőink, dolgozóink keressék, kutassák a termelés pártellenőrzése területén eddig legjobban bevált módszereket. A termelés pártellenőrzése mindannyiunk ügye! Éppen ezérf^ szóljunk hozzá a témához, s lapunk hasábjain keresztül mondjuk el tapasztalatainkéi.

Fodor László