Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

tä E5ZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1961. január 2*. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetém munkáját tárgyalta a megyei párt-végrehajtébizoitság A megyei párí-végrehajtóbizottság pénteki ülésén többek között a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem fejlődésével, munkájával, problémái­val és a továbbfejlesztés kérdéseivel foglalkozott. Az ülésen részt vett Orbán László elvtárs, a párt Köz­ponti Bizottsága^ tudományos és kul­turális osztályának vezetője, Rieglcr György elvtárs, a Művelődésügyi Mi­nisztérium műszaki egyetemi osztá­lyának Vezetője és az egyetem veze­tői. Orbán László elvtárs felszólalásá­ban többek között az alaposan előké­szített, körültekintő iskoláztatásra hívta fel a figyelmet. Oda kell hatni, hogy a miskolci és Borsod megyei középiskolákban érettségizett, jó elő­menetelő, jó képességű tanulók az eddiginél nagyobb számban kérjék felvételüket a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre. Foglalkozott az egyetem és a borsodi ipari üzemek, vállaló'ck műszaki-tudományos kap­csolatéival, amelyeknek fejlesztésé­vel jó r •^'gálátokat tehetünk a mér­nök” ' vek és elősegíthetjük a ter­melés műszaki színvonalának emelé­sét. Riegler György elvtárs ismertette az egyetem többesztendős fejlesztésé­nek programját. A megyei párt-végrehajtóbizottság több értékes javaslatot tett az egye­temen folyó szakképzés és nevelő- munka továbbfejlesztésére. Tettehet várunk as amevskai kormánytól Fide! Castro beszéde a kubai milicisták nagygyűlésén Fidel Castro kubai miniszterelnök pénteken este a havannai milicisták gyűlésén nagy beszédet tartott az új amerikai elnök beiktatásának alkal­mából. A mintegy százezer főnyi gyűlésen kijelentette: „Kennedy be­iktatási beszédeméit van néhány po­zitív vonása. Üdvözöljük a beszéd pozitívumait, de ha csak egyetlen szóban különbözött volna az Eisen­hower politikától, azt is örömmel fogadnánk”. A Kennedy-beszédben foglaltakra vonatkozólag kijelentet­te, hogy ha Kennedy új lapot akar kez­deni, a kubai kormány is új la­pot nyit. Ha az új elnök az Fasiszta tömeggyilkost ítéltek el Leningrádban Leningrádban befejeződött Günther Karro németajkú szovjet állampolgár bünpöre, A vádlottat, aki a második világháború alatt a leningrádi és a pszkovi területen a hitleri csapatok­kal együtt tömeggyilkosságokban vett részt, gaztettei után tizennyolc évvel fogták el. Karro beismerte bű­nösségét, s a bíróság tizenöt évi sza­badságvesztésre ítélte. Ebből öt évet börtönben kell cltöltenie. Az enyhe ítélet a szovjet igazság­szolgáltatás emberiességét bizonyítja. együttműködés békés útjára lép, sikert kívánunk neki. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kubai kormány tetteket vár az új amerikai adminisztrációtól, mert a tettek jobban beszélnek a szavaknál. Castro ugyanakkor rámutatott, hogy Kuba semmiféle gazdasági segélyt, vagy egyéb kedvezményt nem vár Washingtontól. Az általános katonai mozgósítás feloldásával kapcsolatban felhívta a milicisták figyelmét: „most visszatérünk munkánkhoz és ottho­nainkba. De készek vagyunk újra a lövészárokba menni, ha szülőföldün­ket veszély fenyegeti”. Nyugati hírügynökségek írják, hogy a katonai készültség meg­szüntetése mintegy háromszáz­ezer férfi és női milicistát érint. Politikai megfigyelők szerint Castro több mint kétórás beszédének békü- lékeny hangneme nyitva hagyja az ajtót az Egyesült Államokkal való kubai kapcsolat megjavítására. Az AP jelenti, hogy a statáriális rendelet alapján folyó bírósági tár­gyalásokat az ellenforradalmár ter­roristák bűnpereiben hétfőig felfüg­gesztették. Más jelentések szerint a kubai rendőrség két személyt letar­tóztatott, másik három ellen pedig körözést rendelt el. Bűnük az, hogy hamisított amerikai beutazási enge­délyeket árultak. (MTI) Korszerű kenyérgyárak épBünek megyénkben Borsod megye egyes vidékein — így elsősorban Mezőkövesd környé­kén és a sajóvölgyi ipartelepeken — a régi, elavult sütőüzemek már nem minden esetben tudták a lakos­ság kenyérellátását folyamatosan biz­tosítani. Ezért a megyei tanács ja­vaslatára Mezőkövesden és Kazinc­barcikán új, nagyteljesítményű ke­nyérgyárakat létesítenek. A mezőkö­vesdi kenyérgyár építésére 7 millió 794 ezer forintot fordítanak és abban naponta 120 mázsa kenyeret sütnek. A hat sütőterű üzem építését 1958- ban kezdték meg, s a munkákat ez év áprilisában fejezik be. A mezőkö­vesdi kenyérgyár felépülése után több mint 15 községet, valamint ideiglenesen a tiszapalkonyai ipar­telepet is ellátja majd friss, ízletes kenyérrel. A kazincbarcikai kenyérgyár épí­tését tavaly kezdték meg több mint 12 millió forintos költséggel. Ebben az üzemben két olajfűtésű félauto­mata kemencével szintén 120 mázsa kenyeret készítenek naponta. Az új üzemből nemcsak a környező telepü­lésekre, de a sajómenti bányavidékek községeibe is szállítanak majd ke­nyeret. A terv szerint az új gyárban 1962 júliusában kezdik meg a ter­melést. Hárman beszélgetnek [_J árman voltak, mindhárom vasutas. Az encsi vasút- * * állomás meleg várótermében beszélgettek, tá­masztván az egyik asztalt, s várakozva az esti vonatra. Nagyon időszerű téma foglalkoztatta őket. — No, mit kapott az asszony? — kérdezte az egyik, akinek kicsike bajusz ékeskedett az orra alatt. — Orrba ököllel — húzta e] a száját a kérdezett. — Mégis, ezret, kétezret? — játszotta meg a kíván­csit az előbbi, s aprócska bajsza alatt nevetésre rendez­kedtek a szájszéli ráncok. Valami szalonképtelenség tolakodhatott a férfiú nyelvére, mert szomszédja füléhez hajolt, úgy súgta. A harmadik is kíváncsi volt a dologra, mert odatola­kodott a fülével, súgja az övébe is. Amikor megkapta a fülbesúgást, gúnyosan, szinte mérgesen nevetett. Nem lehetett ínyére, amit hallott. — Hát igen — fújt nagyot a sugdosó. — így állunk, de legalább ne mondanák, hogy így jól zárt, meg úgy jól zárt. Belenéztem az asszony borítékjába. — Hát ez meg mi — kérdezem tőle —. talán cukorkára kaptad? Háromszáz forint, ennyiért dolgozott „egy” esztendeig. — Nem sok, de cukorkára talán elég — próbált szellemeskedni a bajszos. _ Hallgattak egy sort. Ünottan nézegették a várako­zókat. Aztán a referálónak eszébe jutott, hogy ő is meg­kérdezze a bajszost. — Kát a te oldalbordád, az mit vitt haza? — Felér egy lottó-főnyereménnyel. — Hu-ha. az igen, mikor veszitek meg belőle az autót? — kajánkodott. — Mikor? Nemsokára. Már ki is néztem. Az előbbi elismerően csettintett. — De felvitte az isten a dolgotokat. Látod, mégis csak jó az a töszöcsö, autód lesz. saját autód. Es mondd csak, hol nézted ki azt a meseautót? — Itt a szomszédban — mutatott a bajszos büty­kével az encsi főutca felé. — A mindenit, hogy én milyen tájékozatlan va­gyok! Nem is tudtam, hogy Encsen már autót is árul­nak. Igen, valóban autóról volt szó — játélkoutóról, amit a fiának nézett ki az encsi játékboltban. M egint elgondolkoztató hallgatás, majd a harmadik, aki még nem nyilatkozott élettársa tsz-ben szer­zett jövedelméről, csendesen, úgy látszott, elfojtott indulattal megkérdezte a bajszostól: — Hány munkaegysége volt a feleségednek? A bajuszos elterelő hadmozdulattal igyekezett el­hárítani a kérdést, sürgősen az órájára lesett: — Mingyárt itt a vonat. A kérdező azonban nem engedett: — Húsz-harminc? — Mit? — kérdezett vissza tettetett szórakozottsággal, mintha nem tudná, miről van szó. aztán hirtelen észbe- kapottat játszott. — Ja. hogy mennyi pontja? Mit tudom én? — rántotta meg a vállát. — Nem érdekel. — Oszt mégis bánt, hogy csak egy játékautóra valót kapott, akkor meg ne bosszankodj. Az enyimnetk nyolcvan volt, ennyit mértek rá, meg is csinálta. Meg. nem halt bele. Csak ott tartsa az ember a zsákot, ahol dolgozott. — Ügy beszélsz, akár egy népnevelő — lökte ol­dalba tréfásan a bajuszos. — Még egyszer elnöknek is megtesznek. — Én a vasútnál, ő a tsz-be szegődött el, ha meg már ott van, ne csak a létszámot szaporítsa. Te csak azért léptetted be az asszonyt, nehogy utánad küldjék a papírt, menj haza, megdolgozni a nyolc holdadat. Nekem csak kettő volt. mégis csinált az asszony nyolc­van pontot, magam is kapáltam neki. Nincs ez így jól, az én feleségem dolgozzon a tied helyett? Erre vá­laszolj. — Hagyj engem nyugton, no, mi ütött beléd, hogy így kötekedsz? — mérgesedett meg a bajuszos. — Még majd talán be is árulsz a főnökségnél, az ember már a munkatársaiban se bízhat. — Nem bántalak én, pajtás, de azért úgy szólj, hogy nekem is teccen. Amit a te feleséged ellóg, azt az enyémnek kell meggürcölni, meg a többi asszonynak* a te nyolc holdadat is csak meg kell dolgozni vala­kinek. — Két apró gyerektől hova menjen dolgozni, nincs bölcsödé, hova dugja őket? — Kezdted volna ezzel... — Hát — vörösödött el a bajuszos. Még szerencse, hogy jött a vonat s nem kellett befejeznie a mondatot. II tánuk néztem, a három beszélgető után. A baju- szos más kocsira szállt a sugdosóval. A „nép­nevelő” rántott egyet a vállán s nem ment utánuk. Gulyás A Tisza felső szakaszát már vékony jég borítja, csütörtök reggeltől zajlik a és a Sajó « A hideg idő komoly helytállást követel a közlekedési dolgozóktól megfelelő gőzmennyiség miatt több vonat 10—11 percet késett. A MÁV csütörtökre pótolta szénszükségletéi, és számos intézkedést, hozott, hogy a menetrendszerinti közlekedést min­den vonalon tartsák. A szokatlan enyhe tél után, kemény hidegre íordult az idő megyénkben is. Pár nap alatt a Tisza felső .szakasza, valamint a Bodrog befagyott, csütör­tök reggeltől pedig zajlik a Hernád és a Sajó. Csütörtökre virradóra egyes helyeken mínusz 16—18 fokos hideget mértek, s a zord, fagyos idő­járás elsősorban a közlekedés dolgo- gozőitól követel komoly helytállást, hogy a munkások késés nélkül eljus­sanak az üzemekbe és a bányákba. A miskolci 31-es Autóközlekedési Vállalat telepén a hideg időben igen komoly gondot okoz a gépkocsik és autóbuszok kijavítása. A szűk hely miatt ugyanis mintegy 100 szerelő az udvaron, a szabad ég alatt végzi ezt a munkát. A vállalat a „külszíni” sze­relők részére melegedő helyiségeket biztosított és kétszer meleg teával látja el őket. Most, hogy a hőmérő higanyszála mínusz 10 fok alá süly- lyedt, a gépkocsikat meleg vízzel in­dítják és a fagyos éjszakán óránként járatják a motorokat, hogy a reggeli indítást biztosítsák. A jó munka eredménye, hogy csü­törtök reggel mind a 96 munkásjá- rat pontosan érkezett meg a bányák­hoz és az üzemekhez. PolgáriiáM Laoszban Laosz 237 000 négyzetkilométer te­rületű, 1,7 millió lakosú ország Dél- kelet-Ázsiában. Több évtizedes fran­cia és japán uralom után 1954-ben nyerte el véglegesen függetlenségét, amelyet a nagyhatalmak részvételé­vel megtartott genfi értekezlet ga­rantált. Laosz magáévá tette a békés egymás mellett élés öt alapelvét, ak­tív semleges külpolitikát folytat, nem tagja semmilyen katonai szövet­ségnek. Az imperialisták több ízben megkísérelték lángba borítani az or­szágot polgárháború segítségével, azonban ez a hazafias erők összefo­gása miatt eddig nem sikerült. 1960 utóbbi hónapjai óta ismét harcok folynak az országban, amelyek Sou- vanna Phouma törvényes kormányá­nak megdöntésére irányulnak. A kor­mány elleni lázadók oldalán soroza­tosan beavatkozik a harcokba Thai­föld és az Amerikai Egyesült Álla­mok. Térképünk az 1961 január köze­péig kialakult helyzetnek megfele­lően mutatja be a laoszi harcokat. •— Terra A kemény hideg komoly feladat elé állította a vasút dolgozóit is. Egyes távolsági munkásvonatok mozdo­nyain a borsodi és tatai szén hiányá­ban nem tudták a kellő keverékű tüzelőanyagot biztosítani és a nem ülést tart a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Az SZMT elnöksége összehívta a Szakszervezetek Megyei Tanácsát. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ülését január 26-án, csütörtökön tartja a következő napirenddel: A szakszervezetek feladatai az 1961. évi népgazdasági terv végrehajtá­sával kapcsolatban, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa IX. teljes ülésén hozott határozatok alapján. Szovjet vasutas munkavédelmi kiállítás a miskolci Tiszai Pályaudvaron Érdekes szerelvény érkezik hét­főn este Hatvanból a miskolci Ti­szai Pályaudvarra. A szerelvény tulajdonképpen két szovjet, úgy­nevezett „munkavédelmi kocsiból’’ áll, amelyet Záhonyban helyeztek szélesnyomtávú alvázról keskeny- nyomtávú alvázra. A szovjet vasutaknál már régen dolgoznak, s igen népszerűek ezek a „munkavédelmi kocsik”, amelye­ket a szovjet Vasúti Szállító Dol­gozók Szakszervezetének központi vezetősége javaslatára a Közleke­dési Minisztérium és a Közlekedés- Építésügyi Minisztérium állított üzembe. Ezeken a kocsikon mér­nökök, technikusok dolgoznak, akik behatóan tanulmányozzák a mun­kavédelem és biztonságtechnika szervezésének legfejlettebb módsze­reit, s azt igyekeznek is minél szé­lesebb körben elterjeszteni. A „mun­kavédelmi kocsikat” a Szovjetunió­ban számos külföldi küldöttség fel­kereste, sőt az elmúlt években ilyen kocsikkal bemutató kiállítást tar­tottak Csehszlovákiában, Bulgáriá­ban. Most a mi hazánkban tarta­nak ilyen kiállításokat. A bemutató kiállítást kedden reggel 9 órai kezdettel tartják meg. A „munkavédelmi kocsikat” a Ti­szai Pályaudvar eladási telep cson­kavágányára állítják be, a látoga­tók itt szemlélhetik meg — plaket­tek, műszerek, modellek, filmbe­mutatók segítségével — a legfejlet­tebb munkavédelmi módszereket. Kedden az Erkel Ferenc kultúrott- honban a MÁV miskolci igazgató­ság munkavédelmi felelősei, megbí­zottal részére ankétot rendeznek, amelyen a szerelvényen érkező szovjet elvtársak előadást tartanak a munkavédelemről, amelyet vita követ. A bemutató kiállítás szerdán este zárul. A „munkavédelmi ko­csik” ezután Debrecenbe gurulnak. Csatlakozások a megyei nőtanács felhívásához Egyre több községben csatlakoz­nak a megyei nőtanács felhívásá­hoz, a szárnyas- és baromfitenyész- tési mozgalomhoz. A hemádnémeli termelőszövetkezetnek még nincs baromfiállománya, mert hiányzik az ehhez szükséges férőhely. Az asszonyok most ezért úgy határoz­tak, hogy a háztájiban pótolják a baromfinevelést. 5 ezer csibe, 2 ezer gyöngytyúk és 2 ezer pulyka felnevelését vállalták a tsz-nek munkaegység ellenében. Az asszo­nyok: Simon Lajosné. Fésűs László- né, Csörsz Jánosné, Csörsz István­ná és Boncsér Józsefné a háztáji gazdaságban adódó lehetőségeket, férőhelyeket használják ki erre a célra. Fülöp Endréné 50 darab puly­ka nevelésére kötött szerződést. A hernádkércsi asszonyok 3 ezeif csibét nevelnek fel a háztájiban. Tiszakesziben Tóth Dávidné 300 pulyka nevelésére tett Ígéretet, s ebből százat szerződés útján érté­kesít. Tolmács Józsefné 400 csibére köt szerződést. Nyakas Antalnő 5—600 csibe nevelését vállalja. Ti- szatarjánban is több termelőszövet­kezetben dolgozó asszony csatlako­zott a mozgalomhoz. \

Next

/
Thumbnails
Contents