Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-03 / 2. szám

!/• Világ proletariat egyesüli etek! mmmmmmmmmmmsmmmmmamBKBBmmamf A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 2. szám Ära: 50 fillér 196/ január 3, kedd Hruscsov elvtárs beszéde a Kubai Köztársaság moszkvai nagykövetségén (2. oldal.) Szilveszteri loesolkodás (3. oldal.) V.. Két intézkedés az oktatásügy továbbfejlesztése érdekében (4. oldal) .J Lelkesítő feladatok VEGET ÉRTÉK a hagyományos ünnepek, megkezdődnek a dolgos hétköznapok. Napjainkat azonban ünnepélyessé teszi, hogy megkezdjük ötéves tervünk megvalósítását. Pon­tosabban szólva, már az ötéves terv elsőéves terveinek megvalósításán dolgozunk. Ez az év nagyon fontos gazdasági és politikai szempontból egyaránt, mert megalapozza a to­vábbi tervidőszakot is. Ez pontosan látható a Minisztertanács január 1-én nyilvánosságra hozott népgaz­dasági tervéből. A hároméves tervet sikeresen zár­tuk. Előzetes adatok szerint a terve­zett 22 százalék helyett 40 százalék­kal nőtt az ipari termelés. Örvende­tesen gyarapodott a mezőgazdaság szocialista szektora. A nemzeti jöve­delem emelkedése három év alatt 13 százalék helyett 20—22 százalék. Be­ruházásokra az előirányzottnál 45 százalékkal többet fordítottunk a ter­vezettnél. Mindezeknek az eredmé­nye többek között, hogy a munká­sok reálbére 6 százalék helyett 9,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljö­vedelem pedig 8 helyett 17 százalék­kal nőtt. Van azonban más eredmény is. Nevezetesen, hogy megerősödtek a feltételei 1961-es tervünk megvaló­sításának. Munkásosztályunk, dolgo­zó népünk bebizonyította, hogy egyetért pártunk politikájával, szíve­sen dolgozik megvalósításáért és ké­pes nagy eredmények elérésére. Ez lehetővé teszi, hogy az ötéves terv­ben magasabbra állítsuk a mércét, mint ezt egy évvel ezelőtt látni le­hetett volna. Már most olyan szorgalommal, lel­kesedéssel kell dolgozni, hogy az öt­éves tervet sikerre vigyük. Rossz szokás volt egy időben, hogy a terv­időszak elején nem mentek rendesen a dolgok, mert néhány műszaki ve­zető úgy vélte, hogy van idő a terv­teljesítésre, hiszen előttünk az egész időszak. Ennek pedig az lett a vége, hogy „hajrával” kellett zárni a ter­vet és ez elég sokszor hibákhoz ve­zetett Ez a módszer rossz volt a gyárnak, a munkásnak, az államnak egyaránt. Fel kell rázni a patópálokat, meg kell nekik mondani, hogy nem érünk rá, már most, ma, holnap, ál­landóan ütemesen kell a tervet tel­jesíteni, az összes mutatók állandó javításával. Az 1961-es népgazdasági terv nagyszerű feladatokat tartalmaz. Pártunk VII. kongresszusa iránymu­tatása alapján ismét hatalmas lép­tekkel halad előre az ipar. „1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyors ütemű növekedése. A terv sze­rint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 száza­lékkal lesz magasabb. Az átlagosnál nagyobb mértékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, amelyekben a termelés gyorsabb emelkedése, a népgazdaság további fejlődése szempontjából elsősorban kívánatos. Így az átlagosnál gyorsab­ban emelkedik a termelés a gépipar­ban (10 százalék), ezen belül is első­sorban a híradástechnikai iparban (17,7 százalék) és a műszeriparban (15,8 százalék). Az épitőanyagipar 8,5 százalékkal, a vegyipar 13 száza­lékkal növeli termelését.’’ MEGYÜNK IPARA szempontjából még különösen fontos az előirányza­tokból: „A terv nagy feladatokat ró a gépiparra. Népgazdaságunk tech­nikai fejlesztése és a külkereskede­lem igényei egyaránt megkövetelik a gépipari gyártmányok minőségének további javítását, korszerűségük fo­kozását. El kell érni, hogy a gépipari üzemek kapacitását a jelenleginél jobban használják ki. Nagy figyel­het kell fordítani a vas-, az acél- és a színesfémöntödék termelési lehető­ségének teljes kihasználására, mun­kájuk jobb megszervezésére, terme­lésük korszerűsítésére.” A tervévben a munkások és alkal­mazottak száma 85 ezerrel nő. Nem IVysIaíkoziiak az üzemek vezetői: lehet azonban azt várni, hogy a többlettermelést csak ezzel a lét­számnövekedéssel érjük el. A meg­lévő berendezéseket jobban ki kell használni. Csupán a hároméves terv­ben 10 ezer 160 új termelőberende- zcst kapott a kohászat és a gépipar. A könnyűipari üzemekre 1,3 milliárd forintot fordított államunk. A vasút 131 diesel-mozdonyt, 32 motorvona­tot, 482 személy- és 7575 teherkocsit kapott — hogy csak néhány fonto­sabb számot említsünk — ezek is se­gítik tervünk megvalósítását. Külö­nösen nagy hangsúlyt kap a takaré­kosság. Ez évben legalább 2 száza­lékkal kell csökkenteni a termelési költségeket. Ha alaposan körültekin­tünk az egyes termelőrészlegekben, láthatjuk, hogy ez sok helyen még túl is teljesíthető. A mezőgazdaságban sokrétű a fel­adat. Tovább kell folytatni a mező- gazdaság szocialista átszervezését, a teljes önkéntesség alapján, meg kell szilárdítani a meglévő termelőszö­vetkezeteket és növelni kell a ter­melést. „A terv a mezőgazdasági termelés 7,9 százalékos növelését irá­nyozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a termelőszövetke­zetek tömeges szervezése befejező­dik. A növénytermelés 10,6 százalék­kal emelkedik. A növénytermelésben a fő figyelmet a kenyérgabona, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, valamint a korai és kései zöldség­félék termelésére kell fordítani. A terv az állattenyésztés termelési ér­tékének 4,5 százalékos növelését írja elő. Ehhez a többi között szükséges a tehénállomány 1,2 százalékos fej lesztése, a tejhozamnak az 1959. évi 2160 literről 2370 literre való eme­lése, a kiselejtezett tehenek megfe­lelő pótlása, a borjúszaporulat növe­lése. Fontos feladat a sertés- és ba­romfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelése.” A HÁROMÉVES TERVBEN a me­zőgazdaság szocialista átszervezése ugrásszerűen meggyorsult, így a me­zőgazdaság fejlesztésére is többet fordítottunk a tervezettnél. Több mint 14 milliárd forintot adott népi államunk hibridkukorica és vető­magelőkészítő üzemekre, gazdasági épületekre és istállókra; 15 ezer új traktor, 2200 kombájn, 2433 siló­kombájn és 8830 új vetőgép segíti a mezőgazdasági üzemek munkáját. Ez évben pedig 5,1 milliárd forintos be­ruházás jut a mezőgazdaságnak és ebből 2,4 milliárdot a termelőszövet­kezetek kapnak. Megvan tehát az anyagi lehetősége a terv teljesítésé­nek, csupán arra van szükség, hogy ezeket a berendezéseket szorgalmas munkával, mindenhol használják ki. A terv tartalmazza a közlekedés, a külkereskedelem és a beruházás terveit is, majd az életszínvonal, lakásépítés és áruellátás kérdéseivel foglalkozik. „A hároméves terv fo­lyamán a tervezettet jelentősen meg­haladó mértékben megnövekedett átlagjövedelem biztosítása mellett, a munkások és alkalmazottak reál­jövedelme 1,8 százalékkal magasabb lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 4,6 szá­zalékkal nő. 1961-ben az állam csak­nem 2,5 milliárd forintot fordít la­kásépítésre. Állami kivitelezésben és magánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében a legjelentősebb 1200 kórházi ágy léte­sítése. A kulturális beruházások kö­zül a legfontosabb a több mint 900 általános iskolai és középiskolai tan­terem megépítése." MINDENT ÖSSZEVETVE: lelkesí­tők e feladatok, érdemes értük dolgozni. A kommunista elvtársak járjanak élen példamutatással, fel- világosító jó szóval, hogy mindenki megértse: a tervek megvalósítása harci feladat, amelyért érdemes küz­deni. Lássák az emberek, hogy ma már megvan a lehetősége, hogy gyorsabban haladhassunk előre és már az ötéves tervben felépíthessük a szocialista Magyarországot. Sikerre visszük as ötéves terv eélkiiűséseii A vasvaros tervei Milyen eredményeket értek el a gyár dolgozói az elmúlt évi tervük teljesítésében és hogyan készültek fel az új ötéves terv első évére — kérdeztük Valkó Márton elvtárstól, a Lenin Kohászati Művek Kossuth- clíjas igazgatójától. — Az elmúlt évet — mondotta — sikeresen zártuk. Az évi tervet 105 százalék körül teljesítettük, ami 10 százalékkal több termelést jelent az 1959-es évinél. Jó eredményeket ér­tünk el a termelékenység növelésé­ben, s az önköltséget 1959-hez vi­szonyítva 5,2 százalékkal csökkentet­tük. — Az új ötéves terv első évére alaposan felkészültünk. A vállalati tervet előre kidolgoztuk, az üzemi ta­nács elfogadta és azt december utol­só heteiben termelési tanácskozáso­kon ismertettük a dolgozókkal. — Milyen feladatokat ró 1961 a kohászat dolgozóira? — Tervünk szerint nyersvasból 10. acélból 7, hengereltáruból 11, össze­sen 9,2 százalékkal kell többet ter­melnünk, mint 1960-ban. A termelés növelésének mintegy 80 százalékát a termelékenység javításával akar­juk biztosítani. Tovább — 1960-hoz viszonyítva — 2,8 százalékkal esök­A BIMAVAG a világszínvonalért A DIMÁVAG-ban Huzsvári Kál­mán elvtárssal, a nagyüzemi pártbi­zottság titkárával beszélgettünk a második ötéves tervről, a gyár előtt álló fontos és jelentős feladatokról. Huzsvári elvtárs kiválóan ismeri a politikai, gazdasági, műszaki felada­tokat. így foglalta össze véleményét: — Munkánkat a második 5 éves terv egész idejére, a pártkongresszus ha­tározatai és a Politikai Bizottságnak az iparra vonatkozó határozatai szabják meg. A DIMÁVAG nagy- gyár, a világon is sok országban is­merik, éppen ezért sok a feladat is. Nem is tudom, melyiket említsem a sok közül. Exportterveinkét pontosan akarjuk teljesíteni. Népgazdasági szempontból ez igen jelentős. A mű­szaki színvonal emelése szintén fon­tos. A gépgyártás arányát 4 száza­lékkal, az exporttervet 15 százalék­kal kell emelnünk. A Politikai Bi­zottság határozata megszabja szá­munkra a tervteljesítés feladatait. A gyár pártbizottságának igen jó a kapcsolata a műszaki vezetéssel, a szakszervezettel, a dolgozókkal, s ez feltétele annak, hogy áz ötéves terv­ben, s már ezekben a hetekben is, jó politikai munkát végezzünk. Ter­mészetes, hogy a termelésben a kom­munistáknak kell példát mutatniok. Van mit tennünk a munkafegye­lem megszilárdításánál is. Ez szük­séges, hogy a gyár önköltsége meg­felelő szintre kerüljön. Aztán mit mondjak még? Csökkenteni kell a gyártmányok súlyát, ezt igénylik a külföldi vásárlók és a korszerű tech­nika. Lesznek új konstrukcióink. Egyszóval sok, sok a feladat. Nagyon fontos az önköltségi terv teljesítése. E téren nagy erőfeszítéseket kell ten­nünk, ez képezi majd a pártmunka vezérfonalát, ez lesz a pártmunka alfája és ómegája. Mondottam már, hogy jó elvtársi kapcsolat alakult ki a pártbizottság és a gazdasági veze­tés között. Ezt a kapcsolatot is job­ban elmélyítjük. Ezen kívül, mint ismeretes, a DI­MÁVAG nagy segítséget ad a ter­melőszövetkezeteknek, mi a mező­kövesdi járás valamennyi termelő- szövetkezetét patronáljuk. Az új esz­tendőre is megkötöttük a szerződése­ket. A hároméves tervet sikerrel zár­tuk. A teljes termelési tervet 101,7. a befejezett termelési tervet 103,5 és az exporttervet 110,7 százalékra tel­jesítettük. Mindez a gyár törzsgárdá­jának, szakképzett műszaki dolgozói­nak, a fiataloknak és nem utolsó sorban a tizenhat szocialista brigád­nak és az exportbrigádoknak kö­szönhető, akik példásan dolgoztak a hároméves tervidőszakban. összefoglalva elmondhatom — fe­jezte be Huzsvári elvtárs —, hogy a DIMÁVAG jobb, tökéletesebb, a kor követelményeinek megfelelő gépek­kel, gazdaságosabb termeléssel, a műszaki színvonal emelésével, a kommunisták bátor, következetes munkájával fogja segíteni ötéves tervünk sikerét, a szocializmus épí­tését. kentjük az önköltséget. Részletesen kidolgoztuk a műszaki intézkedési tervet, amelyben az elmúlt évek ta­pasztalatai segítségével valamennyi lehetőséget figyelembe vettünk fel­adataink végrehajtásához. — Sokat várunk a szocialista mun­kaversenytől. Az eddigi versenyfor­mákat — a páros versenyt, az üzem­csoportonkénti versenyt, a szocialis­ta brigádmozgalmat — tovább széle­sítjük és arra törekszünk, hogy már az év első napjától kezdve megte­remtsük az egyenletes termelést. — Végeznek-c nagyobb beruházá­sokat? — Nagy beruházásokról nem be­szélhetünk. Korszerűsítjük a durva­hengermű blokksorát, triósorát, ge­rendasorát, átépítjük a martinacélmű VIII. számú kemencéjét, s a jövő évben új kemencét építünk. Végeze­tül talán még egy dolgot, ami éppen január elejével van összefüggésben. A MÁV-val megegyeztünk: január 1-től az iparvágány a gyár hatáskö­rébe került, ami előreláthatólag több előnyt jelent az anyagmozgatásban, szállításban. m gyár épül a régi mellett Furcsa csend fogadott bennünket a December 4 Drótművekben. Nem zúgtak, zakatoltak a gépek, s nem termelt a gyár hétfőn, — Itt. még mindig szilveszterez­nek? — kérdeztük csodálkozva a gyár főmérnökét, Kiss Béla elvtársat. — Ma állóüzem van — mondja a főmérnök —, most végezzük a válla­lati leltározást. Eszközeink számba­vétele alapján állapíthatjuk, meg, milyen fejlődést értünk cl a három­éves terv során, s milyen lehetősé­geink vannak ötéves tervünk végre­hajtásához. — Milyen tervet dolgoztak ki 1961-re? — Ez évben mintegy 10 százalék­kal több acélhuzalt, drótkötelet, illetve acélaluminium kábelt gyár­tunk. A feltételek biztosítva vannak. — Az ötéves tervben egyébként igen nagy feladataink vannak. Itt a jelenlegi gyár mellett több mint 220 millió forintos beruházással új üze­met építünk. A gyárépítés szoros összefüggésben van a 15 éves lakás­építési programmal. Az új gyárban előfeszített betonacélhuzalt gyártunk lakás és egyéb építkezésekhez. Fejlődik a MÁV — nőnek a feladatok A MÁV miskolci igazgatósága eredményes munkával segítette üze­meink, gyáraink, vállalataink mun­káját, a hároméves tervet jól telje­sítve készült fel az ötéves terv fel­adataira. A MÁV is sokat fejlődik majd az ötéves tervben. Ez szükséges is, hiszen megnövekedtek a tenni­valók. Erről beszélgettünk dr. Pásztor Pál elvtárssal, az igazgatóság veze­tőjével és Zsiga Lajos elvtárssal, az igazgatóság helyettes vezetőjével. Elmondották, hogy az ország utazó- közönségét érintő egyik legfontosabb beruházást, a Budapest—Miskolc közötti szakasz villamosítását 1963- ra befejezik. Ez azt jelenti, hogy korszerűbb vasút jön létre a vidék és a főváros között. A második öt­éves tervben a vasútnál ez a legje­lentősebb beruházás, az építés jelen­leg Kál és Füzesabony között tart. — A második fontos, nagyhord­erejű építés — magyarázta Pásztor elvtárs — a Tiszai pályaudvaron történik, ahol milliós beruházással elkészül az aluljáró. Ez megszüntet; a baleseti veszélyt. A MÁV Tervező Iroda munkatársai rövidesen elkészí­tik a terveket. — Az ötéves tervben — vette át a szót Zsiga elvtárs — jelentősen fej­lődik a MÁV. 1961-ben már elké­szül a rudabányai vasútvonal és a szuhai szénmedence vágányhálózatá nak elsőrangúsítása, vagyis: nagy raksúlyú kocsik is közlekedhetnek ezeken a szakaszokon. Megkezdődik a barcikai és a szuhakállói állomás újjáépítése. 1962-ben a Miskolc— Hatvan-i vonalon befejezzük a hézag­nélküli vágányhálózat építését. Ugyancsak ebben az évben Miskol­con MÁV-rendelőintézet épül. 1964- ben Miskolcon befejezést nyer a biz­tosítóberendezés felépítése. Mindez természetesen azt követeli a MÁV dolgozóitól, hogy még fegyelmezet­tebben, pontosabban dolgozzanak. A vasút eddig is mindent elkövetett, hogy időben lássa el anyaggal az üzemeket, — az ötéves tervben még inkább így cselekszünk. — A MÁV igazgatóság és az összes vasutas dolgozók nevében megígér­hetem — folytatta Pásztor igazgató elvtárs: — a vasút az ötéves terv­ben mindent megtesz, hogy kulturált körülmények között utazzanak az emberek s hogy Borsod megye üze­mei sikeresen teljesítsék népgazdasá­gi terveiket. A hároméves tervben eredményes volt a munkánk, az öt­éves tervben azt szeretnénk, ha az ország hat igazgatósága között folyó versenyben a legjobbak közé kerül­nénk. Naponta II vagonnal több szén A Miskolci Bányaüzem az elmúlt évben igen jó eredményeket ért el. A hároméves tervet december első napjaiban és az éves tervet a hónap közepetáján fejezték be, s ezzel mintegy 34 ezer tonna szenet adtak terven felül. — Hogyan készültek az új ötéves terv első évéhez — kérdeztük Krics- falvi Jenő elvtársat, az üzem főmér­nökét. — Ebben az évben — a népgazda­ság és a lakosság igényeit figye­lembe véve — naponta 11 vagonnal több szenet kell termelnünk, mint az elmúlt iv folyamán. Ehhez még az elmúlt évben megkezdtük az előké­születeket, a lejtősaknákat, föeresz- kéket falazással biztosítottuk, Így például a Pálinkás Il-es főcreszkét betonidomkővel falaztuk ki. Lyukó- bányában a III-as sikló párhuzamo­sában is erős ütemben folyik a fala­zás. Ide szállítószalagot állítunk be, így akarjuk elérni, hogy a második félév elején a jelenlegi 45 vagonos termelést 78-ra emeljük fel. Nagyobb beruházásként ez évben befejezzük a lyukóbányai kötélpálya építését és az ötéves tervben tovább folytatjuk mz erenyői építkezést, ahol fürdő, iroda, osztályozó épük

Next

/
Thumbnails
Contents