Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 17. szám

2 eszAkmagyai^orszäg Péntek, 196T. január 20. As SZÉP Központi ESisottsága p lén u m á sí a h határozata (Folytatás az 1. oldalról.) gi jelentőségűek N. Sz. Hruscsov elv­társnak az SZKP Központi Bizottsá­ga Elnökségéhez intézett és a mező­gazdaság legfontosabb kérdéseivel foglalkozó feljegyzése, felszólalásá­nak tézisei és a Központi Bizottság jelenlegi plénumán elhangzott meg­jegyzései.” A plenum jóváhagyta Hruscsov feljegyzésében, téziseiben és hoz­zászólásaiban kifejtett tennivaló­kat, amelyek meghatározzák az ország mezőgazdasága további fejlesztésének fő irányait és konkrét feladatait, a nép jólété­nek emelése érdekében. A plénum határozata rámutat, hogy a szemestermények termelése szempontjából az egyik legfontosabb tartalék a szemeskukorica termelé­sének növelése. (Vetésterületének bővítése lehetővé teszi, hogy további egymilliárd púd felvásárolható sze- mesterményl nyerjenek.) Az a feladat, hogy emeljük a ter­méshozamokat, folytassuk a szűzföl­dek feltörését, a feketeíöld-övezeten túli területeken növeljük a vetéste­rületet. és emeljük a termésátlago­kat. Az állattenyésztés fejlesztésében, a tej- és a hústermelés fokozásában a szarvasmarhaállomány növelése a fő feladat, valamint az, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel fejlesz- szük a .-értés- és baromfitenyésztést és megteremtsük a szilárd takar­mánybázist. A határozat rámutat, hogy állami tervet kell kidolgozni a mezőgazda­ság valamennyi ágának komplex gépesítésére. E gépesítést lényegében a mostani hétéves tervben (1959— 1965) be kell fejezni. A plénum megbízta az SZKP Köz­ponti Bizottságát és a Szovjetunió Minisztertanácsát, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el konkrét progra­mot a mezőgazdasági termékek ter­melésének országos méretű fejleszté­sére, azzal a céllal, hogy „behozzuk a mulasztásokat és a hétéves terv hátralévő öt évében az eddiginél ösz- szehasonlíthatatlanul gyorsabb ütem­ben fejlesszük a mezőgazdasági ter­melést”. (MTI) fielglufs neíiézfpar! központjaiban m mindig fart a sztrájk Brüsszel (MTI) Mint nyugati hírügynökségek je­lentik, Liege, Charleroi és La Louvi- ere ipari központjaiban még tart a sztrájk. Ugyanezeken a területeken azonban a közlekedés és a közszol­gáltatások dolgozói beszüntették a sztrájkot. Egyes szénbányákban is megkezdték a munkát. A Belga Általános- Szakszervezeti Szövetség vallóniai helyi bizottságai­nak vezetői szerda este Andre Re­nard elnökletével megbeszélést tar­tottak. A tanácskozásokat szomba­ton folytatják a további teendőkről. A parlament két háza keddig nem ül össze, de — Reuter-közlés szerint — a háttérben folynak a békéltető tárgyalások. A vallóniai munkáltatók a belga kormánytól erélyes intézkedéseket követelnek a sztrájkolok ellen. (MTI) Állandóan levegőben tartózkodnak az amerikai atombombázók Kongresszus után **» nagy feladatok előtt Omaha (Nebraska) Mint ismeretes, szovjet vezetők már többször figyelmeztették az Egyesült Államokat, hogy szüntesse be a nukleáris bombáikat szállító amerikai repülőgépeik rendszeres és állandó cirkálását saját cs különböző országok légiterében, mert ezek az „őrjáratok” egyrészt csak szítják a hidegháborús hangulatot, másrészt egy balszerencse, műszaki hiba, vagy rossz idegállapotú pilóta az egész emberiséget másodnercdk alatt ha­lálos veszedelembe döntheti. Ügy tűnik, hogv ez-k a figyelmez­tetéseik és a különböző békeharcos szervezetek tiltakozásai süket fülek­re találtak. Thomas Power, az ame­rikai stratégiai lcgierőparnncsnokság, a SAC főnöke szerdán közölte, hogy állandóan bizonyos számú B—52-rs sugárhajtású amerikai bombázógép teljesít 24 órás készültségi szolgála­tot a levegőben. A tábornok a követ­kezőt jelentette ki: „Nem erősíthet­jük meg, de nem is tagadhatjuk, hogy repülőgépeink nukleáris fegy­vereket szállítanak. Csak annyit mondhatunk, hogy a kiképzést a leg­reálisabb feltételek közt végezzük.” (MTI) Megyénk legnagyobb járása szövetkezeti járás lett örvendetes hírről tájékoztatták a tegnapi napon a megyei vezető szer­veket: befejezte a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését a sátoraljaúj­helyi járás, ahol a tél során 18 köz­ségben befejezték a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Jelenleg több mint 15 000 család 72 000 kh. ossz szántóterületen immár szövet­kezeti gazdaságokban kezdi a tavaszi mezőgazdasági munkákat. És még egy hír: Megyénk másik járása — az abaújszántói járás — is szövetkezeti járás lett. A járás min­den községében befejezték az átszer­vezést, s ezzel a járás ossz szántó­területének 97,6 százaléka a szocia­lista szektor művelésébe került. Ez­zel már megyénk 5 járásában, 121 községében befejeződött a mezőgaz­daság szocialista átszervezése. A múlt esztendei szövetkezeti közsé­gekkel együtt ma már 280 községben végbement a történelmi átalakulás. A megye összes szántóterületének immár több mint 78 százaléka a szo­cialista szektor kezelésében van. Több mint 68 ezer dolgozó paraszt egyesüit a szövetkezeti gazdaságok­ban. Néhány nappal ezelőtt Miskolc város párt- és KISZ-titkórai hosz- szas beszélgetést folytattak váro­sunk ifjúságának feladatairól, a KISZ I. Országos Kongresszusán ho­zott értékes határozatok végrehajtá­sának hogyanjáról — mikéntjéről. A KISZ Országos Kongresszusa e’ső- rendű feladatként állította a KISZ és az egész országunk fiataljai elé az állandó tanulást és a második ötéves terv megvalósítása érdekéh^n foly­tatott munka állandó és fokozott se­gítését. Az elmúlt esztendők, a KISZ több. mint hároméves munkája be­bizonyította. horv bátran támasz­kodhatunk a fiatalság tertrekós^sé- pére, akaraterejére, mert eevre kéz­zelfoghatóbban bizonyítják he ifjú­ságunk száz és százezrei, hogv méltó várománvosai a holnap nemzadóko nagyszerű feladatainak, a szortoliz- r.ti', r. végső soron a kommunizmus énftéséneik. Ezek a fényeik azonban nem azt jelentik, hogy mórt már nmet; hiányosság, niu-s komnlv ten­nivaló a fiatalság körében országos viszonylatban és itt. megyé-nkhen. Hiszen a kongresszus is megéljanf- tnl-ta hogv a KISZ sikerei nem egé^Z jfúíságunk sikereit jelentik. Nem'is jelenthetik, bírván cok még a szer­vezeten kívüli fiatal. A város párt- és KISZ-titíkáraina'k tanácskozása részk tosen boncolgatta a kommunista fiatalok kongresszus- adta határozatainak megyénkre vo­natkozó pontjait. . Alaposan meg­vitatta. mit kíván második, ötéves tervünk megyénk inarától, .mező­gazdaságától, s ezen belül a városi és falusi kommunista fiataloktól. Fegyelmezett élet, fegyelmezett munka Ifjúságunk munkája, feladata nem elszakított valami hazánk éle­tétől. mindennapi tetteinktől. Trtvrt egészében véve szocializmust émto munkánk egészében kell elfoglalnia a megfelelő, a kijelölt helyet, a ki­je1 ölt lépcsőfokot. S azt a lépcső­fokot, nmelvröl Ifjúságunknak fel­jebb, s epvre féltőbb kell lennie a bolnanba, ahol már a vezető, irá­nyító és nevelő nozfeiót kell maid betöltenie. Ezért is volt helves, hogv városunk ifjúsága- a nárttitkárokkal, a kommunistáik legjobbjaival be­szélte meg a kongresszus utáni munka lényegét. " Egyrészt, mert a kommunisták. a nárt"zervezetek egyik alanvető feladata az ifiúcág nevelése, irányítása, másrészt mert a kommunista fiatalok, de általában egész fiatartégnnk mintegy mérce­ként nézi. figyeli a kommunirták. a munkás-ág. p narasztság tetteit s ebből merít néldát. A tanácskozás, a beszélgetés té­mája a kongresszusadta néhány fon­tosabb határozat megvalósítása volt. A KISZ Országos Kongresszusa hatá­rozatban mondotta ki, hogy fiatal­ságunk legfontosabb feladata a min- dennani munkán belül a termelés, a termelékenység emelése. Hiszen et­től függ holnani boldogulásunk, ettől függ a szocializmus alapjainak le­rakása, s ettől függ végeredményé­ben a szocializmus és a kapitalizmus közötti gazdasági verseny végered­ménye. A szocializmusnak a békés gazdasági versenyben törvényszerűen győzedelmeskednie kell. Azonban igen lényeges dolog a győzelem megszerzésének, kivívásának idő­pontja. A termelés, a termelékenység nö­velésén belül eddig is lényeges részt vállalt ifjúságunk. Az ózdi fiatalok nagyszerű kezdeményezései, a Lenin Kohászati Művek, a DIMÄVAG KISZ-szervezetcinek társadalmi mun­kája, a különböző létesítmények, üzemrészek fölött vállfát védnökség cgytől-egyig azt bizonyítják, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség szer­vezeteinek vezetésével fiataljaink az élet számos területén — munkában, tanulásban — egyaránt megállják helyüket a munkásosztály, a kom­munisták mellett. Általánosságban véve azonban a közelmúltban, s még ma is van hiányosság a termelőmun­kában. Vegyünk csak egyeben pél­dát. a munkafervelmet. a 4R0 perc teljes kihasználását. Alapos meg­figyelések — nmelvb-n resztvettek, az ifiúság megbízottai is — azt mű- tátjáik, hogy bai van a munkaidő alapos kihasználásával, s ebben lu­dasak n fiatalok is. Pedig a terme­lékenység emelésének együk alapfel­tétele énnen a .véneik, s' a munkára fordítandó idó jó ki^asznéié-a. óz. LKM-hen és a DTMáVAG-bnn ala­kult cxnnrt- ós szöciaürta iai-jvédok már eredményesen r-nlrtr-af-ft-'k munkaidő kibasznáiatiansáva rovart okozott kárt, veszteséget. A zonb-n még ma is hiba. b.ncv a fialni brigá­dok nem néznek túl salát munka- ternletükön. A K’'c7i-hizolirteo'.-. a KISZ-alnnszervezetek nem fordíta­nak kellő gondot a tapasztalatok* át­adására, a különböző módszerek megbeszélésére. Ez azonban nem csupán az ő hibájuk. Hibásak a pártszervezetek is, mert nem szorgal­mazták a fiatalok legjobbjai által elért' eredmények népszerűsítését, s a tapasztalatok átadását. Helyesen foglalt állást a párt- és KTSZ-titká- rok tanácskozása, amikor elhatá­rozta, hogy a holnap egyik legfonto­sabb ■ feladata a fiatalok kezdetné-. nyezéseinek, eredményeinek fokozott propagálása. Társadalmi munka és a tanulás Eredményeink növeléséneik, nép­gazdaságunk erősítésén ok egyik je­lentős tényezője a dolgozók által végzett társadalmi munka. A társa­dalmi munka mint tény — és egyre kézzelfoghatóbb tény — azt jelenti a gyakorlatban, hogy dolgozó népünk, benne ifjúságunk egyre inkább meg­érti, hogy sikereink, boldogulásunk és a szocializmus építésének mielőbbi befejezése egyedül csak eszünktől és két kezünktől függ. Tehát, amit ma teszek, az a tervezet holnap egyik alapköve. A KlSZ-kongresszus — s most a kommunisták és KlSZ-fiata- lok tanácskozása — egyaránt meg­állapította: városunk fiataljai eddig is tevékenyen kivették részüket a, társadalmi munkából. Az LKM, a DIMÄVAG és valamennyi üzem, is­kola, egyetem fiatalsága segítette a város szépítését, építését, egyes üzemrészek építését és a mezőgazda­ság szocialista fejlesztését egyaránt Milliókra tehető a társadalmi munka adta érték. A beszélgetés értelmében és a kongresszus határozatainak ér­telmében még tovább kell fokozni a társadalmi munkát az ifjúság berkeiben is. Hiszen a kongresszus által vállalt 40—50 millió óra társa­dalmi munka a második ötéves terv­ben azt jelenti, hogy városunk, me­gyénk fiataljainak — lesz mit ten­niük. Fiatalságunk egyik legfontosabb feladata a tanulás. Nem lehet azt mondani, hogy városunk, megyénk fiataljai nem veszik ki részüket a szakmai és politikai oktatásból. Mis­9 kolc KISZ-fiataljainak, a dől gőzé KISZ-fiataloknak 75 százaléka tanul a politikai és állami szakoktatás ke­retében. Mégis, a tanulás területén is van tennivaló. Sokszor elhangzik üzemi megbeszéléseken, megyei vagy országos szintű tanácskozá­sokon, hogy kevés a mérnök és a technikus. Ezen viszont gyorsan vál­toztatni kell. A technika fejlődése, a munkafolyamatok gépesítése egyene­sen követeli a minél képzettebb szakemberek, technikusok, mérnökök ezreit. A miskolci tanácskozás résztvevői, az iskolák, tanintézetek és üzemek párt- és KISZ-szcrvezetei ígéretet tettek, hogy beszélgetnek a fiatalok­kal, s különösen az olyan szakmun­kásokkal, akik középfokú képzettség­gel, érettségivel rendelkezn'.k. Be- szélgetnok, hogy vállalják a tanulást* mint az üzem által küldött fiatalok* s tanulásuk legminimálisabb költsé­geit is a népgazdaság, az állam fe­dezi. Felemelő dolog ez és nyilván meg is- lesz az eredménye. Felemelő dolog, hiszen egykor, alig több, mint másfél évtizeddel ezelőtt még óriási akadályokba ütközött a továbbtanu­lás. Ma viszont térítés nélkül, mi több: fizetés mellett tanulhatnak* tanulnak az idősebb és fiatal dolgo­zóik ezrei, tízezrei. Fiatalságunk ér­tékeli is mai életünk ezen nagyszerű lehetőségét és él is vele. „Ifjúság a szocializmusérta A KISZ I. Országos Kongresszusa ifjúságunk még eredményesebb ta­nulása, munkája, fejlődése érdekében ■'"hozott határozatot az „Ifjúság a szo­cializmusért” mozgalom kiszélesítése érdekében. A miskolci kommunisták és fiatalok tanácskozása is elsősorban e nagyszerű mozgalom fejlesztését tekinti egyik legfontosabb feladatá­nak. Annál is inkább, mert e moz­galomban való részvétel azt jelenti! eredményesen kell helytállni a ter­melőmunkában. Nem tűrni se fegyel­mezetlenséget, se igazolatlan hiány­zást. A mozgalom követőinek részt kell venniük a tanulásban, szakmai­lag, politikailag egyaránt. El kell ér­niük, hogy a jelenleginél egy fokkal magasabb képzettséget szerezzenek. A követelmény jelentős, hiszen nagy akaraterőt, komoly elhatározást igényel. Azonban holnapi boldogulá­sunk érdekében olyan fiatalokra van szükségünk, akik munkában, tanu­lásban egyaránt megállják a helyü­ket, s akik emellett képesek a fia­talok nevelésére.' Az „Ifjúság a szo­cializmusért” mozgalom sikere ter­mészetesen nem egyedül csak a KISZ-szervezetektől, a kommunista fiataloktól függ. Függ elsősorban a kommunisták, a pártszervezetek se­gíteni akarásától. Városunk terüle­tén nem volt különösebb hiányosság a pártszervezetek segíteni akarásá­ban. Segítettek, ha ezt kérték a fia­talok. Azonban nem csak akkor kell a segítség. A kommunisták, a párt­szervezetek akkor foglalkoznak meg­nyugtatóan ifjúságunk neveléséveli ha nap mint nap figyelik a fiatalok munkáját. Ha rendszeresen beszá­moltatják a fiatalokat, a KlSZ-szer- vezetek vezetőit a tettekről, az ered­ményekről. A párt- és KISZ-titkárok tanács­kozása a KISZ-szervezetek állandói segítését fontos feladatként bízta a város üzemeinek, vállalatainak, isko­láinak, hivatalainak kommunistáira. S nem csupán az alapszervezetek vezetőire, de a párt minden egyes tagjára. Mert csak a fiatalok állandó foglalkoztatásával, tanácsaik, javas­lataik megbeszélésével, elfogadásé-, val, komoly megbízásokkal és azok ellenérzésével érhetjük el, hogy vá­rosunk és megyénk ifjúsága teljesíti' a KISZ I. kongresszusának- határo­zatait, s ezzel eredményesen tevé­kenykedik legfontosabb feladatunk:; a szocializmus gyors, sikeres felépí­tése érdekében. Barcsa Sándor «»-„ni AZ ŰJ, KÉMÉNYEIT messzemutogató Tisza- palkonyával televan az egész ország, még a kis­iskolások is gondolkozás nélkül mutatják meg a térképen. A nagy, büszke „energiagyár” szerény névadója, a régi Tiszapalkonya elhomályosul a robusztus kémények árnyékában. Igaz is, mért kapná szárnyára a hír? Nincs rajta, benne semmi különös. A sok új ház másutt is megtalálható. Olyan, mint száz meg ezer más falu. Most már _ még az sem hat az újdonság erejével, hogy lakói 'szinte egytől egyig termelőszövetkezeti tagok let­tek — a mezőcsáti járás minden egyes faluja végén ott a tábla: „Termelőszövetlkezeti község.” Az azonban egy kicsit új — ha nem is egye­dülálló, hiszen az új tsz-községekben is szép számmal van rá példa —, hogy a nemrégen ala­kult tsz-községben máris „mozognak” az embe­rek. így mondják: mozognak, ami alatt azt értik, hogy ha még nem is kétkezi munkával, de úgy szóval, okos elképzeléseikkel a jövendő boldogulás előtt egyengetik az utat. E hét keddjén a iközség régi tsz-e tartotta zárszámadó közgyűlését. Tizennyolc ember, ennyi volt az 57 februárjában alakult kis tsz taglét­száma. Molnár Józsi bácsi, a kis közösség elnöke mondotta: — Kevesen voltunk, de azért nincs mit szé­gyenkeznünk a gazdaságunkkal. Nálunk senki se mondta: csak ennyi meg ennyi munkaegységet akarok szerezni. Annyit dolgoztunk, amennyit bírtunk. Nem is talált a mi kapásunkban gazt senki. Ha hullt egy kis eső, a tagok már szalad­tak, nézték a kukoricát, nem ütötte-e fel a fejét a gyom. Ha ebben az új nagy t.sz-ben is igy lát­nak munkához az emberek, örülni fogok néki. másik Tiszapalkonya... Benőcs József elvtársat, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökét választotta el­nöknek az új tsz. Azért esett rá a választás, mert hozzáértő, komoly embernek ismerik, meg azért is, mert derekasan hirdette, magyarázta a nép­nek: jó az összefogás. No, ha jó, gyere te is, állj az élre és csináljuk közösen. A TANÄCSIRODÄBAN beszélgettünk. Bi­zony több, mint húszszorosára. 450-re nőtt a tag­létszám, a földterület 2600 holdra. Csak néhányon ismerik közülük a közös élet törvényeit. Lesz itt gond bőven, de hát semmi se megy magától, min­den eredményt gondok sokasága előz meg. Élénkmozgású, fiatal gazda nyitotta ránk az ajtót, Szabó Lajos, aki a régi Petőfiben is nö­vénytermesztési brigádvezető volt s az új js meg­tartotta beosztásában. Hóna alatt füzetet szoron­gatott. — Lesz már itt annyi vállalás — nyitotta szét a füzetet — talán nem is jut mindenkinek kapálnivaló. A vállalt kapásterület után ott a tsz-tag alá­írása, a becsületszó, hogy amit magára vállalt, nem lesz benne hiba. S azt is sorolta, hogy az emberek nagyon megfontoltan teszik le a garast a vállalások mellett. Gyakran mondogatják: dol­gozni akarunk, csak úgy boldogulunk. Vascsák János elvtárs, falufelelős még csak néhány napja tartózkodik a községben, de máris tapasztalja a tenniakarást, Tervbevettéfk a ba­romfival való beható foglalkozást, de hát ez a munka is elüt majd az egyéni csirkeneveléstől. Nem 20—30, hanem több ezer csibe felnevelésé­ről van szó, ami már komoly szakértelmet kíván. Már e hét szerdáján megindított az állatorvos egy baromfi tenyésztési tanfolyamot a jelentkező asz- szonyok számára. Ügy tervezik, hogy márciusban három, áprilisban meg már húszezer naposcsibét rendelnek. A téli kényszerű otthonülést hasznosan igye­keznek eltölteni. A brigád- és munkacsapat-veze­tők többsége még járatlan a munkaegység-számí­tásban. A pedagógusok vállalták magukra az egység-számítási előadások megtartását. A minap a lovas gazdákat hívták a tanácsra, megtárgyalni az őket érintő dolgokat. A tanács­ház egyik termét jelölték ki a megbeszélés szín-, helyéül. Arra gondoltak, úgyse jön el mindenki, hiszen azelőtt csak nagy könyörgésre jött össze annyi nép, hogy érdemes volt megtartani egy elő­adást vagy falunapot. A terem bizony annyira szűk lett, hogy át kellett menni az iskolába. Egyetlen egyse hiányzott közülük. Ez bizony új jelenség a régi Tiszapaikonyán. Az emberek már kimozdultak a maguk szűk világából — minden iránt érdeklődnek, mindent látni, tudni akarnak, hiszen a sorsukról, a közösség sorsáról van szó. A MÁSIK, AZ „ÖREG” Tiszapalkonya most fiatalodik hozzá az újhoz, az országos híresség­hez. Most kóstolgatja a közösségi életet. A biza­kodás hangján beszélnek az emberek a jövőjük­ről — hogy ha iparkodnak, dolgoznak, haladni fognak a közős boldogulás útján. Gulyás —i A páriolitaiás Ilire! A naptári terveknek megfelelően holnap (január 21-én) délelőtt 9 órai kezdettel az alábbi megyei konfe­renciákra kerül sor: Időszerű kérdések mezőgazdasági tagozata. Marxizmus—Icninizmns kérdései* II. évi. Politikai gazdaságtan I. és ül. évf. Gazdaságpolitikai tanf. ipari tago­zata. :: Valamennyi konferencia Miskol­con, a Tízeshonvéd u. 21. sz. (párt­iskolán) lesz. Megyei Pártbizottság agit.-prop., osztálya

Next

/
Thumbnails
Contents