Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 17. szám

Péntek, 1931. január 20. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Eredményes a Képi Ellenőrzési Bizottságok munkája A megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság -cbruár 28-án lesz három éves. Éltkor Ítészül majd el a mérleg a há­rom év munkájáról, eredményeiről. Azonban mielőtt erre még sor lterül, máris megállapítható, hogy a múlt évben is hatalmas eredményeket ért el megyénkben a Népi Ellenőrzési Bizottság. Amíg 1859-ben 11. addig 1960-ban 21 országos vizsgálatba kapcsolódott be a megyei NEB és amíg 1959-ben 200, addig 1960-ban 250 saját munkatervi vizsgálatot végzett el, természetesen ebben ben­ne van a járási bizottságok eredmé­nyei is. Megnőtt a közérdekű bejelenté­sek száma, mert amíg 1959-ben 600, addig 1080-ban több mint 800 közérdekű bejelentés érkezett a bizottságokhoz. Ez a számszerű növekedés is bizonyítja a dolgo­zók fokozottabb bizalmát a népi ellenőrzés iránt. Nemcsak mennyiségileg nőtt a mun­ka, hanem lényegesen növekedett annak tartalmi színvonala is. Meg­nőtt a népi ellenőrök száma, sokkal többen lettek foglalkoztatva, mint a megelőző évben cs megnőtt a vizsgá­lati napok száma is. 1960-ban a vizs­gálatok napja meghaladta az ötezret. Egyes népi ellenőrzési bizottsági tagok és népi ellenőrök különösen sikeres munkát végeztek és közülük a legjobban dolgozók jutalomban és elismerő oklevélben részesültek. Kü­lönösen kiemelkedő munkát végzett többek között Miklós László NEB- lag, Kántor Margit sátoraljaújhelyi, Gyarmati Józsefné és Nemcsak Já­nos miskolci népi ellenőr. Rajtuk kí­vül még 69-en kaptak tárgyjutalmat és 164-en elismerő oklevelet. Bizottságaink munkája is fejlő­dött, munkájában érvényesült a kol­lektív szellem és a bizottsági elv. Ja­vult a viták színvonala, a bizottság tagjai megfontoltan, tárgyilagosan ítélték meg a vizsgálatok megállapí­tásait. A népi ellenőrök javaslatait figyelembe véve, a különböző vizs­gált területeken feltárt fogyatékossá­gok felszámolására jó javaslatokat tettek. Járási bizottságainknál is javult a bizottsági ülések színvonala. Különö­sen az edelényi, szerencsi, ózdi, me­zőkövesdi és a mezőcsáti járások­ban. Vannak azonban még olyan já­rási bizottságok, amelyekben akad kifogásolni való az ülések i-endszer- lelensége, a bizottsági elv hiánya miatt. A bizottságok mellett működő szakcsoportok munkájában is fejlődés mutatkozik, szervezett segítséget nyújtanak a vizsgála­tok előkészítéséhez. Javaslatot tettek vizsgálati témákra, programot dolgoztak ki és egy-egy szakcsoport-tag esetenként, önállóan vezette és irányította a vizsgálatot. Több szakcsoport, mint például a ne­hézipari, építési-közlekedési üzem­látogatásokon vett részt, ahol tájéko­zódott a vizsgálati témákkal kapcso­latosan és már a helyszínen segítet­te a tapasztalt hiányosságok kikü­szöbölését. Ezeket az üzemlátogatá­sokat tovább fogja szervezni a me­gyei NEB, ezzel is erősítve a kap­csolatot a munkaterület dolgozóival. A szakcsoportok foglalkoztatása- ér­dekében, különösen a járásokban ál­talánosítani kell a jó munkamód­szereket. Helyes volt a munkabizottságok megszervezése, mert ezek már a me­gyei NEB-nek szerves részeivé vál­tak. Ma már munkabizottságok nél­kül egyetlen munkaterv szerinti feladatot sem látunk el, amennyiben azok több egységre terjednek ki. Megyei szinten már sikerült elérni, hogy a munkabizottságok a vizsgá­latvezető irányítása mellett jól lát­ták el feladataikat. 'Arra kell még törekedni, hogy a hibák kiküszöbö­lésébe is kapcsolódjanak be a mun­kabizottságok. Hasznos és eredményes volt a né­pi ellenőri csoportok megalakítása. Ezeknek a csoportoknak a feladata a bizottságok és a népi ellenőrök kö­zötti kapcsolat fenntartása, munka­területük gazdasági problémáinak állandó figvelemmelkfsérése és a tá­jékozódás. Ezek a népi ellenőri cso­portok annak ellenére, hogy új szer­vek, többségükben nagyon pozitív munkát végeznek. Különösen a köz­ségiek tevékenysége nagyon eredmé­nyes. A mezőcsáti, szerencsi és a tokaji népi ellenőri csoport önálló vizs­gálatokat folytatott le a víziszál­lítások kérdésében és ezért a munkáért országosan is elisme­résben részesült. A bizottságok irányító szerepének a jövőben mind fokozottabb mérték­ben kell érvényesülnie a népi ellen­őri csoportok felé és ezért helyes, ha irányítás, patronálás szempontjából felosztják a népi ellenőri csoporto­kat, a Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai és n szakcsoport tagjai között. Helyes, ha a bizottságok időközön­ként meghívják a népi ellenőri cso­portok vezetőit üléseikre, tájékoztat­ják őket a bizottság munkájának főbb eredményeiről, de ugyanakkor beszámoltattak a csoportokat tevé­kenységükről. Az cv során lefolytatott ellenőrzé­sek tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a népgazdaság minden fontosabb ágában gyorsabb volt a fejlődés üteme az előirány­zottnál. Ezt azonban nem lehet csu­pán a terv szempontjából megítélni, mert a vizsgálatok kimutatták, hogy a népgazdaság néhány fontos terüle­tén a korábbi fogyatékosságok még nem szűntek meg, illetve keletkez­tek, vagy keletkezőben vannak újabb aránytalanságok és feszültsé­gek. Ezek különösen azért figyelem­reméltóak, mert ha időben nem szá­moljuk fel őket. Veszélyeztetik a má­sodik ötéves terv sikeres beindítását. A bevezetőben említett vizsgálatok mind sikerrel jártak és azok az üzemek, vállalatok és szervek, amelyeknél a vizsgála­tot lefolytatták, értesültek annak eredményéről és megkezdték a hibák kiküszöbölését. A népi ellenőrzési bizottságokhoz érkezett közérdekű bejelentések szá­ma megnőtt és 1960-ban 200-al több érkezett, mint a megelőző évben. Eb­ből le lehet vonni azt a következte­tést, hogy a dolgozók bizalma meg­nőtt a népi ellenőrzési bizottságok iránt. Ezeknek az észrevételeknek és bejelentéseknek többsége a társadal­mi tulajdon védelme érdekében tör­tént. Az 1961-es munkatervek már elké­szültek és ezek a még meglévő hiá­nyosságok kiküszöbölését tűzték ki feladatul, gyakorlati megvalósításuk azt eredményezi, hogy tovább nö­vekszik a bizottságok munkájának színvonala, a néptömegekkel való kapcsolata és a vizsgálatok eredmé­nyessége. Újabb gyárlméiiyokná! vezetik lie n iáén a BIMáVflG-lian o zárt eikiiisú gyártási rendszeri A DIMÁVAG-bnn az elmúlt évek­ben a nagyobb mennyiségben, soro­zatban készülő gépeknél, mint pél­dául a bukópréseknél, különböző al­katrészeiknél bevezették az úgyneve­zett zárt ciklusú, vagyis zárt terme­lési csoportban történő gyártást. Ez a gyártási rendizer. melynél a mun­kagépeket egy területre csoportosítva munkaművelet szerinti sorrendben helyezik el, igen jól bevall. A tapasz­talat szerint ezáltal mintegy 15—20 százalékkal sikerült, ezeiknék a gé­peknek, alkatrészeknek gyártási ide­jét csökkenteni. Az idén ezt a módszert újabb gyártmányokra, a folyadéknyomásos autóemelőkre, továbbá a különböző szállítószalagok: készítésére is kiter­jesztik. Ezekből ugyanis többszázat akarnak adni a kereskedelemnek s úgy számítják, hogy az új gyártási módszerrel ezeknek az önköltsécét két-három százalékkal csökkenthetik. Két brigád A tl l ,„KÚ ,;rü l------ ■ — rrrrrrszs Wi/UVVuu vuu ifw An/wvUWVAnAAltfüWtftiviAWVA A PERECESl BÁNYAÜZEMHEZ tartozó Pálinkás L tárón dolgozó Oravccz Rózsii frontmester 114 tagú szocialista bányászbrigádját úgy em­legetik, mint egy nagy családot. Igaz is ez, hiszen nem mindennapi do­log, ha egyetlen brigádban 114 em­ber dolgozik. Dekát hogyan lehetsé­ges ez? Egy munkahelyen ennyi em­ber? A brigádot, mely 19i>9. október 1-én alakult, három részre osztották, a második csoportnak Oravccz Fe­renc a vezetője, a harmadik csopor­tot Paulás Ernő vezeti. Három mű­szakban dolgoznak és teljesítményük sem mindennapi. A nagylétszámú brigád teljes egy éven keresztül tar­totta azi a magas termelési szintet, melyet önmaga vállalt a szocialista cím elnyeréséért. így aztán nem kel­tett feltűnést, amikor a termelési ta­nácskozás egyhangúlag határozott: a 114 tagú brigád megérdemli a szoci­alista címet. Milyen emberek a brigád tagjai? Nagyrészük fiatal, de máris tapasz­talt, rutinos bányász. Mindig a leg­nehezebb fronton dolgoznak, pedig a Pálinkás 1. tárón gyakori a vízbetö­rés. Ezek az emberek mindig ott vannak a legveszélyesebb munkahe­lyeken, és még ott is példás ter­melési eredményeket érnek cl. Ho­gyan? Egy esztendő leforgása alatt megváltoztak, átalakullak, új embe­rekké váltak. A bánya KlSZ-bizott- ságának titkára, Kondás László ezt mondja erről a nagy családról: — Kicsiben úgy él, úgy dolgozik és úgy vajúdik ez a brigád, mint egy nagy társadalom. Igaz, már nem vajúdik, szinte testvérekké forrtak össze a munkában. Igazi szocialista brigádot alkotnak__ S amikor arról érdeklődtünk, kik a 114 tagú brigád legjobb, legszor­galmasabb tagjai, ezt a választ kap­tuk: — Tessék csak írni, mindjárt fel­soroljuk mind a 114 nevet. Igen, nehéz különbséget tenni, va­lamennyien egyformán, becsülete­sen élnek, dolgoznak. Hiányzás, kocsmázás ebben a brigádban már lázán dolog. Tanulnak, moziba. színházba járnak, szeretik családju­kat, ismerik a napi politikai esemé­nyeket, egyszóval: szocialista embe­rek lettek. Ha vízbetörés történik, ők jelentkeznek a veszély elhárításá­ra, ha több szénre van szükség, ők fogják meg elsőnek a csákány nye­lét. Persze helytelen lenne, ha azt mohdanánk. hogy a perecest bánya csupán erre a nagy brigádra tá­maszkodik. Nem! A többi brigádok is jól munkálkodnak. A 15 KISZ if­júsági brigád eredményei is figye­lemre méltóak, s ennek az együttes összefogásnál: eredményeken‘ a pe­recest bánya hároméves tervét is ki­magaslóan teljesítette. De azért mégis azt mondhatjuk: a 114 tagú brigád a legjobb, mert a ma már egy nagy családot képező bányász- brigádban másképpen élnek, gon­dolkodnak az emberek. Ennek pe­dig egyetlen titka van: ezért a tár­sadalomért, a szocializmusért akar­nak élni és munkálkodni. Ezt pedig igaz szívvel és határtalan alkotó, te­remtő akarattal végzik ... i asuii rakodómunkások A TISZAI PÁLYAUDVARON, a Kereskedelmi Felügyelőség irodájá­ban beszélgettünk Kocsis László ke­reskedelmi állomásjönökhclyettessel és Szabó Jenő kereskedelmi főinté- zövcl. Azt mondtak: a vasúton is eredményes a munkaverseny, bár az utóbbi időben van bizonyos vissza­esés, ennek több oka van. Talán a szervezésnél történt hiba. A Keres­kedelmi Felügyelőség hatáskörébe tartozó rakodómunkások azonban igen eredményesen dolgoznak, 120 vasúti rakodómunkás segíti a válla­latok, üzemek munkáját. Azok a vál­lalatok, amelyek nem rendelkeznek rakodómunkásokkal, a MÁV rakodó­munkásait hívják segítségül. Igen, ezekről a vasutas fizikai munkásokról nem sok szó esik, csen­des, haikszavú emberek, akik járják a megye egész területét és rakják, ürítik a kocsikat, solcan még vasutas kollégáik sem ismerik őket. A 120 rakodómunkás 35 brigádban dolgozik, négy brigád versenyez a szocialista címért. A legjobb Érsek Ferenc brigádja. Mindössze négy ember alkotja, mégis — az értéke­lés szerint — ők a legszorgalmasab- bak, legönfeláldozóbb munkások. A vasút solcat köszönhet ezeknek az embereknek, még többet azok a válla­latok, melyeknek gyorsan, határidőre ürítik ki a fontos anyagokkal érkező teherkocsikat. Egy hónap alatt, pél­dául a múlt év augusztusában, 19 ezer 509 mázsa anyagot mozgattak meg. Amikor megalakították a szo­cialista címért küzdő brigádot, azt vállalták, hogy egy óra alatt 17,50 mázsa anyagot raknak ki a vagonok­ból. Ezt is magasan túlteljesítették: 21,06 mázsa anyagot mozgattak meg egyetlen óra alatt. És milyen az életük? Közösen járnak moziba, színházba, a négy, egykor idegen ember, Érsek Ferenc, Siskó András, Dudás Gábor és Nagy János ma egy testvérként munkálko­dik a jól összeforrott brigádban. Kár. hogy még nem értékelték eredmé­nyeiket, A teljesítményük azt mu­tatja: elnyerik a szocialista munka- brigád címet. Igen, hosszú időn át nem beszél­tünk a MÁV-nál dolgozó, nehéz fizi­kai munkát végző emberekről, akik, nyugodtan mondhatjuk, a vasút jó munkájának alapját leépezik. És a többi, szocialista elméri küzdő vas­utas rakodóbrigádok, Mikula Istvá- nék. Zselinszki Lászlóék és Páli Gyuláék is megérdemlik, hogy ne­vüket megismerjék az ohmsók. Most már csak az a fontos, hogy a MÁV illetékes veze/ői felfigyeljenek mun­kájukra. és értékcHék eredményei­ket, hogy mielőbb elnyerjék a nagy kitüntetést, a szocialista címet. — szegedi — LEÁNYKOLLÉGIUMBAN Nem jeleztük előre az érkezesün­ket, Váratlan vendégként nyitottunk, be egy hétköznap este a miskolci Martos Flóra Középiskolai Leánykol­légium tanulószobájába. Mindennapi életükből akartunk ellesni néhány mozzanatot. — Talán bál van éppen? — kér­dezte kollegám, amikor táncoló vá­rok körvonalait láttuk az ablakokon át. Benyitottunk. Nem volt zenekar sehol, sem fiúk, a lányokon nem vol­tak kisestélyi ruhák, csak köpenyben, melegítőben táncoltak egymással. — Éppen most 20 perc szünet van a délutáni tanulásban — magya­rázza Borika „néni”, aki annyira „néni”, hogy — ha a lények nem figyelmeztetnek — nyugodtan közép­iskolás diáknak néztük volna. O itt az egyik nevelőnő, O’asz Borbá’a. •— Van rádiónk, lemez-át-zónk, szeretik hallgatni ilyenkor a lányo'-. Persze van, aki még szünetben is tanul. Jöjjenek át a szomszéd szo­bába. Világos, kényelmes padokban lá­nyok hajolnak a könyvek, füzetek fölé, solMn fel sem néznek főttünkre. — Mennyi idő vám tanulásra? ■— Délután 4-től 7-ig van szilen- cium — mondja a nevelőnő. — 4 óráig ugyanis kedd és péntek ki­vételével kimenő, vagy látogatási idő van. Kedden takarítási, pénteken pedig sportdélutánt tartunk. Hét ől fél nyolcig van a lecke kikérdezése, utána vacsora, tisztálkodás, majd fél­tízkor takarodó. Elhívják tőlünk Bori „néni”-t. Se­gíteni kell valakinek a feladat meg­oldásában... Most a lányokat kérde­zem. — A tanulás mellett mivel foglal­koztok még? Záporoznak a feleletek: — Könyvtárunk van. most kaptunk új könyveket. 1000 forint értékben... közösen járunk moziba, majdnem minden pénteken... most láttuk színházban'a Tamás bátya kunyhó­ját ... Gyakran átmegyünk a szom­szédba, az Útfenntartó Vállalathoz televíziót nézni, klub-délutánokat is rendezünk.- Minden vasárnap sajtó­beszámolót tartunk!... Megpróbálok szóhozjutni: — Mi érdekel benneteket legjob­ban az újság híreiből? — Minden! Kül- és belpolitikáé, események, érdekességek a világ minden tájáról... s)xrrt... tennclő- szövetkezeii hírek! Megragadtam az utolsó megjegy­zést: termelőszövetkezet! Ezek a lá­nyok, néhány miskolci állami gondo­zott kivételével vidékiek, borsodi Heves megyei falvak gyermekei, akik itt a kollégiumban megismerik a kö­zösségi élet szépségeit, megszokják testvérként, családtagként szeretni embertársaikat. Vajon, ha hazamen­nek vasárnaponként, nincsenek né­zeteltéréseik az esetleg még sajá földjükön gazdálkodó szüleikkel? Megkérdezem ezt tőlük. összegeznek, egy pillanatra, elsimul arcukon az előbbi• boldog ,.dicsekvés” mosolya, bólogatnak, s már felnőtteknek látom őket.. — Bizony solcat vitázunk otthon... — Talán volt is már konkrét ered­ménye ezeknek, a vitáknak? — kér­dezem, s a lányok elmondják, volt már rá példa, hogy biztatásukra lép­tek be szüleik, vagy ismerőseik a termelőszövetkezetbe. F.cry öreg néni mondása jut. eszembe. Méo a nyáron hallottam egy Tisza-mevti f-Inban: ..Most már namcsak az öran-k tnr,i*- mk a fiatalokat, hanem a Hat'lk is kioktathatlak em/re-másra az időseb­beket? De megfordult, ez a világ!.. Közben visszajön hozzánk a ne­velőnő is. Athiv más szobákba, a. há­lókba. Vakító fehér lepedők hirdetik a tisztaságot, rendet, a kis függö­nyök, s hímzett párnácskák pedig még barátságosabbá teszik a szobá­kat. — Versenyben vannak a hálóter­mek; sütemény és hazautazás az első díj. Most a másodikosok vezetnek — mondja Boriira „néni”. Másféle versenyek is vannak ám itt. A városi diákotthonok közötti versenyben is résztvesznek. Á kollé­giumon belül egy sor dologban ver­senyeznek. A tanulás terén a KISZ- tagok vezetnek. — Majdnem mindnyájan KIS’/- tagok. iiagv Kilián próbás-'k vagyunk — büszkélkednek. — Bizony első Negyedévkor egy KlSZ-tag sem kapott intőt, s bár ösz- szesen 90-en vagyunk, 97 dicséretet hoztunk haza... ■— Olyan természe­tesen mondja az egyik kislány a.zl a szót: „haza", hogy akaratlanul is Nyilas Misi jut eszembe. Ö is kollé­giumi diák volt valaha, de ö c:ak így használta ezt a szót: „haza akarok menni"... Aztán beszélnek arról, hogy bárom kislány volt Özdon a KISZ-tov‘bb- képzésen. beszámolót is tarto'tak róla, meg a KISZ-kongresszusról is. Volt itt már „ifjúsági nap", amikor mindent a lányok csináltak, sütést, főzést, takarítást, s minden jól sike­rült. Hát még a Télapó ünnepély!.. . Most a farsangra készülnek, műsoros estet rendeznek. — Színjátszó csoportot is alakítot­tunk a Villamosipari Technikummal közösen... Már csak annyit kérdezek: sokan visszamennek-e a falujukba, a közép­iskola. vagy egyetem elvégzése után? Mosolyognak és megint látom a fel­nőttek komolyságát bólogetásuk bon: ,,Persze sokan visszamegyünk, kelle­nek a tanult emberek mindenütt..." Ruttkai Anna Foto: Szabadó«. György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents