Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

A kommnnisfa és munkáspártok Nyilatkozata

‘küzdelembén együttműködésre törekszenek a szocialista pír- ■ tokkal. A kommunisták a marxizmus—leninizmus átfogó, tudományosan megalapozott és a gyakorlatban Igazolt nagy tanításával, ^valamint a szocialista, építés gazdag nemzetközi tapasztalataival rendelkeznek. Készek "vitázni a szociáldemokratákkal, mert biztosak abban, hogy ez a legjobb út ».nézetek, az eszmék es a tapasztalatok összevetésre, á meggyökeresc- dclt előítéletek kiküszöbölésére, a dolgozók .megosztottságár nak megszüntetésére.-és az együttmükSSés-megvalósításira:

Az Imperialista reakció igyekszik bizalmatlanságot kelteni a kommunista mozgalommal és ideológiájával szemben, olyasféle állításokkal ijesztgeti a tömegekéi, hogy a kommunistáknak szükségük van az áüamok közötti háborúkra a tókés rend megdöntéséhez és a szocialista rend megteremtéséhez. A kommunista pártok a leghatározottabban elutasítják ezt a rágalmat. Az a tény, hogy az Imperialisták által kirobbantott mindkét világháború szocialista forradalmakkal fejeződött be, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a társadalmi forradalomhoz szükségszerűen világháborún kérésziül vezet az ut, különösen korunkban, amikor létezik a hatalmas szocialista világrendszer. A marxisták—leninisták sohasem vol- tak azon a véleményen, hogy a tártadalmi forradalomhoz ? államok közötti háborúkon át vezet az üt.

Minden ország népének elidegeníthetetlen joga, hogy az egyik vagy a másik társadalmi rendszer mellett döntsön. A szocialista forradalmat nem lehet importálni, nem kényszeríthető ki kívülről. A szocialista forradalom .minden ország belső fejlődnének, a benne meglevő társadalmi ellentétek végső kiéleződésének eredménye. A kommunista pártok a marxista—leninista tanítás alapján mindig ellenezték a forradalom exportját. Egyszersmind erélyesen harcolnak ' az ellenforradalom imperialista exportja ellen. Internacionalista kötelességüknek tartják, hogy felhívják a vlláp népeit: tőmő- ntsek, mozgósítsak összes belső erőiket, (ruákrnyen lépjenek fel és a szocialista világrendszer erejére támaszkodva hárítsak el. vagy határozottan verjék vissza az imperialisták beavatkozását bármely ország forradalomra kelt népének ügyeibe. , •

A marxista—leninista pártok vezetik a munkásosztály, a dolgozó tömegek harcát a szocialista forradalom megvalósításáért és a proletárdiktatúra ilyen vagy olyan formában való megteremtéséért. A szocialista forradalom fejlődésének formái és útjai az egyes országok konkrét oszlúlycrőviszonyai- tól. a munkásosztály'és élcsapata szervezettségétől és érettségétől, az uralkodó osztályok ellenállásának fokától fognak függenl. A proletariátus diktatúrája, létrejöttének formáitól függetlenül, mindig a demokrácia klszéleeitésél, a formális burzsoá demokráciáról az igazi demokráciára. ■ dolgozók demokráciájára való áttérést jelenti.

A kommunista pártok megerősítik az 1957. évi Nyilatkozatban foglalt tételeket, amelyek a különböző országoknak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetére vonatkozA murátásosztály és élcsapata, a marxista-leninista párt arra törekszik — állapítja meg a Nyilatkozat —. hogy békés mw0n meB a szocialista forradalmat. E lehetőség

valóraváltása megfelelne a munkásosztály és az egész nép érdekelnek, az Illető ország nemzett érdekelnek.

... ,A jelenlegi körülmények között a munkásosztálynak több tőkésországban megvan az a lehetősége, hogy élcsapata veze- tésével munkásfrent, népfront, vagy a különböző pártok és Mrsadalml szervezeteik megegyezése és politikai együttműk«- 2Síznlzu1íl.c'slf??„,ormái alaPJin egyesítse, a nép többségét, polgárháború nélkül megszerezze az államhatalmat és btz- ,08't*a,"z alapvető termelési eszközök álkerülését a nép ke- zebe. Ha a munkásosztály a nép többségére támaszkodik és határozottan lesújt az opportunista elemekre, akik nem kébo- SíimL'Í a '““sekkel és a földesurakkal Való lepaktálás Sí kbeteeege arra, hogy vereséget mérjen a reakciós, népellenes erőkre, szilárd többségre tegyen i8^ntbe?'.-sw.parlamcnl<!l 0 burzsoázia osztály- érdekelt szolgáló eszközből a dolgozó népet szolgáló eszközzé

VI.

tegye, átfogó arányú parlamenten kívüli tömegharcot indítson, megtörje a reakciós érék ellenállását és megteremtse a szocialista forradalom békés megvalósításihoz szükséges feltételeket. Mindez csak akkor lesz lehetséges, ha átfogóan es szakadatlanul fejlődik a munkások, a-paraszti tömegek és a varost középrétegek osztályharca a monopolista nagytőke

r. olyan korüünények között..amikor a kizsákmányoló oez.-..

talyox a neppe! szemben etflsSaíhóz'folyamödnai; teőrintetb» kell venni a másik lehetőséget — a szocializmusra való nem békés átmenet lehetőségét. A leninizmus azt tanítja és a történelmi. tapasztalatok Igazolják, hogy az uralkodó osztályok nem engedik át önként a hatalmat. Ilyen feltételek között az osztályharc formája és hevességének foka nem annyira a PM° eií','?a.llI.s,'il’ hanom a'lál f°S függeni. hogy milyen erejű ellenállást fejtenek ki a reakciós körök a nép túlnyomó többségének akaratával szemben, hogy alkalmaznak-e ezek a körök erőszakot a szocializmusért folyó harc egvik vagv másik szakaszában.

Az egyes országokban a szocializmusba való átmenet egyik vagy másik módjának tényleges lehetőségét a kőnkre! történelmi feltételek határozzák meg.

. .A mi korunkban, amikor a kommunizmus nemcsak a leghaladóbb tanítás, hanem ténylegesen létező társadalmi rendszer Is. amely bebizonyította fölényét a kapitalizmussal szemben, különösen kedvező feltételek alakulnak ki a kommunista pártt* befolyásának kiterjesztésére a kommunlsta- eljeneezég erélyes leleplezésére — a tőkésosztály a kommu- nlstaellenesség íászlaja alatthárcoí a proletariátus ellen — a dolgozók legszélesebb rétegeinek a kommunista eszmék számára való megnyerésére.

A kommunIsteellenessós még a munkásmozgalom hajnalán született, mint a tőkésosztály legfőbb eszmei fegyvere a proletariátussal és a marxista ideológiával folytatott harc- ban. Amint éleződik az oeztályharc. különösen a szociálist.-» világrendszer kialakulása folytán, a kommunistáén enessá« még dühödtebb ée mér r^ln*ltabb I«z. A kommunista eüenes- seg. amely a burzsoá idotogla mélyreható eszmei válságát ée rendkívüli fokú hanyatlását tükrözi, aljasul kiforgatta a marxista tanítást, durván megrágalmazza a szocialista társadalmi rendszert, meghamisítja a kommunisták politikáit és céljait, hajszát indít a demokratikus, békeazerető erők és szervezetek ellen.

A dolgozók érdekeinek eredményes megvédése. ;i béke ,"tf»?6íía; i',muT*ésos/.l.-,i!y ■■odalista eazményeinek megvalósítása hat*ro«c*t harcot követe] e mérgezett fegyver, a WWrniunistaeiirttesség ellen, amelyet n burzsoázia arra hasz- nal. hogy távol tartsa a tömegeket a szocializmustól. Erőteljesebben kell magyarázni a tömegeknek a szocializmus eszméit forradalmi szellemben kell nevelni a dolgozókat fo- kí^nl keI1 forradalmi osztályöntudatukat és a szocialista világrendszer országainak tapasztalata alapján ken megvilácí- tam a dolgozók előtt a szocialista társadalom felsöbbrendfl- segét Konkrétan megmutatni, milyen tényleges előnvöket hoz a szocializmus a munkásoknak, a parasztoknak és a lakosság más rétegeinek minden egyes országban .. A,kommunizmus megszabadítja az embereket a háborús rettegéstől, biztosítja a tartós békét, megszabadítja az embereket az imperialista elnyomástól és kizsákmányolástól, a munkanélküliségtől és a nyomortól, általános megélhetést és magas anyagi életszínvonalat biztosít, megszünteti a gazda- sagi válságoktól való rettegést, biztosítja a termelőerők rohamos fejlődését az egész társadalom javára, megszünteti a penzeszsáknak az egyénre gyakorolt nyomását, biztosítja az ember wkolda ú szellemi fejlődését, tehetségének virágzása*, a társadalom korlátlan tudományos és kulturális haladását. az uj társadalmi rendszer győzelme, a klzsfikmányolók maroknyi csoportját kivéve. előnyös n lakosság minden rétegé- ^.iÍaIÍL”1 * tőkéeországokban tudatosítani kell az emberek millióiban.

A világ kommunistáit egységbe fogja a marxizmus—leninizmus nagy tanítása és a közös harc e tanítás megvalósításáért. A kommunista mozgalom érdekei megkövetelik, hogy minden kommunista párt tartsa magút a testvérpártok értekezletein közösen kidolgozott. az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a

HBliWPiffl irr,aflotai* «róttgéftékcléA munkásosztály ügyéért vívott harc megköveteli minden kommunista párt és a kommunisták hatalmas hadserege sorainak további tömörítését minden országban, megköveteli az akarat és a cselekvés egységét. Minden marxista-leninista párt legmagasztosabb internacionalista kötelessége gondoskodni a nemzetközi kommunista mozgalom egységének állandó erősítéséről.

A nemzetközi kommunista mozgalom egységének határozott megvédése a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, minden olyan akció megakadályozása, amely ezt az egységet alááshatná — ezek a győzelem, kötelező feltételei a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és n békéért, a szocialista forradalomból, a szocializmus és a kommunizmus építéséből adódó feladatok sikeres megoldásáért folytatott harcban. Ezeknek az elveknek a megsértése gyengítené a kommunizmus erőit

Az összes marxista—leninista pártok függetlenek és egyenjogúak, politikájukat országaik konkrét adottságaiból, a marxizmus—leninizmus elveiből kiindulva dolgozzák ki és kölcsönösen támogatják egymást Az egyes országok munkásosztálya ügyének sikere megköveteli valamennyi marxista-leninista pórt nemzetközi szolidaritását Minden egyes p .rt felelős országa munkásosztályának, dolgozóinak, az

A kommunista és munkáspártok a szükséghez mérten

értekezleteket tartanak, hogy megvitassák az időszerű problémákat. kicseréljék tapasztalataikat, megismerkedjenek egymás nézeteivel és álláspontjával, tanácskozás útján egységes nézeteket dolgozzanak ki, és egyeztessék a közös célokért folyó harcban kifejtendő együttes akciókat.

Amikor valamelyik pártban egy másik testvérpárt tevékenységére vonatkozó kérdések vetődnek fel, akkor vezetősége a megfelelő párt vezetőségéhez fordul; szükség esetén találkozókul és tanácskozásokat rendeznek.

A kommunista pártok képviselőinek részvételével az utóbbi években megtartott találkozók tapasztalatai és eredményei» különösen az 1957 novemberében megtartott és a jelenlegi értekezlet, tehát a két legnagyobb értekezlet eredményei azt mutatják, hogy a Jelenlegi körülmények között az ilyen értekezletek a vélemények és tapasztalatok kölcsönös kicserélésének, a marxista-leninista elmélet kollektív erőfeszítésekkel való gazdagításának és a közös célokért folytatott harcban az egységes álláspont kidolgozásának hatékony formáját Jelentik.

A kommunista és munkáspártok egyöntetűen kijelentik, hogy a kommunista vtlágmozgaJom általánosan elismert élcsapata a Szovjetunió Kommunista pártja volt és marad a továbbiakban Is. mint a nemzetközi kommunista mozgalom legtapasztaltabb és legedzettebb csapata. Az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából elvi jelentőségűek azok a tapasztalatok, amelyeket az SZKP a munkásosztály győzelméért, a szocializmus építéséért vívott harcban és a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének folyamatában szerzett. Az SZKP példája és testvéri szolidaritása lelkesít minden kommunista pártot a békéért és a szocializmusért vívott harcában, egyszersmind kifejezője a proletár internacionalizmus forradalmi elvei gyakorlati alkalmazásának. Az SZKP XX. kongresszusának történelmi határozatai nemcsak az SZKP és a Szovjetunióban folyó kommunista építés szempontjából nagy jelentőségűek, hanem ój korszak kezdetét jelentették a nemzetközi kommunista mozgalomban Is, előmozdították további fejlődését a marxizmus—leninizmus alapján.

A kommunista és munkáspártok kiveszik részüket a marxizmus—leninizmus nagy tanításának fejlesztéséből. Az összes testvéri marxista-leninista pártok kapcsolataiban megnyilvánuló kölcsönös segítés és támogatás a proletár Internacionalizmus forradalmi elveinek gyakorlati alkalmazása.

A jelenlegi körülmények között az Ideológiai kérdések különös Jelentőségre tesznek szert. A kizsákmányol«« osztályú a szocializmus sikereivel a tömegek mind aktívabb eszmei megdolgozását állítja szembe. Igyekszik a tömegeket a buraoú Ideológia szellemi fogságában tartani. A kommunisták abban látják feladatukat, hogy átfogó és határozott támadást Indítsanak az Ideológiai fronton, kiszabadítsák a néptömegeket a burzsoá ideológia minden fajtájának és formájának szellemi fogságából, egyebek között a reformizmus bomlasztó befolyása alól. A kommunisták feladatuknak tekintik a társadalmi haladást biztosító élenjáró eszméknek, a szabadságszeretet demokratikus eszmélnek, a tudományos szocializmus Ideológiájának terjesztését a tömeg«* között.

A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kapitalizmus csökcv ónyel a szocialista rendszer megteremtése után ts hosszú Ideig megmaradnak az emberek tudatában. Ez szükségessé teszi, hogy a párt hatalmas és sokoldalú munkát fejtsen ki a tömege* kommunista nevelésében, a pártScáderek és az állami káderek marxista-leninista felkészül bégének és edzettségének fokozásában.

A marxizmus—leninizmus egységes, nagy. forradalmi tanítás, a világ munkásosztályának és dolgozóinak vezérlő csillaga unnak a nagyszerű harcnak minden szakaszában, amelyet a békéért, a szabadságért ée a Jobb életért a legigazságosabb társadalom, a kommunizmus megteremtéséért folytatnak, őrlési alkotó és átalakító ereje az élettel való szét- téphetctlcn kapcsolatában, továbbá abban rejlik, hogy Állandóan gazdagabb lesz a valóság, a jelen sókoldalú elemzése révén. A szocialista országok testvéri közössége, a nemzetközi kommunista mozgalom, munkásmozgalom ée felszabadító mozgalom a marxizmus—leninizmus alapján nagyszerű történelmi győzelmeket vívott ki. a a kommunista ée munkáspártok előtt álló feladatok ts csak a marxizmus—leninizmus alapján oldhatók meg sikeresen.

Al fr!ffc*5rcl rés:vrvói a munkásosztály, e demokrácia finf hq/g._Q* Ó*,ze* eMerítésének legfontosabb feltété™ «I^Kommunista ét munkáspártok további tömörülését If*-.« -I® ™flrrl*mus—írnínfemus, a proletár internacionalizmus alapfán; ez a záloga annak, hogy a világ kommunista és munkásmozgalma új győzelmeket arasson az égisz embars- fw*/ééfí- fl bék€ és a ^ocializmus diadaláé* folyó nagy küzdelemben.

reibe hozták és ezáltal a megsemmisülés veszélyének tették ki azokat a forradalmi vívmányokat, amelyeket a jugoszláv nép “»* harcával ért el. A Jugoszláv revizionisták aknamunkát folytatnak a szocialista tábor és a kommunista vl- lagmozgalom ellen. A tümbün kfvüli politika ürügyén olyan tevékenységet folytatnak, amely kárt okoz a békeszerető erők és államok egységének. A marxista—leninista pártok- nak továbbra Is elengedhetetlen felodata a jugoszláv revizionisták vezetőinek további leleplezése, és az aktiv harc azért, hogy megóvják a kommunista mozgalmat, valamint a munkásmozgalmat a jugoszláv revizionisták antileninista eszméitől.

* munkásosztály harcának gyakorlata, a társadalmi fej- lödés egész menete újból ragyogóan igazolta a marxizmus— leninizmus mlndenekfölött diadalmaskodó nagy erejét és életképességét, egyben határozottan megcáfolta a mai revizionisták összes „elméleteit”.

Amint az 1957-ea moszkvai Nyilatkozat rámutat, a kom- munkásmozgalom további fejlődésének érdekei megkövetelik, hogy határozott harcot folytassunk két fron- *11«. «mely . fő veszély marad, továbbá a dogmatizmus és a szcktá&ság ellen.

A reyizionizmus, a Jobboldali opportunizmus a marxlz- mus—Jenimzmus eltorzításával, forradalmi szellemének kiutasával a burzsoá ideológiát tükrözi, elméletben és gyakorlatban megbénítja a munkásosztály forradalmi akaratát, le- f* ■ munkásokat, a dolgozó tömegeket az

Imperialista elnyomás és a ktzsákmányolók ellen, a békéért. 2 a n.em*etl felszabadulásért, a szocializmus

diadaláért folytatott harcban.

A dogmatizmus és a szektAsság mind az elméletben, mind a gyakorlatban, ha nem harcolnak következetesen ellene. szintén fő veszéllyé válhat egyes pártok fejlődésének »251 mt^JL8*fk.ü?Zib*n Ky megfosztja a forradalmi partot attól a képességtől, hogy tudományos elemzés alapján fejlessze és alkotó szellemben alkalmazza a marxizmus—lc- ninizmust a konkrét adottságoknak megfelelően, elszigeteli • kommunistákat a dolgozók széles rétegeitől, tétlen várakozásra, vagy baloldallaskodó, kalandorcselekedctekre kárhozat a forradalmi harcban, lehetetlenné teszt a változó helyzet és az uj tapasztalatok Időben való és helyes értékelését -M?“"Jlhetísé?*ne.k í munkásosztály és minden demokratikus erő győzelme érdekében való felhasználását az Imperializmus, a reakció és a háborús veszély elleni küzdelem- Cm’harcában.* °rÄze,em «vívását a népek igazsáOlyan körülmények között, amikor az imperialista reakció egyesíti erőit a kommunizmus ellen, különösen szükséges a kommunista vllágmozgalom tömörítése minden erővel. ítLIFÍ8 *i M ömetonottiág megtízszerezi mozgalmunk erejét, és megbízható garanciát nyújt arra. hogy a kommu- °Pe VrSz^maaon halad előre és sikeresen

visszaveri az ellenség minden rohamát.

A kommunista vllágmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a társadalmi haladás legfontosabb tényezője lett. a kommunista mozgalom, a munkásosztály és minden dolgozó érdekeiért, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért az imperialista reakció- -ví-v.ott harcban tántoríthatatlanul halad előre,

tömörül és edződik.

f viI^g 87 országában működnek kommunista pár- ivk E Eártok több 1X11111 36 mlUiő embert egyesítenek sora- iKDan. Ez a marxizmus—leninizmus nagyszerű győzelme, a munkásosztály óriási vívmánya. Folytatódik az egy nézetet valló marxisták összefogása azokban nz országokban, ame- 325 ícvftíték a eyarmati igát és az önálló fejlődés útjára leptek, a kommunista pártok Internacionalista kötolességük- Mját ors2á«aik munkásosztálya barátságának és szolidaritásának erősítését a felszabadult országok munkás- mozgalmával az imperializmus elleni közös harcban.

A kommunista pártok sorainak növekedése és e pártok szervezeti megerősödése, a kommunista pártok győzelmének biztosítása egész sor országban az elhajlások ellent harcban, a személyi kultusz káros következményeinek leküzdése, a nemzetközi kommunista mozgalom befolyásának eró- síelése új távlatokat nyit a kommunista pártokra háruló feladatok sikeres megoldásához.

A marxista—leninista pártok munkásságuk elengedhetetlen törvényének tartják a partéiét lenini normálnak k8- vetkeretes betartását a demokratikus centralizmus elve alapjan, elengedhctetlenúl szükségesnek tartják, hogy úgy őrizzék a párt egységét, mint szel .ük fényét, hogy szigorúan betartsák a pártdemokrácia és a kollektív Vezetés elvét, egyben a leninizmus szervezeti elveinek megfelel Sen, nagy jelentőséget tulajdonítsanak a vezető pártsrervek szerepének a párt életében —. hogy szakadatlanul gondoskodjanak a párttagokhoz és a dolgozók széles tömegeihez fűződő kap- esolatalk erősítéséről, ne tűrjék a személyi kultuszt, amely béklyóba veri az alkotó gondolkodást és a kommunisták kezdeményező készségének fejlődését, minden eszközzel fejlesz- szék a kommunisták aktivitását, fejlesszék saját soraikon belül a bírálatot és az önbírálatot.

A kommunista pártok saját soraikon belül eszmeileg szétzúzták a revizionistákat, akik megpróbálták letérftenl a kommunista pártokat a marxista-leninista útról. A revlzlo- nlzmus, a Jobboldali opportunizmus elleni harcban eszmeileg és szervezetileg minden egyes kommunista párt és az egész nemzetközi kommunista mozgalom tovább erősödött.

A kommunista párt«* egyöntetűen elítélték a nemzetközi opportunizmus jugoszláv válfaját, amely a mai revizionisták „elméleteinek” tömény kifejezője. A JKSZ vezetői, akik elárultak és elavultnak nyilvánították a marxizmus— leninizmust, ax 1957-es Nyilatkozattal szembeállították saját anttlenlntsta, revizionista programjukat, az egész nemzet- közi kommunista mozgalommal szembeállították a JKSZ-t •Szakították országukat a szocialista tábortól, az amerikai ás más Imperialisták úgynevezett „segítségétől« függő hely