Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

A kommnnisfa és munkáspártok Nyilatkozata ‘küzdelembén együttműködésre törekszenek a szocialista pír- ■ tokkal. ­A kommunisták a marxizmus—leninizmus átfogó, tudomá­nyosan megalapozott és a gyakorlatban Igazolt nagy tanításával, ^valamint a szocialista, építés gazdag nemzetközi tapasztala­taival rendelkeznek. Készek "vitázni a szociáldemokratákkal, mert biztosak abban, hogy ez a legjobb út ».nézetek, az eszmék es a tapasztalatok összevetésre, á meggyökeresc- dclt előítéletek kiküszöbölésére, a dolgozók .megosztottságár nak megszüntetésére.-és az együttmükSSés-megvalósításira: Az Imperialista reakció igyekszik bizalmatlanságot kel­teni a kommunista mozgalommal és ideológiájával szemben, olyasféle állításokkal ijesztgeti a tömegekéi, hogy a kommu­nistáknak szükségük van az áüamok közötti háborúkra a tókés rend megdöntéséhez és a szocialista rend megteremté­séhez. A kommunista pártok a leghatározottabban elutasítják ezt a rágalmat. Az a tény, hogy az Imperialisták által kirob­bantott mindkét világháború szocialista forradalmakkal feje­ződött be, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a társadalmi for­radalomhoz szükségszerűen világháborún kérésziül vezet az ut, különösen korunkban, amikor létezik a hatalmas szo­cialista világrendszer. A marxisták—leninisták sohasem vol- tak azon a véleményen, hogy a tártadalmi forradalomhoz ? államok közötti háborúkon át vezet az üt. Minden ország népének elidegeníthetetlen joga, hogy az egyik vagy a másik társadalmi rendszer mellett döntsön. A szocialista forradalmat nem lehet importálni, nem kénysze­ríthető ki kívülről. A szocialista forradalom .minden ország belső fejlődnének, a benne meglevő társadalmi ellentétek végső kiéleződésének eredménye. A kommunista pártok a marxista—leninista tanítás alapján mindig ellenezték a for­radalom exportját. Egyszersmind erélyesen harcolnak ' az ellenforradalom imperialista exportja ellen. Internacionalista kötelességüknek tartják, hogy felhívják a vlláp népeit: tőmő- ntsek, mozgósítsak összes belső erőiket, (ruákrnyen lépjenek fel és a szocialista világrendszer erejére támaszkodva hárít­sak el. vagy határozottan verjék vissza az imperialisták beavatkozását bármely ország forradalomra kelt népének ügyeibe. , • A marxista—leninista pártok vezetik a munkásosztály, a dolgozó tömegek harcát a szocialista forradalom megvaló­sításáért és a proletárdiktatúra ilyen vagy olyan formában való megteremtéséért. A szocialista forradalom fejlődésének formái és útjai az egyes országok konkrét oszlúlycrőviszonyai- tól. a munkásosztály'és élcsapata szervezettségétől és érett­ségétől, az uralkodó osztályok ellenállásának fokától fognak függenl. A proletariátus diktatúrája, létrejöttének formáitól függetlenül, mindig a demokrácia klszéleeitésél, a formális burzsoá demokráciáról az igazi demokráciára. ■ dolgozók demokráciájára való áttérést jelenti. A kommunista pártok megerősítik az 1957. évi Nyilatko­zatban foglalt tételeket, amelyek a különböző országoknak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetére vonatkoz­A murátásosztály és élcsapata, a marxista-leninista párt arra törekszik — állapítja meg a Nyilatkozat —. hogy békés mw0n meB a szocialista forradalmat. E lehetőség valóraváltása megfelelne a munkásosztály és az egész nép érdekelnek, az Illető ország nemzett érdekelnek. ... ,A jelenlegi körülmények között a munkásosztálynak több tőkésországban megvan az a lehetősége, hogy élcsapata veze- tésével munkásfrent, népfront, vagy a különböző pártok és Mrsadalml szervezeteik megegyezése és politikai együttműk«- 2Síznlzu1íl.c'slf??„,ormái alaPJin egyesítse, a nép többségét, polgárháború nélkül megszerezze az államhatalmat és btz- ,08't*a,"z alapvető termelési eszközök álkerülését a nép ke- zebe. Ha a munkásosztály a nép többségére támaszkodik és határozottan lesújt az opportunista elemekre, akik nem kébo- SíimL'Í a '““sekkel és a földesurakkal Való lepaktálás Sí kbeteeege arra, hogy vereséget mér­jen a reakciós, népellenes erőkre, szilárd többségre tegyen i8^ntbe?'.-sw.parlamcnl<!l 0 burzsoázia osztály- érdekelt szolgáló eszközből a dolgozó népet szolgáló eszközzé VI. tegye, átfogó arányú parlamenten kívüli tömegharcot indítson, megtörje a reakciós érék ellenállását és megteremtse a szo­cialista forradalom békés megvalósításihoz szükséges fel­tételeket. Mindez csak akkor lesz lehetséges, ha átfogóan es szakadatlanul fejlődik a munkások, a-paraszti tömegek és a varost középrétegek osztályharca a monopolista nagytőke r. olyan korüünények között..amikor a kizsákmányoló oez.-.. talyox a neppe! szemben etflsSaíhóz'folyamödnai; teőrintetb» kell venni a másik lehetőséget — a szocializmusra való nem békés átmenet lehetőségét. A leninizmus azt tanítja és a tör­ténelmi. tapasztalatok Igazolják, hogy az uralkodó osztályok nem engedik át önként a hatalmat. Ilyen feltételek között az osztályharc formája és hevességének foka nem annyira a PM° eií','?a.llI.s,'il’ hanom a'lál f°S függeni. hogy milyen erejű ellenállást fejtenek ki a reakciós körök a nép túlnyomó több­ségének akaratával szemben, hogy alkalmaznak-e ezek a kö­rök erőszakot a szocializmusért folyó harc egvik vagv másik szakaszában. Az egyes országokban a szocializmusba való átmenet egyik vagy másik módjának tényleges lehetőségét a kőnkre! történelmi feltételek határozzák meg. . .A mi korunkban, amikor a kommunizmus nemcsak a leghaladóbb tanítás, hanem ténylegesen létező társadalmi rendszer Is. amely bebizonyította fölényét a kapitalizmussal szemben, különösen kedvező feltételek alakulnak ki a kom­munista pártt* befolyásának kiterjesztésére a kommunlsta- eljeneezég erélyes leleplezésére — a tőkésosztály a kommu- nlstaellenesség íászlaja alatthárcoí a proletariátus ellen — a dolgozók legszélesebb rétegeinek a kommunista eszmék szá­mára való megnyerésére. A kommunIsteellenessós még a munkásmozgalom haj­nalán született, mint a tőkésosztály legfőbb eszmei fegyvere a proletariátussal és a marxista ideológiával folytatott harc- ban. Amint éleződik az oeztályharc. különösen a szociálist.-» világrendszer kialakulása folytán, a kommunistáén enessá« még dühödtebb ée mér r^ln*ltabb I«z. A kommunista eüenes- seg. amely a burzsoá idotogla mélyreható eszmei válságát ée rendkívüli fokú hanyatlását tükrözi, aljasul kiforgatta a marxista tanítást, durván megrágalmazza a szocialista társa­dalmi rendszert, meghamisítja a kommunisták politikáit és céljait, hajszát indít a demokratikus, békeazerető erők és szervezetek ellen. A dolgozók érdekeinek eredményes megvédése. ;i béke ,"tf»?6íía; i',muT*ésos/.l.-,i!y ■■odalista eazményeinek meg­valósítása hat*ro«c*t harcot követe] e mérgezett fegyver, a WWrniunistaeiirttesség ellen, amelyet n burzsoázia arra hasz- nal. hogy távol tartsa a tömegeket a szocializmustól. Erő­teljesebben kell magyarázni a tömegeknek a szocializmus eszméit forradalmi szellemben kell nevelni a dolgozókat fo- kí^nl keI1 forradalmi osztályöntudatukat és a szocialista világrendszer országainak tapasztalata alapján ken megvilácí- tam a dolgozók előtt a szocialista társadalom felsöbbrendfl- segét Konkrétan megmutatni, milyen tényleges előnvöket hoz a szocializmus a munkásoknak, a parasztoknak és a lakos­ság más rétegeinek minden egyes országban .. A,kommunizmus megszabadítja az embereket a háborús rettegéstől, biztosítja a tartós békét, megszabadítja az embe­reket az imperialista elnyomástól és kizsákmányolástól, a munkanélküliségtől és a nyomortól, általános megélhetést és magas anyagi életszínvonalat biztosít, megszünteti a gazda- sagi válságoktól való rettegést, biztosítja a termelőerők roha­mos fejlődését az egész társadalom javára, megszünteti a penzeszsáknak az egyénre gyakorolt nyomását, biztosítja az ember wkolda ú szellemi fejlődését, tehetségének virágzása*, a társadalom korlátlan tudományos és kulturális haladását. az uj társadalmi rendszer győzelme, a klzsfikmányolók ma­roknyi csoportját kivéve. előnyös n lakosság minden rétegé- ^.iÍaIÍL”1 * tőkéeországokban tudatosítani kell az emberek millióiban. A világ kommunistáit egységbe fogja a marxizmus—le­ninizmus nagy tanítása és a közös harc e tanítás megvalósításáért. A kommunista mozgalom érdekei megkövetelik, hogy minden kommunista párt tartsa magút a testvérpártok értekezletein közösen kidolgo­zott. az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a HBliWPiffl irr,aflotai* «róttgéftékclé­A munkásosztály ügyéért vívott harc megköveteli min­den kommunista párt és a kommunisták hatalmas hadserege sorainak további tömörítését minden országban, megköveteli az akarat és a cselekvés egységét. Minden marxista-leni­nista párt legmagasztosabb internacionalista kötelessége gondoskodni a nemzetközi kommunista mozgalom egységé­nek állandó erősítéséről. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének hatá­rozott megvédése a marxizmus—leninizmus, a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján, minden olyan akció megakadá­lyozása, amely ezt az egységet alááshatná — ezek a győze­lem, kötelező feltételei a nemzeti függetlenségért, a demokrá­ciáért és n békéért, a szocialista forradalomból, a szocializ­mus és a kommunizmus építéséből adódó feladatok sikeres megoldásáért folytatott harcban. Ezeknek az elveknek a megsértése gyengítené a kommunizmus erőit Az összes marxista—leninista pártok függetlenek és egyenjogúak, politikájukat országaik konkrét adottságaiból, a marxizmus—leninizmus elveiből kiindulva dolgozzák ki és kölcsönösen támogatják egymást Az egyes országok mun­kásosztálya ügyének sikere megköveteli valamennyi marx­ista-leninista pórt nemzetközi szolidaritását Minden egyes p .rt felelős országa munkásosztályának, dolgozóinak, az A kommunista és munkáspártok a szükséghez mérten értekezleteket tartanak, hogy megvitassák az időszerű prob­lémákat. kicseréljék tapasztalataikat, megismerkedjenek egymás nézeteivel és álláspontjával, tanácskozás útján egy­séges nézeteket dolgozzanak ki, és egyeztessék a közös cé­lokért folyó harcban kifejtendő együttes akciókat. Amikor valamelyik pártban egy másik testvérpárt tevé­kenységére vonatkozó kérdések vetődnek fel, akkor vezető­sége a megfelelő párt vezetőségéhez fordul; szükség esetén találkozókul és tanácskozásokat rendeznek. A kommunista pártok képviselőinek részvételével az utóbbi években megtartott találkozók tapasztalatai és ered­ményei» különösen az 1957 novemberében megtartott és a jelenlegi értekezlet, tehát a két legnagyobb értekezlet ered­ményei azt mutatják, hogy a Jelenlegi körülmények között az ilyen értekezletek a vélemények és tapasztalatok kölcsö­nös kicserélésének, a marxista-leninista elmélet kollektív erőfeszítésekkel való gazdagításának és a közös célokért folytatott harcban az egységes álláspont kidolgozásának ha­tékony formáját Jelentik. A kommunista és munkáspártok egyöntetűen kijelentik, hogy a kommunista vtlágmozgaJom általánosan elismert él­csapata a Szovjetunió Kommunista pártja volt és marad a továbbiakban Is. mint a nemzetközi kommunista mozgalom legtapasztaltabb és legedzettebb csapata. Az egész nemzet­közi kommunista mozgalom szempontjából elvi jelentősé­gűek azok a tapasztalatok, amelyeket az SZKP a munkás­osztály győzelméért, a szocializmus építéséért vívott harcban és a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének fo­lyamatában szerzett. Az SZKP példája és testvéri szolidari­tása lelkesít minden kommunista pártot a békéért és a szo­cializmusért vívott harcában, egyszersmind kifejezője a pro­letár internacionalizmus forradalmi elvei gyakorlati alkal­mazásának. Az SZKP XX. kongresszusának történelmi hatá­rozatai nemcsak az SZKP és a Szovjetunióban folyó kom­munista építés szempontjából nagy jelentőségűek, hanem ój korszak kezdetét jelentették a nemzetközi kommunista moz­galomban Is, előmozdították további fejlődését a marxiz­mus—leninizmus alapján. A kommunista és munkáspártok kiveszik részüket a marxizmus—leninizmus nagy tanításának fejlesztéséből. Az összes testvéri marxista-leninista pártok kapcsolataiban meg­nyilvánuló kölcsönös segítés és támogatás a proletár Inter­nacionalizmus forradalmi elveinek gyakorlati alkalmazása. A jelenlegi körülmények között az Ideológiai kérdések különös Jelentőségre tesznek szert. A kizsákmányol«« osztályú a szocializmus sikereivel a tömegek mind aktívabb eszmei megdolgozását állítja szembe. Igyekszik a tömegeket a buraoú Ideológia szellemi fogságában tartani. A kommunisták abban látják feladatukat, hogy átfogó és határozott támadást Indít­sanak az Ideológiai fronton, kiszabadítsák a néptömegeket a burzsoá ideológia minden fajtájának és formájának szellemi fogságából, egyebek között a reformizmus bomlasztó be­folyása alól. A kommunisták feladatuknak tekintik a társa­dalmi haladást biztosító élenjáró eszméknek, a szabadság­szeretet demokratikus eszmélnek, a tudományos szocializmus Ideológiájának terjesztését a tömeg«* között. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kapita­lizmus csökcv ónyel a szocialista rendszer megteremtése után ts hosszú Ideig megmaradnak az emberek tudatában. Ez szükségessé teszi, hogy a párt hatalmas és sokoldalú munkát fejtsen ki a tömege* kommunista nevelésében, a pártScáderek és az állami káderek marxista-leninista felkészül bégének és edzettségének fokozásában. A marxizmus—leninizmus egységes, nagy. forradalmi tanítás, a világ munkásosztályának és dolgozóinak vezérlő csillaga unnak a nagyszerű harcnak minden szakaszában, amelyet a békéért, a szabadságért ée a Jobb életért a leg­igazságosabb társadalom, a kommunizmus megteremtéséért folytatnak, őrlési alkotó és átalakító ereje az élettel való szét- téphetctlcn kapcsolatában, továbbá abban rejlik, hogy Állan­dóan gazdagabb lesz a valóság, a jelen sókoldalú elemzése révén. A szocialista országok testvéri közössége, a nemzetközi kommunista mozgalom, munkásmozgalom ée felszabadító mozgalom a marxizmus—leninizmus alapján nagyszerű tör­ténelmi győzelmeket vívott ki. a a kommunista ée munkás­pártok előtt álló feladatok ts csak a marxizmus—leninizmus alapján oldhatók meg sikeresen. Al fr!ffc*5rcl rés:vrvói a munkásosztály, e demokrácia finf hq/g._Q* Ó*,ze* eMerítésének legfontosabb feltété­™ «I^Kommunista ét munkáspártok további tömörülését If*-.« -I® ™flrrl*mus—írnínfemus, a proletár internaciona­lizmus alapfán; ez a záloga annak, hogy a világ kommunista és munkásmozgalma új győzelmeket arasson az égisz embars- fw*/ééfí- fl bék€ és a ^ocializmus diadaláé* folyó nagy küzdelemben. reibe hozták és ezáltal a megsemmisülés veszélyének tették ki azokat a forradalmi vívmányokat, amelyeket a jugoszláv nép “»* harcával ért el. A Jugoszláv revizionisták akna­munkát folytatnak a szocialista tábor és a kommunista vl- lagmozgalom ellen. A tümbün kfvüli politika ürügyén olyan tevékenységet folytatnak, amely kárt okoz a békeszerető erők és államok egységének. A marxista—leninista pártok- nak továbbra Is elengedhetetlen felodata a jugoszláv revizi­onisták vezetőinek további leleplezése, és az aktiv harc azért, hogy megóvják a kommunista mozgalmat, valamint a munkásmozgalmat a jugoszláv revizionisták antileninista eszméitől. * munkásosztály harcának gyakorlata, a társadalmi fej- lödés egész menete újból ragyogóan igazolta a marxizmus— leninizmus mlndenekfölött diadalmaskodó nagy erejét és életképességét, egyben határozottan megcáfolta a mai revi­zionisták összes „elméleteit”. Amint az 1957-ea moszkvai Nyilatkozat rámutat, a kom- munkásmozgalom további fejlődésének érdekei megkövetelik, hogy határozott harcot folytassunk két fron- *11«. «mely . fő veszély marad, to­vábbá a dogmatizmus és a szcktá&ság ellen. A reyizionizmus, a Jobboldali opportunizmus a marxlz- mus—Jenimzmus eltorzításával, forradalmi szellemének ki­utasával a burzsoá ideológiát tükrözi, elméletben és gyakor­latban megbénítja a munkásosztály forradalmi akaratát, le- f* ■ munkásokat, a dolgozó tömegeket az Imperialista elnyomás és a ktzsákmányolók ellen, a békéért. 2 a n.em*etl felszabadulásért, a szocializmus diadaláért folytatott harcban. A dogmatizmus és a szektAsság mind az elméletben, mind a gyakorlatban, ha nem harcolnak következetesen el­lene. szintén fő veszéllyé válhat egyes pártok fejlődésének »251 mt^JL8*fk.ü?Zib*n Ky megfosztja a forradalmi partot attól a képességtől, hogy tudományos elemzés alapján fejlessze és alkotó szellemben alkalmazza a marxizmus—lc- ninizmust a konkrét adottságoknak megfelelően, elszigeteli • kommunistákat a dolgozók széles rétegeitől, tétlen várako­zásra, vagy baloldallaskodó, kalandorcselekedctekre kárhoz­at a forradalmi harcban, lehetetlenné teszt a változó hely­zet és az uj tapasztalatok Időben való és helyes értékelését -M?“"Jlhetísé?*ne.k í munkásosztály és minden demok­ratikus erő győzelme érdekében való felhasználását az Im­perializmus, a reakció és a háborús veszély elleni küzdelem- Cm’harcában.* °rÄze,em «vívását a népek igazsá­Olyan körülmények között, amikor az imperialista re­akció egyesíti erőit a kommunizmus ellen, különösen szüksé­ges a kommunista vllágmozgalom tömörítése minden erővel. ítLIFÍ8 *i M ömetonottiág megtízszerezi mozgalmunk erejét, és megbízható garanciát nyújt arra. hogy a kommu- °Pe VrSz^maaon halad előre és sikeresen visszaveri az ellenség minden rohamát. A kommunista vllágmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a társadalmi haladás legfontosabb tényezője lett. a kommunista mozgalom, a munkásosztály és minden dolgozó érdekeiért, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért az imperialista reakció- -ví-v.ott harcban tántoríthatatlanul halad előre, tömörül és edződik. f viI^g 87 országában működnek kommunista pár- ivk E Eártok több 1X11111 36 mlUiő embert egyesítenek sora- iKDan. Ez a marxizmus—leninizmus nagyszerű győzelme, a munkásosztály óriási vívmánya. Folytatódik az egy nézetet valló marxisták összefogása azokban nz országokban, ame- 325 ícvftíték a eyarmati igát és az önálló fejlődés útjára leptek, a kommunista pártok Internacionalista kötolességük- Mját ors2á«aik munkásosztálya barátságának és szolidaritásának erősítését a felszabadult országok munkás- mozgalmával az imperializmus elleni közös harcban. A kommunista pártok sorainak növekedése és e pártok szervezeti megerősödése, a kommunista pártok győzelmé­nek biztosítása egész sor országban az elhajlások ellent harc­ban, a személyi kultusz káros következményeinek leküzdé­se, a nemzetközi kommunista mozgalom befolyásának eró- síelése új távlatokat nyit a kommunista pártokra háruló fel­adatok sikeres megoldásához. A marxista—leninista pártok munkásságuk elengedhe­tetlen törvényének tartják a partéiét lenini normálnak k8- vetkeretes betartását a demokratikus centralizmus elve alapjan, elengedhctetlenúl szükségesnek tartják, hogy úgy őrizzék a párt egységét, mint szel .ük fényét, hogy szigorú­an betartsák a pártdemokrácia és a kollektív Vezetés elvét, egyben a leninizmus szervezeti elveinek megfelel Sen, nagy jelentőséget tulajdonítsanak a vezető pártsrervek szerepének a párt életében —. hogy szakadatlanul gondoskodjanak a párttagokhoz és a dolgozók széles tömegeihez fűződő kap- esolatalk erősítéséről, ne tűrjék a személyi kultuszt, amely béklyóba veri az alkotó gondolkodást és a kommunisták kez­deményező készségének fejlődését, minden eszközzel fejlesz- szék a kommunisták aktivitását, fejlesszék saját soraikon belül a bírálatot és az önbírálatot. A kommunista pártok saját soraikon belül eszmeileg szétzúzták a revizionistákat, akik megpróbálták letérftenl a kommunista pártokat a marxista-leninista útról. A revlzlo- nlzmus, a Jobboldali opportunizmus elleni harcban eszmei­leg és szervezetileg minden egyes kommunista párt és az egész nemzetközi kommunista mozgalom tovább erősödött. A kommunista párt«* egyöntetűen elítélték a nemzet­közi opportunizmus jugoszláv válfaját, amely a mai revizi­onisták „elméleteinek” tömény kifejezője. A JKSZ vezetői, akik elárultak és elavultnak nyilvánították a marxizmus— leninizmust, ax 1957-es Nyilatkozattal szembeállították saját anttlenlntsta, revizionista programjukat, az egész nemzet- közi kommunista mozgalommal szembeállították a JKSZ-t •Szakították országukat a szocialista tábortól, az amerikai ás más Imperialisták úgynevezett „segítségétől« függő hely­

Next

/
Thumbnails
Contents