Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
Csütörtök. 1960 december 8. ESZAKM AGY A RORSZ AO A szocialista tábor súlya, tekintélye hallatlanul megnőtt Az Ausztriával való kapcsolatokról A szocialista országokkal kötött frigyünk örök időkre szól Kádár elvtárs felszólalása az ENSZ-ben valamennyi küldöttségre óriási hatást gyakorolt Nincs erő, amely letéríthetne bennünket a szocializmus, a kommunizmus útjáról! Dr. Sík Endre külügyminiszter beszámolója, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagjának beszéde az országgyűlésen a nemzetközi helyzetről, a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról gásl korlátozásoknak vetette alá. Az amerikai kormánynak ez a provokációs intézkedése nemcsak az egész magyar népnek, de az egész vllágköz- véleménynek felháborodását váltotta ki. Mindennek ellenére mi a magunk részérói nem egyízben tettünk kezdeményezéseket a magyar—amerikai viszony megjavítására. Erőfeszítéseink nem jártak sikerrel. Ma még nem tudhatjuk, történtk-e majd és ha igen. milyen változás az amerikai kormány külpolitikájában az új elnök hivatalba lépése után. Mi. akik változatlanul a békés egymásmelleit élés politikáját követjük, készek vagyunk arra. hogy kapcsolataink normális mederbe terelése és megjavítása érdekében bármilyen szinten tárgyalásokat kezdjünk. Szl- ’árd meggyőződésünk, hogy semmi Lindáivá nem lehet annak, hogy kapcsolatainkat rendezzük. Kizárólag az amerikai félen múlik, hogy ez mikor fog bekövetkezni. elemeket; az ellenforradalom alatt és után hazánkból kiszökött fiatalokból kém- és diverzánsosztagokut szervez népköztársaságunk ellen; anyagilag és erkölcsileg támogutja az úgynevezett Szabad Európa-rádió Magyarország ellen irányuló adásail Es végül gazdasági téren ugyanez az amerikai kormány olyan messzemenő diszkriminációt alkalmaz Magyarország ellen, amely gyakorlatban csaknem teljesen lehetetlenn - tesz mindennemű kereskedelmi kapNehezen lehet elképzelni ennél abszurdabb. abnormálisabb viszonyt két ország között. Hangsúlyozta a külügyminiszter ezután, hogy legutóbb az ENSZ mowt folyó közgyűlésén az amerikai kormány újabb bizonyítékát adta a Magyar Népköztársasággal szemben tanúsított ellenséges magatartásának, amikor népköztársaságunk EN**' küldöttségét és annak vezetőjét. Kádár elvtársat, diszkriminációs mozVannak jelek, hogy e téren eredmények várhatók. A biztató jelek ellenére nem tapasztaltunk kellő viszonosságot a kölcsönös utasforgalom és a vízumok kibocsátása terén. Hozzánk minden korlátozás nélkül jöhetett például a legutóbbi válogatott labdarúgó mérkőzésre is többezer osztrák turista, más alkalmakkor munkásfcüldöttsé- gek. újságírók stb. Ezzel szemben legutóbb például lehetetlenné tették hetvenegy Ganz-MÁVAG-bell munkás kiutazását és diszkriminációt alkalmaztak egyes magyar közéleti személyiségek — nömozgalmi és szak- szervezeti küldöttek — kiutazása során Is. Kiküldötteinktől tevékenységüket korlátozó nyilatkozat aláírását követelték, ugyanakkor nem követelnek semmiféle nyilatkozatot azoktól a hazaáruló magyaroktól, akiknek megengedik, sót akiket segítenek abban, hogy a Ma»*yar Népköztársaság ellen uszítsanak. E negatív jelenségek ellenére, mi .•» magunk részéről továbbra is azon leszünk., hogy a két ország közötti kapcsolatokat fejlesszük és javítsuk. Az ázsiai és afrikai országokkal meglévő knncsolatainkról beszélt ezután dr. Sik Endre. A forradalmi mopkás-oaraszt kormány font«« M- eda**»n?k tekintette nemcsak dlolo- máciaf kf*ncsola*ok létesítésé», de jó baráti v>*rnny. élénk ooHtik**l. gazdagé"* és k»ltv«ál)s kancso*atok kféof- tését a háború után !*treiött és folyamatosén lé* reift vő Ú1 fiatal független á-».tPÍ és pfrfke! országokkal. Ismertette a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítésére tett lépéseket ezekkel az országokkal. Néhány szót osztrák szomszédainkkal való kapcsolatainkról — mondotta a továbbiakban Sik Endre. — Az elmúlt négy év alatt ezek a kapcsolatok nagyrészben rendeződtek és — elsősorban gazdasági vonalon — normális mederben folynak. Az országaink közötti kulturális csere terén ugyancsak értünk el javulást, bár a jelenlegi helyzet még sok kívánni valót hagy maga után. Jószomszédi viszonyunkat azonban időről- időre sajnálatos módon megzavarják osztrák területről kiinduló mesterségesen előkészített és szervezett határ, incidensek. Nem véletlen, hogy ezek a határincidensek és az azokat követő heedkampányek már évok óta szinte pontosan egybeesnek a nemzetközi reakció ellenünk Irányuló akcióival. Éppen a napokban voltunk tanúi egy meg sem történt hntárlncldens nyomán szinte karmesteri beintésre elkezdődött újabb hecckampánynnk. A lányok teljes figyelmen kívül hagyása. továbbá az a minősíthetetlen hang. amelyet egyes osztrák ..újságírók” a kampány során husz.nóltak. elárulja ezen urak egyre lobban elhatalmasodó idegességét. Semmilyen erőlködéssel nem sikerül ucvanis feltartóztatni az oszt-ák 5s a magyar nép egyre nagyobb arányokban kibontakozó közeledését. Hiába tesznek meg mindent, hogy ezzel u snccinlis osztrák hozzájárulással, a határ kérdésében szervezett hecckrmpányok- kal segítsék az úgynevezett ..maavar kérdés" narlrendop *T*á«át. n háború felszítását. Kísérleteik kudarcot vallottak s vallanak a lövőben is. A határincldensok megelőzése coljából réeófa javasoljuk ve*rvesb*z/i »'*£«« alakítását és ha tár egyezmény kötését. letes magyarok előtt. Az elmúlt években közkegyelmet Is hirdetett azok számára, akiket főbenjáró bún nem terhel. Sokan jelentkeztek Is és nagy része azoknak, akik jelentkeztek. haza is tért. Több. mínf negyvenezer azoknak a száma, akik hazájukba visszatértek. A reakciós nyugati sajtó rémtörténeteket terjeszt róluk: börtönbe vetettük őket. sokukat kivégeztük és így tovább. Mindenki tudja, hogy ezek dajkamesék. Azok. akikről szó van. jól deklinek. amikor Ilyesmit hallanak, ök tudják legjobban, hogy hazáink megbocsátással és szeretettel fogadta Uíra munkát és kenyeret adott nekik. De sokan vannak még. akik — ha eddig ilyen vagy olyan okból nem is tudtak hazatérni — nem adják fel a reményt, hogy az ő számukra Is el ion a hazatérés napja. A hazatérők számára hirdetett amnesztia ugyan már lejárt, de illetékes hatósági szerveink minden külföldön éló becsületes magyar hazatérési kérelmét, legyen az régi emigráns. vagy nemrég külföldre szakadt mentévesztett ember —jóakarata elbírálásban részesítik, s ha az Illetőt főbenjáró bűn nem terheli, vagy más különös ok nem szól hazatérése ellen, a kérelmét meg Is hallgatják. Befejezésül külpolitikánk további feladatait foglalta össze a külügyml- "8Ezek a kővetkezők: Még jobban fejleszteni és mélyíteni. még intenzivebbé tenni baráti (Folytatás a 4. oldalon.) részt veszünk a közgyűlés valamennyi bizottságában. Támogattuk és támogatjuk a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a leszerelésre. a tömegpusztító fegyverek eltiltására, az atomkisérletek megszüntetésére. úgyszintén a békés egymásmelleit élésre vonatkozó minden javaslatát. Következetesen kiálltunk Kína ENSZ-tagságn mellett és követeltük mindenkor a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét. A jelenlegi közgyűlésen Kádár elvtárs részvétele és felszólalása, beszédének határozott. magabiztos hangja, világos és logikus érvelése valamennyi küldöttségre egyaránt óriási hatást gyakorolt, Jelentékenyen növelte delegációnk tekintélyét, s egyben azok számára, akiket még érdekel a magyar kérdés, szemlélhető bizonyítékát szolgáltatta annak, amit küldöttségünk mindenkor hangsúlyozott: a Magyar Népköztár- saság ügyei már régen teljességgel rendben vannak, a magyar nép sikeresen megbirkózott és megbirkózik a maga problémáival, hívatlan crókátorra nem szorul és ilyeneket nem hajlandó befogadni. A külügyminiszter ezután részletesen szólt a magyar delegáció munkájáról a mostani közgyűlésen, majd a külföldön élő magyarokkal kapcsolatos politikánkról beszélt, — A forradalmi munkás-paraszt kormány nem zárja le az ajtót ss hazájukba visszatérni kívánó becsüDr. Sik Endre ezu'űn az ENSZ- beli tevékenységünkről számolt be, s mindenekelőtt az úgynevezett „magyar kérdésről" beszélt, megállapítva. hogy az már az Egyesült Államokon kívül senkit sem érdekel az ENSZ-ben. A ..magyar kérdés” bizonyos mértékben bumeráng lett az Egyesült Államok számára. Már 1956-ban leszögeztük álláspontunkat, amely úgy szólt, hogy magyar kérdés, mint nemzetközi kérdés nem létezik; ami-Magyarországon történik, az a maoyar nép ügye; a magyar nép és annak kormánya semmiféle beavatkozást nem enged meg a Magyar Népköztársaság belügyeibe senkinek, tehát az ENSZ-nek. sem és tiltakozik minden ilyen beavatkozási kísérlet ellen. Mindennek ellenére — amíg az amerikai kormány fel nem adja jelenlegi hidegháborús politikáját —. nem számíthatunk arra. hop-- a magyar kérdés hamarosan lekerül az ENSZ napirendjéről. Számunkra azonban ez a kérdés nem bír jelentőséggel. Ha tárgyalni fogják, megmondjuk a magunkét: még egyszer fejükre olvassuk az amerikai imperialistáknak ellenünk elkövetett súlyos bűneit, s tiltakozunk az amerikai imperialisták Magyarország bol- ügyeibe való durva beavatkozása ellen. Az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió és a többi szocialista ország delegációival szoros együttműködésben kivesszük részünket minden fontosabb nemzetközt kérdés megvitatásából, ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben szisztematikus rágalmazó kampányokat rendezett és rendez ma is népköztársaságunk és annak kormánya ellen és ugyanakkor nyomást gyakorol háborús blokk-beli szövetségeseire, hogy a magyar népet, országunk szuverénitását mélyen sértő, belügyelnkbe való durva beavatkozást jelentő, az ENSZ alapokmányával szöges ellentétben áll« törvénytelen határozatokat szavazzanak meg és ne Ismerjék el küldöttségeinknek szabályszerűen, alkotmányunknak és törvényeinknek megfelelően kiállított és a nemzetközi jog követelményeinek is mindenben megfelelő megbízóleveleit. Ismeretes az is, hogy a budapesti amerikai követség vezetésére az Egyesült Államok kormánya az ellenforradalom után követet küldött, aki több mint három hónapig tartózkodott Budapesten anélkül, hogy megbízólevelét átadta volna. így végül is kénytelenek voltunk neki feltenni a kérdést: vagy adja ét megbízólevelét, vagy menjen vissza. Erre az amerikai kórmány a követet hazahívta és mást a helyére nem küldött. A követséget mindmáig ügyvivő vezeti. Ez az ügyvivő részt- vesz magyar kormányaktusokon és hivatalos rendezvényeken, tárgyalásokat folytat és Jegyzékeket vált magyar kormányszervekkel. Ugyanilyen viszonyt tart. fenn a washingtoni külügyminisztérium ottani követségünk vezetőjével. Ugyanakkor annak az amerikai kormánynak egyes tagjai, amely Budapesten nagyszámú követséget tart fenn és Washingtonban kapcsolatot tart a magyar követséggel, úgysz.intén más hivatalos amerikai vezető személyiségek. egyre-másra nvilatkozatokat tesznek, amelyekben Magyarországról, mint ..rab nemzetből" beszélnek, amelyet fel kell szabadítani. Az amerikai követség egyes beosztottjai viszont Budapesten ezalatt a diplomáciai jogokkal visszaélve, kémtevékenységet folytatnak. Az amerikai kormány pedig részben saját országában, részben Nyugat-Német- országban összegyűjti, szervezi és pénzeli népköztársaságunk legelke- seredetlebb ellenségeit, az országunkból kiszökött fasisztákat, háborús bűnösöket és más sötét, reakciós Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nczvál Ferenc. Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János. Traut- mann Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. majd dr. Sik Endre külügyminiszter mondott beszédet. rosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, ács MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai. István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János. Czinege Lajos. Czottner Sándor, dr. Doleschatl Frigyes. Kisházi Ödön. lista frontnak az ENSZ-ben ma már megvan az abszolút többsége. Sik Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békeszerető emberiség követeli a fegyverkezési verseny beszüntetését, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymásmelleit élésének és békés versenyének realizálását. Az imperialisták egyik agressziót és provokációt a másik után hajtják végre. Uj formák között szeretnék fenntartani a gyarmati kizsákmányolást, de az imperializmus valamennyi provokációját felülmúlja az a megbocsáthatatlan történelmi bűncselekmény, amelyet az agresszív német imperializmus és mllitarizmus feltámasztásával, Nyugat-Németország felfegyverzésével és a támadó Atlanti Szövetségbe való bevonásával követtek el. — Mi magyarok — mondotta — különös aggodalommal figyeljük Nyugat-Németország agresszív készülődését. Az imperialisták támadó atomfegyverekkel sorakoznak fel azon a területen, ahonnan már az elmúlt két világháború kíméletlen és embertelen támadásai indultak. Felháborodással és aggodalommal voltunk tanúi annak, hogy az egykori német mllitarizmus. u hitleri agresszív világhatalmi téboly mai örökösei ismét megjelentek francia földön, amelyet kevesebb, mint egy évszázad alatt, három ízben özönlöttek el. Nincs biztosítva a béke. amíg a német kérdés és azon belül a berlini kérdés, az elmúlt háborúnak e maradványa nem rendeződik, amíg a háború következtében beállott Ideiglenes és veszélyes állapotot nem váltja fel a német nép igazi érdekeit figyelembevevő békeszerződés. Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozva megállapította. hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mértékben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szocialista tábor javára. Ha ennek az erőeltolódásnak az ckait keressük, mindenekelőtt a szocialista tábor országainak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú növekedését. műszaki és tudományos eredményeik auors kibontakozását és nem utolsó sorban katonai erejük jelentékeny megnövekedését kell megemlítenünk. A szocialista tábor fokozódó erőfölényének másik tényezője a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi súlyának példátlan megnövekedése. A nemzetközi erőviszonyok eltolódásának tényezője az imperializmus egyre fokozódó válsága is. Rámutatott a külügyminiszter. hogy a gyarmati rendszer bomlása is az imperializmus válságának megnyilvánulása. Az imperialista gyarmatosítók ideig-óráig elhúzhatják még a gyarmati elnyomás és kizsákmányolás minden formájának megszüntetését, de arra. hogy megakadályozzák. már nem képesék. Az ENSZ idei közgyűléséről szólva a 'külügyminiszter megállapította: az Idei közgyűlés fö jellemzője az. hogy jelentékenyen erősödött az imperia- Uatacllenes front és kialakulóban van az Egyesült Államok elszigetelődése. A szocialista tábor súlya, tekintélye, hallatlanul megnőtt, a fő kérdésekben csaknem mintiig a szocialista országok a kezdeményezők. Igen számottevő erőt képvisel az ENSZ-ben az ázsiai—afrikai csoport. Ha ehhez hozzávesszük a szocialista országok és Jugoszlávia szavazatát, ez azt jelenti, hogy a potenciális antiimperiaSzerdán délelőtt 11 órakor folytatódott az országgyűlés ülésszaka. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Biszku Béla. Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly. Makapcsolatainkban a békés egymásmelleit élés politikáját követtük — folytatta. Mindenekelőtt mindent megtettünk, hogy a kapitalista országok budupcsti követségeinek normális működését biztosítsuk. Ez — az egy amerikai követség kivételével — valamennyi viszonylatban sikerült Is. A Budapesten működő kapitalista követségek száma eggyel meg is szaporodott, mert az elmúlt évben diplomáciai kapcsolatot létesítettünk és követeket cseréltünk Japánnal. A békés egymásmellen élés politikáját követve, a diplomáciai kapcsolatok mellett mindent megtettünk gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztésére a kapitalista országokkal. Kereskedelmi tárgyalásokat folytattunk és árucsereforgalmi megállapodásokat kötöttünk csaknem valamennyi, velünk diplomáciai kapcsolatban álló európai kapitalista országgal. Ausztriával hosszú- lejáratú kereskedelmi megállapodást kötöttünk. Légügyi egyezményeket kötöttünk Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal, Svájccal, Ausztriával, Hollandiával, Belgiummal, Svédországgal, Dániával és Norvégiával. Jelentékenyen megnőtt az utóbbi négy év alatt a turistaforgalom és általában a ki- és beutazások száma a kapitalista országok viszonylatában is. Az egyetlen kapitalista ország, amellyel, bár diplomáciai kapcsolat áll fenn köztünk, viszonyunk ma is abnormális — az Egyesült Államok A% Egyénül! Államok ellennéeen magatartásáról Sík Endre ezután rám -ti: Közismert, hogy hivatalos és nem hivatalos amerikai szervek és személyek nem kis szerepet játszottak az 1956-os ellenforradalom kirob- bantásában és támogatásában. Közismert, hogy az ellenforradalom leverése után ugyancsak az Egyesült Államok kormánya volt az, amely az A Magyar Népköztársaság külpolitikájának négyéves mérlegéről szólt ezután a külügyminiszter. A forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikai programja világos és félreérthetetlen. Megvédeni a békét, szocialista épitőmunkánk e legfontosabb előfeltételét. Leleplezni és visszaverni országunk függetlensége és szuverénitása ellen irányuló minden imperialista kísérletet. uisszaulasííani minden beavatkozást, vagy beavatkozási kísérletet országunk belügyeibe. Szoros együttműködést kialakítani és fejleszteni kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A békés egymásmelleit élés politikáját folytatni minden más társadalmi berendezésű országgal. Baráti kapcsolatokat kiépíteni az imperialista járom alól nemrég kiszabadult ázsiai és afrikai országokkal. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a vállalt külpolitikai feladatok teljesítését, a hozzá fűzött várakozásokat, a külpolitika terén éppen úgy, mint belpolitikai téren becsülettel beváltotta. Mindenekelőtt ki kell emelnünk a szocialista országokkal való gazdasági és műszaki együttműködésünknek ez alatt a négy év alatt elért hatalmas fejlődését. — Igen jelentős változások mentek végbe az utolsó négy év alatt a szocialista országokkal való nemzetközi együttműködés vonalán. Ez az együttműködésünk aktívabbá, intenzivebbé és sokoldalúbbá vált. Az imperialisták és reakciós szekértolóik rossz prófétáknak, országunknak a szocialista táborból való kiszakadására irányuló reményeik hiú reményeknek bizonyultak. Ml jól érezzük magunkat a szocialista országok családjában, s a velük kötött frigyünk örök időkre szól: szent és felbonthatatlan. — A kapitalista országokkal való