Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

Csütörtök. 1960 december 8. ESZAKM AGY A RORSZ AO A szocialista tábor súlya, tekintélye hallatlanul megnőtt Az Ausztriával való kapcsolatokról A szocialista országokkal kötött frigyünk örök időkre szól Kádár elvtárs felszólalása az ENSZ-ben valamennyi küldöttségre óriási hatást gyakorolt Nincs erő, amely letéríthetne bennünket a szocializmus, a kommunizmus útjáról! Dr. Sík Endre külügyminiszter beszámolója, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagjának beszéde az országgyűlésen a nemzetközi helyzetről, a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról gásl korlátozásoknak vetette alá. Az amerikai kormánynak ez a provoká­ciós intézkedése nemcsak az egész magyar népnek, de az egész vllágköz- véleménynek felháborodását váltotta ki. Mindennek ellenére mi a magunk részérói nem egyízben tettünk kezde­ményezéseket a magyar—amerikai viszony megjavítására. Erőfeszíté­seink nem jártak sikerrel. Ma még nem tudhatjuk, történtk-e majd és ha igen. milyen változás az amerikai kormány külpolitikájában az új elnök hivatalba lépése után. Mi. akik változatlanul a békés egy­másmelleit élés politikáját követjük, készek vagyunk arra. hogy kapcsola­taink normális mederbe terelése és megjavítása érdekében bármilyen szinten tárgyalásokat kezdjünk. Szl- ’árd meggyőződésünk, hogy semmi Lindáivá nem lehet annak, hogy kapcsolatainkat rendezzük. Kizárólag az amerikai félen múlik, hogy ez mikor fog bekövetkezni. elemeket; az ellenforradalom alatt és után hazánkból kiszökött fiata­lokból kém- és diverzánsosztagokut szervez népköztársaságunk ellen; anyagilag és erkölcsileg támogutja az úgynevezett Szabad Európa-rádió Magyarország ellen irányuló adásail Es végül gazdasági téren ugyanez az amerikai kormány olyan messze­menő diszkriminációt alkalmaz Ma­gyarország ellen, amely gyakorlat­ban csaknem teljesen lehetetlenn - tesz mindennemű kereskedelmi kap­Nehezen lehet elképzelni ennél ab­szurdabb. abnormálisabb viszonyt két ország között. Hangsúlyozta a külügyminiszter ezután, hogy legutóbb az ENSZ mowt folyó közgyűlésén az amerikai kor­mány újabb bizonyítékát adta a Ma­gyar Népköztársasággal szemben ta­núsított ellenséges magatartásának, amikor népköztársaságunk EN**' küldöttségét és annak vezetőjét. Ká­dár elvtársat, diszkriminációs moz­Vannak jelek, hogy e téren eredmé­nyek várhatók. A biztató jelek ellenére nem ta­pasztaltunk kellő viszonosságot a köl­csönös utasforgalom és a vízumok ki­bocsátása terén. Hozzánk minden korlátozás nélkül jöhetett például a legutóbbi válogatott labdarúgó mér­kőzésre is többezer osztrák turista, más alkalmakkor munkásfcüldöttsé- gek. újságírók stb. Ezzel szemben legutóbb például lehetetlenné tették hetvenegy Ganz-MÁVAG-bell mun­kás kiutazását és diszkriminációt al­kalmaztak egyes magyar közéleti sze­mélyiségek — nömozgalmi és szak- szervezeti küldöttek — kiutazása so­rán Is. Kiküldötteinktől tevékenysé­güket korlátozó nyilatkozat aláírását követelték, ugyanakkor nem követel­nek semmiféle nyilatkozatot azoktól a hazaáruló magyaroktól, akiknek megengedik, sót akiket segítenek abban, hogy a Ma»*yar Népköztársa­ság ellen uszítsanak. E negatív jelenségek ellenére, mi .•» magunk részéről továbbra is azon leszünk., hogy a két ország közötti kapcsolatokat fejlesszük és javítsuk. Az ázsiai és afrikai országokkal meglévő knncsolatainkról beszélt ez­után dr. Sik Endre. A forradalmi mopkás-oaraszt kormány font«« M- eda**»n?k tekintette nemcsak dlolo- máciaf kf*ncsola*ok létesítésé», de jó baráti v>*rnny. élénk ooHtik**l. gazda­gé"* és k»ltv«ál)s kancso*atok kféof- tését a háború után !*treiött és folya­matosén lé* reift vő Ú1 fiatal független á-».tPÍ és pfrfke! országokkal. Ismertette a gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok kiépítésére tett lépé­seket ezekkel az országokkal. Néhány szót osztrák szomszédaink­kal való kapcsolatainkról — mon­dotta a továbbiakban Sik Endre. — Az elmúlt négy év alatt ezek a kap­csolatok nagyrészben rendeződtek és — elsősorban gazdasági vonalon — normális mederben folynak. Az or­szágaink közötti kulturális csere te­rén ugyancsak értünk el javulást, bár a jelenlegi helyzet még sok kí­vánni valót hagy maga után. Jószom­szédi viszonyunkat azonban időről- időre sajnálatos módon megzavarják osztrák területről kiinduló mestersé­gesen előkészített és szervezett határ, incidensek. Nem véletlen, hogy ezek a határincidensek és az azokat követő heedkampányek már évok óta szinte pontosan egybeesnek a nemzetközi reakció ellenünk Irányuló akcióival. Éppen a napokban voltunk tanúi egy meg sem történt hntárlncldens nyo­mán szinte karmesteri beintésre el­kezdődött újabb hecckampánynnk. A lányok teljes figyelmen kívül ha­gyása. továbbá az a minősíthetetlen hang. amelyet egyes osztrák ..újság­írók” a kampány során husz.nóltak. elárulja ezen urak egyre lobban el­hatalmasodó idegességét. Semmilyen erőlködéssel nem sikerül ucvanis fel­tartóztatni az oszt-ák 5s a magyar nép egyre nagyobb arányokban ki­bontakozó közeledését. Hiába tesznek meg mindent, hogy ezzel u snccinlis osztrák hozzájárulással, a határ kér­désében szervezett hecckrmpányok- kal segítsék az úgynevezett ..maavar kérdés" narlrendop *T*á«át. n háború felszítását. Kísérleteik kudar­cot vallottak s vallanak a lövőben is. A határincldensok megelőzése coljá­ból réeófa javasoljuk ve*rvesb*z/i »'*£«« alakítását és ha tár egyezmény kötését. letes magyarok előtt. Az elmúlt években közkegyelmet Is hirdetett azok számára, akiket főbenjáró bún nem terhel. Sokan jelentkeztek Is és nagy része azoknak, akik jelentkez­tek. haza is tért. Több. mínf negy­venezer azoknak a száma, akik ha­zájukba visszatértek. A reakciós nyugati sajtó rémtörténeteket ter­jeszt róluk: börtönbe vetettük őket. sokukat kivégeztük és így tovább. Mindenki tudja, hogy ezek dajkame­sék. Azok. akikről szó van. jól de­klinek. amikor Ilyesmit hallanak, ök tudják legjobban, hogy hazáink megbocsátással és szeretettel fogadta Uíra munkát és kenye­ret adott nekik. De sokan vannak még. akik — ha eddig ilyen vagy olyan okból nem is tudtak hazatérni — nem adják fel a reményt, hogy az ő számukra Is el ion a hazatérés nap­ja. A hazatérők számára hirdetett amnesztia ugyan már lejárt, de ille­tékes hatósági szerveink minden kül­földön éló becsületes magyar haza­térési kérelmét, legyen az régi emig­ráns. vagy nemrég külföldre szakadt mentévesztett ember —jóakarata el­bírálásban részesítik, s ha az Illetőt főbenjáró bűn nem terheli, vagy más különös ok nem szól hazatérése el­len, a kérelmét meg Is hallgatják. Befejezésül külpolitikánk további feladatait foglalta össze a külügyml- "8Ezek a kővetkezők: Még jobban fejleszteni és mélyí­teni. még intenzivebbé tenni baráti (Folytatás a 4. oldalon.) részt veszünk a közgyűlés vala­mennyi bizottságában. Támogattuk és támogatjuk a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a lesze­relésre. a tömegpusztító fegyverek eltiltására, az atomkisérletek meg­szüntetésére. úgyszintén a békés egymásmelleit élésre vonatkozó min­den javaslatát. Következetesen ki­álltunk Kína ENSZ-tagságn mellett és követeltük mindenkor a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét. A jelenlegi közgyűlésen Kádár elvtárs részvétele és felszólalása, be­szédének határozott. magabiztos hangja, világos és logikus érvelése valamennyi küldöttségre egyaránt óriási hatást gyakorolt, Jelentéke­nyen növelte delegációnk tekintélyét, s egyben azok számára, akiket még érdekel a magyar kérdés, szemlél­hető bizonyítékát szolgáltatta annak, amit küldöttségünk mindenkor hangsúlyozott: a Magyar Népköztár- saság ügyei már régen teljességgel rendben vannak, a magyar nép si­keresen megbirkózott és megbirkó­zik a maga problémáival, hívatlan crókátorra nem szorul és ilyeneket nem hajlandó befogadni. A külügyminiszter ezután részle­tesen szólt a magyar delegáció mun­kájáról a mostani közgyűlésen, majd a külföldön élő magyarokkal kap­csolatos politikánkról beszélt, — A forradalmi munkás-paraszt kormány nem zárja le az ajtót ss hazájukba visszatérni kívánó becsü­Dr. Sik Endre ezu'űn az ENSZ- beli tevékenységünkről számolt be, s mindenekelőtt az úgynevezett „ma­gyar kérdésről" beszélt, megállapít­va. hogy az már az Egyesült Államo­kon kívül senkit sem érdekel az ENSZ-ben. A ..magyar kérdés” bizo­nyos mértékben bumeráng lett az Egyesült Államok számára. Már 1956-ban leszögeztük álláspontunkat, amely úgy szólt, hogy magyar kér­dés, mint nemzetközi kérdés nem lé­tezik; ami-Magyarországon történik, az a maoyar nép ügye; a magyar nép és annak kormánya semmiféle be­avatkozást nem enged meg a Magyar Népköztársaság belügyeibe senki­nek, tehát az ENSZ-nek. sem és til­takozik minden ilyen beavatkozási kísérlet ellen. Mindennek ellenére — amíg az amerikai kormány fel nem adja jelenlegi hidegháborús politiká­ját —. nem számíthatunk arra. hop-- a magyar kérdés hamarosan lekerül az ENSZ napirendjéről. Számunkra azonban ez a kérdés nem bír jelentő­séggel. Ha tárgyalni fogják, meg­mondjuk a magunkét: még egyszer fejükre olvassuk az amerikai impe­rialistáknak ellenünk elkövetett sú­lyos bűneit, s tiltakozunk az ameri­kai imperialisták Magyarország bol- ügyeibe való durva beavatkozása el­len. Az ENSZ közgyűlésein a Szovjet­unió és a többi szocialista ország de­legációival szoros együttműködésben kivesszük részünket minden fontosabb nemzetközt kérdés megvitatásából, ENSZ-ben és más nemzetközi szer­vezetekben szisztematikus rágalma­zó kampányokat rendezett és rendez ma is népköztársaságunk és annak kormánya ellen és ugyanakkor nyo­mást gyakorol háborús blokk-beli szövetségeseire, hogy a magyar né­pet, országunk szuverénitását mé­lyen sértő, belügyelnkbe való durva beavatkozást jelentő, az ENSZ alap­okmányával szöges ellentétben áll« törvénytelen határozatokat szavaz­zanak meg és ne Ismerjék el kül­döttségeinknek szabályszerűen, al­kotmányunknak és törvényeinknek megfelelően kiállított és a nemzet­közi jog követelményeinek is min­denben megfelelő megbízóleveleit. Ismeretes az is, hogy a budapesti amerikai követség vezetésére az Egyesült Államok kormánya az el­lenforradalom után követet küldött, aki több mint három hónapig tar­tózkodott Budapesten anélkül, hogy megbízólevelét átadta volna. így vé­gül is kénytelenek voltunk neki fel­tenni a kérdést: vagy adja ét meg­bízólevelét, vagy menjen vissza. Er­re az amerikai kórmány a követet hazahívta és mást a helyére nem küldött. A követséget mindmáig ügyvivő vezeti. Ez az ügyvivő részt- vesz magyar kormányaktusokon és hivatalos rendezvényeken, tárgyalá­sokat folytat és Jegyzékeket vált magyar kormányszervekkel. Ugyan­ilyen viszonyt tart. fenn a washing­toni külügyminisztérium ottani kö­vetségünk vezetőjével. Ugyanakkor annak az amerikai kormánynak egyes tagjai, amely Budapesten nagyszámú követséget tart fenn és Washingtonban kapcsolatot tart a magyar követséggel, úgysz.intén más hivatalos amerikai vezető személyi­ségek. egyre-másra nvilatkozatokat tesznek, amelyekben Magyarország­ról, mint ..rab nemzetből" beszélnek, amelyet fel kell szabadítani. Az ame­rikai követség egyes beosztottjai viszont Budapesten ezalatt a diplo­máciai jogokkal visszaélve, kémte­vékenységet folytatnak. Az ameri­kai kormány pedig részben saját or­szágában, részben Nyugat-Német- országban összegyűjti, szervezi és pénzeli népköztársaságunk legelke- seredetlebb ellenségeit, az orszá­gunkból kiszökött fasisztákat, hábo­rús bűnösöket és más sötét, reakciós Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nczvál Ferenc. Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János. Traut- mann Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke nyitotta meg. majd dr. Sik Endre külügyminiszter mondott beszédet. rosán György, Rónai Sándor, So­mogyi Miklós, ács MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai. István, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagjai, Benke Valéria, Csergő János. Czinege Lajos. Czottner Sándor, dr. Doleschatl Frigyes. Kisházi Ödön. lista frontnak az ENSZ-ben ma már megvan az abszolút többsége. Sik Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békesze­rető emberiség követeli a fegyverke­zési verseny beszüntetését, a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymásmelleit élésének és bé­kés versenyének realizálását. Az im­perialisták egyik agressziót és provo­kációt a másik után hajtják végre. Uj formák között szeretnék fenntar­tani a gyarmati kizsákmányolást, de az imperializmus valamennyi provo­kációját felülmúlja az a megbocsát­hatatlan történelmi bűncselekmény, amelyet az agresszív német imperia­lizmus és mllitarizmus feltámasztá­sával, Nyugat-Németország felfegy­verzésével és a támadó Atlanti Szö­vetségbe való bevonásával követtek el. — Mi magyarok — mondotta — különös aggodalommal figyeljük Nyugat-Németország agresszív ké­szülődését. Az imperialisták támadó atomfegyverekkel sorakoznak fel azon a területen, ahonnan már az elmúlt két világháború kíméletlen és em­bertelen támadásai indultak. Felhá­borodással és aggodalommal voltunk tanúi annak, hogy az egykori német mllitarizmus. u hitleri agresszív vi­lághatalmi téboly mai örökösei ismét megjelentek francia földön, amelyet kevesebb, mint egy évszázad alatt, három ízben özönlöttek el. Nincs biztosítva a béke. amíg a német kér­dés és azon belül a berlini kérdés, az elmúlt háborúnak e maradványa nem rendeződik, amíg a háború kö­vetkeztében beállott Ideiglenes és veszélyes állapotot nem váltja fel a német nép igazi érdekeit figyelembe­vevő békeszerződés. Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozva megállapí­totta. hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mértékben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szo­cialista tábor javára. Ha ennek az erőeltolódásnak az ckait keressük, mindenekelőtt a szocialista tábor or­szágainak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú növeke­dését. műszaki és tudományos ered­ményeik auors kibontakozását és nem utolsó sorban katonai erejük jelenté­keny megnövekedését kell megemlí­tenünk. A szocialista tábor fokozódó erő­fölényének másik tényezője a szocia­lista országok — elsősorban a Szov­jetunió — nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi súlyának példátlan megnövekedése. A nemzetközi erő­viszonyok eltolódásának tényezője az imperializmus egyre fokozódó vál­sága is. Rámutatott a külügyminisz­ter. hogy a gyarmati rendszer bom­lása is az imperializmus válságának megnyilvánulása. Az imperialista gyarmatosítók ideig-óráig elhúzhat­ják még a gyarmati elnyomás és ki­zsákmányolás minden formájának megszüntetését, de arra. hogy meg­akadályozzák. már nem képesék. Az ENSZ idei közgyűléséről szólva a 'külügyminiszter megállapította: az Idei közgyűlés fö jellemzője az. hogy jelentékenyen erősödött az imperia- Uatacllenes front és kialakulóban van az Egyesült Államok elszigetelődése. A szocialista tábor súlya, tekintélye, hallatlanul megnőtt, a fő kérdések­ben csaknem mintiig a szocialista országok a kezdeményezők. Igen szá­mottevő erőt képvisel az ENSZ-ben az ázsiai—afrikai csoport. Ha ehhez hozzávesszük a szocialista országok és Jugoszlávia szavazatát, ez azt je­lenti, hogy a potenciális antiimperia­Szerdán délelőtt 11 órakor folyta­tódott az országgyűlés ülésszaka. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány el­nöke. Biszku Béla. Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly. Ma­kapcsolatainkban a békés egymás­melleit élés politikáját követtük — folytatta. Mindenekelőtt mindent megtettünk, hogy a kapitalista or­szágok budupcsti követségeinek nor­mális működését biztosítsuk. Ez — az egy amerikai követség kivételével — valamennyi viszonylatban sike­rült Is. A Budapesten működő kapi­talista követségek száma eggyel meg is szaporodott, mert az elmúlt év­ben diplomáciai kapcsolatot létesí­tettünk és követeket cseréltünk Ja­pánnal. A békés egymásmellen élés politikáját követve, a diplomáciai kapcsolatok mellett mindent megtet­tünk gazdasági és kulturális kapcso­lataink fejlesztésére a kapitalista or­szágokkal. Kereskedelmi tárgyaláso­kat folytattunk és árucsereforgalmi megállapodásokat kötöttünk csak­nem valamennyi, velünk diplomáciai kapcsolatban álló európai kapita­lista országgal. Ausztriával hosszú- lejáratú kereskedelmi megállapodást kötöttünk. Légügyi egyezményeket kötöttünk Angliával, Franciaország­gal, Olaszországgal, Svájccal, Auszt­riával, Hollandiával, Belgiummal, Svédországgal, Dániával és Norvé­giával. Jelentékenyen megnőtt az utóbbi négy év alatt a turistaforgalom és általában a ki- és beutazások száma a kapitalista országok viszonylatá­ban is. Az egyetlen kapitalista ország, amellyel, bár diplomáciai kapcsolat áll fenn köztünk, viszonyunk ma is abnormális — az Egyesült Államok A% Egyénül! Államok ellennéeen magatartásáról Sík Endre ezután rám -ti: Közismert, hogy hivatalos és nem hivatalos amerikai szervek és sze­mélyek nem kis szerepet játszottak az 1956-os ellenforradalom kirob- bantásában és támogatásában. Köz­ismert, hogy az ellenforradalom le­verése után ugyancsak az Egyesült Államok kormánya volt az, amely az A Magyar Népköztársaság külpo­litikájának négyéves mérlegéről szólt ezután a külügyminiszter. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány külpolitikai programja vilá­gos és félreérthetetlen. Megvédeni a békét, szocialista épitőmunkánk e legfontosabb előfel­tételét. Leleplezni és visszaverni orszá­gunk függetlensége és szuverénitása ellen irányuló minden imperialista kísérletet. uisszaulasííani minden be­avatkozást, vagy beavatkozási kí­sérletet országunk belügyeibe. Szoros együttműködést kialakítani és fejleszteni kapcsolatainkat a Szov­jetunióval és a többi szocialista or­szággal. A békés egymásmelleit élés politi­káját folytatni minden más társa­dalmi berendezésű országgal. Baráti kapcsolatokat kiépíteni az imperialista járom alól nemrég ki­szabadult ázsiai és afrikai országok­kal. Az elmúlt négy esztendőre vissza­tekintve, jóleső érzéssel állapíthat­juk meg, hogy a forradalmi mun­kás-paraszt kormány a vállalt külpo­litikai feladatok teljesítését, a hozzá fűzött várakozásokat, a külpolitika terén éppen úgy, mint belpolitikai téren becsülettel beváltotta. Mindenekelőtt ki kell emelnünk a szocialista országokkal való gazdasá­gi és műszaki együttműködésünknek ez alatt a négy év alatt elért hatal­mas fejlődését. — Igen jelentős változások mentek végbe az utolsó négy év alatt a szo­cialista országokkal való nemzetközi együttműködés vonalán. Ez az együttműködésünk aktívabbá, inten­zivebbé és sokoldalúbbá vált. Az imperialisták és reakciós szekértoló­ik rossz prófétáknak, országunknak a szocialista táborból való kiszaka­dására irányuló reményeik hiú re­ményeknek bizonyultak. Ml jól érez­zük magunkat a szocialista országok családjában, s a velük kötött fri­gyünk örök időkre szól: szent és fel­bonthatatlan. — A kapitalista országokkal való

Next

/
Thumbnails
Contents