Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-31 / 308. szám
A hatalma« bankjegyküteg hamarosan leapad, mert Feri bácsi testvériben szétosztja lottózó társai között. Jó mulatóst, boldog új évet! Szabados György Három járás életéből Megyénk dolgozó parasztjai mind többen ismerik fel a szövetkezés előnyét. Sorra alakulnak a termelőszövetkezeti községek. S ahol a közös boldogulás útját választották, ezernyi lehetőségét tárják fel az eredményes gazdálkodásnak. A megválasztott új vezetőségek máris hozzáláttak a munkához, s a tagsággal egviitt megtették a közös munka első lépéseit. A mezBcsáti 'tárásban A mezőcsáti Járásban már csak az emődiek egy része gazdálkodik egyénileg. A régebben alakult kisebb termelőszövetkezet példája azonban igen vonzó. Itt is mind többen latolgatják a közös boldogulás előAz ünneDek előtt alakult termelőszövetkezeti községgé Muhi is. A ml- nao tartották a közgyűlést, a vezetőségválasztást ahol többen újból elmondták: egyetértenek a termelő- szövetkezet gondolatával. A vezetőség máris hozzálátott a munkához, tervezik a jövő évi termelési tervet, hozzálátnak a leltározásokhoz. Tisza »alkonyán és Tiszakesziben hozzáláttak a földterületek rendezéséhez. hogy időben kialakíthassák a gazdálkodás formáit. Tiszakesz.iben. a tiszántúli részen, a tanya világban is a termelőszövetkezet mellett döntöttek. Az Itt lakók naevobb részt, a már korábban alakult Lenin Tsz-be kérték a felvételüket. Még nagyobb híre lesz a szom oly a i cseresznyének Tárd. Cserépfalu és Mezőkövesd kivételével a kövesdi járás valamennyi községében kitették az új élet kezdetét jelző táblát: termelőszövetkezeti község. Szó rigolyán, ahol már az ünnepek előtt megtartották a közgyűlést, hozzáláttak az első feladatok megoldásához. A napokban rendkívüli ülést tartott a vezetőség, ahol elfogadták az 1960—61. évi tervjavaslatot. A szövetkezet vezetői a napi tennivalók közben sem feledkeznek meg a jövő távlatáról. Vigh József mielőtt belépett a termelőszövetkezetbe, már azt javasolta, hogy ki kell használni a 3004 3-as kormányrendelet kínálta lehetőségeket. Javasolta, öregbítsék a világhíres szomolyai cseresznye hírnevét. ahol lehet ültessenek új fákat. Másik javaslata az volt. hogy kezdjenek újabb szőlőtelepítésekhez, újítsák fel a régi telepeket. A vezetőség nem feledkezett meg a javasMeghosszabbították a termelési szerződéskötések határidejét Az őszvégi időjárás sem változott Eső eső után esett, s az amúgyis erősen íelázott talajon már lehetetlen voH tovább folytatni a szántást, vetést. Megyénkben is többezer ka- tasztrális hold föld maradt bevetetlenül. olyan földterületek, amelyekbe eredetileg őszi vetést terveztünk. Népgazdasági szinten ez jelentős terméskiesést okozhat, s ezért a jövő évi tervkészítések során a termelő- szövetkezetek vezetőinek nagy gondot kell fordítaniuk arra. hogy milyen növény féleségekkel pótolhatják a kenyérgabona terméskiesést. Ahol a talaj- és éghajlati viszonyok erre megfelelnek, tavaszi vetésű búzával, árpával pótolják a hiányt, másfelé esetleg hüvelyeseket vethetnek. Az Élelmezésügyi Minisztérium rendelete alapján a Borsod megyei Terményforgalmi Vállalat továbbra is köt értékesítési szerződést kenyérgabonára, valamint napraforgóra. sörárpára és babra. Az értékesítési szerződéseknek — mint a rendeletből is kitűnik — azért van nagy jelentőségük, mert így a termelőszövetkezetek jóelőre tervezhetnek, pontosabban dolgozhatják ki termelési és pénzügyi terveiket, s köny- nyebb a tervezés népgazdasági szinMint Zoltán József elvtárs. a vállalat igazgatója közölte: kenyérgabonára 1961. január 15-ig. napraforgóra, sörárpára, babra pedig májusig lehet termelési szerződést kötni. — Milyen előnyökkel jár a szerződéskötés? — kérdeztük. — Mindenek előtt azzal — felelte Zoltán elvtárs —, hogy a termelőszövetkezetek a piaci ártól függetlenül az előre megállapított árban adhatják át termelvényeiket. amelyekre búzánál például 10 forintos szerződéses felárat is fizetünk mázsán kint. A szerződéses felár természetesen a többi növényféleségekre is vonatkozik, s a termelőszövetkezetek kamatmentes előleget is kaphatnak, amelyek kamatját a banknál tulajdonképpen a vállalat viseli. — ö — latról, s azóta is latolgatják, mit tegyenek. A károlyfalviak máris példát mutatnak Decemberben alakult termelőszövetkezeti községgé Károlyfalva. A sátoraljaújhelyi járásnak ez a kis községe még alig tud néhány hetet maga mögött de már példát mutat December 23-án hozzákezdtek egy 40 holdas legelő feltöréséhez, hogy növeljék a termőterületeket. A feltört földbe tavasszal kukoricát szándékoznak vetni. Hozzákezdtek a trágyahordáshoz is. Az esőzések során a községben is sok csapadék hullt és H’rmirclréroin községet kapcsoltait be az idén ' az áramszolgáltatásba országszerte egyedülálló nyomorával. De villanyt kaptak olyan „istenháta- mögötti" helyek is. mint például a csehszlovák határ mellett fekvő Llt- kn és Szögliget, amelynek cseppkő- barlangját egyre több kiránduló látogatja. A megyei tanács az idén 35 millió forintot költött villamosításra, ebből csaknem 7 millió forintot tett ki a lakosság társadalmi hozzájárulása. Hősies munkát végeztek a villamosítási terv határidő előtti végrehajtásában az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szerelői. Az idei villamosítási programvégrehajtásával a megye 365 községe közül már csak 73 nélkülözi a villanyt. Évvégi hajrá a Nemzeti Bankban Érdemes azonban bepillantani a hátsó terembe, ahol a pénz ilszámo- lasa folyik. Hatalmas kötegekben sorakoznak itt a százas, ötvenes bankjegyek, s persze vannak kisebbek is. de ki figyelne most azokra. amikor ennyi százforintost láthat együtt? A bankosok persze csak ÄVl8nak.e^n-.-hiS2en 32 ő kezük alatt nagyon sok pénz fordult mar meg különösen most, az év utolsó napjaiban, az évvégi hajrá idején. Vegünk van. Aztán egy nagyot dobbantót: a cementlapokon: — Vissza az egész! Rozsdás Rezedának sem adhatunk most már kétszáz. illetve háromszáz forintot. Pedig nagyon sajnálom szegénykét. Mit Javasolnak kérem, mit adjunk neki? — Egy tábla 18 forintos csokoládét! — javasolta a főnök egyik bizalmasa. — Sok! — kiáltott fel Ferdeházi Artur cementpor szakértő. — Akkor adjunk egy szál virágul — így valaki. — Nem! Csattant fel újra Gúnár és kimondta a végszót: — Két tábla csokit küldünk, két tábla kilenc forintost. így is tizennyolc, úgy is. ha csak egy táblát küldünk. Miért ne küldjünk kettő táblácskát? — Hurrá! — éltették újra Gúnárt es a nagyszerű határozat örömére reggelig tartó mulatságot csaptak, csupán 20 ezer forintot költöttek erre a célra. Es másnap, egy átvételi elismervény ellenében a tröszt egyik megbízottja elvitte a két tábla csokit a betegnek. Egy átvételi elismervényt is vitt magával, hogy Rozsdás Rezeda írfa alá, mely szerint átvette az ajándékot Szegény beteg nem vette át « drága ajándékot, mert mint mondotta: ő nem ajándékot, hanem segélyt kért. És különben is. nem szereti a csokoládét, csak a kavicscukrot. amely olyan kemény, mint « Szegedi Lácdé Kellemes szilveszterük less Két éve lottózik rendszeresen a Villamos Allomásszerelő Vállal»* fiz dolgozója. Személyenként két szelvényt fizettek be hetenként és minden hónapban a „brigád” más tagja választotta Id a neki legjobban tetsző számokat. Ez a lottózó csoport a budapesti vállalat kazincbarcikai kirendeltségénél dolgozik, nagyon jó eredménnyel. Az ország különböző részéről kerültek ide: Budapestről, Jászárokszálláaról, Szegedről, Biharkeresztesről stb. A napokban mosolygós arcok gyülekeztek az Országos Takarékpénztár kazincbarcikai fiókja előtt. Itt került kifizetésre a négyes találatukért járó 130 ezer forint. Ezenkívül volt néhány hármas és több kettes találatok Is. Nagyon örülnek, hogy pont szilveszter előtt megkaphatták a nyereményt. Mint minden lottózónak. úgy nekik is határozott elképzeléseik vannak. Kombináltszoba, televízió, fényképezőgép, nagyitógép stb. Miután egy-egy nyerőre kb. 11 ezer forint jut, ezt az összeget elvásárolják, azonban szentül megfogadták, hogy a következő nyereményt teljes egészében takarékbetétkönyvbe helyezik. több helyen, kisebb-nagy óbb darabon víz alá került a föld. Most élvezető árkokat ásnak, s mentesítik a földet a kártevő víztől. Alakult egy építőbrigód is. A brigád feladata, hogy követ biztosítson a kezdődő építkezésekhez. Az is mutatja a károlyfalviak komoly elhatározását, hogy hamarosan gépet vásárolnak. Erre a célra pénzt adtak össze, s az így összegyűlt 49 ezer forintból máris ki tudják fizetni a traktor vételárának 25 százalékát. Tiszakarádon is győzött a közös gazdálkodás eszméje. A régi termelőszövetkezeten kívül 250 taggal ezer hold szántón. Rákóczi néven új termelőszövetkezet alakult. Megyénkben a felszabadulást követően alig ötven községben volt villanyvilágítás. Az elmúlt években aztán 157 községben gyulladt ki a fény. Az idén állami erőből újabb 30 és a Borsod megyei Tanács erőfeszítéséből terven felül három község kapott villanyt. Pénteken az idei program szerint villamosításra kerülő utolsó két községben, Ináncson és Zemplénagárdon is kigyulladt a fény. Az idén az áramszolgáltatásba bekapcsolt 33 községben kereken 5500 lakásba jutott el az elektromos áram. A villamosított községek között van többek között Tárd is. Ez a község a felszabadulás előtt a többi matyó községek közül is „kiemelkedett”, szinte tathatták az évvégi hajrát a vállalatok átutalásainak rendezésével. Ha a kívülálló körülnéz a bankban. semmi rendkívülit nem lát, hiszen, hogy a két pénztárnál naponta többszáz tételt fizetnek ki, azt csak a pénztárosok érzik meg, nekik jelent ez többletmunkát és többletfé- radtságot. A Magyar Nemzeti Bank borsodi központjában most. évvége előtt a szokásosnál is jóval nagyobb a forgalom. Az évvégi hajrá már jóné- hány napja tart, azzal kezdődött, hogy a 27-, 28-, 29-i bérek kifizetésére már karácsony előtt sor került. S a bank dolgozói alig fejezték be az ezzel járó nagy munkát, máris folyszületett az egyhangú határozat. Gúnár felolvasta: — Rozsdás Rezedának, aki már négy hónapja beteg, kettőszáz. azaz háromszáz forintot utalunk ki segély — Hurrá! — hangzott a cementporfelhőt rázó kiáltás. S egyesek még hozzátették: rönk. a kiváló cementpor számláló! ti s ekkor történt a fordulat. Belépett a tröszt leghíresebb ce- mentporszámlálója. aki behunyt szemmel kapkodja el a lewaőben a futásnak eredt cementporokat. És jelentést tett Gúnárnak: — Kéremszépen! Nagy baj van. .1 több mint tíz éve keresett 10 cementporból csak hetet sikerült megtalálni. Három még oda van, és nincs is remény a megtalálására, mert a Sajó magával sodorta. Gúnár a szivéhez kapott: — Oda a három cementpor! Tönkremegyünk, kéremszépen! Mi lesz a Vénusz és a Mars megrendeléseivel? határtalan lelkesedéssel felkiáltott: — Megfogta! Ezer forintot adunk neki. Megmentett egy cementport. melyet éppen a Marsra akarunk szállítani. Nyomban be is hivatta a cementpor számláló hőst és kezébe nyomott 1000 forintot a tröszt pénzéből. — Nos. kéremszépen. mit határozunk a segély ügyében? — csengett a nagyfőnök baritonja. Néma csend továbbra is. Hiszen igazán jól meg keU gondolni az ilyesmit. Különösen most, amikor még 10 cementport nem sikerült megtalálni. Ebben a pillanatban jelentették, hogy küldöttség érkezett a Vénusz sajóparli TÜZÉR-telepéről is egyenest a főnököt keresi. — Még nem mehetek a küldöttséghez — emelkedett szólásra Gúnár, a tröszt főnöke. — de azonnal kiutalok tízezer forintot a drága vendégek szórakoztatására, feketére, szendvicsre, meg amire kell. A titkárnőm vonnál álljon rendelkezésükre, és a pénzt egy fillérig elkölteni, különben. .. Nem folytatta, de mindenki tudta, hogy különben fegyelmi következik, mert Gúnár nem szokott tréfáim. Besötétedett, amikor végre megmentpor, és az egyik cementpor- számláló óriási futást rendezett, hogy az egyik ficánkoló cementport nyakoncsipje a levegőben. Ezt figyelte Gunár főnök is és amikor észrevette, hogy a port sikerült elcsípni, Éppen üléseztek a tröszt vezérel, amikor a postás bevitte a kérelmező levelét. Egy pillanatra abbamaradt a beszélgetés, mert a tröszt kivételes tehetségű főnöke. Gunár János, a ccmentporszámlálás nagymestere felbontotta a borítékot, gondolván, hogy újra valamelyik bolygóról kapott értesítést az idegenek érkezéséről. — Kéremszépen — szólalt meg Gunár. — Egy kérelem érkezett Rozsdás Rezedától. Segélyt kér, meri beteg. Hát én azt mondom, alaposan gondoljuk meg, beszéljük át, értékeljük ki, és helyezzünk súlyt erre a problémára. szavazzunk, mennyit adjunk ennek a szegény beteg cementpor számlálónak. Én azt javaslom ... Valaki félbeszakította a főnököt: — Én kettőszáz forintot javasolok. Indok: megérdemli. — Én százat. — szólt közbe a ce- mentporszámláló tröszt másik góré ja. Indok: megérdemli. — Én csak ötvenet javaslok — pattant fel a főnök. Indok: megérdemli. Néma csend következett. Cigarettára gyújtottak. Aki nem füstölt, kibámult az udvarra, ahol tagy fellegekben száguldott a ce- c A Cementcicomázó, Cementpor ** számláló és Keretzsugorító Tröszt a földgömb BAZ-megyei részén fekszik. Nagy vállalat és nagy területet foglal el és nagy munkát végez és nagyon ügyesén tudja számlálni a cementport, de még ennél is jobban tudja zsugorítani a keretet. Főleg erről híres. Meg arról, hogy most a Marsra építendő betonoszlopokhoz fogja kiszámítani, hány cement- por szükséges a nagy vállalkozáshoz. A tröszt ezenkívül olyan mesterien tudja cicomázni a cementport, hogy már a Vénuszról és a Jupiter öl is felkereste egy küldöttség, adjanak segítséget, hogy ezeken a nagy, cementtel rendelkező égitesteken is sikeresen haladjon a cementpor számlálása és cicomázása. Hát kéremszépen enné! a hires trösztnél dolgozott Rozsdás Rezeda, aki már-már maga is jól belejött a cementporszámlálásba, amikor hirtelen megbetegedett. Búsult is szegény. hogy ott kell hagynia a nagyszerű cementeseket, dehát ilyen az élet. Van, akinek a feje sem fáj, és van. aki megbetegszik. A teremtő sem tehet erről. Szóval beteg lett Rezeda és ilyenkor ugyebár csak táppénzből él az ember. Más különös nem történt. És így telt el vagy néov hónap, amikor Rezedának zsenié’is ötlete támadt. Segélyt kér a Cementcicomázó. C.ementporszámláló i.s Keretzsugoritó Tröszttől. Egy hétig törte a fejét, aztán döntött: nem lehet bűn. ha segélyt kér az ember, s talán lesz szerencséje, így aztán Rezeda bemártotta a pennát és m°girta kérelmét a tröszt címére.