Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-31 / 308. szám
4 ESZAKMAGTAKOBSZAG Vakációzó diákok a művelődési házban A z LKM Bartók Béla Művelődési Házában jártam egy hétköznap délután. Vakációzó diákokat kerestem. A vidám zslbongás, kacagás hamar nyomukra vezetett. Az előadóteremben voltak. Éppen szellemi fejtörőt tartottak az általános Iskolák tanulói részére. Volt ott izgalom, drukkolás: a hét iskola közül melyik nyeri a legszebb könyveket? Juj, csak hamar kitalálná Bíró Zsuzsi, mi U az b Heinc-Medin? — Én tudom! En tudom! — nyújtogatják kezüket u gyerekek. A vezető tanár. Timkó István is «egit: — Az egyik nyáron különösen veszélyeztetett benneteket ez a betegség ... — Mindent elárult! A gyerekek kórusban kiabálnak. Zsuzsi Is róvágjn: Parnlízis! Gyermekparalízis! Folyik a verseny, folyik a játék, nevetnek a gyerekek, szórakoznak — s tanulnak. — Kilenc általános iskolával, azonkívül a Kohóipari Technikummal és a Kilián Gimnáziummal tartunk állandó. szoros kapcsolatot — mondja Kovát« György igazgató elv társ. — Nagyon örülünk, hogy jól érzik magukat nálunk, s talán második otthonuknak érzik már sokan ezt a házat. Megkérdeztem néhány gyereket a — Mondjátok, mi érdekel itt benneteket a legjobban? Az egyik ezt mondta: — A könyvek ... A másik: A képzőművészeti szakkör... A harmadik: Szeretem a íilmelőadásokat... Egy társa közbevágott: — Érdekes a „Ki mit gyűjt Klub” 1»! És záporoztak a feleletek. Az egyik fiú azzal dicsekedett, hogy idejár balettet tanulni a húga. a másik, hogy ő is tagja a gyermek-népi- tánccsoportnak. Voltak, akik már az áprilisi «zavalóversenyt emlegették, * még kórushangversenyekről is beszeltek. v Utam, nem jegyeztem egy szót ^ sem. Amikor elindultam, hogy riportot írjak a vakációzó diákokról, a villamosban is azon gondolkoztam: mit tudnának ilyenkor csinálni u tanuláson kívül? Künn a szabadban hideg van. játszani nem lehet. Ez a gonosz Télapó legalább egy kis havat küldhetett volna, éppen csak annyit, hogy a domboldalról lesimuljon a szán. a hegyeken meginduljanak a sítalpak, akkor talán más lenne ez a szünidő. írhatnék nagy. répaorrú hóemberekről, akiket piros- arcú és kezű. kacagó gverckck készítettek. vagy nagy hócsatákról, ahol a fiúk legnagyobb igyekezete ellenére a lányok győztek stb. Nem tudtam. hogy ezek híján is van a diákoknak, a fiatalságnak egv olyan helye, amit ml. gyermekkorunkban még nem ismertünk, és amit úgy hívnak: Művelődési Ház. 1 Álltam és hallgattam a gycreKeket. — Tessék nézni a plakátot: 30-án előadás lesz nekünk, általános iskolásoknak a Dunántúl szépségeiről. Utána filmvetítés: ..Dunántúli kövek” a címe. Az előadások után egyébként mindig van filmvetítés. Vasárnap jöhetünk a Hiradó-moziba egész délután, délelőtt meg matiné van. hétfőn pedig könyvtári kölcsönzés. csak a mi részünkre. — Te mit szerelsz olvasni? — kérdeztem uz <*gyik szőke kisfiút. — Regényeket. Jókait. Meg persze verseket is: Petőfit. Aranyt ... — sorolja, s csillog a szeme. Egy másik fiú ujjúval a január 6-ot jelző napra mutat. — Ekkor lesz a ..Munkásgyerekek — parasztgyerekek találkozója". Bejönnek a halmaii úttörők vendégségbe. Csuda Jó lesz! 9-én meg ..Sportoló ifjúság" címmel tart előadást Kamarás István tanár úr. Ekkor is lesz filmvetítés: „A Moszkva- csúcs meghódítói” ... És sorolja nekem tovább végig az egész januári műsort, magyaráz, talán a februárit is felolvasná, ha ki lenne írva. Ugye. mégis csak jó. hogy nem a repnorrú hóemberekről írtam? Ruttkay Anna Borsod legkisebb községe Ahol a eárnő udtarhölgye lakott ^ Hegyköz erdeivel, messze kékló hegyeivel Borsodnak, de hazánknak Is egyik legszebb, életmódjában. népi szokásaiban egyik leg- összejorrottabb vidéke. Mindössze 20 faluból áll. s ezek közül kétségtele nül kitűnik közigazgatási ..rangjával" Kishózsva. Ugyanis ezt úgy tartják számon, mint megyénk nagy múlttal rendelkező, legkisebb önálló községét. Olyan kiesi, hogyha az ember elindul benne, azon veszi észre magát, hogy jóformán bele se ment még. máris kint van belőle és ott poroszkál a Nirírt felé vezető kövesEz nem csoda, hiszen mindössze 2** házból All Az öregek «orinf régen sokkal raouobb volt. de elnént el eredeti. 4 töldesurrk elöl. ha csak te hették. má* eidékre szökdöstek n szegény erde1 emberek, nvomoraa- fott parasztok A falu csendjére egyfelől a Szemlő. Senyő. Somhegy, a másik oldalon n Koromhegy. Vörösbegy rigyáz. .4: egyik hegy tetején — fenyőfák gyan- taszagú koszorújában — roggyant tetejű várkastély. A mohos zsindelyt messze hordta fele felől az idők vihara. Falai mállónak, ablakszemei bptöredeztak. s csorbulva, vakon merednek maguk elé. Mintha " k’fönf srózadofco»» fű- mna nődnének. amikor kán- rázalos fény ragyogta be a ka.’félő 16 termét, s hangos dárldők vérié1; Zttnba a Béke téren Valamelyik délután a Béke téren járva. cirkuszsátort pillantottunk meg. Közelebb kíváncsiskodtunk. A felirat szerint Motoros cirkusz ütött ott tanyát, s a ketrecben két oroszlán sétálgatott. — No — gondoltuk —. ha már itt vagyunk, megnézzük, mit is „ad" ez a produkció. S bizony, egyszerre melegünk lett. — A 20 perces előadás egy. erre a célra szerkesztett, öt méter átmérőjű szalagvasból összeállított gömbben bonyolódott le. Ebben végzik produkcióikat a motorosok, A gömb belsejében végzett motorosprodukció nem új. de az. hogy Miskolcon a kis szóke — ha jól hallottam — Marietta elsőnek ült egyedül a gömbben száguldó motorkerékpárra ... — az már nagyon izgalmas. Az is érdekes volt. amint a másik motoros egy férfi, először óriási sebességgel száguldott körbe, többször szinte fejjel lefelé. majd újabb produkcióként, bekötött szemmel tűz- karikán, át vezette motorkerékpárját. csupán tájékozódó képességért egyik oroszlánnal — Zimbával — egybezárva. merész motoros mutatványokat produkált. Mindent egybevetve. a motorosok ha- láltmegvető bátorsággal végezték produkcióikat. s — az átlagos néző szemével nézve — mutatványaikat — ha szabad e kifejezést használnunk — ..borzalmasan szépnek" értékeltük. Egy bizonyos: fáztunk, amikor bementünk ... — kinte- legedve jöttünk ki a sátorból. (sn) fel a környék csendjét. A falucska parasztjai pedig félve mertek csak felnézni rozzant viskóikból a fényes ablakokra. A kastély egyidőben a Bombelles grófoké volt, utoljára pedig Lónyay Menyhért gróf lakott benne. Eredetileg azonban Miklós cár építtette a cárnő egyik csinos udvarhölgye számára, aki szépségével és titkaival ide rejtőzött, ebbe a világtól elzárt hegyközi falucskába... Csend hallgat a faluban, amely úgy húzódik meg a hegy tövében, mintha ma is félne még a kastély urától. Egy-egy kakas kukorékol néha valamelyik udvaron, ami aztán ''osszon elnyújtva messzire visszhangzik a hegyek között. Mert nagyon visszhangoz völgyben fekszik Kisbózsva. Ki is használják ezt a kisvonat masinisztái, s valahányszor a kanyarba érnek skatulyányi mozdonyukkal. sohasem mulasztják el. hogy váltakozva hosszúi, rövidet ne fütlyentsenek éles gözsipjukkal. Ez aztán a kakasok hangjánál is mész- szebb visszhangzik hangosan. Játékosan. Irigykednek is a környékbeli gyermekek: milyen jó a mozdony- vezető bácsiknak, kedvükre játszadozhatnak. — Ha a községünk élete érdekli az elviársat. csak Palágyi Miklós bácsihoz tessék elmenni, ó itt mindenről tud — Igazított, el az utcán egy fiatalember. Felkerestük azonban nem találtuk otthon. Nagy- bózsrán volt. az ottani termelőszövetkezetben dolgozik, elnökhelyettes és az állattenyésztési brigád vezetője. De Palágyi néni szívesen fogadott, s amig a tésztát gyúrta a déli levesbe, készséggel válaszolt érdeklődésünkre. Milyen is egy ilyen parányi község élete? — Bizony Itt nemcsak azt tudjuk egymásról, hogy melyik házban mi fő ma délben, hanem azt is. kinek mennyi pénze can a bugyellárisában — mondja mosolyogva Palágyi néni. Szebb, könnyebb az élet Kisbózs- van is. Ősz óta már villany világit esténként. Az erdő. a bánya és a termelőszövetkezet ad megélhetést a 26 családnak. A legtöbben, összesen 20-an, mégis a nagybózsvaí Üj Életben dolgoznak. Alig egy év alatt 8 új házat építettek, de a többit is átalakították. Mindegyiken cseréptető piroslik. rádióantenna feszül A kisközségnek 6 tanácsi képviselője can Nagybózsván. közülük Fazekas Ciábornc elnökhelyettes a tanácsban. A gyermekek is Nagybózs- vára járnak iskolába, 3 kilométerre. Összesen 18 iskolás van. s nagy panaszuk a szülőknek, hogy a kis elsősök egyik héten délelőtt, a másikon pedig délután mennek és este néha 6 óra után jönnek haza sárban, sötétségben. tToraFnot tanulni a lusbózsvai szeretnek gvcrckpk^ Az et. múlt években a faluból arányszámukhoz viszonyítva szép számban vegeztek középiskolát, sőt ez a pici község dr. Iván László személyében ideggyógyászt. Kulcsár Tibor személyében pedig mérnököt adott a hazának. Mindketten Budapesten dolgoznak. de haza-hazajönnek szüleik, rokonaik látogatására. Most három kislány jár az általános iskola nyolcadik osztályába: Boros Katalin, Gönczi Mária és Koper Gizella. Szeptemberben ók is valamelyik sátoraljaújhelyi középiskolába szeretnének beiratkozni Ipari pályára is- sok jelentkező van. Orosz Jánosnak például mind az 5 gyermeke Budapesten tanult szakmát és jelenleg is ott dolgozik: kőművesek, géplakatosok, művezetők. Az érettségizett klsbózsvai fiatalok könyvelők, vasúti tisztek lettek. Kíváncsian tudakoltuk, milyen érdekes esemény foglalkoztatja most a csendes téli napokon ennek a kisközségnek a lakosait. — Hogy mi újság nálunk? — ismételte el a kérdést Palágyi néni —. jószerével semmi különös. Hacsak az nem. hogy egy öreglegény végre is beadta a derekát és 40 éves fővel megházasodott. Ez a legnagyobb újság. özvegyasszonyt vett el a szomszéd faluból. De csak összeesküdtek, lakodalom nem volt. Hanem ezt megelőzően fiatalok házasodtak ösz- sze. akkor aztán volt lakodalom, de még milyen...» Olt colt az egész Kisbózsva. Mert tudja, igy élünk ml a ml kis falunkban. Jóban, rosszban egyek vagyunk, akár egy nagy-nagy család... Ennyit mondott Palágyi néni ennek a hegyek, zúgó fenyvesek közé ékelt parányi községnek az életéS fenn a M-s*0 fölött a vihar- oert kastély ablakai némán merednek maguk elé. A kastély omladozik, lakhatatlan. Kár azonban pusztulásnak engedni. A levegő fűszeres. kristálytiszta, ez már magában véve is gyógyító hatású. Gyönyörű üdülővé lehetne átalakítani még most is. a pompás stílusú, kitünően alápincézett épületet... Hegyi József XXXVIII. A z Idomszerüzem bővítése ügyé- ben megszületett a döntés. Az építési osztály javaslatát elvetették, csak egy toldulék épületet ragasztanak az üzemhez. Szerencsés rosszkedvűen állt fel az értekezleten az asztal mellöl. Benkő a kíséretébe szegődött: — Ne mérgelődj. öregem. Magad ts be fogod látni, hogy így jobb. Tevődtél. hát aztán? Azért vagyunk ennyien, hogy lm egy ember tévedne. együtt segítsünk kiigazítani. Vagy azt hiszed, hogy csorbult a tekintélyed? Ugyan! Hnnem régen szeretnék valamit ajánlani neked. Természetesen tőled függ, én csak megteszem a javaslatomul A feleségem ts régóta unszol már. hogy menjünk el egyszer hozzátok, meg hát én is szeretném egyszer úgy igazán kibe- s/élgetnl magamat veled, de zavartalanul. £s az otthonodra is kiváncsi vagyok. Szerencsés nyájas mosolyt erőltetett magára, és amilyen s/ívélvescn csak tudta, invitált« Benkót: — Hát persze, ez nagyon jó lesz. pajtás! ö. Júlia is hányszor nógatott már. s én szamár, mindig elfelejtettem. Na de most már nyélbeütjük. Tudod mit? Gyertek fel holnap, vagy holnapután. — Jó. Holnapután. Úgy estefele. — Mondjuk hat-hét óra tájban. — Akkor hát. megegyeztünk! — szorította meg Szerencsés kezét Benkő Szerencsés, amint magára maradt tüstént felhívta Júliát — Szivecském. Benkő és a felesége holnupután este feljönnek hozJulia alig válaszolt néhuny szót. Letette a kagylót. Szerencsés alig várta, hogy hazakerüljön. Julia ezzel focadta: — Tudod, hogy most a tűzzel ját — Nem tudtam kitérni! — legyintett kedvetlenül Szerencsés. — Hát jó. Mindent elintéztem Hány órára jönnek? Hétfelé? Rendben. A lány holnap szabadságra megy. Majd én főzök. — Te?“Na hiszen! - tréfálkozott Szerencsés — e* ugyan mit? HORVATH JÓZSEF: ARANYKA LIT KA — Csak nem gondoltad, hogy bankettet rendezünk a barátodnak? — sziszegte Julia. — Valami egyszerű sültet körettel, savanyúsággal, és egy üveg családi sört Semmi többet Szerencsés arca felderült: — Tényleg, milyen okoe vagy. Júlia! Én erre nem is gondoltam. Hát persze, nemes egyszerűség. Julia már kész volt. a vendégfogadás programjának további részleteivel is: — A zenegépet — nagytakarítás örve alatt — átvitelem a szomszédba. A házmester majd levisz néhány feltűnő bútordarabot és szőnyeget a pincébe. Már megbeszéltem vele is. Szerencsés körülnézett a szobában: — Ezt a szőnyeget okvetlenül vitesd le. És ezt az állólámpát is. Hát ezzel az ólomkristály készlettel m! lesz? — Ez az örökségem. Remélem, a párt titkárodnak így nem fog szemet szúrni. És meg kell szépen, ügyesen magyarázni, hogy ml még a falatot is ki spóroljuk a szánkból, csakhogy szép otthonunk legyen Az ilyen mániát nem tiltja a szocializmus. A bútorok nacv részét apáéktól kaptam, slussz. Es ficvelmeztetlek. János, hogy semmiféle szenti ment alizmus. Vigyázz, mert ezen a hülyeségen úgy elcsúszhatunk, mint a pinty. Szerencsés magára maradt. Fázósan kuporodott le egy fotelbe. Tehát Benkő idejön — gondolta. — S mit talál itt? Csupa hazugságot Én hazudni fogok neki. És Júlia is. És hazudnak a bútorok, a falak, minden. De félt is. Hátha Benkő megint bírálni. figyelmeztetni akarja, mint a múltkor, s erre épp az Ő meghitt otthonát tartja legalkalmasabbnak’ Vajon tovább kutatott, szimatolt volna? Ki tudhatja? Szégyenkezett önmaga előtt. Benkő talán éppen abREG EN Y ba a székbe telepszik majd. amelyben a minap Felpéczy fejtegeti«* a rendszer ellenségeinek hitvallását. De hiszen ez immár az ö hitvallása is! Mi- iyen szörnyen összegabalyodott minden! Az egész élete egy kúszu go- molyag. Micsoda kegyetlen, gonosz tréfa az egész! Hogy is van ez? — töprengett Szerencsés. — ..Ha kapitalizmus volnu, hatalmas úr volnék. De én harcolok a kapitalizmus ellen." Meg kell bolondulni! Amikor Benkőékct várták. lőcs- kán átalakult Szerencsés lakása Julia úgy megváltozott, mintha világ- életében egyszerű, szerény háziasz- szony lett volna. Még kora délután átöltözött a cselédlány holmijába Felvett egy elnyűtt ruhát. íejkendöt kötött a fejére, lábára húzta a lány nagy. széles papucsát. Szerencsés fanyarul mulrttott rajta. Akár egy tűzről pattant falusi menyecske. A lakásból néhánv feltűnő darabo' átcipeltek a szomszédba. Juli« páratlan körültekintt-ssel konsplrált Egész délután /.ugatta b porszívógépet. hadd hallja a szomszéd, hogy csakugyan nagytakarítás van. Hét óra előtt megérkeztek Benkö- ék. Julia Bcnköné nyakába borult: — Csakhogy végre megismerhetlek. szivem. O. mennyit, beszél nekem az én Jánosom rólatok! És én is, milyen hálás vagyok nektek, amit' érte tettetek! — Ugyan, semmi, ez kötelességünk volt — hárította el Benkóné a teljesen őszintének ható hálálkodúst. — Meg aztán tudod, hogy János az én uram legkedvesebb barátja. Mindig mondom neki. ha egy kicsit ösz- szezördülünk. hogy bezzeg, ha engem úgy szeretnél, mint a barátodat, akkor megkímélnél. . Szerencsés szive nagyot dobbant Nem nkart Benkő szemébe nézni. Előrestetett. s úgy tessékelte be a ' endégeket. Bcnkonek latva maradt a szája, amint körülnézett a lakásban. Még így. valamelyest mcgkopaszlva is egy ragyogóan berendezett otthon tárult u szeme elé. — Tyű. Janlkám. ez igen! Kit ütöttél le. hogy megszerezd a rávalót? Szerencsésné meggyőző szerénységgel válaszolt a kérdezett helyett: — O. ha tudná. Benkő elvtárs. nogy ml milyen egyszerűen élünk! Semmit sem «-ngedünk meg magunknak. ami másoknak természetes. Scsenki, de még egy mozijegyre sem költünk. Ketten vagyunk, és össze- kuporgattuk a lakásra valót. Mindenünk n szép otthon. Feltettem magamban: az én Jánosom mindig olyan otthontalanul hányódott, hat majd most kárpótolom. — Remek kis otthont varázsolt, asszonyom, ezt meg kell adni — bámészkodott még mindig ttenkő. — O hát, barálor-skám. megnyalhatod a tíz ujjadat, hogy ilyen feleséget fogtál ki magadnak! Benkő ezt olyan őszintén mondta, hogy Szerencsés szempillantás alatt elhitte, s túltette magát azon a felvillanó emléken, hogy Benkő ellenezte házasságukat. Vacsorához ültek. Benkónck valóban imponált, a vacsora szerénysége. Tartott attól, hogy Szerencsésék a kedvéért majd valami megerőltető költekezésbe keverednek, s így érezte igazán jól magát. —- Hát bizony, mi még nem vittük ennyire — mondta. — De hát mindkettőnk szülei öregek, s támogatjuk őket is. Meg tudja « fene. úgy elmegy az a kis pénz. — El bizony — alakoskodott. Szerencsés. — Mondd. le.mit csinálnál, ha rengeteg sok pénzed volna? — Ezen még sohasem gondolkoztam — nevetett Jóízűen Benkő. — Alighanem helyet találnék neki. — Ugyan — tréfálkozott Julia —. egv párttitkámak puritánnak kell lennie. Csak bajban lenne, ha sok pénze volna. — Tudja mit. asszonyom? Én valahogy csak elviselném ezt * bajt Hát. hogy mire is költoném? Szereznék rajta egy szép lakást, berendezném. ugye. anya? Berendeznénk a háztartást, gépesítve, úgy bizony! Tetőtől talpig felöltöznénk. Vennék egy jó motort, s ha nagyon sok pénzem volna, akár egy autót is. Aztán... tényleg, befagyott a tudományom. Ja Igen. rengeteg könyvet vennék, és epv remek horgász (elszerelést is. De aztán? Lehet, hogy egy és más még eszembe jutna, de azt hiszem, ezzel kés*z. Ha ennél is több pénzem volna, alighanem visszaadnám annak. aki adta. — De hiszen ezek nyúrspolgnri ábrándok! — jegyezte meg irónikusan Julia. — Nem igaz — tagadta Benkő —. miért ne élnénk kényelmesen, kitúró feltételek közt? Miért ne elégíthetnénk ki minden normális kívánságunkat? Miért volna ez a nyárs- polgárok kiváltsága? Ez még nem rontja meg az embert. Ez n pénz nem tők«*, amelv mohón igyekszik •r.-*g<juplázni magát, s a mások zsebéből szippantja magához a szaporulatot. Az. ember éljen minél Jobban, s fordíts]! élete gazdagításán mindazt. a nüt becsületes munkájával, szorgalmával, tehetségével megszerezhet Szerintem ez a szocializmus. Én szívből örülök, hogy Jani máris ennyire vitte. Becsületes ember, megérdemli. A sor clálmoeítolta őket. Benköék kitűnően érezték magukat és ragaszkodtak a közeli viszontlátogatáshoz. — Gyertek minél előbb. Janikám. Hat persze én szerényebb környezetben. de annál szívesebben látlak majd vendégül benneteket. Igaz. anya? Te pedig, vén medve, hamar bújj az ágyba, mer* már félórája figyellek. benned búikál valami (Folytatjuk.)