Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

2 esZAKMAGTAttORSZAG Vasárnap. 1960. . Legújabb hírek Kongóból Stanleyville (MTI) Gizenga miniszterelnökhelyettes, Kongó törvényes kormányának ve­zetője táviratot intézett Hammarsk­jöld ENSZ-fötitkárhoz. amelyben tiltakozik az ellen, hogy az ENSZ kongói képviselete továbbra is nyíl­tan támogatja a diktatúrára törd Mobutut és lázadó bandáit. A távirat megállapítja, hogy Mo­butu a „Sabena” belga légiforgalmi vállalat repülőgépeit vehette igény­be zsoldosainak szállításához anél­kül, hogy az ENSZ kongói képvise­lete kifogást emelt volna ez ellen. A belga repülőgépeken az ország kü­lönböző pontjaira küldött zsoldosok­nak az a feladata, hogy elfojtsák a lakosságnak a lázadók garázdálko­dásai ellen tiltakozó megmozdulá­sait. A távirat ugyanakkor kiemeli, szembeszökő, hogy amikor Lumum­ba törvényes kormánya a rend meg­védése és helyreállítása végett akart repülőgépeken csapatokat küldeni Katangába és az ország más részeibe, az ENSZ kongói képviselete a leg­határozottabban megakadályozta ezt a lépést. KAIRÓ. Nasszer pénteki beszédé­ben bírálta az ENSZ kongói maga­tartását. Kijelentette, ..az ENSZ Kon­góban elárulta a szervezet alapelveit és ezért az imperialista országok, valamint az ENSZ főtitkári hivatala felelős.” Hangoztatta, hogy a kongói események bebizonyították, szükség van az ENSZ jelenlegi titkári rend­szerének módosítására. Ha az ENSZ- ben érvényesülhet az imperializmus politikája, akkor az ENSZ pusztulá­sának útjára lépett” — állapította meg végül Nasszer. WASHINGTON. Az amerikai kül ügyminisztérium bejelentette, hogy 6000 tonna élelmiszert küld ajándék­ba a kongói Kaszai tartományban élő balu ba- törzsbelieknek. A közlés szerint lz amerikai kormány ezzel az intézi...lésével az ENSZ kongói képviselete kérésének tesz eleget. Is­meretes azonban, hogy az ENSZ kongói képviseletének különös gon­doskodását élvező balubák a Kaszai tartományban annak a szakadár Ka- londzsinak a hívei, aki eddig azzal járult hozzá a Kongó feldarabolására tett és az imperialisták céljait szol­gáló kísérletekhez, hogy a Kaszai tartományban „független bányaálla­mot” alakított Etiópiái helyze!:e'eniés Hivatalos közlemény szerint az etiópiai lázadók közül az események kezdete óta 475-en meghallak és 325- en eltűntek. A császárhoz híi hadse­reg elfogott 4200 embert akik közül 400-at pénteken szabadon bocsátot­ták. Közük, hogy bizottság alakult az események kivizsgálására. Később megalakítják a katonai bíróságot. Addisz Abcbában. — Etiópia főváro­sában — este 9 órától reggel 6 órá­ig kijárási tilalom van. Növekszik a feszültség Ss'g’umban Hírügynökségi jelentések szerint Belgiumban óiuiól-orára növekszik a feszültség. Brüsszelben katonai és rendőri járőrök cirkálnak. A fővá­rosban hatalmas tömegek tüntetnek a kormány politikája ellen, s a kor­mány lemondását követelik. „Eys- kenst az akasztói ára!” — kiáltozzák a tüntetők. Belgium valamennyi nagyobb vá­rosában is riadókészültséget rendel­tek el. Több helyütt véres összecsa­pásra került sor a rendőrség és a sztrájkoló munkások között. Liege városában a munkások követelték a letartóztatott sztrájkolok szabadon bocsátását. A felháborodott tüntetők felborítottak egy villamost. Liege tartomány kormányzója hírek sze­rint katonai megerősítést kért. A Reuter zavargásokat jelent Dél- Belgiumból is. ahol a sztrájkoló munkások több útvonalon barrikádo- kat építettek, hogy megakadályozzák a forgalmat. Dél-Belgium úgynevezett „vörös övezetében” újabb és újabb rendőr- osztagokat vezényelnek. A katolikus egyház most már el­érkezettnek látta az időt, hogy nyíl­tan állást foglaljon a sztrájkoló munkások ellen. Van Roey katolikus érsek körlevelet bocsátott ki, s eb-l ben felszólítja a munkásokat, térje­nek vissza gyáraikba és szüntessék be a sztrájkot. Az érsek ködös hangú körlevelében azzal érvelt, hogy „ka­rácsony szent napjai nem alkalma­sak a sztrájkokra”. Közben a parlament viharos ülé­sen vitatta meg a kormány úgyneve­zett takarékossági programját. A kormány, hogy gátat szabjon a to vábbi vitának, elrendelte a parla­ment ülésének felfüggesztését. A szo­cialisták határozati javaslatot ter­jesztettek elő, s ebben kérték, hogy folytassák a kormány gazdasági programjának vitáját. A parlament azonban nem fogadta el az indít­ványt. sőt a keresztényszocialisták durván rágalmazni kezdték ez el­lenzéki erőket és a szocialista pár­tot. Az ellenzék felháborodva utasí­totta vissza a vádaskodásokat, mire véres verekedés tört ki. A parlament ülését ekkor az el­nök felfüggesztette és szünetet ren­delt el. A belga parlamentben a péntek esti incidensek után felfüggesztett ülést két órával később folytatták. Ekkor az elnök bejelentette, hogy a parlament ülését január 3-ig elna­polják. (MTI) A lenini Iszkra megjelenésinek 60. éviorduléja a lenini Iszkra első száma megjele­nésének 60. évfordulójáról. Az Iszk­ra volt ez első marxista orosz lap, amely kiemelkedő szerepet töltött be az újtípusú párt megalakításáért ví­vott harcban, a dolgozó tömegeknek a szocialista forradalomra való fel­készítésében. (MTI) • Újabb amerikai provokác.': Kina ellen Az amerikai haditengerészet öt hajója Kuangtung tartomány térsé­gében behatolt a Kínai Népköztár­saság felségvizeire. A kínai külügy­minisztérium szóvivőjét felhatal­mazták, tegyen komoly figyelmezte­tést az új amerikai provokáció miatt Koreai tiltakoräs amerikai erőszakosságok ellen A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság követelésére ülést tartat­lak a koreai katonai fegyverszünet! bizottság titkárai azzal kapcsolatban, hogy egy amerikai hndihajó decem­ber 19-én behatott a.Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság területi vi­zeire és erőszakkal elhurcolt korca’ halászokat hajóikkal együtt. A Ko­reai Néni Demokratikus Köztársaság képviselője tiltakozott az ameri ka* eljárás ellen és követelte, hogy ha­ladéktalanul engedjék vissza az el­hurcolt halászokat és adják vissza a halészhoíéir-.t. valamin* szállítmá­nyukat. (MT»t Szov>et-csehsz'ovák tudományos és kulturális együttműködés A csehszlovák fővárosban aláírták a Szovjetunió és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kulturális és tudományos együttműködésének 1961. évi tervét. A terv előírja a csehszlovák és a szovjet Tudományos Akadémia kö­zött 1957 december 10-én kötött tu­dományos eeviittmGködési eevez- mény érvényének meghosszabbít*«!«* *s meffhe»*™7za az együttmükSdé? Irmáit. (MTI) India áUAsnnntla a laoszi Kérdésben Csagla. India washingtoni nagykö­vete pénteken figyelmeztette Herte- •unerikai külügyminisztert a laosz; helyzet komolyságára és úgy nyilat­kozott. hogy haladéktalanul fel ke’’ újítani a laoszi nemzetközi megf!- "velö és ellenőrző bizottság tevé- ''onvségét. Az AP-hírügvnökség tudósítója megjegyzi, hogv ezek szerint India támogatja a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy a laoszi helyzetet a laoszi moefipvelő és ellenőrző nem- zetWtei bizottságnak kell megvizs­Igaz szavak fényénél A minap a koraesti ófákban har- mine asszony találkozott tiszaladényi művelődési otthonban. Érdekes témája volt ennek a talál­kozónak: milyen a termelőszövetke­zet. hogyan biztosítja a megélhetést és az asszonyok miként találják meg számításukat. A hallgatóság ban ott ült az idős özv. Orosz János- né is. a szerencsi Lenin Tsz nyug díjasa. Mikor már az asszonyok jól belemeleRedtek a diskurzusba. Orosz néni kért szót és elmondta, hogyan biztosit neki gondtalan, nyugodt öregséget a nyugdíj. Elmondta, hogy még most is törődnek vele a tsz tag­jai. vezetői. Ekkor egy epés asszony, Csengeri Aladárné állt fel. s ahogy fűzte szavakat. egyre tanácstalanabbá néztek össze az emberek. — Nem jó a termelőszövetkezet­ben. Én már tudom, az apám a cso- baji tsz-ben dolgozik .és aUg tud megélni. Arról is hallottam, hogy a csobaji tsz-tagok eljöttek ide a köz­ség határába cukorrépalevelet szed­ni, hogy legyen mivel etetni a ház­táji ga/deság jószágait. Apám is dol­gozott egész évben, de nem kapott egy szál takarmányt sem. Mint az éles borotva, úgy hatottak a szavak. Egyszerre összezavarodott a fejekben minden, csak egy ember hallgatta nyugodtan a Csengeri né szavait: Szabó József elvtárs. a sze­rencsi járási pártbizottság elsó tit­kára. Mikor elült az általános moraj, megszólalt: — Nézze, asszonyom, amit maga mond. az rágalom! Nem tudom, ki beszélhette tele a fejét. Megmondom kereken, ezért eljárást is lehetne in­dítani magával szemben. De ezt nem tesszük. Azt viszont megígérem az emberek fülehallatára: szaván fog­juk. [Vf ásnap újból megtelt a művelő- dési otthon. Háromszázötven ember hallgatta a csobaji termelő- szövetkezet elnökét. Kecskés Imrét, akit vendégül hívtak. A negyedik széksorban ott ült Csengeri né is, az elnökségben mee — csodák csodá­jára — a tulajdon édesapja, a 67 éves Juhász Gábor, aki 1960. január 25-én lépett be a csobaji termelőszö­vetkezetbe. — Valaki azt találta mondani a minap, hogy a csobaji tsz-tagok nem tudnak semmire haladni. Azt mond­ták, hogy Juhász Gábor egy hónalj takarmányt sem kapott -—...mondta Kecskés Imre többek között. Nem tett senki említést Csengeri Aladárnéról, pedig mindenki jól tudta, kiről van szó. A kíváncsi, ku­tató szemek öt keresték és ő szere­tett volna a székkel elsüllyedni, mert ami ezután következett, azt. bármilyen különösen hangzik is, el kellett hinni. Hogyan is él a szegénynek mon­dott Juhász Gábor? Bevitt a közösbe 18 hold földet, s külön 1573 négyzet- ölnyi földterületet. Ez aranykorona értékben 188,83 koronának felel meg. Mit kapott ezért és a munkájáért? Az elvégzett őszi vetésekért és szán­tásért jóváírtak a számára munka­egységet és a bcdolgozotlal együtt a munkaegysége elérte a 316-ot. Kész­pénzben eddig kapott 2330,44 Ft-ot. Természetben 677 kg búzát, 455 kg árpát, 1254 kg csöveskukoricát. 632 kg burgonyát, 126,40 kg cukrot. Ha­zaszállított a tsz-ből munkaegységei után 15,80 mázsa szabnál. 20 mázsa szálastakarmányt. Zárszámadáskor kap még 252 kg búzát, visszakapja a 720 kg vetómagbúza értékéi, 178 kg vetőmagárpát. 200 kg szemeskukori­cát, 300 kg burgonyát és külön pénzt is. A háztáji gazdaságban Juhász bácsi rendelkezik egy tehénnel, egy növendékállattal. 4 sertéssel. Ter­mett a háztájiban 30 mázsa csöves- kukorica és 12 mázsa burgonya. A pontosság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy Juhász Gábor a csa­ládjából egyedül dolgozott a terme­lőszövetkezetben. Ha végleges szám­vetést teszünk, azt látjuk, hogy a termelőszövetkezetben szerzett mun­kaegység után járó járandóság és a háztájiban termelt kukorica, burgo­nya értéke ebben az évben 20 570 Ft-ot jelentett Juhászéknak. Ez 1714 Ft átlagos havi jövedelemnek felel meg. Hát így él Csengeri Aladárné édesapja, a szánnivalónak mondott Juhász Gábor. Y ege lett a gyűlésnek, de az em­berek egy része nem akart mozdulni. Csengeri Aladárné szem­lesütve ment. oda Szabó József elv­társhoz. Szabó elvtárs nézte a tépe- lődő asszonyt, s bátorítóan mosoly­gott-- Nagyon-nagyon szégyellem ma- gamat. Szabó elvtárs. Igazán meg­bántam. hogy másokra hallgattam ... Beszélgettek, idézgettek még egv kicsit, s ekkor megszólalt Csengeri Aladár: — Kerek egy belépési nyilatkoza­tot. Mától kezdve én is tagja leszek a termelőszövetkezetnek. (garami) Ä pár?É!a’ás hírei Értesítjük a megyei konferenciák­ra járó propagandistákat, hogy de­cember 27-én. kedden — a naptári terveknek megfelelően — az alábbi konferenciákra kerül sor: Politikai gazdaságtan, I. évfo­lyam. Konferenciavezetö: Papp Ká­roly elvtárs. Politikai gazdaságtan. III. évfo­lyam. Konferenciavezetö: Éelvinczi Ernő elvtárs. Magyar munkásmozgalom történe­te. I. évfolyam. Konferenciavezetö: Bán Imre elvtárs. Mindhárom konferencia Miskol­n. a Tízesbonvéd u. 21. sz. alatt (a nárfískolán) délelőtt 9 órakor kéz­Ali»! meg* nines béke Regék, legendák, fönnmaradt és mai élő szokások íveséinek ar­ról, hogy az emberiség évezredek óta az öröm, a szeretet és a béke ünnepének tartja karácsonyt. De, hogy valóban békében ünnepelhes­se az emberiség nagy többsége a karácsonyt, erre nagyon sokáig kel­lett várni, mert csak a mi korunkban nőtt meg a reális lehetőség megszabadulni a háború rémétől, most született meg az az eszme, amely millió és millió embert fog egyetlen egységbe. A béke ünnepén azonban nem szabad elfelejtkeznünk, hogy még sok tűzfészek veszélyezteti a világ békét. Algéria, Kongó, Laosz, ezek­ben a napokban is az imperialisták aljas mesterkedéseinek a szín­helye és ez arra figyelmeztet mindenkit — annak ellenére, hogy már nem elsősorban a kapitalizmus erői uralkodnak a földön — az új világháború veszélye még nem szűnt meg, a monopolista kard­csörtető urak mindent elkövetnek háborús politikájuk érdekében. S hogy ez mennyire Így van, pergessük csak vissza ♦világ népeivel együtt a magyar nép ♦ tömegeiben is. A magyar nép a nom- ♦zetközi közvéleménnyel együtt köve- jteli: legyen végre Algériában is ♦béke, s Algéria legyen az algériaiaké! \ Kongó Z A fiatal Kongói Köztársaság alig {rázta le magáról a belga gyarmato- Zsítók igen súlyos igáját, s vívta ki {függetlenségét, újabb nehézséggel {találta szemben magát. A belgák ♦nem nyugodtak bele Kongó elvesz­ítésébe, s az Amerikai Egyesült Alla- * mok és az ENSZ tudtával azt az utat választották, hogy megpróbálják feldarabolni a fiatal köztársaságot, ellenségeskedést szítsanak, esetleg polgárháborút robbantsanak ki. En­nek következménye, hogy jelenleg Leopoldville-ben, az ország fővár© súban egymást követik a tüntetések a hatalombitorló Mobutu-csoport el­len, Stanleyville-ben, az ország leg­nagyobb tartományának, a keleti tar­tománynak székhelyén pedig a tör­vényes kormány mellett tüntetnek. Az történt ugyanis, hogy a Kongói Köztársaság törvényes kormányával. Lumumba miniszterelnökkel szem­ben egy másik erő, Mobutu bandája i helyezkedett szembe. A gyarmatosító hatalmaktól támogatott Mobutu zsoldosai Leopoldville-ben lehetetlen­né tették a törvényes kormány mü- 1 ködését. Sőt a garázdálkodó banda odáig vetemedett, hogy elfogták és bebörtönözték a kongói kormány fe­jét, Lumumba miniszterelnököt és - súlyosan bántalmazták, megkínozták, sőt megvakították! Odáig szemtele­neden Mobutu bandája, hogy való­ságos rémuralmat teremtett Kongó­ban az ENSZ-csapatok asszisztálásá- val. Ahogy Mobutu egyre jobban el- szemtelcnedik, s egyre elképesztőbb dolgokat művel, a rablástól kezdve a gyilkolásig, a köztársaság legdere­kabb embereinek a fizikai megsem­misítéséig, úgy válik egyre világo­sabbá az ENSZ szerveinek és fegy­veres erőinek szerepe — annak az erőnek a ténykedése, amelyet Lu­mumba h ivott az országba a törvé­nyesség helyreállítása érdekében. Az ENSZ és csapatai elárulták és cserbenhagyták Lumumba miniszter- elnököt, s a törvényes köztársasági erők helyett Mobutut és zsoldosait segítik. Az ENSZ nem más ügyet képvisel Kongóban, mint az imperia­listák ügyét. De hiába fogtak össze a belga gyarmatosítók az Egyesült Államok monopol tőkései vei, kardcsörtető urai­val. hiába próbálták aljas üzelmei- ket az ENSZ leple alatt, véghezvinni, a kongói nép keresztülhúzza számítá­sukat. A fiatal köztársaság leghübb hívei az igen súlyos helyzetben is megragadták a cselekvés vezérfona­lát. Lumumba letartóztatása csak egy bizonyos ideig tudta megbénítani a köztársaság törvényes kormányának működését. A legújabb jelentések­ből értesültünk, hogy a törvényes kongói kormány újra megkezdte mű­ködését Kongó keleti tartományának fővárosában, Stanleyville-ben, ahol a Lumumbához hű erők tömörültek: Gizenga miniszterelnökhelyettes ad­dig, amíg Lumumbát fogvatartják, átvette a kormány vezetését. Természetesen még nem tudjuk, mit hoz a holnap Kongóban, az azon­ban biztos, hogy a Kongói Köztár­saság leghűségesebb hívei résen vannak, s a fiatal köztársaság lakói a törvényes kormány mellé állnak. Laosz Laoszban is drámai helyzetet te­remtettek a viharos gyorsasággal bekövetkezett események. Vientianet ostromgyűrű veszi körül. Phoumi Noszavan ellenforradalmi csapatai döntő támadásra készülnek; az or­szág függetlenségéért küzdő erők Kong Le kapitány vezetésével har­colnak az augusztus 9-1 fordulat vív­mányaiért. az ország szuverénitásá- ért. Hogy miért folyik harc Laoszban és kik ennek a mozgatói? Azért, hogy Laoszt bevonhassák a délkelet­ázsiai szövetségbe, még az ország kettészakításának árán is, így az or­szág területén katonai támaszponto­kat tudjanak létesíteni. De van egy másik cél is. és ez gazdasági termé­szetű. Laoszt a „millió elefánt? or­szágának nevezik, s így természetes, hogy igen sok az elefántcsont is, amely jó üzlet az európai tőkések számára. Laosz ezenkívül olcsó teá­járól és jó rizséről is nevezetes, ami szintén vonzza a tőkéseket A háttér­ben pedig ugyanúgy, mint Algériá­ban és Kongóban, az imperialisták állnak. Hogy mi közük az imperialis­táknak e hátsó-indiai kis országhoz? Laosz először a francia gyarmatosí­tók igája alatt nyögött majd a má­sodik világháború után kivívta füg­getlenségét amit azonban nem so­káig élvezett, mert a francia ejtőer­nyősök újra visszaszivárogtak. 1954- ben a genfi tárgyalások eredménye­ként Laosz semleges lett, de nem so­káig. A franciákat felváltották az amerikai tábori csendőrök. S így érkezett el 1960. augusztus 9-e, ami­kor a 26 esztendős százados. Kong Le elűzte az* amerikaiakat kiszolgáló lakáj-kormányt Az amerikaiak azonban ebbe nem nyugodtak bele. aminek következménye az lett, hogy Laosz négy részre szakadt s most a különböző tartományok, különböző erőkkel a háttérben, harcban állnak egymással. A laoszi helyzet végső kimenetele azonban még számos tényezőtől függ. Függ attól, hogy a jelenleg kialakult polgárháborús helyzetet hogyan be­folyásolják az Egyesült Államok ve­zető körei, akik az ellenforradalmá­rok mögött állnak. De bízunk benne, hogy a laoszi népet nem lehet töb­bet megfosztani attól a jogától, hogy nemzeti érdekeinek megfelelően eéa- kítsa sorsát Azt szeretnék, hogy e gazdag, ország, és szorgalmas népe továbbra is az ő telhetetlen pénzeszsákjukat tömje. Ennek érdekében összefognak a francia és amerikai monopolisták, s a legvadabb, legborzalmasabb esz­közöktől sem riadnak vissza, össze­fogásukról csak egyetlen dolgot em­lítsünk: a francia ejtőernyősök ke­zében lévő fegyver, amely az algé­riaiak életét kioltja, jórészt ameri­kai. Franciaország rég nem folytat­hatná a háborút, ha nem kapna se­gítséget a NATO-tól. Az algériaiak azonban megelégel­ték a kizsákmányolást Algéria nép« kibontotta a felszabadító mozgalom zöld-fehér zászlaját s független Al­gériát, igazi „algériai Algériát” akar Teljesen világossá vált, hogy D« Gaulle politikája véres zsákutcába vezet, hogy koncepciója tarthatat­lan. Világossá vált, hogy az algériai tömegek tényleges önrendelkezést akarnak, hogy az FLN zászlaját sa­ját zászlajuknak, az ideiglenes kor­mányt pedig a maguk kormányának tekintik. Ezt az algériai és oráni arab tüntetők vérük hullásával bizo­nyították be. Az algériai vérengzések híre meg- döbbenést é$ felháborodást Mtett a Algéria Franciaország hetedik éve tartó gyarmati háborúja újabb borzal­makhoz vezetett Algériában. Az utóbbi hetekben Algériában újra vér folyt, az úttesteken barikádokat emeltek, géppuska sortűz dördült a muzulmán tüntetőkre. Az algériai véres vasárnapon és az azóta is meg-megújuló összetűzések során francia jelentések szerint 123-an vesztették életüket, s a sebesültek száma meghaladta az 1500-at Ez azonban szépített jelentés. A való­ságban a tömegmészárlások mérle­ge még megdöbbentőbb. Az algériai ideiglenes kormány tájékoztatása szerint csak 48 óra alatt ezer araboi gyilkoltak meg. Franciaország .Algé­ria dossziéjának? lapjaira tehát újabb rettenetes adatok kerültek! Egymillió algériai vesztette életét, s ugyanannyit deportáltak. S miért tart már hetedik éve a franciák gyalázatos háborúja? Azért, mert De Gaulle tábornok, s a hát­térben meghúzódó amerikai pénz­mágnások nem akarnak elesni a bő­séges profittól, nem akarják, hogy Algéria szabad és független legyen,

Next

/
Thumbnails
Contents