Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

lOIMOMUO S Két hír Fulókércsről A fulókércsi általános iskola út tö­röl a nyári időszakban sokat segítet­tek a földeken a helybeli tsz-nek. A kertészetben is dolgoztak. A nagy dologidőben az ő munkájukat is megbecsülték. A tsz tagjai a segít­ségért most megjutalmazzák az út­törőket A fiúk egy futball-labdát, a lányok pedig társasjátékot kapnak. Az iskola későbbi tervei azt bizo­nyítják. hogy tanulói nem idegen­kednek a mezőgazdasági munkától. A kertészetben kísérleti parcelládat akarnak létesíteni, ahol az iskola ta­nulói majd a brigádvezetők irányí­tásával dolgoznak. Bekötőutat építenek a fulókércsi iskolához. A bekötőút körülbelül 15- 20 ezer forintba kerül. A fulókér- csiek régóta szerették volna m náltatni ezt az utat, amire igen nagy szükség van. Az építkezést már közeli napokban elkezdik. A munká­latoknál segít majd a tsz is saját vontatójával, a lakosság társadalmi munkával. Nyomorúságosán tengődik Axel Munthe volt munkatársa Sokan emlékeznek még Axel Mun­the világhírűvé vált „San Michele regényeP című könyvére. Hogy ez a könyv megíródott és ekkora sikert ért el, az nem utolsó sorban Natasja Khalutinenak, Axel Munthe titkár­nőjének volt köszönhető. Nata3ja hu­szonnégyszer irta át a kéziratot és ö fordította le több nyelvre. Amikor az író 1943-ban elhagyta híressé vált villáját Capri szigetén és visszaütő zott Svédországba, hűséges munka­társát nem 'vitte magával. Attól kezdve egészen öt év múlva bekö­vetkezett haláláig, csupán néhány levelezőlapon adott hirt magáról. Natasja Khalutine később átköltö­zött Rómába, ahol máig is igen sze­rény körülmények között él és fordí­tó munkával nagynehezen tartja fenn magát. Szándék és megvalósulás (Gondolatok as encti járás művelődé*! helyseiéről) Aki csak olyan tsz-nek, az megengedheti magának, hogy olykor töltse a bosszúságát a tsz félresikerült dolgain, hogy öltö- gesse a nyelvét — így a tsz, meg úgy a tsz. Ha nem tetszik neki valami, odamegy a brigádvezetójéhez és meg­mondja neki a magáét. A brigádve­zető meg már csakazértse fúj vele egy követ, visszaadja a mérges szót, néha talán a . vastagabb végével adja vissza. Pedig a brigádvezetőnek is lenne panaszkodnivalója, de hát ki­nek öntse ki a lelke bánatát, talán valamelyik tagnak? Nem, az rossz vért szülne, még majd azt találná mondani: — Nézd már, te, ez akar engem vezetni, meg nevelni, amikor maga is vezetésre, meg nevelésre szorul! Vak vezet világtalant. Magába fojtja hát keserűségét, s rábízza az időre a lelke mélyén meg­bújó seb gyógyítását. A fogfájással így voltak a parasztemberek hajda­nán. káromkodtak rá egyet, s gyógy­szernek rámondták, hogy majd el­múlik egyszer. Az állattenyésztési brigád vezető­nek különösen fájdalmas az, amikot a maga egykori jószágát kell nap mint nap látnia a közös Istállóban Megfizetett érte a tsz becsülettel megvette tőle. de hát ö még neír akart túladni rajta. Aztán jött a fej­lődés. elállta a maga kis gazdaságá­nak útját, s azt mondta: tarts ve­lem. gazda, ne maradj el. elszáll- az idő a tíz meg húsz holdas gazdái kodás fölött. Látod, ha van szemed érted, ha van eszed, hogy ez íg: nem mehet tovább. Hallottad? Nyu gat-Németországban törvényt hoz tak, hogy csak a 300 holdnál nagyobi mezőgazdasági birtokkal rendelke zőknek ad az állam hitelt, mert a ettől kisebb gazdaságokra ráfizet a ország. No. szállj fel a2 én szék« remre. hiszen tebelőled úgysem lea 300 holdas nagygazda, nem olya világ járja. Nyt#it-Németorsz»íba dobravernék a te kis s/.egénységede koldusbotra juttatnának azok. aki lobban biriák az iramot. Itt azt moní fát*: szövetkezz., hocv n tíz. meg húi h'úde’c ezer terebélyesei Erősek a szálak jenek, hogy a gépek vegyék át a te két ökröcskéd helyett a ^munkát. Hidd el, a gépek erősebbek, egy traktor húsz ökörrel is felér erő dol­gában. i«« de az apám, a nagy­igaz, igaz, apám |gy &t, így gazdálkodott, én is beleszülettem. nehéz lemondani a földemről, az Ök­reimről. Megértem, én mindent meg­értek, a fejlődést, meg mindent De ugye, az embernek lelke Is van. Vé­gigjárom az istállókat. A sőreistálló­ban ott a két szép villásszarvú ök­röm. A szélre köttettem, hogy min­dig megsimogathassam őket, ha el­megyek mellettük. Meg mindig lö­kök eléjük valami!, jobban kedve­zek nekik, mint a többinek. Az állat- gondozóknak nem szúrhat szemet a dolog, hiszen nem nekem híznak, a tsz-é mind a kettő, a tsz-é. Ezt úgy kellene mondani hivatalosan, hogy a miénk, de csak akkor Jár rá a nyel­vem. ha másoknak kell mondani. Már régen megkaptam értük a pénzt, el is költöttem, vettem a pénzből a lányomnak egy nagyon szép szoba­bútort. Hogy őrült neki a taknyoa, még azt Is mondta, hogy most már akár féríhez Is mehet, megvan a sta- firung. Hallottak már ilyet, máris fórjhezmenésen jár a2 esze. pedig még alig látszik ki a földből, tizen­négy esztendős múlt barackvlrágzés- kor. Igen. a kölykömnek nem fájt. amikor magam után Vezettem' a két szép ökrömet. Nem vagyok buta efn- i b'er. ha az lennék, nem választottak • volna meg ilyen komoly posztra. : Szép állatokat nevettem mindig. : Olyan két tehenet adtam a tsz-nek. ■ hogy... Haja], jobb. ha nem Is r «r,«észtem maeam Ilyen emlékekkel, i Volt. nincs és kész. Nem isaz? A í gverekemnek már nem le«* liven ne- . héz. az mér ebbe születik belé. oszt < ezt foeia áldani, az unokám meg -• méeinkább. Megszokik az ember. z mea nem is lesz ez rossz, ha kiforrja - magát. kik között sokan a hétköznapi vunka robotjának tartják az Isme- etterjesztést, népművelést. A színvonal emeléséhez akar a önyvtár és a TIT hozzájárulni az degen nyelvek tanfolyamaival is. )rosz és német nyelvű kurzusokat ndítunk. Gyermekioglalkoztatásunk nem ha- yatkozik az iskolára. Minden péntek lél után diavetítéssel egybekötött me- edélutánt tartunk, ah cd 150—200 •yennek vesz részt. A honismereti zakkör tagjai vasárnap délelőtt ■yűlnek össze; szép közönséget von­janak a vasárnapi TV-műsorok Is. A művelődési házak szakkörei :sak munkaprogramot adtak eddig a szakköri tagoknak. Az eddigivel el­lentétben a szakkörök tagjai külön a izakmájukat. illetve a szakkörüket Érintő előadásokat hallgatnak. így kerül a színjátszók előtt ismertetésre mint műfaj a vígjáték, az opera, ope­rett, színmű. így fognak hallani a szép stílusról — helyes magyar be­szédről. díszletekről — a szép lakáé­ról. a jelmezeikről, s az ízléses öltöz­ködésről. Ez a program, mint szándék szép és dicsérni kell — a program, mint megvalósulás* nagyobb energiát kíván az előző évek energiájától. A Megyei Moziüzemi Vállalat szándéka egészíti ki ezt az egyre táguló képet — normál­gépet ígér a járási székhelynek — s reméljük; nem marad szándék. A já­rás községei önerejükből is többre képesek, mint amit eddig adtak, de ha mi is többet adunk nekik. 6okat nyomunk a megvalósulás mérlegén. Az ez évben alakult járási könyv­tár törekvése a szándék megvalósu­lásán kell, hogy munkálkodjon. Az apró falvak kis könyvtárai felfrissí­tett és állandóan gyarapodó állo­mánnyal várják az olvasókat. Az is­meretterjesztő előadások, könyvis­mertetések. irodalmi estek közönsé­get várnak és hiszem, hogy ha a szándék nem marad csak szándék — nem hiába várnak. A tennivalót nem kell újra körvo­nalazni: a peremvidéken élő embe­rekhez időben eljuttatni a magas- szintű kultúrát. Kevés itt egyedül a népművelő munkás ereje ahhoz, hogv a számvetés idején ne kelljen szé­gyenkeznünk. A tanácsszervek anyagi és szervező segítsége; mint komoly erő jelentke- ’ zik a munkában. De az elmúlt évek­ben mindössze két tanács értette meg. hogy könyvtáruk könyvállo­mánya szegénves. Igen keveset gon­doltak azzal, hoey a drága pénzen felépült művelődési otthon még más segítségre is rászorul. Nemcsak, hogy nem segítettek, nvugodtan nézték a pusztulást. Valóságos csodaként él emlékezetemben a gatrvbátorl műve­lődési otthon, ahol a községi tanács, a művelődési otthon igazgató, könyvtá­ros egyesült erővel vittek életet a művelődési otthonba. Ma már messze vagyunk ettől. A megyei átlaghoz még igen sok hiány­zik a kultúra összképénél, de jő úton haladunk Járási tanácsunk ebben az évben 15 000 forintot adott könyvvásárlásra, községeinkben Is megindult a moz­galom: 23 000 forintot adtak község­fejlesztésből támogatásként. Nyolc könyvtárunk, mint a tanács intézmé­nye, önálló költségvetéssel rendelke­zik, így nyertek otthont és gazdagabb könyvállományt. Járási művelődési házunk 30 000 forintot kapott a járási tanácstól tatarozásra, szépítésre. A tanácsszervek anyagi segítsége sokat jelent, de sokkal többet nyom a mérlegén az az erkölcsi elismerés, me­lyet művelődési házainknak, könyv­tárainknak juttatnak. A mai helyzet rjrár felismerése és nyugtázása annak, hogy bármely szintű gazdasági előre­haladás önmagában kevés, ha nem kíséri kulturális felemelkedés. A kultúra — teremtés az alkotónak és az átvevőnek egyaránt. S mert Ilyen nagy érték, becsüljük meg ég tegyünk meg mindent annak érdeké­ben. hogy a neonfényes városoktól távoleső falvak ugyanazt a kultúrát kapják, ugyanazon a fdkon, ha Idő­ben valamivel később Is. Ha minden népművelő munkás és illetékes szerv egyetért ezzel a gon­dolattal, a megvalósulás mérlege egy- szinten lesz a szándékokkal. Győri Erzsébet, Járási könyvtárvezető otthonaink építésében merült ki a községek lelkesedése. Nem volt az. ;iki megtöltse ezeket tartalommal. Maga a járási művelődési ház sem tudta úgy ellátni feladatát, ahogy kellett volna. Falusi művelődési ott­honainkban mozielőadásokon volt tömve a terem, ismeretterjesztő elő­adásokon néhány ember ült a szék­sorokban. már említettem, hogy mi­ért. Klubéletről talán csak hallottak, de megvalósításra az erőből már nem tellett. Gyermekfoglalkoztatás isko­lán kívül. mint olyan, talán csak a járási székhelyeken létezett. A megváltozott életformát élő emberek kultúrájának felemeléséről, a több­letről. amely a gazdasági többlettel együtt Járt volna, sok helyen meg­feledkeztünk. Az idei művelődési évadban már igen sok mindenre gon­dolni kellett, mert követelte az élei és követelték a hiányok. Komoly kí­sérletezés Indult azért, hogy tarta­lommal megtöltsük művelődési .ott- hónainkat.’ hogy a táncon, mozin kí­vül valami nagyobb vonzerő hívj. oda a falu lakosságát. A klubfoglal­kozások. szakkörök, a szépen fejlődi könyvtárak közönséget követelne! maguknak. Előadásaink az ismeret terjesztés, irodalmi művelődés szol gálatában állnak. Nem akarunk nívó ban kevesebbet nyújtani a falun mint amit a városok lakossága kap Köztudomású, hogy a kultúra tovább jutása a peremvidékekre egy lassul) vérkeringéshez hasonlítható, de az nem szabad megengednünk, hogy ; lassúbb ütem valami egészen silán; savóvá tegye a vért Mindezek figyelembevétele host létre azt az ötletet, hogy Irodain- Színpadot szervezzünk, ahol a szín vonal már a névből következik, ahol a szavak, az Irodalom nevelő hatása felbecsülhetetlen. A járás könyvtár József Attila, nagy proli tarkői tőnk nevét viseli, s ugyanezt nevet kapta a könyvtár Irodain Színpáda Is. Borsod megye első Irc dalml Sífnpada a parasztság művel* sági Igényeit hivatott szolgálni: célji hogy falura vigyük a kultúra légim gásabb színvonalú termőiét —- ebbe a törekvésben a várossal egyen rar eúvá lenni ez Igen szép munka. A Irodalmi Színpad első előadása utá a jól végzett munka örömével monc i hatjuk, hogy minden fáradságot mej ért. mert sikerült emberek tömeg* ■ kimozdítani a bizonvosfokú közön bösségből. a hatás, amit a műsor vá i tott ki, Igazolta azt a tényt, hot • mindenből újat és nívósat kell a< ■ nunk. ha megbecsülésre és mechal i gatásra tartunk Igényt. Tanulsávkéi i mondjuk el ezeket a tényeket a fák Köztudomású, hogy az encsi járás c dolgozói a szövetkezeti gazdálkodás 1 útját választották. Nem titok az senki i előtt, hogy ez az év a kezdeti nehéz- 1 ségek leküzdésének éve, azt viszont 1 ml sem titkoljuk, hogy sikeres éve 1 volt. A szövetkezeti gazdálkodás nem 1 pusztán annyiban nyilvánul meg, 1 hogy közös munka és közös gond köti i össze a dolgozókat. Az ipari munkás- ? ság szervezeti és közösségi élete sem i egyedül a közös termelésben nyilvá- « nul meg. A városon élő, iparban dől- ] gozó emberek között bizonyos mér­tékig már szervezett és közös a mun­ka utáni szórakozás, de közös a tanu­lás, fejlődés útja is. Hogyan oldottuk meg ezt a feladatot falun? Mit ad­junk és mit akarunk adni most az új művelődési évben? Ha igen lelkiismeretesen vizsgá­lom: nem mondhatom, hogy mindent megadtunk a múlt években, amit mó­dunkban lett volna. Talán a járási székhelyhez közelfekvő községek ré­szesülték többen és kaptak minőség­ben jobbat a kultúrából. A székhely­től 40—50 kilométerre, a várostól 70—80 kilométerre eső községek kul­turális gondja igen sok esetben csak a tanító vállát terhelte. Ezeken a he­lyeken a villany, rádió még csők álom — igaz ugyan, hogy holnap már valóság! — a ritkán eljutó film óriási ajándék. A könyvtár szegényes könyvállománya öt-hat éve ugyanazt a választékot tárta az olvasó elé. Az őszi-téli ismeretterjesztő esték hoztak ugyan programot, de unalmas egyhangúságban beszélt a falu taní­tója a csillagászatról, technikáról, történelemről, irodalomról, minden­ről egymaga. Ezen kívánt változtatni az új évben a Művelődési Tanács. Megszervezte, hogy a járás minden községében — a népművelési kiskör- zeteken belül — vendégelőadók be­széljenek a választott témáról s min­den előadó a saját szakmájának tu­dását adja át hallgatóságának. Meg­szünteti ez a megoldás a tudálékos polihisztorkodást . s egyben megadja az újdonság varázsát it. Az elmúlt évben még nem műkö­dött járási könyvtár a járásban. Az előadásdk témájához anyagot nem tudott ki biztosítani, még könyvesbolt sem volt. ahonnan az anyagot meg l tudta volna vásárolni az élőadó. A . földműáesszövetkezetek könyvanyaga r körülbelül azt, a választékot nyilj- . tóttá, mint a szegényes falusi íkönyv- ■ tárak. Művelődési otthonaink terve és végzett munkája között évekkel ez­előtt még Igen nagy volt a különb- 1 ség. Hogy állunk ezzel ma? Általános véleménnyé vált az, hogy művelődési amelyben fellépnek a Miskolci Nem­zeti Színház művészei, a Lenin Ko­hászati Művek vegyeskara és szim- fónikus zenekara és Papp Zoltán zongoraművész. A koszorúzások már november 5-én déli 12 órakor megkezdődnek. Koszo- rúzási ünnepségek lesznek a Deszka, vasgyári és diósgyőri temetőkben és a megyei pártbizottság mögötti szov­jet síroknál. November 7-én délelőtt a következő szovjet emlékműveknél tartanak koszorúzás! ünnepségeket: a Lenin szobornál (délelőtt fél 9 óra­kor), a Bartók téren, az Idegenfor­galmi Hivatal épületén lévő emlék­táblánál, a Borsodi Nyomda épüle­tén lévő emléktáblánál, Ujdlósgyőr- ben a mártírok emlékművénél, Di­ósgyőr—Táncsics téren és a pere­ces! emlékműnél (délelőtt 9 órakor), valamint a Hősök terén (délelőtt 10 órakor). A Miskolci ‘ Nehézipari Műszaki Egyetemen november 5-én kerül sor ünnepi megemlékezésre. Az általá­nos és középiskolákban az úttörő és KISZ-szervezetek rendezésében tar­tanak ünnepségeket, amelyeken az iskolák* igazgatói tartanak előadást. Az MSZMP Megyei és Városi Bi­zottságának határozata alapján a városi pártbizottság ágit-prop.’ osz­tálya és a városi tanács művelődés­ügyi osztálya készítette el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója méltó megünneplésének programját. Miskolc városa novem­ber 5-én délre ünnepi zászlódiszt ölt, a városi tanács kereskedelmi osztá­lya pedig gondoskodik arról, hogy az üzletek kirakataiban plakátokat, fel­iratokat helyezzenek el, s a Széche­nyi utca 3—4 kirakatába az ünnep­hez méltó, gazdag dekoráció kerül. Az egyes művelődési házak már elkészítették terveiket november 7 megünnepléséről. A TIT előadói mintegy 30 előadást tartanak a vá­ros üzemeiben, vállalatainál, intéz­ményeinél az Októberi Forradalom jelentőségéről. November 6-án este 6 órakor ke­rül sor a központi díszünnepségre, amelyet a megyei és városi pártbi­zottság a Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Házában rendez. Az ünnepség előadója Koval Pál elvtárs, a városi pártbizottság első titkára lesz. Az ünnepséget színvonalas kultúrműsor egészíti ki. Hogyan ünnepli Miskolc november 7-ét? Diszünnepség a Bartók Béta Művelődési Házban — Megkoszorúzzák a szovjet sírokat és emlékműveket — Talán a magáé volt, Józsi bá- £ — Enyim, bizony az enyim. 5 — Sajnálja-e őket? ‘ — Hogy sajnálom-e? r ez ki f»kar kérdezni. Egye fene, meg­mondom, hogy igenis sajnálom. Mór hogyne sajnálnám. Én neveltem r őket, s olyan kezesek voltak. Ebéd- . kor kicsaptam őket legelni, amikor megszomjaztak, odaáll tak elém, néz­tek rám azzal a nagy szemükkel, majd megszólaltak. Tudtam, hogy már tele a bendő, inni akarnak. A . tenyeremből etettem őket... — Hát tuggya elvtárs, azt nem mondom, hogy sajnálom, mert meg- ; kaptam értük a becsületes árat, de . azért jobban szeretném, ha már nem lennének a szemem előtt. — Megértem bácsikám, nagyon megértem. Erősek a szálak. A pa­rasztember nem árunak nézte a ma­ga jószágát, illetve nemcsak annak. Több volt az neki, életének egy da­rabkája. Elhalmozta szeretetével, babusgatta, mint a gyerekét. Majd ha elmúlik néhány esztendő, kicse­rélődik teljesen a jószágállomány, amikor senki sem mondhatja, no, ez az enyém volt, akkor kezdi megta­nulni a miénk fogalmát. Akkor már nemcsak kettőnek kedvez a hatvan közül, mindegyiknek egyformán jut­tat mindegyik egyaránt kedves lesz neki. — Igaza van. elvtárs. így lesz. — No, nézd már. hogy a kedvemre szól .ez a tejfelesszájú, hogy helyeselek neki! De jő. hogy megérti az embert, hogy fáj neki. Igen, fáj, de majd el­felejtjük a dolgot, és hát a tsz nem No, elmentek. iS**?! tehenemet Is megmutatni ennek a fiatalembernek. Az egyik húsz, a má­sik huszonkét literes. De hát .csak nem szaladhatok utánuk. Mit is mondott, no. mit is? öregszel. Józsi, könnyén felejtesz már. Ja. igen. a szálak, erősek a szálak! Igv van, erő­sek. Seb a». Majd elszakadnak, el- srakftla őket az Idő. mert az Idő, a haladás az még erősebb. Gulyás Mihály Um. nil szél hozta No, ezeket meg ide? valami fejesek lehetnek, autóval jöttek. Hé, Pista bácsi, lökje már ki a Táltos alól azt a villa ganajat, jönnek ... Hát ide Jöhetnek is. Megnézhetik, hogy azért nem hagyjuk el magun­kat, tudunk mi így is, nemcsak úgy. Mert az ember, ha már nagynehe­zen ráaadja a fejét a belépésre, élni Is akar. iparkodik, hogy boldoguljon. — Jó napot! — Adjon isten! No, ezt se így kellett volna fogad­ni, már ez is divatját múlta. Sebaj a parasztember az nem városi ember — Az állattenyésztési brigádveze­tőnk. Jó szakember. Egyéni koré ban is olyan állatokat nevelt, hog: csodájára Jártak. De most sem rósz «zabbat. Nézzék csak meg a sőréin két, Józsi bécsi, legyen olyan ked vés, mutassa meg az elvtársaknal az állományunkat — így az elnök. — Nézzék csak meg n“d„ rab ökröt. Mit gondolnak, mennyi hízik egy hónán alatt? — Vagy tizet — Haha. tizet?I Agyon Is Utnén abban a pillanatban. Hatvanat, elv- társ. hatvanét. Ez a másik meg négy venötöt szedett magára a múlt hó napban. Csak ezzel nem vagyun' kibékülve, ez csak tíz kilót volt haj landó kövérednl. csupa ráfizetés. — És még nem ütötte agyon?­No. ennek a tejfelesszájúnak ht morérzéke is van, rajtakapott előbt kijelentésemért. — Ez a kettő meg — no. nézzé csak meg közelebbről. Ugye szép é latok? Igazi húzó ökrök. Meg í kottyant neki egy. hold. Meg. tudj elvtárs. ha mentem velük az úto megrakott szekérrel és egy lovasfc gat akadt elémbe, elkezdték szapc rázni a lépést, az istennek se akarta utána menni, nem szerettek lem; radnl. Tudja mi az egy-hold szánt; egy napra ökörre!?.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents