Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

kozhatik nyugodt, békés körülmé­nyek között. Nyugati körökben természetesen zavart keltettek az ENSZ-közgyűlés eddigi eseményei, s mindent elkövet­nek, hogy a maguk javára próbálják fordítani az éppen ellenük elhang­zott vádakat. Herter, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere például a Hruscsov beszéd elhangzása után ki­jelentette, hogy a beszéd: „hadüzenet volt az Egyesült Nemzetek Szerveze­te, szerkezete és személyzete ellen”. S Herterrel egyidőben ugyanez volt az angol külügyminisztérium szóvi­vőjének véleménye is. L' zefc az erőfeszítések azonban ^ nem vezethetik félre sem az ENSZ-közgyülésen helyetfoglaló kül­döttek jelentős részét, sem a meg­nyugtató eredményeket váró emberi­séget. Egy bizonyos, hogy ma már a Nyugat egyes képviselői is világosan látják: nem lehet sokáig halogatni a végleges megegyezést. Világos, hogy a világbéke megteremtésének egyet­len akadálya az imperializmus ke­rékkötő politikája. Viszont hiába próbálják tagadni, el kell ismerni, hogy az ENSZ-közgyűlés 15. üléssza­kával végérvényesen szétesett az amerikai szavazógépezet. Hiába halo­gatják a népi Kína elismerését és felvételét, az ENSZ-be új, friss erők érkeztek, amelyek számottevő befo­lyást gyakorolnak az ENSZ munká­jára. Hruscsov elvtárs különben világo­san kijelentette: — ezt különben minden józan ember megértette — nem a szervezetet támadja, hanem annak eddigi munkáját. S a helyzet ott kívánja: ne egy ember döntése, hanem háromtagú bizottság vélemé­kell nyújtania az Egyesült NCmzetS Szervezetének bizonyoa nemzetközi kérdésekben. S valóban: ha a jövőben háromtagú bizottság irányítaná az ENSZ munkáját, amelyben helyet foglalna a Nyugat, a szocialista álla­mok, valamint a semleges és új füg­getlen államok egy-egy képviselője, nem fordulhatna többé elő egyiptomi vagy kongói eset. Az ENSZ valóban azt a szerepet töltené be, amelyre Wvatott. amiért 1945-ben létrehoz­A helyzet józan értéke­lésére — mintegy dokumen­tumként — hadd idézzük Hruscsov és Kádár János eivtárs szavait Hrus­csov elvtárs az Izvesztyijának adott nyilatkozatában a következőként érv tékelte az eddigi tanácskozásokat: „A világ kiemelkedő társadalmi és politikai személyiségeinek most már döntö többsége elismeri, hogy az ENSZ közgyűlése meg tudja tár­gyalni az emberiség előtt állő leg­élesebb és legbonyolultabb kérdése­ket. Szilárd meggyőződésünk, hogy a népeik megvédik a békét." .Kádár elvtárs szaval szerint pedig: „A békéért és a leszerelésért folyó harc szempontjából n helyzet a vilá­gon és az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében egyre kedvezőbb.” E nyilatkozatokat mintegy alá­támasztja, hogy a közgyűlés pénteki ülésén öt kormányfő: Nkrumah gha- nal elnök. Nehru Indiai miniszter­elnök. Sukarno indonéz elnök. Nasz- szer, az EAK elnöke és Tito jugoszláv elnök határozati javaslatot terjesz­tett a közgyűlés elé, amelyben he­lyeslik és szükségesnek tartják Hrus­csov elvtárs és Eisenhower szemé­lyes találkozását. Ezt valószínűleg számos más kormányfő helyesnek tartja, sőt követeli majd. E találkozó létrejötte nyilván kézzelfogható ered­ményeket. újabb enyhülést hozna a nemzetközi helyzetben, hiszen az Egyesült Államok agresszivitása mialt meghiúsult csúcstalálkozó ősz- szehlvását előzné meg. Összegezve tehát az ENSZ-közgyű- lés eddigi eseményeit, egyre több kormányfő, egyre több küldöttség helyesli o szocialista tábor, a Szovjet­unió Javaslatait, amelyek minden egyéni érdek, minden hátsó gondolat nélkül az emberiség békés holnapját a világ teljes boldogságát kívánják szolgálni. Mindezekért hajlandók 8n- feláidozóan harcolni a bSteszerető emberiség mllllárdjaival egyetemben a végső győzelemért. Ezután kezdődött meg a vita ar­ról, hogy a közgyűlés napirendre tűzze-e a kínai ENSZ-képviselet kérdését, vagy sem. A vitában elsőnek Wadsworth, az amerikai ENSZ-küldöttség veze­tője szólalt fel. Az Egyesült AUamok képviselője — mint tíz esztendeje minden ülés­szakon — ismét azt indítványozta, hogy halásszák el egy évvel a kínai ÍNSZ-képviselet kérdésének megvi­tatását Kína-ellenes gyűlölködő ki­rohanásoktól és valótlan állításoktól hemzsegő beszédében megpróbálta bebizonyítani, hogy a Kínai Népköz- társaság kormánya „ellenséges" ál­láspontot foglal el az ENSZ-szel szemben. A kínai kormánynak és a kínai népnek az ENSZ leple alatt Kongó belügyelbe beavatkozó impe­rialista hatalmak mesterkedéseit elítélő nyilatkozatait kiforgatva. Wadsworth nem átallotta kijelenteni, hogy „Afrikát meg kell védelmezni ben" és kijelentette, „ha a kommu­nista Kina most az ENSZ tagjává válna, minden tőle telhetőt elkövet­ne, hogy rombadőntse mindazt, amit az ENSZ Kongóban megpróbál el­érni". Wadsworth nemcsak a Dólkelet- Ázsiában és Tibctben kialakult helyzetért „tette felelőssé” a népi Kí­nát. hanem a kínai bolügyekbe való legotrombább beavatkozással azt is szemére vetette, hogy „partmenti ütegei rendszeresen bombázzák Ki- moj és Macu szigeteket”. Miután az Egyesült Államok kül­dötte azt állította, hogy a Kínai Népköztársaság „puszta létével ve­szélyezteti a nemzetközi békét”, nem átallotta kijelenteni, hogy „nyit­va kell hagyni az ajtót, amig a kí­naiak felhagynak agresszív maga­tartásukkal, kilépnek az önmagukra kényszeritett elszigetelődésből és el­foglalják a nemzetközi közösségben a nagy kínai népet megillető he­lyet”. Ezután Hruscsov szovjet minisz­terelnök szólalt fel, hogy válaszoljon az amerikai küldött Kína-ellenes rágalmaira. Miután, mint nyugati hírügynök­ségek jelentik, a szovjet miniszter- elnök hangsúlyozta, hogy Kina részvétele nélkül nem való­sítható me* a leszerelés és az ENSZ sem végezhei me*feleió munkát. Ami* a Kínai Népköz- társaság el nem foglalja az öt megillető helyei az ENSZ-be* — mondotta —, addig nem lehet kellő feltételeket teremteni a le­szerelés kérdésének megvitatá­sához és megoldásához. Hruscsov az amerikai küldött Ki- na-ellenes kirohanásaira utalva kijelentette, az Egyesült Államoknak előbb, vagy utóbb meg kell tanulnia, hogy csak kommunizmusban lehot- seges demokratikus rendszer. A szovjet miniszterelnök rámuta­tott, hogy az Egyesült Államok 1050- ben agressziót követett el Kína el­len, amikor elfoglalta Tajvant, ame­lyet azóta is provokációk támasz­pontjául használ fel. Az amerikaiak úgynevezett „elrettentő” erőt építet­tek ki a Távolkeleten, milliárdokat költöttek Csang Kaj-sekre és egy újabb háborús provokáció előkészíté­sére — Dél-Korea ban még ma is amerikai csapatok állomásoznak — mutatott rá Hruscsov és kijelentette, ha az amerikai külügyminiszté­riumnak esetleg rövid az emlé­kezőtehetsége. figyelmeztetni kell őt arra a tényre, hogy a kínai népi önkénteseket kivonták Ko­reából! A szombat délelőtti ülés még tart A harminchat millió lakosú Nigé­riát, Afrika legnépesebb országát szombaton reggel hivatalosan függet­len állammá nyilvánították. Az ünnepségek, Reuter-jelentés szerint, éjfélkor kezdődtek a nigériai lobogó felvonásával. A hivatalos szertartás, amelynek keretében át­nyújtották Alhaji Sir Abubakar Ta­rawa Balewa szövetségi miniszterel­nöknek az állami szuverénitás meg­teremtéséről szóló okmányokat, csúcs­pontja volt a napok óta tartó nép­ünnepélynek és országos jellegű ün­nepségeknek. A történelmi okmányo­kat Erzsébet angol királynő nevé­ben Alexandra hercegnő nyújtotta át az új állam vezetőinek. A lagosl ki­kötőben angol, kanadai és nigériai hadihajók diszlövésekkel és sziréna- búgással üdvözölték a független Ni­géria megszületését. (MTI) 1 Hruscsov találkozott Sukarnoval A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mellett működő sajtócsoport Szeptember 30-án a Szovjetunió newyorki ENSZ-képviseletének szék­helyén, N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke ta­lálkozott Sukamo indonéz köztársa­sági elnökkel. A találkozón Hruscsov és Sukamo kicserélte véleményét az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakának munkáját és a szovjet—indonéz kapcsolatokat illető kérdésekről. A találkozó baráti légkörben Mjt k*. (MTI) IT özei két hete tanácskozik már az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének 15. ülésszaka. Közel két he­te, hogy a félelem nélküli, tökéletes boldogságra vágyó emberiség remegő izgalommal várja a rádió híradásait, olvassa a korareggel i órákban kéz­hez kapott újságokat, hogy ne mu­lasszon el egyetlen kimondott szót nem az ENSZ-közgyűlésen elhangzott beszédekből. Érthető és jogos izga­lom ez, hiszen a 15. közgyűlés for­májában, tartalmában páratlan. Pá­ratlan változásokat hozhat, az em­beriség holnapját, békéjét pecsétel­heti meg. Ha a tanácskozás eddigi mozzana­tait. az elhangzott beszédeket, javas­latokat, az ENSZ berkeiben végbe­ment változásokat vizsgáljuk, a tör­téntek, az események nagyjából és egészében megfeleltek az emberiség várakozásának. Ezt mutatja a reális értékelés és ezt a napjában kisebb- n agy óbb csoportokban beszélgető, vitatkozó emberek hangulata, véle­ménye is. Mit hozott végeredményéből az eddigi tanácskozás a békére vágyó emberiségnek? Elsősorban biztos ala­pokon nyugvó reményt arra, hogy békés úton is meg lehet oldani a napjainkban eléggé feszült problé­mákat. Ezt tükrözi a Hruscsov elv­társ által előterjesztett javaslat után kialakult hangulat. A tanácskozás első két napja már kézzelfogható eredményeket hozott, hiszen az afrikai államok felvételé­vel 06-ra emelkedett az ENSZ tag­létszáma. (Jelenleg Szenegál és a Mali Köztársaság felvétele után a taglétszám 08.) A közgyűlés második napján, a hátsó ajtón érkező Eisen­hower által elmondott beszéd némi­leg fokozta a feazült hangulatot, hi­szen arra engedett következtetni, hogy az Egyesült AUamok imperia­lista körei nem hajlandók enyhíteni hidegháborús politikájukon, egysze­rűen semmibe veszik az emberiség Jogos érdekelt. A hangulatban azon­ban gyökeres fordulatot hozott Hrus­csov elvtárs beszéde, amely néhány nagy értékű javaslattal lepte meg a világ közvéleményét. A beszéd és a javaslat nyíltan és világosan az em­beriség elé tárta az imperializmus arcátlan magatartását, amely még mindig gátja a nukleáris fegyverek elpusztításának, a világbéke megte­remtésének. a leszerelésnek. Lelep­lezte az Egyesült Államok gyarma­tos! tasra törekvő politikáját, s ugyanakkor rámutatott arra, hogy az ENSZ s elsősorban Hammarskjöld Kongóban az imperializmus, az Egye­sült Államok érdekeit támogatja. Hruscsov elvtárs beszéde méltán ara­tott hatalmas elismerést a népes közgyűlés a az egész világ közvéle­ménye előtt. A Szovjetunió által előterjesztett ** javaslat nyíltan követeli,hogy • békés holnap biztosítása érdeké­ben oldják meg a teljes leszerelés kérdését. Ugyanakkor állást kell foglalni valamennyi gyarmati nép szabadságának és függetlenségének biztosítása, az Egyesült Nemzetek Szervezete végrehajtó munkájának konstruktívabb és igazságosabb fel­építése és az amerikai légierők ide­gen területek fölött végrehajtott ag­resszív repüléseinek elítélése és megszüntetése kérdésében. A Szov­jetunió Javaslatának helyességét megerősítették a közgyűlésen azóta elhangzott hozzászólások. Fidel Castro, a kubai nép népsze­rű szabadságharcos vezetője nagy tetszéssel fogadott négy és fél órás beszédében megerősítette Hruscsov elvtárs állásfoglalását az Egyesült Államok agresszív politikájáról. El­ítélte az Egyesült Államok visszata­szító magatartásét, amellyel akadá­lyozni akarta egyes küldöttségek részvételét az ENSZ közgyűlésén. Joggal javasolta, hogy ilyen körülmé­nyek között helyes lenne megváltoz­tatni az ENSZ székhelyét. Ehhez az állásponthoz ma már jónéhány kül­döttség ragaszkodik, hiszen furcsa dolog, hogy a leghatalmasabb nem­zetközi szervezet egyes amerikai kö­tök ellenszenve miatt nem tanács­Világ proletárjai, egyesüljetek! Vibrátor-szerelés fmmmmwÉs A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A világ boldogságáért! j A rádió kSzvctlti S Kádár János «Ivtársnak az ENSZ- t közgyűlésen elhangzó felszólalását J A Kossuth-rádió október 3-án, J héttön az esti órákban hangképek- | ben közvetíti Kádár János elvtárs- S nak, a magyar ENSZ-küldöttség ve- { zetöjének a közgyűlés 15. ülésszakán { elhangzó felszólalását. (MTI) í Kikiáltották Nigéria függetlenségét As Egyesült Államok továbbra is ellenxi a népi Kína felvételét a% El\SZ-be Hruscsov is részt vett az ENSZ-közgyQlés szombat délelőtti ülésén New York (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik gyorshírben, hogy szombaton délelőtt — magyar idó szerint 16.03 órakor — megnyílt az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülése. (Mint ismeretes, a köz­gyűlés egyébként szombatonként nem tart ülést.) Ezen az ülésen hatá­roz a közgyűlés az általános ügyren­di bizottság által összeállított napi­rend-tervezet fölött. Hruscsov szovjet miniszterelnök későbbre halasztotta hétvégi pihenő­jének megkezdését és megjelent a szombat délelőtti rendkívüli ülésen. Mint az AP Jelenti, az ülés meg­nyitása után nyomban a kínai ENSZ- képviselet kérdése került szóba. A nepáli küldöttség vezetője felkérte a közgyűlést, hogy hatálytalanítsa az általános ügyrendi bizottság javasla­tát és szavazza meg a kínai ENSZ- képviselet kérdésének plenáris ülé­sen való megvitatását. A kínai kérdés napirendre tűzésé­nek vitájában — amely magyar idő „t 16.15 órakor kezdődött _ az E gyesült Államok, a Csang kaj- sok-kíikk Indonézia Csehszlovákia Afganisztán, Kuba és Albánia képvi­selője jelentkezett felszólalásra. A közgyűlés első ténykedésként jóváhagyta az általános ügyrendi bi­zottságnak azt a javaslatát, hogy a 15. ülésszak december 17-ével érjen véget. Hruscsov közgyűlési beszéde kezdi meghozni gyümölcseit Pierre Courtade az Sthatalml javaslatról kább a nyugati hatalmakat —, hogy a lényeges kérdésekben, így a lesze­relésnek és a gyarmati uralom fel­számolásának dolgában a semleges országok nagy többsége majdnem mindig a szocialista államok oldalán áll ki. Courtade rámutat, hogy a leszere­lésre és a gyarmati uralom felszá­molására irányuló szovjet kezde­ményezés, Hruscsov nagy beszéde kezdi meghozni gyümölcseit. (MTI) Az öt el nem kötelezett ország javaslatáról írva, Pierre Courtade az Humanitéban megállapítja, hogy még** a legpesszimistább amerikai megfigyelők sem vártak Ilyen egy­értelmű gesztust. Azt a tényt, hogy a semlegesek nem haboztak ilyen előterjesztést tenni, jóllehet tudták, hogy javaslatuk az Egyesült Álla­mok kormányát szinte megoldhatat­lan problémák elé állítja, ugyanak­kor pedig a Szovjetunió számára tet­tesen elfogadható, New Yorkban a? ENSZ tórténeto kiemelkedő esemé­nyeként értékelik, Ezután rámutat,, hogy a semlegesek és a szocialista or­szágok között a lényeges kérdé­sekben gyakorlatilag teljes egy­ség mutatkozik. Előfordulhat ugyan, hogy néha nyu­gati javaslatok mellett nyilatkoznak meg majd a semlegesek, de az szinte bizonyos — és ez rémíü meg lcgin­Nem szavaztak a bécsi atom-kongresszus részvevői BECS. A nemzetközi atomerő szer­vezet bécsi kongresszusának szom- bau ülésén a lengyel küldöttség azt javasolta, hogy a bécal atom-konfe­rencia hívja föl a Gcnfben tárgyaló atom-nagyhatalmakat, hogy mielőbb egyezzenek meg az atomfegyver- kísérleteik beszüntetésében. A Szovjetunió a a szocialista és a semleges országok támogatásával szemben a nyugati kapitalista orszá­gok — élükön az Egyesült Állomok­kal — a lengyel határozati Javaslat feletti szavazás ellen foglaltak állást. Azzal érvellek, hogy a nemzetközi atomerő szervezet nem politikai tes­tület. nem feladata politikai kérdé­sekkel foglalkozni és az alapokmány­ból eredő formai okok sem engedik határozati javaslat íe­A vitában felszólalt Lendval Ottó, a magyar küldöttség tagja, aki han­goztatta: Az atoméra békés felhasz­nálásával foglalkozó nemzetközi atomerő szervezet tevékenységét közvetlenül érinti az atomfegyver- kísérletek betiltása és az ntomhotal- mak közötti megegyezésre felhívó határozati javaslat. A nyugati hatal­mak formai ^fogásai arra címednek következtetni. hogy spanyolfalra van szükségük annak leplezésére, hogy a lényéggel nem értenek egyet. A ma­gyar küldött rámutatott, hogy az egyes országok állásfoglalása ehhez a javaslathoz az őszinteség próbakö­vének tekinthető. A közgyűlés végül b „ügyrendi Okokból” ügy döntött, hogy nem bo­csátja szavazásra a lengyel javas­latot. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents