Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
kozhatik nyugodt, békés körülmények között. Nyugati körökben természetesen zavart keltettek az ENSZ-közgyűlés eddigi eseményei, s mindent elkövetnek, hogy a maguk javára próbálják fordítani az éppen ellenük elhangzott vádakat. Herter, az Egyesült Államok külügyminisztere például a Hruscsov beszéd elhangzása után kijelentette, hogy a beszéd: „hadüzenet volt az Egyesült Nemzetek Szervezete, szerkezete és személyzete ellen”. S Herterrel egyidőben ugyanez volt az angol külügyminisztérium szóvivőjének véleménye is. L' zefc az erőfeszítések azonban ^ nem vezethetik félre sem az ENSZ-közgyülésen helyetfoglaló küldöttek jelentős részét, sem a megnyugtató eredményeket váró emberiséget. Egy bizonyos, hogy ma már a Nyugat egyes képviselői is világosan látják: nem lehet sokáig halogatni a végleges megegyezést. Világos, hogy a világbéke megteremtésének egyetlen akadálya az imperializmus kerékkötő politikája. Viszont hiába próbálják tagadni, el kell ismerni, hogy az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakával végérvényesen szétesett az amerikai szavazógépezet. Hiába halogatják a népi Kína elismerését és felvételét, az ENSZ-be új, friss erők érkeztek, amelyek számottevő befolyást gyakorolnak az ENSZ munkájára. Hruscsov elvtárs különben világosan kijelentette: — ezt különben minden józan ember megértette — nem a szervezetet támadja, hanem annak eddigi munkáját. S a helyzet ott kívánja: ne egy ember döntése, hanem háromtagú bizottság vélemékell nyújtania az Egyesült NCmzetS Szervezetének bizonyoa nemzetközi kérdésekben. S valóban: ha a jövőben háromtagú bizottság irányítaná az ENSZ munkáját, amelyben helyet foglalna a Nyugat, a szocialista államok, valamint a semleges és új független államok egy-egy képviselője, nem fordulhatna többé elő egyiptomi vagy kongói eset. Az ENSZ valóban azt a szerepet töltené be, amelyre Wvatott. amiért 1945-ben létrehozA helyzet józan értékelésére — mintegy dokumentumként — hadd idézzük Hruscsov és Kádár János eivtárs szavait Hruscsov elvtárs az Izvesztyijának adott nyilatkozatában a következőként érv tékelte az eddigi tanácskozásokat: „A világ kiemelkedő társadalmi és politikai személyiségeinek most már döntö többsége elismeri, hogy az ENSZ közgyűlése meg tudja tárgyalni az emberiség előtt állő legélesebb és legbonyolultabb kérdéseket. Szilárd meggyőződésünk, hogy a népeik megvédik a békét." .Kádár elvtárs szaval szerint pedig: „A békéért és a leszerelésért folyó harc szempontjából n helyzet a világon és az Egyesült Nemzetek Szervezetében egyre kedvezőbb.” E nyilatkozatokat mintegy alátámasztja, hogy a közgyűlés pénteki ülésén öt kormányfő: Nkrumah gha- nal elnök. Nehru Indiai miniszterelnök. Sukarno indonéz elnök. Nasz- szer, az EAK elnöke és Tito jugoszláv elnök határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyben helyeslik és szükségesnek tartják Hruscsov elvtárs és Eisenhower személyes találkozását. Ezt valószínűleg számos más kormányfő helyesnek tartja, sőt követeli majd. E találkozó létrejötte nyilván kézzelfogható eredményeket. újabb enyhülést hozna a nemzetközi helyzetben, hiszen az Egyesült Államok agresszivitása mialt meghiúsult csúcstalálkozó ősz- szehlvását előzné meg. Összegezve tehát az ENSZ-közgyű- lés eddigi eseményeit, egyre több kormányfő, egyre több küldöttség helyesli o szocialista tábor, a Szovjetunió Javaslatait, amelyek minden egyéni érdek, minden hátsó gondolat nélkül az emberiség békés holnapját a világ teljes boldogságát kívánják szolgálni. Mindezekért hajlandók 8n- feláidozóan harcolni a bSteszerető emberiség mllllárdjaival egyetemben a végső győzelemért. Ezután kezdődött meg a vita arról, hogy a közgyűlés napirendre tűzze-e a kínai ENSZ-képviselet kérdését, vagy sem. A vitában elsőnek Wadsworth, az amerikai ENSZ-küldöttség vezetője szólalt fel. Az Egyesült AUamok képviselője — mint tíz esztendeje minden ülésszakon — ismét azt indítványozta, hogy halásszák el egy évvel a kínai ÍNSZ-képviselet kérdésének megvitatását Kína-ellenes gyűlölködő kirohanásoktól és valótlan állításoktól hemzsegő beszédében megpróbálta bebizonyítani, hogy a Kínai Népköz- társaság kormánya „ellenséges" álláspontot foglal el az ENSZ-szel szemben. A kínai kormánynak és a kínai népnek az ENSZ leple alatt Kongó belügyelbe beavatkozó imperialista hatalmak mesterkedéseit elítélő nyilatkozatait kiforgatva. Wadsworth nem átallotta kijelenteni, hogy „Afrikát meg kell védelmezni ben" és kijelentette, „ha a kommunista Kina most az ENSZ tagjává válna, minden tőle telhetőt elkövetne, hogy rombadőntse mindazt, amit az ENSZ Kongóban megpróbál elérni". Wadsworth nemcsak a Dólkelet- Ázsiában és Tibctben kialakult helyzetért „tette felelőssé” a népi Kínát. hanem a kínai bolügyekbe való legotrombább beavatkozással azt is szemére vetette, hogy „partmenti ütegei rendszeresen bombázzák Ki- moj és Macu szigeteket”. Miután az Egyesült Államok küldötte azt állította, hogy a Kínai Népköztársaság „puszta létével veszélyezteti a nemzetközi békét”, nem átallotta kijelenteni, hogy „nyitva kell hagyni az ajtót, amig a kínaiak felhagynak agresszív magatartásukkal, kilépnek az önmagukra kényszeritett elszigetelődésből és elfoglalják a nemzetközi közösségben a nagy kínai népet megillető helyet”. Ezután Hruscsov szovjet miniszterelnök szólalt fel, hogy válaszoljon az amerikai küldött Kína-ellenes rágalmaira. Miután, mint nyugati hírügynökségek jelentik, a szovjet miniszter- elnök hangsúlyozta, hogy Kina részvétele nélkül nem valósítható me* a leszerelés és az ENSZ sem végezhei me*feleió munkát. Ami* a Kínai Népköz- társaság el nem foglalja az öt megillető helyei az ENSZ-be* — mondotta —, addig nem lehet kellő feltételeket teremteni a leszerelés kérdésének megvitatásához és megoldásához. Hruscsov az amerikai küldött Ki- na-ellenes kirohanásaira utalva kijelentette, az Egyesült Államoknak előbb, vagy utóbb meg kell tanulnia, hogy csak kommunizmusban lehot- seges demokratikus rendszer. A szovjet miniszterelnök rámutatott, hogy az Egyesült Államok 1050- ben agressziót követett el Kína ellen, amikor elfoglalta Tajvant, amelyet azóta is provokációk támaszpontjául használ fel. Az amerikaiak úgynevezett „elrettentő” erőt építettek ki a Távolkeleten, milliárdokat költöttek Csang Kaj-sekre és egy újabb háborús provokáció előkészítésére — Dél-Korea ban még ma is amerikai csapatok állomásoznak — mutatott rá Hruscsov és kijelentette, ha az amerikai külügyminisztériumnak esetleg rövid az emlékezőtehetsége. figyelmeztetni kell őt arra a tényre, hogy a kínai népi önkénteseket kivonták Koreából! A szombat délelőtti ülés még tart A harminchat millió lakosú Nigériát, Afrika legnépesebb országát szombaton reggel hivatalosan független állammá nyilvánították. Az ünnepségek, Reuter-jelentés szerint, éjfélkor kezdődtek a nigériai lobogó felvonásával. A hivatalos szertartás, amelynek keretében átnyújtották Alhaji Sir Abubakar Tarawa Balewa szövetségi miniszterelnöknek az állami szuverénitás megteremtéséről szóló okmányokat, csúcspontja volt a napok óta tartó népünnepélynek és országos jellegű ünnepségeknek. A történelmi okmányokat Erzsébet angol királynő nevében Alexandra hercegnő nyújtotta át az új állam vezetőinek. A lagosl kikötőben angol, kanadai és nigériai hadihajók diszlövésekkel és sziréna- búgással üdvözölték a független Nigéria megszületését. (MTI) 1 Hruscsov találkozott Sukarnoval A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mellett működő sajtócsoport Szeptember 30-án a Szovjetunió newyorki ENSZ-képviseletének székhelyén, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke találkozott Sukamo indonéz köztársasági elnökkel. A találkozón Hruscsov és Sukamo kicserélte véleményét az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakának munkáját és a szovjet—indonéz kapcsolatokat illető kérdésekről. A találkozó baráti légkörben Mjt k*. (MTI) IT özei két hete tanácskozik már az Egyesült Nemzetek Szervezetének 15. ülésszaka. Közel két hete, hogy a félelem nélküli, tökéletes boldogságra vágyó emberiség remegő izgalommal várja a rádió híradásait, olvassa a korareggel i órákban kézhez kapott újságokat, hogy ne mulasszon el egyetlen kimondott szót nem az ENSZ-közgyűlésen elhangzott beszédekből. Érthető és jogos izgalom ez, hiszen a 15. közgyűlés formájában, tartalmában páratlan. Páratlan változásokat hozhat, az emberiség holnapját, békéjét pecsételheti meg. Ha a tanácskozás eddigi mozzanatait. az elhangzott beszédeket, javaslatokat, az ENSZ berkeiben végbement változásokat vizsgáljuk, a történtek, az események nagyjából és egészében megfeleltek az emberiség várakozásának. Ezt mutatja a reális értékelés és ezt a napjában kisebb- n agy óbb csoportokban beszélgető, vitatkozó emberek hangulata, véleménye is. Mit hozott végeredményéből az eddigi tanácskozás a békére vágyó emberiségnek? Elsősorban biztos alapokon nyugvó reményt arra, hogy békés úton is meg lehet oldani a napjainkban eléggé feszült problémákat. Ezt tükrözi a Hruscsov elvtárs által előterjesztett javaslat után kialakult hangulat. A tanácskozás első két napja már kézzelfogható eredményeket hozott, hiszen az afrikai államok felvételével 06-ra emelkedett az ENSZ taglétszáma. (Jelenleg Szenegál és a Mali Köztársaság felvétele után a taglétszám 08.) A közgyűlés második napján, a hátsó ajtón érkező Eisenhower által elmondott beszéd némileg fokozta a feazült hangulatot, hiszen arra engedett következtetni, hogy az Egyesült AUamok imperialista körei nem hajlandók enyhíteni hidegháborús politikájukon, egyszerűen semmibe veszik az emberiség Jogos érdekelt. A hangulatban azonban gyökeres fordulatot hozott Hruscsov elvtárs beszéde, amely néhány nagy értékű javaslattal lepte meg a világ közvéleményét. A beszéd és a javaslat nyíltan és világosan az emberiség elé tárta az imperializmus arcátlan magatartását, amely még mindig gátja a nukleáris fegyverek elpusztításának, a világbéke megteremtésének. a leszerelésnek. Leleplezte az Egyesült Államok gyarmatos! tasra törekvő politikáját, s ugyanakkor rámutatott arra, hogy az ENSZ s elsősorban Hammarskjöld Kongóban az imperializmus, az Egyesült Államok érdekeit támogatja. Hruscsov elvtárs beszéde méltán aratott hatalmas elismerést a népes közgyűlés a az egész világ közvéleménye előtt. A Szovjetunió által előterjesztett ** javaslat nyíltan követeli,hogy • békés holnap biztosítása érdekében oldják meg a teljes leszerelés kérdését. Ugyanakkor állást kell foglalni valamennyi gyarmati nép szabadságának és függetlenségének biztosítása, az Egyesült Nemzetek Szervezete végrehajtó munkájának konstruktívabb és igazságosabb felépítése és az amerikai légierők idegen területek fölött végrehajtott agresszív repüléseinek elítélése és megszüntetése kérdésében. A Szovjetunió Javaslatának helyességét megerősítették a közgyűlésen azóta elhangzott hozzászólások. Fidel Castro, a kubai nép népszerű szabadságharcos vezetője nagy tetszéssel fogadott négy és fél órás beszédében megerősítette Hruscsov elvtárs állásfoglalását az Egyesült Államok agresszív politikájáról. Elítélte az Egyesült Államok visszataszító magatartásét, amellyel akadályozni akarta egyes küldöttségek részvételét az ENSZ közgyűlésén. Joggal javasolta, hogy ilyen körülmények között helyes lenne megváltoztatni az ENSZ székhelyét. Ehhez az állásponthoz ma már jónéhány küldöttség ragaszkodik, hiszen furcsa dolog, hogy a leghatalmasabb nemzetközi szervezet egyes amerikai kötök ellenszenve miatt nem tanácsVilág proletárjai, egyesüljetek! Vibrátor-szerelés fmmmmwÉs A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A világ boldogságáért! j A rádió kSzvctlti S Kádár János «Ivtársnak az ENSZ- t közgyűlésen elhangzó felszólalását J A Kossuth-rádió október 3-án, J héttön az esti órákban hangképek- | ben közvetíti Kádár János elvtárs- S nak, a magyar ENSZ-küldöttség ve- { zetöjének a közgyűlés 15. ülésszakán { elhangzó felszólalását. (MTI) í Kikiáltották Nigéria függetlenségét As Egyesült Államok továbbra is ellenxi a népi Kína felvételét a% El\SZ-be Hruscsov is részt vett az ENSZ-közgyQlés szombat délelőtti ülésén New York (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik gyorshírben, hogy szombaton délelőtt — magyar idó szerint 16.03 órakor — megnyílt az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülése. (Mint ismeretes, a közgyűlés egyébként szombatonként nem tart ülést.) Ezen az ülésen határoz a közgyűlés az általános ügyrendi bizottság által összeállított napirend-tervezet fölött. Hruscsov szovjet miniszterelnök későbbre halasztotta hétvégi pihenőjének megkezdését és megjelent a szombat délelőtti rendkívüli ülésen. Mint az AP Jelenti, az ülés megnyitása után nyomban a kínai ENSZ- képviselet kérdése került szóba. A nepáli küldöttség vezetője felkérte a közgyűlést, hogy hatálytalanítsa az általános ügyrendi bizottság javaslatát és szavazza meg a kínai ENSZ- képviselet kérdésének plenáris ülésen való megvitatását. A kínai kérdés napirendre tűzésének vitájában — amely magyar idő „t 16.15 órakor kezdődött _ az E gyesült Államok, a Csang kaj- sok-kíikk Indonézia Csehszlovákia Afganisztán, Kuba és Albánia képviselője jelentkezett felszólalásra. A közgyűlés első ténykedésként jóváhagyta az általános ügyrendi bizottságnak azt a javaslatát, hogy a 15. ülésszak december 17-ével érjen véget. Hruscsov közgyűlési beszéde kezdi meghozni gyümölcseit Pierre Courtade az Sthatalml javaslatról kább a nyugati hatalmakat —, hogy a lényeges kérdésekben, így a leszerelésnek és a gyarmati uralom felszámolásának dolgában a semleges országok nagy többsége majdnem mindig a szocialista államok oldalán áll ki. Courtade rámutat, hogy a leszerelésre és a gyarmati uralom felszámolására irányuló szovjet kezdeményezés, Hruscsov nagy beszéde kezdi meghozni gyümölcseit. (MTI) Az öt el nem kötelezett ország javaslatáról írva, Pierre Courtade az Humanitéban megállapítja, hogy még** a legpesszimistább amerikai megfigyelők sem vártak Ilyen egyértelmű gesztust. Azt a tényt, hogy a semlegesek nem haboztak ilyen előterjesztést tenni, jóllehet tudták, hogy javaslatuk az Egyesült Államok kormányát szinte megoldhatatlan problémák elé állítja, ugyanakkor pedig a Szovjetunió számára tettesen elfogadható, New Yorkban a? ENSZ tórténeto kiemelkedő eseményeként értékelik, Ezután rámutat,, hogy a semlegesek és a szocialista országok között a lényeges kérdésekben gyakorlatilag teljes egység mutatkozik. Előfordulhat ugyan, hogy néha nyugati javaslatok mellett nyilatkoznak meg majd a semlegesek, de az szinte bizonyos — és ez rémíü meg lcginNem szavaztak a bécsi atom-kongresszus részvevői BECS. A nemzetközi atomerő szervezet bécsi kongresszusának szom- bau ülésén a lengyel küldöttség azt javasolta, hogy a bécal atom-konferencia hívja föl a Gcnfben tárgyaló atom-nagyhatalmakat, hogy mielőbb egyezzenek meg az atomfegyver- kísérleteik beszüntetésében. A Szovjetunió a a szocialista és a semleges országok támogatásával szemben a nyugati kapitalista országok — élükön az Egyesült Állomokkal — a lengyel határozati Javaslat feletti szavazás ellen foglaltak állást. Azzal érvellek, hogy a nemzetközi atomerő szervezet nem politikai testület. nem feladata politikai kérdésekkel foglalkozni és az alapokmányból eredő formai okok sem engedik határozati javaslat íeA vitában felszólalt Lendval Ottó, a magyar küldöttség tagja, aki hangoztatta: Az atoméra békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi atomerő szervezet tevékenységét közvetlenül érinti az atomfegyver- kísérletek betiltása és az ntomhotal- mak közötti megegyezésre felhívó határozati javaslat. A nyugati hatalmak formai ^fogásai arra címednek következtetni. hogy spanyolfalra van szükségük annak leplezésére, hogy a lényéggel nem értenek egyet. A magyar küldött rámutatott, hogy az egyes országok állásfoglalása ehhez a javaslathoz az őszinteség próbakövének tekinthető. A közgyűlés végül b „ügyrendi Okokból” ügy döntött, hogy nem bocsátja szavazásra a lengyel javaslatot. (MTI)