Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
A laoszi válság A Hátsó-Indiai félszigeten fekszik a 236 800 négyzetkilométer nagyságú, 1,7 millió lakosú laoszi királyság. Szomszédod egyrészt a szocialista tábor két tagja: Kína és a Vietnami Demokratikus Köztársaság, másrészről semleges politikát folytató antiimpcrialista államok Burma és Kambodzsa, valamint á délkelet-ázsiai agresszív imperialista katonai tömb fa SEATO) egyik prominens, képviselője Thaiföld és a# USA-val katonai szövetségben levő Dél-Vietnam. Amint a térképen látható, Laosz földrajzi helyzetének következtében — Burmát és Kambodzsát összekötve — úgynevezett „semleges” folyosót alkot Thaiföld és az ázsiai népi demokráciák között, valamint a két imperialista csatlós országot Dél-Vietnamot és Thaiföldet elválasztja egymástól. A semleges politikát folytató laoszi kormány megdöntésére imperialista sugalmazásra Dél- Laoszban Savannakhet központtal reakciós lázadás tört ki. A thaiföldi kormány által támogatott lázadó katonai egységek támadást indítottak • Vientiane, az ország fővárosa ellen, azonban csapataik Paksane mellett vereséget szenvedtek. A főtérkép, valamint Ázsia áttekintő térképének (lásd lent) jelmagyarázata: 1. Ázsiai népi demokratikus országok. 2. Aktív semleges politikát folytató antdlmpe- rialista nemzeti államok. ’’ 3. Az Amerikai Egyesült Államokkal katonai szövetséget alkotó ázsiai országok. 4. Imperialista országok gyarmatai és Tajvan szigete (az USA katonai megszállása alatt). Az élet és az iskola kapcsolatának kérdései a megyei aktívaértekezleten Műszaki Egyetem rektora — ezért az egyetem igen szoros kapcsolatot kell. hogy kiépítsen az üzemekkel és a középiskolákkal is. A középiskolákkal azért, mert az egyetem onnan kapja növendékeit, az üzemekkel pedig azért mert az általa képzett növendékek az ipari üzemekben fogják hasznosítni az egyetemen tanultakat Hangsúlyozta azt is. hogy az egyetemen nem fejeződik be a szakember- képzés. Visszapillantott a múltba, az iskolák államosításának idejére, az akkori forradalmi iskolaügyi változásokra. Ma mások a körülmények, alapos meggondoltsággal hajthatjuk végre az iskolareformot. A műegyetemi oktatás anyagába eddig is sok új témát felvettek, de sok régit még nem hagytak el. Az élettel kiépítendő szervesebb kapcsolat hatékonyan növelni fogja az egyetem nevelő munAz oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének irányelveit, megvitató megyei aktíván — amelyről csütörtöki és pénteki lapszámainkban már részben beszámoltunk — az alábbi kérdések merültek fel a vitában a már ismertetetteken kívül: Az általános műveltség kérdéséről szólott Gyárfás Imre, a miskolci rádióstúdió vezetője. Hozzászólásában azt a kérdést fejtegette, mit kell értenünk ma az általános műveltség fogalmán. Megállapította, hogy az általános műveltség — kiváltképpen ma és nálunk, ahol a társadalmi feltételek kedvezőek — elsősorban azért általános műveltség, mert általánossá vált, mindinkább általánossá válik. Általános továbbá azért is, mert a tudományok, az ismeretek minden ágát felöleli, rangkülönbség nélkül tartozéka a „humán" és a „reál", a társadalomtudomány körébe vágó és a természettudományos, a műszaki és a technikai kultúra. Az általános műveltség, az igazi humánum lényeges tartozéka a természettudományos, a technikai, a gazdasági és politikai ismeretek köre, s a marxizmus—leninizmus tudománya és szemlélete is. A mi társadalmunk a tettek társadalma, — hangsúlyozta hozzászólásában Sváb Antal, a szikszói általános iskola igazgatója —, de az iskola sokszor még csak a szavak iskolája. A Művelődésügyi Minisztérium tananyagcsökkentő és egyéb, az új iskolareform előkészítését célzó rendelkezéseinek végrehajtása nem könnyű feladat, mert igen sok még pedagógiai gyakorlatunkban a régi kötöttség, erősen hat még a pedagógusok régi képzettségének szelleme. Az élettel való kapcsolat megjavítását, a fizikai munka megszerettetését és megbecsültetését először a pedagógusoknál kell kezdeni. A pedagógusok örömmel üdvözlik ezt a reformtervezetet. a munka szebb irányát adó téziseket, de arra kell vigyázni. a reformot megvitató tantestületi ülések ne formálisak legyenek, csak bólintsanak a pedagógusok a javaslatra, hanem őszinte vita alakuljon ki s konstruktív módon járuljanak hozzá a reformtervezet job- bátételéhez, megvalósításához. kszón a kommunista szülők ak- továján már tárgyalták az oktatási reformtervezetet és a kommunista szülőkkel karöltve munkálkodnak a fizikai munka megbecsül tetőséért és küzdenek a falusi fiatalság városba vágyása és íróasztal-imádata ellen. a leendő mérnököket az élet számára neveljük, mondotta dr. Sályi István Kos- suth-dijas, a Miskolci Nehézipari Az üzemek támogassák a gyakorlati oktatást — hangsúlyozta Vincze Géza, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. Az állami építőipar is várja a jólképzett szakembereket. Sok diák tanul a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat műhelyeiben is, illetve ott vesznek részt a középiskolai gyakorlati oktatásban. Felhívta a szülőket: úgy neveljék gyermekeiket, hogy azok már az iskolában tanulják meg becsülni a fizikai munkát és a munkást. Az iskola és a gyakorlati élet kapcsolatáról beszélt dr. Komáromi Béla, a sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója. Ugyanez a témakör képezte Hctényi György, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője felszólalásának irányvonalát. E kapcsolat jó nevelőhatásának kihangsúlyozásán túl elmondta, hogy több szülő kereste fel a művelődésügyi osztályt, kérve, hogy gyermeke feltétlenül olyan középiskolai osztályba kerüljön, amelyben gyakorlati oktatás folyik. Az általános iskolákról szólva elmondotta, hogy azok általában szilárd alapot biztosítanak, de még mindig sok a falusi lemorzsolódás. Ez a termelőszövetkezeti községekben örvendetesen és igen gyorsan csökken. Az egészen kis községek osztatlan iskoláiban folyó oktatás megjavítására létesítik ezeken a helyeken a kiskörzeti iskolákat, hogy minden gyermek a felső általános osztályokban szakrendszerű oktatásban részesüljön. Befejezésül a tanácsi és tanügyigazgatás! szervek feladatait elemezte. Javuljon tovább a megye kereskedelmének újítómozgalma! Tanácskozás a Megyei Tanácson ujudai lanacsKozasf tartott szombaton délelőtt a Megyei Tanács dísztermében a KPVDSZ Megyei Bizottsága. a Megyei és Városi Tanács kereskedelmi osztálya. Az újítási tanácskozáson megjelent Sándor Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium munkaügyi osztályának helyettes vezetője. Karácsony Lászlóné, az osztály munkatársa. Forgács Endre, a KPVDSZ központjának, Tóth JózseC- né, az Országos Találmányi Hivatalnak, Bacsó Béla és Sándor László, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó Főigazgatóságának kiküldöttel. Rózsa Kálmán, a Megyei Tanács és Bedö Lóránt, a Városi Tanács kereskedelmi osztályának vezetője, valamint a megye és a város több megóvott kereskedelmi szakembere. Bedö Lóránt elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy az újítási tanácskozást rendkívül Időszerűvé teszi a kereskedelemben folyó átszervezés az új kiszolgálási formák folytonos bevezetése, a technikai színvonalnak , lermelékenységének a kereskedelemben történő, állandóan napirenden lévő növelése. Az újítási mozgalomnak a kereskedelemben is tömegmozgalommá kell válnia, s ez a tanácskozás elsősorban ezt a célt szolgálta. A tanácskozáson Gelb Miklós, a KPVDSZ Megyei Bizottságának titkára tartott beszámolót. Ebben mindenekelőtt azokról az eredményekről esett szó, amelyeket a megye és a város kereskedelmi dolgozói az utóbbi időkben elértek. A megyében tavaly 166 kereskedelmi újítást fogadtak el, s 1957-hez viszonyítva 338 százalékos emelkedést mutat a tavaly! évben elfogadott újítások száma. Ezek az eredmények azonban még kielégítőek, különösen a beadott újítások számát vizsgálva. A dolgozók között tapasztalható még idegenkedés az újítás gondolatától, vagy az ötletek — néha fáradságos — ki- dolgozásától. A földművesszövetke- zeíi dolgozók között van a legnagyobb nehézség, itt még a vezetők sem találták meg a lehetőségét annak. hogy a dolgozókban felébresszék az újítási készséget Az újitómozgalomnak tehát tömeg- mozgalommá kell válnia a megye kereskedelmében is — hangsúlyozta a beszámoló — és ehhez szem előtt kell tartani a következő szempontokat A fejlettebb módszerek elterjesztésére, a kereskedelem kultúráltsására kell törekedni. Különös gonddal kell foglalkozni a termelőüzemek konyháinak és a melegkonyhák továbbfejlesztésével, bátrabban kell alkalmazni az automatákat, a dolgozók munkáját nagyban megkönnyítő olcsóbb gépeket A számlás és csomagolás javítása a fogyasztók igényeinek fokozottabb kielégítése mellett a gazdaságosabbá válást is jelentse Több segítséget kell nyújtani azok- naknak a kereskedelmi dolgozóknak, akik újítással foglalkoznak és szélesebb körben el kell terjeszteni a bevált újításokat A beszámoló elhangzása után többen hozzászóltak a kereskedelemben folyó újítás kérdéséhez és hasznos javaslatokat tettek. Sor került a Jutalmak kiosztására Is, kilenc újítót könyvjutalomban részesítettek négy vállalat pedig oklevelet kapott az újítómozgalomban elért Jó eredményéért. Ezután a tanácskozás résztvevői jelenlétében megnyitották - KPVDSZ nagytermében rendezett újítási kiállítást. A látszatra adni kell — A SEATO ürügyet keres laoszi intervenciójára ismét rendkívüli ülést tartott Bankokban. Ez a harmadik ülés, amelyet ez az agresszív tömb szeptember eleje óta tartott. Az AP szerint a SEATO „gondosan figyeli" a laoszi helyzet alakulását. Egy SEATO-tls2tviselő kijelentette, hogy ezt az agresszív tömböt „különösképpen nyugtalanítja" a Phoumi Mosavan áruló klikk irányította Sam-Neua-i tartományi kormányhatalom megdöntése és a királyi kormány uralmának helyreállítása. Elmondotta, hogy e fejlemény „súlyos" és azt állította, „itt fenyegeti tényleges veszély a SEATO térségét”. A tisztviselő azt is elárulta, hogy a SEATO ürügyet keres a laoszi be- avatkozásra, — megpróbálja rávenni a laoszi kormányt az intervenció „kérésére”, vagy „bizonyítékot" akar szolgáltatni a , külső beszivárgásra, esetleg „agresszióra”. (MTI) Peking (ÜJ-Kína) Az Egyesült Államok irányította SEATO agresszív tömb csütörtökön kormány", amellyel tárgyalnia kellene. Másik követelése: az értekezlet tagjait gondosan meg kell válogatni, hogy csak vezető politikusok vegyenek részt a tárgyalásokon, mert „a részvevők túlságosan nagy száma, veszélyeztetné a munka eredményességét". (Ismeretes, hogy Lumumba kongói miniszterelnököt nem mint a kormány fejét, vagy pártjának vezetőjét, hanem csak mint „parlamenti képviselőt” hívták meg a „kerekasz- tal-értekezletre”) Csőmbe ezenkívül ragaszkodik hozzá, hogy az elgondolása szerinti értekezlet „semleges területen” üljön össze. vő Mobutu ezredes „kerekasztal-érte- kezlet" tervével. A katangai rádió pénteken este ismertette Csőmbe nyilatkozatát. „Nem szándékozom fogadni Mobutu ezredes küldöttségét" — hangoztatja Csőmbe. A nyilatkozat szerint Csőmbe Kaszavubu elnökhöz és Ileo-hoz, a Kaszavubu-féle „ideiglenes kormány" fejéhez fordult, akiknek táviratában azt javasolta, hogy tartsanak értekezletet, de csak „a kapcsolatok felvétele végett". Csőmbe mindjárt feltételeket is szab: csak akkor hajlandó leülni a többi lázadóval a tárgyalóasztalhoz, ha személy szerint hivatalosan tájékoztatják, „kikből áll az a kongói LEOPOLDVILLE. — Lumumba kongói miniszterelnök pénteken fogadta a sajtó képviselőit. Nyilatkozatában megállapította, hogy nem alkalmas a kongói politikai válság megoldására az a kerekasztal-érte- kezlet. amelyet a központi kormány ellen fordult Mobutu ezredes Kaszavubu elnök közreműködésével szeretne tető alá hozni. Ezért — folytatta a miniszterelnök — otthonomban összegyűlt a (137 tagú) kongói parlament több mint 100 képviselője. Ez a rendkívüli parlamenti ülés emlékiratot dolgozott ki, amely felkéri az ENSZ közgyűlését, haladéktalanul küldjön vizsgáló- és döntőbizottságot Kongóba. Az emlékirat javasolja, hogy a bizottságban foglaljon helyet a Szovjetunió, az Egyesült Államok és hat afrikai, valamint ázsiai ország képviselője. ' EL.ISABETHVILLE. — Elisabeth- viliéi jelentések szerint Csőmbe elégedetlen a katonai diktatúrára törekEllentétek a kongói lázadók között Lumumba és a kongói parlament többsége ENSZ vizsgálóbizottságot kér Kongóba Csőmbe feltételeket szab a többi lázadónak Preaxtixe-exemponiolt i ki menjen előbb ? ... Találgatások De Gaulle esetleges nyugat-németországi látogatásáról Ugyanakkor Bonnban fontosnak tartanák De Gaulle és Adenauer újabb találkozását, hogy személyes megbeszélés során „tisztázzák a problémákat", a találkozó színhelyének és körülményeinek meghatározása azonban — a kölcsönös presztízs-szempontok miatt — egyelőre nehézségekbe ütközik. A mohácsi csata újabb tömegsírját tárták fel teszi, hogy a mohácsi csatában elesett őseink!, több mint egy évszázada keresett nyugvóhelyére találtunk. A további kutatásokat illetően fontos támpont, hogy a két tömegsír ■ S(rka eredetileg valószínűleg a magyar sereg tüzérségi lőállásának árka veát; amit megerősít. egyrészt a sírok sajátos elhelyezkedése, formája. másrAzt Gerlach István 1573- ból ránkmaradt leírása, amelyben erre a helyre teszi a magyar tüzérség állásának besüppedt, akkoriban még jól látható nyomait. A másodiknak feltárt sírból ágyútalpvasa- lás nyomai is előkerültek. — További terveink közé tartozik a csatatér különböző pontjain újabb sírok megtalálása. A kulcsfontosságú község a magyar és a török sereg ütközőpontjában volt és megle- lése a még felderítetlen problémák megoldásához vezetne — mondotta dr. Papp László. A több mint egy évszázados kutatómunka célhozérése egyébként nagy érdeklődést váltott ki országszerte. A feltárt sírokat tömegesen keresik fel és számos bejelentés érkezik különböző helyekről a kutatás további segítésére. (MTI) A mohácsi csatatéren újabb tömegsírt tártak fel, amely leleteivel további támpontot ad a csata helyének pontos meghatározásáról. A tömegsírok megtalálásának körülményeiről, kutatómunka további céljáról dr. Papp László, a Janus Pannonius Múzeum helyettes igazgatója, az ásatások irányítója tájékoztatta az-MTI munkatársát — A mohácsi csatatér helyének meghatározásával, a tömegsírok kutatásával másfél éve foglalkozik múzeumunk. A kutatást eredetileg 45 négyzetkilométer nagyságú területen, a csatatér feltételezett helyén kezdtük. A csata területe a kutatás eddigi eredményeként 8—10 négyzetkilométerre szűkült.* Mohácstól körülbelül 5 kilométernyire. Egy közlés, valamint leírások, térképek segítségével kezdtünk a kutatóárok ásásához és tártuk fel szeptember 28-án a második tömegsírt. A tetemek elhelyezkedése, a csontokon talált sérülések, a ruhák, lószerszámok díszei, az 1510—1523 között vert, mindkét sírban talált pénzérmék (összesen 14 ezüstérmej. valamint a csata helyének a leírásokban talált egyezése kétségtelenné Bonn (MTI) Szombaton reggel több nyugatnémet lap — köztük a CDK vezető köreihez közelálló Rheinische Post — azt a hírt röppentette fel, hogy De Gaulle és Adenauer legközelebbi találkozója Bonnban fog lezajlani. A bonni francia nagykövetség megcáfolta e hírt. s francia körökben hangsúlyozzák, hogy pusztán „kísérleti léggömbről” van szó, hogy ebben a kérdésben még nem jött létre hivatalos megállapodás, de előreláthatólag Debré miniszterelnök bonni tárgyalása során szó esik majd Adenauer és De Gaulle legközelebbi találkozójának helyszínéről és körülményeiről. Bonni diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Adenauer kancellár — mártsak jyg^ztizs okokból is — nem szívesén utazna ismét Franciaországba, ezért mondta le október végére tervezett chartresi látogatását is. Ugyanakkor francia részről arra hivatkoznak, hogy De Gauelle bonni látogatása „protokoláris szempontból” vetne fel kényes problémát, mivel De Gaulle államfő, ugyanakkor a nyugatnémet köztársaság elnöke még nem tett látogatást Franciaországban. Egyes körökben kísérleti léggömbként azt a gondolatot is felvetették, hogy a Bonn közelében fekvő Rhön- dorfban (itt van Adenauer kancellár Villája) tenne De Gaulle „munkaláto- , gatást”, s ebben az esetben tekintsenek el a protokoláris formaságoktól. E találgatások hátterében diplomáciai megfigyelők szerint az rejlik, hogy az utóbbi időben kétségtelenül hűvössé vált a nyugatnémet—francia kapcsolatok légköre, miután De Gaulle elnök legutóbbi sajtóértekezletén kifejtett elgondolásai Bonnban egyöntetű elutasításra találtak.
