Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11 / 215. szám

RSZARMAGY Alt ORSZÁG HALLÓ, ITT BUNÓ ! Mint ismeretes, ismét megrendezik a Brnói Nemzetközi Vásárt. A Spilberg várának árnyékában fekvő hatalmas ipari városban neon- rsktámok és óriási transzparensek 'hirdetik a vasár érdekességeit. Brnó- ban az elmúlt évben is sok különlegességet lehetett látni, de az idei reprezentatív kiállítás felülmúlja a tavalyit. Huszonöt országnak. mintegy ötszáz cége jelentette be részvételét a vásárra, ahol ez alkalomból szakmai napokat is rendeznek csehszlo­vák és külföldi szakemberek részére. Megtárgyalják majd a problema­tikus szakmai-kutatási és tudományos kérdéseket. Képesriportunk a II. Brnói Nemzetközi Vásár kapunyitása előtt | Csaknem tízmillió lej I értékű társadalmi munka ■ ♦ Ploesti tartományban az elmúlt j ♦ hónapok során több mint hetven J I kultúrotthon, iskola, orvosi rendelő J ♦ és egyéb létesítmény épült a lakos- 5 ság önkéntes hozzájárulásából és ♦ hazafias munkával. A dolgozó pa-: Irasztok az idén több millió lejj.l •és hazafias munkával járulnak l hozzá a tartomány falvaiban kibon­♦ takozó nagyarányú épitömunkához. t Ugyanakkor egyre nagyobb számban t vesznek részt az utak építésében és l Javításában: ar év eleje óta több ♦ mint S.™ ezer önkéntes munkanapot % dolgoztak. A lakosság segítségével {több mint 500 folyóméter hidat épi- t teltek és javítottak meg. { A tartomány dolgozóinak hazafias { munkája pénzértékben kifejezve { több mint 9 50.0 000 lej. A nagykovácsműhely kulturosa Összetűzés a loglaNzás és az egészségi állagot kozott A napokban Angliában közzétett egészségügyi szemle statisztikai adataiból kitűnik, hogy a bányá­szok az ország legkönnyebben meg­betegedő emberei. Háromszor több közülük az influenzában és a reu­mában megbetegedő!* száma, mint a más foglalkozásúak körében. A statisztikai a. ^ >k t !. <lkai adatok alapján állították össze. Megállapították, hogy 24 százalék­kal magasabb a beteg bányászok arányszáma, mint a más foglalko­zásúaké. A legjobb kondícióban lévő em­berek a mezőgazdaságban dolgozók. Ók kevésbé vannak kitéve számos betegségnek, mint az országban lé­vő bármely foglalkozásúak. Az adatokból kitűnt az is. hogy jóval több művezető szenved gyo­morfekélyben, mint vállalati igaz­gató. A művezetők és üzemvezetők mellett az autóbusz vezetők és egyéb közlekedési dolgozók között a legtöbb a gyomorfekélyes. A pincérek és egyéb olyan foglal­kozásúak. akik ..személyek körüli szolgálatot teljesítenek", kapnak a leggyakrabban magasvérnyomast. A legtöbb neurotikus megbete­gedés ugyancsak a termelést köz­vetlenül irányítók körében találha­A láthatatlan hal Egy koppenhágai halkiállitás meg­nyitása után hamarosan nagy tömeg tolongott egy akváriuni körül, amely­ben csak viz volt látható. Szélsebesen terjedt el a hir. hogy a víztartály lakója, a kiállítás föérdekessége — egy láthatatlan hal.' A tömeg mind nagyobb lett. óriási csalódást oko­zott, amikor a kiállítás rendezősége végül közölte: az akvárium tv’ajdo- nosa a nagy sietségben elfelejtette a halakat belerakni. A lenin kohászati müvek nagykovácsmühelyében végel- ér az éjszakai műszak. A nehéz mun­kától fáradt dolgozók sietnek haza pihenni. Üj arcok népesítik be a mű­helycsarnokot, új, pihentebb kezek fogják meg a szerszámokat, hogy az idomtalan vasdarabokból az ember­nek hasznos vasidomokat formálja­nak. Nehéz, igen fárasztó munkát végeznek a kohászati kovácsok, meg­érdemlik a műszak után a pihenést. Egy kovács nem siet haza, bár várja a kis család a Kilián-telepi bérházi lakásban. Nagyon gyakran még órákkal a műszak befejezése után is a kovácsműhelyben látjuk az izmos, középtermetű fiatalem­bert. amint dolgozótól dolgozóhoz megy. beszélget velük. A délelőtti Jfz óra. nem egyszer a tizenegy óra K eljön, mire hazatér. Ha délelőttös műszakban dolgozik, a késő délutáni órákba nyúlik a továbbmaradás, vagy korábban jön be néhány órával, ha délutános. Gönczi Pálnak hívják ezt a ková­csot. Hét éve megszakítás nélkül vé­gez szakszervezeti munkát. Azóta bi­zalmi. Illetve 1957-óta — hatszáz dol­gozó bizalmából — a műhely bizott­ság kultúrfelelöse. Általános meg­elégedésre végzi sokrétű* társadalmi munkáját. Üzemi kirándulásokat szervez a műhely dolgozóinak. Vol­tak már Omassán. voltak Egerben. Szervezi a továbbtanulást, az isme­retterjesztő előadások látogatóit és most ismét nagy munkában van: azon fáradozik, hogy mind több dol­gozó társa kerüljön közelebb a műve­lődéshez azzal is, hogy bérletet vált a Miskolci Nemzeti Színházba, mert a sokrétű kultúrfelelősi munkán be­lül a színház üzemi közönségszerve­zője is, és ezt a társadalmi munkát is mind a felettesei, mind a munka­társai, mind pedig a színház legna­gyobb megelégedésére látja el. Sokat járt színházba már régeb­ben is. Tizenkét éve dolgozik a nagy- kovácsműhelyben, sok olyan munka­társ között, akik már korábban is nagy kedvelői voltak a színházmű­vészetnek. s ő is hamar megszerette a színes reflektorok világát. Ügy érezte, nemes szórakozást és sokszor hasznos, elgondolkoztató tanulságot is kap ott. Ezért vállalta örömmel, amikor a gyár szakszervezeti bizott­ságának kultúmcvelési osztálya üze­mi közönségszervezőnek kérte fel. Szívesen vállalta a munkát azért, hogy a többi dolgozó is jól szóra­kozzon, mind többen jól érezzék ma­gukat a művelődés fényét terjesztő színházban. M egismerkedett a színház szervezési dolgozóival, megis­merte feladatait és most igen nagy lelkesedéssel és örömmel, nem utol­só sorban pedig igen eredményesen végzi dolgát. Az elmúlt évadban ac állandó bérleteseken felül három­százötvennél több nagykovácsmühe- lyi dolgozó jött el a színházba Gön­czi Pál jó kultúrnevelö munkája eredményeként. Nézzük az elszámo­lási feljegyzéseit: harmincöt kovács ment el megnézni Shakespeare Viz- kereszt-jét, barminchatan mentek el A N&va partján előadásra. Termé­szetesen a ..kasszasikeres" darabok­nál — Füredi komédiások. Víg öz­vegy — sokkal magasabb ez a szám, de az egyéb darabok látogatottsági feljegyzései azt tanúsítják, hogy Gönczi Pál igen nagy' erőt fordít a tanulságosabb, hasznosabb darabok látogatottságának biztosítására is. Nagyon szép számban hozta el mun­katársait a balett-estre és a debrece­ni opera vendégszereplésére is. Nehéz pedig ez a munka! Különö­sen fizetési napok után kell órákat feláldozni a nehéz munkával kiérde­melt pihenőidejéből, de — fáradha­tatlan. Tudja, hogy nem vész kárba a munkája: aki egyszer megismeri az önművelésnek ezt a szép, szóra­koztató és hasznos formáját, az meg is kedveli, életéhez tartozónak fog­ja érezni a jövőben. Ismeri jól mun­katársait. tudja az ízlésüket, ismeri véleményüket, tudja, hogy kinek mi­lyen darabot és főleg hogyan ajánl­jon. Tud vitázni a munkatársaival az egyes darabokat, a színház műsor­politikáját illetően. Arra törekszik, hogy a nagyko- vácsmühelyi színházlátogatók köre mindinkább bővüljön. Érdekes a módszere. Elsősorban azokra fordít nagy gondol, akiknek még egészen idegen a színházi kultúra, vagy ép­penséggel még sohasem jártak szín­házba. Sokszor nehéz az agitáció. Nem egyszer a szakszervezett bizott­ság jutalomjegyeivel viszi el ezeket a dogozókat először a színházba. Utána már maguk jelentkeztek. Gönczi Pál gondosan összeírja, hogy dolgozó tarsai mikorra, milyen je­gyeket szeretnének és ha kell, a szín ház szervezési osztályán is elvitázga amíg pontosan olyan jegyeket kap amilyeneket munkatársai kérne Most. az új évad bérletezésén mun Kálftodik. Igen bizakodó. Azt időik ja. több lesz a bérlet a nagykováé»- műhelyben, mint tavaly volt. F ÁRASZTÓ, idótrabló társadal­mi munkát végez Gönczi Pál, Miért teszi? Röviden válaszol rá: úgy érzi. a dolgozók bizalmából vá­lasztott kultúrfelelösnek kötelessége arról is gondoskodni, hogy munka­társai mind közelebb kerüljenek a művészetekhez, jártasak legyenek a drámairodalomban, közelítsék meg ezen az úton is a szocialista dolgo­zóknál szükséges műveltséget, mert úgy érzi. hogy az üzemi közönség- szervezés nem jegyeladási munka el­sősorban. hanem értékes népműve­lési feladat. (benedek) Iff is, off is muzsikálnak Osz-esti mozaik a miskolci vendéglőkből A felvételeket Paulovits Ágoston készítette. JLomer, tiSijiiU i koraőszeleji égboltot, amikor elindu­lunk. hogy meghallgassuk, hol mu- Jzsikálnak, mit muzsikálnak es főleg, Jhogyan muzsikálnak Miskolc szóra- J kozóhelyein. Egyszerű, hétköznapi leste van, még fizetési nap sem volt. itehát nem a csúcsforgalmat keressük, i Lillafüred felé indulunk. A sötét­szürke felhők teljesen rajta ülnek a 1 hámori völgyet környező hegyeken, Jpárás, kihalt a tó környéke, a Palo- ftaszálló kertjében is alig néhány éüdülő dacol a hirtelen ősziesre for- fdult időjárással. é ..Veled is megtörténhet egyszer .. a— hallatszik ki a szálló társalgójából Jaz egy zongorából és egy dobból álló a „zenekar" szórakoztató muzsikája. A ^Mátyás-terem még sötéten hallgat. a itt csak későbben kezdődik az élet. ‘A Palotaszálló alatt, a Vadászkiir!- • ben már elevenebb életet találunk. 'Háromtagú zenekar — egy zongora, Jegy harmonika és egy dob — szolgál­hatja a hangulatos zenét. Néhány pár »táncol az eléggé zsúfolt helyiségben Ja Melody d‘Amour" hangjaira, majd Jmegtudjuk azt is hogy .,hazudni le- •het, de nem egy életen át..." A zene általában jó, hangulatos, kár. hogy a zenekar időnként énekel is —■ a han­gulat fokozásának „jó" szándékával 'A jó zene a zenészeik éneklési pró­bálkozásai nélkül is ló szokott lenni J— általában!) A Zöldfához címzett vendéglátóipari egységben semmi ^forgalom, a fehérkabátos dolgozó Junatkozva könyököl az ajtóban. A diósgyőri Árpád úton eszpresszót ^találunk. Három asztalnál ül vendég. a zongorista unott kézcsapásai alól üerschwin melódiáinak foszlányai kelnek életre, kissé egyéni felfogás­ban. A stadionnal szemben lévő ét­teremben kavarog az élet. Népi zene­kar szólaltatja meg a magyar nótá­kat, az Akácos úf-at, amelyen végig­megyek és elsírja, hogy eltörött a hegedűm. Elég s<&an szórakoznak az asztaloknál, helyenként bele-bele- kurjongatva az éterbe, hogy „szólalj meg hát rubintos virágom .. A vasgyári Arnyaskert üresen ásít a hűvös estében. A közönség, és ter­mészetesen a zenekar, beszorult a szaletlinek ismert zárt helyiségbe, ahol előbb sajátos jazz-egyveleget hallottunk, majd a hattagú zenekai rázendített a nagy slágerre, időnként közbekurjantva a bűvös szót: „Ma­rina.' Marina!", sőt harmadszor is „Marina!" Érdekes dolgot láttunk a vasgyári Béke eszpresszóban: egy zongoristáé» egy hegedűs játszott az egyetlen szál vendégnek, akinek esetleges óhajait három felszolgáló „leste". A zongo­rista és a hegedűs épDen azt into- -■Jalta, hogy „Alzácos út, ha végigme­gyek rajtad én” és miután végigment rajta, megtudtuk. * hogy nótáskedvü volt a kedves papája, aki olyan paj­zán legény volt. hogy „ha a cigány rosszul játszott, a bőgőbe belevágott". Itt nem volt bőgő. • MeUXtrSi iníe*otnpk a Hámor- neil<,ro1 vendeglátó-kombinál fényei. Az egyik teremben negyven­személyes lakodalom, a másikban békés vacsorázok nézik a televíziót. Az eszpresszó csendes, kihalt, a zon­gora felnyitva, de némán álldogál. A bárban három pár táncol és hattagú zenekar játssza, hogy „Ha most te újra visszajönnél", de nem jön vissza senki, bár Mádai János étteremvezető és helyettese. Kocsis Imre bebizony­ítja nekünk, hogy a Hámor semmit nem vesztett a korábbi forgalmából, tervlemaradás nincs, a miskolci kö­zönség most kezdi felfedezni a Há­mort. amely a nagy műsorok nélkül is kellemes hely. (Hátha még taxi is lenne ott éjszakánként!) A bálban még nem indult meg az élet, a dízóz csak később kezdi a műsorát. Az egyik asztalnál fejkendős, idős pa- rasztnóní és még idősebb bácsika kortyolgatta a palackozott bort és szerető szemmel kísérte a táncparket­ten forgó kislányát. Éppen végétért a zeneikar szünete, amikor a Gózon Lajos utcai Kispipa eszpresszóba értünk. Az asztaloknál zömmel fiatalok. Érdekesség, hogy a lányok hármasával jöttek, külön ül­tek le. aztán később, tánc közben, illetve annak ürügyén, nem is olyan lassan, felszívódtak a tömegben, fel­adva ezzel a hármas csoportosuláso­kon belüli elzártságukat. A zenekar unatkozva látott újra munkához. A dobos nagyokat ásított, mint aki ha­lálosan unja az egészet, aztán kedé­lyesen megkérdezte egy fiatalember­től, aki vendégnek látszott. hogy nincs-e kedve öt helyettesíteni. Volt kedve, beült a dob mellé s megkez­dődött az a művelet, amit a vendég­látóipari árak kalkulációiban este zeneszolgáltatásnak nevezne/. A dal­lamok nehezen akarlak kialakul«!, ebbe is, abba is belekaptak, mert az

Next

/
Thumbnails
Contents